Népszabadság, 1962. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-12 / 9. szám
1962. január 12. péntek M NÉPSZABADSÁG A Szovjetunió negyven év alatt több mint 36 000 óriás üzemelt 100 000 iskolát, 125 000 kilométer vasutat épített A Szovjetunió Minisztertanácsának Központi Statisztikai Hivatala „A Szovjetunió beruházási építkezése" című összefoglalójában ismerteti a Szovjetunióban 40 év alatt gyártott és épített értékeket. 1961-ben kezdődött a kommunista társadalom építésének 20 éves programja. A Szovjetunió több mint 36 000 óriás üzemet, 100 ezer iskolát és 125 ezer kilométer vasutat épített. Az állóalapok 1928-hoz viszonyítva hatszorosukra emelkedtek. A Szovjetunióban napjainkban 100 ezer nagy építkezésen dolgoznak. A beruházások növekedésének ütemét és ma már terjedelmét is tekintve, a világon egyetlen ország sem mérkőzhet a Szovjetunióval. 1950—1960 között a beruházások a Szovjetunióban 12,7, USA-ban 1,9, Nagy-Britanniában és Franciaországban mintegy 5 százalékkal emelkedtek. Valamennyi eszköz egyötödét a lakásépítkezésre fordították. A lakásépítkezés adataiból kitűnik, hogy a Szovjetunióban 1961-ben több lakást építettek, mint az USA-ban, Angliában, Franciaországban, a Német Szövetségi Köztársaságban és Olaszországban együttvéve. Az állam mezőgazdaságában csupán a technikai alap fejlesztésére 27 milliárd rubelt fordított. A szovjet mezőgazdaság évente több mint negyedmillió traktort és 50 ezer gabonakombájnt kap. Létrejön a három laoszi herceg genfi találkozója Hanoi, január 11. (TASZSZ) Szufanuvong herceg, a Laoszi Hazafias Front Központi Bizottságának elnöke elfogadta a genfi társelnökök meghívását, hogy részt vegyen a Laosz ügyében tartandó genfi értekezlet munkájában. A Patet Lao Hangja rádió közölte, hogy a herceg hamarosan Genfbe utazik. Mint az AP vientiane-i tudósítója közli, Boun Oum herceg, a savannakheti csoport vezetője szerdán közölte, hogy elfogadta meghívását Genfbe. Souvanna Phouraa miniszterelnök, mint ismeretes, korábban már közölte, hogy kész Genfbe utazni. Kong Le tábornok, a laoszi forradalmi bizottság elnöke Xieng Khouangban egy nagygyűlésen beszédet mondott. A tábornok beszédében hangsúlyozta: „Ha a lázadók és amerikai tanácsadóik ismét háborút robbantanak ki Laoszban, mi harccal válaszolunk.’’ Ha ők elfelejtették volna a Kőedény-síkságon és másutt szenvedett vereségük tanulságait, hajlandók vagyunk ismét megleckéztetni őket — mondotta Kong Le. A kormánycsapatok parancsnoksága és a forradalmi bizottság nevében Kong Le tábornok kijelentette, sohasem egyezik bele abba, hogy a leendő koalíciós kormányban a honvédelmi és a belügyi tárcát a savannák heti csoportnak adják. Kong Le hangsúlyozta, hogy a Souvanna Phouma-kormány a nép és a hadsereg bizalmát élvezi, és a kormánycsapatok szorosan együttműködnek a Patet Laveresckel. „Független, szocialista alapokon álló Guyanát akarunk" Jagan asszony nyilatkozata Varsó, január 11. (MTI) A lengyel országos békebizottság meghívására Varsóba érkezett Janet Jagan asszony, a Brit Guyana-i Népi Haladó Párt főtitkára, az ország miniszterelnökének felesége. A guyanai függetlenségi mozgalom ismert harcosa újságíróknak elmondotta, hogy a Népi Haladó Párt megalakulása óta fő céljának tartja a nép szabadságának és függetlenségének kivívását, valamint egy szocialista alapokon álló független állam létrehozását. Ezt a programot az egész nép támogatja, amit a párt háromszoros (1953., 1957. és 1961. évi) választási győzelme is bizonyít. Jagan asszony arról is beszélt, hogy az angolok a legkorábban csak 1963-ban hajlandók tárgyalni Brit Guyana függetlenségéről. A párt azonban feladatának tekinti, hogy még 1963 előtt — még ebben az évben — kivívja országa függetlenségét. Ezen a tévéin a Brit Guyana-i kormány valószínűleg az ENSZ segítségét is kérte Cheddi Jagan, Brit Guyana miniszterelnöke Maudling angol gyarmatügyi miniszter egy kijelentését kommentálva kijelentette, hogy Brit Guyana még ebben az évben függetlenné akar válni és az angol követelésektől eltérően nem akar csatlakozni a Nyugat-indiai Államszövetséghez. (Reuter) Dáridó után macska jaj... Az angol sajtó Macmillan bonni útjáról Az erőltetett hivatalos derűlátást, amely Macmillan bonni útjának állítólagos eredményeit igyekezett felfújni, fanyar kijózanodás követte Londonban. A Daily Herald politikai tudósítója írja: A Macmillan—Adenauer találkozót illetően a dáridó utáni macskajaj érzése szállta meg nyirkos őszi köd módjára az angol kormányköröket. Mindinkább belátják: a nézetek azonosságának hangoztatása azt a fontos tényt leplezte, hogy elenyészően csekély a kézzelfogható, pozitív eredmény. Anglia, amelynek fizetési mérlege állandóan roszszabbodik, nem fizethet további évi 77 millió fontot a rajnai haderő költségeire. A Daily Mirror hírmagyarázója szerint Macmillan német pénzügyi segítségért koldult a rajnai angol haderő költségeire, és nagyon örült Bonn fegyverrendelési ígéreteinek. A nyugatnémetek azonban már többször tettek ilyen ígéreteket, de sohasem tartották be. Megismételjük a Daily Mail 1919-es jóslatát: „Ismét becsapnak majd bennünket ezek a junkerek." A Daily Express vezércikkében arról ír, hogy Angliának joga van saját érdekeit védeni, ez azt jelenti, hogy ne fegyverezzék fel Nyugat-Németországot. Éhségsztrájk egy görög koncentrációs táborban Athén, január 11. (TASZSZ) Az Avgi című lap közli, hogy az Agiosz-Eusztratiosz szigetén levő koncentrációs tábor politikai foglyai 24 órás éhségsztrájkkal tiltakoztak a hatóságok azon rendelete ellen, amelyben megtiltották, hogy januárban a foglyok részére élelmiszereket árusítsanak. A politikai elítéltek határozottan tiltakoznak börtönőreik embertelen bánásmódja ellen, amellyel halálra akarják éheztetni őket. Svédország növeli katonai kiadásait Stockholm, január 11. (TASZSZ) A király trónbeszédével megnyílt a svéd országgyűlés új ülésszaka. A napirenden az 1962— 1963. évre előirányzott költségvetés megtárgyalása szerepel. A költségvetésben a bevételek 18 827 millió koronát tesznek ki, a kiadások pedig 17 174 millió koronát. A tervezett költségvetésben a hadikiadások összege 3405,5 millió korona, és az előző évi kiadásokkal szemben 168,5 millió korona növekedést mutat. Bonn a NATO-atomerőről tárgyal Bonn, január 11. (MTI) Adenauer kancellár csütörtökön fogadta Dirk Stikkert, a NATO főtitkárát. Hivatalos közlés szerint Stikker a „NATO szervezeti kérdéseiről” tárgyal Bonnban, sajtókörökben azonban olyan információk terjedtek el, hogy a NATO-főtitkár bonni látogatásának fő célja az úgynevezett önálló NATO-atomerő létrehozásának tervével kapcsolatos. Ismeretes, hogy 1960 nyarán Stikker északolaszországi villájában találkozott Adenauer Norstad NATO-főparancsnokkal és ezen a találkozón született meg az úgynevezett önálló NATO-atomerő terve. A Bundeswehr ennek alapján jutna atomfegyverekhez. , Washington, január 11. (MTI) Kennedy amerikai elnök csütörtökön, a kongresszusban — a képviselőház és a szenátus együttes ülésein —, beszédet mondott, amelyben elemezte az Egyesült Államok helyzetét. A szokásos elnöki nyilatkozat az Egyesült Államok belső helyzetével foglalkozva, a múlt esztendőt pozitívan értékelte, azt állította, hogy az Egyesült Államok kezd kikerülni a „pangás szakadékából”. Mindazonáltal az eredmények nem kielégítőek — állapította meg az elnök. — A nehézségek megoldását Kennedy egyrészt a szakmunkásképzésben, másrészt a fiatalok elhelyezésének biztosításában látja. Indítványozta azt is, hogy nyolcszázalékos adóhitelt adjanak a vállalkozóknak gépek és más felszerelések beszerzésére, a termelés korszerűsítésére. Kennedy rámutatott arra, hogy az utóbbi hét esztendőben az Egyesült Államokban három ízben is gazdasági hanyatlás következett be és jelenleg is magas a munkanélküliek száma. Kérte a kongresszustól, hagyja jóvá javaslatait, és adjon meghatalmazást neki arra, hogy a munkanélküliség fokozódása esetén megnövelhesse a közmunkákra és munkanélküli-segélyekre fordított kiadásokat. Az elnök sürgette a dollár értékének megszilárdítását, az infláció megfékezését is. Ennek egyik orvosságául azt ajánlotta, hogy a munkáltatók és a szakszervezetek tegyék félre ellentéteiket, „hangolják össze érdekeiket”. Bejelentette, hogy 1962-re valamennyire csökkenteni tudják a deficitet, de kiegyenlített költségvetés legfeljebb 1963- ra terjeszthető be. Az elnök végül jelezte, hogy a kongresszus elé szándékozik terjeszteni egy átfogóbb mezőgazdasági programot, egy közjóléti programot, és tervet terjeszt be az írástudatlanság felszámolására is Ezt követően Kennedy az Egyesült Államok külpolitikáját elemezte. Közölte, hogy hivatalba lépése óta 15 százalékkal növelték a fegyverkezési kiadásokat. Poláris atomrakétákkal felszerelt tengeralattjárókat gyártottak, 50 százalékkal növelték a bevetésre kész nukleáris bombázógépek számát és megkétszerezték a „Minuteman” rakéták gyártását. Megkétszerezték a bevetésre kész hadosztályok számát is, katonai erősítéseket küldtek Európába, nagyszámú katonát képeztek ki gerillaharcra, 70 hadihajóval erősítették meg a hadiflottát. A hadsereget 155 000 fővel duzzasztották fel. Kennedy igen röviden kitért a leszerelés kérdésére is. Noha igen kívánatosnak nevezte „a fegyverek nyugvását”, és az amerikaiak leszerelési készségét bizonygatta, érdemben mégsem foglalt állást, s szerinte a leszerelés megvalósulása, a végleges fegyverszünet napja csak a messzi jövő ígérete. Ezután Kennedy foglalkozott az ENSZ szerepével, és kormánya sikerének könyvelte el, hogy 1961- ben is sikerült megakadályozni a Kínai Népköztársaság jogos ENSZ-tagságának helyreállítását és a háromtagú ENSZ-titkárság megalakítását. Kérte a kongresszustól, támogassa az ENSZ kétszázmillió dolláros kölcsönkibocsátási tervét — amely amerikai sugallatra született meg —, és biztosítsa az Egyesült Államok hozzájárulását. A továbbiakban azt kérte a kongresszustól, hagyja jóvá a latinamerikai országok „megsegítését” célzó gazdaságfejlesztési programot. Ez a program, amely biztosítaná az amerikai tőke behatolását Latin-Amerikába, hárommilliárd dolláros alap megteremtését irányozza elő. Kennedy célul tűzte ki más, gazdaságilag elmaradott országok „megsegítését” is, hogy azok sikeresen szembeszállhassanak az úgynevezett „kommunista veszéllyel”. E segítség példájául hozta fel a Dél-Vietnamnak adott pénzügyi és katonai támogatást. Az elnök kívánatosnak jelölte meg a NATO erejének fokozását, katonai (nukleáris és hagyományos) ütőképességének megnövelését. Ezzel összefüggésben kifejtette, hogy a nyugati hatalmaknak biztosítaniuk kell „nyugat-berlini érdekeiket” és hogy nem mondhatnak le ottani „jogaikról”. Ugyanakkor annak a reményének adott hangot, hogy a nyugat-berlini kérdésben tartandó kelet-nyugati tárgyalások gyümölcsözőek lesznek, s a tárgyaló felek „békés és kölcsönösen elfogadható" megoldást találnak. Kennedy fogadkozott, hogy az Egyesült Államok mindent elkövet egy ilyen rendezés biztosítására. Beszéde befejező részében, sokat foglalkozott az Egyesült Államok kereskedelmi politikájával. Ismertette az amerikai külkereskedelem kibővítésére vonatkozó terveit, foglalkozott az Egyesült Államok és a Közös Piac kereskedelmi kapcsolataival. Elmondotta, hogy 1960-hoz képest sikerült ugyan csökkenteni a fizetési mérleg deficitjét, de a deficit a múlt esztendőben is meghaladta a félmilliárd dollárt. A növekvő összdeffciit nagyon megterheli az Egyesült Államok gazdasági életét. Ennek ellensúlyozására az elnök indítványozta, támogassák a külföldi vállalkozók amerikai beruházásait, és bírják rá az Egyesült Államok szövetségeseit, minél nagyobb mennyiségű amerikai fegyver megvásárlására. Sürgette az amerikai export növelését, az adópolitika „korszerűsítését”. Rámutatott arra, hogy, ha Anglia is csatlakozik az Európai Közös Piachoz, az Egyesült Államoknak eddig még soha nem látott „nagy gazdasági kihívással" kell szembenéznie. Mindezek ellensúlyozására Kennedy bejelentette, rövidesen a kongresszus elé terjeszti öt évre szóló kereskedelembővítési programját, amely előirányozza a Közös Piac országaiban és az Egyesült Államokban gyártott árucikkek vámjának fokozatos megszüntetését, más exportok 50 százalékos csökkentését. „Ez lehetővé teszi főbb iparágaink számára, hogy versenyképesek legyenek Nyugat-Európában” — mondotta. Kennedy üzenete a kongresszushoz Az elnök az Egyesült Államok fegyverkezéséről, a munkanélküliségről és a fizetési mérleg deficitjéről Walter Lippmann: „Csak sajnálatra méltó mániákusok tiltakozhatnak a tárgyalások ellen" Washington, január 11. (AP) Walter Lippmann, az ismert amerikai publicista, egy washingtoni sajtóklubban mondott beszédében nemzetközi kérdésekkel foglalkozott. Lippmann kijelentette: „Megengedhetetlenül veszélyes és értelmetlen a háború elindítása, de ugyanakkor rendkívül nehéz a béke megteremtése.” A továbbiakban megállapította, hogy „csak azok a köztünk élő sajnálatra méltó személyek követelik, hogy elég a tárgyalásokból és dobják le a bombát, akiknek fogalmuk sincs, hogy miről beszélnek ... Ők még a múlthoz tartoznak ... Csak az öngyilkosság mániákusai nyomnák meg a nukleáris háborút megindító gombot”. „Ha sikerül elhárítani a nukleáris háborút — folytatta az amerikai publicista —, akkor más síkra terelődik a két társadalom versenye, nevezetesen, melyik tud gazdagabbá, hatalmasabbá válni, melyik képes élre törni a tudományban és a technikában, gondoskodni a lakosság megfelelő szinten történő oktatásáról és melyik képet tudatosítani a néppel, hogy legszebb reménye valóra váltásáén munkálkodhat." Lippmann befejezésül megismételte a washingtoni kormánynak azt a hivatalos álláspontját, hogy a nyugati világot csak az agresssszív NATO mentheti meg. Az angolok támaszpontot építenek az Arab-tengeren Az ománi imám damaszkuszi irodája közölte, hogy az Omán ősi területét képező Masira szigetét az Arab-tengeren az angolok haditámaszponttá építik ki. Eddig 8000 angol katona érkezett a szigetre Afrika keleti körzeteiből. KERESSE FEL A MOST MEGNYÍLT EGRESSY ÉTTERMET (XIV., Hungária körút 53—55.) Kitűnő ebédek, vacsorák, különleges székely ételek Háromszéki tokány 11,45 Érmelléki sertésborda 10,80 Kőrösparti lucskoskáposzta 10,30 Szilágyi galuska 5,85 Vargabéres 7,15 HANGULATOS ZENE