Népszabadság, 1962. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-02 / 51. szám
1962. március 1. csütörtök NÉPSZABADSÁG A közbiztonság őre A kötelességtudásáról ismert körzetében Göbölös Sándor rendőr szakaszvezető, körzetmegbízott. A határozott és mindenkor fegyelmezett rendőr még csak ötödik éve van szolgálatban, de már sokszor bebizonyította, hogy rátermett a foglalkozására, hivatásának érzi azt. Amikor szállítómunkás volt, segédrendőrnek jelentkezett s ekkor szerezte meg mostani hivatását. A múlt év őszén léptették elő körzetmegbízottá. Az 1961-es esztendő különben is emlékezetes marad számára: egy hónapon belül kétszer kapott jutalmat, és magasabb fizetési kategóriába sorolták. Ártalmatlanná tett egy háromtagú veszedelmes rablóbandát. Göbölös elvtársat, a 42 éves szakaszvezetőt, a terület lakói tisztelik, becsülik. Szereti az embereket és jó kapcsolatot teremtett velük. Kiérdemelte bizalmukat, s úgy tekintenek rá, mint a közbiztonság jeles őrére. (Kéri Dániel felvétele.) Szeptemberben Budapesten lesz a Nemzetközi Újságíró Szervezet kongresszusa (Tudósítónktól.) A Nemzetközi Újságíró Szervezet végrehajtó bizottsága legutóbbi, Havannában tartott ülésén elfogadta a Magyar Újságírók Országos Szövetségének meghívását, s elhatározta, hogy a szervezet soron következő, V. kongresszusát Budapesten rendezi meg az idén, szeptemberben. A Prágában székelő szervezet előző kongresszusát 1958-ban Bukarestben tartották, ahol megvitatták a haladó újságírók nemzetközi együttműködésének legfontosabb kérdéseit. Havannában már 39 ország küldötte vett részt a végrehajtó bizottság ülésén, a budapesti kongresszus pedig újabb felvételi kérelmeket tárgyal. A havannai ülésen elfogadták a Kubai Újságíró Szövetség, a Mexikói Újságíró Szövetség, a Bolíviai Újságírók Nemzeti Szövetsége és a Mali Újságírók Szervezete felvételi kérelmét, s ezeket jóváhagyás végett terjesztik az V. kongresszus elé. A Magyar Újságírók Országos Szövetségében megkezdődtek a kongresszus szervezeti előkészületei. „Jégszemlén" két balatoni hajó A MAHART siófoki telelőkikötőjéből a Csobánc motoros és a Jókai gőzös az idén először szerdán futott ki a nyílt vízre. A hajósok, a menetrend szerinti forgalom megindulása előtt megtartják a „jégszemlét”. A Balaton keleti partszakaszán összefüggő jégmezőt nem találtak, ellenben a tihanyi szorosban az utóbbi hetek viharai összehordták a jégtáblákat és nagyjából összefüggő jégmező keletkezett. A „dugót” a Csobánc hajó törte össze, majd folytatta útját Fonyód felé, ahol a kikötőben összeállt jeget szabdalta fel. A Jókai gőzös Balatonfüred felé vette útját. A szemlén megállapították, hogy a gyengébb testű alumínium vízibuszok egyelőre még nem hagyhatják el a kikötőt, mert a tó középső részén még sok a vízből alig kilátszó, vastag jégtömb. (MTI) Célgépek segítik a Pannónia motorok gyártását A Csepel Vas- és Fémművek Motorkerékpárgyárában készülő Pannónia motorok mind keresettebbek külföldön. A gyár exportkötelezettsége két év alatt tíz százalékkal nőtt, s az igényeket úgy kell kielégítenie a vállalatnak, hogy a múlt évihez képest majdnem 8 százalékal javuljon a termelékenység és mintegy 10 millió forinttal csökkenjen a termelési költség. Az üzemben készült, könnyen kezelhető, részben automatizált célgépekkel több üzemrészben máris megteremtették a termelékenyebb és gazdaságosabb munka feltételeit. Az idei célgépesítési program 60 százalékkal magasabb a tavalyinál. Kiemelkedő feladat a 6 gépegységből álló motorházmegmunkáló célgépsor elkészítése, amellyel egy év alatt 1,8 millió forintot takaríthatnak majd meg. Ezt a gépsort még az év első felében üzembe helyezik. 8 iiiiiaiiaaaaaiiiaaiaaaaaaiiiiiiaiiiiiaiiiaiiiiliaiiiaiiiaaiaaaaaiiiiiiiifl Tudomány, gyakorlat és közélet Beszélgetés dr. Bognár Rezső akadémikussal Dr. Bognár Rezső akadémikust, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem szerves kémiai tanszékének professzorát már levélben felkértük az alábbi beszélgetésre, a találkozásra mégis nehéz volt alkalmat keríteni, mert Bognár elittárs igen elfoglalt ember. Debrecenben nemcsak tanszékvezető professzor, hanem az egyetem tudományos rektorhelyettese is. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia vegyészosztálya vezetőségének is. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, 1952 óta országgyűlési képviselő, tagja az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának, 1961 óta tagja az Elnöki Tanácsnak. — Hogyan győzi ezt a rengeteg munkát, feladatot és felelősséget idővel és energiával? — tesszük fel az első kérdést. — Nem könnyen. Alaposan be kell osztani az időt, és bizony, gyakran teszem meg — különböző közlekedési eszközökkel — a Debrecen és Budapest közötti utat. Nemrég jártam a fővárosban, az országgyűlés ülésszakán, és most újra itt vagyok. Ezúttal az Akadémia vegyészosztályának vezetőségi ülésére jöttem, hogy megbeszéljük a kémiai kutatások idei tervét Mielőtt hazautazom, még a Művelődésügyi Minisztériumba kell mennem, hogy átadjam azt a nyolc előterjesztést, amelyet képviselőcsoportunk vizsgálata nyomán a Hajdú-Bihar megyei Tanáccsal készítettünk a megye helyzetéről és tennivalóiról az oktatási reform végrehajtásával kapcsolatban. — Úgy tudjuk, hogy Bognár elvtárs mint mérnök, a budapesti műegyetemen tanított. A családja most is a fővárosban él? — Nem. Én 1950-ben „áttelepültem” Debrecenbe. Nagy ellensége vagyok az utazó professzorságnak. Én azt is hivatásomnak tartom, hogy Debrecent, az egykori cívisvárost, nagyiparral rendelkező kulturális gócponttá, szocialista várossá fejlesszük. Nem hiszek abban, hogy akár az oktatásban, akár a kutatásban a tőle várható teljességet tudná nyújtani az, aki nem ott él, ahová a munkája köti. Az én hivatásom a tudomány művelése, a kutatás és az oktatás. De véleményem szerint az oktatás, a kutatás és a köz ügyeiben való aktív részvétel összefügg. Egy olyan országban — mint nálunk —, ahol a kémia tudománya ilyen hatalmas fellendülés előtt áll, minden kémikusnak kötelessége, hogy munkájának helyét, jelentőségét, szerepét a legtávolibb összefüggésekben is ismerje és felismerje. — Milyen feladatok foglalkoztatják az egyes területeken? Sorrendben először talán a kutatómunkában. — Egyetemünk szerves kémiai intézetében elvi síkon is folynak kutatások, úgynevezett alapkutatások, de igen sok kutatómunkánknak van közvetlen s egyidejű kapcsolata a gyakorlattal. Három üzemmel, a Tiszavasvári Alkaloidagyárral, a debreceni Biogál Gyógyszergyárral és a Chinoinnal van kutatási szerződésünk, amelyet egy-egy évre kötünk konkrét célok megjelölésével. Eddigi eredményeink már sok szabadalom és újítás alapját adták az iparban. Meg kell említenünk, hogy intézetünkben az oktatókon kívül négy tudományos munkatárssal működik az Akadémia antibiotikum-kémiai kutatócsoportja. E csoport tagjai is részt vesznek az oktatásban, és az oktatók is a kutatómunkában. Legfőbb feladatunk a természetes eredetű szerves vegyületek kémiai kutatása. Olyan szerves vegyületeket vizsgálunk, amelyeknek élettani, gyógyhatása van. Más intézetekkel együttműködve, kutatjuk néhány új magyar antibiotikum kémiai szerkezetét is. Az antibiotikumkutatásokban egyre mélyülő, jó kapcsolatot tartunk fenn a Szovjetunió új antibiotikumokat kutató intézetével. — Sok munkát ad-e önnek az oktatás? — Hetenként hat órában tartok előadást a másodéves kémikusoknak. Ebben a félévben nem, de általában heti két órában úgynevezett speciál kollégiumot is tartok. Időnként ellenőriznem kell a laboratóriumi gyakorlatokat Mint tudományos rektorhelyettes, az egyetem bonyolult tudományos kutatási kérdéseivel foglalkozom. Meggyőződésem, hogy szükség van az oktatási reformra, mert a hallgatók megterhelése az egyes szakokon nem azonos, és mert szükséges kidolgozni a fejlődő tudományok oktatásának új módszereit. Ahol túlterhelés van, ott rosszabbak az eredmények. Mint régi pedagógus, örömmel mondhatom, hogy egyetemünk fiataljaiban ma már alig találni nyomát az öt évvel ezelőtt, sajnos, még jellemző cinizmusnak, kiábrándultságnak. Érdeklődőek, szorgalmasak. És ha szabad dicsekedni, azt is elmondom, hogy a nálunk végzett hallgatóknak általában 80—90 százaléka vidéken helyezkedik el. — Sok feladatot ad képviselői megbízatása is? — A már említett minisztériumi utam is képviselői út De itt van a debreceni Kodály Zoltán Zeneiskola ügye. Ebben az intézetben zenetanárokat is képeznek, de az iskola csak középfokú. Felsőfokúvá kellene nyilvánítani az iskolát, mint a többi tanítóképzőt, hiszen ennek megfelelő funkciót végez. Sok munkát ad a földgáz is. Én is egyik kezdeményezője voltam a már létrejövő országos bizottság megalakulásának. A bizottság azt vizsgálná meg, hogy a Hajdú-Biharban lelt földgázt hogyan tudnánk Debrecenben is hasznosítani, különös tekintettel a város és a megye iparosítására. — Bizonyára akad valami, ami a sok munkában halasztást szenved? — Sajnos, akad. Egyik tankönyvem írását nem tudtam időre befejezni. De egy másik könyvem, amely az Akadémia kiadásában fog megjelenni, már a hasábkorrektúráknál tart... Sokfelé mondtam el, első hallásra talál úgy tűnik, hogy az időm is, e munkám is szétaprózódik. Akadhatnak a tudomány hivatásos művelői között olyanok, akik engeri prakticistának tartanak, amiért e laboratórium és a katedra csendjét ilyen sűrűn cserélem fel a gyakorlati élet zajával. Mégsem érzem indokoltnak ezt a véleményt, mert én az élet minden jelenségében a tudományos problematikát keresem. A tudománynak pedig az élethez kell igazodnia, ez vitathatatlan. — Ez tehát az elvi összefüggés a tudós három tevékenysége között? — Nemcsak az elvi, a gyakorlati is. A népgazdaság szükségleteiről szerzett alaposabb ismereteink szerint irányítjuk kutatómunkánkat is , a legfontosabb, legidőszerűbb feladatokra. És az oktatásban sem mindegy, hogy miről, milyen részletesen beszélünk. Előadásaimban tudatosan állítom szembe a tárgyalt anyag elvontabb, esetleg „csak tudományosan szép” részleteit a gyakorlatilag jelentősebbekkel. Az úgynevezett steroidkutatás például nem volt az én területem, mégis vállaltam egy részét, mert volt alkalmam megfigyelni az import-export alakulását, s meggyőződtem a kutatás fontosságáról. A steroidhormonok nélkülözhetetlen gyógyszerek. Importjuk nagyon sokba kerül az országnak. De miből gyártsuk? Régebben az alapanyagokat általában állati eredetű hulladékból állították elő. Ez azonban korlátozott mennyiség. Intézetünk most olyan növényeket keres, amelyekből szintén előállítható. Ha a jövőben a steroidhormonok nyersanyagát mezőgazdaságunk termeszthetné, azzal mezőgazdaságunk is, iparunk is jól járna. Persze, befejezésül azt is el kell mondanom, hogy hitem szerint nemsokára eljön az idő, amikor éppen a gyakorlat, az élet fogja kívánni tőlünk, hogy munkánkat teljesebben koncentráljuk a szorosan vett tudományos és oktatói feladatokra. Akkor, ami- skor már előkészítettük és megszerveztük azokat a lehetőségeket, amelyeket felhasználván, a szakemberképzés és az intenzív kutatómunka lesz a fő feladat. Cserhalmi Imre Már szerelik a Kőbányai Fűtőerőművet A Kőbányai Fűtőerőmű építkezésén már hozzáláttak a belső szerelési munkákhoz. Az 500 millió forintos beruházással épülő erőmű látja majd el gőzzel a kilenc kőbányai nagyüzemet, valamint a József Attila lakótelepet. A korszerű pakuratüzelésű erőmű 1963 végére készül el teljesen, de a felszerelésre kerülő négy kazánból kettőt még az idén üzembe helyeznek. A létesítmény tervezője és beruházója a HŐTERV. Képünkön: Szerelik a több emelet magas kazánokat. (Wormser Antal felvétele.)