Népszabadság, 1961. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-25 / 21. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ------------ ■* ................. .....- ------11 ---------------------------------------------------­-----­-------------------------------------------------------------------------------------1961 január 25, szerda - A MH.Y/VNI SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------— p­ír* 60 Mér . XIX. évfolyam, 21. szám A munkaverseny új sikereiértNemzetközi jogászbizottság alakult Lumumba személyének védelmére Belgium újabb nyílt beavatkozása Kongóban Csembe „idegenlégiósait** EAISZ-jelvénnyel látták el I­ucio Luzzatto, az olasz kép­viselőhöz tagjának kezdemé­nyezésére nemzetközi jogászbi­zottság alakult, hogy jogi vé­delmet nyújtson Lumumbának, ha rabtartóinak „bírósága" megkezdi perének tárgyalását. Ugyanakkor Katangában Csem­be „idegenlégiót” szervez rém­uralmának katonai biztosításá­ra. Már jelentettük, hogy a múlt hét végén belga „önkéntesek” ér­keztek repülőgépen Elisabeth­­ville-be, hétfőn pedig 300 fran­cia, olasz és nyugatnémet zsoldos szállt ki a repülőgépből Kalanga fővárosának repülőterén, mint „a külföldön toborzott önkéntesek” első csoportja. A martalócokat azonnal ismeretlen helyre szállí­tották, ahol „kiképzés” után csat­lakoznak Csembe csendőrségéhez. Ez a csendőrség már eddig is 750 belga tiszt és tiszthelyettes irányítása alatt állott, — állapítja meg az egyik katangai jugoszláv sajtótudósító, majd arról számol be, hogy a belga kormány légierőt sze­rel fel Csont bénak: eddig hat vadászgépet adott át pilóták­kal együtt. Csombénak ezenkívül módot ad­tak hat katonai repülőgép vásár­lására a Dél-Afrikai Unióban. A Dagens Nyheter című svéd napilap elisabethville-i tudósítója Csombe újabb gazságáról számol be: az „idegenlégiósokat” önké­nyesen az ENSZ rendfenntartó erőinek kerek, kék színű jelvényé­vel szerelték fel. A tudósító az egyik „légióst” lefényképezte — ——— jelvényét sáv keresztezte, „Svéd­ország” felírással. Az esetet azon­nal jelentette az ENSZ elisabeth­ville-i parancsnokságánál, amely azonban „nem találta szükséges­nek”, hogy tiltakozzék Csembe hatóságainál, hanem a svéd kor­mánynak jelentette az esetet. A párizsi polgári sajtó cseppet sem titkolja, hogy Brüsszelben „idegenlégiót” alakítanak a gyar­matosítók katangai bábjának tá­mogatására. Az Aurore szerint például mintegy ezer belga önkéntest szállítottak már légiúton Eli­­sabethville-be. Az N­umanité híradása szerint Mobutu első számú tanácsadója, Maliere belga őrnagy tárgyaláso­kat kezdett Csomóéval a Lumum­ba hívei ellen kialakítandó kato­nai koalíció megteremtéséről. Szocialista építőmunkánk ered­ményekben gazdag szakasza zá­rult le a hároméves terv befeje­zésével. Ebben az időszakban ipa­runk termelése és termelékenysé­ge jelentősen megnövekedett, mű­szaki-technikai színvonala emel­kedett. Javult a gyártmányok mi­nősége, csökkent az önköltség. Mindez lehetővé tette a dolgozók életszínvonalának az előirányzott­nál nagyobb arányú emelését, az élet- és munkakörülmények javí­tását. A dolgozók százezrei közvet­len tapasztalatból győződtek meg a „termelj többet, jobban élsz!”­­jelszó igazságáról, a termelékeny­ség és az­­életszínvonal összefüg­géséről, a párt gazdaságpolitiká­jának helyességéről, s a szocialista munkaversenyben vállalt kötele­zettségeik teljesítésével, a terme­lékenység emelését szolgáló kez­deményezésekkel, újításokkal, ész­­szerűsítésekkel is kifejezték e po­litikával való egyetértésüket. A hároméves terv sikere, a dol­gozók aktivitásának, kezdeménye­zésének fejlődése kedvező feltéte­leket teremtett a szocializmus to­vábbi gyors ütemű építésére, a szocialista munk­averseny még szé­lesebb kibontakozására. Ebből a felismerésből kiindulva fogadta el és hozta nyilvánosságra a SZOT 9. teljes ülése az 1961. évi terv végrehajtását segítő szocialista munkaverseny irányelveit, megha­tározva a legfon­tosabb általános jellegű feladatokat és iparágan­ként konkrét verseny célokat. Nem különleges, új tennivalók, eddig nem ismert módszerek ezek. Az irányelvek összegezik a leg­utóbbi két-három évben felszínre került jó tapasztalatokat, új kez­deményezéseket, és útmutatást adnak az eredmények továbbfej­lesztéséhez. A szocialista munka­verseny szervezésében tehát foly­tatni kell azt, amit eddig csinál­tunk, csak egy kicsit jobban. Nézzük például az újítómozgal­mat, amely a hároméves terv idő­szakában tagadhatatlan eredmé­nyeket hozott, de a munkások meglehetősen szűk rétegére kor­látozódott. Lehetne itt fejlődést elérni? Hogyne lehetne. S az irányelvek azt javasolják a szak­­szervezeteknek, hogy állítsák a verseny középpontjába az újítá­sokra, ésszerűsítésekre irányuló céltudatos tevékenységet. Ez le­gyen az egyik legfőbb feltétele a kiváló dolgozó kitüntetés, a szo­cialista brigád cím elnyerésének, az anyagi és erkölcsi megbecsü­lésnek. S ami ezzel szorosan ösz­­szefügg, biztosítani kell, hogy az újítók minden jó ötlete, eredmé­nye, hasznos tapasztalata vala­mennyi dolgozó közkincsévé vál­jék, jobb, termelékenyebb mód­szerekhez segítse, a munka továb­bi tökéletesítésére ösztönözze őket. A takarékossági mozgalomban is előre kell lépnünk. Jó kezde­ményezésekről, eredményekről itt is adhatunk számot, de szinte csak az első lépéseket tettük meg az anyag- és az energiatakarékosság tartalékainak feltárásában. A va­sasszakszervezet véleménye sze­rint például a vas- és fémiparban csupán a jelenlegi anyagnormá­kat figyelembe véve, terven felül mintegy 2-3 százalékos anyag­megtakarítást lehet elérni. Több mint egymilliárd forintról van te­hát szó, mert a számítások szerint 1 százalékos anyagmegtakarítás 350 millió forintot hozna a nép­gazdaságnak. Az iparági ered­ményt azonban csak úgy lehet el­érni, ha-m­inden ütemben a ver­seny szervezői, a pártszervezetek, a szakszervezetek felkutatják a megfo­ga­dás lehetőségeit, s meg­magyarázták a dolgozóknak, ho­gyan élhetnek legjobban ezekkel a lehetőségekkel. A takarékosság eddig még csak igen kevéssé kimerített forrását tárta fel az építők szakszervezete műszaki tanácsa által kezdemé­nyezett beruházási takarékossági mozgalom, amelyben társadalmi ellenőrzéssel akadályozzák meg a beruházások különböző fázisait annyira megdrágító pazarlást. E mozgalom, amelynek keretében például az IPARTERV dolgozói 70 millió, az UVATERV dolgozói 50 millió megtakarítást vállaltak, széles körben terjeszthető a kuta­tók, a tervezők, a kivitelezők kö­rében, s több százmillió forint megtakarítását ered­ményezheti. Eddig még kevésbé kezdeménye­ző embereket vonna be a verseny­be a ruhaiparban a bevált anyag­takarékossági számla elterjesztése. Új vonás volt a múlt évben az építőipari, gépipari üzemek K­ISZ- fiataljainak az a kezdeményezése, hogy védnökséget vállaltak a vegyipar fejlesztése felett. E kez­deményezés azért nagy jelentősé­gű, mert túlnéz a saját üzem lá­tókörén, és a más iparághoz tar­tozó üzemek, dolgozók munkájá­ért érzett felelősséget fejezi ki. Az 1961. évi terv teljesítéséért fo­lyó versenyben igen nagy lehető­ség van ennek a felelősségérzet­nek az elmélyítésére, a különböző iparágakban dolgozó munkások elvtársi együttműködésének foko­zására. Erre úgyszólván minden iparág kölcsönös kapcsolatában megvan a­ lehetőség. Ami pe­dig a mezőgazdasággal szem­beni kötelezettségeket illeti , a több traktor és más talajmű­velő gépek gyártása, a műtrágya­­termelés fokozása, a tsz-építkezé­­sek jó elvégzése stb. — szinte va­lamennyi iparágban, mint első­rendű versenyfeladatok jelent­keznek. A legjelentősebb új kezdemé­nyezés az elmúlt évek munkaver­senyében a szocialista brigádmoz­galom. Ez a versenyforma, amely a VII. pártkongresszus tiszteleté­­­re folyó versenyben született, mintegy másfél év alatt igen nagy népszerűségre tett szert, a mun­kások tízezreit ösztönözte nem­csak a gazdaságosabb, kulturál­tabb termelésre, hanem a tartal­masabb, erkölcsösebb életmódra, szakképzésre, művelődésre, tanu­lásra. De a versenyszervezés egyik fő feladata, hogy a kollektív versenyformákon belül, tehát a szocialista brigádokban is kibontakoztassa az egyének vetél­kedését a kiváló dolgozó, a szak­ma ifjú mestere, a kiváló újító stb. címek elnyeréséért. A körültekintően szervezett munkaverseny szinte kimeríthe­tetlen erőforrásként tárja fel, bontakoztatja ki a dolgozók kez­deményezését, munkakedvét, újabb és nagyobb feladatok telje­sítésére ösztönzi őket. Nagyon fontos­­, hangsúlyozta a SZOT 9. teljes ülése is —, hogy min­den dolgozó tisztán lássa a nép­gazdaság, az üzem, a műhely előtt álló feladatokat és a maga részét, szerepét e feladatok megoldásá­ban, s újabb tízezrek legyenek ak­tív harcosai a szocialista verseny­nek. A következő napok, hetek legfontosabb tennivalója mind a szakszervezetek, mind a pártszer­vezetek számára, hogy a tervet részleteiben is megvitassák a dol­gozókkal, vegyék figyelembe ész­revételeiket, javaslataikat és se­gítsék őket vállalásaik elkészíté­sében. Csak így érzi majd minden dolgozó, hogy munkája fontos ré­sze az 1961. évi terv teljesítésé­nek, a szocialista építés meggyor­sításáért, az egész nép jólétéért folyó nagy küzdelemnek. Sőtér Edit A JÁRMŰIPAR IDEI TERVEI: Korszerű motorkocsik, mozdonyok, vasúti személykocsik gyártása­­ Több gyárban ciklusos termelésre és szalagszerelésre térnek át (Tudósítónktól.) A Kohó- és Gépipari Miniszté­rium Járműipari Igazgatóságának vállalatai az 1960. évi teljes ter­melési tervet 5,3 százalékkal tel­jesítették túl. A járműipar ex­porttervét 5,5 százalékkal teljesí­tette túl. Csató László, az igazgatóság vezetője tájékoztatta munkatár­sunkat az iparág idei feladatairól és terveiről. Elmondotta, hogy a tervek szerint, az" igazgatóság vál­lalatainak termelése 10 százalék­kal növekszik 1961-ben. Elsősorban a dieselmozdonyok, a hajtóművek, a felvonók és a hazánkban eddig nem gyár­tott elektrosztatikus festőbe­rendezések gyártása növek­szik. A tervek szerint, a termelésnöve­kedés 80 százalékát a termelé­kenység emelésével, 20 százalékát létszámnöveléssel érik majd el a vállalatok. E feladat végrehajtása csak úgy oldható meg, ha a mű­szaki szervezési intézkedésekre és a technológiai színvonal emelé­sére az eddigiénél sokkal na­gyobb gondot fordítanak. Az iparigazgatóság vállalatai az elmúlt években a vasúti gördülő­­anyag gyártásában megközelítet­ték a világszínvonalat. Az idei év­re azt tűzték célul, hogy a motorkocsik és a motorvona­tok sebességét tovább növe­lik, a 80 kilométeres óránkénti sebességtől 120—140 kilométerig. Ehhez azonban a kocsik szerkezeti felépítését és berendezését is vál­toztatni kell. Könnyítik a kocsik súlyát és korszerű forgóvázzal látják el azokat. Több gondot for­dítanak az utaskényelemre, s szebb, célszerűbb, az eddigieknél olcsóbb gyártmányokkal jelent­keznek a világpiacon. Továbbfej­lesztik a vasúti személykocsik vi­lágítását és fűtését, megkezdik még az idén a légkondicionált sze­mélykocsik gyártását. Ilyen elgon­dolások jegyében, az eredeti terv I­vekhez képest közel fél évvel ko­­­­rábban, április 4-re elkészül a Wil­­helm Pieck Vagon- és Gép­gyárban a 270 lóerős, keskeny nyomközű, dieselhidraulikus mozdony az úttörővasút ré­szére. Ebből a típusból még az 1961. évi tervben 10 darab legyártása is szerepel. A Ganz—Jendrassik­­rendszerű, korszerűsített és tipi­zált, 135 milliméter táratú diesel­motorok fejlesztési munkája az 1961-es évben befejeződik. Az 1961-es évben kerül kifejlesztés­re a­ TCKA-típusú automata kör­köszörű, mely világviszonylatban is igen korszerűnek mondható. Ugyancsak az idén fejlesztik a 10 kilowattos teljesítményű, automa­tikus áramfejlesztő gépcsoportot a híradástechnikai célokra. Az igazgatósághoz tartozó vál­lalatok műszaki dolgozói, megért­ve a VII. pártkongresszus célki­tűzéseit, a technológiai fejlesztés középpontjába állították az egyes gyártmányok munkaóra-ráfordí­tásának csökkentését. A vagon-­­ gyártásban például a kézi hegesz­tés helyett körülbelül 80 százalék­ban már automata és félautomata hegesztést alkalmaznak. Egyes vállalataink a művelet további koncentrációjával kívánnak je­lentős eredményeket elérni. A Magyar Felvonógyárban megmunkáló ciklusokat, a Hajtóműgyárban alkatrész­­ciklusokat létesítenek, a Jár­­műfelszerelési Gyárban pedig rátérnek az apró alkatrészek tömeggalvanizálására. Az igazgatóság vállalatai is elké­szítették ötéves technológiai terv­tanulmányukat. Az idei év ebből adódó feladatai között meg kell említeni a szalagszerelés mind ki­­terjedtebb alkalmazását. Már az elmúlt évben történtek bizonyos lépések a Kismotor- és Gépgyár­ban, és a Könnyűipari Szerszám­­gépgyárban a szalagszerelés beve­zetésére, az idén a szalagok mun­káját folyamatossá teszik. Nagy gondot fordítanak az im­portanyag-takarékosságra. Tavaly az igazgatóság közreműködésével sikerült a személykocsikhoz ed­dig importból beszerzett 8 kilo­wattos dinamót hazai gyártásból biztosítani. Az idén a külföldi műanyag padlóburkolatot hazai gyártásúval kívánják helyettesí­teni a személykocsiknál, a felvo­nóknál. Futószalagok készülnek a magnetofon-, porszívó- és padlókefélő-motorok tömeges gyártására Az elektromos közszükségleti és háztartási cikkek nagymérvű térhódítása miatt a Villamos Kismotorgyár az iparág egyik legfontosabb üzemévé vált; itt készülnek a magnetofonok, padló­kefélő gépek, porszívó gépek, ven­tillátorok, varrógépek gyakran precíziós műszer jellegű motorjai, mégpedig igen nagy mennyiség­ben. A régi módszerekkel már nem képesek a sok tízezer motort el­készíteni, ezért folyamatosan be­vezetik a futószalagszerű gyártást. A magnetofonmotorok szerelő­­szalagja már csaknem teljesen el­készült a gyár műhelyében; a szalagot még ez év első negyedé­ben üzembe helyezik. A második negyedévben a tekercsberakást szalagosítják, míg a harmadik negyedévben a porszívók, a padlókefélő gépek motorjainak szerelésére is üzembe helyeznek újabb futószalagot. (MTI)

Next