Népszabadság, 1961. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

1961-02-01 / 27. szám

2 NÉPSZABADSÁG 1961. február 1. szerda Több mint tízezer tonna nyersanyag terven felül a vaskohászatban - Új gyártmányok a Hazai Fésüsfonóban - Rekord az Orionban Jelentés na év elsti hónapjanak érod­­nént­eiról kedden zárult az új esztendő első hónapja, amelynek eredményei nagy jelentőségűek az idei terv teljesítésének szempontjából. A mi­nisztériumoktól és az üzemektől kapott tájékoztatás szerint már az első hónap tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a tervek reálisak, szer­vezett munkával teljesíthetők. A vaskohászat több mint hét­ezer tonna acélt, háromezer ton­na nyersvasat és ezerháromszáz tonna hengerelt árut gyártott ter­ven felül. A szénbányászat a bor­sodi, az oroszlányi és a várpalo­tai trösztök lemaradása ellené­re naponta átlagosan, tervének megfelelően, mintegy 90 000 ton­na szenet termelt, ami 4,4 száza­lékkal magasabb a tavalyi átlag­nál. A villamosenergia-ipar és a külföldi elektromos kooperáció, amelyektől az ország januárban 731 és fél millió kilowattóra vil­lamos energiát várt, körülbelül egy százalékkal túlteljesítette tervét. Többségükben biztatóak az üzemekből érkező hírek is. A Dunai Vasműben valamennyi üzemegység becsülettel teljesítet­te, a legtöbb túlteljesítette ja­nuári tervét. A martinászok kö­rülbelül 3300 tonna acélt, a kohá­szok 1800 tonna vasat, az erőmű dolgozói mintegy 600 megawatt­óra áramot adtak terven felül. A legörvendetesebb azonban a me­leghengermű fejlődése és terme­lésének növekedése. A gyáregység az elmúlt negyedévben még ne­hézségekkel küzdött és sok adósságot hozott át az új eszten­dőre. Most a gépek termelésének összehangolásával, az elvesző idők csökkentésével emelték a termelékenységet. A készsori hengerészek körülbelül 1200 ton­na lemezt hengereltek terven fe­lül és igen nagy előrehaladás az is, hogy rátértek a rendkívül ke­resett három milliméter vastag­ságú lemez gyártására. Az előző évek rossz szokásától eltérően, a múlt év decemberében a textilgyárakban sem fogy­tak ki a félkészáruraktárak, s az új évet egyenletes mun­kamenettel kezdhették. A Hazai Fésűsfonóban is ennek köszönhetik, hogy bekövetkezett az, amire még nem volt példa: ja­nuár minden napján teljesítette tervét a gyár. Ez annál is inkább jelentős, mert az idén kétszázezer négyzetméterrel több gyapjúszöve­tet akarnak gyártani, sőt, ezen túl­menően a külkereskedelem kéré­sére a gyár dolgozói vállalták, hogy terven felül 50 000 négyzet­­méter fésűsszövetet szőnek. A szövődé és a kikészítőüzem dolgozóinak versenyébe bekapcso­lódtak a műszakiak is. Ez azt eredményezte, hogy a gépekről na­ponta a tervezettnél 3 nagy vég­gel több anyag került le és már az év első hónapjában hatezer négyzetméter szövetet adhattak terven felül a MODEX-nek. Ja­nuárban négy új gyártmányt ve­zettek be. Az Orion Rádiógyár vezetői is sokkal bizakodóbbak az idén, mint egy évvel ezelőtt, annak el­lenére, hogy az idén 30 százalék­kal nagyobbak termelési felada­taik a tavalyinál. A többi között húszezerrel több televíziót kell gyártaniuk. A múlt év végén nagy gonddal készítették elő az idei munkát, az év elejére sike­rült egyheti alkatrésztartalékot gyűjteni, így az első hónap termelési ter­vét jóval magasabbra szab­hatták, mint az előző évek­ben, és most januári rekordot ért el az üzem. Az múlt év hasonló idő­szakában 4200, most januárban már 7500 televíziót állítottak elő és nemcsak általában teljesítették termelési feladataikat, hanem az NDK-ba és Csehszlovákiába irá­nyuló exportkötelezettségeiknek is eleget tettek. Az év indulása nem mindenütt volt zavartalan, a termelést több helyütt visszavetette a hideg, né­hol akadozott az üzemek közöt­ti együttműködés is. A Gheorghiu- Dej Hajógyárban például a hideg időjárás miatt néhány napi kény­szerpihenőt kellett tartaniuk a he­gesztőknek, de akadályozta a munkát a Láng Gépgyár és a Ganz-MÁVAG késedelmes szállí­tása is. A kooperációs nehézségek miatt elhúzódtak a Tihany nevű, 1300 tonnás hajó, egy öttonnás úszódaru és a 14-es számú 1200 tonnás tengerjáró munkálatai. Az utóbbit január 15-én kellett vol­na vízre bocsátani, de a hajó­csigák késedelmes érkezése miatt a vízrebocsátásra csak a napok­ban kerülhet sor. A már vízen levő hét hajón és két úszódarun a legnagyobb hidegben is jól haladt a mun­ka, s most a többi területen is néhány hét alatt igyekez­nek pótolni az elmaradást. A feladatok megvitatására a gyár pártbizottsága szerda délutánra összehívta az üzem aktivistáit és legtapasztaltabb dolgozóit. A Borsodi Vegyikombinát több mint húsz üzemében jól készül­tek fel az 1961-es évre, a munka jól is indult, az elektromos beren­dezés megrongálódása miatt azon­ban itt is zavarok keletkeztek. A szerelők az üzemzavart a nagy hideg ellenére gyorsan kijavítot­ták, a szintézisüzem így is a szükségesnél kevesebb ammónia­­alapanyagot termelt, emiatt a mű­trágyát gyártó üzemrész sem tu­dott teljes kapacitással dolgozni. Ennek tulajdonítható, hogy az év első hónapjában a Borsodi Vegyikombinát egynapi termeléssel elma­radt előírt terve mögött. A gyár most már ismét teljes len­dülettel dolgozik és előre látható­lag m­­ár február első napjaiban pótolják az elmaradást. A terme­léskiesés egyébként a szállításban nem okozott fennakadást, mert megfelelő tartalékokkal rendel­keznek. (MTI) Épülnek a Borsodi Vegyikombinát 150 köbméteres ammónia­tartályai. (Mező Sándor felvétele — MTI Foto.) Dobi István távirata a Brazíliai Egyesült Államok új elnökéhez Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke üdvözlő táviratot küldött hivatalba lépése alkalmából dr. Jario Quadrosnak, a Brazíliai Egyesült Államok új elnökének. (MTI) Megbeszélés a mezőgazdasági szakkörök feladatairól A Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában kedden megbeszélést tartott a mezőgazda­­sági szakköri akcióbizottság. Nagy Dánielnek, az Elnöki Ta­nács elnökhelyettesének megnyitó szavai után dr. Belák Sándor, a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadé­mia igazgatója tartott beszámolót. Kiemelte, hogy a termelőszövet­kezeti mozgalom fejlődésének eredményeként a falusi szakkörök előtt új lehetőségek állnak és munkájukat egybe kell hangolni a mezőgazdasági nagyüzemek feladataival. Az a cél, hogy a szakkörök alaposan készítsék elő a bevezetésre kerülő új termelési eljárásokat. (MTI) Háromszáz éves a lengyel sajtó Kedden a Magyar Újságírók Szövetsége és a Lengyel Olvasó­terem sajtófogadást rendezett a Magyar Sajtó Háza Rózsa Fe­­renc-termében a 300 éves lengyel sajtó jubileumi ünnepsége alkal­mából. A sajtófogadáson Siklósi Nor­bert, a MUOSZ főtitkára mondott megnyitó beszédet, majd Henryk Grochulski, a Lengy­el Népköztár­saság budapesti nagykövete tar­tott előadást a 300 éves lengyel sajtóról. 1661-ben jelent meg a Merkuriusz Polski, az első len­gyel újság, s ettől számítják a lengyel sajtó történetét. Dr. Sta­­nislaw A. Sochacki, a Lengyel Olvasóterem helyettes vezetője a magyarországi lengyel sajtó történetét ismertette. Hazánk tizenöt éve köztársaság 1946. február 1-én, 15 évvel ezelőtt, a magyar nemzetgyűlés megszavazta az 1946. évi I. tör­vénycikket: Magyarország köz­társaság lett. A nagybirtok meg­szüntetésével együtt eltakarítot­tuk utunkból a feudális úri rend jelképét, a királyságot is. E történelmi aktus nyert szente­sítést a köztársasági államforma törvénybeiktatásával. A Magyar Köztársaság harc­ban született. A történelem év­századaiban ért valósággá. Mar­tinovics vérpadjától a debre­ceni trónfosztásig, az 1848- as, 1918-as és 1919-es rövid életű magyar köztársaságokig — hosszú, küzdelmes volt az út. A köztársaság eszméjét azonban nem tiporhatták el: a magyar nép szívében hordozta, ébren tartotta azt. 1946. február elsején a magyar nép évszázados vágya beteljesedett. A törvényjavaslat vitájában — akkor — felvonultak a régi rend maroknyi, anakronizmussá ko­pott védői, s a királyi palástba takargatva megkísérelték átmen­teni népellenes portékájukat. Kí­sérletük kudarcot vallott és meg­tört a harcban összekovácsoló­­dott nemzeti egységen, mert a magyar nép három köztársaság példáján tanulva erélyesen szállt szembe a köztársaság ellenségei­vel, és győzött. A köztársasági államformát különféle tartalommal lehet megtölteni. Tizenöt esztendő példája azt bizonyítja, hogy vol­tak kísérletek — összeesküvésig, ellenforradalomig züllő, belsők és külsők, nyíltak és burkoltak —, amelyek a néppel, a demok­ráciával szemben állók támaszá­vá, a kapitalista rend védelme­zőjévé akarták tenni a Magyar Köztársaságot. Azért folyt a harc: kié és milyen legyen a köz­társaság? Az elnyomást, kizsák­mányolást fenntartó, képmutató, látszatjogokat nyújtó burzsoá­ziáé, vagy a népé? A harc a munkásosztály vezetésével a nép javára dőlt el. Másfél évti­zed alatt a Magyar Köztársaság — harcokban edződve — a nép érdekeinek védelmezője, a ma­gyar munkásság, parasztság és értelmiség haladó állama lett. A történelem útján nagyot lépett előre: az 1946-os Magyar Köz­társaság — 1949. augusztus 20- án, a Magyar Népköztársaság Alkotmányának törvénybe ikta­tásával — népköztársasággá nőtt. A nép, a munkások, a pa­rasztok hatalma fejlesztette nép­­köztársasággá államunkat. S azóta az ország vezetése szi­lárdan a munkásosztály ke­zében van, amely a dolgozó parasztsággal szoros szövetség­ben az új társadalmat, a szocia­lizmust építi. És hogy a nép, a munkásosztály vezetésével jól sáfárkodott ezzel a hatalommal, a sikerek tanúsítják: a megizmo­sodott, következetesen fejlődő ország, az előnyünkre változó élet számtalan jele. Népünk nemcsak alkotott a boldogu­lásért, de éberen t­ őrködött a függetlenség, a népköztár­saság vívmányai felett. Meg­nőtt országunk nemzetközi tekintélye és megbecsülése is, mert tevékeny részese a vi­lág békéjéért, a népek egymás­közti megértéséért és békés együttéléséért folyó küzdelem­nek, része a világrendszerré vált szocialista tábornak. Tizenöt esztendővel ezelőtt a magyar nép határtalan lelkese­déssel ünnepelte a köztársaság törvénybe iktatását, kikiáltását. Új útra lépve, a történelem szemétdombjára vetette az ide­jétmúlt királyi romokat. Az el­telt másfél évtized népünket igazolta, helyesen cselekedett. De népköztársaságunk első 15 esztendejének tanulságait is megjegyeztük. Tudjuk, még vannak királyi koronáról álmo­dozó Ottók és patrónusaik, még akadnak feudális nagybirtoko­kat és kiváltságokat vissza­vágyó kalandorok, akik szí­vesen vinnék vásárra — akár háború és pusztulás árán is —a sorsunkat és mindazt, amit ja­vunkra megteremtettünk. Ismer­jük őket, s ezért nemcsak öröm­mel, de éberen és erőnkbe vetett önbizalommal emlékezünk meg az évfordulóról, a „szabadság gyermekének”, a magyar „res­­publicának” születéséről. Szakszervezeti küldöttség utazott Berlinbe Átutazott Budapesten a román szakszervezeti delegáció Brutyó Jánosnak, a SZOT főtit­kárának vezetésével magyar szak­­szervezeti küldöttség utazott Ber­linbe, a Szakszervezeti Világszö­vetség végrehajtó bizottsági ülé­sére. A küldöttség búcsúztatására megjelent Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, Beckl Sándor és Horn Dezső, a SZOT titkárai. * Gheorghe Apostolnak, a Román Szakszervezetek Központi Tanácsa elnökének vezetésével átutazott Budapesten az SZVSZ berlini vég­rehajtó bizottsági ülésére utazó román szakszervezeti küldöttség. A küldöttséget a Nyugati pályaud­varon Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, Somogyi Miklós, a Politikai Bi­zottság tagja, a SZOT elnöke és Beckl Sándor, a SZOT titkára üd­vözölte. A fogadáson jelen volt még Corneliu Manescu, a Román Népköztársaság budapesti nagy­követe és Walter Vesper, a Német Demokratikus Köztársaság buda­pesti nagykövete. (MTI) A munkások körében folyó műszaki propagandáról tanácskozott a Könnyűipari Minisztérium kollégiuma A Könnyűipari Minisztérium kollégiuma kedden megvitatta a munkások körében folyó műszaki ismeretter­j­esztést. A könnyűiparban 1960-ban csaknem 600 szakmai tanfolya­mon több mint nyolcezren vettek részt. Az elmúlt két évben kez­dődtek meg a munkásakadémia­ként meghirdetett előadássoroza­tok; az általában 10 hónapig tar­tó munkásakadémiákat 39 köny­­nyűipari üzemben szervezték meg az elmúlt évben. Ezeken 1322 elő­adást tartottak, 97 000 hallgató részvételével. A szakmai ismeretek gyarapítá­sát 21 szakmai tárgyú kisfilm is segíti. A munkások között folyta­tott műszaki propaganda szerves részének tekintik a bevált újítá­sok, találmányok hatékonyabb is­mertetését, tapasztalatcseréjét is. Iparági újítási kiállítások rende­zését is tervezik. A kollégium szükségesnek tartja, hogy lehető­leg több, népszerűen megírt köny­­nyűipari tárgyú szakkönyvet je­lentessenek meg. Az iparigazgatóságokat kötele­zik, hogy fokozottabban ellenőriz­zék és segítsék a vállalatoknál a szakmai oktatást. (MTI) Hamburger-múzeumot létesítenek Zalaszentgróton A Tanácsköztársaság egyik nép­biztosának, Hamburger Jenőnek állít emléket a Zalaszentgróti Községi Tanács. Hamburger Jenő hosszabb ideig élt a községben, s a század elején ott kapcsolódott be a munkás­mozgalomba. A Tanácsköztársa­ság idején lapot is adott ki. A községi tanács megvásárolta azt az épületet, amelyben Hamburger elvtárs lakott és dolgozott, s em­lékére múzeumot rendeznek be az épületben.

Next