Népszabadság, 1962. július (20. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-01 / 152. szám

1962. július 1. vasárnap NÉPSZABADSÁG 3 Országos békekonferemia a Parlamentben (Tudósítónktól.) Szombat délelőtt az Országház kongresszusi ter­mében megkezdődött az országos békekonferencia, amelyet az Országos Béketanács hívott össze a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsával, a SZOT-tal, a KISZ központi bizottságával, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsával, a Magyar Tudományos Akadé­miával és a Magyar Írók Szövetségével együtt. A konferencián népünk képviseletében mintegy ezer küldött összegezte a magyar békemozgalom eredményeit és foglalt állást a moszkvai leszere­lési és béke-világkongresszus előtt korunk fő­­prob­lémáiban, végül megválasztotta a moszkvai világ­­kongresszuson részvevő magyar küldöttséget. Az országos békekonferencia elnök­ségében he­lyet foglalt Kállai Géla, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke, a Minisztertanács elnök­­helyettese, és dr. Münnich Ferenc államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Be­­resztóczy Miklós c. prépost, az Országos Béketa­nács katolikus bizottságának főtitkára, az ország­­gyűlés alelnöke, Bozsik József sportoló, Bugár Já­­nosné, a SZOT titkára, Csűrös Zoltán Kossuth-díjas akadémikus, Dezséry László, az Országos Béketa­nács főtitkára, Domanovszky Endre Kossuth-díjas festőművész, a Képzőművészeti Főiskola főigazga­tója, Dobozy Imre Kossuth-díjas író, Hamvas Endre püspök, az Országos Béketanács katolikus bizottsá­gának elnöke, a püspöki kar és az Opus Pacis elnöke, Jánossy Lajos Kossuth-díjas akadémikus, Káldy Zol­tán evangélikus püspök, Kodály Zoltán Kossuth-dí­jas akadémikus, zeneszerző, Kokas Ferenc, a Haza­fias Népfront Szabolcs megyei titkára, Makoldi Mi­­hályné Kossuth-díjas pedagógus, Markó Ödön szö­vőgyári munkás, Orbán László, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályvezetője, dr. Ortutay Gyula akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Öveges József Kossuth-díjas professzor, Perjési László, a KISZ központi bizott­ságának titkára, dr. Pesta László, a Hazafias Nép­front budapesti bizottságának alelnöke, Pintér Já­­nosné termelőszövetkezeti tag, Szakosíts Árpád, az Országos Béketanács elnöke, a Béke-világtanács Irodájának tagja, Szamosközi István református püspök, Székely Mihály Kossuth-díjas énekművész, Tolnay Klári Kossuth-díjas színművésznő, Tóth Lajos vezérőrnagy, Törőcsik Mari színművésznő, Vadász Elemér Kossuth-díjas akadémikus és dr. Zsebők Zoltán egyetemi tanár. Az elnökségben foglalt helyet James G. Endicott kanadai lelkész, a Béke-világtanács elnökségének tagja és több külföldi ország békemozgalmának képviselője, köztük J. D. Bernal asszony, a BVT elnökének neje, Ny. P. Semenyenko geológus, az Ukrán Tudományos Akadémia alelnöke, Heinz Altschal, az Osztrák Béketanács titkára, valamint lengyel, finn, nyugatnémet, iraki és francia ven­dégek. mást, nemcsak a háborúveszély jellegeinek fokozatos szétoszlatá­­sát, hanem rendkívüli anyagi elő­nyöket is. Hiszen a fegyverkezés terhei a föld­kerekség valamennyi országát érintik. Érintik a szocialista országokat is, hiszen az imperializmus által ránk kényszerű­tt fegyverkezési versenyben a szocialista országok kormányai sem rendelhetik el a fegyverkezés nagyarányú csök­kentését, miközben az imperialis­ták ész nélkül fegyverkeznek. A szocialista országokban a nép ál­lamaiban a gazdasági élet fejlődé­sét, a kulturális és az egészség­­ügyi színvonal emelését, az élet szebbé alakítását lassítja a fegy­verkezés.­­ Hárommilliárdnyian élünk ezen a földön, és másfél milliárd ember él úgy, hogy nemcsak az atomháború, hanem az éhség, az éhhalál fenyegetése is ott lebeg a feje fölött. A leszerelés előnyösen hatna a gyengén fejlett országok gazdasági és politikai előre­haladására. Ezért a gyarmati szolgaság alól felszabadult, illetve a szabadsá­gukért most harcoló tömegek óriási erőt jelentenek a leszere­lésért vívott nemzetközi méretű harcban. Erőteljesen fellendült a magyar békemozgalom Szakasits Árpád részletesen szólt az Egyesült Államok fegy­verkezési politikájáról, majd alá­húzta: nemzetközi méretű erőfe­szítésekre van szükség, a néptö­megek széleskörű mozgósítására, ha meg akarunk felelni a leszere­lésért vívott harc követelményei­nek. A világ minden tájáról biz­tató hírek érkeznek: erősödik a békemozgalom, erősödik a népek összefogása. — A magyar bé­kemoz­gálam sem sajnálja erőit az utóbbi hó­napokban — folytatta. — Tizenöt­ezer békegyűlésen ismertettük a nemzetközi helyzet időszerű kér­déseit, a moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus jelentősé­gét. Az előkészítő időszakban több ország békemozgalmával cseréltük ki tapasztalatainkat. Ma már több mint 63 ország békemozgalmával tartunk rendszeres kapcsolatot. Ennek a nagyszerű folyamatnak további lendületet ad az a tény, hogy a moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus után 40 or­szág küldöttségéből hívtunk meg delegátusokat, elsősorban, a latin­amerikai és afrikai országok bé­­kemozgalmána­k képviselőit kér­tük meg, látogassanak el hozzánk, is­merkedjenek meg népünk éle­tével, a közvetlen személyes találkozásokon erősödjék to­vább a barátság. Igen jelentőségteljes munkát végzett az elmúlt hónapokban az Országos Béketanács katolikus bi­zot­tsága 1®. Több mint 2500 kato­likus pap vett részt a leszerelésért folyó küzdelmet ismertető papi békegyűléseiken. Az Opus Pacis és az Országos Béketanács katolikus bizottságának együttes ülése nagy jelentőségű nyilatkozatban foglalt állást a leszerelés, és a moszkvai béke-világkongresszus mellett. Képviseljék méltón népünk békeakaratát! A szónok kiemelte a különböző tömegszervezeteik munkájának je­lentőségét, a függetlenségükért küzdő gyarmati népek megsegíté­sére indított szolidaritási akció sikerét, majd az Országos Béke­tanács tudományos bizottságának tevékenységét méltatta. A magyar tudományos élet kiemelkedő kép­viselői — hangsúlyozta — fel­hí­vással fordultak a nemzeti béke­­mozgalmak vezetőihez, az egyes országok tudományos akadé­miáihoz, nyugati tudósokhoz. „Hívjuk és kérjük a föld minden országának tudósait — hangzik üzenetük —, tehetségüket, tudo­mányukat, alkotó munkájuk min­den eredményét állítsák az embe­riség nagy és szent céljának, a le­szerelés megvalósításának szol­gálatába. Ne nyújtsanak segítsé­get a háborúra törekvő imperia­lizmusnak.” A nagy tekintélyű testület tudományos békekonfe­rencián foglalt állást a moszkvai­­ leszerelési és béke-világkongresz­­szus céljai mellett. Dolgozó népünk sokoldalú ál­lásfoglalása arra kötelezi a moszkvai kongresszuson részt ve­vő magyar delegációt — fejezte be szavait —, hogy mottóképpen képviselje a magyar nép egysé­ges, szenvedélyes békeakaratát! Az országos békekonferenciát dr. Ortutay Gyula nyitotta meg, majd Szakosíts Árpád tartott elő­adást A magyar békemozgalom a leszerelési és béke-világkongresz­­szus sikeréért címmel. — Már csak napok választanak el bennünket a moszkvai leszere­lési és béke-világkongresszus meg­nyitásától — kezdte beszédét. — öt kontinens népeinek képviselői találkoznak Moszkvában, hogy nyíltan és őszintén megvitassák a béke és a leszerelés valamennyi problémáját. Nem máról holnapra érlelődött meg ennek a béke-világkongresz­­szusnak a gondolata. A Béke­világtanács esztendők óta mun­kálkodott érte. A nagyszerű gon­dolat azóta lépett a megvalósulás szakaszába, amióta Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke az ENSZ közgyűlésén a népek szívét és elméjét egy­aránt megragadó szavak kíséreté­ben benyújtotta a szovjet kor­mány javaslatát az általános, tel­jes és szigorúan ellenőrzött lesze­relésről. Azóta az egész nemzetközi élet fej­lődése sokoldalúan igazolta a szovjet leszerelési javaslatok realitását, s ezzel az emberiség évezredes álma — a kardok ekévé kovácso­lása —, mint elérhető reális poli­tikai cél jelent meg az emberiség előtt. Azóta érezhető gyorsasággal — A szocialista országok — hang­súlyozta — bizton haladnak ama új történelmi időpont felé, ami­kor megszerzik az abszolút gazda­sági fölényt a kapitalizmus felett. Ez a békés egymás mellett élésért vívott harc világtörténelmi fordu­lópontja is lesz, hiszen kilátásta­lanná teszi az imperializmus re­növekedett a nemzetközi béke­mozgalom lendülete és hatósu­gara, és ezzel együtt növekedtek feladataink is. Miután az általá­nos és teljes leszerelés elérhető politikai feladattá vált, a béke­mozgalomra az a kötelesség há­rult, hogy hatásosan megszervezze a világ békeszerető erőinek egysé­ges fellépését, egységes akcióját a leszerelés megvalósítására. A leszerelési világérte­kezlet összehívásának előzményeit is­mertette ezután, majd részletesen elemezte a nemzetközi erőviszo­nyok alakulását,­széről egy világméretű háborús konfliktus kirobbantását. A béke megőrzése szempont­jából döntő területeken a szo­cialista világrendszer máris magához ragadta a vezetést, s voltaképpen erre az anyagi és erkölcsi alapra épül az általános és teljes leszerelés kikényszeríté­sének közvetlen lehetősége. Isme­retes, hogy az Egyesült Nemze­teik Szervezete egyhangúan elfo­gadta az általános és teljes lesze­relés elvét, s a genfi tizen­hét ha­­talmi értekezleten mindmáig foly­tatódik a leszerelési tervezet vitá­ja­. Az imperializmus nem lenne imperializmus és nem lenne szük­ség világméretű békeharcra — folytatta —, ha a hidegháború erői nem harcolnának minden erejükkel a békés egymás mellett élés és a leszerelés megvalósulása ellen. Az eseményeik azonban ar­ra mutatnak, hogy harcuk —, no­ha hallatlanul veszélyes helyzete­ket teremthet és szüntelenül ma­gában hordozza egy konfliktus kirobbanásának veszélyét — ve­reségre van kárhoztatva. A nem­zetközi élet eseményeinek széles skálája jelzi, hogy azok az új erő­viszonyok, amelyek a leszerelést elérhető politikai feladattá teszik, részletkérdésekben is fogva tart­ják a hidegháborús erőiket. A tör­ténelmi fejlődés menete és a min­dennapi politikai harc tapaszta­latai egyaránt azt bizonyítják, hogy a békeszerető emberiség le tudja fogni a kalandorok kezét, s a békés megoldás irányába terel­heti a vitás k­érdéseket. A leszerelés irányába tett minden egyes lépés megköny­nyíti a megoldatlan nemzet­közi kérdések fokozatos fel­számolását. Az egyes tűzfészkek eltiprásáért vívott harc és a leszerelésért folytatott általános küzdelem szoros kölcsönhatásban áll egy­mással. Nemcsak az általános és teljes leszerelés, de már a fegyverzet csökkentésének megkezdése is — amelyet a genfi értekezlet előtt fekvő szovjet tervezet három sza­kaszban javasol végrehajtani — hatalmas változást hozna a népek életében. Nemcsak politikai váltó­ A nagy tetszéssel fogadott elő­adói beszéd után James Endicott kanadai lelkész, a Béke-világta­nács elnökségének tagja üdvözölte az országos békekonferenciát. Be­szélt a békemozgalom világmére­tű szélesedéséről, amellyel az em­beri ész és akarat szembeszáll az atomőrülettel, a halál „matemati­kusaival”, s kifejezte azt a meg­győződését, hogy a moszkvai békekonferencia új fejezetet nyit a békemoz­galomban: világszerte új mil­liókat sorakoztat fel az embe­riség létérdekeiért folyó küz­delemben. Csűrös Zoltán akadémikus szen­vedélyes szavakkal bélyegezte meg a háború megszállottjait, s a békekonferencia részvevőinek nagy tapsa közepette formálta szavakba a magyar nép millióinak akaratát, követelését; békét a vi­lágnak, amely új korszakot nyit az emberiség történetében; leszere­lést, amely lehetővé teszi, hogy az emberi kéz és az emberi ész alko­tásai a népek boldogulását és ne a pusztítást szolgálják! Forró tapssal fogadta a konfe­rencia J. D. Bernal asszonyt, a (Folytatás a 4. oldalon.) Árpád b®srédő A békeszerető emberiség le lufija fogni a kalandorok Szexét A moszkvai konferencia új fejezetet nyit a békem­ozgalom­ban színművész Tamási Áron író és­­ Dayka Margit Pióker Ignác gyalus és Poór Bertalan festőművész Gézem Gyula Dr. Radnót Magda egyetemi tanár.

Next