Népszabadság, 1963. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-03 / 1. szám
1963. január 3. csütörtök NÉPSZABADSÁG Miért van szükség a kis népszámlálásra? Kétszázezer személy adatait gyűjtik össze a számlálóbiztosok (Tudósítónktól.) Mint ismeretes, január 2 és 14 között úgynevezett mikrocenzust, azaz kisnépszámlálást tartanak hazánkban. A Központi Statisztikai Hivatalban felkerestük dr. Szabady Egon főosztályvezetőt, a népszámlálás vezetőjét, s megkérdeztük, miért van szükség a mikrocenzusra? — Magyarországon legutóbb 1960. január elsején tartottak népszámlálást — mondta. — A három évvel ezelőtt tartott népszámlálás óta sokat változtak a lakosság adatai. A mezőgazdaság átszervezése következtében többen megváltoztatták foglalkozásukat és lakhelyüket. Változtak az országban az osztályviszonyok is. A folyamatos és a távlati tervezés megköveteli, hogy legfrissebb adatok álljanak az illetékes szervek rendelkezésére. Az összeírás éppen ezért azt a célt szolgálja, hogy pontosan meg lehessen állapítani a népesség 1960 óta bekövetkezett társadalmi-gazdasági átrétegeződését. A népszámlálás vezetője elmondta, hogy az 1960-as népszámlálás után — hazánkban első ízben — készítettek úgynevezett reprezentatív adatfeldolgozást. Akkor előzetesen az adatok egy százalékát dolgozták fel, és bebizonyosodott, hogy a képviseleti minta alapján történt feldolgozás adatai mindössze néhány százalékkal térnek el a véglegestől. A tapasztalatokat felhasználva, most hajtanak végre Magyarországon először két nagy népszámlálás között egy kisebb összeírást. A mikrocenzus is reprezentatív lesz, a lakosságnak csak két százalékát írják össze. A számlálóbiztosok hatvanezer családot, hozzávetőlegesen kétszázezer személyt látogatnak meg. — Ennyi személy adatából már sok tekintetben lehet általánosítani — mondta dr. Szabady Egon. — A lakosság két százalékát matematikai módszerrel választjuk ki, az előző népszámlálás személyi lapjai közül minden ötvenedikét kiemeljük. Az így összegyűjtött adatokat többé-kevésbé pontosan lehet vonatkoztatni az egész lakosságra. A kis összeírás alkalmával lényegesen több adatot gyűjtenek össze, mint három évvel ezelőtt. A számlálóbiztosok részletesebben kérdezik a foglalkozással és az iskolázottsággal kapcsolatos adatokat, tájékozódnak a lakóhelyváltozásról és a lakásról (felszereltségéről, a fűtésről, a lakóépület jellegéről és állapotáról stb.). Érdekesek azok a kérdések is, amelyek a lakások ellátottságát kutatják. A számlálóbiztosok megkérdezik, hogy a lakásban van-e rádió, televízió, mosógép, porszívó, padlókefélő, hűtőszekrény, telefon. Szerepel olyan kérdés is, hogy hány könyve van a családnak, és milyen újságot olvasnak. Tájékozódnak arról is, főznek-e, mosnak-e otthon rendszeresen. Az összeírást kétezer — többnyire pedagógus — számlálóbiztos végzi. A népszámlálás vezetője elmondta, hogy az összeírók általában munkaidő után, az esti órákban keresik fel a családokat. A kérdőívet bemondás alapján — a január 1-i állapotnak megfelelően — most is a számlálóbiztosok töltik ki. A Központi Statisztikai Hivatal ezúton is kéri a lakosságot, hogy ugyanolyan megértéssel fogadják és segítsék a számlálóbiztosokat munkájuk végzésében, mint az előző népszámlálás idején. Mindenkinek érdeke ugyanis, hogy az irányító és tervező szervek helyesen legyenek tájékozódva a lakosság élet- és lakásviszonyairól. tátták Hegedűs András és Gruchman Gyula aratómunkást. Útközben egy kukoricásban megverték őket. A „leckéztetés” végén így szóltak hozzájuk: „Reméljük, most már tudjátok a kötelességteket...” Püspökhatvanban, miután előző este 60 000 koronát fizettek azoknak, akik kijelentették, hogy hajlandók Szabókyra szavazni és erre másokat is rávesznek, egy adóhivatali tisztviselő fogadta az urnákhoz járuló választókat. Mielőtt kezükbe vették a szavazólapot, mindegyiknek a fülébe súgta: „Szabóky ... Szabóky ... el ne felejtse ... Szabóky .. A vácrátóti községi bíró a szavazás alatt a terem ablakánál állt. Egy ember ment a túloldalon, szegényparaszt. A bíró átkiabált neki: „Ide, hé, szavazni.” Az ember ment tovább. A bíró kiment az utcára, utánarohant .Jöjjön szavazni, gyorsan.” Az illető vonakodott. Azt mondta, hogy minek szavazzon, semmi értelme. Ekkor a bíró, több tanú jelenlétében így szólt hozzá: „Maga adósa a szövetkezetnek. Nem is kevéssel. Akarja, hogy..." Eggyel több szavazata lett a kormánypárti jelöltnek. A vácrátóti sortűz története közismert. Horváth főszolgabíró, mielőtt parancsolt volna a csendőrségnek, hogy lőjenek a községháza előtt összegyűlt elégedetlenkedő tömegbe, ezt kiáltotta: „Válasszanak a tűz vagy Szabóky ... Aki Szabókyra szavaz, nemcsak a haláltól menekül meg, de 25 000 koronát is kap.” Ajánlat a presbitériumnak... A másik dokumentum id. Bortnyák Mihály tornyosnémeti lakosnak és 239 társának a Közigazgatási Bírósághoz benyújtott petíciója dr. Fekete Lajos képviselő megválasztása ellen. (Fekete Lajos erdőbirtokos volt, Abaúj-Torna vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, felsőkékedi lakos.) Hidasnémetiben 1926. december 7-én este a községi bíró felkereste Laczkó József erdőkerülőt, s közölte vele, ha nem szavaz Fekete úrra, másnap elcsapják, s még a múlt havi fizetését sem kapja meg. Az esetnek négy tanúja volt. Ugyanezen a napon két pesti detektív („vagy legalábbis olyan emberek, akiket a faluban detektíveknek néztek” — írják) sorra jártak több nyugdíjast, s közölték velük, hogy elvesztik nyugdíjukat, ha nem Fekete Lajosra, a kormánypárt jelöltjére szavaznak. Ugyancsak Hidasnémetiben történt. December 7-én éjjel 12 órakor megjelent a községben két csendőrjárőr, listával, összeszedték azokat az embereket, akikének forradalmi múltjuk volt, a Tanácsköztársaság katonái vagy hívei voltak, megbilincselték őket, és szuronyos kísérettel a reggel 5 órakor Miskolcra induló vonattal a megyei ügyészségre szállították valamennyit. A szavazás után, december 8-án késő este engedték haza őket. Abaújváron, november 28-án összehívták a református presbitériumot, s ismertették Fekete Lajos képviselőjelölt szóbeli ígéretét. Kötelezte magát, hogy illetékes helyen elintézi a 9 millió korona tanítói nyugdíjjárulék elengedését, ha a presbitérium tagjai rászavaznak. A hollóházi „győzelem" A panasznak Hollóházáról szóló része érdemes arra, hogy szó szerint ismertessük. Így szól: „A községben minden kereset nélkül nyomorog 641 lélek. Ezelőtt 10 —15 évvel volt ott egy majolikagyár, a lakosság nagy többsége abból élt. A háború alatt és után beállt kisebb-nagyobb megrázkódtatások következtében, a gyár anyagi nehézségekkel küzdött, majd teljesen beszüntette a munkát. Mindezeknél fogva a népnek keresete nincsen, az egész község határában, mintegy 50—60 hold a művelhető földterület. A község lakossága várjaa gyár megnyitását, és reméli, hogy annak révén rendes keresethez jut. Hollóháza község ezenfelül még favágásból él, azonban ez a kereset is mindennap kevesebb és kevesebb. A nép teljes nyomorban van. Tisztán burgonyából tengeti életét egyik napról a másikra, és van számos család, ahol nincs a háznál egy csepp zsír, egy kanálnyi liszt. A község lakossága rettentő szegénysége folytán hiszékeny, és az erőszakos fellépésre minden irányban teljesen kézben tartható. A jelölt úr november 25-én megérkezett Vörös József r. k. lelkészhez, és két tanú jelenlétében közölte, hogy ha a község teljes egészében őrá adja szavazatát, 400 millió koronát eszközöl ki a kormánynál, mely összeg elég arra, hogy a gyárat ismét üzembe helyezzék. E körülmény következtében természetes volt, hogy a választók kénytelenek voltak melléállni, mert a község megélhetésének ez volt az egyetlen reménye. Nyilvánvaló és természetes, hogy ily jelentékeny ígéret, valamint annak a nagyfokú megfélemlítésnek következtében, amely a csendőrség nagy létszámmal történt felemelése volt (éjjel-nappali őrjáratok), a község Fekete úrra szavazott." Így fejeződik be a tornyosnémeti panasz: „Természetes, Nagyméltóságú Közigazgatási Bíróság, hogy mi többszörösen érzékenyek vagyunk a megfélemlítés iránt, azzal szemben módunk védekezni nincs. A megvesztegetések, a megfélemlítések, a jogellenes befolyásolások eredménye a kerületben megtartott választás.” Az 1926-os választások történetét feltáró új okmányokat az Országos Levéltárban őrzik, a jövő évben jelennek meg, az Iratok az ellenforradalom történetéhez című történettudományi forráskiadvány ötödik kötetében. Tamás István Országszerte megalakultak a választások lebonyolítását segítő szervek Szerdán országszerte megala- kultak és esküt tettek a válasz- tási elnökségek, továbbá a választókerületi bizottságok. Ezekben a szervekben munkások, parasztok, értelmiségiek, háziasszonyok, nyugdíjasok ezrei, a társadalom legkülönbözőbb rétegének képviselői tevékenykednek majd a következő hetekben. Az elnökségek feladata lesz például a szavazatszedő bizottságok megalakítása. A választókerületi bizottságok egyebek között döntenek a Hazafias Népfront által bejelentett tanácstagjelöltek elfogadásáról; a választások után megállapítják a tanácstagokra vonatkozó szavazás eredményét, és a megválasztott tanácstagoknak átadják a megbízólevelet. A megyei, a városi, a járási és a községi tanácsok épületeiben közszemlére teszik a választási szervek vezetőinek és tagjainak névsorát, lakcímét, valamint a szervek hivatali helyiségének címét is. A szavazásra jogosultak tehát a választással, kapcsolatos kéréseikkel, panaszaikkal, problémáikkal közvetlenül e bizottságokhoz fordulhatnak tanácsért, segítségért. Szerdán megalakult a fővárosi választási elnökség, amelynek tagjai Veres József, a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága elnöke előtt letették az esküt. Az ünnepélyes aktus után a választási elnökség megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta vezetőit. A fővárosi választási elnökség elnöke Döbrentei Károly, a Könnyűipari Minisztérium főosztályvezetője, titkára Szatmári István, a Budapesti Pártbizottság osztályvezetője. (MTI) Magyar és szovjet államférfiak újévi üdvözletváltása Az új esztendő alkalmából a magyar állami és pártvezetők üdvözlő táviratokat küldtek a szocialista országok állami és pártvezetőihez. A Szovjetunió Kommunista Pártja és kormánya vezetőihez a következő táviratot intézték: N. SZ. HRUSCSOV elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének L. 1. BREZSNYEV elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének Moszkva Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány, az egész magyar nép, valamint a magunk nevében forró, testvéri üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek és a Szovjetunió népeinek az új esztendő beköszöntése alkalmából. A múlt év során a béke, a szocializmus és a haladás erői újabb nagy győzelmeket arattak, s ebben döntő része van a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, kormányának és népének. A béke ügyének nagy győzelmeiből új biztatást és lendületet nyertek a szocializmus, a haladás és a béke erői szerte az egész világon. Együtt örülünk önökkel azoknak a világra szóló eredményeknek, amelyeket a testvéri szovjet nép a kommunizmus építésében, a nemzetközi béke és biztonság védelmében elért. A Magyar Népköztársaságban is a szocializmus építésének kiemelkedő éve volt az óesztendő: a szocialista társadalom alapjainak lerakása befejeződött, népünk a szocialista társadalom teljes felépítésének időszakába lépett. Jóreménnyel készülünk az új év új feladataira. Az új esztendő alkalmából további sok sikert és jó egészséget kívánuunk önöknek. Szívből kívánjuk, hogy a Szovjetunió népei további nagy eredményeket érjenek el a kommunizmus építésében, még tovább erősödjék a magyar és szovjet nép megbonthatatlan barátsága, együttműködése a szocializmus győzelméért, a világ békéjének megszilárdításáért vívott közös harcunkban. DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, KÁDÁR JÁNOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A szovjet államférfiak Dobi István és Kádár János elvtársakhoz intézett távirata így hangzik: Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének, a minisztertanácsnak és az egész szovjet népnek a nevében üdvözöljük önöket és a Magyar Népköztársaság összes dolgozóit az új év alkalmából. A múlt esztendő folyamán a szocializmus az egész világ előtt ismét meggyőzően bebizonyította vitathatatlan fölényét a kapitalizmus fölött. Ez az esztendő a szocialista országok számára újabb sikereket hozott a politikai, a gazdasági és a kulturális élet minden területén: a béke és a haladás erőinek a reakció és a háború erői felett kivívott győzelmei esztendeje volt. A szovjet nép őszintén örül a testvéri magyar nép sikereinek, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével elért a szocializmus alapjainak építésében. Nem kétséges, hogy a szocialista társadalom teljes felépítésének nagyszerű feladatait, amelyeket a pártnak a közelmúltban megtartott Vik. kongresszusa jelölt meg, szintén sikeresen megoldják. Kívánunk önöknek, kedves barátaink, és a Magyar Népköztársaság minden dolgozójának az új esztendőben is további sikereket a szocialista építésben, a békeharcban. Erősödjék és fejlődjék az örök, megbonthatatlan barátság népeink és valamennyi szocialista ország népei között. N. HRUSCSOV L. BREZSNYEV Moszkva, Kreml, 1962. december 30. Péter János külügyminiszter az új esztendő alkalmából ugyancsak táviratban üdvözölte Andrej Gromikót, a Szovjetunió külügyminiszterét. A. A. Gromiko szovjet külügyminiszter is táviratban üdvözölte Péter János külügyminisztert az új év alkalmából. További táviratváltások Ugyancsak újévi üdvözlő táviratváltás volt a magyar állami és pártvezetők, valamint a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratizlus Köztársaság, a Román Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság állami és pártvezetői között. Az új esztendő alkalmából a magyar államférfiak sok más ország vezetőivel is üdvözlő táviratokat váltottak, így eddig Algéria, Afganisztán, Ausztria, Bolívia, Csád, az Egyesült Arab Köztársaság, Gabon, Görögország, Guinea, Irán, Líbia, Mali, a Szíriai Arab Köztársaság és Tunézia vezetőitől kaptak, illetve ezekbe az országokba küldtek újévi üdvözlő táviratot. (MTI) Fogadás a kubai forradalom győzelmének évfordulója alkalmából Oscar Mas Bringuez, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője a kubai forradalom győzelmének negyedik évfordulója alkalmából szerda este fogadást adott a Gellért Szállóban. A fogadáson megjelent Nemes Dezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Losonczi Pál, Pap János, Péter János, Tausz János, a Minisztertanács tagjai, s a politikai, a gazdasági és a kulturális élet több más vezető személyisége. Részt vett a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja is. (MTI) 3