Népszabadság, 1962. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-02 / 51. szám

2 Hősies küzdelemben megmentettek négy pécsi bányászt (Tudósítónktól.) Bányaomlás történt kedden, a késő délutáni órákban a Pécsi Szénbányászati Tröszt Béke­akná­jában. A központi mentőállomás tagjai már harmadik napja egy nagyobb bányatűz lokalizálásán fáradoztak, amikor riasztó hír jött­ az ötödik mélyszinten, a 11-es telepi fejtés összeomlott, s négy bányászt maga alá temetett. A bányamentők azonnal oda­siettek. Kedden 16.35 órakor kezd­ték meg a mentést. Nagyon nehéz dolguk volt. Alig haladtak előre két és fél méternyit, amikor úgy látszott, hogy reménytelenné vá­lik a helyzet. Mind erősebb nyo­más nehezedett a fejtésre, a be­épített ácsolatok deformálódtak. De a mentőcsapat nem adta fel a küzdelmet. Szinte elölről kezdték a mentést. A veszélyeztetett hely­től mintegy 10 méterre biztosítá­si munkát végeztek, egészen az omlásig. Segélykiáltások hallat­szottak az omlás irányából. A holtfáradt mentők új erőre kap­va haladtak tovább, s kisvártat­va ráakadtak három bent rekedt bányászra. A megmentetteket azonnal kór­házba szállították, a mentők pedig tovább keresték a negyedik bá­nyászt. Hajnalra őt is élve hozták felszínre. A több mint 12 órás hő­sies küzdelem megmentette Pus­kás János csillés, Mén János csil­lés, Pesti István segédvájár és Gyöngyi István vájár életét. Ki­sebb zúzódásaik miatt azonban kórházi ápolásra szorulnak. ESTI TECHNIKUM BERENTÉN A Kazincbarcikai Vegyipari Technikum esti tagozata lehetőséget nyújt a környékbeli vegyipari üzemek dolgozóinak továbbtanulá­sára. A Borsodi Vegyikombinátból, a Berentei Vegyiművekből, a Borsodi Hőerőműből és a Sajószentpéteri Üveggyárból mintegy negyvenen tanulják a négyéves technikumi tananyagot. Képün­kön: Algebraóra. (Lajos György felvétele / MTI Fotó.) Három évvel ezelőtt jártam először Belvárdgyulán. Ott a ta­nácselnöktől hallottam először a helyi Közös Út Tsz-ben megvaló­sított tervezési rendszerről, a családi tervezésről’’. Országos hír Azóta a belvárdgyulai módszer országos hírre tett szert, Fischer elvtárs, a tsz elnöke és Torna Lászlóné, a szövetkezet főkönyve­lője számtalanszor nyilatkozott újságíróknak, rádió- és tv-riporte­­reknek, s az idén is be kellett szá­molniuk a családi tervezés elő­nyeiről a zsámbéki tsz-elnökkép­­ző iskolán és Szombathelyen, a tanácsakadémián. Eredményeik szépek, vonzóak: tavaly például a szomszédos Birján község nem is szervezett új tsz-t, hanem a község parasztsága egyöntetűen a belvárdgyulai Közös Út Tsz-be kérte felvételét. Most, a télen a szomszédos Olasz és a közeli Hás­­ságy, a két tsz-község is csatlako­zott a Közös Úthoz. S állandó a küldöttségjárás Magyarsarlósról és Lothárdról is, csakhogy az ötezer holdasra növekedett tsz tagsága — igen helyesen! — nem járul hozzá az újabb csatlakozók felvételéhez, ellenben javasolja, hogy Sarlóson és Lothárdon is térjenek át mi­előbb a családi tervezésre, s ehhez a közös Út tapasztalt vezetői ad­janak meg minden támogatást. — Mi a családi tervezés lénye­ge? Tománé, a főkönyvelő számta­lanszor válaszolt erre a kérdésre, most mégis némi tépelődés után szólalt csak meg. Mintha a legtö­mörebb meghatározást keresné. — A lényege az, hogy minden tsz-tag teljesen a magáénak érzi a tsz-t, mint valamikor a saját földjét. Nem lehet, hogy ne érezze magáénak. S valóban, ez az, ami új és alapvető a családi tervezésben. Belvárdgyulán ugyanis már a szö­vetkezet első évében úgy készítet­ték el a tsz tervét, hogy azt egyez­tették a családok tervével. S mint akkor, azóta is minden család megtervezi év elején, hogy hány munkaegységet akar teljesíteni az előttük álló gazdasági évben, mennyit vállal a kapásokból csa­ládi művelésre és mennyi búzát, kukoricát, zöldtakarmányt és egyéb terményt kér természetben a szövetkezettől, kér-e havi kész­pénzelőleget, illetve év közben vagy év végén vesz fel nagyobb összeget, ahogy a család szükség­letei megkívánják. Még tisztábban láthatjuk a módszert, ha látogatást teszünk egy belvárdgyulai családnál! Bogadicsék terve Bogadics Benedekékhez vezet utam. A Bogadics családból a csa­ládfőn kívül még ketten dolgoz­nak állandóan a szövetkezetben: veje és felesége. Csak az asszo­nyokat találjuk otthon, de ők is minden kérdésre pontosan tudnak válaszolni. Hiszen a családi tervek úgy születnek, hogy a család min­den tagja elmondja véleményét. Tavaly például 850 munkaegy­ség teljesítését vállalták, és noha valamennyien a növénytermesz­tésben dolgoztak, év végéig 1006 munkaegységet gyűjtött a család. Elvállaltak továbbá családi műve­lésre: öt hold kukoricát, 400—400 négyszögöl takarmány- és cukor­répát, 500 négyszögöl burgonyát és 800 négyszögöl napraforgót. Ez­zel szemben természetben kértek 20 mázsa búzát, 17 mázsa árpát, 60 mázsa kukoricát, 60 mázsa ta­karmányrépát, 1200 négyszögöl lu­cernát és egy hold réti kaszálót. Év közben pénzelőleget nem igé­nyeltek, csak év végére a teljes összeget. (A tsz, amely a módszer­rel igen megerősödött és nagy tar­talékokkal rendelkezik, tavaly 35 forintot biztosított egy munkaegy­ségre, s zárszámadás után munka­egységenként 39 forintot fizetett ki.) A tsz a család tervét elfogadta és jóváhagyta azzal a kikötéssel, hogy a családi művelésre vállalt kapások területét Bogadicsék meg kell emeljék mintegy 10 százalék­kal, ha meg akarják hiánytalanul kapni a megtervezett terménye­ket. Ellenkező esetben a termé­szetbeni juttatást csökkentik. És Bogadicsék szívesen vállalták a többletet. Jól tudják, hogy a tsz­­tagok családi tervei csak akkor teljesíthetők, ha a munkák is ma­radéktalanul el vannak végezve. — Mit terveznek az idén? — kérdezem, mert a családi tervek összeírására és megbeszélésére csak február végén, március ele­jén kerül sor. Bogadicséknál egyszerű a válasz. — Ugyanazt, amit tavaly. A pénzt is csak zárszámadáskor vesszük fel. Meglátogatnak 680 családot Természetesen a tervek sokré­tűek, sajátosak. Svegál Ferenc például azért tervezett tavaly ke­vesebb munkaegységet, mert tud­ta, hogy a legnagyobb dologidő­ben kell Mohácsra utaznia, hogy tanító fiának segítsen a házépítés­ben. Mádi József, aki tavaly már­cius óta tsz-tag és a kőműves­brigádban dolgozik, állandó havi 500 forint előleget igényelt, s ha­sonlóképpen­­havi előleget vesz fel Cséplő Ferenc is. Mások viszont, akik nagyobb családi beruházá­sokra készülnek, egy-egy adott időpontban vesznek fel nagyobb, több ezer forintos összeget. És a Közös Út Tsz-ben ég a ke­zek alatt a munka, mert tudják a tagok, hogy ez az előfeltétele terveik teljesítésének. Mindent megkapnak a tsz-től, amit meg­fontoltan, a családi szükségletnek megfelelően jegyeznek fel a terv­­lapocskákra, ha a vállalt munkát időben, jól elvégzik. Svegál Ferencéknél a házigazda elégedetten mutatja év végi szám­adását. — Tíz mázsa búzát, negyven mázsa kukoricát, tíz mázsa árpát, azonkívül szalmát, fát, kukorica­szárat kértem a tsz-től, de még így is 12 767 forint 47 fillért kap­tam zárszámadáskor. Igaz ugyan, hogy ebben az összegben a 2686 forint földjáradék is benne van... — Szép jövedelem ... — Szép, szép. De meg is raga­dunk minden munkát. Ha időnk engedte, az erdészetnek ültettük a kanadai nyárt, vagy a peterdi­­eknek segítettünk az őszi vetés­ben. Mi végezzük az útkarbantar­tást is, és amit lehet, saját erő­ből építünk meg. Áramlik a pénz a szövetkezet egyszámlájára!... Most azért nehezebb év elé né­zünk, amióta négy községre ter­jed a határunk. Négy falu — egy nóta... A szövetkezet meg­bízottainak — a főkönyvelő irányításával — az elkövetkező napokban 680 csalá­dot kell meglátogatniuk, s az ola­­sziak és hásságyiak — az újonnan csatlakozottak — csak most is­merkednek a családi tervezéssel. De házról-házra mennek a terv­egyeztető párok, és ahol szüksé­ges, segítenek az első családi terv elkészítésében. Köszönőlevelek — Jogos-e a tsz-tagok aggo­dalma? Az egyesülés valóban visszaveti a tsz-t? — kérdezem a főkönyvelőt. — A megnagyobbodott terület nagyobb feladatokkal jár. De az elnök bízik abban, hogy az idén sem fizetünk majd kevesebbet egy munkaegységre, mint tavaly. Mégis óvatosan terveztünk, s az idén 35 helyett 30 forint a biztosí­tott munkaegység értéke. Bízunk a családi tervezés előnyeiben. Ahol ezt jól alkalmazzák, ott rit­kán marad el az eredmény. Leg­utóbb is a sellyei járásból kaptunk köszönőlevelet a tsz-tagoktól, mert módszerünkkel sikerült szövetke­zetüket kizökkenteni a mélypont­ról. Pécsett a járási pártbizottságon szintén csak jót és szépet tudnak mondani a családi tervezésről. Nyolc község alkalmazza már ezt a módszert a járásban, s az idén újabb három — Szentlőrinc, Bak­­sa, Ócsárd — megpróbálkozik vele. Hadd érezzék a tagok még inkább magukénak a szövetkeze­tét! Lakos György így terveznek Belvárdgyulán A csal­rdi térvesés előnyei NÉPSZABADSÁG 1962. március 1. csütörtök Somogyi Miklós elvtárs látogatása Oroszlányon Somogyi Miklós elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán Oroszlányba láto­gatott. Nemeslaki Tivadarnak, az MSZMP Komárom megyei Bi­zottsága első titkárának, Kovács Györgynek, a Tatai Járási Párt­­bizottság titkárának, s a város vezetőinek a társaságában megte­kintette az épülő új erőművet, az új palaierőművet, majd az ország egyik legszebb bányászszállóját, a Béke Szállót kereste fel. Délután a város művelődési házában tar­tott aktívaülésen Somogyi elvtárs időszerű politikai és gazdasági kérdésekről beszélt. Magyar filmbemutató Koppenhágában és Brüsszelben A Dán-Magyar Baráti Társa­ság február 27-én Koppenhágában filmbemutatót rendezett, amelyen a Tegnap című magyar filmet ve­títették le. A film a megjelentek körében nagy tetszést aratott. Brüsszelben meghívott közönség előtt bemutatták a Két félidő a pokolban című magyar filmet. A vetítésen megjelent a brüsszeli diplomáciai testület több képvise­lője. (MTI) Újfajta zöldborsócséplő gép A Miskolci Mezőgazdasági Gép­javító Vállalatnál két éve kezdték meg a zöldborsócséplő gépek gyártását. A gép, amely óránként 12 mázsa, konzerválásra alkalmas zöldborsót fejt ki, megnyerte a vevők tetszését, s eddig hatvan­kettőt küldtek külföldre. Az idén ennek csaknem kétszeresére, száz­tizenhét gépre kaptak rendelést Lengyelországból és a Szovjet­unióból, sőt, jövő évi szállításra is csaknem százat jegyeztek már elő. A vevőkör bővítésére az idén elkészítik a gép újfajta, robbanó­motoros változatát. Az eddigiek ugyanis villamos meghajtással működtek, így csak ott használ­hatták, ahol villanyáram volt. Az új típus sorozatgyártására a jövő évben térnek rá, s az igények fe­lét már ezekkel elégítik ki. (MTI) Ötéves községfejlesztési tervek Szolnok megyében A Szolnok megyei Tanács érté­kelte a városok és községek köz­ségfejlesztési versenyének múlt évi eredményeit. A városok kö­zül Szolnok vívta ki az elsőséget, ahol csaknem 12 000 társadalmi munkás segítette a kitűzött célok megvalósítását. A községek verse­nyében Jászjákóhalma bizonyult a legjobbnak. A falu minden fel­nőtt lakosára csaknem 120 forint értékű társadalmi munka jut. A megyei tanács a községfejlesztési program megvalósítására ez évben is meghirdette a községek és vá­rosok vetélkedését. Az első helye­zést elért városi tanács részére vándorzászlót és 120 000 forint pénzjutalmat, az első község ré­szére pedig 80 000 forint pénzju­talmat tűzött ki. A megyében öt­éves községfejlesztési terveket ké­szítenek, és előre meghatározzák a legfontosabb falufejlesztési ten­nivalókat. (MTI) Az átlagosnál alacsonyabb lesz tavasszal az alföldi kutak vize Radioaktív izotóppal vizsgálják meg a talajvíz áramlását A mezőgazdaság és az építőipar munkáját sok tekintetben befo­lyásolja a talajvíz. Ezért a Víz­gazdálkodási Tudományos Kutató Intézet úttörőként kidolgozta a talajvíz előrejelzésének számítási módszerét, hogy a növényter­mesztőket és az építőket ne érje meglepetés, megtehessék intézke­déseiket. Dr. Ubell Károly veze­tésével most készítették el a ku­tatók a legújabb jelentést. Mint­egy 2200 kútban végzett mérések és az utóbbi hónapokban lehul­lott csapadék alapján megállapí­tották, hogy tavasszal átlagosan 20—50 centiméterrel alacsonyabb vízszint várható a kisalföldi és a nagyalföldi kutakban. Ez a víz­állás már inkább a száraz évszak­ra jellemző. A kutatók most új vizsgálatot kezdenek, radioaktív izotóp se­gítségével figyelik meg a talajvíz áramlásának törvényszerűségeit. Eddig csak elméleti számításokkal lehetett következtetni a vízszi­várgás sebességére, a víz mennyi­ségére. Izotóppal azonban ponto­san meg tudják határozni ezeket az adatokat. A Duna mentén, Harta község közelében készítik el az első kísérleti kutakat. A radioaktivitást jelző automatikus áramlásmérő műszert a Csepel Vas- és Fémművek izotóplabora­tóriumának dolgozói állították össze. A tudományos munkában együttműködik a kutatókkal dr. Erdélyszky Zsigmond, a Buda­pesti Műszaki Egyetem atomfizi­kusa is. A vizsgálathoz jód 131-es jelzésű izotópot használnak, mert ennek néhány hét múlva teljesen megszűnik a radioaktív sugárzása. Kísérletsorozatot rendeznek ké­sőbb Tass község közelében is. Ez a tudományos munka sok segítsé­get ad majd a vízgazdálkodásnak, mert az áramlás törvényszerűsé­gei alapján ki lehet választani a legmegfelelőbb pontot az új kút fúrására. (MTI) Összerakható autógarázs duzzasztott perlitből (Tudósítónktól.) A Nyíregyházi Vasszerkezeti és Gépipari Vállalat a belegrádi perlitüzemmel közösen a napok­ban fejezi be egy 5x3 méter alap­­területű, 2,20 méter magas duz­zasztott perlitbetonból készült autógarázs mintapéldányának el­készítését. A 800 kilogramm sú­lyú, perlitbeton panelből össze­állítható garázs iránt máris nagy az érdeklődés hazai és külföldi szakkörökben. A garázs vasszer­kezeti része is szétszedhető és egy tehergépkocsival az egész garázs a kívánt helyre szállít­ható. Az összerakható garázs ára előreláthatólag 7—8 ezer forint lesz.

Next