Népszabadság, 1958. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-21 / 68. szám

1058. március 21. péntek NÉPSZABADSÁG A megkezdett úton írja: Komócsin Zoltán, a KISZ Központi Bizottságának első titkára Az egy évvel ezelőtti nap so­káig emlékezetes lesz azok­nak a kommunistáknak, akik a Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes központi bizottságá­nak határozata alapján megkezd­ték a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség megalakítását. Forradalmi napok voltak azok, a szocialista erők megszervezésének és ellen­­támadásba lendülésének napjai. Egy év nem nagy idő. De ez az egy év tanúskodik amellett, hogy azok a meggondolások, amelyek alapján a Kommunista Ifjúsági Szövetség létrehozását a párt el­határozta, helyesek voltak. A párt célja az volt, hogy első lépésként tisztázza a fiatalok között, ki hol áll. Már maga az ifjúsági szövet­ség neve, hogy kommunista szer­vezet, elősegítette a frontok tisz­tázását. Segített ahhoz, hogy hoz­zákezdjünk a szocializmushoz leghűségesebb fiatalok szervezeti tömörítéséhez. S ezzel egyidőben megkezdjük a revizionisták táma­dása következtében átmenetileg felbomlott ifjúsági egység hely­reállítását. Akkoriban sokan, még jó szándékkal is, féltek ettől. Az elmúlt év azt is bebizonyította, hogy az ifjúsági egység megterem­tése helyes és szükséges volt. Munkánk eredményeképpen szervezetünkben tömörítettük az ifjúságnak azt a szilárd kommu­nista magját, amelyre bármilyen helyzetben számítani lehet. Már szinte minden KISZ-szervezetünk­­ben megszilárdult és szélesedik ez a mag. Erre támaszkodva kíván­juk a következő két-három évben szövetségünket igazi tömegszer­vezetté tenni anélkül, hogy kom­munista jellege csorbát szenved­jen. Ellenkezőleg, éppen e jelleg kifejlesztésével egy időben fogjuk ezt elérni. Egyéves munkánk legjellem­zőbb pozitívumai között az első helyen az ellenforradalom elleni küzdelem áll. Szervezeteink az ellenforradalmárok leleplezése, el­szigetelése, felszámolása közben erősödtek meg. Ez, ha nem is mindenütt, de sok szerve­zetünknél széleskörű politikai tö­megmunkával párosult Sokat tet­tek a KISZ-szervezetek a szocia­lista mun­­averseny hagyományos formáinak felújításáért — ebben nem egy helyen példát mutattak. Hogy csak egy eredményt jegyez­­­zünk fel: az ifjúsági exportbrigá­dok 1957 utolsó negyedében több mint 21 millió forint hasznot hoz­tak a népgazdaságnak. Nem ke­veset tettünk a fiatalok kulturális­ és sportolási igényeinek kielégíté­sére, az ifjúság szórakozása érde­kében. Ha mérlegre tesszük munkán­kat, feltétlenül a legjobb eredmé­nyek közé kell sorolnunk azt, hogy központi határozatok, inst­rukciók várása helyett a KISZ- szervezetek nagy része sok-sok­ akciót, mozgalmat kezdeményez. Olyan feladatokat oldanak meg, amelyek a saját falujuk, üzemük gondjain segítenek. H­iányosságainkról szólva első-­­ként azt kell leszögeznünk,­ hogy a KISZ ma még nem minden tekintetben az a poli­tikai, forradalmi, ifjú kommu-­ nista szervezet, amelyre a pártnak szüksége van. Sok irányú, hossza-­ dalmas, türelmes erőfeszítésre­ van szükség azért, hogy szerveze-­­tünket ilyenné formáljuk. Ezt akadályozza, hogy a KISZ eszmei," politikai munkája még elég hiá­nyos. Sok szervezetünkben igen, erős a hajlam a csak szórakozás­­­ra, arra, hogy valamilyen politika-* mentes egyesületté legyenek. Ah­* hoz, hogy ezen a téren változást­ érjünk el, szükséges munkamód-* szereink megjavítása. Hogy bizott-­ ságaink általános irányítás helyett* sokkal több eleven segítséget^ nyújtsanak az alapszervezeteknek." Alapszervezeteink vezetőségének­ nagy része még elég tapasztalat-^ lan és nehezen felelnek meg a tag-J­ság gyakran igen nagy igényei­^ nek. 7 % s Úgy véljük, hogy munkánkat a£ következő évben jelentősen meg­ tudjuk javítani. Központi bizott-­­­águnk hozzákezdett az alapszer-­­vezetek megerősítéséhez, ahhoz az munkához, amelynek eredménye­képpen politikailag egységes, ösz­­szeforrott kommunista közössé­gekké válnak majd szervezeteink. Ha sikerül szervezeteinket ilye­nekké formálni, akkor az új tagok belépése nem hoz felhígulást. A legutóbbi évek tapasztalatai alapján nem akarjuk a fiatalok többségét bevonni tagként szerve­zeteinkbe. De ez nem jelenti azt, hogy nem akarjuk politikai befo­lyásunk alá vonni, aktivizálni a fiatalok nagy tömegeit. Legjobb szervezeteink közül már most a kívülálló fiatalok széles gyűrűje tömörül. Ezt kívánjuk szélesíteni, azt akarjuk, hogy tagjaink együtt éljenek, dolgozzanak, tanuljanak, sportoljanak, pihenjenek és szó­rakozzanak az ifjúsággal. Szeretném még megemlíteni három elgondolásunkat. Az egyik: a KISZ központi bizottsága rövi­desen meg fogja tárgyalni annak lehetőségét, hogyan lehetne az if­júság nagy tömegeit egy takaré­kossági mozgalomba bevonni. Két fő iránya lesz ennek a mozgalom­nak: a népgazdaság javára törté­nő és a fiatalok számára történő személyi takarékosság. A másik elgondolásunk: szeretnénk peda­gógusok, oktatók, szakemberek széles körét bevonni eszmei, poli­tikai neveléstervezetünk elkészí­tésébe. Harmadik tervünk: szé­leskörű vizsgálat, tanulmányozás, elemző munka alapján fel akar­juk tárni az ifjúmunkások gazda­sági, társadalmi, kulturális hely­zetét, s meghatározni — lehető­ség szerint hosszabb időre — e téren ifjúsági szövetségünk fel­adatait. Sok mindent sorollhatnék még fel terveinkből. Többet akarunk tenni szövetségünk kulturális munkájának és sporttevékenysé­gének gyarapításáért. Színesebbé, gazdagabbá akarjuk tenni szerve­zeteink életét. Új vonással gazda­gítani falusi tevékenységünket, egyre több önkéntes segítőbrigá­dot hozni létre parasztfiatalokból, akik részt vesznek a falu egészét érintő munkák elvégzésében, vagy a rászorulók megsegítésében. Elkészült és rövidesen szerve­zeteink rendelkezésére fog­juk bocsátani azokat az irány­elveket, amelyek alapján falusi szervezeteink, a parasztfiatalok sikeresen vehetik ki részüket a Magyar Szocialista Munkáspárt agrártéziseinek megvalósításából. Ezek az irányelvek azt célozzák, hogy m­inél több falusi paraszt­fiatalt szervezetten segítsünk me­zőgazdasági szakismeretek, agro- és zootech­nikai eljárások elsajá­tításában, hogy eredményesebben tudjanak gazdálkodni. Ugyancsak megmutatjuk a parasztfiatalok számára a szövetkezeti gazdálko­dás előnyeit és azokat az utakat, módokat, amelyeken keresztül gyakorlatilag is megismerhetik a közös gazdálkodás előnyeit, hatal­mas erejét. , Szervezeteink létrehozásánál, egy évvel ezelőtt, mindenütt ott voltak, segítettek bennünket a fel­nőtt, idős kommunisták. Terveink megvalósításához továbbra is erre van szükségünk: a pártszerveze­tek érdeklődésére, a kommunisták segítségére. Ifjúsági szövetségünk fennállá­sának egy éve ismételten bizo­nyítja, hogy a legjobb politika , az elvi politika. Nyílt, egyenes állásfoglalásunk a legkényesebb kérdésekben is elismerést váltott ki a szövetségünkön kívül álló fia­talokból is. Eredményeink, a párt és szövetségünk tagjainak, szer­vezeteinek erőfeszítésein túl, an­nak köszönhetők, hogy híven a szovjet—magyar barátság politi­kájához, egyik fő célkitűzésünk az ifjúság frontján is erősítjük e ba­rátságot. Azok a találkozások, amelyekre egy év leforgása alatt sor került szovjet és magyar fia­talok között — amelyekből ki­emelkedik a magyar ifjúság ezer­fős küldöttségének részvétele a VI. moszkvai Világifjúsági Talál­kozón­­, mély hatást tettek a fia­talokra és közvetlen haszonnal jártak ifjúsági szövetségünk ered­ményeinek elérésében. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tovább halad előre azon az úton, amelyen egy évvel ezelőtt elindult. A Tanácsköztársaság kikiáltása 39. évfordulójának vidéki ünnepségei Csütörtökön díszünnepségen emlékeztek meg Szegeden a Ta­nácsköztársaság kikiáltásainak 39 évfordulójáról. Csütörtökön Heves megyében emlékesteken, nagygyűléseken emlékeztek meg a Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltásának 39. évfordulójáról Csaknem ötven KISZ-szervezet tagjai ezen a na­pon tettek ünnepélyes fogadal­mat. Egerben este a szakszervezeti szék­házban tartottak ünnepséget. Az MSZMP nyíregyházi városi pártbizottsága és a városi tanács találkozót rendezett az idős kom­munisták, a munkásmozgalom ve­teránjai részére. A főváros több kerületében csütörtökön este ünnepségen em­lékeztek meg a Tanácsköztársaság megalakulásának 39. évfordulójá­ról, így az I., IX. és XI. kerületek­ben. Csütörtökön baráti találkozót rendezett a debreceni MSZBT a KISZ-fiatalok és a veterán kom­munisták részvételével. Győrött a Tanácsköztársaság győri harcosai találkoztak a város fiataljaival, a pártszervezetek, az állami és a tömegszervezetek ve­zetőivel. Az MSZMP Vas megyei és Szombathely városi bizottsága csütörtökön az Ifjúság Házában rendezett ünnepséget. Zalaegerszeg város tömegszer­vezeteinek, vállalatainak, állam­­igazgatási szerveinek és pártbi­zottságainak képviselői megko­szorúzták a Tanácsköztársaság mártírjainak emlékművét, a váro­si művelődési házban ünnepi gyű­lést tartottak. Ünnepségeket tar­tottak csütörtökön este­ a m­egye valamennyi járási székhelyén és több nagyobb községben is. Pén­teken a KISZ zászlóbontásának első évfordulója alkalmából a megyeszékhelyen aktívaülést tar­tanak a zalai KISZ-fiatalok. A Viharsarok városaiban, fal­vaiban és tanyaközpontjaiban március 21—22—23-án ünnepélyes taggyűléseket rendeznek a KISZ- fiatalok. A gyűléseken megemlé­keznek a Tanácsköztársaság kiki­áltásának 39. évfordulójáról, vala­mint a KISZ megalakulásának első évfordulójáról. (MTI) A budapesti szovjet nagykövet fogadása J. I. Gromov, a Szovjetunió bu­dapesti rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete Obrazcovnak, a Szovjetunió népművészének és együttesének budapesti vendég­­szereplése alkalmából szerdán es­te fogadást adott a budapesti dip­lomáciai képviseletek vezetői és első beosztottai számára. A foga­dáson a szocialista országok nagy­követe és első beosztottain kívül igen nagy számban megjelentek a nyugati országok követei és be­osztottai is. Magyar részről a fogadásom részt vett Péter János, a külügy­miniszter első helyettese, Sebes István és Szarka Károly külügy­miniszterhelyettesek, valamint a Külügyminisztérium több felelős munkatársa. A fogadás keretében Obrazcov és együttese nagysikerű művészi műsort adott. (MTI) Központi éjszakai orvosi ügyeletet létesített a fővárosi tanács A fővárosi tanács központi éj­szakai orvosi ügyeletet létesített a VI. kerület, Bajcsy-Zsilinszky út 33. szám alatti körzeti orvosi rendelőben naponta 20 órától éj­jel 1 óráig. A központi ügyelet feladata: a főváros területén mű­ködő éjszakai orvosügyeletek ösz­­szefogása, egységes irányítása. Vasárnap és ünnepnap az ügye­letes orvosi hálózat munkájának zavartalansága érdekében már­cius 23-tól ugyancsak a Bajcsy- Zsilinszky úti körzeti rendelőben központi ügyeletes vezető orvost állítanak be, aki délelőtt 8 órától este 8-ig teljesít szolgálatot. (MTI) Magas kormánykitüntetést kapott a magyar munkásmozgalom tizenegy veteránja (Tudósítónktól.) Csütörtökön délben, a Tanács­­köztársaság kikiáltásának 39. év­fordulója alkalmából a munkás­­­mozgalomban kifejtett több év­tizedes tevékenységük elismeré­séül magas állami kitüntetést ado­­­mányoztak tizenegy kommunista­­veteránnak. A kitüntetést Kristóf­­István elvtárs, a Népköztársaság­­Elnöki Tanácsának titkára adta­­át az idős harcosoknak az Ország­iház Munkácsy-termében. A kitün­­­tetések átnyújtásánál jelen voltak .Apró Antal, Kiss Károly és Ró­ Inai Sándor elvtársak, az MSZMP­­Politikai Bizottságának tagjai.­­ Szilágyi Dezső elvtársai, az ■MSZMP Központi Bizottsága osz­­■tályvezetőjét a Munka Vörös­­Zászló Érdemrendjével, Jakab ’Rudolf, Jackwerth Ferenc, Spiesz­l József, Matejka Jánosné, Kelen Józsefné, Kiss Elek, Székely Lajos, Ács Vilma, Tóth László és Paksi József elvtársakat a Munka Ér­demrenddel tüntette ki az Elnöki Tanács.* — Tiltakozom az ellen, hogy en­gem nyugdíjasna­k minősítsenek! — ezzel kezdi a beszélgetést Ke­len Jolán elvtársinő, aki sehogyan sem akar megbékélni azzal, hogy ez a kitüntetés átnyújtása alkal­mával nyugdíjasként titulálták. — Én vagyok az a nyugdíjas —­ mondja most már mosolyogva —, aki éjfélig dolgozom. — Kelen elvtársnőt ezekben a napokban sokfelé hívják: mondja el régi munkásmozgalmi élményeit, be­széljen a Tanácsköztársaságról. S ő ,beszél, kifogyhatatlanul, érde­kesen. Megkérdezem tőle: Mi volt ezekben a napokban a legkedve­­sebb előadói élménye? Nevet­ve válaszol: — Tegnapelőtt Angyalföldön, a József Attila Kultúrotthonban tar­tottam előadást általános iskolá­soknak. A gyerekek egyszerűen nem akarták elhinni, hogy az én időmben márciusban ilyenkor már mezítláb szaladgáltunk az utcán. Odáig „fajult” a dolog, hogy vé­gül is meg kellett esküdnöm: nem tréfából említettem ezt elbeszélé­sem során... Aztán megint a munkára tere­lődik a szó. Kelen elvtársnő most megjelent érdekes műve, a „Galilei-per a XX. században” után több régi kommunista peda­gógustársával együtt a szocialista érzelmű pedagógusok 1900—1920 közti küzdelmeiről kíván tanul­mányt írni. Paksi József elvtárs 74 éves. Ő „elismeri”, hogy nyugdíjas. Per­sze, ez nála is csak azt jelenti, hogy — amint egészségi állapota egy kicsit is engedi — a pártmun­kában, a társadalmi munkában, a magyar—szovjet barátság ápolá­sában szorgoskodik, fiatalokat megszégyenítő hittel, buzgalom­mal. Paksi elvtárs 1919-ben az új pesti forradalmi törvényszék el­nöke volt. Mikor egy júliusi na­pon a Mauthner-bőrgyárban — az emlékezetes dunai monitorok megjelenésével egybehangolva — ellenforradalmi mozgolódás tá­madt, egy percig nem habozott. Több társával együtt a gyárba sietett s a munkásság zömét maga mellé állítva, sikerült leszerelniük az ellenforradalmár tisztek által szított mozgolódást. A gyár udva­rán rögtön megtartotta ülését az újpesti forradalmi törvényszék, a felkelés üzemi főkolomposát ha­lálra ítélték. Paksi elvtárs ezután a felfegyverzett munkásokra bízta a rendfenntartás gondját. Ma is büszkén emlékszik vissza: attól kezdve — az ellenforradalom or­szágos méretű felülkerekedéséig — nem is volt a reakciósoknak hangjuk Újpesten... Jackwerth Ferenc elvtárs rend­kívül színes egyéniség. 1912—13- ban már az ifjúmunkás mozga­lomban tevékenykedik. 15-ben belép a szociáldemokrata pártba, 18-ban pedig — megalakulásának első napján — a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Azóta is megszakítás nélkül tagja a párt­nak. Úgy látszik, a szerénység a régi kommunista harcosok általá­nos jellemzője, mert most meg tő­­­le hallom újra és újra: elvtárs, nem szeretek, én erről annyit be­szélni ... Aztán mégsem állja meg, hogy be ne kapcsolódjék a régi harcostársak visszaemlékezé­seibe. S van az ő tarsolyában is bőven az élményekből: az Északi Főműhely munkásaiból alakított 7. munkásezred harcai, nagyvá­radi és Bihar megyei küzdelme — a népbiztosok tanácsa politikai megbízottjaként — az ellenforra­dalmárok ellen. Pátzay Pál szob­rászművésszel közös 1919—20-as börtönélményei stb., stb. * Igen, mind a tizenegyőjükre áll az, amit a kitüntetés átadása után Spiesz*elvtárs mondott: nem is tudnák életüket másképpen eli képzelni, mint a párt, a munkás■­ osztály, a népköztársaság szüntet­len szolgálatában. U. L. A kitüntetett régi munkásmozgalmi harcosok egy csoportja.

Next