Népszabadság, 1961. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-25 / 21. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ------------ ■* ................. .....- ------11 ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------1961 január 25, szerda - A MH.Y/VNI SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------— pír* 60 Mér . XIX. évfolyam, 21. szám A munkaverseny új sikereiértNemzetközi jogászbizottság alakult Lumumba személyének védelmére Belgium újabb nyílt beavatkozása Kongóban Csembe „idegenlégiósait** EAISZ-jelvénnyel látták el Iucio Luzzatto, az olasz képviselőhöz tagjának kezdeményezésére nemzetközi jogászbizottság alakult, hogy jogi védelmet nyújtson Lumumbának, ha rabtartóinak „bírósága" megkezdi perének tárgyalását. Ugyanakkor Katangában Csembe „idegenlégiót” szervez rémuralmának katonai biztosítására. Már jelentettük, hogy a múlt hét végén belga „önkéntesek” érkeztek repülőgépen Elisabethville-be, hétfőn pedig 300 francia, olasz és nyugatnémet zsoldos szállt ki a repülőgépből Kalanga fővárosának repülőterén, mint „a külföldön toborzott önkéntesek” első csoportja. A martalócokat azonnal ismeretlen helyre szállították, ahol „kiképzés” után csatlakoznak Csembe csendőrségéhez. Ez a csendőrség már eddig is 750 belga tiszt és tiszthelyettes irányítása alatt állott, — állapítja meg az egyik katangai jugoszláv sajtótudósító, majd arról számol be, hogy a belga kormány légierőt szerel fel Csont bénak: eddig hat vadászgépet adott át pilótákkal együtt. Csombénak ezenkívül módot adtak hat katonai repülőgép vásárlására a Dél-Afrikai Unióban. A Dagens Nyheter című svéd napilap elisabethville-i tudósítója Csombe újabb gazságáról számol be: az „idegenlégiósokat” önkényesen az ENSZ rendfenntartó erőinek kerek, kék színű jelvényével szerelték fel. A tudósító az egyik „légióst” lefényképezte — ——— jelvényét sáv keresztezte, „Svédország” felírással. Az esetet azonnal jelentette az ENSZ elisabethville-i parancsnokságánál, amely azonban „nem találta szükségesnek”, hogy tiltakozzék Csembe hatóságainál, hanem a svéd kormánynak jelentette az esetet. A párizsi polgári sajtó cseppet sem titkolja, hogy Brüsszelben „idegenlégiót” alakítanak a gyarmatosítók katangai bábjának támogatására. Az Aurore szerint például mintegy ezer belga önkéntest szállítottak már légiúton Elisabethville-be. Az Numanité híradása szerint Mobutu első számú tanácsadója, Maliere belga őrnagy tárgyalásokat kezdett Csomóéval a Lumumba hívei ellen kialakítandó katonai koalíció megteremtéséről. Szocialista építőmunkánk eredményekben gazdag szakasza zárult le a hároméves terv befejezésével. Ebben az időszakban iparunk termelése és termelékenysége jelentősen megnövekedett, műszaki-technikai színvonala emelkedett. Javult a gyártmányok minősége, csökkent az önköltség. Mindez lehetővé tette a dolgozók életszínvonalának az előirányzottnál nagyobb arányú emelését, az élet- és munkakörülmények javítását. A dolgozók százezrei közvetlen tapasztalatból győződtek meg a „termelj többet, jobban élsz!”jelszó igazságáról, a termelékenység és azéletszínvonal összefüggéséről, a párt gazdaságpolitikájának helyességéről, s a szocialista munkaversenyben vállalt kötelezettségeik teljesítésével, a termelékenység emelését szolgáló kezdeményezésekkel, újításokkal, észszerűsítésekkel is kifejezték e politikával való egyetértésüket. A hároméves terv sikere, a dolgozók aktivitásának, kezdeményezésének fejlődése kedvező feltételeket teremtett a szocializmus további gyors ütemű építésére, a szocialista munkaverseny még szélesebb kibontakozására. Ebből a felismerésből kiindulva fogadta el és hozta nyilvánosságra a SZOT 9. teljes ülése az 1961. évi terv végrehajtását segítő szocialista munkaverseny irányelveit, meghatározva a legfontosabb általános jellegű feladatokat és iparáganként konkrét verseny célokat. Nem különleges, új tennivalók, eddig nem ismert módszerek ezek. Az irányelvek összegezik a legutóbbi két-három évben felszínre került jó tapasztalatokat, új kezdeményezéseket, és útmutatást adnak az eredmények továbbfejlesztéséhez. A szocialista munkaverseny szervezésében tehát folytatni kell azt, amit eddig csináltunk, csak egy kicsit jobban. Nézzük például az újítómozgalmat, amely a hároméves terv időszakában tagadhatatlan eredményeket hozott, de a munkások meglehetősen szűk rétegére korlátozódott. Lehetne itt fejlődést elérni? Hogyne lehetne. S az irányelvek azt javasolják a szakszervezeteknek, hogy állítsák a verseny középpontjába az újításokra, ésszerűsítésekre irányuló céltudatos tevékenységet. Ez legyen az egyik legfőbb feltétele a kiváló dolgozó kitüntetés, a szocialista brigád cím elnyerésének, az anyagi és erkölcsi megbecsülésnek. S ami ezzel szorosan öszszefügg, biztosítani kell, hogy az újítók minden jó ötlete, eredménye, hasznos tapasztalata valamennyi dolgozó közkincsévé váljék, jobb, termelékenyebb módszerekhez segítse, a munka további tökéletesítésére ösztönözze őket. A takarékossági mozgalomban is előre kell lépnünk. Jó kezdeményezésekről, eredményekről itt is adhatunk számot, de szinte csak az első lépéseket tettük meg az anyag- és az energiatakarékosság tartalékainak feltárásában. A vasasszakszervezet véleménye szerint például a vas- és fémiparban csupán a jelenlegi anyagnormákat figyelembe véve, terven felül mintegy 2-3 százalékos anyagmegtakarítást lehet elérni. Több mint egymilliárd forintról van tehát szó, mert a számítások szerint 1 százalékos anyagmegtakarítás 350 millió forintot hozna a népgazdaságnak. Az iparági eredményt azonban csak úgy lehet elérni, ha-minden ütemben a verseny szervezői, a pártszervezetek, a szakszervezetek felkutatják a megfogadás lehetőségeit, s megmagyarázták a dolgozóknak, hogyan élhetnek legjobban ezekkel a lehetőségekkel. A takarékosság eddig még csak igen kevéssé kimerített forrását tárta fel az építők szakszervezete műszaki tanácsa által kezdeményezett beruházási takarékossági mozgalom, amelyben társadalmi ellenőrzéssel akadályozzák meg a beruházások különböző fázisait annyira megdrágító pazarlást. E mozgalom, amelynek keretében például az IPARTERV dolgozói 70 millió, az UVATERV dolgozói 50 millió megtakarítást vállaltak, széles körben terjeszthető a kutatók, a tervezők, a kivitelezők körében, s több százmillió forint megtakarítását eredményezheti. Eddig még kevésbé kezdeményező embereket vonna be a versenybe a ruhaiparban a bevált anyagtakarékossági számla elterjesztése. Új vonás volt a múlt évben az építőipari, gépipari üzemek KISZ- fiataljainak az a kezdeményezése, hogy védnökséget vállaltak a vegyipar fejlesztése felett. E kezdeményezés azért nagy jelentőségű, mert túlnéz a saját üzem látókörén, és a más iparághoz tartozó üzemek, dolgozók munkájáért érzett felelősséget fejezi ki. Az 1961. évi terv teljesítéséért folyó versenyben igen nagy lehetőség van ennek a felelősségérzetnek az elmélyítésére, a különböző iparágakban dolgozó munkások elvtársi együttműködésének fokozására. Erre úgyszólván minden iparág kölcsönös kapcsolatában megvan a lehetőség. Ami pedig a mezőgazdasággal szembeni kötelezettségeket illeti , a több traktor és más talajművelő gépek gyártása, a műtrágyatermelés fokozása, a tsz-építkezések jó elvégzése stb. — szinte valamennyi iparágban, mint elsőrendű versenyfeladatok jelentkeznek. A legjelentősebb új kezdeményezés az elmúlt évek munkaversenyében a szocialista brigádmozgalom. Ez a versenyforma, amely a VII. pártkongresszus tiszteletére folyó versenyben született, mintegy másfél év alatt igen nagy népszerűségre tett szert, a munkások tízezreit ösztönözte nemcsak a gazdaságosabb, kulturáltabb termelésre, hanem a tartalmasabb, erkölcsösebb életmódra, szakképzésre, művelődésre, tanulásra. De a versenyszervezés egyik fő feladata, hogy a kollektív versenyformákon belül, tehát a szocialista brigádokban is kibontakoztassa az egyének vetélkedését a kiváló dolgozó, a szakma ifjú mestere, a kiváló újító stb. címek elnyeréséért. A körültekintően szervezett munkaverseny szinte kimeríthetetlen erőforrásként tárja fel, bontakoztatja ki a dolgozók kezdeményezését, munkakedvét, újabb és nagyobb feladatok teljesítésére ösztönzi őket. Nagyon fontos, hangsúlyozta a SZOT 9. teljes ülése is —, hogy minden dolgozó tisztán lássa a népgazdaság, az üzem, a műhely előtt álló feladatokat és a maga részét, szerepét e feladatok megoldásában, s újabb tízezrek legyenek aktív harcosai a szocialista versenynek. A következő napok, hetek legfontosabb tennivalója mind a szakszervezetek, mind a pártszervezetek számára, hogy a tervet részleteiben is megvitassák a dolgozókkal, vegyék figyelembe észrevételeiket, javaslataikat és segítsék őket vállalásaik elkészítésében. Csak így érzi majd minden dolgozó, hogy munkája fontos része az 1961. évi terv teljesítésének, a szocialista építés meggyorsításáért, az egész nép jólétéért folyó nagy küzdelemnek. Sőtér Edit A JÁRMŰIPAR IDEI TERVEI: Korszerű motorkocsik, mozdonyok, vasúti személykocsik gyártása Több gyárban ciklusos termelésre és szalagszerelésre térnek át (Tudósítónktól.) A Kohó- és Gépipari Minisztérium Járműipari Igazgatóságának vállalatai az 1960. évi teljes termelési tervet 5,3 százalékkal teljesítették túl. A járműipar exporttervét 5,5 százalékkal teljesítette túl. Csató László, az igazgatóság vezetője tájékoztatta munkatársunkat az iparág idei feladatairól és terveiről. Elmondotta, hogy a tervek szerint, az" igazgatóság vállalatainak termelése 10 százalékkal növekszik 1961-ben. Elsősorban a dieselmozdonyok, a hajtóművek, a felvonók és a hazánkban eddig nem gyártott elektrosztatikus festőberendezések gyártása növekszik. A tervek szerint, a termelésnövekedés 80 százalékát a termelékenység emelésével, 20 százalékát létszámnöveléssel érik majd el a vállalatok. E feladat végrehajtása csak úgy oldható meg, ha a műszaki szervezési intézkedésekre és a technológiai színvonal emelésére az eddigiénél sokkal nagyobb gondot fordítanak. Az iparigazgatóság vállalatai az elmúlt években a vasúti gördülőanyag gyártásában megközelítették a világszínvonalat. Az idei évre azt tűzték célul, hogy a motorkocsik és a motorvonatok sebességét tovább növelik, a 80 kilométeres óránkénti sebességtől 120—140 kilométerig. Ehhez azonban a kocsik szerkezeti felépítését és berendezését is változtatni kell. Könnyítik a kocsik súlyát és korszerű forgóvázzal látják el azokat. Több gondot fordítanak az utaskényelemre, s szebb, célszerűbb, az eddigieknél olcsóbb gyártmányokkal jelentkeznek a világpiacon. Továbbfejlesztik a vasúti személykocsik világítását és fűtését, megkezdik még az idén a légkondicionált személykocsik gyártását. Ilyen elgondolások jegyében, az eredeti terv Ivekhez képest közel fél évvel korábban, április 4-re elkészül a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárban a 270 lóerős, keskeny nyomközű, dieselhidraulikus mozdony az úttörővasút részére. Ebből a típusból még az 1961. évi tervben 10 darab legyártása is szerepel. A Ganz—Jendrassikrendszerű, korszerűsített és tipizált, 135 milliméter táratú dieselmotorok fejlesztési munkája az 1961-es évben befejeződik. Az 1961-es évben kerül kifejlesztésre a TCKA-típusú automata körköszörű, mely világviszonylatban is igen korszerűnek mondható. Ugyancsak az idén fejlesztik a 10 kilowattos teljesítményű, automatikus áramfejlesztő gépcsoportot a híradástechnikai célokra. Az igazgatósághoz tartozó vállalatok műszaki dolgozói, megértve a VII. pártkongresszus célkitűzéseit, a technológiai fejlesztés középpontjába állították az egyes gyártmányok munkaóra-ráfordításának csökkentését. A vagon- gyártásban például a kézi hegesztés helyett körülbelül 80 százalékban már automata és félautomata hegesztést alkalmaznak. Egyes vállalataink a művelet további koncentrációjával kívánnak jelentős eredményeket elérni. A Magyar Felvonógyárban megmunkáló ciklusokat, a Hajtóműgyárban alkatrészciklusokat létesítenek, a Járműfelszerelési Gyárban pedig rátérnek az apró alkatrészek tömeggalvanizálására. Az igazgatóság vállalatai is elkészítették ötéves technológiai tervtanulmányukat. Az idei év ebből adódó feladatai között meg kell említeni a szalagszerelés mind kiterjedtebb alkalmazását. Már az elmúlt évben történtek bizonyos lépések a Kismotor- és Gépgyárban, és a Könnyűipari Szerszámgépgyárban a szalagszerelés bevezetésére, az idén a szalagok munkáját folyamatossá teszik. Nagy gondot fordítanak az importanyag-takarékosságra. Tavaly az igazgatóság közreműködésével sikerült a személykocsikhoz eddig importból beszerzett 8 kilowattos dinamót hazai gyártásból biztosítani. Az idén a külföldi műanyag padlóburkolatot hazai gyártásúval kívánják helyettesíteni a személykocsiknál, a felvonóknál. Futószalagok készülnek a magnetofon-, porszívó- és padlókefélő-motorok tömeges gyártására Az elektromos közszükségleti és háztartási cikkek nagymérvű térhódítása miatt a Villamos Kismotorgyár az iparág egyik legfontosabb üzemévé vált; itt készülnek a magnetofonok, padlókefélő gépek, porszívó gépek, ventillátorok, varrógépek gyakran precíziós műszer jellegű motorjai, mégpedig igen nagy mennyiségben. A régi módszerekkel már nem képesek a sok tízezer motort elkészíteni, ezért folyamatosan bevezetik a futószalagszerű gyártást. A magnetofonmotorok szerelőszalagja már csaknem teljesen elkészült a gyár műhelyében; a szalagot még ez év első negyedében üzembe helyezik. A második negyedévben a tekercsberakást szalagosítják, míg a harmadik negyedévben a porszívók, a padlókefélő gépek motorjainak szerelésére is üzembe helyeznek újabb futószalagot. (MTI)