Népszabadság, 1962. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-12 / 9. szám

1962. január 12. péntek M NÉPSZABADSÁG A Szovjetunió negyven év alatt több mint 36 000 óriás üzemelt 100 000 iskolát, 125 000 kilométer vasutat épített A Szovjetunió Minisztertaná­csának Központi Statisztikai Hi­vatala „A Szovjetunió beruházási építkezése" című összefoglalójá­ban ismerteti a Szovjetunióban 40 év alatt gyártott és­ épített ér­tékeket. 1961-ben kezdődött a kommunista társadalom építésé­nek 20 éves programja. A Szovjetunió több mint 36 000 óriás üzemet, 100 ezer iskolát és 125 ezer kilométer vasutat épített. Az állóalapok 1928-hoz viszonyít­va hatszorosukra emelkedtek. A Szovjetunióban napjainkban 100 ezer nagy építkezésen dolgoznak. A beruházások növekedésének ütemét és ma már terjedelmét is tekintve, a világon egyetlen or­szág sem mérkőzhet a Szovjet­unióval. 1950—1960 között a beruházá­sok a Szovjetunióban 12,7,­­ USA-ban 1,9, Nagy-Britan­­niában és Franciaországban mintegy 5 százalékkal emel­kedtek. Valamennyi eszköz egyötödét a lakásépítkezésre fordították. A lakásépítkezés adataiból kitűnik, hogy a Szovjetunióban 1961-ben több lakást építettek, mint az USA-ban, Angliában, Fran­ciaországban, a Német Szö­vetségi Köztársaságban és Olaszországban együttvéve. Az állam mezőgazdaságában csupán a technikai alap fejlesz­tésére 27 milliárd rubelt fordí­tott. A szovjet mezőgazdaság évente több mint negyedmillió traktort és 50 ezer gabona­­kombájnt kap. Létrejön a három laoszi herceg genfi találkozója Hanoi, január 11. (TASZSZ) Szufanuvong herceg, a Laoszi Hazafias Front Központi Bizott­ságának elnöke elfogadta a genfi társelnökök meghívását, hogy részt vegyen a Laosz ügyében tar­tandó genfi értekezlet munkájá­ban. A Patet Lao Hangja rádió közölte, hogy a herceg hamarosan Genfbe utazik. Mint az AP vientiane-i tudósító­ja közli, Boun Oum herceg, a sa­­vannakheti csoport vezetője szer­dán közölte, hogy elfogadta meg­hívását Genfbe. Souvanna Phou­­raa miniszterelnök, mint ismere­tes, korábban már közölte, hogy kész Genfbe utazni. Kong Le tábornok, a laoszi for­radalmi bizottság elnöke Xieng Khouangban egy nagygyűlésen beszédet mondott. A tábornok beszédében hangsúlyozta: „Ha a lázadók és amerikai tanácsadóik ismét háborút robbantanak ki Laoszban, mi harccal válaszo­lunk.’’ Ha ők elfelejtették volna a Kőedény-síkságon és másutt szen­vedett vereségük tanulságait, haj­landók vagyunk ismét megleckéz­tetni őket — mondotta Kong Le. A kormánycsapatok parancsnok­sága és a forradalmi bizottság ne­vében Kong Le tábornok kijelen­tette, sohasem egyezik bele abba, hogy a leendő koalíciós kormány­ban a honvédelmi és a belügyi tárcát a savannák heti csoportnak adják. Kong Le hangsúlyozta, hogy a Souvanna Phouma-kormány a nép és a hadsereg bizalmát élvezi, és a kormánycsapatok szorosan együttműködnek a Patet Lav­­eresckel. „Független, szocialista alapokon álló Guyanát akarunk" Jagan asszony nyilatkozata Varsó, január 11. (MTI) A lengyel országos békebizott­ság meghívására Varsóba érke­zett Janet Jagan asszony, a Brit Guyana-i Népi Haladó Párt fő­titkára, az ország miniszterelnö­kének felesége. A guyanai füg­getlenségi mozgalom ismert har­cosa újságíróknak elmondotta, hogy a Népi Haladó Párt megala­kulása óta fő céljának tartja a nép szabadságának és független­ségének kivívását, valamint egy szocialista alapokon álló függet­len állam létrehozását. Ezt a programot az egész nép támogat­ja, amit a párt háromszoros (1953., 1957. és 1961. évi) választási győ­zelme is bizonyít. Jagan asszony arról is beszélt, hogy az angolok a legkorábban csak 1963-ban hajlandók tárgyalni Brit Guyana függetlenségéről. A párt azonban feladatának tekinti, hogy még 1963 előtt — még ebben az évben — kivívja országa füg­getlenségét. Ezen a tévéin a Brit Guyana-i kormány valószínűleg az ENSZ segítségét is kért­e Cheddi Jagan, Brit Guyana mi­niszterelnöke Maudling angol gyarmatügyi miniszter egy kije­lentését kommentálva kijelentette, hogy Brit Guyana még ebben az évben függetlenné akar válni és az angol követelésektől eltérően nem akar csatlakozni a Nyugat-in­diai Államszövetséghez. (Reuter) Dáridó után macska jaj... Az angol sajtó Macmillan bonni útjáról Az erőltetett hivatalos derűlá­tást, amely Macmillan bonni út­jának állítólagos eredményeit igyekezett felfújni, fanyar kijóza­nodás követte Londonban. A Daily Herald politikai tudó­sítója írja: A Macmillan—Ade­nauer találkozót illetően a dáridó utáni macskajaj érzése szállta meg nyirkos őszi köd módjára az angol kormányköröket. Mindin­kább belátják: a nézetek azonos­ságának hangoztatása azt a fon­tos tényt leplezte, hogy elenyé­szően csekély a kézzelfogható, po­zitív eredmény. Anglia, amelynek fizetési mérlege állandóan rosz­­szabbodik, nem fizethet további évi 77 millió fontot a rajnai had­erő költségeire. A Daily Mirror hírmagyarázója szerint Macmillan német pénz­ügyi segítségért koldult a rajnai angol haderő költségeire, és na­gyon örült Bonn fegyverrendelési ígéreteinek. A nyugatnémetek azonban már többször tettek ilyen ígéreteket, de sohasem tartották be. Megismételjük a Daily Mail 1919-es jóslatát: „Ismét becsapnak majd bennünket ezek a junke­rek." A Daily Express vezércikkében arról ír, hogy Angliának joga van saját érdekeit védeni, ez azt jelenti, hogy ne fegyverezzék fel Nyugat-Németországot. Éhségsztrájk egy görög koncentrációs táborban Athén, január 11. (TASZSZ) Az Avgi című lap közli, hogy az Agiosz-Eusztratiosz szigetén levő koncentrációs tábor politikai fog­lyai 24 órás éhségsztrájkkal tilta­koztak a hatóságok azon rendelete ellen, amelyben megtiltották, hogy januárban a foglyok részére élel­­m­iszereket árusítsanak. A politi­kai elítéltek határozottan tiltakoz­nak börtönőreik embertelen bá­násmódja ellen, amellyel halálra akarják éheztetni őket. Svédország növeli katonai kiadásait Stockholm, január 11. (TASZSZ) A király trónbeszédével meg­nyílt a svéd országgyűlés új ülés­szaka. A napirenden az 1962— 1963. évre előirányzott költségve­tés megtárgyalása szerepel. A költségvetésben a bevételek 18 827 millió koronát tesznek ki, a kiadások pedig 17 174 millió ko­ronát. A tervezett költségvetésben a hadikiadások összege 3405,5 mil­lió korona, és az előző évi kiadá­sokkal szemben 168,5 millió koro­na növekedést mutat. Bonn a NATO-atomerőről tárgyal Bonn, január 11. (MTI) Adenauer kancellár csütörtökön fogadta Dirk Stikkert, a NATO főtitkárát. Hivatalos közlés sze­rint Stikker a „NATO szervezeti kérdéseiről” tárgyal Bonnban, sajtókörökben azonban olyan in­formációk terjedtek el, hogy a NATO-főtitkár bonni látogatásá­nak fő célja az úgynevezett önál­ló NATO-atomerő létrehozásának tervével kapcsolatos. Ismeretes, hogy 1960 nyarán Stikker észak­olaszországi villájában találkozott Adenauer Norstad NATO-főpa­­rancsnokkal és ezen a találkozón született meg az úgynevezett ön­álló NATO-atomerő terve. A Bundeswehr ennek alapján jutna atomfegyverekhez. , Washington, január 11. (MTI) Kennedy amerikai elnök csü­törtökön, a kongresszusban — a képviselőház és a szenátus együt­tes ülésein —, beszédet mondott, amelyben elemezte az Egyesült Államok helyzetét. A szokásos el­nöki nyilatkozat az Egyesült Ál­lamok belső helyzetével foglalkoz­va, a múlt esztendőt pozitívan ér­tékelte, azt állította, hogy az Egyesült Államok kezd kikerülni a „pangás szakadékából”. Mindazonáltal az eredmények nem kielégítőek — állapította meg az elnök. — A nehézségek meg­oldását Kennedy egyrészt a szak­munkásképzésben, másrészt a fia­talok elhelyezésének biztosításá­ban látja. Indítványozta azt is, hogy nyolcszázalékos adóhitelt adjanak a vállalkozóknak gépek és más felszerelések beszerzésére, a termelés korszerűsítésére. Kennedy rámutatott arra, hogy az utóbbi hét esztendőben az Egyesült Államokban három ízben is gazdasági hanyatlás következett be és jelenleg is magas a munkanélküliek szá­ma. Kérte a kongresszustól, hagyja jóvá javaslatait, és adjon megha­talmazást neki arra, hogy a mun­kanélküliség fokozódása esetén megnövelhesse a közmunkákra és munkanélküli-segélyekre fordított kiadásokat. Az elnök sürgette a dollár értékének megszilárdítá­sát, az infláció megfékezését is. Ennek egyik orvosságául azt aján­lotta, hogy a munkáltatók és a szakszervezetek tegyék félre el­lentéteiket, „hangolják össze ér­dekeiket”. Bejelentette, hogy 1962-re valamennyire csökkente­ni tudják a deficitet, de kiegyen­lített költségvetés legfeljebb 1963- ra terjeszthető be. Az elnök végül jelezte, hogy a kongresszus elé szándékozik terjeszteni egy átfo­góbb mezőgazdasági programot, egy közjóléti programot, és tervet terjeszt be az írástudatlanság fel­számolására is Ezt követően Kennedy az Egye­sült Államok külpolitikáját ele­mezte. Közölte, hogy hivatalba lépése óta 15 száza­lékkal növelték a fegyverke­zési kiadásokat. Poláris atom­rakétákkal felszerelt tenger­alattjárókat gyártottak, 50 szá­zalékkal növelték a bevetésre kész nukleáris bombázógépek számát és megkétszerezték a „Minute­­man” rakéták gyártását. Megkétszerezték a bevetésre kész hadosztályok számát is, katonai erősítéseket küldtek Európába, nagyszámú katonát ké­peztek ki gerillaharcra, 70 hadi­hajóval erősítették meg a hadi­flottát. A hadsereget 155 000 fővel duzzasztották fel. Kennedy igen röviden kitért a leszerelés kérdésére is. Noha igen kívánatosnak nevezte „a fegyve­rek nyugvását”, és az amerikaiak leszerelési készségét bizonygatta, érdemben mégsem foglalt állást, s szerinte a leszerelés megvalósulá­sa, a végleges fegyverszünet nap­ja csak a messzi jövő ígérete. Ezután Kennedy foglalkozott az ENSZ szerepével, és kormánya si­kerének könyvelte el, hogy 1961- ben is sikerült megakadályozni a Kínai Népköztársaság jogos ENSZ-tagságának helyreállítását és a háromtagú ENSZ-titkárság megalakítását. Kérte a kongresszustól, támo­gassa az ENSZ kétszázmillió dol­láros kölcsönkibocsátási tervét — amely amerikai sugallatra szü­letett meg —, és biztosítsa az Egyesült Államok hozzájárulását. A továbbiakban azt kérte a kong­resszustól, hagyja jóvá a latin­amerikai országok „megsegítését” célzó gazdaságfejlesztési progra­mot. Ez a program, amely biztosí­taná az amerikai tőke behatolását Latin-Amerikába, hárommilliárd dolláros alap megteremtését irá­nyozza elő. Kennedy célul tűzte ki más, gazdaságilag elmaradott országok „megsegítését” is, hogy azok sikeresen szembeszállhassa­nak az úgynevezett „kommunista veszéllyel”. E segítség példájául hozta fel a Dél-Vietnamnak adott pénzügyi és katonai támogatást. Az elnök kívánatosnak jelölte meg a NATO erejének fokozását, katonai (nukleáris és hagyo­mányos) ütőképességének megnövelését. Ezzel összefüggésben kifejtette, hogy a nyugati hatalmaknak biz­tosítaniuk kell „nyugat-berlini ér­dekeiket” és hogy nem mondhat­nak le ottani „jogaikról”. Ugyan­akkor annak a reményének adott hangot, hogy a nyugat-berlini kér­désben tartandó kelet-nyugati tárgyalások gyümölcsözőek lesz­nek, s a tárgyaló felek „békés és kölcsönösen elfogadható" megol­dást találnak. Kennedy fogadko­­zott, hogy az Egyesült Államok mindent elkövet egy ilyen rende­zés biztosítására. Beszéde befejező részében, so­kat foglalkozott az Egyesült Álla­mok kereskedelmi politikájával. Ismertette az amerikai külkeres­kedelem kibővítésére vonatkozó terveit, foglalkozott az Egyesült Államok és a Közös Piac keres­kedelmi kapcsolatai­val. Elmondot­ta, hogy 1960-hoz képest sikerült ugyan csökkenteni a fizetési mér­leg deficitjét, de a deficit a múlt esztendőben is meghaladta a fél­­milliárd dollárt. A növekvő össz­­deffciit nagyon megterheli az Egyesült Államok gazdasági éle­tét. Ennek ellensúlyozására az el­nök indítványozta, támogassák a külföldi vállalkozók amerikai be­ruházásait, és bírják rá az Egye­sült Államok szövetségeseit, mi­nél nagyobb mennyiségű ameri­kai fegyver megvásárlására. Sür­gette az amerikai export növelé­sét, az adópolitika „korszerűsíté­­sét”. Rámutatott arra, hogy, ha Anglia is csatlakozik az Európai Közös Piachoz, az Egyesült Álla­moknak eddig még soha nem lá­tott „nagy gazdasági kihívással" kell szembenéznie. Mindezek ellensúlyozására Ken­nedy bejelentette, rövidesen a kongresszus elé terjeszti öt évre szóló kereskedelembővítési prog­ramját, amely előirányozza a Kö­zös Piac országaiban és az Egye­sült Államokban gyártott áru­cikkek vámjának fokozatos meg­szüntetését, más exportok 50 szá­zalékos csökkentését. „Ez lehető­vé teszi főbb iparágaink számára, hogy versenyképesek legyenek Nyugat-Európában” — mondotta. Kennedy üzenete a kongresszushoz Az elnök az Egyesült Államok fegyverkezéséről, a munkanélküliségről és a fizetési mérleg deficitjéről W­­alter Lippmann: „Csak sajnálatra méltó mániákusok tiltakozhatnak a tárgyalások ellen" Washington, január 11. (AP) Walter Lippmann, az ismert amerikai publicista, egy washing­toni sajtóklubban mondott beszé­dében nemzetközi kérdésekkel foglalkozott. Lippmann kijelentet­te: „Megengedhetetlenül veszélyes és értelmetlen a háború elindítása, de ugyanak­kor rendkívül nehéz a béke megteremtése.” A továbbiak­ban megállapította, hogy „csak azok a köztünk élő sajnálatra méltó személyek követelik, hogy elég a tárgyalásokból és dobják le a bombát, akiknek fogalmuk sincs, hogy miről beszélnek ... Ők még a múlthoz tartoznak ... Csak az öngyilkosság mániákusai nyomnák meg a nukleáris háborút megindí­tó gombot”. „Ha sikerül elhárítani a nukleá­ris háborút — folytatta az ameri­kai publicista —, akkor más síkra terelődik a két társadalom verse­nye, nevezetesen, melyik tud gaz­dagabbá, hatalmasabbá válni, me­lyik képes élre törni a tudomány­ban és a technikában, gondoskodni a lakosság megfelelő szinten tör­ténő oktatásáról és melyik képet tudatosítani a néppel, hogy leg­szebb reménye valóra váltásáén munkálkodhat." Lippmann befejezésül megismé­telte a washingtoni kormánynak azt a hivatalos álláspontját, hogy a nyugati világot csak az agresss­­szív NATO mentheti meg. Az angolok támaszpontot építenek az Arab-tengeren Az ománi imám damaszkuszi irodája közölte, hogy az Omán ősi területét képező Masira szigetét az Arab-tengeren az angolok hadi­támaszponttá építik ki. Eddig 8000 angol katona érkezett a szigetre Afrika keleti körzeteiből. KERESSE FEL A MOST MEGNYÍLT EGRESSY ÉTTERMET (XIV., Hungária körút 53—55.) Kitűnő ebédek, vacsorák, különleges székely ételek Háromszéki tokány 11,45 Érmelléki sertésborda 10,80 Kőrösparti lucskoskáposzta 10,30 Szilágyi galuska 5,85 Vargabéres 7,15 HANGULATOS ZENE­­

Next