Népszabadság, 1960. augusztus (18. évfolyam, 182-206. szám)

1960-08-02 / 182. szám

1960. augusztus 8. kedd NÉPSZABADSÁG Gazdag programmal ünnepük az idei, tizedik vasutasnapot (Tudósítónktól.) Az idén tizedszer kerül meg­rendezésre a vasutasnap. Ennek előkészületeiről tájékoztatták hét­főn délután a vasutasszakszerve­zetben a sajtó munkatársait. Az idei vasutasnapot jelentős mun­kasikerekkel üdvözlik a MÁV dolgozói. Ennek eredményeként az ünnepségek alkalmából 38 munkahely kap és üzem kitün­tetést, s a kiváló üzemek dolgozói között 647 000 forint jutalmat osztanak ki. A vasút más üzemeiben és munkahelyein 550 000 forint ju­talom kerül szétosztásra. A vasút 160 000 dolgozója ün­nepének „nyitánya” augusztus 13- án lesz: a legkiválóbb vasutas dolgozók részére a parlamentben tartanak fogadást, s kitüntetése­ket adnak át. Az Országházban kitüntetetteken kívül 200 érdemes vasutasjelvényt nyújtanak át a legjobbaknak. Az ünnepségsorozat augusztus 14- én, vasárnap reggel folytató­dik, amikor megkoszorúzzák a gellérthegyi Felszabadulás-em­lékművet. Ugyancsak vasárnap délelőtt Pécsett, az állomás előtti térségen, vasutas-nagygyűlést rendeznek. A vasutasnap nemcsak a mun­ka és a hivatalos ünnepség je­gyében zajlik le, helyet kap a vidámság, a szórakozás is. Az ország minden nagyobb váro­sában, vasúti gócpontján kultu­rális és sportesemények bizto­sítják a szórakozást. A fő ün­nepség a Szőnyi úti vasutas-sport­telepen lesz; itt a versenyek már szombat reggel megkezdődnek s vasárnap lesznek a döntők. Míg a sportversenyek tarta­nak, nem unatkoznak a vasutas­dolgozók gyermekei sem: a Szőnyi úti pályán és a fedett csarnok­ban tréfás versenyeket és műsort rendeznek a gyermekek szórakoz­tatására. Este 7 órakor a szabadtéri színpadon hangverseny kez­dődik, amelyen a többi között fellép Fo­dor János, Takács Paula, Osváth Júlia, valamint az Operaház szólótáncosai és a vasutasszak­szervezet művészegyüttese. Mikojan fogadta a moszkvai magyar nagykövetet Anasztasz Mikojan, a Szovjet­unió Minisztertanácsának első el­nökhelyettese hétfőn fogadta Ré­vész Gézát, a Magyar Népköztár­saság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. A. I. Mikojan baráti beszélge­tést folytatott a nagykövettel. Dr. Münnich Ferenc távirata Dahomey Köztársaság miniszterelnökéhez Dr. Münnich Ferenc, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnöke táviratban üdvözölte Hu­bert Maga miniszterelnököt, a Dahomey Köztársaság független­ségének kikiáltása alkalmából. Megnyílt a Debreceni Nyári Egyetem Hétfőn a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájá­ban ünnepélyesen megnyílt a Debreceni Nyári Egyetem idei tanfolyama. A népek közötti ba­rátság eszméjét szolgáló nyári egyetemre az idén is több nemzet fiai gyűltek egybe, hogy az augusztus 1918-ig tartó tanfolya­mon ismerkedjenek hazánk szo­cialista építésének eredményeivel, tanuljanak, szórakozzanak. Az egyetem aulájában a megnyitón a nyári egyetem több mint kétszáz hallgatóján kívül megjelentek az egyetem professzorai is. (MTI) téren valóságos versenyfutás volt az amerikaiak és az angolok kö­zött. Kesselring és társai az an­goloktól kaptak kegyelmet, s ők tették lehetővé, hogy Kesselring a Stahlhelm nevű szervezet élé­re álljon, és részt vegyen a náci tisztikar politikai egyesületeinek tevékenységében. Nyugat-Német­­ország ugyanis tele van újjáélesz­tett náci katonai szervezetek­kel, és százával adnak ki olyan lapokat, amelyek a hit­lerista harci erényeket magasz­talják és revánsra uszítanak. A Le Monde egyszer egy tel­jes oldalon keresztül ismertette ezeket a náci szellemben írott nyugatnémet lapokat, amilyen például a Deutsche Soldaten Zeitung, a Die Wehrwissenschaft­­liche Rundschau, a Wehrkunst, a Das Militärpolitische Forum, és így tovább. Ezekben a lapokban Hitler volt tábornokai fejtik ki nézeteiket és dicsőítik „a hagyo­mányos német katonai erényeket” és „hadművészetet”, amelynek ápolására egyébként tucatnyi „tu­dományos” társaság is működik Nyugat-Németországban. MIT IS MOND EZZEL KAP­CSOLATBAN a potsdami szerző­dés? „Végérvényesen szétzúzzuk a német vezérkart, amelynek több ízben sikerült felélesztenie a né­met militarizmust..." Annyit mindenesetre megtettek a nyugati hatalmak, hogy igyekeznek han­gos propagandával különbséget tenni a német militaristák és a nácik között. Miután lehetővé tet­ték, hogy újból nyeregbe lendül­jön a német militarizmus és a kantárszáraz a náci haderő volt tábornokai kezébe adták, kényte­lenek szembenézni azzal a köve­teléssel, hogy mentesítsék a tör­ténelem ítélete alól a nyugatné­met tábornoki kart. Százával je­lentetnek meg könyveket, ame­lyek azt igyekeznek bebizonyíta­ni, hogy a német tábornokok semmit sem tudtak a hitlerizmus lényegéről és ártatlanok voltak annak rémtetteiben. Ezzel szem­ben lord Russel, aki a nürnbergi törvényszék angol főügyészének volt jogi tanácsadója, ismert könyvében megállapítja, hogy a hitleri háborút a történelmi ta­pasztalatok alapján még csak há­borúnak sem lehet nevezni: „szervezett terrorhadjárat volt­­milliók kiirtására, népek meg­semmisítésére és kifosztására, amelynek tervét — összes ismert rémtetteivel együtt — jó előre ki­dolgozták, s e tervek részleteibe beavatták a náci haderő összes tá­bornokait.’’ A nürnbergi nemzet­közi katonai törvényszék azt álla­pította meg a német tábornoki karról, hogy „nagymértékben fe­lelősek azért a nyomorúságért és szenvedésért, amely a férfiak, nők és gyermekek millióit sújtot­ta. Szégyent hoztak a tiszteletre méltó katonai hivatásra” ... „FELSZÁMOLJUK VAGY EL­LENŐRIZZÜK a német ipar mindazon ágait, amelyeket hadi­­termelés céljára lehetne felhasz­nálni ...” — állapítja meg a potsdami szerződés. Ezzel szem­ben a nyugati hatalmak, elsősor­ban az Egyesült Államok, nem­csak hogy nem akadályozták a német hadiipari vállalatok és mo­nopóliumok feléledését, hanem minden lehetséges módon előse­gítették azt, sőt élénk üzleti összeköttetéseket is teremtettek velük. A New York Times írta meg egyik tudósításában, hogy milyen nagy amerikai hadiszer­­gyárak kapcsolódtak be a nyugat­német fegyverkezési iparba. Még­pedig nemcsak kereskedelmi szer­ződések révén, hanem jelentős tőkebefektetéssel is. A New York Times cikkéből kiderül, hogy pél­dául nyugatnémet részről a Hein­­kel-Messerschmitt, továbbá a Bayerische Motorwerke, amerikai részről a General Electric, továb­bá az American Motors a legszo­rosabb kapcsolatba léptek egy­mással. A Domier német repülő­­gépgyár a The Vortel Aircraft nevű amerikai céggel van kap­csolatban. Kiderül az is, hogy az amerikai fegyverkezési ipar a kö­vetkező években körülbelül négy és fél milliárd márkát akar be­fektetni a nyugatnémet fegyver­kezési iparba, így „valósult meg” a potsdami szerződés a Német Szövetségi Köztársaságban, amely a nyuga­ti szövetségi rendszernek mind­inkább befolyásosabb tagjává válik. Valóban megvalósították a potsdami határozatokat a má­sik Németországban, a Német Demokratikus Köztársaságban, amely a szocialista országok tá­borának megbecsült tagja. A Né­met Demokratikus Köztársaság egész felépítése, szilárd kapcso­latai a szocialista országokkal és a békeszerető emberiséggel, fej­lődésének iránya és eddigi ered­ményei révén jelentős tényező­je a nemzetközi politikának. Ma már az egész világon felismer­ték annak a jelentőségét, hogy a német demokrácia erős és szi­lárd állami alapokon nyugvó rea­litás. Ezért a Német Demokra­tikus Köztársaságnak a világbé­ke biztosítása szempontjából dön­tő szerepe vám. Elsősorban ben­ne látják a garanciát arra, hogy ha megfelelően demokratikus alapokon megvalósul Németor­szág egysége, a német nép való­ban elfoglalhatja méltó helyét a népek közösségében. A német békeszerződés megkötése az el­ső gyakorlati lépés lenne ezen az úton. A MAGYAR NÉP ÉBEREN FIGYELI mindazt, ami a német kérdéssel kapcsolatban történik, mert hiszen egész történelmünk arra figyelmeztet, hogy nem lehe­tünk közömbösek a német helyzet alakulása iránt. A magyar nép teljes bizalommal a Német De­mokratikus Köztársaság iránt, s egyetértésében Európa valameny­­nyi békeszerető népével, azt kö­veteli, hogy szerezzenek érvényt a potsdami elveknek: teremtsék meg a német fejlődés demokra­tikus és békés alapjait, s tegyék meg végre a döntő lépést a há­ború maradványainak végleges­­felszámolásához: kössék meg a­­német békeszerződést. Paál Ferenc Hasznosítsák szövetkezeteink az első félév tapasztalatait A termelőszövetkezetek ta­vasszal készült terveinek ösz­­szesítésekor örömmel tapasztal­tuk, hogy többségük jó tervet ké­szített, olyat, amely magában foglalja a mezőgazdaság előtt ál­ló 1960. évi tervfeladatokat is. Most a félévi eredmények szám­bavétele lehetővé teszi néhány fontosabb következtetés levoná­sát, s az eddigi tapasztalatok hasz­nosítását. A növénytermelés céljait — az eddigiek szerint — a termelő­­szövetkezetek zöme teljesíti. A kedvező helyzetet több kö­rülmény segítette. Az új és terü­letileg jelentősen megnöveke­dett termelőszövetkezetek ered­ményesen kezdték meg a közös gazdálkodást. Az alapvető ter­melési feladatokat, beleértve a növényápolást és a szénabetaka­rítást is, mindenütt jó minőség­ben végezték el. A lelkiismeretes munka, a nagyobb mennyiségben felhasznált műtrágya, a gépi technika együttes eredménye, hogy a tsz-ek — az idei időjá­rás nem éppen kedvező körülmé­nyei között is — jó termést takarítanak be. A tervek teljesí­tésének eddigi menete lehetővé teszi, hogy mezőgazdaságunk az 1960. évre előirányzott áruter­melési feladatokat teljesítse. Az eredményekhez nagymér­tékben hozzájárult, hogy terme­lőszövetkezeteink többsége mű­ködése első pillanatától kezdve tervszerűen gazdálkodik. A ter­vek elkészítésénél figyelembe vették a helyi termelési adottsá­gokat, törekedtek az egyes üzem­ágak termelésének összhangjá­ra, megteremtették a gépi, a ké­zi és a fogaterő összhangját, szem előtt tartották, hogy a jövedel­mező közös gazdálkodás alapve­tő fontosságú kérdése az ál­lattenyésztés mielőbbi megte­remtése. Termelőszövetkezeteink többsége megértette azt is, hogy a közös gazdaság árutermelésének fokozása mellett segíteni kell a háztáji gazdaság árutermelését is.A tervek teljesítése eddig ál­talában kedvező képet mutat. He­lyenként azonban átmeneti gon­dok is tapasztalhatók, így pél­dául egyes termelőszövetkezetek­ben nem valósul meg a beterve­zett sertéshizlalás. Több ter­melőszövetkezetben nem szervez­ték meg a családtagok mozgósí­tását, s emiatt lesz kevesebb a bevétel. Jelentkezik az a szinte minden évben visszatérő gond is, hogy a kiadásokat alacsonyan tervezték. Ez főként a gépi mun­kadíjaknál tapasztalható. Az első félév elmúltával min­den termelőszövetkezetnek érdeke, hogy számba vegye a be­vételek és kiadások alakulását, s a gazdálkodás eredményessé­gét a tényleges helyzetnek meg­felelően értékelje. Ahol megálla­pítják, hogy a bevétel kevesebb lesz a tervezettnél, vagy a kiadá­sok nagyobbak, most még idő­ben intézkedhetnek. A tervek teljesítésének most a legfontosabb része: a gyors és gon­dos gabonabetakarítás, a cséplés, és ezzel egy időben a termelt ja­vak, illetőleg a jövedelem elosz­lásának helyes megszervezése és lebonyolítása. Ezt úgy kell megol­dani, hogy a végzett munka alap­ján megfelelő jövedelemben ré­szesedjék a tagság, emellett pedig a közös gazdaság megerősítését is szolgálja. A jól működő termelőszövetke­zetek példája bizonyítja, hogy a megtermelt javakkal okosan, elő­relátóan kell gazdálkodni. A bes­­nyői Sallai Tsz 1958-tól kezdve kenyérgabonát csak a tagok csalá­di szükségletére oszt, az állami kötelezettségek teljesítése után megteremti a következő év üzemi alapját, az ezen felül maradó ga­bonát pedig egészében eladja az államnak. Ennek kedvező hatása volt eddig is a közös gazdaságra: a gabonaértékesítés növelte a ter­melőszövetkezet pénzbevételét, le­hetővé tette, hogy abból a közös gazdálkodás alapjait fejlesszék. A megtermelt javak ésszerű el­osztása azt kívánja szövetkeze­teinkben, hogy kenyérgabonából, a természetbeni prémiumot is fi­gyelembe véve, ne osszanak ki többet a család szükségleténél. Gondoljanak továbbá az őszi és a tavaszi vetőmagszükséglet fedezé­sére és az esetleg bekövetkező gyenge termés vagy elemi kár ál­tal okozott veszteség pótlására szükséges vetőmagalap és bizton­sági vetőmagalap létesítésére. Mindezek után adjanak el minél több gabonát az államnak. Ezzel nemcsak a népgazdaság szükségle­tének fedezéséhez járulnak hozzá. A nagyüzemi felárak rendszere előnyös és kedvező. A tsz-ek egyéb módon is messzemenő kedvezmé­nyeket kapnak. Amennyiben a 100 kát.­holdra megállapított áru­értékesítési mutatót teljesítik, 6000 forinttól 12 000 forintig terjedő hitelelengedésre jogosultak. Emel­lett kevesebb jövedelemadót fizet­nek azok a termelőszövetkezetek, amelyeknél az egy munkaegység­re jutó részesedés többségét kész­pénzben osztják ki. Termelőszö­vetkezeteink egyéb kedvezménye­ket is élveznek, ha a közös értéke­sítést fokozzák. Hg nemcsak a terményeket, ha­­i­s­nem a készpénzt is helyes tartalékolni a közös nagyüzemi gazdálkodás alapjainak megte­remtésére, bővítésére, valamint azért, hogy a következő években biztonságosabb alapra helyezzék a tagság jövedelmét. A párt és a kormány határozata értelmében a termelőszövetkezetek az idén nagy figyelmet fordítottak a tagok személyes anyagi érdekelt­ségének fokozására. Ennek egyik legjobb módszere a rendszeres készpénzelőlegezés. E területen nagy előrehaladást értünk el. A termelőszövetkezeteknek csaknem 80 százaléka rendszeresen osztott előleget a teljesített munkaegysé­gekre. Éppen emiatt szükséges fel­hívni a figyelmet arra, hogy a ter­melőszövetkezetek előleg címén se osszanak többet, mint amit a tény­leges eredmény lehetővé tesz. Ok­talan magatartás lenne, ha ezt a körülményt a termelőszövetkeze­tek szem elől tévesztenék, mert a tagságnak sem érdeke, hogy most évközben többet osszanak ki, mint amennyit a gazdálkodás ered­ménye lehetővé tesz. Ez természe­tesen vonatkozik a természetbe­­niekre és a készpénzre egyaránt Emellett ott, ahol a bevétel a ter­vezettnél kisebbnek mutatkozik, nagyfokú takarékosságra van szük­ség. Különösen fontos a mun­kaegység-hígítás megszüntetése, a szigorú takarékosság a munka­egységgel. A tsz-ek szervezeti és gazdasági megerősítésének igen fontos fel­tétele az állattenyésztési és hizla­­lási tervek teljesítése. A termelő­­szövetkezetekben az állattenyész­tési kedv az előző évekhez viszo­nyítva tovább javult, az állatte­nyésztés iránt a legtöbb szövetke­zetben rendkívül nagy az érdeklő­dés. Mutatja ezt, hogy mindenütt nagy erőfeszítéseket tesznek a kö­zös nagyüzemű férőhelyek meg­teremtésére, s rendkívül sokolda­lúan, változatos módon használ­ják ki a helyileg olcsón, gazdasá­gosan megteremthető férőhelye­ket. Az állattenyésztési kedv nö­vekedésére mutat az is, hogy nö­velték a szálas- és abraktakar­­mánytermő területeket. A közös és a háztáji gazdaságok minden 100 katasztrális hold területéből kereken 25 katasztrális holdon terveztek kukoricavetést. Ezen­felül nagy előrehaladás tapasztal­ható a silókukorica-termelésben is. Az új és a területileg jelentő­sen megnövekedett tsz-ek nagy többsége már megteremtette a kö­zös nagyüzemű állattenyésztés alapjait, egy része pedig a felté­telek megteremtésével egy időben fokozatosan gondoskodik a közös állattenyésztés fejlesztéséről is, számottevő lemaradás tapasz­ta­talható viszont a közös nagy­­üzemű sertéstenyésztés és hizlalás megteremtésében. Még van lehe­tőség arra, hogy termelőszövetke­zeteink — a tagsággal megbeszél­ve — pótolják a lemaradást és a tagok segítséget nyújtsanak a kö­zös sertésállomány kialakításához. Az idei takarmány­termés a tsz-ek többségében módot ad a folyama­tos sertéshizlalásra. Tartalékolják tehát úgy abraktakarmány-készle­tüket, hogy sertéshizlaldájuk egész éven át ki legyen használva, így olcsóbbá válik a hizlalás, emellett a tsz második félévi ma­lacszaporulata, amely az idén nem kerülhet meghizlalásra, jövőre na­gyobb átlagsúllyal, jobban érté­kesíthető. A tervezett építkezések üteme általában kedvezően alakul. Igen örvendetes az előrehaladás a he­lyi, házilagos módszerekkel, egy­szerű megoldásokkal való építke­zésekben. Most még minden lehe­tőség megvan arra, hogy ahol el­maradás van, azt pótolják. Az el­ért eredményekkel termelőszövet­kezeteink nem lehetnek megelé­gedve, így például kevés helyen tapasztalható, hogy a háztáji gaz­daság szükségletén felüli kisüzemi istállókat, pajtákat és egyéb lehe­tőségeket átalakítással, bontással és más módon felhasználnák az építkezéseknél. Lassú az előreha­ladás a házilagos módszerekkel történő anyagelőállítás területén is. Bár a tsz-ek gazdálkodása az idén is kedvezően alakul, mégis szükséges, hogy minden intézke­dést megtegyenek az 1960. évi ter­melési és árutermelési feladatok teljesítésére. Erre a lehetőségük megvan, gazdálkodjanak hát oko­san, ésszerűen, takarékosan a meg­termelt javakkal és mozgósítsanak minden erőt — a korszerű techni­ka mellett a kisüzemi eszközöket is — a gazdálkodás jövedelmező­ségének fokozására. Márczis Antal a Földművelésügyi Minisztérium szövetkezetpolitikai főosztályának helyettes vezetője 3

Next