Népszabadság, 1959. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-02 / 127. szám

1959. június 2, kedd Az eddigieknél gazdagabb és nagyobb lesz az őszi mezőgazdasági kiállítás KGST kertészeti értekezlet lesz Budapesten Dísznövény- és szőlőtermelési bemutató Eddig 1357 kiállító, köztük sok nyugati cég jelentkezett (Tudósítónktól.) Alig fejeződött be a nagy jelentőségű Budapesti Nemzetközi Ipari Vásár, újabb hatalmas seregszemle készül: az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyénileg termelők mutatják be eredményeiket a 63. Országos Mezőgazdasági Kiállításon, amely szeptember 4-től 20-ig tart majd. A kiállítás területén már szorgalmas kezek ápolják a parkok pázsitjait és fáit, salakozzák az utakat, rendezik a főbejárat előtti teret. Felszedték a köveket és újakkal cserélik ki, javítják az istállókat, szélesítik a világítási hálózatot stb. Az idén a kiállítás területe is nagyobb méretű lesz, az eddigi 30 hektár területet, 33 hektárra bővítik. Szaporítják az épületek számát is, s már megkezdték az új épületek alapjainak lerakását. Az idei mezőgazdasági kiállítás jelentőségét emeli az a tény is, hogy a kiállítással egy időben a KGST-ben részt vevő országok kertészeinek képviselői gyűlnek össze Budapesten és megvitatják a kertészet előtt álló időszerű kérdéseket. A konferencia tiszteletére jelentős résszel — kertészeti bemutatóval — bővül az őszi kiállítás. Több száz fajta kertészeti növényt mutatnak be és lesz egy kertészeti pavilon is. A mezőgazdasági kiállítás egyik kiemelkedő része lesz a dísznövény-bemutató, 350 fajta növénynyel. A kiállítás érdekessége lesz hogy az évszakra tekintet nélkül teljes pompájában virágzik és illatozik az ibolya, a gyöngyvirág és az orgona Az idén is megrendezik a szőlőtermesztési bemutatót. A kiállítási irodában máris szorgos munka folyik, összegezik a beérkezett jelentkezéseket. Ezekből kitűnik, hogy az idén 1357 állami gazdaság, termelőszövetkezet és egyénileg termelő jelentkezett a növénytermesztésben elért eredményeik bemutatására; az idei kiállításon már 70 százalékban termelőszövetkezetek lesznek a kiállítók. Sok állattenyésztő is jelentkezett a kiállításra. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyénileg tenyésztők az őszi seregszemlére több mint 5000 szarvasmarha, ló, sertés, juh és baromfi bemutatását jelentették be. Az idei őszi mezőgazdasági kiállítás iránt bel- és külföldön egyaránt nagy az érdeklődés. A népi demokratikus országokon kívül számos nyugati ország cége is jelezte részvételét a kiállításon, így — a többi között — már el is küldte megállapodását a borászati eszközöket gyártó angol Theo Zeis cég, a mezőgazdasági gépeket gyártó Heinrich Weiste nyugatnémet cég is. .XXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVSXXXXXXVXXXXXXXXXXX' valaki megfelelő gyakorlatot szerezhessen. Langer Tibor belátja, hogy túlzásba tévedt. De abban bizonyára igaza van, amit ezután kifogásol: kevés a biztatás, az elismerés. A fiatalok nem tudják, mit tartanak róluk. Both elvtárs válaszolni akar, de Nyakas János is a fiatalok pártjára szegődik. — Nem az a baj — mondja —, hogy vezetőink szemünkbe mondják a hibákat. Ennek csak örülünk. De valóban igaz, hogy hiányzik a dicséret. Azt mondják, minek dicsérni? Ha jól csináltál valamit, azt úgyis tudod. Both László elismeri, hogy ez bizony így van, majd Langer Tibornak válaszol. — Nézd Tibi, mi a nagyobb elismerés? Ha megveregetem a vállad, vagy ha elküldünk Németországba üdülni, vagy külföldi tanulmányútra? Frappáns válasz, s nem kétséges, hogy Tibi melyiknek örül jobban. De azért Both elvtárs, ne fukarkodjunk időnként az elismerő szóval. Most még csak néhány szót a fiatalok „perspektívájáról", mert erről is szó esik. Radnóti István főkostruktőr néhány pillanat alatt mérleget csinál. — Gáti Barnabásné három éve van az üzemben, s máris a gépszerkesztési osztály vezetője. Nem mondom, ha nagyobb gyakorlattal rendelkező mérnököt kaptunk volna, arra bíznánk az osztályt. De Gátiné szorgalmas, tehetséges ember, máris elég jól megállja a helyét. Pályi Gábor osztályvezető, Langer Tibor, a géposztályon tervez. Mezősi István az üzem egyik reménysége. S a többi fiatal műszakival is komoly terveink vannak. Úgy kell itt a fiatal mérnök, mint egy falat kenyér. A műanyagipar még jóformán gyerekcipőkben jár. Kiaknázatlan terület. A szakma minden gyakorlati csínját-binját ismerő öreg szakik tárt karokkal várják a tudományokkal felvértezett utánpótlást. S ezek a fiatalok nemcsak jó szakemberek lesznek. Éles szemű megfigyelőik is és bátor kritikusok. Segítenek jó hangulatot teremteni. Elmondják, hogy sok jó példát látnak a Kábelgyárban. Az ellenforradalom utáni időkben, amikor felelősségre vonták az ellenforradalom szekértolóit, történtek itt túlkapások is. Bizonyos fokú merevség jellemezte az elvtársak munkáját egykét régi értelmiségi megítélésében. Joggal tette ezt akkor szóvá a Népszabadság. De a pártszervezet az utolsó két esztendőben jó közszellemet teremtett. Itt nincs fúrás, amelyről az egyetemen olyan sok elrettentő példát hallottak a fiatalok. A rágalmazó ebben az üzemben nemcsak felsős, de meg is bűnhődik. Nézetük szerint még egy bajon kell segítenie a pártszervezetnek. A fiatalok látják, hogy sok visszahúzódó szakember véleménye megváltozott az utóbbi időben. Csak beszélni vonakodnak róla. Azt gondolnák — mondják ezek az emberek —, hogy most hízelgünk, dörgölőzünk e megszilárdult rendszerben. Ezt a görcsöt oldja még meg a pártszervezet. A párt népszerűsége itt könnyen megteremtheti a közvetlen hangulatot, amelyben soha nem torzul el a szavak akusztikája. Akkor e tartózkodó emberek is elmondják majd, mennyire magukénak érzik mai életünket. Tovább sodródik a beszéd fonala. Megtudjuk, milyen élénk beszédtéma volt az üzemben a Népszabadság minapi cikke, a „Válasz egy fiatal mérnöknek”. Szalai László munkásból, lett fiatal mérnökhöz szól az írás, aki úgy véli, hogy a Műegyetemet elvégezvén, kiesett a hatalom „gyümölcsöskosarából". Mezősi István mérnök, aki maga is a munkapad mellől került az egyetemre, sajnálatos elcsuszamlásnak nevezi Szalai nézeteit. — Én — mondja Mezősi — ma is úgy érzem magam a műhelyben, mint esztergályos koromban. Csak jobban látom társaim munkájának értékét és tudok nekik segíteni is Hiszen éppen a munkáshatalom, állított mérnöki posztra. Nyilván azért hogy többet tehessek érte. Miért ne lennék én akkor részese a hatalomnak? . Langer Tibor úgy véli, hogy az ilyen értelmiségi, aki érzése szerint „kimaradt" a hatalomból, önmagában keresse a hibát. Hiszen az önnön lelkében gyökerező hibás nézetekkel, a tanulás közben felszedett nagyképűséggel közösíti ki önmagát a munkások nagy családjából. Pályi Gábor szerint a múlt öröksége az a vélemény, hogy a diplomás fölötte áll a társadalomnak. Sok mai fiatal is hatása alá kerül ennek az idegen véleménynek tanulás közben, s elveszíti társadalmi arányérzékét. Ismerni kell a politika ABC-jét. Ez manapság hozzátartozik az általános műveltséghez. Vitázunk tovább a Kábelgyár műszaki klubjában munkáról, bizalomról izgalmas feladatokról. Jólesik leírni, hogy a vitákból az emberek magabiztossága, bizalom árad s a jövendő szép eredmények ígérete. Kékesdi Gyula NI: IS / ABASAG UTASÍTÁS NÉLKÜL Szinte ahány üzem és falu, annyiféle választ igénylő kérdéssel találkozunk. A népi rend ellenségei, kívülről is, belülről is terjesztik a maguk ártalmas nézeteiket, és spontán módon is születnek helytelen kombinációk az emberek fejében. Hogyan adunk választ az életben felvetődő vitás, az embereket foglalkoztató kérdésekre? Hazánkban majd másfélmillió család asztalára teszi le a postás a napilapok valamelyikét, csaknem 1 millió 300 ezer család kap hetilapot, több mint kétmillió lakásban szól a rádió, egyre több a televízió is, nemcsak Budapesten, de vidéken is. Ezáltal a párt s az állam politikáját hirdető szervek naponként szólnak felvilágosító szóval a lakossághoz. De vajon elegendő-e ez ahhoz, hogy a tömegek között minden vitás kérdés tisztázódjon, s ne maradjon egyetlen kérdés, probléma vagy kétely sem válasz nélkül? Nyilvánvalóan nem elég. A helyi pártszervezet tagjai, a kommunista és pártonkívüli aktivisták adják meg a választ azokra a kérdésekre amelyek a mindennapi munka során az üzemekben és falvakban felvetődnek. Ma a pártbizottságok és helyi szervezetek felvilágosító munkájukat nagy önállósággal irányítják, s olyan kérdéseket beszélnek meg a lakossággal, amelyek iránt az érdeklődés legnagyobb gyűléseken, pártnapokon olyan témákról tartanak előadásokat, amelyekkel kapcsolatban a legtöbb kérdés vagy helytelen nézet tapasztalható. Tolna megyében legutóbb a nemzetközi helyzet egyes kérdéseit tárgyalták falugyűléseken, pártnapokon s éppen mert ez iránt általános érdeklődés volt, nagy számmal jelentek meg mindenütt a gyűléseken. Helyenként ott szorongott a felnőtt lakosság többsége a kultúrház termeiben, s az udvaron. Megyeszerte több tízezer emberrel beszélték meg a felvetődő téves nézeteket, s kendőzetlenül leleplezték az ellenséges hírverést, háborús pánikkeltést. Ma — jó felvilágosítás után — már aligha talál meghallgatásra az ilyesfajta ijesztgetés. Az önállóság arra jó, hogy a pártszervezetek ne várjanak felsőbb utasításra, hanem állandóan figyelemmel kísérjék a tömegek hangulatát s mindig válaszoljanak arra, ami a lakosságot érdekli. Az élet problémái igen sokrétűek, s az agitációnak ahhoz kell alkalmazkodnia, nem mehetünk el szó nélkül egyetlen vitás kérdés mellett sem. Míg Tolna megye nagyobb részében a nemzetközi kérdések iránt volt a legnagyobb érdeklődés, addig a megye egyik termelőszövetkezetében — a faddi Győzelemben — nagy vita volt a tagok között a háztáji földek nagysága körül. A jó politikai tömegmunka nem tűr sablonos irányítást. Ha például Eigner György elvtárs, a JB mezőgazdasági osztályának vezetője itt — „eszi, nem eszi, nem kap mást’* alapon — csak a nemzetközi helyzetről beszélt volna a tagságának, bizonyára kifogásolták volna egyesek, hiszen számukra a háztáji föld okozta a fő problémát. A gyűlésen tehát tárgyaltak erről. Kertelés nélkül meg- mondták, hogy nem lehet senki- nek több háztáji földje, mint amennyit az alapszabály előír, ugyanakkor felléptek egyes irigykedőkkel szemben is, akik meg akarták fosztani a háztáji gazdaságtól azokat, akik egy fedél alatt élnek szüleikkel, de önálló háztartásként, vagy azt az asszonyt, aki rendes tag ugyan a tsz-bende férje üzemben vagy hivatalban dolgozik. A Klement Gottivald-gyárban dolgozó kommunisták — és több pártonkívüli is— addig beszélgettek a verseny ellen fellépőkkel —, hol komolyan, hol tréfásan — míg végül az is kezdett „ráverni”, aki elsőnek nyilatkozott a verseny ellen. Nem volt s persze túl nehéz győzni ebben a kérdésben, hiszen könnyű volt be- s látni mindenkinek, hogy nemcsak | az országnak jó, ha többet termelnek, jobb minőségű munkát végeznek, hanem akkor a boríték is vastagabb lesz. A jó szó és a példa — no meg a többiek magasabb keresetének — együttes hatása meggyőzte a Klement Gottwald-beli barátunkat is arról, hogy a veseny számára is hasznnos. Sorolhatnánk a példákat tovább is annak bizonyítására, hogy a pártszervezetek általános politikai vagy gazdasági kérdésekben eredményes felvilágosító munkát végeznek Azonban nem elegendő, ha a dolgozók felvilágosítását csak a politikai és társadalmi kérdésekkel kapcsolatban végezzük. Nem mehetünk el szó nélkül egyetlen olyan eset mellett sem, ami általában káros a dolgozókra vagy igazságtalanság, akár csak egy dolgozóval szemben is. Jogosan bírálták például az V. kerület egyik nagy lakóházában dolgozó kommunistát, aki ugyan minden „nagy politikai” kérdésben szívesen ad felvilágosítást, tanácsol, de mikor a fűtési bizottság tevékkenységét kellett volna megbírálni sok gyanús jelenség miatt, akkor semlegesként visszavonult mondván: „ez nem politikai kérdés”". Mi hát akkor a politika? Igenis elsőrendű politikai kérdés az, hogy minden szerv a lehető legjobban szolgálja a dolgozók érdekeit, tehát az is, hogy idejében s megfelelően fűtsenek, hogy időben javítsák meg a tetőt, hogy ok nélkül senki se zavarja a dolgozók nyugalmát stb Mennyivel dicséretre méltóbb Bélavári József V. kerületi tanácstagnak a fellépése, aki szintén sokszor ad felvilágosítást lakótársainak és választóinak „nagy" politikai kérdésekben, de legalább olyan szívügye az is, hogy kiharcolja pl. a Guszev u. 27. sz. ház tatarozását, tetőjavítását, liftjavítását, stb. Gyakran éjszakákba nyúló beszélgetéseket folytat, egyszerű, hétköznapi dolgokról lakókkal, és házmesterekkel, majd a KIK és a tanács szerveivel vitatkozik, nemegyszer — ez nem túlzás — harcol lakótársainak érdekeiért Nem vitás, hogy szükség van felvilágosító munkára, s hogy mindenütt kell lenni embereknek, akik választ adnak a lakosság kérdéseire, tekintet nélkül arra, hogy népnevelőnek nevezik őket, vagy egyszerűen Kovács Péternek, vagy Gyuri bácsinak. S ez természetes is, hiszen a párt és a tömegek kapcsolata csak akkor lehet szilárd, a dolgozók bizalma a párt iránt csak akkor lehet állandóan növekvő, ha minden kérdésben szót értenek egymással a kommunisták és a pártonkívüliek. Ehhez, nemcsak az újságokra, a rádióra, a filmre és a színházra van szükség, hanem a helyi aktivisták mindennapi munkájára is. Tóth Pál Érettségiznek a középiskolások Hétfőn több középiskolában megkezdődött a szóbeli érettségi. Az idén az ország középiskoláiból mintegy 25 000 végző fiatal kerül ki. A szóbeli érettségi vizsgákat június 30-ig mindenütt be kell fejezni. Képünkön: A kispesti Landler Jenő Általános Gimnázium IV c osztályának néhány diákja történelemből érettségizik. Békenagygyűlések Békés megyében A Békés megyei Mezőmegyer termelőszövetkezeti községben vasárnap békenagygyűlést tartott a Hazafias Népfront. A gyűlésen dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondott beszédet. Szarvason Harmati Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára volt a nagygyűlés szónoka. (MTI) 3 A hazánkban járt indonéz közlekedésügyi államtitkár nyilatkozata Egy h hetes magyarországi tartóz-kodás után vasárnap elutazott Budapestről Abdoelmoettalip Danoe-ningrat, az Indonéz Köztársaság közlekedésügyi minisztériumának államtitkára. Elutazása előtt nyilatkozott látogatásának tapasztalatairól. Elmondotta többek közt, hogy megtekintett több nagyüzemet, a Ganz—MÁVAG-ot, a Telefongyárat, a Beloiannisz Híradástechikai Gyárat. Járt több külkereskedelmi vállalatnál, köztük a MOGÜRT-nél és a BUDAVOX- nál. — Magyarországon azt tapasztaltam — mondta —, hogy fejlett a technikai színvonal. Látom, hogy Magyarország a nyugati országokkal egyenlő feltételekkel tud számtani dieselvonatokat, személyvagonokat, távközlési berendezéseket, autóbuszokat. Rövidesen húsz Ikarus-autóbusz és 5000 magyar gyártmányú telefonkészülék érkezik Dzsakartába Indonézia közlekedésében kipróbáljuk a magyar járműveket, távközlési berendezéseket és remélem, hogy az első próbarendeléseket további szállítmányok követik majd. (MTI)