Népszabadság, 1963. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-01 / 26. szám
2 Jelentős eredmények a fertőző betegségek elleni küzdelemben Sok a gyomor és bélrendszeri megbetegedés bilépőinek a járási egészségügyi központok (Tudósítónktól.) Dr. Simonovits István, az egészségügyi miniszter első helyettese tegnap az egészségügy időszerű kérdéseiről tájékoztatta a sajtó képviselőit. Az a tény, hogy a lakosság 97 százaléka jogosult immár az állami egészségügyi ellátás igénybevételére, nagymértékben növelte a kórházak, a rendelőintézetek, az orvosok, az egészségügyi dolgozók felelősségét, s újabb lehetőséget ad a lakosság egészségügyi állapotának javítására. Népünk egészségügyi színvonala jónak mondható, amit mutat az életkor meghosszabbodása is: 1961-ben másfél millió 60 évnél idősebb ember élt Magyarországon, s ez a szám, illetve arány évről évre növekszik. A fertőző betegségek leküzdésében nem lebecsülhető eredményeket értünk el. Az influenzát nem tudjuk befolyásolni, annál inkább csökkent a szamárköhögéses és tífuszos megbetegedések száma. Nem mondhatjuk el ugyanezt a gyomor- és bélrendszeri megbetegedésekről. A gyomor- és bélrendszeri bántalmak megelőzése nemcsak egészségügyi feladat, a szakácsoktól kezdve az italboltok csaposaiig sokkal több figyelmet, elővigyázatosságot, kulturáltságot követel az étel- és italféleségek kezelése. Kiváló eredmények mutatkoznak a gyermekbénulás megszüntetésében. Nem sikerült viszont kellően csökkenteni a fertőző májgyulladásos megbetegedések számát, hogy minél gyorsabban kórházba kerüljenek az újonnan felfedezett betegek. Tíz évvel ezelőtt még évente átlag 45 ezer új beteget találtak, a múlt évben már csak 25 ezret, pedig a szűrések száma évről évre emelkedik. A gyógyintézetek befogadóképességének emelkedése lehetővé teszi, hogy a szűrések alkalmával felfedezett betegek hosszabb várakozási idő nélkül kórházba kerüljenek, és addig maradjanak ott, amíg teljesen meg nem gyógyultak. Ebben az évben elkészül a győri tbc-pavilon, Pécsett, Tatabányán és Nyíregyházán pedig 300 ágyas új tbc-gyógyintézet, s megkezdődik az ugyancsak 300 ágyas edelényi tbc-kórház építése is, nem is beszélve a meglevők további bővítéséről. Egyelőre nem csökkenthető a kórházak, rendelőintézetek zsúfoltsága Bár ebben az évben is több új egészségügyi intézmény építését kezdik el és több új intézményt adnak át rendeltetésének, a kórházak, rendelőintézetek zsúfoltságának gyors csökkenésére nem számíthatunk. Az igények olyan mértékben emelkedtek, hogy az ötéves terv végére ugyan 78 ezer kórházi ágyunk lesz — csak a 20 éves távlati program beruházásai számolják fel teljesen a mostani zsúfoltságot. Akkor már 130 ezer kórházi ágy lesz Magyarországon. Az orvosok száma évről évre emelkedik. 1938-ban 1600 orvos-, fogorvos- és gyógyszerészhallgató tanult az egyetemeken, ebben az évben pedig 7000. Az utóbbi tíz évben a Budapesten dolgozó orvosok száma 20 százalékkal, vidéken pedig 54,2 százalékkal növekedett. A zsúfoltságon ugyan egyik napról a másikra nem tudnak változtatni, de azt elmondhatjuk, hogy legtöbb megyeszékhelyen a fekvőbeteg-ellátás elérte a fővárosi szintet, vannak korszerű, jól felszerelt kórházak, s most kezdik meg a járási egészségügyi központok kiépítését A következő években, illetve évtizedekben korszerű kórházak épülnek a járási székhelyeken is. Reális lehetőség a tbc teljes felszámolása Érdekes statisztika készült a különböző betegségek okozta táppénzállományba vételről. A statisztika első — és sajnos igen jelentős — csoportja a balesetek. Száz táppénzes nap közül 16-nak üzemi vagy egyéb baleset az oka. Bár 1957-hez képest némileg javult a helyzet —, mert az akkor kifizetett táppénz 9,2 százalékát indokolták üzemi balesetek és hét százalékát nem üzemi balesetek, 1961-ben pedig 7,8 százalékra csökkent az üzemi balesetek miatt kifizetett táppénzek aránya —, még mindig sok helyütt fellelhető az üzemi szociálpolitika, balesetvédelem közömbössége. S ha azt is számítjuk, hogy a munka közben keletkezett bőrbetegségek, illetve gennyesedés miatt folyósítják a táppénz 4,5 százalékát, akkor a két tétel — a balesetek és a bőrbetegségek — a táppénzes napok 20 százalékát okozzák, ami forintba átszámítva azt jelenti, hogy az állam évente erre a „két tételre” 800 millió forintot költ. A második főcsoport a tbc, amely 1961-ben a táppénzes napok 10,6 százalékát okozta, ma viszont nem haladja meg a 7,5 százalékot. Vagyis évről évre javulnak a tuberkulózis leküzdésében elért eredmények. Az egészségügyi kormányzat arra törekszik, Félúton a Mirnij és a Vosztok között A Föld déli mágneses sarkának övezetébe tartó szovjet szántalpas vonat baj nélkül halad dél felé. Az út első kilenc napján az expedíció 600 kilométerre távolodott el a Mirnij szovjet délisarki megfigyelőállomástól, ezzel megtette a Vosztok belső szárazföldi sarkkutató állomás a Davis-tenger partjától elválasztó távolság felét. A vonat több mint 3200 méter magasságban halad a tenger szintje felett ahol annak ellenére, hogy az Antarktiszon most nyár van, a levegő hőmérséklete mintegy 30 fokkal van a fagypont alatt (MTI) NÉPSZABADSÁG A korszerű gyógyítás a kollektív munka Az egészségügyi kormányzat arra törekszik, hogy továbbfejlessze a szakrendelők hálózatát és módszereit. A korszerű gyógyítás többé nem egyedi, hanem kollektív munka. Ezért nem előnyös, hogy nincs még rendszeres kapcsolat a szakrendelők és a körzeti orvosok között. Érdekes kísérleteket folytatnak, hogy a szakrendelők és a kezelőorvos munkája minél inkább egységbe olvadjon, s a tapasztalatok alapján tökéletesítik a kórházon kívüli betegellátást. A lakosság egészségügyi felvilégosítétsét ért A lakosság egészségügyi felvilágosításának fontosságára nemcsak a fertőző májgyulladásos megbetegedések, vagy a különböző gyomorbántalmak és ételmérgezések figyelmeztetnek, hanem például az anya- és csecsemővédelem feladatai is. A csecsemőhalandóságot minimálisra szorítottuk, de a további eredmények sem maradnak el, ha például a fiatal anyák egy része nem idegenkedne a szoptatástól, ha a munkahelyen, vagy a villamoson még nagyobb szeretettel és figyelemmel gondoskodnának az áldott állapotban levő nőkről, nem utolsósorban, ha kevesebb, állapotos nő dohányozna. A miniszterhelyettes befejezésül hangsúlyozta, hogy a szocialista egészségügy csak akkor töltheti be hivatását, ha az állami törekvéseket, az egészségügy munkáját a lakosság széles tömegei támogatják, ha az egészségügy a nép ügye lesz. 1963..február 1, péntek Nemes Dezső elvtárs látogatása Veszprémben Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön Veszprémbe látogatott. Nemes elvtárs a megye és a járások vezetőivel az időszerű politikai kérdésekről folytatott megbeszélést. Milyen vélcadatokat vonnak össze a könnyűiparban? Az , 1963. január 1-én, illetőleg korábban végrehajtott vállalati összevonások eredményeként, a könnyűipar öt iparágában a vállalati összevonások már befejeződtek. Április 1-ével további négy iparágban kerül sor vállalati összevonásokra. Az ekkor létrehozandó tíz vállalat, amely 40 vállalat összevonásából alakul, a könnyűipar dolgozóinak mintegy 13 százalékát foglalkoztatja. A len- és kenderiparban a három rosttermeltető és kikészítő vállalat — a dunántúli, a délmagyarországi és a tiszántúli rostkikészítő vállalatok — alakul át egységes vállalattá Rostkikészítő Vállalat néven, szegedi székhelylyel. Két vertikális egységbe kerülnek összevonásra a lenfonó-, szövő-, kikészítő-, valamint a kenderfonó és szövővállalatok. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat központja Budakalászon lesz. Ez a vállalat a Budakalászi Textilművek, a Győri Lenszövőgyár, a Csillaghegyi Lenárugyár, a Komáromi Lenfonógyár és a Budapesti Lenfonógyár összevonásából alakul. Az összevonással létrejövő nagyvállalat a teljes hazai lenfonó-, szövő- és kikészítőipart összefogja, és módot ad a gyártás ésszerű szakosítására, így a budakalászi gyárat fehéráruk, a győrit ruhaanyagok, szabókellékek, közületi cikkek, a csillaghegyit lakástextíliák, könynyű ponyvaféleségek és műszaki szövetek gyártására szakosítják. Az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat, a Szegedi Jutaárugyár, a Szegedi Kenderfonógyár, a Nagylaki Kenderfonógyár és a Pécsi Kenderfonógyár összevonásával alakul meg, szegedi székhellyel, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat. A budapesti Kender-Jutagyár,, mint zsákgyártó vállalat továbbra is megtartja önállóságát. A bútoriparban 19 bútorgyárat négy, másfél-két ezer dolgozót foglalkoztató egységbe vonnak öszsze. Budapesti Bútoripari Vállalat néven összevonásra kerül az Angyalföldi Bútorgyár, a Budapesti Bútorgyár, a Budapesti Minőségi Bútorgyár, a Duna Bútorgyár, az Egri Bútorgyár, az Otthon Bútorgyár és az Újpesti Asztalosárugyár. A hét vállalat öszszevonásával a minisztériumi bútoripar fényezettbútor-termelésének 84 százalékát az új vállalat adja, összevonásra kerül a Budapesti Kárpitosárugyár, a Debreceni Hajlítottbútorgyár, a Szék- és Faárugyár és az Újpesti Bútorgyár is. Az így létrejövő Szék- és Kárpitosipari Vállalat készíti a minisztériumi bútoripar termelésének kárpitozott bútorból 80 százalékát, hajlított bútorból, színház- és mozi berendezésekből száz százalékát, fűrészelt ülőbútorból 95 százalékát. Tisza Bútoripari Vállalat néven, csongrádi székhellyel, egy vállalatban egyesül a Budapesti Fenyőbútorüzem, a Csongrádi Bútorgyár, a Sátoraljaújhelyi Bútorgyár, a Szegedi Bútorgyár és a Tisza Bútorgyár. Ebben a vállalatban összpontosul a minisztériumi bútoripar teljes konyhabútor-termelése és irodai bútor-termelésének csaknem kétharmada. Egy vállalatba, az Iskolabútor- és Sportszergyárba kerül a zömmel fémanyaggal is dolgozó Iskolabútorgyár, az Óbudai Sportszergyár és a Sportszerárugyár is. Az összevonások észszerű munkamegosztásra, gazdaságos kooperációra adnak lehetőséget. A szőrmeiparban a már korábban összevont Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalathoz csatolják a Szegedi Szőrme- és Bőrruhakészítő Üzemet. Így a teljes szőrmekikészítés és feldolgozás egyetlen vállalatban történik. A cipőiparban hat vállalatot két vállalattá vonnak össze. Az Alföldi Cipőgyár kecskeméti székhellyel egyesíti a BÖRTEX-et, a kecskeméti és a tatai cipőgyárakat. Ugyancsak összevonásra kerül a Minőségi, a Szegedi és a Szigetvári Cipőgyár is Minőségi Cipőgyár néven, budapesti székhellyel. A vélt sérelmektől a rágalmazásig Panasz érkezett a szerkesztőséghez arról, hogy a Villamosgép- és Kábelgyár Pongrácz úti telepén a vezetők súlyos tervcsalást követtek el 1962 utolsó napjaiban azért, hogy nagyobb prémiumot zsebeljenek be. A párton kívüli vezetők másban is bűnösek — így a panaszos —, basáskodók, s „rászálltak” a kommunistákra. De majd mi a gyűlésen elintézzük őket. Remélem, az elvtárs is segít — kért búcsúzóul, s megadta azoknak a nevét, akikhez felvilágosításért fordulhatok. Beszélgettem a gyár sok dolgozójával, s a vélemények, valamint a tények alapján a gyár pártbizottságával egyetértésben a következőket állapítottuk meg: A tervcsalás s a többi vád is rágalom, mellyel a bejelentők egy csaknem egy éve húzódó elvtelen harcra próbálták feltenni a dicstelen koronát. „Üldözik a kommunistákat" A VK elektromos kemencetelepét 1962 áprilisáig meglehetősen liberális, hanyag emberek vezették. Amikor áprilisban leváltották őket, az újonnan kinevezett Kandra Lajos gyárrészlegvezetőre és Szombati Tivadar tervosztályvezető mérnökre szervezetlenséget, megromlott munkamorált hagytak örökül. Elég sok volt a telepen az önjelölt is, néhányan már előre szétosztották — persze maguk között — a vezető funkciókat. Elég gyakori volt a lopás, a munka közbeni borozgatás, alvás és lógás. Az új vezetők szép szóval próbálkoztak és a pártszervezet segítségét is kérték a hibák kijavításához, de az eredmény hónapok múltán sem volt kielégítő. A fegyelemsértők között sajnos párttagok is akadtak, sőt az alapszervezet egyik vezetőségi tagját is felelősségre kellett vonni, mert az a vállalat festékét és egyéb anyagát térítés nélkül magáncélokra használta. Néhány párttag ekkor nem egy kommunista meg nem engedhető kisiklásán háborgott, hanem azon, hogy a párton kívüli vezetők hogyan „járatják le” a pártot. Később, amikor megdorgáltak egy elvtársnőt, mert munkaidő alatt a portásfülkében horgolt, majd a vállalat érdekeit szem előtt tartva, két kommunista munkást nem engedtek el félállásban „maszekolni” — az új vezetőkre rásütötték, hogy üldözik, háttérbe szorítják a kommunistákat. A bizalmatlanság megmérgezte a levegőt. Hiába kérte Kandra Lajos minden esetben a párttitkár és az szb-titkár véleményét, s csak azután döntött fegyelmi ügyekben, vagy osztott prémiumot, intézkedéseiben egyesek kommunistaellenességet véltek felfedezni. Érdekes, hogy akiket a jogos büntetés vagy feddés ért, kevésbé füstölögtek, s ha nem is azonnal, de ma már elismerik, hogy hibát követtek el, jogos volt a felelősségre vonás. Néhány elvtárs azonban háttérbe szorítva érzi magát, és vélt egyéni sérelmét egy kalapba rakja az egy év alatt történt összes büntetésekkel, s ezzel a „mennyiséggel” próbálja bizonygatni, hogy a rend és a fegyelem megszilárdítása a kommunisták ellen irányul. Már azt sem veszik észre, hogy ezzel épp ők rágalmazzák a becsületesen dolgozó kommunistákat, a pártszervezet többségét. S a vagdalkozás hevében elvesztve igazságérzetüket, amikor erkölcsbe vágó komoly dolgokról, bizonyítékokról kérdezik őket, privát kis panaszaikat adják elő hangosan és drámaian. Beniczki elvtárs lakatos az üzemben. Munkáját mindenki megelégedésére becsülettel és jól végzi. De ő is nyakig merül ebbe az elvtelen intrikába. Már a felsőbb szerveket is szidja, mert nem segítenek nekik. — Mehet Viasz is az istenbe, Benkovics is csak papol, hogy ismerjük mi a telepvezetőket, de egyik sem csinál semmit. (Viasz László, a VK igazgató főmérnöke, Benkovics József pedig a gyár pártbizottságának titkára. — A szelik.) A telepvezetők elnyomják a legjobb elvtársakat Hová jutunk így, kérem?! Egy évem van a nyugdíjig, és az órabérem mindössze kilenc forint. Itthagyom ezt a kócerájt, mert hiába kérek, nem emelnek. Ezt is csak a kommunistákkal lehet megtenni. Beregh Jenő meós így foglalja össze véleményét: — Ellenünk, a kommunisták ellen megy a játék ■— mondja. — Most lehetetlenné akarnak tenni bennünket a munkások előtt, s azt mondják, miattunk nem lesz nyereségrészesedés. Rám sütötték, hogy négy nappal több szabadságot vettem ki, mint amennyi jár. A fizetésemből a különbözetet már le is vonták. A további retorzió várható. Krausz Tibor 27 éves művezető is sértett ember. Nem tetszik a beosztása, a fizetése, kevesli a prémiumot, és számtalan apróbb dologgal bizonyítja, hogy a telepvezető üldözi őt, mert valamikor összerúgták a patkót. És természetesen ő is vádol és rágalmaz — a „párttagok” nevében. A „tervcsalás" A VK-nak ebben az évben is komoly exportkötelezettségei vannak. Ehhez nagy mennyiségű rézre van szükségük, melyet a Csepel Fémművek szállít, ők viszont rézlágyító elektromos kemencéket szállítanak a fémműnek. A kör tehát teljes. Sürgették a rezet, Csepel sürgette a kemencéket, sőt az év végére tervezett és visszaigazolt egy helyett kettőt kért. Viosz László, a VK igazgató főmérnöke megkérte Kandráékat, s azok vállalták a második kemence elkészítését is. 1962. december 30-án az egyik teljesen kész, a másik 98 százalékos állapotban volt. Ezt állapította meg egyébként a KGM-ből a vádaskodók feljelentése alapján kint járt ellenőr és László Kálmán termelési főosztályvezető is. Kandra Lajost és Szombati Tivadart semmilyen anyagi érdek nem késztette arra, hogy a második kemencét is készre jelentsék, hiszen évi tervüket már