Népszabadság, 1962. október (20. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-10 / 237. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! *­­Ára 60 fillér NÉPSZABADSÁG 1962. október 10, szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XX. évfolyam, 237. szám KISMAMÁK Hogyan kerülnek most ide a kismamák? —­szinte hallom a csodálkozó megjegyzést, még jó, ha nem bujkál gúny is benne. Most, amikor van ENSZ! Van­nak bonyolult ,,helyzetek” a nem­zetközi politikában! És van ezer­nyi teendő itthon! Miért lépnek hát előtérbe a terhes anyák? Mi baj velük? Semmi baj sincs velük. De éppen azért, mert hovatovább ilyen szokatlan és elég ritka róluk szólni, gondoltam, érdemes elő­venni s tényleg megkérdezni, hogy érzik magukat, kismamák? Abban ugyanis remélhetőleg nincs vita, hogy ha a mindennapi élet meg­számlálhatatlan mozzanata is ját­szódik le állandóan, ők a fősze­replők közé tartoznak. De jól tudják ezt a kismamák is. Tessék csak megnézni a várandós anyát, milyen nehézkesen és még­is magabiztosan, milyen szemér­mesen és mégis büszkén, milyen átszellemülten és mégis bölcsen jár-kel köztünk, egész magatartá­sáról lerí, hogy tisztában van vele,­­ most biztosan a család közepe, ha ugyan nem az ország közepe (vagy talán a világé?). És tessék csak ellátogatni a Kispesti Textil­­f­gárba és elbeszélgetni az ifjú ma­­máj elödiekkel! Nem kell sokáig keresgélni őket, az övéké „nyílt titok”, s oly sokan vannak! Az a hír vitt el engem is a KISTEXT- be, hogy ott most körülbelül szá­zan várnak kisbabát, kétszer any­­nyian, mint tavaly. Előzőleg nem böngésztem végig a statisztikákat, a sok évi országos átlagokat, csak ez a száz KISTEXT-kismama ér­dekelt. Hogyan is várhatják a gó­lyát? Boldogan — és ez a lényeg. Mert persze, amíg világ a világ, addig lesz gond, nehézség, divatosan ki­fejezve: valami probléma a gye­rekkel. Akár pici, akár nagy, megköveteli a maga részét a sze­­retetből, az aggodalomból, a sza­bad időből, no meg a fizetési bo­rítékból, amely a textilmunkások­nál tudvalevőleg nem nyomja le a zsebet. De a fiatalasszonyok vállalták a gyereket, s boldogak és nyugodtak, hiszen tudják, hogy a gondok enyhítésén sokan osz­toznak, az emberkék áldozatkész, óriási családba csöppennek bele. Érdekelt tehát az is, hogyan ké­szül fel például­­ az üzemi csa­lád? A gyár vezetői fél szemmel a kismamára figyelnek, s szur­kolnak, hogy minden rendben menjen majd nála, ha eljön az ideje. S másik fél szemükkel azért a termelésre ügyelnek, hogy az is simán menjen. A válasz tehát az, hogy mindent megoldanak. A ter­hes anyák könnyebb munka­helyre kerülnek, helyettesítésüket idejében megszervezik; az üzemi orvos, illetve a külön terhesren­delés bírja a megnövekedett for­galmat; már-már készülődnek a gyárban a várható sok névadó ünnepségre, gyakran jár majd ide a XVIII. kerületi anyakönyv­vezető! Ezt tapasztaltam a KISTEXT- ben, és nagyon örültem, hogy itt tartunk, hogy nálunk nem üres szóvirág a gyermekál­dás, igazán áldásnak tekinti az anya, a család, a környezet. S mert a KISTEXT-ről van szó, önkéntelenül is kínálkozik egy összehasonlítás. A nyugatnémet textil- és ruházati dolgozók szak­­szervezetének 6. kongresszusán megrázó felszólalás hangzott el nemrég: „Félelemből, hogy el­veszti munkahelyét, sok várandós anyának nincs bátorsága az üzem­ben bejelenteni terhességét. Sőt, inkább még keményebben dolgo­zik, túlórázik, hogy több pénzt kaparjon össze a szülési kiadá­sokra. Ezért van, hogy sok cse­csemő már súlyos szervi bajjal jön a világra ...” Körülnézhetünk azonban máshol is. A genovai vá­rosi tanács ülésén rántották le a leplet egy égbekiáltó aljasságról: „Az olasz vállalkozók arra kény­szerítik a munkába álló nőket, írjanak alá egy önkéntes kilépé­si nyilatkozatot. Amint az illető nő férjhez megy, azonnal elbo­csátják saját nyilatkozatuk alap­ján, amelyre a vállalkozónak csupán a keltezést kell rávezet­nie. Ily módon kerülik meg azt a törvényt, amely kötelezővé te­szi a terhességi és szülési segé­lyek kifizetését." Sok-sok ország­ban ismeretlen a szülési szabad­ság, a szülési segély, az ingyen kórházi ápolás vagy a kismamá­nak nálunk járó, már megszo­kott más kedvezmény. A gazdag Amerikában is csak hat állam­ban törvény a szülési sza­badság, de a vállalkozó itt sem köteles erre az időre fizetni, sőt, akár el is bocsáthatja az alkal­mazottat A kisbaba születése is már 500—600 dollárba kerül, eny­­nyit kell fizetni a kórháznak. Nem azért mentem a kismamák­hoz a KISTEXT-be és a többi helyre, hogy beszélgessek velük a nyugati életformáról. Ez azért is szükségtelen lett volna, mert az idősebb munkásnők sokszor em­legetik a maguk régi emlékeit. A magyarországi tőkések sem lát­ták szívesebben a terhes anyákat, mint most a nyugati gyárakban. Ezt az embertelenséget nálunk szerencsére már elfújta a szél. A különbség: ég és föld! A terhes nőket védő törvény minden betű­jét betartják. Aki megpróbálja kijátszani ezeket, könnyen meg­járhatja. De most szerzett tapasz­talataim alapján mégis azt kérem, hogy ne legyen elegendő a tör­vény betűje. Szív is kell hozzá. Nem mindegy, hogy egyes helye­ken a terhes anya törvényes kéré­seit még kelletlenül, savanyú arc­cal fogadják, néha olyan bürok­ratikus csűrés-csavarással, hogy a szegény asszonyka a végén el­keseredik, beleun, s inkább hagy­ja veszni jogait. Azt sem titkolom, egyszerűen érthetetlen, hogy akadnak dolgozótársak, akik mo­rognak a kismamáknak járó ked­vezmények miatt. Pedig eszükbe sem jut berzenkedni, ha például az üzemi futballcsapat balszélső­je, megengedetten és helyesen, el­­kérezkedik az edzésre, bezzeg, ha a kismama elszalad ellátni a csecsemőjét! Az éremnek min­dig két oldala van, s ezért azzal zárom megjegyzéseimet, hogy ter­mészetesen a terhes anya is le­gyen okos, nem túlzó és — hogy is mondjam — a jogaihoz ragasz­kodva is belátó. Senki sem tagadhatja, hogy le­hetőségeinkhez mérten nem kis gondoskodásban van részük az anyáknak, gyermekeknek, aho­gyan az is tény, hogy azért még van mit tenni, javítani. Erre a terveink megvannak, és biztosan meg is valósulnak. De addig, an­nál is inkább, mert ez nem kizá­rólag állami ügy, sokat lehet el­érni ha mindenütt még több sze­retettel, megértéssel segítik a kis­mamákat. Vető József ,,Célunk a gyarmatosítás eltörlése " Az algériai miniszterelnök beszéde az ENSZ közgyűlésén New York, október 9. (MTI) Mint már röviden jelentettük, hétfő este Algériát közfelkiáltással felvették az ENSZ tagjai közé. Algéria az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének 109. tagállama. Amikor az algériai küldöttség Ben Bella vezetésével elfoglalta he­lyét az ülésteremben, a tagállamok delegátusai tapsviharral köszön­tötték. Zafrulah Khan, a közgyűlés el­nöke meleg szavakkal üdvözölte az algériai nép képviselőit, majd Couve de Murville francia kül­ügyminiszter mondott beszédet. Kifejezte reményét, hogy a jövő­ben szoros kapcsolatok alakulnak ki Franciaország és Algéria kö­zött, s „a nyolc esztendőn át tar­tó viszálykodás­t a békés szom­szédság váltja fel”. Mint a TASZSZ közli, a köz­gyűlésen megjelentek nagy cso­dálkozására Couve de Murville úgy beszélt, mintha a francia kor­mány nem is folytatott volna hosszú évekig tartó véres gyar­mati háborút az algériai nép el­len. Ezután egymás után jelentek meg a tribünön az ázsiai és az af­rikai országok képviselői, akik meleg szavakkal üdvözölték a hős algériai népet és szigorú ítéletet mondtak a még mindig fennálló gyarmati rendszerről. A 109. tagállam köszöntése Algéria több mint 130 éven át nyögött az irgalmatlan kizsák­mányolás szörnyű igájában — mutatott rá Marokkó képviselője. Az indiai küldött emlékeztetett azokra az időkre, amikor még azt is nehéz volt elérni, hogy egyál­talán a közgyűlés napirendjére tűzzék az algériai kérdést Tuné­zia képviselője hangsúlyozta, hogy Algéria felvétele az ENSZ­­,de újabb bizonyítéka annak, mennyire értelmetlen a harc a népek függetlenségi törekvései ellen. Ezután M. A. Menysikov, az OSZSZSZK külügyminisztere, a Szovjetunió, Románia, Bulgária, Magyarország, Mongólia, Ukraj­na és Belorusszia küldöttsége ne­vében melegen üdvözölte az algé­riai népet abból az alkalomból, hogy Algériát felvették az ENSZ tagjainak sorába. Menysikov rá­mutatott arra a hősies küzdelem­re, amelyet az algériai nép vívott a gyarmati rendszer minden ere­je, az egész NATO ellen. Az algé­riai háború lényegében a NATO háborúja volt — mondotta Meny­sikov. — A NATO, amelyet a szocialista országok elleni agresz­­szió céljaiból hoztak létre, a füg­getlenségükért küzdő gyarmati népek elleni harc tömbjévé is vált. Algéria jövendő problémáiról szólva Menysikov a következőket mondotta: Szovjet államunk meg­alakulása és a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követő első évek tapasztalatai alapján tudjuk, hogy a független, egysé­ges Algéria ellenségei — az impe­rialisták és a gyarmatosítók — minden eszközzel igyekeznek majd akadályozni Algéria előre­haladását a politikai és gazdasági önállóság útján. A szovjet emberek azonban — csakúgy, mint a független Algéria minden igaz barátja — szilárdan hiszik, hogy az algériai nép, ha összefog és éberséget tanúsít, si­keresen leküzdi majd mindazokat a nehézségeket és akadályokat, amelyek szuverén állama megerő­sítésének, és fontos szociális és gazdasági feladatai megoldásának útjában állnak. Stevenson, az amerikai küldött­ség vezetője De Gaulle francia el­nök politikáját méltatta, azt ál­lítván, hogy az algériai nép neki köszönheti a függetlenséget. Ez­után kifejezte reményét, hogy az ENSZ tagállamai gazdasági segít­ségben részesítik a független Al­gériát. Ben Bella válasza az üdvözlésekre A kedden is folytatódó üdvöz­lésekre Ben Bella algériai minisz­terelnök válaszolt: — Első gondolatom — mondot­ta — a mártíroké, akik életüket adták azért, hogy Algéria belép­hessen a független nemzetek nagy családjába. Hét évvel ezelőtt sze­repelt már az algériai kérdés az ENSZ napirendjén — és az ese­mények azoknak az éleslátását igazolták, akik akikor támogatták népünk ügyét. Különös köszöne­­temet akarom kifejezni a testvéri arab államoknak, az ázsiai és az afrikai országoknak, a szocialista országoknak és mindazoknak, akik kitartóan támogatták ügyün­ket. A mi győzelmünk — foly­tatta — az Egyesült Nemzetek Szervezetének győzelme is, mert az ENSZ csak erősödni fog a mi közreműködésünkkel. Ben Bella leszögezte, hogy az algériai nép szívében nem maradt gyűlölet a francia néppel szem­ben, és kijelentette, hogy tiszte­letben fogják tartani az eviani egyezményeket.­­ A hétéves háború során or­szágunk rengeteget szenvedett,­­ ezért azok a tettek, amelyek most Algériát újjá fogják építeni, meghatározzák jövőbeni politi­kánkat is. A politikai független­ség megnyitja az utat a gazda­sági függetlenség felé. Feladatunk az, hogy a gyarmatosított embert modern és termelő emberré ala­kítsuk át. Ez belpolitikánk alapja. Ami a külpolitikát illeti, az hasonló lesz belpolitikánkhoz. Al­géria szellemileg azokhoz az or­szágokhoz áll közel, amelyek Ban­­dungban az ismert határozatokat hozták. Politikai és diplomáciai tevékenységünk célja a gyarmato­sítás teljes eltörlése. Az algériai delegáció elsőrendű feladata, hogy a gyarmatosítás megszüntetéséről szóló határozatnak komoly, konkrét tartalmat adjon azokkal az államokkal szemben, amelyek nem akarják azt alkalmazni. Meggyőződésünk — hangoz­tatta a miniszterelnök —, hogy a világ a fennálló ideológiai különb­ségek ellenére meg fogja ismét találni egyensúlyát. A nemzetközi feszültség enyhítésére az egyetlen módot a békés tárgyalásokban és a szabadon kötött egyezmények­ben látjuk. (Folytatás az 5. oldalon.) Kongresszusi műszakra készül a háromszoros szocialista brigád A Láng Gépgyárban dolgozó Makarenko előrajzoló brigád most harmadízben kapta meg a szocialista brigád címet. A 15 főnyi kollektívában munkások, technikusok és mérnökök dolgoznak, a párt Vili. kongresszusa tiszteletére 50 százalékos selejtcsökken­­tést, négy kalkulálható újítás kidolgozását, a szomszéd műhely gyengébb dolgozóinak segítését és természetesen a terv mennyi­ségi teljesítését vállalták. Most arra készülnek, hogy november 1-től 30-ig kongresszusi műszakot tartanak s erre a hónapra újabb felajánlást tesznek. A Makarenko brigád tagjai rendszeres kap­csolatot tartanak az Újpesti Bányagépgyár jó szerencsét szocia­lista brigádjával, kölcsönösen tanulmányozzák egymás munkáját, tanulnak egymástól. Képünkön: A brigádvezető Nyíri Jenő, Ver­mes József és László Ferenc egy hathengeres hajómotoral­vány előrajzolását végzi.

Next