Népszabadság, 1961. február (19. évfolyam, 27-51. szám)
1961-02-01 / 27. szám
2 NÉPSZABADSÁG 1961. február 1. szerda Több mint tízezer tonna nyersanyag terven felül a vaskohászatban - Új gyártmányok a Hazai Fésüsfonóban - Rekord az Orionban Jelentés na év elsti hónapjanak érodnénteiról kedden zárult az új esztendő első hónapja, amelynek eredményei nagy jelentőségűek az idei terv teljesítésének szempontjából. A minisztériumoktól és az üzemektől kapott tájékoztatás szerint már az első hónap tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a tervek reálisak, szervezett munkával teljesíthetők. A vaskohászat több mint hétezer tonna acélt, háromezer tonna nyersvasat és ezerháromszáz tonna hengerelt árut gyártott terven felül. A szénbányászat a borsodi, az oroszlányi és a várpalotai trösztök lemaradása ellenére naponta átlagosan, tervének megfelelően, mintegy 90 000 tonna szenet termelt, ami 4,4 százalékkal magasabb a tavalyi átlagnál. A villamosenergia-ipar és a külföldi elektromos kooperáció, amelyektől az ország januárban 731 és fél millió kilowattóra villamos energiát várt, körülbelül egy százalékkal túlteljesítette tervét. Többségükben biztatóak az üzemekből érkező hírek is. A Dunai Vasműben valamennyi üzemegység becsülettel teljesítette, a legtöbb túlteljesítette januári tervét. A martinászok körülbelül 3300 tonna acélt, a kohászok 1800 tonna vasat, az erőmű dolgozói mintegy 600 megawattóra áramot adtak terven felül. A legörvendetesebb azonban a meleghengermű fejlődése és termelésének növekedése. A gyáregység az elmúlt negyedévben még nehézségekkel küzdött és sok adósságot hozott át az új esztendőre. Most a gépek termelésének összehangolásával, az elvesző idők csökkentésével emelték a termelékenységet. A készsori hengerészek körülbelül 1200 tonna lemezt hengereltek terven felül és igen nagy előrehaladás az is, hogy rátértek a rendkívül keresett három milliméter vastagságú lemez gyártására. Az előző évek rossz szokásától eltérően, a múlt év decemberében a textilgyárakban sem fogytak ki a félkészáruraktárak, s az új évet egyenletes munkamenettel kezdhették. A Hazai Fésűsfonóban is ennek köszönhetik, hogy bekövetkezett az, amire még nem volt példa: január minden napján teljesítette tervét a gyár. Ez annál is inkább jelentős, mert az idén kétszázezer négyzetméterrel több gyapjúszövetet akarnak gyártani, sőt, ezen túlmenően a külkereskedelem kérésére a gyár dolgozói vállalták, hogy terven felül 50 000 négyzetméter fésűsszövetet szőnek. A szövődé és a kikészítőüzem dolgozóinak versenyébe bekapcsolódtak a műszakiak is. Ez azt eredményezte, hogy a gépekről naponta a tervezettnél 3 nagy véggel több anyag került le és már az év első hónapjában hatezer négyzetméter szövetet adhattak terven felül a MODEX-nek. Januárban négy új gyártmányt vezettek be. Az Orion Rádiógyár vezetői is sokkal bizakodóbbak az idén, mint egy évvel ezelőtt, annak ellenére, hogy az idén 30 százalékkal nagyobbak termelési feladataik a tavalyinál. A többi között húszezerrel több televíziót kell gyártaniuk. A múlt év végén nagy gonddal készítették elő az idei munkát, az év elejére sikerült egyheti alkatrésztartalékot gyűjteni, így az első hónap termelési tervét jóval magasabbra szabhatták, mint az előző években, és most januári rekordot ért el az üzem. Az múlt év hasonló időszakában 4200, most januárban már 7500 televíziót állítottak elő és nemcsak általában teljesítették termelési feladataikat, hanem az NDK-ba és Csehszlovákiába irányuló exportkötelezettségeiknek is eleget tettek. Az év indulása nem mindenütt volt zavartalan, a termelést több helyütt visszavetette a hideg, néhol akadozott az üzemek közötti együttműködés is. A Gheorghiu- Dej Hajógyárban például a hideg időjárás miatt néhány napi kényszerpihenőt kellett tartaniuk a hegesztőknek, de akadályozta a munkát a Láng Gépgyár és a Ganz-MÁVAG késedelmes szállítása is. A kooperációs nehézségek miatt elhúzódtak a Tihany nevű, 1300 tonnás hajó, egy öttonnás úszódaru és a 14-es számú 1200 tonnás tengerjáró munkálatai. Az utóbbit január 15-én kellett volna vízre bocsátani, de a hajócsigák késedelmes érkezése miatt a vízrebocsátásra csak a napokban kerülhet sor. A már vízen levő hét hajón és két úszódarun a legnagyobb hidegben is jól haladt a munka, s most a többi területen is néhány hét alatt igyekeznek pótolni az elmaradást. A feladatok megvitatására a gyár pártbizottsága szerda délutánra összehívta az üzem aktivistáit és legtapasztaltabb dolgozóit. A Borsodi Vegyikombinát több mint húsz üzemében jól készültek fel az 1961-es évre, a munka jól is indult, az elektromos berendezés megrongálódása miatt azonban itt is zavarok keletkeztek. A szerelők az üzemzavart a nagy hideg ellenére gyorsan kijavították, a szintézisüzem így is a szükségesnél kevesebb ammóniaalapanyagot termelt, emiatt a műtrágyát gyártó üzemrész sem tudott teljes kapacitással dolgozni. Ennek tulajdonítható, hogy az év első hónapjában a Borsodi Vegyikombinát egynapi termeléssel elmaradt előírt terve mögött. A gyár most már ismét teljes lendülettel dolgozik és előre láthatólag már február első napjaiban pótolják az elmaradást. A termeléskiesés egyébként a szállításban nem okozott fennakadást, mert megfelelő tartalékokkal rendelkeznek. (MTI) Épülnek a Borsodi Vegyikombinát 150 köbméteres ammóniatartályai. (Mező Sándor felvétele — MTI Foto.) Dobi István távirata a Brazíliai Egyesült Államok új elnökéhez Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke üdvözlő táviratot küldött hivatalba lépése alkalmából dr. Jario Quadrosnak, a Brazíliai Egyesült Államok új elnökének. (MTI) Megbeszélés a mezőgazdasági szakkörök feladatairól A Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában kedden megbeszélést tartott a mezőgazdasági szakköri akcióbizottság. Nagy Dánielnek, az Elnöki Tanács elnökhelyettesének megnyitó szavai után dr. Belák Sándor, a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia igazgatója tartott beszámolót. Kiemelte, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének eredményeként a falusi szakkörök előtt új lehetőségek állnak és munkájukat egybe kell hangolni a mezőgazdasági nagyüzemek feladataival. Az a cél, hogy a szakkörök alaposan készítsék elő a bevezetésre kerülő új termelési eljárásokat. (MTI) Háromszáz éves a lengyel sajtó Kedden a Magyar Újságírók Szövetsége és a Lengyel Olvasóterem sajtófogadást rendezett a Magyar Sajtó Háza Rózsa Ferenc-termében a 300 éves lengyel sajtó jubileumi ünnepsége alkalmából. A sajtófogadáson Siklósi Norbert, a MUOSZ főtitkára mondott megnyitó beszédet, majd Henryk Grochulski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete tartott előadást a 300 éves lengyel sajtóról. 1661-ben jelent meg a Merkuriusz Polski, az első lengyel újság, s ettől számítják a lengyel sajtó történetét. Dr. Stanislaw A. Sochacki, a Lengyel Olvasóterem helyettes vezetője a magyarországi lengyel sajtó történetét ismertette. Hazánk tizenöt éve köztársaság 1946. február 1-én, 15 évvel ezelőtt, a magyar nemzetgyűlés megszavazta az 1946. évi I. törvénycikket: Magyarország köztársaság lett. A nagybirtok megszüntetésével együtt eltakarítottuk utunkból a feudális úri rend jelképét, a királyságot is. E történelmi aktus nyert szentesítést a köztársasági államforma törvénybeiktatásával. A Magyar Köztársaság harcban született. A történelem évszázadaiban ért valósággá. Martinovics vérpadjától a debreceni trónfosztásig, az 1848- as, 1918-as és 1919-es rövid életű magyar köztársaságokig — hosszú, küzdelmes volt az út. A köztársaság eszméjét azonban nem tiporhatták el: a magyar nép szívében hordozta, ébren tartotta azt. 1946. február elsején a magyar nép évszázados vágya beteljesedett. A törvényjavaslat vitájában — akkor — felvonultak a régi rend maroknyi, anakronizmussá kopott védői, s a királyi palástba takargatva megkísérelték átmenteni népellenes portékájukat. Kísérletük kudarcot vallott és megtört a harcban összekovácsolódott nemzeti egységen, mert a magyar nép három köztársaság példáján tanulva erélyesen szállt szembe a köztársaság ellenségeivel, és győzött. A köztársasági államformát különféle tartalommal lehet megtölteni. Tizenöt esztendő példája azt bizonyítja, hogy voltak kísérletek — összeesküvésig, ellenforradalomig züllő, belsők és külsők, nyíltak és burkoltak —, amelyek a néppel, a demokráciával szemben állók támaszává, a kapitalista rend védelmezőjévé akarták tenni a Magyar Köztársaságot. Azért folyt a harc: kié és milyen legyen a köztársaság? Az elnyomást, kizsákmányolást fenntartó, képmutató, látszatjogokat nyújtó burzsoáziáé, vagy a népé? A harc a munkásosztály vezetésével a nép javára dőlt el. Másfél évtized alatt a Magyar Köztársaság — harcokban edződve — a nép érdekeinek védelmezője, a magyar munkásság, parasztság és értelmiség haladó állama lett. A történelem útján nagyot lépett előre: az 1946-os Magyar Köztársaság — 1949. augusztus 20- án, a Magyar Népköztársaság Alkotmányának törvénybe iktatásával — népköztársasággá nőtt. A nép, a munkások, a parasztok hatalma fejlesztette népköztársasággá államunkat. S azóta az ország vezetése szilárdan a munkásosztály kezében van, amely a dolgozó parasztsággal szoros szövetségben az új társadalmat, a szocializmust építi. És hogy a nép, a munkásosztály vezetésével jól sáfárkodott ezzel a hatalommal, a sikerek tanúsítják: a megizmosodott, következetesen fejlődő ország, az előnyünkre változó élet számtalan jele. Népünk nemcsak alkotott a boldogulásért, de éberen t őrködött a függetlenség, a népköztársaság vívmányai felett. Megnőtt országunk nemzetközi tekintélye és megbecsülése is, mert tevékeny részese a világ békéjéért, a népek egymásközti megértéséért és békés együttéléséért folyó küzdelemnek, része a világrendszerré vált szocialista tábornak. Tizenöt esztendővel ezelőtt a magyar nép határtalan lelkesedéssel ünnepelte a köztársaság törvénybe iktatását, kikiáltását. Új útra lépve, a történelem szemétdombjára vetette az idejétmúlt királyi romokat. Az eltelt másfél évtized népünket igazolta, helyesen cselekedett. De népköztársaságunk első 15 esztendejének tanulságait is megjegyeztük. Tudjuk, még vannak királyi koronáról álmodozó Ottók és patrónusaik, még akadnak feudális nagybirtokokat és kiváltságokat visszavágyó kalandorok, akik szívesen vinnék vásárra — akár háború és pusztulás árán is —a sorsunkat és mindazt, amit javunkra megteremtettünk. Ismerjük őket, s ezért nemcsak örömmel, de éberen és erőnkbe vetett önbizalommal emlékezünk meg az évfordulóról, a „szabadság gyermekének”, a magyar „respublicának” születéséről. Szakszervezeti küldöttség utazott Berlinbe Átutazott Budapesten a román szakszervezeti delegáció Brutyó Jánosnak, a SZOT főtitkárának vezetésével magyar szakszervezeti küldöttség utazott Berlinbe, a Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottsági ülésére. A küldöttség búcsúztatására megjelent Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, Beckl Sándor és Horn Dezső, a SZOT titkárai. * Gheorghe Apostolnak, a Román Szakszervezetek Központi Tanácsa elnökének vezetésével átutazott Budapesten az SZVSZ berlini végrehajtó bizottsági ülésére utazó román szakszervezeti küldöttség. A küldöttséget a Nyugati pályaudvaron Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, Somogyi Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT elnöke és Beckl Sándor, a SZOT titkára üdvözölte. A fogadáson jelen volt még Corneliu Manescu, a Román Népköztársaság budapesti nagykövete és Walter Vesper, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) A munkások körében folyó műszaki propagandáról tanácskozott a Könnyűipari Minisztérium kollégiuma A Könnyűipari Minisztérium kollégiuma kedden megvitatta a munkások körében folyó műszaki ismeretterjesztést. A könnyűiparban 1960-ban csaknem 600 szakmai tanfolyamon több mint nyolcezren vettek részt. Az elmúlt két évben kezdődtek meg a munkásakadémiaként meghirdetett előadássorozatok; az általában 10 hónapig tartó munkásakadémiákat 39 könynyűipari üzemben szervezték meg az elmúlt évben. Ezeken 1322 előadást tartottak, 97 000 hallgató részvételével. A szakmai ismeretek gyarapítását 21 szakmai tárgyú kisfilm is segíti. A munkások között folytatott műszaki propaganda szerves részének tekintik a bevált újítások, találmányok hatékonyabb ismertetését, tapasztalatcseréjét is. Iparági újítási kiállítások rendezését is tervezik. A kollégium szükségesnek tartja, hogy lehetőleg több, népszerűen megírt könynyűipari tárgyú szakkönyvet jelentessenek meg. Az iparigazgatóságokat kötelezik, hogy fokozottabban ellenőrizzék és segítsék a vállalatoknál a szakmai oktatást. (MTI) Hamburger-múzeumot létesítenek Zalaszentgróton A Tanácsköztársaság egyik népbiztosának, Hamburger Jenőnek állít emléket a Zalaszentgróti Községi Tanács. Hamburger Jenő hosszabb ideig élt a községben, s a század elején ott kapcsolódott be a munkásmozgalomba. A Tanácsköztársaság idején lapot is adott ki. A községi tanács megvásárolta azt az épületet, amelyben Hamburger elvtárs lakott és dolgozott, s emlékére múzeumot rendeznek be az épületben.