Népszabadság, 1958. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-01 / 27. szám

2 népszabadság 1958. február 1. szombat A mezőgazdaság tavalyi eredményei és idei feladatai Dögei Imre földművelésügyi miniszter beszámolója Tegnap a megyék mezőgazdasági vezetői és szakemberek részvételével kétnapos értekezlet kezdődött a Földművelésügyi Minisztériumban. A tanácskozáson Dögei Imre elvtárs földművelésügyi miniszter a mezőgazdasági termelés tavalyi eredményeiről, fogyatékosságairól és idei feladatairól tartott előadást. Túlteljesítettük a növénytermesztés tervét A miniszter előadása elején a mezőgazdaság egy esztendővel ezelőtti helyzetéről beszélt, majd a növénytermesztésről szólva, megállapította: a növénytermesztésben jelentős eredményeket értünk el. Előzetes adatok szerint őszi búzából 12,5, rozsból 3,1, őszi árpából 41,1, zabból 25,7, kukoricából 2, 3, burgonyából 50,5, rostkenderből 21 9 százalékkal nagyobb lett az átlagtermés a tervben előírtnál. A növénytermesztés hiányosságai kapcsán a többi között szólt a talajerőgazdálkodás terén, s az öntözéses termelésnél tapasztalható bajokról, s kijelentette: ha a növénytermesztésben mutatkozó hiányosságokat megszüntetnénk, s a gyakorlatban jól bevált módszereket alkalmaznánk, akkor biztonságossá tennénk az átlagterméseket, amelyek a jelenlegihez képest, 40—50 százalékkal is növekedhetnének. 1958-ban a növénytermesztés terén legfontosabb feladatunk, hogy minél többet és olcsóbban termeljünk. Ezért tovább kell javítani a növénytermesztés szerkezetét, a takarmányterületek növelése mellett, különösen az évelő pillangósvirágú takarmánynövények területének a gyarapítása a fontos. Azt akarjuk, hogy kenyérgabona-szükségletünket minél előbb hazai termésből fedezzük. Sajnos, tavaly ősszel a tervezettnél 80 ezer kataszteri holddal kevesebb kenyérgabonát vetettek. A kisebb területen a vetések fokozottabb gondozásával növelhetjük a termésátlagot. Kétszáz literrel nőtt a fejési állag A szarvasmarha összlétszám 1957 tavaszáig az előző évihez képest 200 ezer darabbal csökkent. 1957 végén a szarvasmarhalétszám 50 ezer darabbal volt kevesebb, mint az év elején. A csökkenés részben indokolt, — sok tenyésztésre alkalmatlan állat került levágásra, — de súlyos hiba, hogy gyakran jó minőségű tenyész- és növendékállatokat is elpusztítottak. A tenyésztési kedvet növelő intézkedések hatására tavaly októberben a vemhes tehenek száma mintegy 50 ezerrel nagyobb volt, mint az év elején. Kedvező jelenség, hogy a tehénlétszám nem csökkent. S a próbafejések eredményei azt mutatják, hogy egy tehén átlagos tejtermelése 1957-ben 1900 liter, azaz 200 literrel több, mint 1956-ban. Kedvezőbben alakult a vágóállatok átlagsúlya is, minősége is. A sertésállomány az utóbbi két évben csökkent. A tavaly októberi állomány 6856 ezer darab volt. Ez az állomány biztosítani tudja a hízószükségletet. A juhállomány előzetes becslések alapján tavaly mintegy 150 ezer darabbal nagyobb volt, mint 1956-ban, és 18 vagonnal több gyapjút vásároltunk fel mint az előző évben. A baromfi törzsállomány 1956-hoz viszonyítva egy millió darabbal növekedett s elérte a 24 milliót. A rét- és legelőgazdálkodás, a takarmánytermesztés, valamint az állategészségügy helyzetének ismertetése után az állattenyésztésben előttünk álló feladatokról megállapította Döges elvtárs: az állatlétszám növelése, a minőség javítása és a hozamok gyarapítása jelenti a legfontosabb munkát. A múlt év december 31-én hazánkban 2607 mezőgazdasági termelőszövetkezet működött. A 126101 termelőszövetkezeti tag 1 191 842 kataszteri hold összterületen gazdálkodott. Tavaly sokat javult termelőszövetkezeteinkben a munkafegyelem, s a szövetkezetek többsége szervezetileg és politikailag megszilárdult. Termésátlagaik jelentősen meghaladták az egyéni gazdálkodók termésátlagait. Őszi búzából például kataszteri holdanként 10 és félmázsás termést takarítottak be, azaz 2,1 mázsával többet, mint az egyéniek. A jó eredmények ellenére a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlődése nem kielégítő. A falun nem folyik megfelelő felvilágosító munka, pedig a magyar mezőgazdaság jövőjét a szocialista nagyüzemek jelentik. Hiszen ezek a nagyüzemek a terméshozamok növelésének a fő eszközei. Azok a dolgozó parasztok, akik nem tartanak lépést a tudomány és technika fejlődésével , lemaradnak. Együtt a dolgozó parasztokkal A termelőszövetkezetek fejlesztését, a mezőgazdaság szocialista átszervezését azonban nem kapkodva, hanem nyugodtan, megfontoltan, nem a dolgozó parasztok akarata ellenére, hanem velük együtt kell megvalósítani. Fel kell számolni minden bürokratikus módszert, amely ellentétben áll a lenini önkéntességgel. Ugyanakkor látni kell, hogy a szocializmus építése nem történhet spontán módon. Az alacsonyabb típusú szövetkezeti formák jelentőségének ismertetése után a gépállomások munkájáról beszélt a miniszter. A gépállomások 1957-ben csaknem egymillió normálholdnyi munkát végeztek. Egy normálhold gépi munka önköltsége a tervezett 125,5 forinttal szemben 118,8 forintra csökkent. A múlt év november 30-ig gépállomásaink 1956-hoz képest, mintegy 441,8 millió forintos eredményjavulást értek el. Munkájukban a legfőbb hiányosság: nem nyújtanak kellő szakmai és politikai segítséget a tsz-eknek, és nem éreznek kellő felelősséget a termelőszövetkezetekben végzett munkáért. A gépállomások munkájának állandó javítása, a mezőgazdasági termelés fejlesztésének, a termelőszövetkezetek megerősítésének és a mezőgazdaság szocialista átszervezésének fontos feltétele. Befejezésül Döges elvtárs az állami gazdaságok tevékenységéről, a földrendezésről, a mezőgazdasági kutatók tevékenységéről és a mezőgazdasági apparátus munkájáról beszélt. A beszámolót hozzászólások követték. Az értekezlet ma tovább folytatja munkáját. Megjelenik a Belpolitikai Szemle Új folyóirattal gazdagodik a magyar sajtó. Február 6-án megjelenik a Belpolitikai Szemle első száma. Azt a célt tűzi maga elé, hogy havonta áttekintést nyújtson a belpolitikai életről Az első számban Antos István pénzügyminiszter „A magunk lábára kell állnunk” címmel írt cikket. Márczis Antal „Korszerűen felszerelt, jól jövedelmező termelőszövetkezeteket”, és dr. Szénási Géza, a népköztársaság legfőbb ügyésze „A társadalmi tulajdon védelmében” című írásait is közli az első szám. A többi között még Köböl József a lakásépítkezésekről, dr. Czilczer György a népi ellenőrzésről, Marosújvári Gyula a gépállomások vállalati gazdálkodásáról, Várnai Ferenc a KISZ új feladatairól, Mag Béla c. apát az Opus Parisról, dr. Gál Tivadar félesztendő jogalkotásairól irt A PÁRTÉLET HÍREI A Budapesti Pártbizottság végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén megtárgyalta a minisztériumok pártszervezeteinek munkáját. Az ülésen — amelyen részt vettek miniszterek, s minisztériumi pártbizottságok titkárai is — behatóan megvitatták az államapparátus munkájának további javításával összefüggő pártszervezeti feladatokat, majd megfelelő határozatokat hoztak. A Budapesti Pártbizottság végrehajtó bizottsága az ülésen segítséget adott a Hazafias Népfront-mozgalom budapesti munkaprogramjának kidolgozásához, s kötelezte a kommunistákat: aktívan vegyenek részt annak megvalósításában. A végrehajtó bizottság végül elemezte az eredményesen végrehajtott tagkönyvcsere tapasztalatait, s határozatokat hozott a budapesti pártmozgalom több más, időszerű kérdésében. ★ A Győr-Sopron megyei pártvégrehajtó bizottság legközelebbi ülésén megtárgyalja a végrehajtó bizottság egyéves távlati tervét, s a társadalmi tulajdon védelmének feladatait. A pártbizottság februári ülésének legfontosabb napirendi pontja. A párt tömegkapcsolata, a pártszervezetek és a pártszervek tömegek közt végzett munkája. Előadó: Lombos Ferenc elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbizottság első titkára. ★ Rákoskeresztúr három termelőszövetkezettnek — a Dózsa, a Micsurin és a Kossuth Tsz-nek — rendszeres politikai és szakmai segítséget nyújt a XVII. kerületi pártbizottság A pártbizottság gondoskodik képzett mezőgazdászokról, akik a termelőszövetkezeti tagoknak előadásokat tartanak a belterjes gazdálkodásról a jövedelmező termelésről. Ismertetik a párt mezőgazdasági téziseit, a mezőgazdaságra vonatkozó pártos kormányhatározatokat. ★ A Fejér megyei KISZ-titkári tanfolyam 220 részvevője péntekeken Székesfehérvárott fogadalmat tett a párt zászlajára. A fogadalomtétel után a KISZ-titkárok táviratban üdvözölték az MSZMP és a KISZ központi bizottságait. ★ A Csongrád megyei pártbizottság első- és másodtitkára — az országos pártértekezlet határozatai végrehajtásának eredményesebb segítése érdekében — az elmúlt hetekben valamennyi járásban megbeszélték az eddig végzett munkát, s a pártépítés további feladatait a pártmunkásokkal. A nyomda- és papíripari szakszervezet központi vezetőségének ülése (Tudósítónktól.) Pénteken délután a szakszervezet székházában ülést tartott a Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. A központi vezetőség előtt Terényi László elvtárs főtitkár beszámolt az elnökségnek a legutóbbi központi vezetőségi ülés óta — 1957 szeptember és 1958 január között — végzett munkájáról. Az első napirend megvitatása után, a központi vezetőség megtárgyalta és jóváhagyta a szakszervezet 1958. évi költségvetéstervezetét, majd küldötteket választott a magyar szakszervezetek XIX. kongresszusára. A központi vezetőség határozatában megjelölte a szakszervezet legközelebbi feladatait, és felhívta a szakszervezet dolgozóit, vegyenek részt a társadalmi tulajdon megvédésére irányuló mozgalomban. Határozottan lépjenek fel a közvagyon dézsmálói az üzemi tolvajok ellen, alakítsanak ki olyan közhangulatot, amelyben lehetetlen minden olyan tevékenység, amely a közösséget megkárosítja. Az ülésen megjelent a Szovjetunió kulturális dolgozói szakszervezetének nemrégen hazánkba érkezett küldöttsége. Bevált a felvásárlási rendszer Kovács Imre élelmezésügyi miniszter beszámolója Tegnap Budapesten az Országos Felvásárlási Operatív Bizottság országos értekezletet tartott az 1957. évi felvásárlási tapasztalatok értékelése és az 1958. évi feladatok megbeszélése céljából. Az értekezleten részt vettek a megyei pártbizottságok mezőgazdasági osztályainak vezetői, a megyei felvásárlási operatív bizottságok elnökei, a megyei felvásárlási kirendeltségek vezetői és a MÉK igazgatói. Megjelent az értekezleten Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja is. Sághy Vilmos miniszterhelyettes elvtárs megnyitója után Kovács Imre elvtárs, élelmezésügyi miniszter, az Országos Felvásárlási Operatív Bizottság elnöke mondott beszámolót. " Ma tartjuk a felvásárlás felelős irányítóinak első országos tanácskozását a kötelező beadás megszüntetése, az új felvásárlási rendszer bevezetése óta — kezdte beszédét Kovács elvtárs. Majd az elmúlt év tapasztalataira hivatkozva megállapította, hogy az új felvásárlási rendszer bevált, mert biztosította a lakosság zavartalan ellátását, növelte a parasztság érdekeltségét a termelésben, kedvezően hatott a parasztság politikai hangulatára és ugyanakkor az élelmiszerek fogyasztói árszínvonala is nem emelkedett. Ezután részletesen elemezte az elmúlt évben szerzett tapasztalatokat, amelyek általában biztatóak. A tavalyi felvásárlási tervet 111,7 százalékra teljesítettük. A fő cikkek közül túlteljesítettük a kenyérgabona, takarmánygabona, bor, sertés, vágómarha és tej felvásárlási tervét. Napraforgóból nem tudtuk felvásárolni az előirányzott mennyiséget, a vetésterület csökkenése miatt. Nem teljesítettük a baromfi- és a tojásfelvásárlás tervét sem. Ennek okaként megemlítette a nagymértékben felburjánzott spekulációt, a felvásárlás szervezetlenségét és a megnövekedett paraszti önfogyasztást, valamint azt, hogy a termelés ezekből a cikkekből nem növekedett megfelelően. Kisebb lemaradás mutatkozik a kukorica felvásárlási terv teljesítésénél is. Az élőállat-felvásárlás ez évi biztonságának megteremtése szempontjából igen örvendetes az állattenyésztési és hízlalási szerződések alakulása. Az ez évi átadásra tervezett 1 200 000 darab szerződéses sertés helyett ezidáig 1 340 000 darabot, a 180 000-re tervezett vágómarhából 125 300 darabot kötöttünk le. Kielégítő az 1957—58. évre előirányzott növénytermelési szerződéskötések állása is. A növénytermelési szerződéskötéseket — az önkéntesség maradéktalan érvényesítésével — összesen 92 százalékra teljesítettük. Ezen belül a cukorrépa-szerződésben 94 százalékos, a fűszerpaprikában 106 százalékos, a konzervzöldségben 94 százalékos eredményt értünk el. Ezután Kovács Imre elvtárs részletesen szólt a felvásárlás és a termelés kapcsolatáról. Az kétségtelen — mondotta — hogy a kötelező beadás megszüntetése kedvezően hatott a mezőgazdasági termelésre. Elősegítette a magyar mezőgazdaság belterjes irányú fejlődését. A tapasztalatok bizonyítják, hogy felvásárlási rendszerünk alkalmas a mezőgazdasági termelés befolyásolására, az elmaradt növényi kultúrák fejlesztésére, a termelés minőségi javítására. A kívánt célkitűzéseket megfelelő árrendszerrel, helyes árpolitikával el tudjuk érni. A felvásárlási árakról szólva kijelentette Kovács elvtárs, hogy az előirányzott árszintet a fő cikkeknél tartani tudtuk, sőt egyes cikkeknél a jó termés következtében a tervezettnél alacsonyabb árakon tudtunk vásárolni. Kivétel volt azonban a gyümölcs és a zöldség, amely cikkeknél a nagymértékű kereslet és a spekuláció elterjedése miatt lényegesen magasabb áron vásároltunk, mint amit az 1957. évi jó termés indokolt volna. Megállapította, hogy a mezőgazdasági termékek árszínvonala magas és a mezőgazdasági árrendszeren belül különböző aránytalanságok vannak. Ezeket az aránytalanságokat néhány cikk árának bizonyos mérvű csökkentésével ki lehet küszöbölni. Az árak megállapításánál azonban szem előtt tartjuk mindig a parasztok termelési érdekeltségét, figyelembe vesszük a fogyasztási árszintet és az export gazdaságosságát. Azt akarjuk, hogy a parasztság jövedelme oly mértékben emelkedjék, amilyen mértékben a terméshozamai emelkednek. Bejelentette, hogy február elsejével kezdődően új, sertéshizlalási akció indul az eddiginél mintegy tíz százalékkal alacsonyabb kilónkénti átlagáron. A mezőgazdaság szocialista átszervezését, a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítését az eddiginél fokozottabban kívánjuk segíteni — mondotta Kovács elvtárs. — Az egyöntetű, jó minőségű nagy tételben történő értékesítés esetén a tsz-eknek fizetendő felárak rendszerét és a felárak nagyságát úgy alakítjuk ki, hogy azok általában minden cikkre kiterjedjenek, és mértékük szükség esetén a mostaninál nagyobb legyen. A továbbiakban az előadó utalt arra, hogy a felvásárlás sikere nagymértékben függ attól is, hogy a dolgozó parasztok a pénzükön milyen fogyasztási és beruházási cikkeket tudnak vásárolni. Részletesen szólt a falu várható áruellátásáról — mely néhány keresett cikktől eltekintve — kielégítőnek mutatkozik. "Arra kell törekednünk — mondotta ezzel kapcsolatban —, hogy a parasztság többletjövedelmének egy részét a mezőgazdasági termelést elősegítő befektetésekre fordítsa. Ezután részletesen szólt a földművesszövetkezetek javuló munkájáról és hangoztatta, azt is, hogy a spekulációs szándékok visszaszorítása érdekében megfelelően szabályozni kell a magánkereskedők tevékenységét. A felvásárlás eredményességéért — mondotta — ki kell küszöbölni az állami vállalatok, intézmények, szövetkezeti felvásárló szervek versengését. Végül ismertette a jövő évi felvásárlási terv előirányzatait és kifejezte azt a reményét, hogy egy év múlva szintén sikeres munkáról számolhat majd be. A beszámolót vita követte, a hozzászólásokra Kovács Imre elvtárs válaszolt.