Népszabadság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1957-09-17 / 219. szám

8 Tájékoztató a közvetlen bírósági letiltásról és a tartásdíjak behajtásának egyszerűsítéséről A Magyar Közlöny szeptember 15-i számában törvényerejű ren­delet jelent meg a közvetlen bíró­sági (közjegyzői) letiltásról és a tartásdíjak behajtásának egysze­rűsítéséről. A közvetlen bírósági letiltás lé­nyege, hogy a végrehajtási eljá­rást megindító bíróság maga in­tézkedik az adós munkáltatójánál a behajtandó összegnek az adós munkabéréből való levonására. Letiltó végzés kibocsátásának ak­kor van helye, ha a végrehajtást kérő kijelenti, hogy követelését kizárólag az adós munkabéréből kívánja kielégíteni, és egyúttal az adós munkáltatójának pontos cí­mét is megjelöli. A letiltó végzést ugyanaz a bí­róság hozza meg, amely a végre­hajtási eljárás megindítására egyébként is jogosult. A végzést a feleknek, valamint az adós mun­káltatójának kell kézbesíteni. A végzés ellen fellebbezni lehet, de nincs halasztó hatálya, bár a bíró­ság a kifizetést felfüggesztheti. A közvetlen közjegyzői letiltás lényegében a közvetlen bírósági letiltás elvei szerint történik, azonban a bírósági és a közjegy­zői letiltás között jelentős eltérés van abban a tekintetben, hogy a közjegyzői letiltó végzésben fel­tüntetett összegnek a kifizetésére csak a letiltó végzés jogerőre emelkedése után kerül sor. Köz­vetlen közjegyzői letiltás esetén tehát a munkáltató a nem jog­erős végzés alapján az összeget csak levonhatja, de nem fizetheti ki. A bíróság az olyan határozatá­ban, amellyel a munkaviszony­ban álló dolgozót tartásdíj meg­fizetésére kötelezi, a munkáltatót közvetlenül felhívja arra, hogy a határozatban megállapított ösz­­szeget fizesse ki a jogosultnak. A törvényerejű rendelet a le­tiltást nemcsak a gyermektartás­díjak és a szüléssel kapcsolatos költségek, hanem az egyéb tar­tásdíjak tekintetében is lehetővé teszi. A közvetlen bírósági (közjegy­zői) letiltásról és a tartásdíjak behajtásának egyszerűsítéséről szóló törvényerejű rendelet va­sárnap lépett hatályba. NÉPSZABADSÁG 1957. szeptember 17. kedd Magyar külkereskedelmi delegáció utazott Indonéziába Az 1956-ban lejárt magyar— indonéz kereskedelmi és fizetési megállapodás megújítására a Külkereskedelmi Minisztérium­ból Salusinszky István kereske­delmi főtanácsos vezetésével kül­döttség utazott Dzsakartába. (MTI) ...— Bíróság előtt a csaló, hamisító hangversenyrendező Érdekes bűnpert tárgyal a VI. kerületi bíróság. Folytatólagosan elkövetett csalás, számszerint meg nem határozható magánokiratha­misítás, a társadalmi tulajdon sé­relmére elkövetett bűntett miatt vonták felelősségre Marosi (Mer­­nyák) Ferenc budapesti lakost. A négyszeresen büntetett előéletű vádlott még múlt év nyarán — egyik nőismerőse révén — kap­csolatba került egy művészbri­gáddal, s velük dolgozott mint műsorközlő, illetve szervező. A csoport vezetője a működési en­gedélyt is Marosira bízta. A mű­vészbrigád a múlt év őszén felosz­lott. Marosi azonban az érvényét vesztett működési engedélyt ma­gánál tartotta s visszaélve az Or­szágos Filharmónia nevével — engedély nélkül — csaknem száz hangversenyt, előadást, műsoros estét rendezett az ország külön­böző részein. Az előadások után járó 12 százalék szerzői jogdíjat és az előadásonkénti 15 százalék közvetítési díjat nem fizette be. Bűnös tevékenységét úgy tudta folytatni, hogy a tanácsok műve­lődési csoportjait hamis papírok­kal rendszeresen félrevezette. A társadalmi tulajdon sérelmére 30 000 forintot meghaladó összegű kárt okozott, ugyanakkor a mű­vészbrigád tagjait is becsapta, 12 000 forinttal kevesebb összeget fizetett ki részükre, mint ameny­­nyi járt volna. A bűnügyben a bíróság számos tanút hallgat ki, ítélethirdetésre előreláthatólag e hó végén kerül sor. Húszmillió forint lakásépítési kölcsön a kisipari szövetkezeti tagoknak A Kisipari Szövetkezeti Kölcsö­nös Biztosító Intézet, (KSZKBI), húsz­millió forintot bocsátott az OTP rendelkezésére, hogy a kisipari ter­melőszövetkezetek tagjai és a házi­ipari szövetkezetek közös műhely­ben dolgozó tagjai is kaphassanak kislakásépítési kölcsönt. A szövet­kezeti tagok új családiház építésé­hez, megkezdett családiház építésé­ne­k befejezéséhez, tolda­léképítkezés­­hez, helyreállításhoz, tatarozáshoz igényelhetnek kölcsönt a többi dol­gozókkal azonos feltételek mellett. A kölcsön-fellvételhez szükséges felvilágosításokat a lakóhelyhez leg­közelebbi OTP-fiók és a KSZKBI me­gyei alközpontjai adják. Gázvezeték épül Budapest és Sztálinváros között A főváros fejlődését a múlt években nem követte a fővárosi gázszolgáltatás fejlesztése. A Gáz­művek nem tudja minden eset­ben kielégíteni az új igénylőket, s télen sem a háztartásoknak, sem az iparnak nem tud elegendő gázt adni. Szükségszerűvé vált te­hát a fővárosi gázszolgáltatás gyors fejlesztése. Az egyik meg­oldás az lesz, hogy a Dunai Vas­műben termelt gázból juttatnak Budapestnek. Ezt a gázt távveze­téken szállítják majd a fővárosba. A távvezeték megépítésével kap­csolatos tárgyalások már megin­dultak. „A nagyságos ár földbirtokát visszaadták..." Hogyan akarta „építeni a szocializmust" a csendőrök, nyilasok, nagybirtokosok bandája a paksi járásban? 1956 októbereinek sötét napjai­ban Paksról egy súlyosan sebesült idős embert szállítottak el hozzá­tartozói titokban Budapestre. Fej­sérülése volt, a hosszas gyógyke­zelés is hiábavalónak bizonyult. S most, ezen a nyáron, csak egy szomorú hír érkezett vissza Paks­­ra: Szabó Ferenc kutásómunkás meghalt. A gyilkos kövek, melye­ket a paksi ellenforradalmárok zúdítottak házára, kioltották éle­tét. „Kiknek volt útjában?” Ezt az akkori zavaros napokban kevesen értették Pakson. De akik az 1919-es fehérterrort átélték, azok azonnal megértették. A nehéz napokban a paksi pártbizottság egyik fiatal kommunista védőjéhez bement az édesanyja, és így szólt k­ sírva, aggódva: „Drága fiam, mi lesz veled? Én már átéltem egy fehér­terrort, és láttam Szekszárdon 1919-ben, hogyan akasztották és lőtték­ agyon a vörösöket. Félek, hogy ti is így jártok.” Racsmány Dezső, Nikii Ádám és a többi 19-es kommunista is azonnal megértette: Szabó Fe­­rencre, régi harcostársukra ugyanazok a véres kezek dobálták a követ, amelyek Pakson annak idején az antantcsapatok asszisz­­tálása mellett a Tanácsköztársa­ság hű katonáit, elvtársaikat: Wiedrmann Antalt, Mihalik Gézá­­nét és a többieket félig agyonkí­nozva felakasztották a községháza udvarán, vagy agyonlőtték az im­­sósi erdőben. Ha pedig ezek a vérmocskos ke­zek kinyúlnak a hatalomért, az nem lehet más, csak ellenforra­dalom. Erre hamarosan ráébred­tek a kommunistákon kívül sokan mások is Paks községben és az egész járásban. A paksi kommu­nisták szilárdan helytálltak egé­szen addig, amíg Nagy Imre és társai árulása ki nem ütötte a fegyvert kezükből. Ezután meg­kezdődött az a bizonyos „konszo­lidáció”, amelyet az ENSZ ötös bizottságának urai oly nagy eről­ködéssel igyekeznek „demokra­tikus szocialista konszolidációnak?” feltüntetni. Kik és milyen rendet akartak helyreállítani? Kik? íme, tessék: „20 évig voltam őfőméltósága, Horthy Miklós kormányzása alatt csendőr és szolgálataimért alezre­desi ranggal végeztem. A kom­munistákat gyűlölöm! Az elmúlt 12 év alatt állandóan ellenük har­coltam ... ” Lenkei Imre csendőr­alezredes úr mutatkozott így be, amikor Pakson a „járási kor­mányzó testületet” a hozzá hason­ló elemek maguk között „meg­választották”. Ez az úr lett a járás fegyveres ellenforradalmárainak a feje, s lehet-e csodálkozni, hogy a járás községeiben valóságos kis csendőrőrsök alakultak „nemzetőrség” cím alatt. A mado­­csai „nemzetőrök” parancsnoka például így jelentkezett a telefon­nál: „Halló, itt K. Szabó István csendőrtörzsőrmester.” Lehet-e csodálkozni, hogy ezeknek első dolguk volt letartóztatni a kom­munistákat? S ugyan miért? Vajon azért, mert hibákat követtek el a szo­cializmus építésében? Hadd vá­laszoljon erre a paksi járás ak­kori legfőbb politikai irányítója, Klein Antal, volt 600 holdas paksi földbirtokos: „Kedves honfitár­sak! A 12 éves szörnyű proletár­­diktatúra elnyomása után hála istennek újból találkozhattunk. Most már legálisan. Dicsőséges nap ez a mi számunkra. Jusson eszünkbe az a szemét proletariá­tus, amely 1919-ben és 1945-ben a mi nyakunkra ült és megfosztott bennünket mindentől. Ütött az óra, hogy leszámoljunk ezzel a szemét népséggel és hogy vissza­szerezzük elvett vagyonainkat, hatalmunkat. A kommunistáknak a legkisebb magját is ki kell irta­nunk, hogy többet ne ismétlődjék meg számunkra 1919 és 1945. Ne­künk jutott az a dicső feladat, hogy mint legrátermettebbek át­vegyük a hatalmat! Ezennel át is vesszük! Most pedig, tisztelt uraim, megválasztjuk magunk közül a járási kormányzó testüle­tet.” Csakhamar Nagydorogon öt­tagú kivégző osztag alakult. Tagjai voltak többek között: Gye­­nis István volt nyilas vezető és Semjén István volt csendőr. Egy­­egy tagra hat kivégzendő sze­mély jut. A kivégzés módja, kit, hol, és ahogyan érnek. Bonyhádon Gaál Aladár horthysta alezredes irányításával SS-legények szed­ték össze és kínozták áldozatai­kat. Tamásiban és környékén Reich Imre volt nyilasokból, csendőrökből alakított különítmé­nye kezdte meg a várt és állami vezetők üldözését, a halállisták készítését. Ilyen elemek szurkál­­ták félholtra a nagykónyi volt párttitkárt, és vertek meg fekvő beteget is Dunaföldváron. Milyen rendszert akartak végül is a „nép nevében” megvaló­sítani? Lássuk, mit határozott a paksi járás „maguk közül meg­választott" kormányzó testülete az első ülésén: „1. A kommunistákat eltávolítani mindenhonnét és le­számolni velük, a vezető helyek­re azokat kell ültetni, akik érde­meket szereztek a kommunisták elleni harcban az elmúlt 12 év alatt. 2. A Nagy Imre-kormányt nem ismerjük el. A győri kor­mányhoz fordulunk. 3. Azonnal f­­el kell fegyverezni a volt hor­­o­thysta katonatiszteket és csend- f­őröket, hogy fel tudjuk venni az harcot az oroszok ellen. 4. Dr.­ Klein Antal úr vezetésével hozzá­fogni a Kisgazdapárt felélesztésé­hez a mi érdekeinknek megfele­lően. Elismerésként visszaadni dr. Klein Antal nagyságos úr föld­birtokát és házait.” A Nagy Imre­­kormány el nem ismerését azután ♦ félretették, mert megint úgy hoz-­ ta a sors — főleg november 4.­­ után — hogy újra Nagy Imre kel­­­lett nekik.­­ Szabó Ferenc elvtársat eltemet-t­ték. Megint több eggyel mártír­* jaink száma. Akik pedig sírját* meggyalázzák azzal, hogy gyilko- ♦ sait „dicső forradalmárokká" pró-­ bálják felkenni, legalább annyi­ fáradságot vegyenek maguknak,­ hogy utánanézzenek: kihallgatott* „tanúik" mit „vallottak" idehaza,­ amikor korai hatalomittasságuk-­ ban őszintén kibeszélték igazi* céljaikat, Fehér János ♦ I­ns.­! - ■ - -- ■■ ■. Ellenőrzés a nógrádi bányászok munkásszállóiban és üzemi konyháin A nógrádi szénmedence terü­leti bányászszakszervezetének kezdeményezésére a szakszerve­zet, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt és az Állami Kereskedel­mi Felügyelőség képviselőiből alakult brigád az elmúlt hetek­ben felülvizsgálta a bányák mun­kásszállóit és üzemi konyháit. Megállapították, hogy a márciusi ellenőrzés óta van fejlődés. Az üzemi étkezdék és a munkásszál­lók kiegészítették hiányos felsze­relésüket és a tisztaság ellen sem volt panasz, kivéve Mizserfát, ahol a túlzsúfoltság nehezíti a konyha és a szálló rendbentartá­­sát. A brigád javasolta a trösztnek, hogy még az idén gondoskodjék Mizserfán új munkásszálló építé­séről és sportfelszerelések, köny­vek vásárlásával növelje a dolgo­zók szórakozási lehetőségeit. Az Egri Üzemélelmezési Válla­latot arra figyelmeztetik, hogy a nagybátonyi üzemi étkezdében növelje a személyzet számát, mert a két felszolgáló nem tudja ki­szolgálni a 700 étkezőt. Az állan­dó ellenőrzés megjavítására a megyei kereskedelmi felügyelő­ség egynapos tanfolyamot rendez a társadalmi ellenőrök részére. Fél évvel előbb fejelik be az első magyar atomreaktor építését A Szabadsághegyen épülő első magyar atomreaktor a tervek sze­rint a jövő év végére készült vol­na el. Nemrég megbeszélést tar­tottak az építkezés meggyorsítása érdekében. A reaktor berendezé­sének szerelése is megkezdődött, mert a szovjet szakértők vélemé­nye szerint a szerelés megkezdé­sével nem szükséges megvárni az épület teljes elkészülését, amint eredetileg számították. Ilyen körülmények között az atomreaktor a tervezettnél mint­egy fél évvel előbb, a jövő év vé­ge helyett már 1958 nyarára el­készül. (MTI) — Szakszervezeti vezetők ér­keztek hazánkba a Német Demok­ratikus Köztársaságból, Csehszlo­vákiából és a Lengyel Népköztár­saságból. — Új hidak építésével könnyí­tik meg a közlekedést Szolnok megyében. A közelmúltban Zagy­­varékáson adtak át egy új hidat. Jelenleg a szolnoki közúti Zagyva-hidat, a szolnoki malom­­zugi és a jászfelsőszentgyörgyi Zagyva-hidat építik. — Jövőre több mint százezer mosógépet gyártanak a Hajdúsági Iparművekben. — Hétezren váltottak színházi bérletet Szegeden az új színházi évad előadásaira. — Készül a világ legkisebb he­gedűje. Készítője Czinege József, a szolnoki vasútállomás dolgozója. A hegedű hossza mindössze négy és fél, szélessége pedig két és fél centiméter. — Feltárják a babócsai gázme­zőt. Az eddigi kísérleti fúrások azt bizonyítják, hogy a feltörő gáz igen értékes. — Megkezdődött az úttörőélet az iskolákban. Az újoncpróba le­tétele komoly feladat elé állítja a gyermekeket. Január 1-től csak a próbát sikerrel megállt úttörők viselhetnek vörös nyakkendőt. — Nyolcezer bélyegkülönleges­séget állítanak ki az első váci bé­lyegkiállításon. — Mosógépeket szereztek be a Budapesti Cement-, az Újlaki Tégla-, a Bécsi úti Tégla-, a Kő­bányai Porcelán-, és a Budapesti Porcelángyárban a nődolgozók háztartási munkájának megköny­­nyítésére. — Az elektromos agyvelő 50­­ millió számtani műveletet végzett­­el eddig az angol vasutak londoni­­ központjában. Tíz hónap alatt az elektronikus számológép 50 szak­ember 5 évig tartó munkáját pó­tolta.­­ Megkezdődtek a beh­atások a gépíró és gyorsíró iskolákban. A tan­folyamok általában­ egyévesek. Be­­iratási díj 20 Ft, havi tandíj 80 Ft. IDŐJÁ­RÁ­SJELEMES A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig, főként nappali felhő­­képződés, legfeljebb északon néhány he­lyen eső, mérsékelt szél, hűvös éjszaka. A nappali felmelegedés kissé erősödik. Várható legmagasabb nappali hőmér­séklet 17—20 fok között. Azonnalra FELVESZÜNK SZOBAFESTŐ ÉS MÁZOLÓ szakmunkásokat budapesti és vidéki, úgymint komlói, kazincbarcikai, tisza­­palkonyai, ajkai, táti, salgó­tarjáni, győri és Győr környéki munkahelyeinkre Elszállásolásról gondoskodunk, különélési pótlékot fizetünk. ÉPÜLETFESTŐ, MÁZOLÓ ÉS ÜVEGEZÉSI VÁLLALAT Budapest, V., Báthory u. 12 sz. Dunántúli munkahelyekre jelentkezés győri kirendeltségünknél: GYŐR, EGYSÉG TÉR 2 SZ.

Next