Népszabadság, 1958. október (16. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-15 / 244. szám

8 „Szólója ’* a Kapás utcában (Tudósítónk­tól.) Budapesten, a II. kerület, Ka­pás utca 41. számú ház előtt áll egy eperfa és — dús sző­lőfürtök lóg­nak rajta. A környékbeli la­kók — akik nap mint nap megcsodálják ■— nem is ne­vezik másnak, csak „Fegyver bácsi szőlőfájá­­nak”. Megkérdeztük Fegyver La­jost, a Távku­tató Intézet portását, aki egyébként a 41-es számú ház házmeste­re: milyen cso­dát művelt ez­zel az eperfá­val, hogy sző­lő terem rajta? — Nincs eb­ben semmi ör­döngösség — válaszolta. — Még az első világháborúban, az olasz fron­ton járva, tapasztaltam, hogy a szőlőtermelők eperfába szőlő­­vesszőt oltottak és így hatalmas lugasokat alakítottak ki. Ezt pró­báltam itthon én is megcsinálni. Hat évvel ezelőtt átfúrtam ezt a fát, és szőlővesszőt húztam ke­resztül rajta, amely gyökeret vert a fában, megeredt. Ma már fel­futott a fa tetejére, sőt, az első és a második emeleti erkélyeket is beborította, és tavaly szüreteltük­ az első termést róla. ’ De — mint képünk is ábrázolja‘ — Fegyver bácsi és felesége azt idén is szürethez készülődik. Ez­ azonban nem könnyű munka, eh­­­hez létra és fáramászás is szükség­­es, hiszen a szőlőfürtök emelet­nyi magasságban lógnak. De meg­­­éri a fáradtságot, mert 40—50 kiló, szőlőt biztosan leszüretelnek err­ ről a különös „szőlőfáról”. Újfajta szobai díszórák, ébresztő órák, bányatachográf A pesterzsébeti Óragyár sok új­fajta órával lepi meg a vásárlókat a karácsonyi szezonra. Olyan szo­bai díszórákat, úgynevezett Bim­­bam órákat készítenek, amelye­ket egy héten csak egyszer kell felhúzni, s az eddig forgalom­ban levőkkel szemben, ame­lyek csak egy bizonyos hely­zetben jártak, akármilyen sík­ba beállítva pontosan járnak. Különböző sítlusú bútorok­hoz illő, ugyancsak nyolcnapos szerkezetű szobai díszórákat is gyártanak. Ezekből tízféle típus készül és 2500 darabot már át is adtak a kereskedelemnek. Az egyik „szenzáció" olyan ébresztő óra lesz, amely a mélyen alvók­nak tesz különösen jó szolgálatot; nem egyszer csenget, mint a szo­kásos ébresztő órák, hanem kis szünetekkel egymásután ötször. Az Óragyár termékeit szívesen vásárolják külföldön is: sokat ex­portálnak a Szovjetunióba, továb­bá Kínába, az Egyesült Arab Köz­társaságba és Burmába. Az új gyártmányok iránt újabb külföldi országok is érdeklődnek. Nemrég egy újabb érdekes cikk készült el az óragyárban: a bá­­nyaliftmérő, az úgynevezett bá­nyatachográf. Ez a nemzetközi bá­nyarendészeti szabályoknak meg­felelően a bányaliftek működését regisztrálja, eddig külföldről hoz­ták be.­­­­ Hatezer darabból álló ét­készletet szállít a Herendi Por­celángyár a moszkvai magyar étterem részére. Svájcba szóló kivándorló útle­véllel a zsebében, pontosan egy esztendővel ezelőtt hagyta el az országot Kapus Gyula Kossuth- díjas tanár, a hírneves, köztiszte­letben álló gyermekgyógyász. Ka­pus tanár most visszajött, ahogy ő mondja: „Hazatértem, örökre". A pályája csúcspontján álló ta­nár nem kalandvágytól, s nem „politikai okokból” hagyta el az országot, hanem teljesen magán­­természetű ok miatt. Nem tarthat­­ta őt akkor vissza sem miniszteri kérés, sem a hálás szülők marasz­taló szava. Szomorúan ment el. De most, hogy újra itthon van a vi­dám boldog ember. Pedig hol van már a Pasaréti villalakás, amely­ben lakott, a rendelő, s a megszo­kott kórház igazgatói szobája... — Újra kezdem az életet — mondja boldog mosollyal. — És soha ilyen izgalommal teli feszült­séggel nem kezdtem semmihez. Sok hazatért magyarázott min­dent egy szóval: honvágy. Kapus tanár nem mondja ezt a szót. Sza­vak, svájci emlékek, okok és in­dokok végtelen sora kínálkozik egymás mellé. Vajon melyiknek a mélyében rejlik az igazi ok, amely visszahozta? Talán anyagi okok? — Baselban Hottinger professzor klinikáján dolgoztam, minden se­gítséget megkaptam laboratóriumi kutatásaimhoz. Nem voltak anya­gi gondjaim. Nevelt gyermekeim, akikhez kimentem, s akik régóta Svájcban éltek, segítettek volna, ha rájuk lettem volna utalva. De erre nem volt szükségem. Talán nem is csalódott odakinn, csak — az ő szavaival élve: — „Odakinn jöttem rá arra, hogy csak itt, Magyarországon szeretek, s egyáltalán­ tudok élni.” ’ •— De miért? — Hiányzott a szellemi, a ba­ráti légkör, a szeretet, amely nem elég, ha csak anyagiak juttatásá­ban nyilvánul meg. Hiányzott az emberek közvetlensége, hiányoz­tak a viták egy-egy könyvről, szín­házi előadásról, s főleg hiányzott az, amit itt 14 év alatt annyira megszoktunk, hogy sok, rengeteg, mind több ember sajátja a mű­­veltség, a törekvés valami szebb, valami magasabbrendű felé. Svájc­ban van egy vékony réteg, amely­nek intelligenciája igen magas fokú. De az általános helyzet más. Hányszor eszembe jutott a pesti kép: a zsúfolt villamoson könyvet olvasó emberek. Nálunk még va­sárnap is árusítanak olcsó köny­veket az utcán. Ott, a svájci kere­sethez mérten is méregdrágák a könyvek, a tömegek nem vásárol­ják, nem olvasnak. Apróságok? Lehetséges. De­ sok ilyen apróság teszi széppé vagy csúnyává az éle­­tét. — Svájcban viszonylag kevés tudós végez kutató munkát —* folytatja Kapus Gyula tanár. —» Igaz, hogy ezek rendkívül alapo­san, nagyszerűen. De nehéz olyan embert találni, aki haj­­landó a kisebb jövedelemmel járó tudományos munkát vállalni. Ál­atom — mondja most nevetve — ott, a tőkés országban, a szó rossz értelmében véve, sokkal ma­terialistábbak az emberek, mint nálunk, ahol rengeteg embert hajt az ideál: a szépre, a jóra, az újra való törekvés. Kétségtelen: általá­ban a mi orvosaink sem vetik meg a pénzt, de — eltérően az átlagos svájci orvostól — a legtöbbnek mégsem a pénzszerzés az életének legfőbb célja. — Mi — s most nemcsak, s nem is elsősorban az orvosokra gondolok — a 14 év alatt meg­szoktuk, hogy milyen nagyszerű dolog a közösségért is dolgozni. Nem, azt nem lehet odakinn meg­szokni, hogy az ember csak ma­gáért van, csak önző célok vezér­lik. S ezernyi hasonló, megszok­hatatlan dolog... Megdöbbentett például, hogy tulajdonképpen nincs társadalombiztosítás... Hogy mit törődtem vele? Nem mindegy az, hogy az ember milyen környezetben él, dolgozik. Vagy az például, hogy a gyermekek iránti érdeklődés, a gyermekek féltése sokkal kisebb mint ná­lunk. Ott talán több szülőnek több tenne a gyerek gondozására, nevelésére, mint itthon, de a gye­rek mégis sokkal kevesebbet kap, mint a miénk. Ezt sem tudtam volna megszokni. És a bírálatról sem tudtam volna leszokni. Ide­haza nagyon megszoktuk, hogy lehetséges, sőt szükséges dolog a bírálat. Ezt a szemléletet vitte ki magával sok, idehaza jobboldali­nak számító ember, akit — mi­után odakinn csalódottságában még hevesebben bíróit — a leg­­baloldalibbnak minősítettek és most úton-útfélen nekiszegezik a kérdést: „Há­t akkor miért jött ki?" — Igen, a 14 év alatt nagyon átnevelődtünk, s a legtöbbünkön már nem fog az amerikanizálódás útjára lépő Nyugat „nevelése”... Kétségtelen, sok jó dolog van Nyugaton, s így Svájcban is; a fej­lett technika és lakáskultúra, a bérezésben az idősebbek, a régi szakemberek fokozott előmenete­le, de... de odakinn rájön az ember arra, hogy mennyi minden hiányzik ott, ami az életet igazán széppé teheti. — Életem talán legnehezebb öt órája az volt, amit a bécsi re­pülőtéren várakozással kellett el­­töltenem, mielőtt újra átléphet­tem a magyar határt. Mert most itthon minden órát ki akarok használni, a gyerekek gyógykeze­lésére, tudományos munkára. — A koraszülések okainak kutatását szeretném folytatni. Kapus Gyula itthon akarja széppé varázsolni újra kezdett életét. S lehet-e biztosabb záloga ennek, mint ez a program? S hogy a program teljesítése sike­­rüljön, abban bizonyára nagy segítségére lesznek a Kapus ta­nárt nagy szeretettel, örömmel fogadó szülők és gyerekek. György István kapus tanár hazatért NÉPSZABADSÁG 1958. október 15. szerda ­ Megkezdődött a „filmfesztiválok fesztiválja"­­ Mexico Cityben . A mexikói főváros ezekben a­­ napokban jelentős filmművészeti­­esemény színhelye. A 18 napi­g t tartó fesztiválon azok a filmek­­vesznek részt, amelyek a cannes-i, a velencei, a Karlovy Vary-i, ber­­­lini és brüsszeli filmfesztiválon ? díjat nyertek. A Mexico City vá­­­rostanácsa a legjobbnak minősí­ttett filmek részére 9 díjat állapí­tott meg. Minden film vetítése előtt az­­ illető ország képviselője röviden­­ismerteti a nézőközönséggel ha­­jzája kulturális hagyományait és­­ néprajzi szokásait. Elsőként a­­Berlinben díjat nyert Jundi Mo­­j nogotari című japán filmet mu­­­tatták be. ( Francia kozmetikai cikkek érkeznek ) Sokféle és jó minőségű hazai szép­ségápoló cikk áll a vásárlók rendel­kezésére, de a bőségesebb választék­­ kedvéért külföldi készítményeket is ,hoznak be. A CHEMOLIMPEX Külke­reskedelmi Vállalat nagyobb mennyi­ségű francia kozmetikai cikket vásá­rolt. Ezek nagyobbik része e hónap­­végéig, a többi pedig novemberben ,megérkezik. A vásárolt cikkek között lesz Coty, Molineux, Chanel, Lanvin,­­D’Oreay, Revlon, Houbigan és Lan­­h­ome márkájú kölni, parfüm, rúzs,­­ körömlakk, kő- és krém púder. (MTI) Terven felüli tej­­ naponta hatvanezer gyermeknek • Szép munkasikerekről számolhat­tak be a Fejér megyei állami gazda-­s­ágok: több mint tízmillió liter tejet­­adtak át a gazdaságok az idén eddig ta,­államnak s már egész évi tervü­ket teljesítették. Az év végéig Fejér megye állami gazdaságai naponta több mint 60 000 gyermek tejellátásáról gondoskod­nak, számításba véve, hogy - most már terven felül - haln­a átlag 33 000 liter tejet adnak át. A szép teljesítmény elsősorban a kislángi, a pusztaszabolcsi és a mezőszilasi ál­lami gazdaságoknak köszönhető. (MTI) Vihar pusztított Szolnok megyében Hétfőn este villámlás és menny­dörgés közepette erős szélvihar és eső vonult végig Szolnok megye több helységén. A nagy sebesség­gel száguldó szél több helyen za­vart okozott a telefonösszekötte­tésben. Tápiómajor, Jászboldoghá­­za és Újszász közt tíz telefonosz­lopot döntött ki a vihar, és ezért a telefonösszeköttetés néhány órán át szünetelt A posta mű­szaki dolgozói azonban rövid idő alatt helyreállították a vezetéket (MTI) Bíg-OTCumxfli A jövő héten nyílik a főváros új hangversenyterme A Zeneművészek Házában a jövő héten, október 21-én, este nyitik meg az Országos Filharmó­nia 250 férőhelyes kamaraterme. A főváros új hangversenytermé­nek megnyitásával az eddiginél lényegesen nagyobb lehetőség nyílik fiatal művészek szerepelte­tésére. Az első estén Dévényi Lajos és Dévai Tibor ad kétzongorás hang­versenyt Somogyi Ilona énekmű­vésznő közreműködésével és Va­­rasdy Emmi zongorakíséretével. A rákövetkező héten Dubnovszky Tatjána ad ária- és dalestet, majd novemberben Gát József kla­­vicord- és cembalo-hangversenyt, Moldován Stefánia pedig ária- és dalestet ad. (MTI) — Magyar mérnökök kaptak megbízást a Drezda és Lipcse közt fekvő, hétezer lakosú Jessen és a hozzá tartozó több helység új vízművének tervezésére. — Tejcsárdákat nyitnak a Ko­márom megyei bányavidékeken. A tatabányai, az oroszlányi és a dorogi iparvidéken öt tejet és tej­terméket árusító bolt nyílik. — Elsüllyedt a Fülöp-s­zigetek két déli szigete között közlekedő Prin­­cees Marridejoa nevű hajó. A 217 utas és a személyzet közül 136 sze­mélyt sikerült megmenteni. — MÁSFÉLMI­LLIÁRD EGERET, 160 millió­­verebet pusztítottak ki Kínában a nagy egészségvédelmi kampány során. — Tízezren tekintették meg a Majna menti Frankfurtban a nemzetközi könyvkiállítás alkal­mából bemutatott magyar grafi­kai kiállítást. — Vagyontörő régi ékszerekre, aranypénzekre, nyakláncokra buk­kantak Sevillában, egy hatalmas korsóban. A kincsek az i. e. VI. szá­zadban Dél-Spanyolországban ural­kodott Arganthomiae király tulajdo­nát képezték.­­ A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZ­TÁRSASÁGBAN jelenleg 9518 ter­melőszövetkezet 340 ezer tagja a mezőgazdasági terület 35,7 százalé­kát műveli. — Kilenc ország rendelt eddig a brüsszeli világkiállításon nagy­díjat nyert esztergomi Szerszám­­gépgyár készítményeiből. — A CATTARÓI TENGERÉSZFEL­KELÉS című kiállítás október 20-án nyílik meg Pécsett. — 57 mázsa „aranyözön” kuko­rica termett holdanként a Károlyi Új Siet Tsz-ben, amelynek a Kossuth­­díjas Kaszapovics András in. elnöke.­­ A Fővárosi Nagycirkuszban nagy sikerrel szereplő kínai cirkusz­művészeket kedden vendégül látta a Művelődésügyi Minisztérium zenei és színházi főigazgatósága. — A KGST-államok konzerv­ipari munkabizottsága nyolcna­pos tanácskozáson vitatta meg Budapesten a konzervipar fej-*­lesztésének, az új technológiai el­járások bevezetésének lehetősé­geit. — Gyors ütemben épül Debre­cen legnagyobb gyára, a gördü­lőcsapágygyár. A gyár 1962-re épül fel teljesen. — Hárommillió forintos beruhá­zással fejlesztik a Tisza Bútor­gyárat, ahol hamarosan elkészül az ötvenezredik szoba bútorgar­­nítúra. — 48 angol egyetemi hallgató utazott hathetes tanulmányútra a Szovjetunióba. — Az I. Nemzetközi Ifjúsági Bélyegkiállítást október 18 és 20 közt, Bécsben rendezik meg. — Johannes R. Becher, a Né­met Demokratikus Köztársaság elhunyt művelődésügyi miniszte­rének temetésére kedden Berlin­be utazott dr. Kardos László Kossuth-díjas egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegye­tem bölcsészettudományi kará­nak dékánja. — Az Egyesült Államok kivite­le 1958 első felében — hivatalos közlés szerint — 18 százalékkal volt kisebb, mint 1957 hasonló időszakában. — Minden tizedik rádióelőfize­tőnek magyar készüléke van Iránban. Jelenleg 70 országba szállítunk rádiót; hazánk rádió kivitelben Európában a harma­dik helyen áll.­­ A TISZÁNTÚL LEGNAGYOBB ÁRUHÁZÁNAK építkezései megkez­dődtek Debrecenben; a több mint 10 millió forintos költséggel épülő áruház a város főutcáján épül. Ötvenezren nézték meg eddig a Teuton-kard Akciót A Teuton-kard Akció című né-­­met dokumentumfilm olyan ér­­deklődést keltett, hogy a főváros­ban egy hét alatt csaknem ötven­­ezer ember nézte meg. A gyilkos Speidel náci tábornok karrierjének történetét ismertető megrázó dokumentumfilmet a Művész és a Vörösmarty film­­színházaik prolongálják. A hét végén nyílik Budapesten Fritz Cremer kiállítása A Kulturális Kapcsolatok Inté­zete és a Műcsarnok rendezésé­ben szombaton, 13 órakor nyitja meg a Műcsarnokban Oelmacher Anna művészettörténész azt a ki­állítást, amelyen Fritz Cremer, a Német Demokratikus Köztársa­ság kétszeres nemzeti-díjas szob­rászművésze alkotásait mutatják be a magyar közönségnek. — HÁROMEZER TELEFONKÉSZÜ­LÉKET szállít a BUDAVOX az indonéz posta számára. A Koreai Népköztár­saságból két, távolsági távíró for­galomra szolgáló egy kilowattos adó­ra kapott megrendelést a vállalat. — A BÁNK BÁNT is bemutat­ja a moszkvai Nagy Színház tár­sulata ebben a szezonban. A kar­mester Melik Pasájev, rendező pedig V. Pokrovszkij lesz. — Értesítés a 2-ik önálló löv. zs. Hk. szd.-hoz Esztergom Táborba 1948 októberében bevonult elvtársak 10 éves találkozójukat szombaton 19:30- kor a Tisztiház téli helyiségében tart­ják. (X) — AUBREY PANKEY, a világ­hírű néger énekes nagy sikerrel lépett fel Pécsett. A művész most Szegeden folytatja vidéki vendég­­szereplését. — Most jelent meg: Bródy Sándor; Cilinderea Tiborc. Politikai, színházi, irodalmi és művészeti tárgyú cikkek, tanulmányok. — Szabó Pál: így egész a világ. Novellák, elbeszélések (Magvető) — Verebély László: Villa­mos erőátvitel. 3. Egyetemi tankönyv (Műszaki) — Berzsenyi—Janosita László: A hibrid kukorica. — Je­szenszky Árpád: A gyümölcsfák metszése képekben (Mezőgazdasági) — Farnady—Katona: Kötött divat (Kisipari Szövetkezeti Kiadó). IDŐJÁRÁSJELENTÉS A Meteorológiai Intézet jelenti: vár­ható időjárás ma estig, felhőátvonu­lások, országszerte újabb esőkkel. Élénk északnyugati-északi szél. A hőmérséklet alacsony marad. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet 11 — 14 fok között.

Next