Népszabadság, 1962. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-01 / 204. szám

2 A Vili. PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE Korszerűbb módszerekkel több és modernebb bútor készül A Könnyűipari Minisztérium minden negyedévben értékelést készít a bútorgyárak munkájáról. Az első negyedévben az Angyalföldi Bútorgyár a hazai 21 bútorüzem versenyében a szerény hetedik helyet foglalta el. A napokban készült el az első félévi munka értékelése, s ebben az Angyalföldi Bútorgyár már az első helyen szerepel. E jelentős előreugrásban a párt VIII. kongresszusát köszöntő munkaversenynek is fontos szerepe van. A gyár évek óta az országos átlagot jóval meghaladó mértékben fejlődik. Termelése a hároméves terv átlagához viszonyítva, körülbelül megkétszereződött, s ezzel jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon ez évre lényegében megszűnt a bútorhiány. Az üzem sajnos még mindig a hagyományos Fáklya kombinált szekrényeket készíti elsősorban, hozzá kell azonban tenni, hogy igen korszerű technológiával, jelentős mértékben gépesítve, újszerű anyagokból és formailag is korszerűsítve. Most éppen a kongresszusi verseny egyik eredménye, hogy a gyár saját kezdeményezéséből, a terven felül megkezdi egy teljesen új típusú variálható szobagarnitúra gyártását. A versenyfelajánlás szerint az év végéig 100 ilyen garnitúrának kell elkészülnie, elsősorban minta, bemutatás céljára. Amennyiben a kereskedelem szakemberei rendelnek , jövőre megkezdődhet a sorozatgyártás. Az új garnitúra főleg a modern, beépített szekrényekkel készített lakások bebútorozására alkalmas. A bútorokat egészen Új, Magyarországon eddig még nem ismert különleges furnérral borítják. Ez a furnér külsőre olyan, mint a dió, azzal minőségben is vetekszik, de az ára a diónak mindössze egyötöde. A furnér színe nem változik, így tehát a darabonkénti vásárlók számára biztosítva van az után- Vásárlás lehetősége színeltérés nélkül. Ez az új gyártmány nem szerepelt az üzem tervében. A gyár kollektívájának bátorságát bizonyítja, hogy önként, saját kezdeményezésből rálépett az új, korszerűbb gyártmányok készítésének nem mindig könnyű és kifizetődő útjára, vállalva a vele járó kockázatot, elsősorban a lakosság és a népgazdaság érdekeinek a figyelembevételével. A bútorgyártás évtizedeken át gépek nélkül, kézi munkával történt. Komolyabb mértékű gépesí-Hiradds az Angyalföldi Bútorgyárból A hetedikről az első helyre Egy különleges furnér Amiben elértük a világszínvonalat tésről csupán néhány éve beszélhetünk. E néhány év alatt azonban szemmel látható eredmények születtek. Ma már az Angyalföldi Bútorgyárban — s néhány más gyárban is — a két nagyon fontos művelet: az enyvezés és a felületkezelés géppel történik. A gépesítés foka ebben az ütemben elérte a 25—28 százalékot. Ez elég magas szám, de csak akkor, ha saját, elmaradott múltunkhoz mérjük. A kongresszusi versenyben azonban a gyárban kimondták az új jelszót: munkánkat többé nem lehet a múlthoz mérni. Az egyedüli mérce: a világon található legmagasabb színvonal. Azt kell elérni, sőt, ha tudjuk, túlhaladni. Akcióba léptek a gyár újítói, ésszerűsítői, s újabb meg újabb gépesítési lehetőségeket dolgoztak ki. Eddig az úgynevezett íves ajtókat kézzel csiszolták és fényezték, most — saját konstrukciójú géppel — ezt a munkát is gépesítették. A gyár tavaly kapott egy automata marógépet, de mindeddig csak néhány munkafolyamat elvégzésére tudták használni. Most kidolgozták annak a lehetőségét, hogy az eddiginél sokkal több művelet elvégzésére is képessé tegyék az automatát. A verseny tehát véglegesen kinőtt a csak mennyiség fétiséből. A cél: a korszerűbb technológia, a gépesítés, az olcsóbb, de jobb nyersanyagok alkalmazása, a gazdaságosság. Az ilyen feladatok elvégzéséhez azonban csak akkor kezdhetnek a siker reményében a fizikai munkások, ha versenyükhöz hathatós segítséget kapnak a műszaki, közgazdasági szakemberektől. S az Angyalföldi Bútorgyárban e segítség nem hiányzik. A gyárban a kongresszusi verseny a műhelyek közötti versenyre, a műhelyek felajánlásaira épül. De a műhelyek nincsenek magukra hagyva, felajánlásaikat, céljaikat szigorúan összehangolják, s a közös irányban egyesítik. Ezt biztosítja, hogy minden műhely versenyéért egy-egy vezető műszaki szakembert tettek felelőssé. Az ilyen „patronálok” szélesebb látóköre, nagyobb tudása biztosítja, hogy a műhelyekben folyó verseny ne legyen öncélú, ne érvényesülhessen benne a szűk műhelyérdek. A termelés, a verseny irányításához a műhelyek vezetői nagyobb jogkört kaptak. Megkapták a fegyelmezés jogkörét (csupán az elbocsátás és más súlyos felelősségrevonás maradt az igazgató kezében). És megkapták a jutalmazás jogkörét is. A versenyben kiemelkedő dolgozókat a műhelyek vezetői maguk jutalmazzák, saját belátásuk szerint, az üzemi szakszervezeti aktivistákkal megbeszélve. A nagyon sok, most fel nem sorolható egyéb módszer révén a műhelyek önállósága, felelőssége megnőtt, de — a patronálok beállításával — ezzel egy időben az eddiginél jobban érvényesül a gyár felső vezetőinek a központi akarata is. Mindez a kimagasló termelési eredményekben is tükröződik. íme, tehát az eredmények: a gyár 250 kombinált szekrény elkészítését vállalta a kongreszszusig, terven felül. Ebből már majdnem 100 elkészült. A vállalt 30 helyett 150 szekrényt gyártottak megtakarított anyagból. A verseny eddigi két-három hónapjában megközelítően 1 százalék anyagot, fél százalék bért és 420 ezer forintnyi rezsiköltséget takarítottak meg. A körülbelül 11 százalékkal növekvő mennyiségnek 71 százalékát biztosítják a termelékenység emelkedéséből. Mind a termelés, mind a termelékenység alakulása, jobb a tervezettnél. És még annyit tegyünk hozzá, mert ez fontos: a gyárban — holott egyre újabb, ismeretlen gépek érkeznek —, a minimálisra csökkent a baleset. Eredményeik révén nyugodtan hasonlíthatják önmagukat a legjobb európai gyárakhoz. Az Angyalföldi Bútorgyár kollektívája az enyvezés és a felületkezelés technológiájában már a világ élenjáró színvonalát képviseli. Jövőre pedig érkezik egy újabb gépsor, amely magyar szabadalom alapján gépesíti az enyvezés és a felületkezelés közötti műveleteket, ugyancsak világszínvonalon. A kongresszusi versenyben már most készítik az új gépsor helyét, így alapozva meg a verseny utáni újabb sikereket. Buzási János Jugoszláv mezőgazdasági küldöttség magyarországi látogatásai Milovan Markovicsnak, a mezőgazdasági és erdészeti államtitkárság helyettes államtitkárának vezetésével jugoszláv mezőgazdasági küldöttség érkezett Magyarországra. A küldöttség, amelyet fogadott Losonczi Pál földművelésügyi miniszter is, látogatásokat tett és kölcsönösen hasznos szakmai tapasztalatcseré-jket folytatott több állami gazdaságban, mezőgazdasági termelőszövetkezetben, mezőgazdasági kutatóintézetben és tangazdaságban. Csütörtökön a küldöttség tiszteletére Mirko Tepavac budapesti jugoszláv nagykövet koktélpartit rendezett, amelyen megjelent Losonczi Pál földművelésügyi miniszter, valamint a Földművelésügyi Minisztérium, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Külügyminisztérium számos vezető munkatársa. A küldöttség folytatja látogatásait, s megtekinti a mezőgazdasági kiállítást is. (MTI) Műanyagipari kiállítás nyílt (Tudósítónktól.) Péntek délután a Budapesti Ipari Vásár nehézipari pavilonjaiban Szekér Gyula nehézipari miniszterhelyettes ünnepélyesen megnyitotta az Országos Műanyagipari Kiállítást. A három pavilonban kiállított több ezer műanyag tárgy bizonyítja eddigi eredményeinket, és megmutatja, hogy a műanyagipar fejlődése a második 5 éves tervben meggyorsul. Acetilén helyett földgázból állítják majd elő a műanyagokat. A Berentei Vegyiművek új üzeme 1963-tól kezdve már 6000 tonna PVC-t gyárt hazai földgázból. Épül a Tiszai Vegyikombinát polietilénüzeme is, amelyet a harmadik ötéves tervben fejeznek majd be. Ez az üzem évente 10 ezer tonna műanyagot készít, s még a második ötéves tervben megkezdi munkáját. Az új beruházások lehetővé teszik, hogy mind mennyiségben, mind pedig minőségben utolérjük a legfejlettebb műanyaggyártó országokat. A harmadik ötéves tervben évente már több mint 30 000 tonna műanyagot gyártunk. A kiállítás szeptember 16-ig tart. NÉPSZABADSÁG 1962. szeptember 1. szombat Ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság Fontos vizsgálatok az őszi programban Pénteken ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Meghallgatta a KNEB elnökének beszámolóját, majd megvitatta az első félévi vizsgálatok tapasztalatairól szóló összefoglaló jelentést. Ezután megtárgyalta és elfogadta a céltakarmánygyártás és felhasználás vizsgálatáról készített jelentést, végül jóváhagyta a negyedik negyedévben sorra kerülő vizsgálatok tervét. A népi ellenőrök a IV. negyedévben a többi között megvizsgálják a tudományos, kutató és fejlesztő intézetekben feldolgozott kutatási témák eredményeinek gyakorlati hasznosítását; a Fővárosi Villamosvasút és a Budapesti Helyiérdekű Vasút együttműködését és üzemeltetésük gazdaságosságát; a vendéglátóipar álló- és fogyóeszköz-gazdálkodását; a filmgyártás gazdaságosságát. Ezenkívül a gépipar egyes területein ellenőrzik az új gyártmányok bevezetésének, valamint azok költségeinek alakulását és megtérülését. (MTI) A bolgár nép nagyszerű sikerekkel készül szeptember 9. megünneplésére J. Georgiev nagykövet sajtótájékoztatója (Tudósítónktól.) A Bolgár Népköztársaság közelgő, szeptember 9-i felszabadulási ünnepe alkalmából Jancso Georgiev budapesti nagykövet péntek délelőtt nagy érdeklődéssel kísért tájékoztatót tartott a Magyar Sajtó házában. A nagykövet emlékeztetett a bolgár nép forradalmi harcaira, s tényekkel bizonyította, hogy az 1944. szeptember 9-én megteremtett népi hatalom forradalmi változásokat hozott az élet valamennyi területén. A felszabadulás előtti Bulgária elmaradott mezőgazdasági ország volt: száz lakosból nyolcvan a mezőgazdaságban dolgozott és csupán nyolcat foglalkoztatott az ipar. „Majdnem mindent, a tűtől a varrógépig, külföldről hoztunk be” — mondotta J. Georgiev nagykövet. — ..A bolgár nép büszkén tekinthet vissza a felszabadulás utáni eredményekre. A többi szocialista országgal, de elsősorban a testvéri Szovjetunióval való szoros együttműködés alapján a három ötéves terv feladatait 12 év alatt teljesítette.” Részletesen ismertette a negyedik ötéves terv feladatait. A villamos energia termelése csaknem két és félszeresére emelkedik, a vaskohászat termelése az 1960-as öt-hatszorosa lesz. „Ezt a termelési színvonalat úgy érjük el, hogy kibővítjük a Lenin Kohászati Műveket, s megkezdi termelését a negyedik ötéves terv leghatalmasabb alkotása, a Szófia közelében levő kremikovci kohászati kombinát. Ez az üzem nemcsak Bulgária, hanem Délkelet-Európa egyik leghatalmasabb vasipari létesítménye, pontosabban a gyárak és az üzemek egész komplexuma” — jelentette ki J. Georgiev, majd a bolgár vegyipar fejlődésének új szakaszáról szólt. „Vegyiparunk legfontosabb bázisa a Burgasz város mellett épülő nyersolaj-finomító, amely 300 000 tonna Diesel-üzemanyagot, 910 000 tonna olajat és más üzemanyagot termel majd, s ez teljesen kielégíti az ország jelenlegi szükségletét.” Az új munkasikerek megteremtették az anyagi feltételeket, hogy további nagy építkezésekbe fogjon Bulgária, s emelkedjék a nép életszínvonala, hangsúlyozta a nagykövet. Mint az egyik legfontosabb feladatot jelölte meg a szakemberek képzését a népgazdaság fő ágazataiban. Végül a Bolgár Népköztársaság külpolitikájáról szólt: „Népköztársaságunk, mint a szocialista országok családjának tagja, következetes békepolitikát folytat. Ezért minden fenntartás nélkül támogatja a Szovjetuniónak a nemzetközi kérdések megoldására irányuló, mély humánumtól áthatott javaslatait. Ami pedig a magyar—bolgár viszonyt illeti: országainkat, népeinket kölcsönös testvéri barátság köti össze.” Új diplomáciai képviselők bemutatkozó látogatásai a kormány elnökénél Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke pénteken bemutatkozó látogatáson fogadta Hoang Bao Sont, a Vietnami Demokratikus Köztársaság új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, Sarino Mangunpranotót, az Indonéz Köztársaság új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, valamint Kenichiro Yoshidát, Japán új magyarországi rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét. (MTI) ...................................................................................... Kepes Imre az új Buenos Aires-i magyar követ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kepes Imrét rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezte ki, és megbízta a Buenos Aires-i magyar követség vezetésével. Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke fogadta a Magyar Népköztársaság új Buenos Aires-i követét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. (MTI) Kedvezett az idén az időjárás a komlónak. A Bácsalmási Állami Gazdaság 25 holdján a tervezett 66 mázsa helyett 110 mázsa termést szüretelnek holdanként.