Népszabadság, 1963. április (21. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-02 / 77. szám
2 Megalakul a Kubával való szolidaritás latin-amerikai bizottsága Befejeződött a niterói kongresszus Rio de Janeiro, április 1. (TASZSZ) Március 30-ról 31-re virradó éjszaka Niteróiban, Rio de Janeiro állam székhelyén véget ért a Kubával való szolidaritás latin-amerikai kongresszusa. A háromnapos kongresszuson „Niterói nyilatkozat’‘ néven elfogadtak egy felhívást, amely az amerikai népekhez fordul. A kongresszuson elhatározták, hogy megalakítják a Kubával való szolidaritás bizottságát. Egy másik határozat értelmében Amerika és az egész világ országaiban április 19-től 20-ig és július 15-től 30-ig Kubával való szolidaritási tüntetéseket tartanak. Elhatározták továbbá, hogy egy később közlendő időpontban megtartják a Kubával való szolidaritás második latin-amerikai kongresszusát. Látszatintézkedés a kubai ellenforradalmárok megfékezésére Az amerikai külügyminisztérium és az igazságügy-minisztérium közös közleményt adott ki a kubai ellenforradalmárok legutóbbi kalóztámadásairól. Az együttes nyilatkozat tagadja, hogy a kubai ellenforradalmárok március 18-i és 26-i rajtaütésszerű támadásai szovjet hajók ellen amerikai területről indultak volna ki. A két minisztérium siet az amerikai kormány rokonszenvéről biztosítani az ilyenfajta támadásokat végrehajtó csoportokat, de a közlemény hozzáfűzi, hogy „szándékában áll minden szükséges intézkedést megtenni, hogy az Uyon támadásokat ne indítsák el, ne szervezzék amerikai területen”. Az angol közvélemény kissé elkésettnek tartja a washingtoni hivatalos fogadkozást. Erős kételyt támaszt az amerikai szándék komolyságát illetően a washingtoni nyilatkozat, amely kifejezetten megértést és rokonszenvet nyilvánít az ellenforradalmárok törekvéseivel. Nem éppen kedvező benyomást keltett Londonban Washingtonnak az a kísérlete, hogy legalább részben Angliára tolja a felelősséget azzal az állítással, amely szerint az ellenforradalmárok a Bahama-szigeteket használták támaszpontként. Az angol admiralitás hétfőn közölte, hogy a Bermudákról útra kelt a Londonderry nevű brit csatahajó azzal a céllal, hogy megakadályozza, ha a Bahamaszigetek egyikéről kubai ellenforradalmárok kalózhajókat indítanának kubai célpont vagy szovjet hajók újabb megtámadására. Az Egyesült Államok kormánya ugyanis felkérte erre Angliát. A haditengerészet azonban nem titkolja, hogy egyetlen hajó képtelen megbirkózni ezzel a feladattal. Angol üzletemberek érkeztek Moszkvába John Meyer, a brit—szovjet kereskedelmi kamara elnöke, több más neves angol üzletember kíséretében, vasárnap a szovjet fővárosba érkezett. John Meyer a TASZSZ tudósítójának kijelentette: örömmel jöttek Moszkvába, hogy elősegítsék a brit—szovjet kereskedelem további fejlődését. Kijelentette továbbá, hogy készek mindenkivel találkozni, aki hajlandó tárgyalni a két ország közötti kereskedelem fejlődéséről. Az Egyesült Királyságban nagy az érdeklődés az oroszokkal való kereskedelem iránt. "Ez természetes, mert Angliában elégedettek a szovjet árukkal és ugyanezt remélik a Szovjetunióba exportált angol árukról is. John Meyer befejezésül kijelentette, meg van győződve arról, hogy a szovjet—brit kereskedelem sikeresen fejlődhet. Az angol kereskedelmi küldöttség hétfőn látogatást tett a szovjet kereskedelmi kamarában. Az angol üzletemberek a kereskedelmi kamara ügyvezető elnökével, Jurij Prihodovval folytatott beszélgetésük során hangsúlyozták: a jelenlegi kereskedelmi forgalmat a két ország között nem tartják kielégítőnek. Mint John Meyer kijelentette, a szovjet—angol kereskedelem volumene a közeli években kétszeresére vagy akár háromszorosára is emelkedhetne. Gerhardsen beszéde Norvégia külpolitikájáról Helsinki, április 1. (TASZSZ) A finnországi norvég hét megnyitása alkalmából Gerhardsen norvég miniszterelnök beszédet mondott. — Politikánk abból indul ki — mondotta —, hogy nem engedjük külföldi fegyveres erők állomásozását Norvégiában békeidőben. Ezt az álláspontot már a NATO-ba való belépésünkkor elfoglaltuk, és csak akkor szándékozunk eltérni tőle, ha megtámadnak vagy úgy találjuk, hogy támadás fenyeget bennünket. Hasonlóképpen értékeljük azt a kérdést is, hogy besorozzuk-e az atomfegyvert Norvégia védelmi eszközei közé. Nem kívánjuk elősegíteni a katonai helyzet megváltozását Skandináviában, ezért elutasítjuk atomfegyverek behozatalát az országba. Békeidőben a NATO vagya a szövetséges hatalmak tengerészeti atomerői sem kaphatnak támaszpontokat Norvégiában, és másképpen sem tartózkodhatnak norvég vizeken. Gerhardsen hangsúlyozta, hogy az északi országok politikája stabilizálta a helyzetet a világ e részében. E térségben a biztonsági politika egyensúlya érvényesül. E politika számol a felek érdekeivel. Ezzel kapcsolatban gondolok nagy keleti közös szomszédunkra is — folytatta a miniszterelnök. — A jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben ez kívánatos és szükséges is, ha meg akarjuk tartani az északi országokat Európa békés sarkaként. Algériai küldöttség Damaszkuszban Bumedien hadügyminiszter vezetésével algériai küldöttség érkezett Damaszkuszba. Bumedien első damaszkuszi nyilatkozatában méltatta az arab országok együttműködésének jelentőségét. Kijelentette, hogy az együttműködésre irányuló erőfeszítésekből Algéria is ki akarja venni részét. Jól értesült körök úgy tudják, hogy Algéria megbízottai is részt vesznek majd azon az április 6-án kezdődő háromhatalmi megbeszélésen, amelyen az EAK, Szíria és Irak uniójának létrehozásáról lesz szó. NÉPSZABADSÁG KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — nélenis soron Hruscsov fogadta a Szomáliai Köztársaság Szovjetunióban tartózkodó parlamenti küldöttségét. (TASZSZ) Malinovszkij marsall, szovjet honvédelmi miniszter indonéziai körútja során látogatást tett a bandungi körzet vezérkaránál. (TASZSZ) A genfi leszerelési értekezlet 115. plenáris ülésén, hétfőn az amerikai küldött — az Egyesült Államok és Anglia nevében — közös emlékiratot terjesztett elő. Az emlékirat csupán összefoglalja a két angolszász küldöttség utóbbi hónapokban tett javaslatait. (MTI) A Kolumbiai Kommunista Párt nyilatkozatban bejelentette, hogy Kolumbiában reakciós államcsíny van készülőben, amely a még megmaradt szabadság- és alkotmányos jogok ellen irányul. Havonta kétezer személy települ át Nyugat-Németországból az NDK-ba — jelentette a Koblenzben megjelenő Rhein-Zeitung. A francia kormány közzétette válaszát a Szovjetunió február 5-i jegyzékére. A szovjet jegyzék, mint ismeretes, a francia—német együttműködés veszélyes jellegét hangsúlyozta. A francia válasz elutasítja a szerződés elleni szovjet tiltakozást. (MTI) A Finn Kommunista Párt Központi Bizottsága plénumot tartott, amelyben a párt április 12-én kezdődő XIII. kongresszusának előkészületeivel foglalkozott. Fidel Castro bejelentette, hogy a kormánycsapatok alig 30 nap alatt felszámolták az ellenforradalmár bandák legnagyobb részét. (Reuter) Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára az Ulánbátori pártértekezleten bejelentette, hogy 1961-ben a mongol ipar 14,2 százalékkal növelte teljesítményét. Mateos mexikói elnök Jugoszláviában tett hivatalos látogatása után Varsóba érkezett. A jugoszláv—mexikói közös közlemény szerint Tito elnök Mateos meghívására az idén ősszel Mexikóba látogat. (MTI) Hattagú kurd küldöttség érkezett Bagdadba, hogy tanácskozzék az iraki kormánnyal a kurdok autonómiájának megteremtéséről. (MTI) Harminc ausztráliai katonai szakértő partizán-hadviselésre képezi ki a dél-vietnami katonákat. Nyolc hónap alatt tízezer katonát képeztek ki. (Reuter) Vízre bocsátották a 48 ezer tonnás Leonardo da Vinci tartályhajót, amelyet az Ansaldo olasz hajógyártó cég épített a Szovjetunió részére. A cég még öt tartályhajót szállít a Szovjetuniónak. (TASZSZ) Az amerikai külügyminisztérium intézkedéseket tett annak megakadályozására, hogy Bidault volt francia miniszterelnök beutazhassák az Egyesült Államokba. (AP) A japán vasutak és az autóbusztársaságok mintegy 150 ezer dolgozója 24 órás sztrájkot rendezett béremelési követelésük alátámasztására (Új-Kína) Befejeződött a 114 napos nyomdászsztrájk New Yorkban New Yorkban a közönség nagy ünnepléssel fogadta a közel háromhónapos szünet után megjelenő napilapokat. Miután vasárnap délután a klisékészítők szakszervezete is elfogadta az új munkaszerződési javaslatokat, végleg befejeződött a nyomdászok 114 napos sztrájkja. A Reuter egyik kommentárjában megjegyzi, hogy a New York-i lapok történetének leghosszabb sztrájkja a sajtónak és a reklámot igénylő vállalatoknak több mint 200 millió dollár veszteséget okozott. 1963. április 2. kedd A lengyel kormány hathatós intézkedése a szén- és energiaellátás megjavítására Az MTI varsói tudósítójának kommentárja A lengyel kormány a múlt héten átfogóan elemezte a gazdasági helyzetet. Cyrankiewicz miniszterelnök parlamenti beszédében vázolta a szocialista előrehaladást tanúsító eredményeket, és bejelentette a kormány határozott intézkedéseit az országépítő munka további sikereinek biztosítáára. A kormányexpozé sarkalati tétele, hogy az 1962. évi erdmények — több mint százmllárd zloty összegű beruházás, 8,5 százalékos termelésemelkedő az iparban, az export 9,5 százlékos növekedése — bizonyította: a lengyel szocialista népgazaság gyorsan fejlődik, s nagyszbású feladatok megoldására képes Meg kell azonban küzdenie a szubjektív és objektív okokból fellépő nehézségekkel. Az orszá vezetői a nehézségek forrásai a tavalyi rossz termésben és külkereskedelem kedvezőtlen fakulásában jelölték meg. Ezt a helyzetet a rendkívüli hideg és a hosszan tartó tél is súlyosítota. Ezért a kormány az 1963-as év módosításán kívül kidolgoza e nehézségek felszámolásrk programját is, amelynek kis.piti témája — és erről szólott ez sorban a lengyel minisztereit a parlamentben — a szén-s energiamérleg gyökeres megsilása, a többtermelés és a szigi takarékosság útján. Lengyelországban a legutó hét évben az ipari termelés miegy 90 százalékkal nőtt. Ez következtében a szénfelhasztnó egyharmadával emelkedett. A széntermelés 16 százalékos növedése tehát nem volt eleget a fokozódó szükségletek kielérésére, annál kevésbé, mert Lngyelország jelentékeny szénhitelre berendezkedett állam, és exportból származó jövedelem százalékát még ma is ebből nyer szénellátást tovább nehezítel az a tény, hogy az ország n ngyon hideg januárban 350 ez tonna, februárban pedig 80 ez tonna szénnel többet használt , mint tavaly. Ilyen körülmény között a kormány háromat jelölt meg a nehézségek leküzdsére: a bányászatnak az idén eedetileg tervezett 111,5 millió helyett 112,5 millió tonna kőszenet kell termelnie; újabb anyagi, műszaki és tudományos erőfeszítésekkel növelni kell a barnaszén, a földgáz és egyéb energiahordozók szerepét az ipar és a lakosság ellátásában; szigorúan takarékoskodni kell a szénnel, a villanyárammal és a gázzal. Az utóbbi feladat megvalósítása áll most a lengyel társadalom figyelmének középpontjában. Ezt a célt szolgálják a kormány intézkedései az említett anyagok gazdaságosabb felhasználásának biztosítására, vagyis a szén-, a gáz- és az árampazarlás megakadályozására. Ennek leghatékonyabb eszköze a takarékosságnak kedvező árrendszer kialakítása. Evégett április 1-től kezdve felemelték a szén, a villanyáram és a gáz árát. Az állam a lakosság által vásárolt minden tonna szén árának megtérítéséhez 165, minden kilowattóra elektromos energia esetében pedig 0,26 zlotyval járult hozzá. Ugyanakkor Lengyelországban egy kilowattóra energia ára 15 groszyval kevesebb a háború előttinél. Az elmúlt tíz évben pedig a háztartásokban megháromszorozódott az áramfogyasztás. Ezek a felismerések, valamint, hogy a kormány különböző formában visszatéríti az áremelkedés okozta pótkiadásokat, teljes egészében meggyőzte a lengyeleket a kormányintézkedések helyességéről. A szén, az energia, a gáz és a központi fűtés árainak emelkedése csaknem kétmilliárd 800 millió zloty többletkiadást okoz a lakosságnak, az állam viszont 3 milliárd 100 millió zlotyt térít vissza. Ez az összeg elsősorban a jövedelemadó csokikentéséből, a bérminimum 750 zlotyra emeléséből, az alacsony keresetű dolgozók bérének emeléséből és egyes mezőgazdasági cikkek felvásárlási árának növeléséből tevődik össze. Az árintézkedések célja tehát az, hogy az életszínvonal fenntartásával, sőt némi emeléséve párhuzamosan szén-, árram■s gáztakarékosságra ösztönözze lek" Pálos Tamás KISLEXIKON A IP ESEMÉNYEIHEZ Guanala Guatemala Közép-Amerika legészakibb és legnépesebb országa. Területe 108 889 négyzetkilométer, lakosainak száma 9 800 000. Lakosainak 66 százaléka indián, 3 1 százaléka indiánnéger keverék, s alig egy százaléka spanyol, akikből az uralkodó osztály kerül ki. Az ország fővárosa Ciudad Guatemala, 380 ezer lakossal. A lakosság 90 százaléka mezőgazdasági munkás. Az ipari munkások száma a húszezret sem éri el. Az amerikai monopóliumok 1900-ban vetették meg lábukat Guatemalában. Ekkor a United Fruit Co. behatolt az országba, s nemcsak a gazdasági konceszsziókat, hanem a tényleges hatalmat is megszerezte. 1931—44 között az országban katonai diktatúra volt, amelyet az 1944 októberében kitört népi felkelés megdöntött. Ekkor a nemzeti újjászületési front jutott hatalomra, amelyet a nép támogatott, mer több szociális reformot léptetett életbe. A többi között 1952-ben törvénybe iktatták az első guatemalai földreformot. E törvény alapján Jacobo Arbenz Guzmár kormánya 1953 februárjában következetes harcot kezdett a népet kizsákmányoló amerikai monopóliumok ellen. Rendeletileg államosította a United Fruit Co. 160 ezer hektáros birtokát. Az amerikai monopóliumok nem nyugodtak bele a gazdasági és politikai pozícióik elvesztésébe, ezért reakciós katonatisztek egy csoportjának segítségével 1954 júniusában Armas I katonai puccsot hallott végmegdöntötte Arbenz demokratizmányát. ist, akit később köztársasági választottak. 1956 júliusában estőrtisztje meggyilkolta. Okn elnökválasztást tartottak. A isokon kisebbségben maradt s Fuentes tábornok katonait robbantott ki és egy katonai lén átvette a hatalmat. A je■junta vezetője két évig Ydiuentes hadügyminisztere volt, "buktatott köztársasági elnöknak" tekintették. Ydigoraslen kitüntette, mert segített a diktatúraellenes megmozdulásában.