Népszabadság, 1959. október (17. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-01 / 230. szám

Díszinnepsérg a Kínai Népköztársaság megalakulásának 10. évfordulója alkalmából (Folytatás az 1. oldalról.) eaik legyőzésével hozzájárult a kínai nép szabadságának kivívá­sához is. A Szovjetunió világra­szóló győzelme további lendületet adott a kínai vöröshadsereg kato­náinak, az egész kínai népnek, hogy befejezze felszabadító har­cát a csangka­isekista árulók el­len. S amikor felvirradt 1949. ok­tóber 1. nagy napja , beteljese­dett a győzelem, Pekingben ki­kiáltották­­r. Kínai Népköztársasá­got Világtörténelmi jelentőségű volt az esemény és a földke­rekség minden részén a hala­dó szellemű emberek örömét vívta ki. Érthetően különösképpen nagy örömet váltott ki a kínai nép győzelme a Szovjetunióban és a szocializmust építő testvéri né­pi demokráciákban, így hazánk­ban, a Masivar N''-'köztársaság­ban is A népköztársaság kikiáltása még nagyobb erőt kölcsönzött a népi felszabadító hadseregnek, amely rövidesen felszabadította Kína egész szárazföldi területét. A Kuomintang-árulók maradvá­nyai Csang Kai-sekkel együtt Tajvan szigetére menekültek. Azóta Kína a kapitalista világ monopolista tőkései számára dü­hödt támadások célpontja. Pro­vokációk özönét irányítják ellene. Ebben persze nincs semmi csodál­ni való, hiszen a mi példánkból is tudjuk, hogy még a kis vesztesé­gek is fájnak a kapitalista urak­nak. Ezek közül csak kettőt kívánok itt röviden érinteni. Az egyik az úgynevezett tibeti kérdés, amely­nek felvetésével egy maroknyi reakciós csoport egy olyan láza­dását igyekeznek nemzeti forra­dalommá felnagyítani, hogy be­avatkozhassanak a Kínai Népköz­társasághoz hű tibeti nép belső ügyeibe. Ezt a receptet mi a kö­zelmúltból jól ismerjük. Ezt a lá­zadást a tibeti nép haladó erői már felszámolták, az imperialis­ták azonban gátlástalan rágal­makkal igyekeznek napirenden tartani. A másik provokációra a kínai— indiai határnak a Himalája hegy­ség szinte járhatatlan területén fennálló rendezetlenségét akarják felhasználni arra, hogy éket ver­jenek a két legnagyobb ázsiai ál­lam, a Kínai Népköztársaság és az Indiai Köztársaság közé. Ezzel­­ a mesterkedéssel a reakciós erők­­ szeretnék egymással szembeállí­­­­tani a békés egymás mellett élés­­ öt alapelvét megvalósító két or­­­­­zágot, így próbálják akadályozni­­ az ázsiai népek szolidaritásának­­ megerősítését a nemzeti függet­lenség megszilárdításáért vívott harcban. A Kínai Népköztársaság kor­mánya igazsága tudatában meggyőző érvek egész sorával verte vissza ezeket a rágal­makat, amelyeknek nyilván­valóan az volt a céljuk, hogy a jelenlegi nemzetközi hely­zetijén tapasztalható bizo­­nyos fokú enyhültebb légkört a hidegháború eszközeivel és módszereivel mérgezzék. Mindezekhez járul még az im­perialisták egy részének, elsősor­ban az Egyesült Államok kormá­nyának tarthatatlan állásfogla­lása, hogy a szocialista társadal­mat építő 680 milliós Kínai Nép­­köztársaságot ne vegyék fel az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A most folyó ENSZ-közgyűlés­­ről szóló beszámolókat figyelve, örömmel láthatjuk, hogy a világ haladását fékező amerikai körök­nek mind nehezebben sikerül akaratukat „szavazógépezetükre” erőszakolni, hogy közös az utunk, közös a cé­lunk. A jelen harcai, érdekeink közössége mellett összefűz ben­nünket a kommunista jövő nagy­A két ország politikai kapcsola­taiban jelentős helyet foglalt el a párt- és kormány­küldöttség köl­csönös látogatása. Nem sokkal a magyarországi ellenforradalmi kí­sérlet szétzúzása után járt nálunk Csou En-lai elvtárs. A Magyar Népköztársaság párt- és kormány­küldöttsége ez év májusában lá­togatott el a Kínai Népköztársa­ságba. A tárgyalások eredménye­ként barátsági és együttműködési szerződést írtunk alá, amelyben a szerződő felek megerősítették azt az elhatározásukat, hogy a szuverenitás kölcsönös tisztelet­ben tartása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, az egyen­jogúság és a kölcsönös előnyök , alapján tovább fejlesztik és szi­­l­­árdítják a két ország politikai,­­ gazdasági és kulturális elvü­ttmű­­ködését. A két nép közti fegyverbarátság ápolását szolgálta a két néphad­sereg küldöttségének idei ks­csö­­nös látogatása. Jelenleg a Kínai Népköztársa­ság megalakulásának 10. év­fordulója alkalmából újabb ma­gyar párt- és kormányküldöttség tartózkodik a testvéri Kínában. Az említetteken kiiül több ma­gasszintű küldöttség kölcsönös lá­togatása erősítette az elmúlt idő­szakban a népeink közötti kap­csolatokat. szerű perspektívája, azé a jövője, amelynek kapujához egy időpont­ban érkezünk az összes többi test­véri szocialista országgal együtt, örvendetesen fejlődnek az or­szágaink közti gazdasági kapcso­lataink is. Erről éppen itt, Csepe­len, a magyar ipar büszke felleg­várában sokat tudnak mondani e hatalmas gyárváros dolgozói. Kínában, a nagy ugrás jegyében folyó szocialista építéshez a ma­gyar munkás keze is segítséget nyújt kínai testvéreinknek. Tör­pe erőművek sokaságát építjük Kínában és Cseng Tu-ban most épül Kína első csőgyára, ahová a gépeket a Csepel Vas- és Fém­művek szállítja. Kulturális területen is szép eredményeket mutat az orszá­gaink közötti együttműködés. Mindkét országban nagy eredmé­nyeket ért el a szocialista építés­sel párhuzamosan kibontakozó kultúrforradalom­. Ez előmozdít­ja egymás sajátos kultúrájának alaposabb megismerését. Irodal­munkban, művészetünkben, a tu­domány és a sport területén is mind gyakoribbak a közvetlen személyes kapcsolatok és ezek nyomában németek mind jobban megismerik egymás kulturális életét. Tisztelt ünneplő közönség! Ked­ves elvtársak! Most, amikor a Kí­nai Népköztársaság fennállásának 10. évfordulóját ünnepeljük, a testvér örömével és büszkeségé­vel gondolunk eddig megtett út­jára, elért eredményeire és arra a barátságra, amely eltéphetetlen szálakkal fűz össze bennünket a nagy kínai néppel. Teljes szívünkből kívánjuk, hogy sikeresen folytassák nagy művüket és azt hiszem, egész dolgozó népünk nevé­ben beszélhetek, hogy erőink­hez képest — miként eddig is tettük — a­­jövőben is min­dent elkövetünk, hogy ez a mi közös harcunk sikerre ve­zessen. Együtt a kommunizmust építő és mindnyájunk számára példát mu­tató, segítséget nyújtó hatalmas szovjet néppel, együtt a majdnem 700 milliós lakosú Kínai Népköz­társasággal együtt a szocializmus felépítésén munkálkodó vala­mennyi népi demokráciával, tán­toríthatatlan elszántsággal hala­dunk céljaink megvalósítása felé. A mai nagy ünnepen az évfor­duló napján további hatalmas eredményeket, sok sikert és a jó munkához jó egészséget kívá­nunk a Kínai Népköztársaság ve­zetőinek és minden egyes dolgo­zójának. Éljen a szocialista országok egysége, növekedjék ereje, gaz­dagsága! Éljen a kínai és a magyar nép örök testvéri barátsága! Éljen a világbéke! Münnich elvtárs nagy tapssal fogadott beszéde után Hao Ce-cin elvtárs, a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete lépett a mikrofonhoz. ÖrvfltScreini­n­ge­!Cíeinek kaprsosa­nin­k Slixem­élyes­­autisf­inlatok az óriási fejlőd­égről Tisztelt elvtársak! Bár, mint láthatják, bizonyos imperialista körök mindent elkövetnek, hogy gáncsolják a Kínai Népköztársa­ságot, visszavessék fejlődésében a kínai népet — ez nem sikerül nekik. A Kínai Népköztársaság feltartóztathatatlanul halad előre a megkezdett úton, amelynek el­ső állomása a XX. század máso­dik legnagyobb forradalmának megvívása volt, s azóta minden imigr­ativ Trogtork­on pl In. névvel — a hatalmas kínai n­ép nagy si­kerekkel, gyorsan halad előre a szocialista építés útján. Önök bizonyára tudják, hogy párt- és kormányküldöttségünk néhány hónappal ezelőtt látoga­tást tett a távol-keleti testvéri né­pi demokráciákban, így ellátogat­tunk a Kínai Népköztársaságba is. Saját szemünkkel győződhet­tünk meg ennek a baráti ország­nak gyors fejlődéséről. Még csak 10 éve annak, hogy kikiáltották a népköztársaságot, hogy betetőződött a polgári de­mokratikus forradalom szakasza és eljutottak a proletárforrada­­lomhoz, az átmenethez a kapita­lizmusból a szocializmusba. A továbbiakban Münnich elv­társ tényekkel, számokkal illuszt­rálta, milyen hatalmas fejlődés történt a népi Kína 10 éves fejlő­dése során, majd így folytatta: Az egykor elmaradott iparú Kína ma már sper­­nciárországgá vált Sok fontos ipari termék ter­melésében elhagyta Japánt és az első helyre került Ázsiá­ban. 1858-ban Kínában már 11­08 millió tonna acélt termeltek, ebből több millió tonnát egyszerű módszerekkel a falu szükségletei­re. A széntermelés 270 millió ton­na volt, az áramtermelés 27,5 mil­liárd kilowattóra, a gyapotszövet­­termelés 5­7 milliárd méter A kínai nép a kommunista párt jelszavát: Kína 15 év alatt érje utol és szárnyalja túl Angliát a legfontosabb ipari termékek ter­melésében — határidő előtt akarja végrehajtani. A széntermelésben és a gyapotszövet termelésében Kína már 1958-ban utolért­ Ang­liát. Azt hiszem nem kell külön hangsúlyozni e nagy eredmények jelentőségét. Kínában jártunkkor személyesen győződtünk meg ar­ról, hogy a nagy kínai nép szilárd egységben követi győzelmeinek szervezőjét, Kína Kommunista Pártját, és napról napra kiemel­kedő sikereket ér el hazáma felvi­rágoztatásában, a Kínai Népköz­­társaság még erősebbé, gazdagab­bá tételében. Berkék vagyunk, hogy a csaknem 700 millió* kínai n«,f» barátunk, testvérünk Tisztelt ünneplő közönség! Ked­ves elvtársak! Feltétlenül beszélni kell e nagy ünnepen arról is, hogy a kínai nép győzelme jelentős az egész szocialista világ számára is. A kínai forradalom győzelme nagymértékben fokozta a szocia­lista tábor erejét, lelkesítette, buz­dította a még gyarmati rabságban senyvedő népek szabadságharcát. Felemelően hat az a tudat, hogy ma már az egész világ lakosságá­nak több mint egyharmada lépett a szocializmu­s útjára, és építi szo­cialista jövőjét. Szeretném hangsúlyozni azt a tényt, hogy a kínai nép győzelmé­vel népünk hatalmas barátra tett szert. Mindannyiunkat öröm és büsz­keség tölt el, hogy egy, csak­nem 100 milliós nemzet barát­ságát vallhatjuk magunkénak. Sokakban felvetődhet a kérdés: hogyan lehetséges ez, hiszen or­szágainkat több ezer kilométer, népeinket a két nyelv szinte áthi­­dalhatalan különbsége választja el. Ám a nagy távolság, a nyelvek, a szokások és a történelmi kü­lönbségek ellenére, van egy szi­lárd alap, amelyre a mi barátsá­gunk épül. Ez a megdönthetetlen, szilárd alap a marxizmus—leni­­nizmus eszméje, amely népeinket a szocialista forradalom és építés útján vezérli, s amely szilárd egy­ségbe fog össze bennünket az ösz­­szes többi testvéri szocialista or­szággal együtt. Valamennyiünk­ben világosan él annak tudata. Ma© Pe-cin elvtárs Kcsh­ik­ Hao De-cin elvtárs, a Kínai Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete beszédének bevezető részében a kínai népnek a leg­utóbbi tíz évben elért eredmé­nyeiről szólt. Mint mondotta a kí­nai nép a párt vezetésével 1949 óta következetesen megvalósította — különösen az egész népet átfogó, 1957-es munkastílust­ javí­tó mozgalom és a burzsoá jobbol­dali elemekkel vívott küzdelem után — mondotta a nagykövet — soha nem látott mértékben erősödött népünk öntudata, jelentősen csökkent a bur­zsoázia politikai és ideológiai befolyása. Ez azt jelenti, hogy a politikai és az ideológiai fronton döntő győ­zelmet arattunk. Az amerikai imperialisták — folytatta — még mindig megszáll­va tartják Tajvant, Kína területé­nek részét és fenyegetik orszá­gunk biztonságát. A kínai nép szilárd akarata és erős vágya, hogy gyorsan megváltoztassa ha­zája arculatát, elmaradott ország­ból hatalmas, erős szocialista or­szággá építse. Ezért a fejlődés ütemének gyorsítása hazáfife szo­cialista építésének alapvető kér­dése. Ez az irányvonal tette lehe­tővé, hogy ipari term­élőailk összértéke 1954-ban 66 százalék­kal, a mezőgazdasági termelés összértéke 25 százalékkal emelke­dett. Azt jelentik ezek a számok, hogy az iparban a fejlődés üteme egyetlen év alatt olyan volt, mint az első ötéves tervidőszakban há­rom év alatt. A mezőgazdaságban a fejlődés üteme elérte az egész első ötéves terv fejlődési ütemét. Ez a gyors haladás példa nélkül áll és elképzelhetetlen bármelyik kapitalista országban. A népgazdaság ugrásszerű fej­lődésével egyidejűleg ugyancsak páratlanul gyors volt a haladás a tudomány, a technika, a művelő­dés stb. területén is. Kínában ma már gyárt­juk az ötvözött fémek egész sorát, sokfajta szerszámgépet. Soro­zatban készülnek a lökhajtá­­sos repülőgépek, a sokoldalú felhasználásra alkalmas pol­gári repülőgépek, a tehergép­kocsik. Készítünk új típusú mozdonyokat, kohászati, bányászati és áramfej­lesztő berendezéseket, önműködő távbeszélő kö­zpontokat, teljes a szocialista forradalom és a szo­cialista építés egyidejű fejlesztésé­nek általános irányvonalát. Terv­szerűen, lépésről lépésre átalakí­tották a mezőgazdaságot, az ipart és a kereskedelmet. Ezzel egyide­jűleg folyt a bonyolult küzdelem a szocializmus és a kapitalizmus között a politikai és az ideológiai fronton, textil-, papír- és cukorgyári be­rendezéseket. A haladással pár­huzamosan megfelelően emelke­dett népünk életszínvonala is. A népi kommunák m­egszilárib­llak A nagykövet ezután a népi kommunákról szólt, hangoztatva: A mezőgazdaság ugrásszerű fej­lődésével, a parasztság széles tö­megeinek kezdeményezésére 1958 második felében országszerte megalakultak a népi kommunák. A népi kommunákat az jellemzi, hogy ésszerűbben tudják eloszta­ni a munkaerőt, jobban fel tud­ják használni a természeti kincse­ket a mezőgazdaság fejlesztésére, elősegítik a m­ezőgazdasági mun­ka­­gépesítését, villamosítását. Nagy szerepet játszanak a társa­dalmi termelőerők továbbfejlet­­tésözben. Kirobbanó életerejük, összehasonlíthatatlan előnyük már születésük kezdetén is meg­mutatkozott. A kommunák sokat tettek az acél- és a vasgyártás fej­lesztéséért, öntöző berendezések építéséért. Nagy erejük bizonysá­ga az idei súlyos szárazság és az árvizek ellen vívott küzdelmük. A kommunákat megszilárdítottuk. Legyőztük a tapasztalat hiánya következtében jelentkezett kezdeti hiányosságokat. A népi kommunák az egészsé­ges fejlődés és a megszilárdu­lás útjára léptek. Népgazdaságunk idei terve a tavalyi, különösen nagy fejlődés alapján, az ugrásszerű fejlődés ter­ve marad. Az acéltermelés 50 szá­zalékkal, tehát újabb 4 millió ton­nával emelkedik, a széntermelés 24 százalékkal, azaz 65 millió ton­nával növekszik. A gabona- és a gyapottermés 10—10 százalékkal múlja felül az 1958. évi szintet. Idei népgazdasági tervünk megvalósításával számos gyártmány tekintetében csak­nem elérjük a második ötéves tervben, 1962-re előírt mutató­kat. Ez módot nyújt­ arra, hogy az el­­követő gazalan három évben nagy­mértékben növeljük a második ötéves terv eredeti célkitűzéseit. Módot nyújtanak el sikerek arra is, hogy nagy vonalakban, az ere­detileg tervezett 15 év helyett, már tíz év alatt utolérjük Angliát a főbb ipari termékek termelésé­ben. Mód lesz továbbá arra is, hogy jóval előbb teljesítsük a me­zőgazdaság fejlesztésének 12 éves tervét, amelyet eredetileg 1967- ben kívántunk befejezni Kína erős szocialista ország lett A BMZDnet a tes tvéri we2*fi*égeB*­ Népünknek a legutóbbi tíz év­ben elért hatalmas eredményei — hangoztatta Hao Ce-cin elvtárs — elválaszthatatlanok a Szovjetunió, Magyarország és a többi, testvéri szocialista ország önzetlen segítsé­gétől, támogatásától. Engedjék meg, hogy ezen az ünnepi gyűlé­sen tolmácsoljam a kínai nép szív­ből jövő köszönetét a testvéri ma­gyar népnek A nagykövet ezután meleg elis­meréssel szólt a Magyar Népköz­­társaságnak a szocialista építés­ben elért sikereiről, amelyek nagy visszhangra találnak Kínában is.­­ A proletár nemzetköziség szellemében népeink örök, meg­bonthatatlan barátságot kötöttek — folytatta. — Tíz év óta jelentő­sen fejlődik országaink szolidari­tása és együttműködése politikai, gazdasági és kulturális téren egy­aránt. Pekingben megalakult a kínai—magyar, Budapesten a ma­gyar—kínai baráti társaság. Nagy­szerűen hozzájárultak barátsá­gunk fejlődéséhez Kádár János és Münnich Ferenc elvtársak, a ma­gyar párt- és kormányküldöttsé­gek kínai látogatásai. Napjaink­ban Dobi István elvtársnak, az Elnöki Tanács elnökének kínai látogatása járul hozzá testvéri kapcsolataink elmélyítéséhez — mondotta, majd a két nép barát­ságának, a szocialista tábor egy­ségének éltetésével fejezte be be­szédét. Hao Ce-cin elvtárs nagy tapssal fogadott beszéde után művészi műsorral zárult a Kínai Népköz­társaság megalakulásának 10. év­fordulója alkalmából rendezett díszünnepség.

Next