Népszabadság, 1959. július (17. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-01 / 152. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NKMB 1959. július 1. szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XVII. évfolyam, 152. szám Ára 60 fillér .i. esztendő közepén Hátunk mögött van már az év első fele. Hogy milyen gyors ma­napság életünk, előrehaladásunk sodra, talán mi sem mutatja job­ban, mint az, hogy mi minden történt e röpke hat hónap alatt. Szocialista járások, sőt megyék születtek, mintegy 300 ezer pa­rasztcsalád életében hozott döntő változást, valóban fordulatot e fél esztendő, s a tavaszi fejlődés ered­ményeként az ország szántóterü­letének mintegy felét ma már szo­cialista gazdaságok — szövetkeze­tek és állami gazdaságok — mű­velik. Ismét bebizonyosodott: a falu szocialista fejlődése nemcsak a parasztság problémája nálunk, hanem közügy. Az egész ország közvéleménye kísérte nem lanka­dó érdeklődéssel és együttérzéssel, segítette minden módon heteken át a szocializmus új hajtásainak születését. S e segítség nem szűnt meg az új szövetkezetek megala­kulásával. Szakemberek százai, gépek ezrei, építőanyag, műtrágya tonnaszámra érkezett az új szo­cialista községekbe. Nagymérték­ben köszönhető e gyors és sokol­dalú támogatásnak, hogy a szö­vetkezetekbe tömörült parasztok nagy többsége ma még inkább meg van győződve elhatározása helyességéről, ma még öntudato­­sabban, lelkesebben halad az új úton, mint amikor elindult rajta. Helyesen számított, százezrek gondolatát foglalta felhívásába a párt, amikor szocialista fejlődé­sünk meggyorsítására szólított fel a népgazdaság más területein is. Gazdaságunk eredményeinek fél­éves összesítése még nem történ­hetett meg. De az első öt hónap tényei mindenesetre bizonyítják, hogy teljesen reális célt tűzött ki a párt, amikor ez évben az ipari termelés 9 százalékos, a termelé­kenység 5 százalékos növelésére, az önköltség 2,5 százalékos csök­kentésére hívott fel. Az év első 5 hónapjában az ál­lami ipar napi átlagban 9 száza­lékkal termelt többet, mint egy évvel korábban, s a kohó- és gép­ipar, a vegyipar, a bányászat legtöbb vállalata, az építő­­anyagipar jelentősen túlteljesí­tette tervét. A kongresszusi verseny különösen májusban érez­tette hatását. Az­ állami ipar — az élelmiszeripar nélkül számítva — májusban 11 százalékkal ter­melt többet az előző év havi át­lagos termelésénél, s míg az év első négy hónapjában elért terme­lésnövekedés kizárólag a nehéz­ipar eredményeiből adódott, má­jusban a könnyűipari vállalatok termelése is kereken 6 százalékkal meghaladta az 1958 májusi szín­vonalat. Új bányaüzemekben, üzemrészekben indult meg a mun­ka, új gépek, berendezések adnak szenet, áramot, építőanyagot a népgazdaságnak. Márciusban üzembe helyezték a Lenin Kohá­szati Művek érctömörítő művét. Az év első öt hónapjában 80 me­gawattal növekedett erőműveink kapacitása. A Csepeli Pápa­gyár új papírgépe májusban már átla­gosan napi 45 tonna papírt szol­gáltatott. Íme néhány kiragadott példa, mi mindennel is gyarapo­dott az ország! De gyarapodtak személy szerint az ország lakói is. Családok ezrei­nek gazdálkodásában hozott érez­hető javulást e hat hónap. Az előző év első feléhez viszonyítva mintegy 7 százalkkal növekedett a lakosság pénzbevétele. A fel­emelt nyugdíjak, a sokgyerekesek családi pótlékának növekedése, a pedagógusok, az orvosok és né­hány más dolgozó réteg fizetésé­nek rendezése sok-sok családnak tette könnyebbé a megélhetést A tavalyinál nagyobb nyereségré­szesedés százezreknek bizonyítot­ta ismét: érdemes jól, gazdaságo­sabban dolgozni. Új félév kezdődik, s e félév feladatai nagy­obbak, mint előd­jéé voltak. Tavaly, az év máso­dik felében ,­s különösen az utolsó negyedévben kimagasló szintet ért el a magyar ipar. Ezt a magasabb színvonalat a Köz­ponti Bizottság határozatában megjelölt mértékben túlszárnyalni nyilvánvalóan nehezebb, mint a tavaly első félévi szint megfelelő túlhaladása volt. Különösen sokat kell tennünk a termelékenységi tervek és az önköltségcsökkentés előirányzatainak túlteljesítéséért, hiszen — többé-kevésbé érthe­tően —, a kongresszusi verseny e téren eddig még kevésbé éreztet­te hatását, mint a termelés meny­­nyiségi túlteljesítésében. Lakások ezreit, tantermek százait, új gyá­rakat és más épületeket kell át­adni a második félévben. Export­tervünk teljesítésének oroszlánré­sze is a második félév feladata. A nyári mezőgazdasági munkák elvégzésétől, a régi és az új szö­vetkezetek sikereitől sokban függ idei nemzeti jövedelmünk alaku­lása, de a szövetkezeti mozgalom őszi továbbfejlesztése is. Napról napra új eredmények születnek üzemeinkben, a földe­ken. Ami tegnap még vállalás volt, ma gépekben, építőanyagok­ban, határidő előtt átadott laká­sokban ölt testet. A verseny csak alig három hónapja bontakozott ki, de lendülete sok ütemben már elavulttá tette az eredeti felaján­lásokat. A Lenin Kohászati Mű­vekben például a terven felül vál­lalt 33 ezer tonna acélnak több mint a felét már teljesítették a dolgozók. Vállalásuk felénél több nitrogén-műtrágyát termeltek a Borsodi Vegyiművekben. Mai la­punk ad hírt róla, hogy a Vö­rös Csillag Traktorgyár dol­gozói a versenyben vállalt 150 traktor helyett 180-at, a kétmil­lió forintnyi alkatrész he­lyett ennek dupláját akarják ter­ven felül legyártani az év vé­géig. Kétszázezer cseréppel te­tézte vállalását a Mátraderecskei Téglagyár, az eredetinél több fo­nalat vállalt a Magyar Pamut­ipar — és sorolhatnánk tovább az üzemeket, amelyek újakkal tetéz­ték régi, már túlhaladott felaján­lásaikat. Az év fele mögöttünk s fele előttünk. Nincs szégyenkezni va­lónk első hathónapi munkánkon, s minden bizonnyal büszkék le­hetünk majd a következő hat hó­napra is. Dolgos hétköznapok, he­tek, sorakoznak majd egymás után, s mindegyik új feladattal vár ránk. Ne szalasszunk el egyet sem belőlük, végezzük el az új félév minden napjának munká­i ját is becsülettel. Megérkezett az első új gabona a Borsod m­egyei raktárakba Borsod megyében a Termény­forgalmi Vállalat dolgozói 450 raktár fertőtlenítését és tisztítá­sát elvégezték, s Mezőcsáton el­készült egy 60 vagonos új raktár. A déli járások termelőszövetkezetei máris megkezdték a gabona el­adását az államnak. Kedd regge­lig a hejőpapi Petőfi Tsz-től 250, a mezőcsáti Munkaőőrtől 50, a ti­szaiaci termelőszövetkezettől pe­dig 100 mázsa őszi árpát vásárolt a Terményfor­gal­mi Vállalat. Az államnak eladott új gabona jelen­tős részét már beszállították a raktárakon. (MTI) A kongresszusi verseny nagyszerű eredménye: 150 helyett 180 erőgépet gyártanak terven felül a Vörös Csillag Traktorgyár dolgozói (Tudósítónktól.) Már 35 elkészült a márciusi nagygyűlésen terven felül vállalt 150 traktorból — jelentettük egy hónappal ezelőtt a Vörös Csillag Traktorgyárból. Tegnapi szá­munkban pedig arról adtunk hírt: a kongresszusi verseny eredmé­nyeképpen már az ötvenedik ter­ven felüli traktor gördült ki­ a gyár kapuján. S hogy most ismét a traktorgyáriak felajánlásával foglalkozunk, annak oka: a gyár dolgozói tegnap. ..menet közben” felemelték vállalásukat. Év végéig az eredetileg felajánlott 150 he­lyett 180 erőgépet és kétmillió he­lyett négymillió forint értékű pót­­alkatrészt készítenek terven fe­lül... — A Vörös Csillagban a kong­resszusi verseny lendülete minden előzetes elképzelést felülmúl — így indokolja a pótvállalást annak egyik javaslattevője. Steinlein Sándor elvtárs, a gépeváregység vezetője. — A kommunisták pél­damutatása, lendülete a szó szo­ros értelmében magával ragadta pártonkívüli dolgozóinkat. Kong­resszusi felajánlását egyik brigád a másik után teljesíti túl. Terven felüli vállalásunk — amint azt a sajtó is hírül adta — a vártnál gyorsabb ütemben készül. S a munkások, műszakiak versenyben elért eredményeink láttán, egyre gyakrabban keres­ték fel vezetőiket, mondva: A márciusi felajánlásunknál többet is tudunk mi terven felül csinál­ni. A gyár műszaki vezetése mér­je fel a jelenlegi helyzetet, mert most többet termelünk, mint ahogy azzal négy hónappal ezelőtt kal­kuláltak. S a gyár műszaki vezetői közül öten — Steinlein elvtárson kívül Székely László termelési főnök, Kolozsvári Sándor gyáregység­vezető, Gyoroki László főosztály­vezető és Attl Tibor főtechnoló­gus — hozzákezdtek számolni. S tegnap reggel a gyári pártbizott­ság elé terjesztették műszakilag alaposan megindokolt, még hétfőn elkészült javaslatukat a vállalás felemelésének mértékéről.­­ A gyári párt-végreh­ajtó­­bizottság nagy örömmel tette ma­gáévá a javaslatot, s még a dél­előtt folyamán megvitattuk azt az alapszervezeti párttitkárokkal és a szakszervezeti titkárokkal is — mondja erről Kunzert Mihály elvtárs, a pártbizottság titkára. — Ezután úgy határoztunk, hogy még a déli órákban műhelyenként tartott röpgyűléseken munká­saink elé visszük a pótvállalás tervezetét. S a munkások döntöttek. A tervezetből felajánlás lett. Igent mondtak rá a tegnapi nap folya­mán több tucatnyi röpgyűlésen a traktorgyári dolgozók ... Találomra felkerestük az acél­öntőde röpgyűlését. Szabó István üzemvezető épp arról beszélt, hogy a „pluszvállalást” hajrá nélkül, becsületes, nyugodt munkával is teljesíteni tudják. Nem a munka­tempó változott meg, hanem a munkához való hozzáállás lett még jobb a kongresszusi versenyben. Nagyobb felelősségérzettel formáz az az öntő. (Ennek szemléltetésé­re: a kongresszusi versenyben a selejtszázalék 6,5-re csökkentését vállalták s most 5,4 körül állnak! S ezen belül a Kreiwich-brigád 0,7-re, az Újvári-brigád 0,86-ra, a Kubista-ifi brigád pedig­­ 0,39 -11 százalékra csökkentette öntési se­­lejtjét.) Faragó József művezető, az acélöntöde párttitkára arról be­szél, hogy a mezőgazdaságban re­kordtermés várható az idén — s ez a kedvező időjáráson túl a pa­rasztság jó munkáját is fémjelzi. — Nos, a traktorgyáriak válasza erre a rekordtermelés lesz — mondja nagy tetszés mellett Fa­ragó elvtárs. — Mert higgyék el, elvtársak, ez gyakorlatban a munkás-paraszt szövetség. A röpgyűlésen egyre forróbb a hangulat. „Használjuk ki jól a munkaidőt, ne legyen olyan, aki öt-tíz perccel később kezdi és eny­­nyivel hamarább végzi munkáját — hisz ezeken a perceken is mú­lik a 180­0 plusztraktum!” — ja­vasolja Schreiber Béla. Nagy I. József azt kéri, hogy gyakrabban tájékoztassák őket a vállalás tel­jesítésének állásáról, majd a gép­formázók nevében ígérik: teljesí­tik a felajánlás rájuk eső részét. Ugyanezt fogadja meg Regősi Ist­ván az elektrokemence dolgozói, Domonkos Attila a műszakiak és Fodor Imre a kiszisták nevében. S a röpgyűlés végén Faragó elv­társ kérdésére: elfogadjuk-e a pót­felajánlást? — harsogó igen-fel­kiáltás a válasz. Nagyjából ilyenek voltak a röpgyűlések a többi műhelyben is. A forgácsoló üzemekben, a kovácsműhelyben is helyeselték a pótvállalást és biztosítva lát­ják annak teljesítését. Már ami a traktorgyáriakon múlik. Mert... De adjuk át a szót Gieser Nán­dornak, a forgácsoló I. üzem fő­művezetőjének. — Elkészül a 180 „plusz-trak­tor" és a négymillió forintnyi pótalkatrész év végéig, ha a ré­szünkre alkatrészt, illetve nyers­anyagot szállító gyárak, vállala­­tok ezután is szívügyüknek tekin­tik a Vörös Csillag Traktorgyár felajánlásának segítését. Ezzel, mint megtudtuk, általá­ban nincs is baj. Azért csak ál­talában, mert a Cinkotai Autóal­katrész Gyár az utóbbi időben késve szállítja a differenciálműve­ket.* Ide kívánkozik még, hogy az acélöntödei röpgyűlés után két öntővel beszélgettünk Nagy I. Józseffel és Varga Ferenccel. El­mondták, hogy helyeslik a válla­lás felemelését s vállalják az ab­ból rájuk eső „plusz-öntvények" elkészítését. Majd Nagy II. József így szólt: — Azt is írják meg az újságban, hogy nemcsak a forma kedvéért mondjuk: a kongresszusi verseny­ben vállaljuk­ ezt meg ezt. Mi itt most azt akarjuk szívvel, lelkese­­déssel, jó munkával meghálálni a pártnak, amit értünk, munkáso­kért tett, a többi között az ellen­­forradalom utáni gyors konszoli­­dáció vezetésével, szervezésé­­vel... Az idén elkészül a Duna-kanyar tízéves fejlesztési terve Már az idén megkezdődött a Duna-kanyar környékének fej­lesztése. Korszerűsítik a vidék két főútvonalát, több autóbuszt állítanak üzembe. Visegrádon nemrégiben megnyílt a kényesebb vendégek igényeit is kielégítő, 16 szobás szálloda. Számos gyönyörű fekvésű köz­ség van, ahol nem kielégítő az ivóvíz-ellátás, ez pedig akadá­lyozza az üdülők számának növe­lését. Ezen a vidéken kevés a strandfürdő, jóllehet a tapasztala­tok azt mutatják, hogy sokan nem szeretik a Duna vizét, és szíveseb­ben keresik fel a zárt medencé­ket. A fejlesztési terv elkészítése előtt tanulmányozták a környéket. A többek között meglátogatták Bánk községet, ahol gyönyörű fek­vésű, egyholdas tó van. Megvizs­gáltatják a tó vizének összetételét, és ha alkalmas strandolásra, java­solják, hogy a községet fejlesszék üdülőhellyé. Hasonló tervet dol­goztak ki a szép stranddal ren­delkező Diósjenő fejlesztésére is. Megvizsgálják még a Pilis-hegy­ség községeit és vidékét is, és az­után állítják össze a Duna-kanyar fejlesztésének tízéves tervét, amely még ebben az évben elké­szül. (MTI) A Duna-kanyart évről évre több üdülő és látogató keresi fel. A növekvő forgalom lebonyolítá­sának és a vendégek ellátásának megkönnyítésére a Duna-kanyar Intéző Bizottság tízéves, egységes, összehangolt tervet készít a vidék fejlesztésére. A 21. számú­­ hatvan—salgó­­tarjáni műút­ építésével egy­­ időben még az­ idén újjáépítik­ Salgótarján vá-­­ros főutcáját.­­ Mintegy öt ki-­ lométer hos­-­­szúságban fel-­­ szedték a fő­út kőburkola-­­ tát, megkezd-­­­ték hidjai- i nak újjáépítő- i sét, szélesítő- i sét. Most az­ aszfaltozó gé-­­­pek dolgoznak.­ Ellenőrzik az­ épülő új híd­­ pillérének épít­­­tési munkáit. .

Next