Népszabadság, 1959. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-11 / 213. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1959. szeptember 11, péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XVII. évfolyam, 213. szám Ára CD fillér Ü­lést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén tárgyalta és elfogadta az előterjesztést a tudományos foko­zatokról és az egyetemi doktori címről. Tárgyalta és elfogadta a Minisztertanács a földművelés­­ügyi miniszter felügyelete alá tar­tozó egyetemek aspiránsképzéssel kapcsolatos feladatairól, továbbá a tudományos minősítés rendsze­rének továbbfejlesztéséről, vala­mint az aspiránsok kiválasztásá­val, a felvételi vizsga megszerve­zésével és a nyilvános viták meg­szervezésével megbízott egyetemi karok kijelöléséről szóló kor­mányhatározatok, s törvényerejű rendeletek­ tervezetét, és úgy hatá­rozott, hogy azokat az Elnöki Ta­nács elé terjeszti. A Minisztertanács meghallgat­ta, majd megvitatás után elfo­gadta az élelmezésügyi miniszter jelentését a sertésállomány ala­kulásának elemzéséről és a fel­­vásárlási tervek teljesítéséről. A Minisztertanács végül folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) A dieselesítési program keretében épül a Ganz—MÁVAG B. II. sz. új üzeme. A 83 méter hosszú, 25 méter magas vasbeton épü­letet helyszíni és üzemi előgyártás kombinációjával, nagy arányú gépesítéssel építik. (Balassa Ferenc felvétele — MTI Fotó.) Hatezer vagonnal több kenyérgabonát, ezerháromszáz vagonnal több árpát vásároltunk, mint tavaly szeptember elejéig A Földművelésügyi Miniszté-­­riumból szerzett értesüléseink szerint szeptember 4-ig a kenyér­­gabonának 95 százalékát csépel­ték el. Az alföldi megyékben be­fejezték a cséplést. A gépek már­­csak a Dunántúlon dolgoznak. Az idő most­ kedvező, s a cséplőgépe­ket is átcsoportosították, így eb­ben az országrészben is hamaro­san befejeződik a kenyérgabona cséplése. Az idén tovább tart ez a munka, mint tavaly, mert az ara­tás után a kedvezőtlen időjárás hátráltatta a hordást is és a csép­­lést is. Ezenkívül a gabonatermés is nagyobb, mint tavaly.­ A cséplés eddigi eredményei igazolták a termésbecslőket, akik jó termésre számítottak. Búzából és árpából a számítások szerint a vártnál is kedvezőbb az ered­­­­mény, s a holdankénti búzaátlag-­­ termés minden valószínűség sze­­­­rint megközelíti a 10 mázsát, ami hazánkban nagy termésnek szá­mít.­­ A takarmánygabonafélék közül árpából tavaly szeptember 5-ig 7 ezer vagonnyi került a felvásárló­telepekre. Az idén szeptember 5-ig 8300 vagon árpát vásárolt az állam. Sok gabonát adnak el a termelőszövetkezetek Mint a felvásárlási tapasztala­tok mutatják, mindenekelőtt a termelőszövetkezetek adnak el az államnak sok gabonát. Az ő föld­jeiken az idén is jobb volt a ter­més, mint az egyénileg gazdálko­dókén. Fejér megye termelőszö­vetkezetei eddig több mint nyolc­száz vagon kenyér- és takarmány­­gabonát adtak el az államnak. Ez a mennyiség több mint négysze­rese annak, amit tavaly szeptem­ber elejéig a megye termelőszövet­kezetei és egyéni parasztjai együt­tesen értékesítettek. Hajdú me­gyében a termelőszövetkezetek 308 vagon kenyérgabonát adtak, el eddig a szerződésben vállalt kö­telezettségeken felüli A földesi Lenin Termelőszövetkezet vala­mennyi fölöslegét értékesítette, s több mint 30 ezer forint nagyüze­mi felárat kapott. Szabolcs megye termelőszövetkezetei 250 vagonnal több búzát és rozsot értékesítet­tek, mint amennyire szerződtek. Csongrád megyében két évvel ezelőtt szeptember első napjaiig 4100 vagon búzát és rozsot, árpát és zabot szállítottak a termelők az átvevőhelyekre. 1957-ben jó volt a gabonatermés. Az idén ezt a jó eredményt is túlszárnyalták, mert 4300 vagon kenyér- és takar­mánygabonát adtak el az állam­­na­k. A Bács megyei termelőszövet­kezetek és egyéni gazdák többség® ugyancsak az állami vállalatok­nak adja el gabonafeleslegét. Ed­dig több mint félezer vagon ke­nyérgabona került magtárba. Na­gyon sokan rendezték adókötele­zettségeiket a gabona árából. Augusztusban a megye parasztsá­ga 44 millió forint adót fizetett be — kétszer annyit, mint az elő­ző hónapban — s a becslések sze­rint ennek az összegnek 50 száza­lékát az eladott gabona árából fe­dezték. A cséplés idején a megye több községe túlteljesítette adó­bevételi­ tervét. Jól halad a gabonafelvásárlás A gabonafelvásárlás — mint az Élelmezésügyi Minisztériumban mondták — a cséplés elhúzódása ellenére is, jól hidad. Tavaly szeptember 5-ig 58 800 vagon ke­nyérgabonát vásárolt fel az állam. Ezzel szemben az idén a szeptem­ber 5-ig felvásárolt kenyérgabo­na mennyisége kereken 64 800 va­gon. Különösen jónak mondható az állam iránti kötelezettségek­­ teljesítése. A cséplőrész 87,4 szá­­­­zaléka került az állam raktáraiba,­­A gabonakölcsönnek 84,7 százalé­kát adták eddig vissza a terme­lők, az adógabona beadási tervét pedig 91,3 százalékra teljesítették. i Mivel támogathatják a vállalatok dolgozóik családi házának építését? A dolgozók családi otthonuk felépítéséhez gyakran veszik igénybe üzemük, vállalatuk se­gítségét. A vállalatok legtöbbször szervezett akció formájában siet­nek dolgozóik segítségére, de egyéni kérelmeket is támogatnak. Néha azonban nem teljes értékű a segítség, olykor teljesen el is marad, mert sem a vállalat, sem a dolgozó nincs vele tisztában, milyen mértékű lehet a támoga­tás, mire terjedhet ki és mire nem. Elvétve olyan támogatást is nyújtanak, amely túllépi a válla­latok jogosultságának határát. Az MTI munkatársának arra a kérdésére hogyan támogathatják a vállalatok dolgozóik családiház­építését, illetékes helyen a­ követ­kezőket mondották: " A dolgozók családiház-épí­­tésének vállalati támogatását" a város, és községgazdálkodási mi­niszternek a családi lakóház épí­tési akció egységesítéséről szóló 1/1955 (III. 26.) VKGM számú rendelete szabályozza. Ennek 14. paragrafusa úgy intézkedik, hogy az állami szervek és vállalatok segítsék elő dolgozóik családi la­kóházának építését. Nyújtsanak támogatást házépítési közösségek szervezésére, az építőközösségek munkájának tanáccsal való elő­mozdítása végett biztosítsák mű­szaki szakemberek közreműködé­sét, segítsenek a házhelyek, épí­tési engedélyek és építési anya­gok megszerzésében. AZ állami szervek és vállala­tok műszaki dolgozói képzettsé­güknek megfelelően közreműköd­hetnek az egyedi műszaki tervek és költségvetések elkészítésében. Elvégezhetik a típustervek hely­színre alkalmazását, a típusterve­ken az építkezők által kívánt eset­leges módosításokat, s kivitelezés­ben szakmunkájukkal közremű­ködhetnek, elláthatják a kivitele­zés műszaki ellenőrzését és irá­nyítását. A műszaki átadásnál mint szakértők közreműködhet­nek. A műszaki dolgozók ezt a se­gítséget — esetleg pénzkiadásaik megtérítése ellenében — elsősor­ban társadalmi munkaként vég­zik. A vállalatok saját dolgo­zóik lakóház-építkezéseihez, az építkező anyagi felelőssége és kártérítési kötelezettsége mellett rendelkezésre bocsáthatnak nél­külözhető építőipari szerszámo­kat, munkaeszközöket és felszerel­­éseket. A rendelet úgy intézke­dik, hogy a munkáltatók az épí­tőanyagok és építőipari munka­eszközök, szerszámok szállítására — anyag- és munkabértérítés el­lenében — engedélyezzék a fu­vareszközök, fogatos járművek, te­hergépkocsik használatát. A ren­delkezés pontosan meghatározza a térítés mértékét is. A tehergép­kocsit igénybevevő dolgozónak 3 tonnán aluli rakományú kocsi használata esetén kilométerenként 80 fillér fuvarköltséget kell fel­számítani. Három tonnánál na­gyobb kocsiért kilométerenként 1 forint költségmegtérítést tartozik fizetni az igénybevevő. Ha az igénybevétel ideje alatt a kocsi a 10 kilométer teljesítmményt nem éri el. 8, azaz 10 forint költség­megtérítést kell fizetni. Az a vál­lalat, amely ennél nagyobb ked­vezményt nyújt a szállításnál, szabálytalanul jár el. Az Építésügyi Minisztérium 1957-ben kiadott utasítása ezt a rendeletet azzal egészíti ki, hogy építőipari vállalatok bontásból származó anyagok kedvezményes áron való átadásával selejtté vált anyagok térítés nélküli rendelke­zésre bocsátásával is támogathat­ják saját dolgozóik építkezését. A vállalatoknak a szállítási költsé­gek csökkentése végett gondos­kodnak kell arról, hogy az épít­kezők­ a szükséges anyagokat a TÜZÉP-telepeken egy mennyi­ségben vehessék át. Nincs akadálya annak sem, hogy más iparágakhoz tartozó vállalatok ugyanígy átadjanak dolgozóiknak bontásból származó, náluk feleslegessé vált és nem használható építőanyagot, de — az esetleges visszaélések elkerü­lése végett — csakis a TÜZÉP- telepek közbenjöttével, az arra az anyagra megállapított napi áron. A felsoroltakon kívül a vállala­tok támogatása egyébre nem ter­jedhet ki. A baráti országok kormányküldöttségei a Mezőgazdasági Kiállításon Csütörtökön Dögei Imre föld­művelésügyi miniszter ebédet adott a kiállítás megnyitására ér­kezett kínai, mongol, lengyel, csehszlovák, bolgár, albán és NDK kormányküldöttség tiszteletére. Délután a kormányküldöttségek tagjai meglátogatták a Mezőgaz­dasági Múzeumot, ahol beszéltek a magyar mezőgazdaságban szer­zett tapasztalataikról és a Mező­­gazdasági Kiállításról. Egyönte­tűen megállapították, hogy a ma­gyar­ mezőgazdaságban, amikor a termelőszövetkezeti mozgalom gyors ütemben fejlődik, kiváló terméseredményeket értek el s egyúttal az állattenyésztés színvo­nala is jelentősen emelkedett. Az indonéz parlamenti képviselők látogatása a kiállításon A 63. Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt csütörtökön meglátogatta az Interparlamentá­ris Unió magyar csoportjának meghívására hazánkba érkezett indonéz parlamenti képviselők küldöttsége. Sudarsono, a parla­menti küldöttség vezetője, a kiál­lítás megtekintése után nyilatko­zott az MTI munkatársának: — Nagy öröm­ számunkra, hogy a Mezőgazdasági Kiállítás idején érkeztünk Budapestre. A kiállítá­son három fontos benyomást sze­reztünk. Az egyik: máris nagy ha­ladást sikerült elérni olyan szem­pontból, hogy az ország ipara ha­talmasat fejlődött és a mezőgaz­daság gépesítésében is előrehalad­tak. A másik tapasztalatunk, hogy magasfokú szervezettséggel intézik az ország dolgait és erről tanúságot tett ez a kiállítás is. Ugyancsak itt tapasztalhattuk, hogy a mezőgazdaság átalakulása nemcsak a szakemberek, hanem a nép kívánsága is. A kiállítás si­kerét elsősorban a nézők arcáról lehet leolvasni, amely lelkesedést és büszkeséget tü­krnk. (MTI) A bátaszéki Búzakalász Tsz 81 holdon termelt kendert. Az idén holdanként 35 mázsa termést takarítanak be a tsz dolgozói. A képen: csomókba kötik a learatott kendert. (Bojár Sándor felvétele / MTI fotós

Next