Népszabadság, 1958. szeptember (16. évfolyam, 207-231. szám)
1958-09-02 / 207. szám
2 Kurcsatov akadémikus beszámolója az OGRA -b Újabb részletek a szovjet tudósok nagy jelentőségű atomfizikai eljárásáról I. V. Kurcsatov akadémikus az Atomnaja Energija című folyóirat augusztusi számában beszámol a Szovjet Tudományos Akadémia Atomenergia Intézetének a szabályozható termonukleáris reakciók területén végzett néhány munkájáról. Bevezetőben megállapítja, hogy a hidrogénbombákban is termonukleáris reakciók mennek végbe, de ezek nem szabályozhatók. E reakciók szabályozásához rendkívül bonyolult feladatot kell megoldani. A világ fizikusainak az utolsó tíz évben végzett kutatásai mégis azt mutatták, hogy ez a feladat elvben megoldható és megoldásának időpontja már nincs is ,l van messze. A szabályozható termonukleáris reakciókkal kapcsolatos munka nagyjából egyszerre kezdődött a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban és Angliában, mégpedig az 1950—1951. években. E kutató munka 1956-ig mindenütt titokban folyt. 1956-ban a Szovjetunió e munkák egyik irányának titkosságát megszüntette azzal, hogy beszámolt a deutériummal megtöltött egyenes csövekben végzett impulzuskisülési vizsgálatokról. 1958. január végén angol tudósok ismertették a hasonló természetű „Zeta“ és a „Spectre” készülékekkel végzett munkájuk eredményeit. Mágneses kemence A szovjet atomfizikus a Szovjetunióban folytatott ilyen irányú munkát vázolja. Megemlíti, hogy a szabályozható termonukleáris reakciók rendszeres kutatása a Szovjetunióban A. D. Szaharov és I. J. Tamm akadémikusok munkásságával kezdődött. Ők azt a lehetőséget vizsgálták, hogyan valósítható meg a forró plazma — az ionizált anyag — hőszigetelése mágneses térrel. Úgy gondolták, ahhoz, hogy megakadályozzák a részecskék eltávozását a mágneses tér hosszában, toroidális (körgyűrű alakú) kamrában kell végrehajtani a termonukleáris reakciót. E kamra belsejében bezárulnak a mágneses tér erővonalai. Már az első elméleti kutatások azt mutatták, hogy ilyen rendszerekben a „toroidális eltérés” leküzdésére erős áramokat kell a plazmán keresztülbocsátani, amelyeknek mágneses tere nagyságrendben közel áll a külső toroidális térhez és már önmagában lényeges hőszigetelő. Ily módon a Szovjet Tudományos Akadémia Atomenergia Intézetében kifejlődött az erős plazmaáramokkal végzett impulzuskisülések vizsgálata. Ilyen vizsgálatokat egyaránt végeztek toroidális kamrákban és egyenes csövekben. A szabályozható termonukleáris reakciókkal kapcsolatos kutatások másik, erős impulzuskisülésekkel nem kapcsolatos irányzata azután indult fejlődésnek ebben az intézetben, amikor K. I. Budker 1953-ban kísérleteket kezdett a plazmaszigetelők szerepét betöltő úgynevezett „mágneses dugókkal”. A továbbiakban ezeket a rendszereket adiabatikus (hőcserementes) csapdáknak nevezték el. Alkalmazásuk elvben lehetségessé teszi a folyamatos (tehát szabályozott) termonukleáris reakció megvalósításának kérdését. Ha hiányzik, az Atomenergia Intézet szükségesnek tartja a legszélesebb körű kísérletező munka folytatását ebben az irányban, felhasználva olyan hatalmas berendezéseket is, mint az „OGRA”. A legnagyobb adiabatikus csapda. Az adiabatikus csapda legegyszerűbb formájában egyenes henger eléggé erős hosszanti mágneses térrel, amely még ugrásszerűen erősödik a henger végein. Az Atomenergia Intézetben több módszert vizsgáltak forró plazma előállítására adiabatikus csapdákban. Az egyik ilyen módszer volt a plazmának mágneses dugattyúval való összenyomása. A cikkíró feltételezi, hogy a több százmillió fokos hőmérsékletű forró plazma előállításának sokat ígérő módszere az előzőleg kellő energiára felgyorsított ionok injektálása (bejuttatása) a csapdába. A cikk ismerteti ennek egyik változatát. A Szovjet Tudományos Akadémia Atomenergia Intézetének legnagyobb adiabatikus csapdája az „OGRA” nevű készülék, amelyet I. N. Golovin tudományos irányításával szerkesztettek. Ez egy egyenes cső hosszanti, időben állandó mágneses térrel, amelybe közel kétszázezer elektronvolt energiájú molekuláris hidrogénionokat juttatnak. Úgy tervezik, hogy a berendezéssel átfogó fizikai kutatóprogramot oldanak meg. Az „OGRA” mágneses terét nagyszámú különálló szelvényből álló, átlagban 1,8 méter átmérőjű tekercs hozza létre. A szelvények különböző térbeli elrendeződésű mágneses tér kialakítását teszik lehetővé. A „dugók” középpontjai közötti távolság 12 méterig fokozható. A vákuumkamra rozsdamentes acélból készült. Belső átmérője 1,4 méter. A levegőt higanyos diffúziós szivattyúkkal ritkítják benne a légköri nyomás néhány milliárd törtrészéig. A további, még tökéletesebb kiszivattyúzásra konszorpciós titánszivattyúk szolgálnak. E cél elérését előmozdítja titán porlasztása a kamra belső felületén. A cikk befejező részében összefoglalja azokat a nehézségeket, amelyek adiabatikus csapdában adódhatnak a termonukleáris reakció megvalósítása folyamán. Jóllehet, még sok a nehézség és még sok kérdés elméleti megoldó Szeptember 1-én kezdődött meg az atomenergia békés felhasználásának kérdéseivel foglalkozó II. nemzetközi konferencia. Igen nagy az érdeklődés a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Atomenergia Intézete által kidolgozott „OGRA” berendezés iránt, amely amint erről már hírt adtunk, hidrogénatommagok egyesülési folyamatának szabályozására is felhasználható. Ilyen irányú vizsgálatokra a szovjet „OGRA” látszik ma a legalkalmasabbnak. 1. Az OGRA hatalmas teljesítményű mágneseinek tekercsei. 2. A mintegy húsz méter hosszú vákuumkamra. 3. Az ionokat (hidrogénionokat) belövellő szerkezet. 4. Az ionbelövellő szerkezet (ionágyú) nagyfeszültségű tápegysége. Új erőműtelepet kap a Diósgyőri Papírgyár A 176 éves Diósgyőri Papírgyár kazántelepének berendezése elavult, teljesítőképessége nem kielégítő. Ezért az idén korszerű erőtelep építését kezdték meg, amely teljes mértékben kielégíti majd az üzem gőz- és villamosenergia-szükségletét. Az első kazánt már a jövő év második felében üzembe helyezik, a második kazán 1960-ban készül el. NÉPSZABADSÁG 1958. szeptember 2. kedd Marosán György elvtárs látogatása Szabolcs- Szatmárban Marosán György elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter és Sándor József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja szombaton és vasárnap látogatást tett Szabolcs-Szatmár megyében. Nyíregyházán megbeszélést folytattak a megyei, városi és járási vezetőkkel, délután pedig Mátészalkán nagygyűlésen találkoztak Szatmár népével. A nagygyűlésen — amelyen több tízezren vettek részt — Marosán György beszédet mondott. Vasárnap a Hazafias Népfront Nyíregyházán a Búza téren rendezett nagygyűlést. A találkozóra a megye minden részéből a menetrendszerű járatokon kívül különvonatok, autóbuszok, fellobogózott gépkocsik hozták a vendégeket. Reggel fél 10-re a szépen feldíszített hatalmas térre csaknem 60 000-en gyűltek egybe. Marosán elvtárs beszédében tájékoztatta a megye dolgozóit a bel- és külpolitika legidőszerűbb kérdéseiről. A jól sikerült nagygyűlés után Marosán elvtárs és kísérete ellátogatott a sóstóhegyi Virágzó Föld Tsz-be, ahol elbeszélgetett a tízéves szövetkezet tagjaival. Megnyílt az MSZMP központi pártiskolája Hétfőn délután ünnepélyesen megnyitották az MSZMP központi pártiskoláját. A hallgatókat Kassai Géza elvtárs, a pártiskola igazgatója üdvözölte, majd Nemes Dezső elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja mondott beszédet. A megnyitón megjelentek: Sándor József, Szírmai István és Orbán László elvtársak, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. * Az MSZMP budapesti bizottságának marxizmus—leninizmus esti egyetemén szeptember 8-án lesz az ünnepélyes tanévnyitó. Ünnepi hetek Sopronban (Győri tudósítónktól.) Sopronban a Hazafias Népfront városi bizottsága rendezésében ünnepi hetek lesznek szeptember 3-tól 28-ig. Az ünnepi heteket az Erdőmérnöki Főiskola négynapos jubileumi ünnepségével nyitják. Ugyanis 150 esztendeje alakították az erdészeti tanintézetet, az erdészeti tudomány felsőfokú oktatása pedig éppen 200 esztendeje kezdődött meg. A jubileumi ünnepségek első napján arany- illetve gyémánt diplomát adnak át tizenhat erdőmérnöknek, ötven és hatvan esztendei tevékenységük elismeréséért. A következő napokon tudományos szakelőadásokat tartanak, majd a főiskolán felavatják a jubileumra készült emlékművet. Ezenkívül az ünnepi hetek alatt képzőművészeti, erdészeti, mezőgazdasági és kereskedelmi kiállítások, zenekari hangversenyek lesznek. A Liszt Ferenc-múzeumban megrendezik A soproni munkásmozgalom emlékeiből című kiállítást is. Az ünnepi hetek színes kulturális programjából kiemelkedik a Vasas Művészeti Együttes két előadása. Bemutatják Gergely Sándor Vitézek és hősök című színművét, valamint Schiller Haramiák című drámáját. A kulturális program keretében többek között csehszlovák kultúrestet, filmnapokat tartanak a város kultúrházaiban. Sor kerül a 100 éves soproni tanítóképző egyetemes találkozójára is. A soproni ünnepi hetek iránt országszerte nagy az érdeklődés. Az ünnepi hetek rendezősége közölte, hogy csak a Dunántúlról eddig öt különvonat érkezését jelezték. Sőt, már szovjet, csehszlovák, román és német vendégek is bejelentették részvételüket. Szeptember 7-én pedig 30 osztrák asszony érkezik Sopronba a nőtanács meghívására. Szövetkezeti községgé avatták Besnyőt Fehér Lajos elvtárs beszéde A Fejér megyei Besnyő 11 esztendővel ezelőtt alakult önálló községgé. Lakói ma már egészséges, világos otthonokban laknak. A 11 év alatt 300 új két- és háromszobás családi házat építettek. Csaknem az önálló községgé alakulással esik egybe Besnyőn a társasgazdálkodás megszületése is. Azóta terebélyesedett a szövetkezeti mozgalom és a három mezőgazdasági termelőszövetkezet, a Sallai, a Március 15 és a Május 1 tagjai közé tömöríti a község dolgozó parasztjainak zömét. Vasárnap ünnepélyes formában avatták szövetkezeti községgé Besnyőt. Az eseményen az ünnepi beszédet Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja mondotta. Beszéde elején Fehér elvtárs foglalkozott az 1945-ös földreform után kialakult falusi helyzettel, majd a magyar termelőszövetkezeti mozgalom első lépéseivel. Számokkal és tényekkel bizonyította a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Hivatkozott a besnyői Sallai Tsz idei példájára is. A Sallai Tszben az idén a súlyos aszály ellenére búzából 13,36 mázsa termést takarítottak be átlagban, az egyéni gazdák pedig községi átlagban csak 6 mázsás termést értek el. Könnyen kiszámíthatja mindenki, hány vagonnal több búzája termett volna a községnek, ha az egész határban mindenütt 12 mázsás eredményt értek volna el az idén. Fejér megyében ebben az évben 6,8 mázsás búzatermésük volt az egyénieknek és 8,5 mázsás a termelőszövetkezeteknek. De ez az arány országosan is. Ez is mutatja, mennyivel több bevétele lehetne a parasztságnak, ha már az egész országban nagyüzemi földön, szövetkezetekben gazdálkodna. A továbbiakban Fehér Lajos elvtárs arról szólt, hogy a Sallai Tsz jónevű közismert szövetkezet. Elismeréssel emlékezett meg arról, hogy a szövetkezet vezetői és tagjai igen fogékonyak az új termelési módszerek iránt. Az idén is, bátran hozzáfogtak a szovjet rendszerű négyzetes silókukorica termesztéséhez. Meg is lett az eredmény. Holdanként több mint 300 mázsás termést takarítottak be, amely télen a nagyobb tejhozamban meghozza majd a maga gyümölcsét. Bátran rátért a szövetkezet a hibrid kukorica termesztésére is. A hibrid kukorica jobban bírja az aszályt és 20—30 százalékkal nagyobb termést ad, mint a közönséges fajták. Megkönnyíti a szövetkezeti tagok munkáját a száz férőhelyes szabadszállásos, gépesített istálló felépítése is. Ez ma a világon a legkorszerűbb tehéntartási mód, lehetővé teszi, hogy megfelelő tejhozam mellett még olcsóbban termeljük a tejet. Ezután a tsz-vezetés fontosságáról szólt. Arra buzdított, hogy a szövetkezetek minél több, a faluból elszármazott, tehetséges, közmegbecsülésnek örvendő vezetőket hívjanak vissza elnöknek, agronómusnak, vagy főkönyvelőnek. Ebben az esetben — mondotta Fehér elvtárs — egész biztos, még hamarább megerősödnek szövetkezeteink, még gyorsabban kibontakozik fölényük. Megemlítette, hogy az idén a Sallai Tsz-ben előreláthatóan 60 forint körül lesz a munkaegységrészesedés értéke és egészen biztos, hogy elégedett lesz a tagság, annál is inkább, mert a szövetkezet a munkaegységre már eddig mintegy 30 forint előleget osztott ki, így a tagságnál volt kitartása az újig. Részletesen beszélt Fehér elvtárs a falusi fiatalok és a falusi öregek problémájáról. Majd azt fejtegette, hogy miben látja a besnyői előrehaladás okát. Én ezt — mondotta — a meglevő tsz-ek, főként a Sallaiban már kialakult példás gazdálkodás vonzó hatásán túlmenően két fontos tényezővel magyarázom. Az egyik az, hogy a Sallai Tsz tagsága végre felszámolta azt az elzárkózást, melyet az ellenforradalom óta tanúsított a felvételre jelentkező kilépettekkel szemben. Bölcs volt ez a felismerés, mert hisz a tavaly téli zűrzavarban egymás között támadt békétlenséget egyszer mégiscsak meg kell oldani és ezt jobb minél előbb megtenni. A másik fő tényező szerintem az, hogy a Május 1. Tsz leghaladottabb gondolkozású tagjai felismerték, hogy nekik kezdeményező szerepük, fontos feladatuk van a szövetkezeti agitációban. Beszéde végén arról szólt Fehér Lajos elvtárs, hogy a Besnyő községben tapasztalt szövetkezeti fellendülés nem elszigetelt jelenség az országban. Termelőszövetkezeteink tovább erősödtek az idei esztendőben is. Javult a gazdálkodásuk. Mindezek nyomán a dolgozó parasztság érdeklődése megnőtt a tsz-ek, de az egyszerűbb szövetkezetek iránt is. Sok helyen kisebb-nagyobb számban meg is indultak az utóbbi hetekben a szövetkezetek felé.