Népszabadság, 1962. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-22 / 222. szám

1962. szeptember 22, szombat NEPSZAIiADSAG 5 Kádár János és Fock Jenő fogadta Zilliacus angol munkáspárti képviselőt Az Interparlamentáris Unió magyar tagozatának vendégeként néhány napon át Magyarországon tartózkodott Konni Zilliacus, az angol alsóház tagja. Kádár János, a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnöke, majd Fock Jenő, a kor­mány elnökhelyettese fogadták az ismert angol munkáspárti politi­kust és szívélyes beszélgetést folytattak vele. Zilliacus felkereste kulturális és gazdasági életünk több vezető személyiségét, majd péntek dél­után elutazott Budapestről. (MTI) Kibővített ülést tartott a Győr-Sopron megyei Pártbizottság Péntek délelőtt kibővített ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Győr-Sopron megyei Bizottsága termelőszövetkezeti elnökök, gépállomási igazgatók, megyei és járási vezető mezőgaz­dasági szakemberek részvételével. Megjelent az ülésen Fock Jenő elvtárs, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Miniszterta- rács elnökhelyettese. Lombos Ferenc, a Központi Bi­zottság tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára nyitotta meg az értekezletet, majd K. Papp József, a megyei pártbizottság titkára tar­tott beszámolót a Győr megyei termelőszövetkezetekben alkalma­zandó új tervezési formáról. Han­goztatta, hogy a szövetkezetek régi kívánsága teljesül az úgy­nevezett árumennyiségi tervezés bevezetésével. A szövetkezetek maguk határozzák meg: milyen terményt hány holdon termeszte­nek, annak szem előtt tartásával, hogy mennyi árut vár tőlük a népgazdaság. A vitában felszólalt szövetke­zeti vezetők örömmel üdvözölték a tervet, és elmondták, hogyan képzelik el végrehajtását. Pártmunkásküldöttség utazott Romániába A Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának meghívására pénteken pártmunkásküldöttség utazott a Román Népköztársaság­ba. A küldöttséget Cseterki Lajos, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Borsod megyei Párt­bizottság első titkára vezeti. A küldöttség búcsúztatásánál a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője és Hollai Imre, a Központi Bizottság kül­ügyi osztályának vezetője. Ott volt Mihail Rosianu, a Román Népköztársaság budapesti nagy­követe és Vasile Moldovan nagykövetségi tanácsos. A küldöttséget Bukarestben, a baneasai repülőtéren Verdet Ilié, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja és a párt más képviselői fogadták. Ott volt Kuti Jenő, hazánk bukaresti nagykö­vete is. összehangolása közvetlenül a ter­melés összehangolásával történik, és ez lehetőséget nyújt a termelő­erők olyan kihasználására, olyan munkamegosztás megvalósítására, amely valóban egyformán érdeke minden részvevő országnak és így az egész szocialista tábornak. A termelőerők társadalmi tulajdona, a tervgazdálkodás rendszere sok­kal tervszerűbb, magasabb rendű gazdasági együttműködést tesz le­hetővé és egyben szükségessé. A KGST-országok kommunista és munkáspártjainak legutóbbi ér­tekezlete — annak érdekében, hogy igazán kihasználjuk a szocializmusnak azokat az elő­nyeit, amelyek az új világrendszer létezésének tényéből adódnak — meghatározta azokat az új utakat, amelyeken járva még szorosabbá válik országaink gaz­dasági együttműködése. Ezek kö­zött jelentős szerepet játszanak a hasonló jellegű vállalatok közötti együttműködés különböző formái, valamint közös vállalatok, kuta­tóintézetek, tervezőirodák létre­hozása, együttes beruházások meg­valósítása. A KGST-országok szo­rosabb gazdasági együttműködését azonban, mindenekelőtt a tervek tudományos sokoldalú egyeztetése alapozza meg. A szocialista terv- gazdálkodás, különösen a távlati tervek egyeztetésének lehetősége a gazdasági fejlődés olyan tervszerű összehangolását teszik lehetővé, amelyhez hasonló nem képzelhe­tő el tőkésországok között. A KGST-országok között nemcsak tervszerű, hanem lényegesen át­fogóbb, és hatékonyabb munka- megosztás van kialakulóban, mint a Közös Piac országai kö­zött. A KGST ezenkívül semmiféle megkülönböztetést nem alkalmaz a szervezeten kívül álló országok­kal szemben, és úgy biztosítja a részvevő országok gazdasági fej­lődését, hogy az ne legyen hátrá­nyos más, benne részt nem vevő országokra; sőt, a KGST országai erőfeszítéseket tesznek a gazda­sági kapcsolatok kiszélesítésére a világ összes országaival. E gészen más a helyzet a Közös Piacnál, amely a hozzá nem tartozó orszá­gokkal szemben kiépülő közös vámfallal éles megkülönbözte­tést alkalmaz a kívülállók ellen. Ezzel magyarázható az, hogy Anglia és a Közös Piacban részt nem vevő más nyugat-európai országok mind szorultabb hely­zetbe kerülnek. Ezzel függ össze az a felháborodás, amely az afrikai és más tenge­ren túli országokban is tapasz­talható, mert ezek gazdasági éle­tét rendkívüli módon sújtják a Közös Piac megkülönböztető ren­delkezései. A Közös Piacnak ez a megkülönböztető politikája azon­ban mindenekelőtt a szocialista országok ellen irányul. A Közös Piac törekvése az, hogy egységes gazdasági blokként lépjen fel a szocialista országokkal szemben, korlátozva a többi között a kül­kereskedelmet ezekkel az orszá­gokkal. Természetesen a KGST- országoknak megfelelő következ­tetést kell levonniuk ebből keres­kedelmi politikájukra. Különösen élesen bontakozik ki a nyugat­európai integrációnak a szocia­lista országok ellen irányuló éle abban a tervben, amely a Közös Piacból kiindulva, valamiféle gazdasági szövetségben kívánja egyesíteni az összes nyugat-euró­pai tőkésországokat, és esetleg az Egyesült Államokat is. Mindez nem volna más, mint egy gazda­sági NATO, amelyben a NATO közismert hidegháborús politikai szempontjai érvényesülnének. Hruscsov elvtárs hangsúlyozza: az állammonopolista tőlce a ma­ga részéről igyekszik a gazdasági élet nemzetközivé válásának objek­tív tendenciáját erősíteni, és egy­úttal felhasználni a maga agresz- szív katonai és politikai céljaira. A szocialista országoktól ide­gen minden agresszív törekvés, úgy politikai, mint gazdasági téren. Nem hívei az egy­mással szemben álló blokkok po­litikájának, hanem következete­sen állást foglalnak a gazdasági Új üzemekkel, korszerű gépekkel gyarapodik az élelmiszeripar berendezéssel látják majd el. Jö­vőre megkezdik — ugyancsak a korszerű mélyhűtés követelmé­nyeit figyelembe véve — a bajai és a dunaújvárosi hűtőház építé­sét is. Az új létesítmények módot adnak a Mirelit Mélyhűtő Válla­latnak arra, hogy jelentős mér­tékben bővítse népszerű cikkeinek választékát Népélelmezési jelentőségének megfelelően fejlesztik a húsipart. Budapesten és Szegeden bővítik a szalámigyárat, a Budapesti Ser- tésvágóhídon technológiai hűtő- házat építenek. Korszerű hűtőál­lomást rendeznek be Újpesten és Kispesten. A baromfiipar több vidéki feldolgozó telepét korsze­rűsítik, nagy teljesítményű, futó­szalagrendszerű kopasztó- és da­rabolóberendezéseket állítanak munkába, Győrött és Kecskemé­ten pedig pecsenyekacsa-feldolgo­zó telepet létesítenek. Különleges tartálykocsik a tejiparnak Az ország, ezen belül minde­nekelőtt a nagyobb ipari városok tejellátásának megjavítására nagymértékben fejlesztik a tejfel­dolgozó-ipart. Ennek egy része, hogy korszerű, speciális tartály- kocsikat állítanak üzembe a most következő hónapokban. A Buda­pesti Tejipari Vállalat telepén új pasztőrözőállomást létesítenek és épül a rákospalotai tejpalackozó üzem, amelynek elkészülte után a főváros még egyszer annyi palac­kozott tejet kap, mint jelenleg. Tejfeldolgozó üzem épül egyéb­ként Gyöngyösön, Makón. Pé­csett, Székesfehérvárott és Tata­bányán. Közülük a tatabányai 400, a gyöngyösi pedig 200 hek­toliter tejet dolgoz majd fel na­ponta. A meglevő gyárak korszerűsí­tésével új berendezések, gépek al­kalmazásával növeli kapacitását a jövő években a cukoripar. A Hat­vani Cukorgyárban nemsokára be­fejezik az új hőerőmű építését, Mezőhegyesen pedig folytonos üzemű, úgynevezett „J”-diffúziós kilúgozóberendezést és új mész- kemencét helyeznek üzembe. Ugyancsak új mészkemencét és létisztitó berendezést kap a Sár­vári Cukorgyár. Acsott dunai vízmüvet építenek az üzemi víz­ellátás biztosítására, a szolnoki és a mezőhegyesi gyár pedig nagy A Nyíregyházi Tanárképző Fő­iskola pénteken tartotta első tan­évnyitó ünnepségét a Móricz Zsig- mond Színházban. A megnyitón részt vett Benkei András, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyed pártbizottság első titkára, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztályának helyet­tes vezetője, dr. Fekszi István, a megyei tanács vb-elnöke. Kovács József igazgató megnyi­tója után Molnár János művelő­désügyi miniszterhelyettes tartott Megnyílt a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola • • Ötvenezren tekintették meg a leningrádi magyar gép- és műszerkiállítást (Tudósítónktól.) Évről évre nagyobb arányokban fejlődik az élelmiszeripar. Az élel­miszeripar fejlesztését sürgeti a hazai és a külföldi fogyasztópiac rohamos bővülése. Különösen a konzerv-, a hűtő- és a baromfi­ipar, valamint a hús-, a tej-, a cu­kor- és a söriparban szükséges gyorsítani a fejlesztés ütemét. Az élelmiszeripar az arra alkal­mas régi üzemek korszerűsítésével — ahol pedig szükséges —, új ipari bázisok létesítésével készül az eddigieknél nagyobb termelési feladatok elvégzésére. Több új lé­tesítménnyel gyarapodik a kon­zerv- és a hűtőipar. Részben már az idén megkezdte a termelést, de tovább épül a Békéscsabai Kon­zervgyár, amelynek a csongrádi és a békési paradicsom, paprika, zöldborsó és bab feldolgozása a feladata. Ugyancsak konzervgyár épül Nyíregyházán; ebben az üzemben 1963-ban indul meg a tartósítás. Készül már a Debre­cenben felépítendő modern, nagy teljesítményű konzervgyár terv­tanulmánya, folynak az iparág né­hány más, a későbbi esztendőkben kivitelezésre kerülő üzemének te­lepítési, tervezési előkészületei. A meglevő régi üzemek fejlesztése keretében a Hatvani Konzervgyár bővíti a paradicsomfeldolgozó üzemegységét, és nagy teljesítmé­nyű dobozgyártó gépsort szerel fél. A Paksi Konzervgyárban is új paradicsomfeldolgozó berende­zést állítanak üzembe. Gyorsfagyasztó alagutak A magyar hűtőipar fejlesztésé­nek most következő szakaszában új, gyorsfagyasztó alagutat építe­nek Győrött és Kaposvárott. Bé­késcsabán hatalmas hűtőház épí­tése folyik, és azt a legkorszerűbb kapcsolatok fejlesztése mellett, függetlenül az országok társadal­mi rendszerétől. Ezt az álláspon­tot tükrözi az a következetes harc, amelyet a szocialista orszá­gok például az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságában folytat­nak azért, hogy Európa összes or­szágai egyesítsék erőiket a közös, nagy gazdasági problémák megol­dására. Több ízben felvetették már, hogy nem elég összekapcsol­ni külön a KGST- és külön a nyugat-európai országok villa- mosenergia-hálózatát, hanem cél­szerű volna egy egységes össz­európai villamosenergia-hálózat kiépítése. Felvetették egységes európai víziét kiépítésének gon­dolatát, amelynek keretében pél­dául összefüggő víziút alakulna ki a Dunán és a Rajnán keresztül az Északi- és a Fekete-tenger kö­zött. Évek óta javasolják egységes világkereskedelmi szervezet létre­hozását. amely elősegítené a ke­reskedelem fejlesztését a világ minden országa között. D e a javaslatok megvaló­sulása nemcsak a szo­cialista országokon mú­lik. A gazdasági kapcsola­tok feljesztésére irányuló erő­feszítések részei a békés egy­más mellett élés politikájának, a két rendszer közötti nagy mére­tekben kibontakozó gazdasági ver­senynek. A két rendszer közötti gazdasági versenyben az Európai Közös Piacnak fontos szerepe van azért is, mert ennek országai fejlődnek jelenleg — Japántól eltekintve — a leggyor­sabban a tőkésországok között. Az egy főre eső termelés — át­lagban — egyelőre még maga­sabb a Közös Piac országaiban, mint a KGST-országokban. A szo­cializmus ereje azonban legyőzhe­tetlen. Míg az elmúlt öt évben például a tőkés világrendszer ipari termelése 23 százalékkal, azon belül az Európai Közös Piac országainak termelése 37 száza­lékkal nőtt, addig a KGST-orszá- goké 61 százalékkal. A gazdasági verseny helyzete tehát világosan a szocializmus győzelmének irá­nyába mutat. Szita János Moszkva, szeptember 21. (MTI) Leningrádban. a Nyevszkij Proszpekt ismert kiállítóhelyén, a Technika Háza termeiben, nem egészen három hétig tartott nyitva a magyar gép- és műszerkiállítás, amelyet több mint 50 000 szakem­ber és érdeklődő keresett fel. A METRIMPEX, a TECHNOIMPEX, a NIKEX és a Tungsram közös bemutatójának szervezői több szakmai napot is rendeztek. teljesítményű gőzkazánt szerez be az NDK iparától. Jelentős össze­geket fordítanak az elkövetkezen­dő években a cukoriparban a réparakodás gépesítésére. Kísérleti kenyérgyár Lágymányoson A kenyér minőségének javítása is a fontos feladatok közé tarto­zik. Kísérleti jellegű kenyérgyá­rat építenek a Lágymányoson. Ezenkívül az ország sok kisebb- nagyobb városában — köztük például Kazincbarcikán, Pécsett, Kecskeméten, Makón, Tatabá­nyán és Salgótarjánban — folyik olyan kenyérgyár, illetve na­gyobb sütőüzem építése, amely biztosítja az említett helységek zavartalan ellátását jó minőségű kenyérrel. A sörfogyasztók örö­mére növekedik majd a sörgyá­rak kapacitása is. Kőbányán pél­dául bővítik a főzőházat, a hűtő­központot és a palackozóüzem­részt, tehát emelkedik a palac­kozott sör aránya. Nagykanizsán új malátaüzemet létesítenek, kor­szerűsítik a pécsi és a soproni te­lepet, Salgótarjánban pedig új sörlerakatot építenek. A fogyasztást közvetlenül szol­gáló gyárak, üzemek építésén, il­letve fejlesztésén kívül, gondot fordítanak az élelmiszeripar egyéb feladatai megoldására is. Győrött például új takarmány- élesztő-gyárat kezdenek jövőre építeni. A berendezést egy fran­cia cég szállítja majd, s a teljesen automatizált üzemben évente 3G00 tonna szárított takarmányélesztőt állítanak elő. Debrecenben és Szőregen borpalackozó gépsorok kezdik meg hamarosan működé­süket. A korszerű állattenyésztés kialakításához járul az a további 25 új takarmánykeverő telep, ame­lyet még az idén telepítenek. Új raktárak épülnek Az élelmiszeripar fejlesztésének fontos része, a raktárépítés. A nyers- és a készáru tárolása ma még igen sok gondot okoz. Köny- nyít a helyzeten, hogy több kon­zervgyárban, valamint tésztagyár­ban, a Budafoki Baromfifeldol­gozó Vállalatnál, a Győri Növény­olajipari Vállalatnál és a Debre­ceni Dohánygyárban új raktára­kat építenek. Jövőre összesen 2500 vagonnyi árut befogadó tá­rolóhely építése fejeződik be. Ga­bonatárház épül például Hódme­zővásárhelyen, Kecskeméten. Ma- gyaróvárott, Orosházán és Üjszá- szon. 1962—63-ban ezenkívül to­vábbi 12 terményraktár, két gabo­nasiló és öt lisztraktár kerül tető alá az ország különböző vidékein. ünnepi tanévnyitó beszédet. Ez­után a főiskola első 130 hallgató­jának eskütétele következett. Az ünnepség második részében a debreceni Csokonai Színház mű­vészei bemutatták Rozov Felnő­nek a gyerekek című színművét. A Nyíregyházi Tanárképző Főis­kola átmenetileg — amíg az új is­kolát felépítik — a volt Vasvári Pál Gimnázium felújított épületé­ben kezdte meg működését. A 130 hallgató közül 93 részesül kollé­giumi ellátásban. (MTI) A leningrádi orvosi közvélev mény élénken érdeklődött a kiál­lítás két magyar orvosi napja iránt; ezeken előadásokat tartot­tak, és két kisfilmet is bemutat­tak a magyar orvosi műszerek al­kalmazásáról. A geofizikai napon, Dombay Tibor Kossuth-díjas egye­temi tanár előadása után, a le­ningrádi geofizikusok ismerkedtek meg a magyar műszerekkel. Nagy érdeklődést keltett a televíziói műszerek napja is.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék