Népszabadság, 1962. július (20. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-01 / 152. szám
1962. július 1. vasárnap NÉPSZABADSÁG 3 Országos békekonferemia a Parlamentben (Tudósítónktól.) Szombat délelőtt az Országház kongresszusi termében megkezdődött az országos békekonferencia, amelyet az Országos Béketanács hívott össze a Hazafias Népfront Országos Tanácsával, a SZOT-tal, a KISZ központi bizottságával, a Magyar Nők Országos Tanácsával, a Magyar Tudományos Akadémiával és a Magyar Írók Szövetségével együtt. A konferencián népünk képviseletében mintegy ezer küldött összegezte a magyar békemozgalom eredményeit és foglalt állást a moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus előtt korunk főproblémáiban, végül megválasztotta a moszkvai világkongresszuson részvevő magyar küldöttséget. Az országos békekonferencia elnökségében helyet foglalt Kállai Géla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, a Minisztertanács elnökhelyettese, és dr. Münnich Ferenc államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Beresztóczy Miklós c. prépost, az Országos Béketanács katolikus bizottságának főtitkára, az országgyűlés alelnöke, Bozsik József sportoló, Bugár Jánosné, a SZOT titkára, Csűrös Zoltán Kossuth-díjas akadémikus, Dezséry László, az Országos Béketanács főtitkára, Domanovszky Endre Kossuth-díjas festőművész, a Képzőművészeti Főiskola főigazgatója, Dobozy Imre Kossuth-díjas író, Hamvas Endre püspök, az Országos Béketanács katolikus bizottságának elnöke, a püspöki kar és az Opus Pacis elnöke, Jánossy Lajos Kossuth-díjas akadémikus, Káldy Zoltán evangélikus püspök, Kodály Zoltán Kossuth-díjas akadémikus, zeneszerző, Kokas Ferenc, a Hazafias Népfront Szabolcs megyei titkára, Makoldi Mihályné Kossuth-díjas pedagógus, Markó Ödön szövőgyári munkás, Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, dr. Ortutay Gyula akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Öveges József Kossuth-díjas professzor, Perjési László, a KISZ központi bizottságának titkára, dr. Pesta László, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának alelnöke, Pintér Jánosné termelőszövetkezeti tag, Szakosíts Árpád, az Országos Béketanács elnöke, a Béke-világtanács Irodájának tagja, Szamosközi István református püspök, Székely Mihály Kossuth-díjas énekművész, Tolnay Klári Kossuth-díjas színművésznő, Tóth Lajos vezérőrnagy, Törőcsik Mari színművésznő, Vadász Elemér Kossuth-díjas akadémikus és dr. Zsebők Zoltán egyetemi tanár. Az elnökségben foglalt helyet James G. Endicott kanadai lelkész, a Béke-világtanács elnökségének tagja és több külföldi ország békemozgalmának képviselője, köztük J. D. Bernal asszony, a BVT elnökének neje, Ny. P. Semenyenko geológus, az Ukrán Tudományos Akadémia alelnöke, Heinz Altschal, az Osztrák Béketanács titkára, valamint lengyel, finn, nyugatnémet, iraki és francia vendégek. mást, nemcsak a háborúveszély jellegeinek fokozatos szétoszlatását, hanem rendkívüli anyagi előnyöket is. Hiszen a fegyverkezés terhei a földkerekség valamennyi országát érintik. Érintik a szocialista országokat is, hiszen az imperializmus által ránk kényszerűtt fegyverkezési versenyben a szocialista országok kormányai sem rendelhetik el a fegyverkezés nagyarányú csökkentését, miközben az imperialisták ész nélkül fegyverkeznek. A szocialista országokban a nép államaiban a gazdasági élet fejlődését, a kulturális és az egészségügyi színvonal emelését, az élet szebbé alakítását lassítja a fegyverkezés. Hárommilliárdnyian élünk ezen a földön, és másfél milliárd ember él úgy, hogy nemcsak az atomháború, hanem az éhség, az éhhalál fenyegetése is ott lebeg a feje fölött. A leszerelés előnyösen hatna a gyengén fejlett országok gazdasági és politikai előrehaladására. Ezért a gyarmati szolgaság alól felszabadult, illetve a szabadságukért most harcoló tömegek óriási erőt jelentenek a leszerelésért vívott nemzetközi méretű harcban. Erőteljesen fellendült a magyar békemozgalom Szakasits Árpád részletesen szólt az Egyesült Államok fegyverkezési politikájáról, majd aláhúzta: nemzetközi méretű erőfeszítésekre van szükség, a néptömegek széleskörű mozgósítására, ha meg akarunk felelni a leszerelésért vívott harc követelményeinek. A világ minden tájáról biztató hírek érkeznek: erősödik a békemozgalom, erősödik a népek összefogása. — A magyar békemozgálam sem sajnálja erőit az utóbbi hónapokban — folytatta. — Tizenötezer békegyűlésen ismertettük a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, a moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus jelentőségét. Az előkészítő időszakban több ország békemozgalmával cseréltük ki tapasztalatainkat. Ma már több mint 63 ország békemozgalmával tartunk rendszeres kapcsolatot. Ennek a nagyszerű folyamatnak további lendületet ad az a tény, hogy a moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus után 40 ország küldöttségéből hívtunk meg delegátusokat, elsősorban, a latinamerikai és afrikai országok békemozgalmának képviselőit kértük meg, látogassanak el hozzánk, ismerkedjenek meg népünk életével, a közvetlen személyes találkozásokon erősödjék tovább a barátság. Igen jelentőségteljes munkát végzett az elmúlt hónapokban az Országos Béketanács katolikus bizottsága 1®. Több mint 2500 katolikus pap vett részt a leszerelésért folyó küzdelmet ismertető papi békegyűléseiken. Az Opus Pacis és az Országos Béketanács katolikus bizottságának együttes ülése nagy jelentőségű nyilatkozatban foglalt állást a leszerelés, és a moszkvai béke-világkongresszus mellett. Képviseljék méltón népünk békeakaratát! A szónok kiemelte a különböző tömegszervezeteik munkájának jelentőségét, a függetlenségükért küzdő gyarmati népek megsegítésére indított szolidaritási akció sikerét, majd az Országos Béketanács tudományos bizottságának tevékenységét méltatta. A magyar tudományos élet kiemelkedő képviselői — hangsúlyozta — felhívással fordultak a nemzeti békemozgalmak vezetőihez, az egyes országok tudományos akadémiáihoz, nyugati tudósokhoz. „Hívjuk és kérjük a föld minden országának tudósait — hangzik üzenetük —, tehetségüket, tudományukat, alkotó munkájuk minden eredményét állítsák az emberiség nagy és szent céljának, a leszerelés megvalósításának szolgálatába. Ne nyújtsanak segítséget a háborúra törekvő imperializmusnak.” A nagy tekintélyű testület tudományos békekonferencián foglalt állást a moszkvai leszerelési és béke-világkongreszszus céljai mellett. Dolgozó népünk sokoldalú állásfoglalása arra kötelezi a moszkvai kongresszuson részt vevő magyar delegációt — fejezte be szavait —, hogy mottóképpen képviselje a magyar nép egységes, szenvedélyes békeakaratát! Az országos békekonferenciát dr. Ortutay Gyula nyitotta meg, majd Szakosíts Árpád tartott előadást A magyar békemozgalom a leszerelési és béke-világkongreszszus sikeréért címmel. — Már csak napok választanak el bennünket a moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus megnyitásától — kezdte beszédét. — öt kontinens népeinek képviselői találkoznak Moszkvában, hogy nyíltan és őszintén megvitassák a béke és a leszerelés valamennyi problémáját. Nem máról holnapra érlelődött meg ennek a béke-világkongreszszusnak a gondolata. A Békevilágtanács esztendők óta munkálkodott érte. A nagyszerű gondolat azóta lépett a megvalósulás szakaszába, amióta Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke az ENSZ közgyűlésén a népek szívét és elméjét egyaránt megragadó szavak kíséretében benyújtotta a szovjet kormány javaslatát az általános, teljes és szigorúan ellenőrzött leszerelésről. Azóta az egész nemzetközi élet fejlődése sokoldalúan igazolta a szovjet leszerelési javaslatok realitását, s ezzel az emberiség évezredes álma — a kardok ekévé kovácsolása —, mint elérhető reális politikai cél jelent meg az emberiség előtt. Azóta érezhető gyorsasággal — A szocialista országok — hangsúlyozta — bizton haladnak ama új történelmi időpont felé, amikor megszerzik az abszolút gazdasági fölényt a kapitalizmus felett. Ez a békés egymás mellett élésért vívott harc világtörténelmi fordulópontja is lesz, hiszen kilátástalanná teszi az imperializmus renövekedett a nemzetközi békemozgalom lendülete és hatósugara, és ezzel együtt növekedtek feladataink is. Miután az általános és teljes leszerelés elérhető politikai feladattá vált, a békemozgalomra az a kötelesség hárult, hogy hatásosan megszervezze a világ békeszerető erőinek egységes fellépését, egységes akcióját a leszerelés megvalósítására. A leszerelési világértekezlet összehívásának előzményeit ismertette ezután, majd részletesen elemezte a nemzetközi erőviszonyok alakulását,széről egy világméretű háborús konfliktus kirobbantását. A béke megőrzése szempontjából döntő területeken a szocialista világrendszer máris magához ragadta a vezetést, s voltaképpen erre az anyagi és erkölcsi alapra épül az általános és teljes leszerelés kikényszerítésének közvetlen lehetősége. Ismeretes, hogy az Egyesült Nemzeteik Szervezete egyhangúan elfogadta az általános és teljes leszerelés elvét, s a genfi tizenhét hatalmi értekezleten mindmáig folytatódik a leszerelési tervezet vitája. Az imperializmus nem lenne imperializmus és nem lenne szükség világméretű békeharcra — folytatta —, ha a hidegháború erői nem harcolnának minden erejükkel a békés egymás mellett élés és a leszerelés megvalósulása ellen. Az eseményeik azonban arra mutatnak, hogy harcuk —, noha hallatlanul veszélyes helyzeteket teremthet és szüntelenül magában hordozza egy konfliktus kirobbanásának veszélyét — vereségre van kárhoztatva. A nemzetközi élet eseményeinek széles skálája jelzi, hogy azok az új erőviszonyok, amelyek a leszerelést elérhető politikai feladattá teszik, részletkérdésekben is fogva tartják a hidegháborús erőiket. A történelmi fejlődés menete és a mindennapi politikai harc tapasztalatai egyaránt azt bizonyítják, hogy a békeszerető emberiség le tudja fogni a kalandorok kezét, s a békés megoldás irányába terelheti a vitás kérdéseket. A leszerelés irányába tett minden egyes lépés megkönynyíti a megoldatlan nemzetközi kérdések fokozatos felszámolását. Az egyes tűzfészkek eltiprásáért vívott harc és a leszerelésért folytatott általános küzdelem szoros kölcsönhatásban áll egymással. Nemcsak az általános és teljes leszerelés, de már a fegyverzet csökkentésének megkezdése is — amelyet a genfi értekezlet előtt fekvő szovjet tervezet három szakaszban javasol végrehajtani — hatalmas változást hozna a népek életében. Nemcsak politikai váltó A nagy tetszéssel fogadott előadói beszéd után James Endicott kanadai lelkész, a Béke-világtanács elnökségének tagja üdvözölte az országos békekonferenciát. Beszélt a békemozgalom világméretű szélesedéséről, amellyel az emberi ész és akarat szembeszáll az atomőrülettel, a halál „matematikusaival”, s kifejezte azt a meggyőződését, hogy a moszkvai békekonferencia új fejezetet nyit a békemozgalomban: világszerte új milliókat sorakoztat fel az emberiség létérdekeiért folyó küzdelemben. Csűrös Zoltán akadémikus szenvedélyes szavakkal bélyegezte meg a háború megszállottjait, s a békekonferencia részvevőinek nagy tapsa közepette formálta szavakba a magyar nép millióinak akaratát, követelését; békét a világnak, amely új korszakot nyit az emberiség történetében; leszerelést, amely lehetővé teszi, hogy az emberi kéz és az emberi ész alkotásai a népek boldogulását és ne a pusztítást szolgálják! Forró tapssal fogadta a konferencia J. D. Bernal asszonyt, a (Folytatás a 4. oldalon.) Árpád b®srédő A békeszerető emberiség le lufija fogni a kalandorok Szexét A moszkvai konferencia új fejezetet nyit a békemozgalomban színművész Tamási Áron író és Dayka Margit Pióker Ignác gyalus és Poór Bertalan festőművész Gézem Gyula Dr. Radnót Magda egyetemi tanár.