Népszabadság, 1958. szeptember (16. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-02 / 207. szám

2 Kurcsatov akadémikus beszámolója az OGRA -b Újabb részletek a szovjet tudósok nagy jelentőségű atomfizikai eljárásáról I. V. Kurcsa­tov akadémikus az Atomnaja Energija című folyóirat au­gusztusi számá­ban beszámol a Szovjet Tudo­mányos Akadé­mia Atomener­gia Intézetének a szabályozha­tó termonuk­leáris reakciók területén vég­zett néhány munkájáról. Bevezetőben megál­lapítja, hogy a hidro­génbombákban is termonuk­leáris reakciók mennek végbe, de ezek nem szabályozhatók. E reakciók sza­bályozásához rendkívül bo­nyolult felada­tot kell megol­dani. A világ fizikusainak az utolsó tíz év­ben végzett ku­tatásai mégis azt mutatták, hogy ez a fel­adat elvben megoldható és meg­oldásának időpontja már nincs is ,l van messze. A szabályozható termonukleá­ris reakciókkal kapcsolatos mun­ka nagyjából egyszerre kezdő­dött a Szovjetunióban, az Egye­sült Államokban és Angliában, mégpedig az 1950—1951. években. E kutató munka 1956-ig minde­nütt titokban folyt. 1956-ban a Szovjetunió e munkák egyik irá­nyának titkosságát megszüntette azzal, hogy beszámolt a deuté­riummal megtöltött egyenes csö­vekben végzett impulzuskisülési vizsgálatokról. 1958. január végén angol tudó­sok ismertették a hasonló termé­szetű „Zeta“ és a „Spectre” ké­szülékekkel végzett munkájuk eredményeit. Mágneses kemence A szovjet atomfizikus a Szov­jetunióban folytatott ilyen irányú munkát vázolja. Megemlíti, hogy a szabályozható termonukleáris reakciók rendszeres kutatása a Szovjetunióban A. D. Szaharov és I. J. Tamm akadémikusok mun­kásságával kezdődött. Ők azt a lehetőséget vizsgálták, hogyan va­lósítható meg a forró plazma — az ionizált anyag — hőszigetelése mágneses térrel. Úgy gondolták, ahhoz, hogy megakadályozzák a részecskék eltávozását a mágne­ses tér hosszában, toroidális (kör­gyűrű alakú) kamrában kell vég­rehajtani a termonukleáris reak­ciót. E kamra belsejében bezárul­nak a mágneses tér erővonalai. Már az első elméleti kutatások azt mutatták, hogy ilyen rendsze­rekben a „toroidális eltérés” le­küzdésére erős áramokat kell a plazmán keresztülbocsátani, amelyeknek mágneses tere nagy­ságrendben közel áll a külső toroi­dális térhez és már önmagában lényeges hőszigetelő. Ily módon a Szovjet Tudományos Akadémia Atomenergia Intézetében kifejlő­dött az erős plazmaáramokkal végzett impulzuskisülések vizsgá­lata. Ilyen vizsgálatokat egyaránt végeztek toroidális kamrákban és egyenes csövekben. A szabályozható termonukleáris reakciókkal kapcsolatos kutatások másik, erős impulzuskisülésekkel nem kapcsolatos irányzata azután indult fejlődésnek ebben az inté­zetben, amikor K. I. Budker 1953-ban kísérleteket kezdett a plaz­maszigetelők szerepét betöltő úgy­nevezett „mágneses dugókkal”. A továbbiakban ezeket a rendszere­ket adiabatikus (hőcserementes) csapdáknak nevezték el. Alkal­mazásuk elvben lehetségessé teszi a folyamatos (tehát szabályozott) termonukleáris reakció megvaló­sításának kérdését. Ha hiányzik, az Atomenergia Inté­zet szükségesnek tartja a legszéle­sebb körű kísérletező munka foly­tatását ebben az irányban, fel­használva olyan hatalmas beren­dezéseket is, mint az „OGRA”. A legnagyobb adiabatikus csapda. Az adiabatikus csapda legegy­szerűbb formájában egyenes hen­ger eléggé erős hosszanti mágne­ses térrel, amely még ugrássze­rűen erősödik a henger végein. Az Atomenergia Intézetben több módszert vizsgáltak forró plazma előállítására adiabatikus csapdák­ban. Az egyik ilyen módszer volt a plazmának mágneses dugattyú­val való összenyomása. A cikkíró feltételezi, hogy a több százmillió fokos hőmérsék­letű forró plazma előállításának sokat ígérő módszere az előzőleg kellő energiára felgyorsított ionok injektálása (bejuttatása) a csap­dába. A cikk ismerteti ennek egyik változatát. A Szovjet Tudományos Akadé­mia Atomenergia Intézetének leg­nagyobb adiabatikus csapdája az „OGRA” nevű készülék, amelyet I. N. Golovin tudományos irányí­tásával szerkesztettek. Ez egy egyenes cső hosszanti, időben ál­landó mágneses térrel, amelybe közel kétszázezer elektronvolt energiájú molekuláris hidrogén­ionokat juttatnak. Úgy tervezik, hogy a berendezéssel átfogó fizi­kai kutatóprogramot oldanak meg. Az „OGRA” mágneses terét nagyszámú különálló szelvényből álló, átlagban 1,8 méter átmérőjű tekercs hozza létre. A szelvények különböző térbeli elrendeződésű mágneses tér kialakítását teszik lehetővé. A „dugók” középpontjai közötti távolság 12 méterig fokoz­ható. A vákuum­kamra rozsdamentes acélból készült. Belső átmérője 1,4 méter. A levegőt higanyos dif­fúziós szivattyúkkal ritkítják ben­ne a légköri nyomás néhány mil­liárd törtrészéig. A további, még tökéletesebb kiszivattyúzásra kon­­szorpciós titánszivattyúk szolgál­nak. E cél elérését előmozdítja ti­tán porlasztása a kamra belső fe­lületén. A cikk befejező részében össze­foglalja azokat a nehézség­eket, amelyek adiabatikus csapdában adódhatnak a termonukleáris re­akció megvalósítása folyamán. Jóllehet, még sok a nehézség és még sok kérdés elméleti megoldó­ Szeptember 1-én kezdődött meg az atomenergia békés felhasználásának kérdései­vel foglalkozó II. nemzetközi konferencia. Igen nagy az érdeklődés a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Atomenergia Intézete által kidolgozott „OGRA” be­rendezés iránt, amely amint erről már hírt adtunk, hidrogénatommagok egyesü­lési folyamatának szabályozására is felhasználható. Ilyen irányú vizsgálatokra a szovjet „OGRA” látszik ma a legalkalmasabbnak. 1. Az OGRA hatalmas teljesít­ményű mágneseinek tekercsei. 2. A mintegy húsz méter hosszú vákuumkamra. 3. Az ionokat (hidrogénionokat) belövellő szerkezet. 4. Az ionbelövellő szerkezet (ion­ágyú) nagyfeszültségű tápegysége. Új erőműtelepet kap a Diósgyőri Papírgyár A 176 éves Diósgyőri Papírgyár kazántelepének berendezése el­avult, teljesítőképessége nem ki­elégítő. Ezért az idén korszerű erőtelep építését kezdték meg, amely teljes mértékben kielégíti majd az üzem gőz- és villamos­­energia-szükségletét. Az első ka­zánt már a jövő év második fe­lében üzembe helyezik, a második kazán 1960-ban készül el. NÉPSZAB­ADSÁG 1958. szeptember 2. kedd Marosán György elvtárs látogatása Sza­bolcs- Sza­tmárba­n Marosán György elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter és Sándor József elvtárs, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja szom­baton és vasárnap látogatást tett Szabolcs-Szatmár megyében. Nyíregyházán megbeszélést foly­tattak a megyei, városi és járási vezetőkkel, délután pedig Máté­szalkán nagygyűlésen találkoztak Szatmár népével. A nagygyűlésen — amelyen több tízezren vettek részt — Marosán György beszédet mondott. Vasárnap a Hazafias Népfront Nyíregyházán a Búza téren ren­dezett nagygyűlést. A találkozóra a megye minden részéből a me­netrendszerű járatokon kívül kü­lönvonatok, autóbuszok, fellobogó­zott gépkocsik hozták a vendége­ket. Reggel fél 10-re a szépen fel­díszített hatalmas térre csaknem 60 000-en gyűltek egybe. Marosán elvtárs beszédében tá­jékoztatta a megye dolgozóit a bel- és külpolitika legidőszerűbb kérdéseiről. A jól sikerült nagygyűlés után Marosán elvtárs és kísérete ellá­togatott a sóstóhegyi Virágzó Föld Tsz-be, ahol elbeszélgetett a tíz­­éves szövetkezet tagjaival. Megnyílt az MSZMP központi pártiskolája Hétfőn délután ünnepélyesen megnyitották az MSZMP közpon­ti pártiskoláját. A hallgatókat Kassai Géza elvtárs, a pártiskola igazgatója üdvözölte, majd Ne­mes Dezső elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja mondott beszédet. A megnyitón megjelentek: Sándor József, Szír­mai István és Orbán László elv­társak, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagjai. * Az MSZMP budapesti bizott­ságának marxizmus—leninizmus esti egyetemén szeptember 8-án lesz az ünnepélyes tanévnyitó. Ünnepi hetek Sopronban (Győri tudósítónktól.) Sopronban a Hazafias Nép­front városi bizottsága rendezésé­ben ünnepi hetek lesznek szep­tember 3-tól 28-ig. Az ünnepi he­teket az Erdőmérnöki Főiskola négynapos jubileumi ünnepségé­vel nyitják. Ugyanis 150 eszten­deje alakították az erdészeti tan­intézetet, az erdészeti tudomány felsőfokú oktatása pedig éppen 200 esztendeje kezdődött meg. A jubileumi ünnepségek első napján arany- illetve gyémánt diplomát adnak át tizenhat er­dőmérnöknek, ötven és hatvan esztendei tevékenységük elis­meréséért. A következő napokon tudományos szakelőadásokat tartanak, majd a főiskolán felavatják a jubileumra készült emlékművet. Ezenkívül az ünnepi hetek alatt képzőművészeti, erdészeti, mező­­gazdasági és kereskedelmi kiállí­tások, zenekari hangversenyek lesznek. A Liszt Ferenc-múzeum­ban megrendezik A soproni mun­­kásmozgalom emlékeiből című kiállítást is. Az ünnepi hetek szí­nes kulturális programjából ki­emelkedik a Vasas Művészeti Együttes két előadása. Bemutat­ják Gergely Sándor Vitézek és hősök című színművét, valamint Schiller Haramiák című drámá­ját. A kulturális program kereté­ben többek között csehszlovák kultúrestet, filmnapokat tartanak a város kultúrházaiban. Sor ke­rül a 100 éves soproni tanítókép­­ző egyetemes találkozójára is. A soproni ünnepi hetek iránt országszerte nagy az érdeklődés. Az ünnepi hetek rendezősége közölte, hogy csak a Dunán­túlról eddig öt különvonat ér­kezését jelezték. Sőt, már szovjet, csehszlovák, román és német vendégek is bejelentet­ték részvételüket. Szeptember 7-én pedig 30 osztrák asszony érkezik Sopronba a nőta­nács meghívására. Szövetkezeti községgé avatták Besnyőt Fehér Lajos elvtárs beszéde A Fejér megyei Besnyő 11 esz­tendővel ezelőtt alakult önálló községgé. Lakói ma már egész­séges, világos otthonokban lak­nak. A 11 év alatt 300 új két- és háromszobás családi házat építet­tek. Csaknem az önálló községgé alakulással esik egybe Besnyőn a társasgazdálkodás megszületése is. Azóta terebélyesedett a szövetke­zeti mozgalom és a három mező­­gazdasági termelőszövetkezet, a Sallai, a Március 15 és a Május 1 tagjai közé tömöríti a község dol­gozó parasztjainak zömét. Vasárnap ünnepélyes formában avatták szövetkezeti községgé Besnyőt. Az eseményen az ünnepi beszédet Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja mondotta. Beszéde elején Fehér elvtárs foglalkozott az 1945-ös földreform után kialakult falusi helyzettel, majd a magyar ter­melőszövetkezeti mozgalom első lépéseivel. Számokkal és tények­kel bizonyította a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Hivatkozott a besnyői Sallai Tsz idei példájára is. A Sallai Tsz­­ben az idén a súlyos aszály elle­nére búzából 13,36 mázsa termést takarítottak be átlagban, az egyé­ni gazdák pedig községi átlagban csak 6 mázsás termést értek el. Könnyen kiszámíthatja mindenki, hány vagonnal több búzája ter­mett volna a községnek, ha az egész határban mindenütt 12 má­zsás eredményt értek volna el az idén. Fejér megyében ebben az évben 6,8 mázsás búzatermésük volt az egyénieknek és 8,5 má­zsás a termelőszövetkezeteknek. De ez az arány országosan is. Ez is mutatja, mennyivel több bevétele le­hetne a parasztságnak, ha már az egész országban nagyüzemi földön, szövetkezetekben gaz­dálkodna. A továbbiakban Fehér Lajos elvtárs arról szólt, hogy a Sallai Tsz jónevű közismert szövetkezet. Elismeréssel emlékezett meg arról, hogy a szövetkezet vezetői és tagjai igen fogékonyak az új termelési módszerek iránt. Az idén is, bátran hozzáfogtak a szovjet rendszerű négyzetes siló­­kukorica termesztéséhez. Meg is lett az eredmény. Holdanként több mint 300 mázsás termést ta­karítottak be, amely télen a na­gyobb tej­hozamban meghozza majd a maga gyümölcsét. Bátran rátért a szövetkezet a hibrid ku­korica termesztésére is. A hibrid kukorica jobban bírja az aszályt és 20—30 százalékkal nagyobb termést ad, mint a közönséges fajták. Megkönnyíti a szövetke­zeti tagok munkáját a száz férő­helyes szabadszállásos, gépesített istálló felépítése is. Ez ma a vilá­gon a legkorszerűbb tehéntartási mód, lehetővé teszi, hogy megfe­lelő tejhozam mellett még olcsób­ban termeljük a tejet. Ezután a tsz-vezetés fontosságá­ról szólt. Arra buzdított, hogy a szövetkezetek minél több, a faluból elszármazott, tehetsé­ges, közmegbecsülésnek ör­vendő vezetőket hívjanak vissza elnöknek, agronómus­­nak, vagy főkönyvelőnek. Ebben az esetben — mondotta Fe­hér elvtárs — egész biztos, még hamarább megerősödnek szövet­kezeteink, még gyorsabban kibon­takozik fölényük. Megemlítette, hogy az idén a Sallai Tsz-ben előreláthatóan 60 forint körül lesz a munkaegység­részesedés értéke és egészen biz­tos, hogy elégedett lesz a tagság, annál is inkább, mert a szövetke­zet a munkaegységre már eddig mintegy 30 forint előleget osztott ki, így a tagságnál­ volt kitartá­sa az újig. Részletesen beszélt Fe­hér elvtárs a falusi fiatalok és a falusi öregek problémájáról. Majd azt fejtegette, hogy miben látja a besnyői előrehaladás okát. Én ezt — mondotta — a meglevő tsz-ek, főként a Sallaiban már kialakult példás gazdálkodás vonzó hatásán túlmenően két fontos tényezővel magyarázom. Az egyik az, hogy a Sallai Tsz tagsága végre felszá­molta azt az elzárkózást, melyet az ellenforradalom óta tanúsított a felvételre jelentkező kilépettekkel szemben. Bölcs volt ez a felismerés, mert hisz a tavaly téli zűr­zavarban egymás között tá­madt békétlenséget egyszer mégiscsak meg kell oldani és ezt jobb minél előbb megten­ni. A másik fő tényező szerintem az, hogy a Május 1. Tsz leghala­­dottabb gondolkozású tagjai fel­ismerték, hogy nekik kezdemé­nyező szerepük, fontos feladatuk van a szövetkezeti agitációban. Beszéde végén arról szólt Fehér Lajos elvtárs, hogy a Besnyő köz­ségben tapasztalt szövetkezeti fellendülés nem elszigetelt jelen­ség az országban. Termelőszövet­­kezeteink tovább erősödtek az idei esztendőben is. Javult a gaz­dálkodásuk. Mindezek nyomán a dolgozó parasztság érdeklődése megnőtt a tsz-ek, de az egysze­rűbb szövetkezetek iránt is. Sok helyen kisebb-nagyobb számban meg is indultak az utóbbi hetek­ben a szövetkezetek felé.

Next