Népszabadság, 1960. július (18. évfolyam, 155-181. szám)

1960-07-01 / 155. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * * Ár* «• fillér NÉPSZABADSÁG 1960. július 1. péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XVIII. évfolyam. 155. szán — ír . .....— .­­.. ... . ■ ■■in. Az év közepén ma kezdődik a második félév. Most, hogy túljutottunk a nagy feladatokat jelentő 1960-as esz­tendő első felén, rövid számve­tést készítünk, visszapillantunk a megtett útra, s felmérjük a jövő hat hónap feladatait. Noha össze­sített félévi eredményeink még nincsenek, az első öt hónap ada­tai s a legfrissebb üzemi híradá­sok alapján megállapítható, hogy a most befejeződött félévben az ipar dolgozói eredményes munkát végeztek. Az állami ipar termelé­se tovább fejlődött, az év első öt hónapjában 14,5 százalékkal múlta felül az egy év előtti szín­vonalat. A legfontosabb termé­kekből az üzemek teljesítették a tervet. A kohászat is pótolta az év eleji adósságát A Nehézipari Minisztérium, a Kohó- és Gépipa­ri Minisztérium, valamint a Könnyűipari Minisztérium válla­latai előreláthatólag számottevően túl is teljesítik első félévi tervü­ket. Tovább fejlődött iparunk mű­szaki színvonala: újabb gyártmá­nyokat és korszerű eljárásokat vezettek be. Általában tapasztal­ható, hogy a termelés egyenlete­sebbé vált. Bár az anyagellátás­ban több helyütt is voltak zök­kenők, a negyedév végi roham­munka-jelenségek szórványosab­bak, minden fontos iparágban kevesebb volt a túlóra. Az első öt hónap termelésnövekedésének 47 százaléka származott a termelé­kenység emeléséből és 53 százalé­ka az új dolgozók munkába állí­tásából. A létszámnövekedés, amely tavaly, a második félévben igen nagy arányokat öltött, az idén már némileg mérséklődött. Dicséretes munkát végzett a szén­bányászat, amely féléves tervét mintegy 300 ezer tonnával túltel­jesítette, s a termelésnövekedés 97 százalékát a termelékenység emelésével érte el. A faiparban viszont csaknem teljes egészében létszámnöveléssel érték el az eredményeket, a vegyipar terme­­­­lésnövelésének is mintegy 70 szá­zalékát az új dolgozók munkába állítása eredményezte. Az idei év a hároméves terv utolsó esztendeje. Ismeretes, hogy tavaly a kongresszusi versenyben a legfontosabb mutatókban már elértük azt a szintet, amelyet eredetileg a hároméves terv vé­gére irányoztunk elő. Ez azonban nem jelenti azt, hogy most már könnyű a dolgunk. „Gazdasági té­ren most az a feladat áll előt­tünk — így fogalmazta meg a pártkongresszus határozata —, hogy a szocialista munkaverseny lendületét tovább fokozva, végre­hajtsuk a kongresszus határoza­tait, s a hároméves terv túltelje­sítésével magasabb szinten biztos kiindulási alapot teremtsünk az új ötéves tervhez.” A tavalyinál feszítettebb az idei anyaghelyzet. A jelentős ko­hászati és építőipari beruházások, a rekonstrukciók gyümölcse fő­ként a második ötéves terv idő­szakában érik be, ezért igen fon­tos a takarékos anyaggazdálkodás. Azokban az iparágakban, ahol az anyagellátás lehetőségei kor­látozottak, a termelési terv csak az anyagtakarékosság ará­nyában teljesíthető túl. Eb­ben a helyzetben különösen fon­tos az alapanyagtermelés prog­ramszerűsége. Ezért nem elegen­dő, hogy a kohászati üzemek di­cséretes munkával pótolták ugyan a lemaradásukat, tervüket teljesí­tik, de a megszabott programhoz képest 28 000 tonna hengerelt áru­val mégis lemaradtak. Az idén nagy összegeket, a nem­zeti jövedelem csaknem 20 száza­lékát fordítjuk beruházásra. Igen fegyelmezett és takarékos munká­ra van szükség, hogy a legéssze­rűbben használjuk fel ezeket a milliárdokat. Az építőipari válla­latok jelenleg több mint 9000 épít­­mény kivitelezésén dolgoznak. Minden eszközzel el kell érni, hogy a befejezetlen beruházások állo­mánya ez év végén legalábbis ne legyen nagyobb, mint 1959 végén volt. Az erők összefogásával — nem elhanyagolva a második ötéves terv nagy beruházásait — arra kell törekedni, hogy az idei befe­jezésre tervezett beruházások fel­tétlenül elkészüljenek. A terv sze­rint az idén induló új üzemek kö­zül a legnagyobbak a Csepeli Pa­pírgyár erőműve, a Csepeli Transz­formátorgyár, a Dunai Vasmű meleghengerműve, a komlói An­na- és Béta-akna, az Egyesült Iz­zó új rádió- és televíziós csőgyá­ra, a Tiszapalkonyai Lakkfesték- és Gyantagyár, a Bodrogkeresztúri Falazóblokkgyár és a Miskolci Hű­tőház. Ha ezek a beruházások a tervezett határidőre elkészülnek, termelésük új értékekkel gyara­pítja népgazdaságunkat, ellenkező esetben nagy értékeket kötnek le fölöslegesen. Az építők feladata, hogy a munkaerőt, az anyagi eszközö­ket a befejezéshez közel álló léte­sítményekre összpontosítsák. Az építőipar az év első felében a ter­vezettnél körülbelül 1 százalékkal alacsonyabb termelékenységi szín­vonalat ért el. Ezt az elmaradást a második félévben a gépi eszkö­zök jobb kihasználásával, az új építési módszerek bátor alkalma­zásával kell behozni. A második félévben a termelés mennyiségét tekintve is, nagyok a feladatok. Az exportkötelezettsé­gek teljesítésének legnagyobb ré­sze erre az időszakra jut. Számot­tevően növekszik a könnyűipar és általában a közszükségleti cikkek termelése. Mindez azonban nem jelentheti a termeléssel szembeni igénytelenség, a mennyiségi szem­lélet elharapózását. Az új ötéves terv megalapozása elsősorban a termelés kultúrájának, műszaki színvonalának emelésével, vagyis a termelékenység növelésével, az önköltség csökkentésével, a ter­mékek minőségének javításával biztosítható. Mindezeknek a feladatoknak a végrehajtásában érdekelt fél az üzem egész kollektívája. A jó mun­ka, az új feladatokra készülés azt is jelenti, hogy egyúttal megte­remtik az ez évi nyereségrészese­dés feltételeit. Több gépipari és könnyűipari vállalatnál most felülvizsgálják eredeti éves vállalásaikat. Újabb felajánlásokat tesznek az export­tervek túlteljesítésére, egyes tech­nológiai eljárások idő előtti beve­zetésére, a termelés gazdaságos­ságának növelésére. Munkások és műszakiak, egyenként és brigá­dokba tömörülve, száz és száz szo­cialista brigád versenyez az üze­mekben a hároméves terv utolsó évének sikeres befejezéséért. Új félév — ahány üzem, annyi­féle új feladat. A vállalati mér­legbeszámolók ebben a hónapban az üzemi kollektívák, a termelési tanácskozások elé kerülnek. Ele­mezzék őszintén, mélyen az első félév munkáját, s vonják le bát­ran a legfontosabb következteté­seket ezeken az összejöveteleken. Sok olyan kérdésben is kell dön­teniük, amelyektől nemcsak az idei, de az elkövetkezendő évek eredményes munkája is függ. Az üzemek többségében erre az idő­szakra esik a második ötéves terv javaslatainak széleskörű vitája. Lehet tervezni, számolgatni, a hol­nap létesítményeit ma megala­pozni. Előretekintünk, s közben minden figyelmünket a ma fel­adatainak sikeres megoldására összpontosítjuk. Kiküldött munkatársunk telefonjelentése : Hruscsov elvtárs Bécsben Az osztrák főváros szeretettel fogadta a szovjet kormányfőt Ma kezdődnek a hivatalos szovjet—osztrák tárgyalások Ragyogó tiszta időre virradt csütörtökön az oszt­rák főváros. A schwechati légikikötő oldalterasza már 10 órakor zsúfolásig megtelt az érdeklődő bé­csiekkel. A repülőtér betonján felsorakozott a bécsi helyőrség gárdaalakulata és katonazenekara. A lé­gikikötő üvegcsarnokának üvegfolyosóján rögtön­zött közvetítő fülkéket állítottak fel tíz nagy euró­pai televíziós társaság riporterei számára, hogy „egyenesből” közvetíthessék a szovjet miniszterel­nök és­ kísérete érkezését. Pontosan 10 óra 30 perckor ért földet a repülőtér betonkifutóján a szovjet kormányfő IL—18-as kü­­lönrepülőgépe. A gépajtóhoz odatolt lépcsőfeljáró aljához piros szőnyeget terítettek. A gépből kilépő mosolygó, napbarnított arcú szovjet kormányfőt és kíséretét elsőnek Scharf ál­lamelnök, Raab kancellár és Pittermann alkancel­lár üdvözölte. A repülőtér jobboldaláról a Haubitz­­ütegek 21 ágyúlövése üdvözölte az Ausztria föld­jére lépő Nyikita Szergejevics Hruscsovot. Ünnep­lőbe öltözött kislányok — a bécsi szovjet kolónia tagjainak gyermekei — odaszaladtak Hruscsov elv­társhoz, és szegfű- és dáliacsokrot nyújtottak át neki. Hruscsov elvtárs barátságosan megölelte a kislányokat. A bécsi helyőrség gárdaalakulatának zenekara el­játszotta a Szovjetunió és Ausztria himnuszát, majd Hruscsov elvtárs Scharf államelnök kíséretében el­lépett a bécsi helyőrség gárdaalakulatának arcéle előtt. A szovjet miniszterelnöknek bemutatták az osztrák kormány tagjait, valamint a gazdasági és társadalmi élet több vezető személyiségét. Ezután dr. Scharf államelnök lépett a mikrofon elé, hogy üdvözölje a szovjet kormányfőt. A bécsiek üdvözlik Hruscsovot. Scharf köztársasági elnök és Hruscsov elvtárs beszéde a sch­wech­ati repülőtéren Scharf üdvözlő beszédében rá­mutatott, hogy a világbéke meg­őrzésének, valamint Ausztria sza­badsága és önállósága biztosításá­nak egyik legfontosabb feltétele az osztrák államszerződés meg­kötése volt. Az osztrák köztársasági elnök meleg szavakkal emlékezett meg a nemrég Moszkvában tett látogatá­­sáról, és rámutatott: e látogatás alkalmából Hruscsov miniszterel­nök Ausztria őszinte barátjának bizonylat. Hruscsovnak az oszt­­rák nép iránt tanúsított magatar­tása — hangsúlyozta Scharf — döntően hozzájárult ahhoz, hogy Ausztria megszabadult az idegen megszállástól. Scharf végül meggyőződését fe­jezte ki, hogy Hruscsov ausztriai látogatása előmozdítja a két or­szág jó kapcsolatainak további el­mélyülését. Hruscsov válaszbeszédében kö­szönetet mondott a szívélyes fo­gadtatásért, és meggyőződését fejezte ki, hogy ausztriai látoga­tása, találkozása az osztrák em­berekkel, előmozdítja a kölcsönös jobb megértést. A Szovjetunió és Ausztria bará­ti kapcsolatainak fejlődése — mondotta Hruscsov — nagyszerű példája a békés együttélésnek. A Szovjetunió továbbra is támogat­ja Ausztria semlegességét, amely nem jelentéktelen a béke megőr­zése szempontjából. Meggyőző­désünk, hogy a béke és a békés együttélés eli­ei diadalmaskodnak (Folytatás a 2. oldalon.) A repülőtérről a Hotel Imperialhoz vezető úton a Schwarzenberg térről a Ringre kanyarodik a gépkocsi Hruscsovval és Scharf köztársasági elnökkel. (Papp Jenő felvétele — MTI Fotó.)

Next