Népszabadság, 1958. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-21 / 68. szám

4 NÉPSZABADSÁG 1958. március 01, péntek Az indonéz miniszterelnök egy esetleges külföldi beavatkozás következményeiről Dzsakarta, március 20. (AFP) Az Antara hírügynökség jelentése szerint Dzsuanda miniszterelnök legutóbbi sajtóértekezletén hosszasan beszámolt az indonéziai események külföldi visszhangjáról. A miniszterelnök kijelentette: „Ha a hazánkban lejátszódó események valamilyen külföldi hatalom beavatkozásával járnának, a végső eredmény az lenne, hogy Ázsiában és Afrikában kiszélesednének a robbanással fenyegető övezetek.” „Ha idegen hatalmak a lázadókat elismernék hadviselő feleknek, akkor ez magával hozná azt, hogy más hatalmak viszont a malájföldi, burmai vagy Fülöp-szigeti lázadókkal tennék ugyanezt." A miniszterelnök szerint igen sok külföldi állam ellenzi azt, hogy Indonéziában külföldi hatalom beavatkozzék. Nazir hajózási miniszter sajtóértekezleten közölte, hogy az infonéz hatóságok kielégítőnek találták a Szovjetuniótól vásárolt hajók minőségét. Elmondta, hogy a százmillió dolláros szovjet kölcsön egy részét szovjet hajók vásárlására fordítják. Hétfőn érkezzett meg Dzsakarta kikötőjébe az első tíz szovjet hajó, összesen 123 000 tonna űrtartalommal. A szovjet hajók érkezése megoldja Indonézia legsürgősebb hajóközlekedési problémáit — mondotta a miniszter. A Reuter jelentése szerint az indonéz kormány szerdán engedélyt adott az angol, a hollandi és az amerikai állampolgárságú személyek elszállítására az észak- szumátrai Medanból. (MTI) O A szumátrai szárazföldi hadműveletek színhelye.O A Caltex amerikai olajvállalat területe, amelyet a kormánycsapatok visszafoglaltak a lázadóktól. Az olajvállalat anyagi támogatásban részesítette a lázadókat azon a pénzen, amelyet a központi kormánynak kellett volna fizetnie. A Philippin Sea 30 000 tonnás amerikai repülőgép-anyahajó tartózkodási helye. A repülőgép-anyahajóról felszálló vadász- és bombázógépek — mint már közöltük — támadásokat színlelve fenyegetik a Szumátra partjaihoz közeli kis szigeteken levő kormánycsapatokat, de zavarják a tengeren folyó rendes hajóforgalmat is. Dzsakarta, az Indonéz Köztársaság fővárosa, a központi kormány székhelye. Ötödik hónapja kering a szputnyik II. Eddig kilencven millió kilométernyi utat tett meg Moszkva, március 20. (MTI) Ezen a héten ismét jubileumhoz ér a második szovjet mesterséges hold, a szputnyik II. Az immár ötödik hónapja keringő mesterséges égitest eddig csaknem 90 millió kilométeres utat tett meg. A Magyar Távirati Iroda moszkvai tudósítójának kérésére M. G. Kroskin, a tudományok kandidátusa a következő tájékoztatást adta a mesterséges égitest megfigyeléseiről : Az első szputnyik rádiójele,őseinek elemzése például el-., árulta, hogy az ionoszférában vannak olyan „csatornák”, amelyek mintegy vezetékül szolgálnak a rádióhullámok számára. Ezt bizonyítja, hogy sok rádiófigyelő- állomás olyan távolságból vette az ionoszférában tartózkodó szputnyik adásait, amely földi adások esetében lehetetlen lett volna. Volt olyan eset, hogy a| szputnyik jelzéseit több mint| 15 000 km távolságból észlelték, sőt az is előfordult, hogy az adá| sok vétele nem a legrövidebb | úton, a szputnyik és a felvevő készülék közötti egyenes vonalban | történt, hanem nagy körívben. Ebből a szempontból a szovjet I mesterséges hold rádióadásainak frekvenciája sokkal nagyobb le- hetőséget nyújtott a megfigyelés számára, mint az amerikai mes- terséges hold rádióadójának 108 megaherzes frekvenciája. Ez a frekvencia az amerikaiak számá- ra azért volt szükséges, hogy biz- tosítsák a hold mozgásának meg- figyelését, de ezzel megnehezítet- ték azt, hogy értékes adatokat szerezzenek az ionoszféráról. Attól függetlenül, hogy az amerikai szputnyik hangja „szoprán- hang" a szovjet szputnyikéhoz ké- pest, sokkal gyengébb is annál: az első amerikai mesterséges holdi egyik rádióadója 17-szer, a másik pedig tízszer gyengébb, mint a szovjet szputnyiké. Igaz, hogy ezek az adók huzamosabb ideig működnek, de ahhoz, hogy adázsaikat észlelni tudják, különleges vevőkészülékek szükségesek. Bár a szputnyik hangja első hallásra egyhangúnak tűnik, mégis igen sokat elárul. A mesterséges holdba épített telemetrikus bőren-dezések felvilágosításokat küldtek a Földre a kozmikus sugárzásról, a meteoráramlatok jellegéről és tömörségéről,a szputnyik hőmér- sékletéről és egész sor, ni®tudó- mányt érdeklődő más kérdésről. Mindez segítséget nyújt ahhoz, hogy jobban megismerjük az at-t moszféra felső rétegeinek szerke- szetét, a Föld és a Nap szerkezetét, a Napban és a világűrben végbemenő fizikai folyamatokat, s a jövendő űrhajósai előtt álló meteorveszélyt. A második szovjet mesterséges hold rádiójelei egy héten át azt is elmondták hallgatóiknak, hogyan élt a kozmosz első utasa, Lajka kutya. A szputnyik üzenetei nem szűntek meg az elektromos energiaforrások kimerültével sem, a „néma” szputnyik tovább szolgálja a tudományt. Keringésének, röppályájának változásából fontos következtetéseket vonhatunk le az atmoszféra sűrűségéről, Földünk formájáról és szerkezetéről. Ezeket az eredményeket összevethetjük más úton nyert megállapításokkal és elméleti következtetésekkel. Jelenleg három mesterséges hold kering a Föld körül és reméljük, hogy számuk tovább emelkedik és segítségükkel még igen sokat tudunk meg Földünkről, a világűrről és a naprendszerünk más bolygóiról. RÓNAI MIHÁLY ANDRÁS: MAGYAR GLÓBUS Bement a magyar a bécsi könyvesboltba, Magyarország térképét akarta megvenni, de elvétette a német szót, Karte Ungarns helyett Glóbus Ungarns-t mondott, azaz a boltostól „Magyarország térképe” helyett „Magyarország földgömbjét” kérte. Akár megtörtént, akár nem, de megírni így írta meg egy bécsi újság - és sem több, sem egyéb nem volt ez akkor, mint egyike ama szapora ,,Mikosch”-viccesknek, melyeket a hatvanas években szinte mindennap kötelességszerűen tálalt oda a bécsi komplett reggelihez a Donau-Zeitung vagy a Presse, hadd mulasson Bécs a faragatlan magyaron. De mire hatvanhétben meglett a kiegyezés, ebből az egyből már szállóige lett, emberöltőkön át használatban maradt szállóige - s nem is ok nélkül, nem is véletlenül. Mert Magyarország, az akkoriban fundált álmodern állam, melynek gondosan s mégis tökéletlenül festett „polgárosított” úri parlamentarizmusával csak a vármegyeház úri Magyarországa kendőzte el magát — ez a Magyarország csakugyan elütött környezetétől,, a civilizált Európától, bizony csakugyan az volt, amire a szállóige ráhibázott: külön glóbus, magyar glóbus, kuriózum és egzotikum. Más klíma alatt, más geológiai rétegeződéssel, más flórával és faunával, valami képtelen, holdvilági táj, ahol még a súly s lebegés is más, tán még a földvonzás törvényei sem érvényesek. Már a szavaknál is elkezdődött a baj, azok is mind mást jelentettek,,itt, mint amit általában a civilizált Európa értett rajtuk, még szótáraink sem mondtak igazat. Persze nem Eötvössel, nem Treforttal vagy Horvát Boldizsárral, nem a Hatvanhét legelső, Negyvennyolctól örökölt nagy nemzedékével kezdődött ez: az ő ajkukon még nem cseréltek értelmet a szavak s ha ők mondták, liberalizmust jelentett a liberalizmus is. Nem órájuk: tíz éven belül berendezkedő utódaikra, a két Tisza korára gondolok. Ha például Angliában volt egy párt, amely szabadelvűnek nevezte magát, ez ott akkor még azt jelentette, hogy az a párt szabadelvű. Politikáját társadalmi összetétele szabja meg, a polgári liberalizmus elvei vezérlik. Amely párt viszont minálunk nevezte magát szabadelvűnek, az a párt - a millenáris Magyarország többségi pártja - minden volt, csak nem szabadelvű, a polgári liberalizmushoz alig volt több köze, mint az alispánnak a vőföshöz, cégérén az elnevezés egészen mást jelentett. Politikáját társadalmi összetétele szabta meg, vezérelni a feudális konzervativizmus elvei vezérelték, nevezni azonban - a magyar glóbuson - ezt polgári liberalizmusnak nevezték. S valahányszor aztán a „liberális” magyar úr esetleg kilátogatott Angliába, azzal az iszonyú tapasztalattal tért haza, hogy még annak a pártnak a programja és gyakorlata is, mely odakünn konzervatívnak nevezi magát (s ott valóban konzervatív is), a hazai „szabadelvű” pártéhoz képest szinte tűrhetetlenül haladó, valósággal „kész forradalom”. Egy modern polgári állam és egy álmodern látszatokkal operáló félfeudális ország kiáltó, óhatatlanul kiütköző különbsége volt ez: az önlevében forgó magyar glóbus, a Heltai Jenő elkeresztelte „vidéki ország” külön, részeg optikája, félreismerhetetlen és ellenállhatatlan mucsai zamata. Sorjázhatnám még a példákat, egészen 1945-ig egyre csak bővült a példatár. Az ember hovatovább beérte volna már annyival is, hogy legalább a szóhasználat igazodjék e hazában a valóságos politikai és társadalmi tartalmakhoz, hogy a vita, még ha kilátástalanul is, de legalább ne madárnyelven, hanem valóságos politikai és társadalmi kategóriákban folyjék. Még ha malomalatti nívón is, de legalább fogalmi kategóriákban, ne álkategóriákban, ne a magyar glóbus speciális halandzsa-szótárával, melyet tőlünk keletre és nyugatra senki meg nem ért, mert a szavak itt nem teszik ugyanazt. Már ez is jelentett volna legalább anynyit, hogy idehaza is érvényesnek fogadjuk el a civilizált világi egyezményes jeleit, hogy ami franciául cerise, az magyarul is cseresznye, ami oroszul voda, az magyarul is víz, aki idehaza labanc, az külföldön sem kuruc: eszeveszett külön forgásában a magyar glóbus már ezzel, már ennyivel is legalább közeledett volna valamelyest közös bolygónk, az emberlakta Föld keringésének pályájához. Csakhogy persze kiderült: közeledni ahhoz nem lehet, csak eggyé válni vele. Eggyé válni egy boldog,egy üdvös kozmikus katasztrófában, melyben az egész „magyar glóbus”, ez a hamis képzelet szakad egy pillanat alatt szilánkjaira s Magyarország ismét a politikailag legalább civilizált emberiség részévé válik, melynek legalább fizikai törvényei - majdnem százéves szünet után - reá is ismét érvényesek. Ez történt meg végre negyvenötben, amikor külön felszabadulást jelentett az a tudat és az az állapot, hogy közös nyelven beszélünk ismét Európával, hogy aki Magyarországon demokrata, az külföldön is demokrata, kki Magyarországon fasiszta, az külföldön is fasiszta, ami baloldal és jobboldal, az minálunk és külföldön egyaránt baloldal és jobboldal, aki külföldön tőkés, az Magyarországon sem forradalmár, ami magyarul körte, az franciául sem vadgesztenye s ami olaszul lombfűrész, az magyarul sem cserebogár. S épp ez szenvedett mostanában a negyvenöt óta először — némi jelentéktelen, de mégis észlelhető változást: a magyar glóbus - ha persze nem is vágódik ki többé a Föld pályájáról mokány kis maszek égitest gyanánt , idétlenül s erőtlenül bár, de megint pördül egyet-egyet. Kurucnak véli magát a labanc, labancnak neveztetik ittott még a kuruc s Európa ismét nem ért egy kukkot sem az egészből, Hegyeshalmon túl s Záhonyon túl egyaránt. Tudom, persze, hogy múlékony, már-már el is múlt a tünemény, mely csak optikai s akusztikai; tudom, hogy éppen ezért rendbejön, sőt elvileg és gyakorlatilag is már voltaképpen rendbejött (mert hisz n épen maradt a negyvenöt óta keletkezett társadalmi szerkezet, mely örökre hozta rendbe) - de szóvátennem mégsem fölösleges. S annál kevésbé fölösleges, mert legalább is számomra ez maradt meg az utóbbi félév döntő élménye gyanánt. Ezt a félévet ugyanis, egyhuzamban külföldön töltöttem, Nyugat-Európa ama két nagy országában, melyben Nyugat-Európának valóban legnagyobb két nemzete lakik, a legősibb, legnagyszerűbb kultúrájú s szívemhez is a legközelibb. Hadd számolok be hát a legdöntőbb, az uralkodó tapasztalatról, mely körükben ezúttal részemül jutott. Elég lesz illusztrációnak két példa is. Hadd említem csak egyiküket, akit szállodai szakácsként ismertem meg tíz évvel ezelőtt s aki most, miután összegürcölte a hozzávalót, egy kis falatozót bérel, azaz élni próbál az adott társadalom egyetlen lehetőségével, mely a munkaadó hatalma alól némi hazárd egérutat kínál. Ott is lakik egyelőre a kemence fölötti kis lyukban, de üresen álló távolabbi lakását (a világ egyik legszebb s legdivatosabb helyén) mégsem adja bérbe nyaralóknak, nehogy munka nélküli jövedelemhez jusson s az üzletben sem alkalmaz senkit, inkább feleségestül megszakad a munkában, nehogy kizsákmányolónak érezze magát, így küzd — eltökélten az ellen, hogy a munkástudatát magához deformálhassa az elméleti lehetőségeiben kispolgári lét. S hadd említem csak másikukat, aki havi keresetének mintegy kétszeresét adta oda önként, hogy pártjának helyi Újabb szaharai kőolajszerelvényt siklattak ki Fellángoltak a harcok Algériában Párizs, március 20. (MTI) Algériában kedden és szerdán ismét fellángoltak a harcok. Francia hivatalos közlések nem kevesebb, mint 430 felkelő „harcképtelenné tételéről” adnak hírt. A jelentések szerint a leghevesebb harcok Algírtól délkeletre mintegy 80 kilométerre Táblát mellett zajlottak le. A francia légierő és tüzérség is beavatkozott a harcokba. Ugyancsak súlyos összecsapásra került sor Duvivier körzetében a tuniszi határ közelében. Algéria számos helyéről további nyolc összecsapást jelentenek. * Szerdán reggel a felkelők kisiklatták a szaharai kőolajszállító szerelvényt Batna közelében. A hivatalos jelentés elismeri, hogy három kőolajtartálykocsi kisiklott. A vas-útvonalon a forgalom megszakad. Az amerikai kormány nem engedélyezte Paul Robeson angliai utazását London, március 20. (TASZSZ) | Az Egyesült Államok külügyminisztériuma nem adta ki az útilevelet, Paul Robesonnak, a világhírű néger énekesnek, akit Angliába hangversenykörútra hívtak meg. Ez a hír nagy csalódást keltett az angol közvéleményben. A kulturális egyesületek és a szakszervezetek egyaránt tiltakoznak az amerikai külügyminisztérium döntése miatt, s hangoztatják, hogy „az Egyesült Államok külügyminisztériumának nincs joga szabadságról beszélni, ha megtagadja Robesontól azt a jogot, hogy Angliába utazhassák”. Igazán megnyugtató! A Yorkshire megyei Rotherham város bírósága nemrég egy elég szokványos szabálysértést tárgyalt: Ernest Meenshaw, a brit hadsereg káplárja ittas állapotban autót vezetett. Az ügy nem is keltett volna botrányt, hiszen az ilyesmi mind az angol, mind az angliai amerikai támaszponton szolgáló amerikai katonáknál gyakran előfordul, ha Meenshow felettese, Jack Miles őrnagy beosztottja érdekében nem kelt volna védelmére, kijelentve: „Meenshow ama hat ember egyike, akiket arra képeznünk ki, hogy a nukleáris bombákra ügyeljenek s traktorokon rendeltetési helyükre szállítsák Az új argentínai elnök „egyelőre nem ér rá" az Egyesült Államokba látogatni Buenos Aires, márc. 20. (AFP) Arturo Frondizi, az Argentínai Köztársaság most megválasztott elnöke szerdán bejelentette, hogy Eisenhower elnöktől meghívás érkezett részére, hogy hivatalba lépése előtt látogassa meg az Egyesült Államokat. Frondizi kijelentette, hogy igen fontos és sürgős tennivalói megakadályozzák abban, hogy eleget tegyen a meghívásnak. Mindenesetre hozzátette, reméli, hogy későbbi időpontban sor kerül erre az utánzásra. Frondizi elnök május 1-e előtt már hivatalos látogatásra ígérkezett Braziliába, Uruguayba és Chilébe.