Népszabadság, 1962. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-02 / 51. szám
2 Hősies küzdelemben megmentettek négy pécsi bányászt (Tudósítónktól.) Bányaomlás történt kedden, a késő délutáni órákban a Pécsi Szénbányászati Tröszt Békeaknájában. A központi mentőállomás tagjai már harmadik napja egy nagyobb bányatűz lokalizálásán fáradoztak, amikor riasztó hír jött az ötödik mélyszinten, a 11-es telepi fejtés összeomlott, s négy bányászt maga alá temetett. A bányamentők azonnal odasiettek. Kedden 16.35 órakor kezdték meg a mentést. Nagyon nehéz dolguk volt. Alig haladtak előre két és fél méternyit, amikor úgy látszott, hogy reménytelenné válik a helyzet. Mind erősebb nyomás nehezedett a fejtésre, a beépített ácsolatok deformálódtak. De a mentőcsapat nem adta fel a küzdelmet. Szinte elölről kezdték a mentést. A veszélyeztetett helytől mintegy 10 méterre biztosítási munkát végeztek, egészen az omlásig. Segélykiáltások hallatszottak az omlás irányából. A holtfáradt mentők új erőre kapva haladtak tovább, s kisvártatva ráakadtak három bent rekedt bányászra. A megmentetteket azonnal kórházba szállították, a mentők pedig tovább keresték a negyedik bányászt. Hajnalra őt is élve hozták felszínre. A több mint 12 órás hősies küzdelem megmentette Puskás János csillés, Mén János csillés, Pesti István segédvájár és Gyöngyi István vájár életét. Kisebb zúzódásaik miatt azonban kórházi ápolásra szorulnak. ESTI TECHNIKUM BERENTÉN A Kazincbarcikai Vegyipari Technikum esti tagozata lehetőséget nyújt a környékbeli vegyipari üzemek dolgozóinak továbbtanulására. A Borsodi Vegyikombinátból, a Berentei Vegyiművekből, a Borsodi Hőerőműből és a Sajószentpéteri Üveggyárból mintegy negyvenen tanulják a négyéves technikumi tananyagot. Képünkön: Algebraóra. (Lajos György felvétele / MTI Fotó.) Három évvel ezelőtt jártam először Belvárdgyulán. Ott a tanácselnöktől hallottam először a helyi Közös Út Tsz-ben megvalósított tervezési rendszerről, a családi tervezésről’’. Országos hír Azóta a belvárdgyulai módszer országos hírre tett szert, Fischer elvtárs, a tsz elnöke és Torna Lászlóné, a szövetkezet főkönyvelője számtalanszor nyilatkozott újságíróknak, rádió- és tv-riportereknek, s az idén is be kellett számolniuk a családi tervezés előnyeiről a zsámbéki tsz-elnökképző iskolán és Szombathelyen, a tanácsakadémián. Eredményeik szépek, vonzóak: tavaly például a szomszédos Birján község nem is szervezett új tsz-t, hanem a község parasztsága egyöntetűen a belvárdgyulai Közös Út Tsz-be kérte felvételét. Most, a télen a szomszédos Olasz és a közeli Hásságy, a két tsz-község is csatlakozott a Közös Úthoz. S állandó a küldöttségjárás Magyarsarlósról és Lothárdról is, csakhogy az ötezer holdasra növekedett tsz tagsága — igen helyesen! — nem járul hozzá az újabb csatlakozók felvételéhez, ellenben javasolja, hogy Sarlóson és Lothárdon is térjenek át mielőbb a családi tervezésre, s ehhez a közös Út tapasztalt vezetői adjanak meg minden támogatást. — Mi a családi tervezés lényege? Tománé, a főkönyvelő számtalanszor válaszolt erre a kérdésre, most mégis némi tépelődés után szólalt csak meg. Mintha a legtömörebb meghatározást keresné. — A lényege az, hogy minden tsz-tag teljesen a magáénak érzi a tsz-t, mint valamikor a saját földjét. Nem lehet, hogy ne érezze magáénak. S valóban, ez az, ami új és alapvető a családi tervezésben. Belvárdgyulán ugyanis már a szövetkezet első évében úgy készítették el a tsz tervét, hogy azt egyeztették a családok tervével. S mint akkor, azóta is minden család megtervezi év elején, hogy hány munkaegységet akar teljesíteni az előttük álló gazdasági évben, mennyit vállal a kapásokból családi művelésre és mennyi búzát, kukoricát, zöldtakarmányt és egyéb terményt kér természetben a szövetkezettől, kér-e havi készpénzelőleget, illetve év közben vagy év végén vesz fel nagyobb összeget, ahogy a család szükségletei megkívánják. Még tisztábban láthatjuk a módszert, ha látogatást teszünk egy belvárdgyulai családnál! Bogadicsék terve Bogadics Benedekékhez vezet utam. A Bogadics családból a családfőn kívül még ketten dolgoznak állandóan a szövetkezetben: veje és felesége. Csak az asszonyokat találjuk otthon, de ők is minden kérdésre pontosan tudnak válaszolni. Hiszen a családi tervek úgy születnek, hogy a család minden tagja elmondja véleményét. Tavaly például 850 munkaegység teljesítését vállalták, és noha valamennyien a növénytermesztésben dolgoztak, év végéig 1006 munkaegységet gyűjtött a család. Elvállaltak továbbá családi művelésre: öt hold kukoricát, 400—400 négyszögöl takarmány- és cukorrépát, 500 négyszögöl burgonyát és 800 négyszögöl napraforgót. Ezzel szemben természetben kértek 20 mázsa búzát, 17 mázsa árpát, 60 mázsa kukoricát, 60 mázsa takarmányrépát, 1200 négyszögöl lucernát és egy hold réti kaszálót. Év közben pénzelőleget nem igényeltek, csak év végére a teljes összeget. (A tsz, amely a módszerrel igen megerősödött és nagy tartalékokkal rendelkezik, tavaly 35 forintot biztosított egy munkaegységre, s zárszámadás után munkaegységenként 39 forintot fizetett ki.) A tsz a család tervét elfogadta és jóváhagyta azzal a kikötéssel, hogy a családi művelésre vállalt kapások területét Bogadicsék meg kell emeljék mintegy 10 százalékkal, ha meg akarják hiánytalanul kapni a megtervezett terményeket. Ellenkező esetben a természetbeni juttatást csökkentik. És Bogadicsék szívesen vállalták a többletet. Jól tudják, hogy a tsztagok családi tervei csak akkor teljesíthetők, ha a munkák is maradéktalanul el vannak végezve. — Mit terveznek az idén? — kérdezem, mert a családi tervek összeírására és megbeszélésére csak február végén, március elején kerül sor. Bogadicséknál egyszerű a válasz. — Ugyanazt, amit tavaly. A pénzt is csak zárszámadáskor vesszük fel. Meglátogatnak 680 családot Természetesen a tervek sokrétűek, sajátosak. Svegál Ferenc például azért tervezett tavaly kevesebb munkaegységet, mert tudta, hogy a legnagyobb dologidőben kell Mohácsra utaznia, hogy tanító fiának segítsen a házépítésben. Mádi József, aki tavaly március óta tsz-tag és a kőművesbrigádban dolgozik, állandó havi 500 forint előleget igényelt, s hasonlóképpenhavi előleget vesz fel Cséplő Ferenc is. Mások viszont, akik nagyobb családi beruházásokra készülnek, egy-egy adott időpontban vesznek fel nagyobb, több ezer forintos összeget. És a Közös Út Tsz-ben ég a kezek alatt a munka, mert tudják a tagok, hogy ez az előfeltétele terveik teljesítésének. Mindent megkapnak a tsz-től, amit megfontoltan, a családi szükségletnek megfelelően jegyeznek fel a tervlapocskákra, ha a vállalt munkát időben, jól elvégzik. Svegál Ferencéknél a házigazda elégedetten mutatja év végi számadását. — Tíz mázsa búzát, negyven mázsa kukoricát, tíz mázsa árpát, azonkívül szalmát, fát, kukoricaszárat kértem a tsz-től, de még így is 12 767 forint 47 fillért kaptam zárszámadáskor. Igaz ugyan, hogy ebben az összegben a 2686 forint földjáradék is benne van... — Szép jövedelem ... — Szép, szép. De meg is ragadunk minden munkát. Ha időnk engedte, az erdészetnek ültettük a kanadai nyárt, vagy a peterdieknek segítettünk az őszi vetésben. Mi végezzük az útkarbantartást is, és amit lehet, saját erőből építünk meg. Áramlik a pénz a szövetkezet egyszámlájára!... Most azért nehezebb év elé nézünk, amióta négy községre terjed a határunk. Négy falu — egy nóta... A szövetkezet megbízottainak — a főkönyvelő irányításával — az elkövetkező napokban 680 családot kell meglátogatniuk, s az olasziak és hásságyiak — az újonnan csatlakozottak — csak most ismerkednek a családi tervezéssel. De házról-házra mennek a tervegyeztető párok, és ahol szükséges, segítenek az első családi terv elkészítésében. Köszönőlevelek — Jogos-e a tsz-tagok aggodalma? Az egyesülés valóban visszaveti a tsz-t? — kérdezem a főkönyvelőt. — A megnagyobbodott terület nagyobb feladatokkal jár. De az elnök bízik abban, hogy az idén sem fizetünk majd kevesebbet egy munkaegységre, mint tavaly. Mégis óvatosan terveztünk, s az idén 35 helyett 30 forint a biztosított munkaegység értéke. Bízunk a családi tervezés előnyeiben. Ahol ezt jól alkalmazzák, ott ritkán marad el az eredmény. Legutóbb is a sellyei járásból kaptunk köszönőlevelet a tsz-tagoktól, mert módszerünkkel sikerült szövetkezetüket kizökkenteni a mélypontról. Pécsett a járási pártbizottságon szintén csak jót és szépet tudnak mondani a családi tervezésről. Nyolc község alkalmazza már ezt a módszert a járásban, s az idén újabb három — Szentlőrinc, Baksa, Ócsárd — megpróbálkozik vele. Hadd érezzék a tagok még inkább magukénak a szövetkezetét! Lakos György így terveznek Belvárdgyulán A csalrdi térvesés előnyei NÉPSZABADSÁG 1962. március 1. csütörtök Somogyi Miklós elvtárs látogatása Oroszlányon Somogyi Miklós elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán Oroszlányba látogatott. Nemeslaki Tivadarnak, az MSZMP Komárom megyei Bizottsága első titkárának, Kovács Györgynek, a Tatai Járási Pártbizottság titkárának, s a város vezetőinek a társaságában megtekintette az épülő új erőművet, az új palaierőművet, majd az ország egyik legszebb bányászszállóját, a Béke Szállót kereste fel. Délután a város művelődési házában tartott aktívaülésen Somogyi elvtárs időszerű politikai és gazdasági kérdésekről beszélt. Magyar filmbemutató Koppenhágában és Brüsszelben A Dán-Magyar Baráti Társaság február 27-én Koppenhágában filmbemutatót rendezett, amelyen a Tegnap című magyar filmet vetítették le. A film a megjelentek körében nagy tetszést aratott. Brüsszelben meghívott közönség előtt bemutatták a Két félidő a pokolban című magyar filmet. A vetítésen megjelent a brüsszeli diplomáciai testület több képviselője. (MTI) Újfajta zöldborsócséplő gép A Miskolci Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál két éve kezdték meg a zöldborsócséplő gépek gyártását. A gép, amely óránként 12 mázsa, konzerválásra alkalmas zöldborsót fejt ki, megnyerte a vevők tetszését, s eddig hatvankettőt küldtek külföldre. Az idén ennek csaknem kétszeresére, száztizenhét gépre kaptak rendelést Lengyelországból és a Szovjetunióból, sőt, jövő évi szállításra is csaknem százat jegyeztek már elő. A vevőkör bővítésére az idén elkészítik a gép újfajta, robbanómotoros változatát. Az eddigiek ugyanis villamos meghajtással működtek, így csak ott használhatták, ahol villanyáram volt. Az új típus sorozatgyártására a jövő évben térnek rá, s az igények felét már ezekkel elégítik ki. (MTI) Ötéves községfejlesztési tervek Szolnok megyében A Szolnok megyei Tanács értékelte a városok és községek községfejlesztési versenyének múlt évi eredményeit. A városok közül Szolnok vívta ki az elsőséget, ahol csaknem 12 000 társadalmi munkás segítette a kitűzött célok megvalósítását. A községek versenyében Jászjákóhalma bizonyult a legjobbnak. A falu minden felnőtt lakosára csaknem 120 forint értékű társadalmi munka jut. A megyei tanács a községfejlesztési program megvalósítására ez évben is meghirdette a községek és városok vetélkedését. Az első helyezést elért városi tanács részére vándorzászlót és 120 000 forint pénzjutalmat, az első község részére pedig 80 000 forint pénzjutalmat tűzött ki. A megyében ötéves községfejlesztési terveket készítenek, és előre meghatározzák a legfontosabb falufejlesztési tennivalókat. (MTI) Az átlagosnál alacsonyabb lesz tavasszal az alföldi kutak vize Radioaktív izotóppal vizsgálják meg a talajvíz áramlását A mezőgazdaság és az építőipar munkáját sok tekintetben befolyásolja a talajvíz. Ezért a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet úttörőként kidolgozta a talajvíz előrejelzésének számítási módszerét, hogy a növénytermesztőket és az építőket ne érje meglepetés, megtehessék intézkedéseiket. Dr. Ubell Károly vezetésével most készítették el a kutatók a legújabb jelentést. Mintegy 2200 kútban végzett mérések és az utóbbi hónapokban lehullott csapadék alapján megállapították, hogy tavasszal átlagosan 20—50 centiméterrel alacsonyabb vízszint várható a kisalföldi és a nagyalföldi kutakban. Ez a vízállás már inkább a száraz évszakra jellemző. A kutatók most új vizsgálatot kezdenek, radioaktív izotóp segítségével figyelik meg a talajvíz áramlásának törvényszerűségeit. Eddig csak elméleti számításokkal lehetett következtetni a vízszivárgás sebességére, a víz mennyiségére. Izotóppal azonban pontosan meg tudják határozni ezeket az adatokat. A Duna mentén, Harta község közelében készítik el az első kísérleti kutakat. A radioaktivitást jelző automatikus áramlásmérő műszert a Csepel Vas- és Fémművek izotóplaboratóriumának dolgozói állították össze. A tudományos munkában együttműködik a kutatókkal dr. Erdélyszky Zsigmond, a Budapesti Műszaki Egyetem atomfizikusa is. A vizsgálathoz jód 131-es jelzésű izotópot használnak, mert ennek néhány hét múlva teljesen megszűnik a radioaktív sugárzása. Kísérletsorozatot rendeznek később Tass község közelében is. Ez a tudományos munka sok segítséget ad majd a vízgazdálkodásnak, mert az áramlás törvényszerűségei alapján ki lehet választani a legmegfelelőbb pontot az új kút fúrására. (MTI) Összerakható autógarázs duzzasztott perlitből (Tudósítónktól.) A Nyíregyházi Vasszerkezeti és Gépipari Vállalat a belegrádi perlitüzemmel közösen a napokban fejezi be egy 5x3 méter alapterületű, 2,20 méter magas duzzasztott perlitbetonból készült autógarázs mintapéldányának elkészítését. A 800 kilogramm súlyú, perlitbeton panelből összeállítható garázs iránt máris nagy az érdeklődés hazai és külföldi szakkörökben. A garázs vasszerkezeti része is szétszedhető és egy tehergépkocsival az egész garázs a kívánt helyre szállítható. Az összerakható garázs ára előreláthatólag 7—8 ezer forint lesz.