Népszabadság, 1960. április (18. évfolyam, 78-102. szám)
1960-04-01 / 78. szám
A szovjet /Kovistón is fő franciaországi látogatása Hruscsov elvtárs beszéde Lillé városában Lillé, március 31. (TASZSZ) Hruscsov elvtárs — válaszul Laurent polgármester üdvözlő szavaira — a többi között ezeket mondta szerdán a lille-i városházán: Tisztelt polgármester úr! Tisztelt hölgyeim és uraim! Az önök gyönyörű hazájában tartózkodva, örömmel látogattam el Lille-be, Charles De Gaulle elnök szülővárosába,. A Szovjetunióbanúgy ismerik De Gaulle elnököt, mint aki nagy bátorságot tanúsított a második világháború súlyos megpróbáltatásai idején. Kivívta a szovjet emberek megbecsülését azzal a fáradhatatlan harccal, amelyet Franciaország felszabadításáért, a német fasiszta megszállók kiűzéséért, hazája nemzeti becsületéért folytatott. De Gaulle tábornokkal először akkor találkoztam, amikor 1944- ben tárgyalni jött Moszkvába. Ezeket a tárgyalásokat akkor siker koronázta: országaink szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződést kötöttek egymással. Franciaországi látogatásunk másfajta körülmények között folyik. Azóta nagy változások történtek a nemzetközi helyzetben. A hidegháború és a fegyverkezési hajsza hosszú évei a francia— szovjet viszonyra is rányomták bélyegüket. Bár még nem oszlottak szét teljesen a láthatárt elsötétítő felhők, bizonyosan elmondható, hogy az utóbbi időben a nemzetközi helyzet jelentősen kitisztult, nyilvánvaló jelei vannak a nemzetközi feszültség enyhülésének. A különböző országok államférfiainak találkozói feltétlenül hasznosak voltak a béke szempontjából. Mi értékeljük De Gaulle elnöknek a Kelet és Nyugat jobb megértését előmozdító erőfeszítéseit. Reméljük, hogy találkozóink és az elnökkel folytatandó tárgyalásaink államaink viszonyának megjavulását, barátságunk erősödését eredményezik, ami feltétlenül előmozdítja majd az európai és a világbéke megszilárdulását. A De Gaulle elnökkel való találkozóknak ezért tulajdonítunk nagy jelentőséget. Hasznos dolgokat tapasztaltunk Franciaországban Nemcsak tárgyalni jöttünk Franciaországba, hanem azért is, hogy megismerkedjünk a tehetséges és szorgalmas francia nép életével. Franciaországi tartózkodásunk rövid ideje alatt sok érdekes és hasznos dolgot láttunk, hasznos dolgokat országaink baráti kapcsolatainak fejlesztése szempontjából. Ma megismerkedtünk az önök városával, az északi iparvidék központjával, ahol szenet bányásznak, acélt gyártanak, bonyolult gépeket állítanak elő. Különösen kedves számomra Észak-Franciaország azért, mert sok tekintetben emlékeztet a mi „kovácsműhelyünkre’, a Donyec-medencére. Felhasználom most az alkalmat arra, hogy a szovjet emberek forró üdvözletét és baráti jókívánságait tolmácsoljam Lillé lakosságának, Észak-Franciaország dolgozóinak. A szovjet emberek most békés munkájukkal foglalkoznak. A Szovjetunió gazdasági élete és kultúrája gyors ütemben fejlődik. Sikeresen teljesítjük hétéves tervünket. Az idén csupán a terven felül előállított termékmennyiség meghaladja az egész forradalom előtti Oroszország egyévi ipari termelését. Növekszik a Szovjetunió lakosságának jóléte Amikor minden eszközzel fejlesztjük gazdasági életünket, mindenekelőtt arról gondoskodunk, hogy maximálisan kielégítsük a szovjet emberek anyagi és kulturális szükségleteit, a legjobb feltételeket teremtsük meg az ember, az egyén sokoldalú fejlődéséhez. Állami költségvetésünk egyharmada közoktatási, tudományos, kulturális, egészségvédelmi és szociális célokat szolgál. Országunkban hatalmas arányú lakásépítkezés folyik. A múlt évben például a városokban kétmillió-kétszázezer lakás, a falvakban mintegy nyolcszázötvenezer lakóház készült el. Országunkban ingyenes az orvosi ellátás. Szakadatlanul nő a kórházak, a gyermekotthonok, az üdülők száma. Országunkban az emberek átlagos maximális életkora a forradalom előtti Oroszországhoz képest több mint kétszeresére — 32 évről 68 évre — emelkedett. A szovjet tudomány és ipar fejlődése lehetővé tette a Föld és a Nap mesterséges bolygóinak felbocsátását, a Hold láthatatlan oldalának lefényképezését. A szovjet tudósok és technikusok vívmányait úgy tekintjük, mint a szocialista rendszer feltárta határtalan emberi lehetőségek tanúbizonyságát, és úgy véljük, hogy ezeket a vívmányokat az egész emberiség javára kell felhasználni. A szovjet tudósok, hogy megörökítsék a francia tudomány kimagasló egyéniségének és a béke lánglelkű harcosának emlékét, a Hold láthatatlan felén az egyik krátert Frédéric Joliot-Curie-ről nevezték el. Mindenki előtt világos, hogy a gazdaságot, a tudományt és a kultúrát eredményesen fejleszteni, az életszínvonalat növelni csakis tartós békében lehet. Ezért harcol a Szovjetunió oly,állhatatosan és következetesen a békéért, a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű államok békés együttéléséért, minden elgondolásukkal és erőfeszítésükkel erősíteni igyekeznek államukat és annak gazdasági erejét, s nem szeretnék, ha bárki is megzavarná őket ebben. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy nálunk a dolgok a jövőben is úgy haladjanak, ahogyan ma. Ma pedig az a helyzet, hogy népgazdaságunk nagy léptekkel halad, emelkedik a szovjet nép életszínvonala, fejlődik a tudomány és a kultúra. Területünk felmérhetetlen, természeti kincseink megszámlálhatatlanok. A legcsekélyebb alapunk sincs arra, hogy elégedetlenek legyünk hazánk mai helyzetével. A szovjet népnek esze ágában sincs bármilyen hódításra, egyenes vagy közvetett agresszióra gondolni, mert az agresszió összeegyeztethetetlen a mi szocialista rendszerünkkel. Miért lenne jó nekünk a háború? Önök is tudják, hogy hazánk területe roppant tágas. Talán nem mindenki tudja elképzelni, micsoda távolságok vannak a Szovjetunióban. Moszkva és a Távol-Kelet között több ezer kilométer az út. Elég, ha megemlítem, hogy a moszkvai és a vlagyivosztoki idő között hét óra az eltérés, ugyanannyi, mint Moszkva és New York között. Népünk szereti hazáját, szocialista rendszerét. S ha bárki fejébe venné, hogy megzavarja békés életünket, és kezet emelne rendszerünkre, a szovjet nép még elkeseSzeretnék őszinte köszönetet mondani dicső városuk lakosságának azért a meleg vendégszeretetért és szívélyességért, amelyben engem és elvtársaimat részesítettek. Mindenütt szívélyesen, vendégszeretően fogadtak bennünket, baráti tekintettel és baráti üdvözléssel. Az önök városa vállalkozóinak szíves meghívására megismerkedtem két vállalat — a Prouvost- és a Boussac-gyár — munkájával. Boussac urat már régebben megismertem, akkor, amikor Moszkvában járt. Prouvost és Boussac urak nagyon kedvesek voltak és megköszönöm nekik, hogy lehetővé tették számomra gyáraik megtekintését. Meg kell mondanom, hogy gyártmányaik termelése és minősége méltán tett szert hírnévre, fedettebben küzdene, mint annak idején a hitleri fasiszta hordák ellen. De mi mindent megteszünk, és erőnket nem kímélve továbbra is rajta leszünk, hogy megakadályozzuk egy új háború kirobbantását. Ezért mindenkivel leülünk a tárgyalóasztalhoz, aki találkozni akar velünk, hogy szót értsünk, és biztosítsuk a békét. Engedjék meg, hogy köszönetemet nyilvánítsam e gyárak munkásainak és munkásnőinek, akik meleg szívvel, nagy rokonszenvvel fogadtak bennünket. Szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik gondoskodtak arról, hogy látogatásunk jól szervezett és kellemes legyen, a többi között a prefektus úrnak és a polgármester úrnak, akik kedvező feltételeket teremtettek lille-i látogatásunkhoz. Megköszönöm ezt, s minden jót kívánok önöknek. Éljen Franciaország és a Szovjetunió népeinek barátsága és együttműködése! (Hosszan tartó taps.) Laurent polgármester Lillé emlékérmét nyújtotta át ezután Hruscsovnak. A szovjet kormányfő beírta nevét a város aranykönyvébe. Köszönet a vendégszeretetért A szovjet emberek felvirágzást kívánnak Franciaországnak A szovjet emberek minden néppel békében akarnak élni. Mélységes rokonszenvel gondolnak a francia népre, szívből kívánnak nagyságot és virágzást Franciaországnak, s azt szeretnék, hogy országaink barátságban éljenek, sokoldalúan együttműködjenek. (ITaps.) Ha a Szovjetunió és Franciaország egyesíti erőfeszítéseit, sokat tehet a békéért, a népek biztonságának megszilárdításáért. A magam és kísérőim nevében köszönetet szeretnék mondani önnek, polgármester úr, és mindnyájuknak, uraim. Nagyon tetszett nekem a polgármester úr beszéde és kedvem támadt néhány szóban reflektálni rá. Meg kell jegyeznem, hogy ha a szónoki emelvényen kellene vetélkednem önnel, alaposan fel kellene készülnöm és összeszedni magam, hogy megelőzzem (Derültség, taps), de azért nem teszem le a fegyvert, csak elismerem az ön képességeit és kész vagyok versenyre kelni önnel. (Taps.) Ami pedig beszédének lényegét illeti, polgármester úr, elmondhatom, hogy egyetértek azzal, amit mondott. Sőt, mi több, mi teszünk is egyet s mást azért, hogy elérjük azt a célt, amelyet ön vázolt beszédében. Kijelentem önöknek, uraim, hogy a Szovjetunió népei Hruscsov elvtárs beszéde a roueni díszvacsorán Rouen, március 31. (TASZSZ) Hruscsov szerdán este Rouenban, a tiszteletére rendezett díszvacsorán a következő beszédet mondotta: Tisztelt Joxe miniszter úr! Tisztelt prefektus úr! Tisztelt polgármester úr! Tisztelt uram, a kereskedelmi kamara elnöke! Hölgyeim és uraim! Franciaországi utazásunk végéhez közeledik. Természetesen ily rövid idő alatt nehéz teljes képet alkotni egy nagy és oly sokoldalú országról, mint Franciaország. Mégis sok-sok érdekeset láthattunk. Ha az ember Franciaországban utazik, mindenütt ősi emlékműveket és ugyanakkor korszerű technikai vívmányokat lát. Az évszázadok hosszú során át Franciaországban fenséges várakat és méltóságteljes székesegyházakat emeltek. Ugyanakkor a francia nép géniusza a technika olyan mintaszerű alkotásait teremtette meg, mint a Caravelle sugárhajtású utasszállító gép, a világ leggyorsabb villanymozdonyai, a dijoni önműködő vasúti gócpont, a tancarville-i függőhíd és sok-sok más. Nagy érdeklődéssel ismerkedtünk meg az önök szép városával, Normandia ősi fővárosával is. Megtekintettük a híres roueni székesegyházat, láttuk a korszerűen felszerelt kikötőt, a patinás normandiai házakat és a háborús romok helyén épült új lakónegyedeket. Meggyőződtünk róla, mekkora kegyelettel ápolják Rouen lakói nagy földijeik, Corneille és Flaubert emlékét, őrzik a francia nép legendás hősének, Jeanne d’Arc-nak emlékezetét. Rouen fontos utak kereszteződésén fekszik. Békeidőben eleven ipari és kereskedelmi központ, amelyen át a legkülönbözőbb áruk nagy tömege árad. De a háborúban Rouen a német beözönlés útjába került, elkeseredett csaták színhelyévé vált. A roueniak száz évnél is rövidebb idő alatt, háromszor élték át a német hódítókkal viselt háború borzalmait, sokat szenvedtek, és becsülni tudták a béke áldásait. Mindenki tudja, mily nagy áldozatot hoztak a szovjet emberek a második világháborúban hazájuk szabadságáért és Európa más népeinek felszabadításáért a hitleri területrablók uralma alól. A szovjet nép legjobb fiainak milliói hősi halált haltak a csatamezőkön. A német fasiszta hódítók 1710 várost és munkáslakótelepet, több mint 70 000 falvat romboltak le és égettek fel. 25 millió emA megpróbáltatások éveiben országainkat a közös ellenség ellen kifejtett harcos együttműködés fűzte össze. Franciaország joggal lehet büszke derék fiaira, a Normandia-Nyemen repülőezred pilótáira, akik hervadhatatlan dicsőséget szereztek, a szovjet harcosokkal vállvetve küzdöttek a német fasiszta hódítók ellen. Ez az ezred Moszkvától a Balti-tengerig dicsőséges harcos utat tett meg. Két és fél év alatt nagyszámú légiharcban vett részt, s e harcokban a francia repülők sok győzelmet arattak. Az ezred zászlaját a Vörös Zászló és az Alekszandr Nyevszkij Érdemrend díszíti. A hitleristák Nyemen parti ,védemi vonalának áttöréséért címezred külön dicséretet és a „nyemen’" "Kitüntető címet kapta Negyvenkét repülő szovjet érdemrendet kapó*. Marcel Albert és Roland de la Poip főhadnagyok a Szovjetunió Hőse címet érdemelték ki. A francia kormány becsületrenddel, felszabadulási kereszttel és több érdeméremmel tüntette ki az ezredet. Amikor elcsitultak a harcok, a francia repülők ugyanazokon a gépeken tértek haza, amelyekkel harcoltak. A szovjet és a francia nép barátságának jeléül ezeket a repülőgépeket a francia légierőnek ajándékozták. Ebben az időben írta De Gaulle tábornok J. V. Sztálinnak, hogy a francia kormány és nép nagyrabecsüli ezt az ajándékot és „a két szövetséges nép mély barátságának fényes tanúbizonyságát látja benne”. Különös örömömre szolgál, hogy itt, Normandia fővárosért tettek hajléktalanná. Hazánk ebben a háborúban körülbelül 500 milliárd dollárnyi károkat szenvedett. Hokan emlékezhetek meg a hős francia repülők bátorságáról, mert Normandia nevének dicsőséget szereztek az orosz égbolton. Az én fiam is a Normandia- Nyemen ezredével azonos frontszakaszon áldozta életét a német fasisztákkal vívott harcban, ő is repülő volt. Mélységesen átérzem mindazoknak a fájdalmát, akik szeretteiket vesztették el a háborúban. Hiszen újjá lehet építeni valaskát, fel lehet szántani pusztaságá tett föld -hot demmi sem adjja vissza szerette oket, akiknek életét derékba törte a háború. Az ember elme nem nyugodhat se, hogy a halált hozó háború minden negyedszázadban betörjön az emberek békés életébe! A föld legnagyobb szellemei felháborodással keltek ki a gyilkolás vak őrülete ellen Köztük voltak Franciaország dicső fiai: Hugó és Maupassant, Zola és Jaurés, Romain Rolland és Henri Barbusse. Csak most, a mi korunkban vált gyakorlati lehetőséggé, hogy kiiktassuk a háborút az emberi társadalom életéből. A béke erői győzedelmeskednek a háború erői fölött. Minden világrészben sok millió becsületes ember emelte fel szavát a béke védelmében. Sikerrel fejlődik és napról napra erősödik a szocialista országok tábora, amely elveti a hódító háborúk módszerét, és a békét, a békés együttélést írta zászlajára. Ez a tábor több mint egymilliárd embert tömörít, és hatalmas erejét teljesen a béke szolgálatába állítja. Normandia repülői dicsőséget szereztek az orosz égbolton. A roueni toronyóra a béke óráit jelezze! Nemrégen, amikor Indiában, Indonéziában, Burmában és Afganisztánban jártunk, ismét meggyőződhettünk arról, hogy ezek az országok, amelyek több mint 500 millió embert számlálnak, tevékenyen harcolnak az új háborúk, a hadi készülődések ellen. Sok más ország is ilyen politikát folytat. Mindezek tanúbizonysága szerint, növekszik annak reális lehetősége, hogy megszüntessük a nukleáris kísérleti robbantásokat, véget vessünk a fegyverkezési hajszának és ne tűrjük új háborúk kirobbantását. A dolog rajtunk, minden ország népein múlik, és jóra fordul, ha a népek békeóhaja tettekben fog megtestesülni! Emelem poharam népeink barátságára, a világbékére! Igyunk arra, hogy a roueni toronyóra sohase jelezzen más időt, mint a béke óráit!