Népszabadság, 1963. április (21. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-02 / 77. szám

2 Megalakul a Kubával való szolidaritás latin-amerikai bizottsága Befejeződött a niterói kongresszus Rio de Janeiro, április 1. (TASZSZ) Március 30-ról 31-re virradó éj­szaka Niteróiban, Rio de Janeiro állam székhelyén véget ért a Ku­bával való szolidaritás latin-ame­rikai kongresszusa. A háromnapos kongresszuson „Niterói nyilatko­­zat’‘ néven elfogadtak egy felhí­vást, amely az amerikai népekhez fordul. A kongresszuson elhatározták, hogy megalakítják a Kubával va­ló szolidaritás bizottságát. Egy másik határozat értelmében Ame­rika és az egész világ országaiban április 19-től 20-ig és július 15-től 30-ig Kubával való szolidaritási tüntetéseket tartanak. Elhatároz­ták továbbá, hogy egy később közlendő időpontban megtartják a Kubával való szolidaritás máso­dik latin-amerikai kongresszusát. Látszatintézkedés a kubai ellenforradalmárok megfékezésére Az amerikai külügyminiszté­rium és az igazságügy-miniszté­rium közös közleményt adott ki a kubai ellenforradalmárok leg­utóbbi kalóztámadásairól. Az együttes nyilatkozat tagadja, hogy a kubai ellenforradalmárok már­cius 18-i és 26-i rajtaütésszerű támadásai szovjet hajók ellen amerikai területről indultak vol­na ki. A két minisztérium siet az amerikai kormány rokon­szen­véről biztosítani az ilyenfajta támadá­sokat végrehajtó csoportokat, de a közlemény hozzáfűzi, hogy „szándékában áll minden szüksé­ges intézkedést megtenni, hogy az Uyon támadásokat ne indítsák el, ne szervezzék amerikai területen”. Az angol közvélemény kissé elkésettnek tartja a washingtoni hivatalos fogadkozást. Erős ké­telyt támaszt az amerikai szán­dék komolyságát illetően a wa­shingtoni nyilatkozat, amely kife­jezetten megértést és rokonszen­­vet nyilvánít az ellenforradalmá­rok törekvéseivel. Nem éppen kedvező benyomást keltett Lon­donban Washingtonnak az a kí­sérlete, hogy legalább részben Angliára tolja a felelősséget azzal az állítással, amely szerint az el­len­forradalmárok a Bahama-szi­­geteket használták támaszpont­ként. Az angol admiralitás hétfőn kö­zölte, hogy a Bermudákról útra kelt a Londonderry nevű brit csatahajó azzal a céllal, hogy megakadályozza, ha a Bahama­­szigetek egyikéről kubai ellenfor­radalmárok kalózhajókat indíta­nának kubai célpont vagy szovjet hajók újabb megtámadására. Az Egyesült Államok kormánya ugyanis felkérte erre Angliát. A haditengerészet azonban nem tit­kolja, hogy egyetlen hajó kép­telen megbirkózni ezzel a feladat­tal. Angol üzletemberek érkeztek Moszkvába John Meyer, a brit—szovjet ke­reskedelmi kamara elnöke, több más neves angol üzletember kí­séretében, vasárnap a szovjet fő­városba érkezett. John Meyer a TASZSZ tudósí­tójának kijelentette: örömmel jöttek Moszkvába, hogy elősegít­sék a brit—szovjet kereskede­lem további fejlődését. Kijelen­tette továbbá, hogy készek min­denkivel találkozni, aki hajlandó tárgyalni a két ország közötti ke­reskedelem fejlődéséről. Az Egye­sült Királyságban nagy az ér­deklődés az oroszokkal való ke­reskedelem iránt. "Ez természe­tes, mert Angliában elégedettek a szovjet árukkal és ugyanezt re­mélik a Szovjetunióba exportált angol árukról is. John Meyer befejezésül kije­lentette, meg van győződve ar­ról, hogy a szovjet—brit kereske­delem sikeresen fejlődhet. Az angol kereskedelmi küldött­ség hétfőn látogatást tett a szov­jet kereskedelmi kamarában. Az angol üzletemberek a kereskedel­mi kamara ügyvezető elnökével, Jurij Prihodovval folytatott be­szélgetésük során hangsúlyozták: a jelenlegi kereskedelmi forgal­mat a két ország között nem tart­ják kielégítőnek. Mint John Me­yer kijelentette, a szovjet—angol kereskedelem volumene a közeli években kétszeresére vagy akár háromszorosára is emelkedhetne. Gerhardsen beszéde Norvégia külpolitikájáról Helsinki, április 1. (TASZSZ)­­ A finnországi norvég hét meg­­­­nyitása alkalmából Gerhardsen­­ norvég miniszterelnök beszédet­ mondott. — Politikánk abból indul ki — mondotta —, hogy nem enged­jük külföldi fegyveres erők állo­másozását Norvégiában béke­időben. Ezt az álláspontot már a NATO-ba való belépésünkkor el­foglaltuk, és csak akkor szándé­kozunk eltérni tőle, ha megtá­madnak vagy úgy találjuk, hogy támadás fenyeget bennünket. Hasonlóképpen értékeljük azt a kérdést is, hogy besorozzuk-e az atomfegyvert Norvégia védelmi eszközei közé. Nem kívánjuk elő­segíteni a katonai helyzet megváltozását Skandináviában, ezért elutasítjuk atomfegyverek­­ behozatalát az országba. Béke­időben a NATO vagya a szövetsé­ges hatalmak tengerészeti atom­erői sem kaphatnak támaszponto­kat Norvégiában, és másképpen sem tartózkodhatnak norvég vize­ken. Gerhardsen hangsúlyozta, hogy az északi országok politikája sta­bilizálta a helyzetet a világ e ré­szében. E térségben a biztonsági politika egyensúlya érvényesül. E politika számol a felek érdekei­vel. Ezzel kapcsolatban gondolok nagy keleti közös szomszédunkra is — folytatta a miniszterelnök. — A jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben ez kívánatos és szük­séges is, ha meg akarjuk tartani az északi országokat Európa bé­kés sarkaként. Algériai küldöttség Damaszkuszban Bumedien hadügyminiszter ve­zetésével algériai küldöttség érke­zett Damaszkuszba. Bumedien első damaszkuszi nyilatkozatában méltatta az arab országok együtt­működésének jelentőségét. Kije­lentette, hogy az együttműködés­re irányuló erőfeszítésekből Algé­ria is ki akarja venni részét. Jól értesült körök úgy tudják, hogy Algéria megbízottai is részt vesznek majd azon az április 6-án kezdődő háromhatalmi megbeszé­lésen, amelyen az EAK, Szíria és Irak uniójának létrehozásáról lesz szó. NÉPSZABADSÁG KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — nélenis sor­on Hruscsov fogadta a Szomáliai Köztársaság Szovjetunióban tar­tózkodó parlamenti küldöttségét. (TASZSZ) Malinovszkij marsall, szovjet honvédelmi miniszter indonéziai körútja során látogatást tett a bandungi körzet vezérkaránál. (TASZSZ) A genfi leszerelési értekezlet 115. plenáris ülésén, hétfőn az amerikai küldött — az Egyesült Államok és Anglia nevében — közös emlékiratot terjesztett elő. Az emlékirat csupán összefoglalja a két angolszász küldöttség utób­bi hónapokban tett javaslatait. (MTI) A Kolumbiai Kommunista Párt nyilatkozatban bejelentette, hogy Kolumbiában reakciós államcsíny van készülőben, amely a még megmaradt szabadság- és alkot­mányos jogok ellen irányul. Havonta kétezer személy tele­pül át Nyugat-Németországból az NDK-ba — jelentette a Koblenz­­ben megjelenő Rhein-Zeitung. A francia kormány közzétette válaszát a Szovjetunió február 5-i jegyzékére. A szovjet jegyzék, mint ismeretes, a francia—német együttműködés veszélyes jellegét hangsúly­ozta. A francia válasz el­utasítja a szerződés elleni szovjet tiltakozást. (MTI) A Finn Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága plénumot tartott, amelyben a párt április 12-én kezdődő XIII. kongresszusá­nak előkészületeivel foglalkozott. Fidel Castro bejelentette, hogy a kormánycsapatok alig 30 nap alatt felszámolták az ellenforra­dalmár bandák legnagyobb ré­szét. (Reuter) Cedenbal, a Mongol Népi For­radalmi Párt Központi Bizottsá­gának első titkára az Ulánbátori pártértekezleten bejelentette, hogy 1961-ben a mongol ipar 14,2 szá­zalékkal növelte teljesítményét. Mateos mexikói elnök Jugo­szláviában tett hivatalos látoga­tása után Varsóba érkezett. A ju­goszláv—mexikói közös közle­mény szerint Tito elnök Mateos meghívására az idén ősszel Mexi­kóba látogat. (MTI) Hattagú kurd küldöttség érke­zett Bagdadba, hogy tanácskozzék az iraki kormánnyal a kurdok autonómiájának megteremtéséről. (MTI) Harminc ausztráliai katonai szakértő partizán-hadviselésre ké­pezi ki a dél-vietnami katonákat. Nyolc hónap alatt tízezer katonát képeztek ki. (Reuter) Vízre bocsátották a 48 ezer ton­nás Leonardo da Vinci tartályha­jót, amelyet az Ansaldo olasz ha­jógyártó cég épített a Szovjet­unió részére. A cég még öt tar­tályhajót szállít a Szovjetunió­nak. (TASZSZ) Az amerikai külügyminiszté­rium intézkedéseket tett annak megakadályozására, hogy Bidault volt francia miniszterelnök be­utazhassák az Egyesült Államok­ba. (AP) A japán vasutak és az autó­­busztársaságok mintegy 150 ezer dolgozója 24 órás sztrájkot ren­dezett béremelési követelésük alátámasztására (Új-Kína) Befejeződött a 114 napos nyomdászsztrájk New Yorkban New Yorkban a közönség nagy­ ünnepléssel fogadta a közel há­romhónapos szünet után meg­jelenő napilapokat. Miután va­sárnap délután a klisékészítők szakszervezete is elfogadta az új munkaszerződési javaslatokat, végleg befejeződött a nyomdá­szok 114 napos sztrájkja. A Reuter egyik kommentárjá­ban megjegyzi, hogy a New York-i lapok történetének leg­hosszabb sztrájkja a sajtónak és a reklámot igénylő vállalatoknak több mint 200 millió dollár vesz­teséget okozott. 1963. április 2. kedd A lengyel kormány hathatós intézkedése a szén- és energiaellátás megjavítására Az MTI varsói tudósítójának kommentárja A lengyel kormány a múlt hé­ten átfogóan elemezte a gazdasá­gi helyzetet. Cyrankiewicz minisz­terelnök parlamenti beszédében vázolta a szocialista előrehaladást tanúsító eredményeket, és beje­lentette a kormány határozott in­tézkedéseit az országépítő munka további sikereinek biztosítáára. A kormányexpozé sarkalati té­tele, hogy az 1962. évi erdmé­­nyek — több mint százmllárd zloty összegű beruházás, 8,5 szá­zalékos termelésemelkedő az iparban, az export 9,5 százlékos növekedése — bizonyította: a lengyel szocialista népgazaság gyorsan fejlődik, s nagyszbású feladatok megoldására képes Meg kell azonban küzdenie a szub­jektív és objektív okokból fellé­­pő nehézségekkel. Az orszá ve­zetői a nehézségek forrásai a ta­valyi rossz termésben és kül­kereskedelem kedvezőtlen faku­­lásában jelölték meg. Ezt a­ hely­zetet a rendkívüli hideg és a hosszan tartó tél is súlyosítota. Ezért a kormány az 1963-a­s év módosításán kívül kidolgoza e nehézségek felszámolásrk programját is, amelynek kis.pi­ti témája — és erről szólott ez sorban a lengyel minisztereit a parlamentben — a szén-­s energiamérleg gyökeres megsi­­lása, a többtermelés és a szigi takarékosság útján. Lengyelországban a legutó hét évben az ipari termelés mi­egy 90 százalékkal nőtt. Ez­ következtében a szénfelhasztnó egyharmadával emelkedett. A széntermelés 16 százalékos nö­vedése tehát nem volt eleget a fokozódó szükségletek kielé­résére, annál kevésbé, mert Ln­gyelország jelentékeny szénhi­telre berendezkedett állam, és exportból származó jövedelem százalékát még ma is ebből nye­r szénellátást tovább nehezítel az a tény, hogy az ország n n­gyon hideg januárban 350 ez tonna, februárban pedig 80 ez tonna szénnel többet használt , mint tavaly. Ilyen körülmény között a kormány három­at jelölt meg a nehézségek leküzd­sére: a bányászatnak az idén e­­edetileg tervezett 111,5 millió helyett 112,5 millió tonna kősze­net kell termelnie; újabb anyagi, műszaki és tudományos erőfeszí­tésekkel növelni kell a barna­szén, a földgáz és egyéb energia­hordozók szerepét az ipar és a la­kosság ellátásában; szigorúan ta­karékoskodni kell a szénnel, a villanyárammal és a gázzal. Az utóbbi feladat megvalósítása áll most a lengyel társadalom fi­gyelmének középpontjában. Ezt a célt szolgálják a kormány intéz­kedései az említett anyagok gaz­daságosabb felhasználásának biz­tosítására, vagyis a szén-, a gáz- és az árampazarlás megakadályo­zására. Ennek leghatékonyabb eszköze a takarékosságnak kedve­ző árrendszer kialakítása. Evégett április 1-től kezdve felemelték a szén, a villanyáram és a gáz árát. Az állam a lakosság által vásárolt minden tonna szén árának meg­térítéséhez 165, minden kilowatt­óra elektromos energia esetében pedig 0,26 zlotyval járult hozzá. Ugyanakkor Lengyelországban egy kilowattóra energia ára 15 gro­­szyval kevesebb a háború előtti­nél. Az elmúlt tíz évben pedig a háztartásokban megháromszoro­zódott az áramfogyasztás. Ezek a felismerések, valamint, hogy a kormány különböző for­mában visszatéríti az áremelkedés okozta pótkiadásokat, teljes egé­szében meggyőzte a lengyeleket a kormányintézkedések helyességé­ről. A szén, az energia, a gáz és a központi fűtés árainak emelke­dése csaknem kétmilliárd 800 mil­lió zloty többletkiadást okoz a lakosságnak, az állam viszont 3 milliárd 100 millió zlotyt térít vissza. Ez az összeg elsősorban a jövedelemadó csokiken­téséből, a bérminimum 750 zlotyra emelésé­ből, az alacsony keresetű dolgo­zók bérének emeléséből és egyes mezőgazdasági cikkek felvásárlá­si árának növeléséből tevődik össze. Az árintézkedések célja te­hát az, hogy az életszínvonal fenntartásával, sőt némi emelésé­ve­ párhuzamosan szén-, árram­­■s gáztakarék­osságra ösztönözze­ lek" Pálos Tamás KISLEXIKON A IP ESEMÉNYEIHEZ Guanala Guatemala Kö­­zép-Amerika leg­északibb és leg­népesebb or­szága. Területe 108 889 négyzetkilométer, lakosainak szá­ma 9 800 000. La­kosainak 66 szá­zaléka indián, 3­ 1 százaléka indián­­néger keverék, s alig egy százalé­ka spanyol, akik­ből az uralkodó osztály kerül ki. Az ország fővá­rosa Ciudad Gua­temala, 380 ezer lakossal. A lakos­ság 90 százaléka mezőgazdasági munkás. Az ipari munkások száma a húszezret sem éri el. Az amerikai monopóliumok 1900-ban vetették meg lábukat Gua­temalában. Ek­kor a United Fruit Co. beha­tolt az országba, s nemcsak a gaz­dasági koncesz­­sziókat, hanem a tényleges hatal­mat is megsze­rezte. 1931—44 között az országban ka­tonai diktatúra volt, amelyet az 1944 októberében kitört népi felkelés meg­döntött. Ekkor a nemzeti újjászületési front jutott hatalomra, amelyet a nép támogatott, mer több szociális refor­mot léptetett életbe. A többi között 1952-ben törvénybe iktatták az első guatemalai földreformot. E törvény alapján Jacobo Arbenz Guzmár kor­mánya 1953 februárjában következetes harcot kezdett a népet kizsákmányoló amerikai monopóliumok ellen. Rende­letileg államosította a United Fruit Co. 160 ezer hektáros birtokát. Az amerikai monopóliumok nem nyugodtak bele a gazdasági és politi­kai pozícióik elvesztésébe, ezért reak­ciós katonatisztek egy csoportjának segítségével 1954 júniusában Armas I katonai puccsot hallott vég­­megdöntötte Arbenz demokrati­­zmányát. ist, akit később köztársasági­­ választottak. 1956 júliusában estőrtisztje meggyilkolta. Ok­­n elnökválasztást tartottak. A isokon kisebbségben maradt s Fuentes tábornok katonai­t robbantott ki és egy katonai lén átvette a hatalmat. A je­­■junta vezetője két évig Ydi­­uentes hadügyminisztere volt, "buktatott köztársasági elnök­­nak" tekintették. Ydigoras­­len kitüntette, mert segített a diktatúrael­lenes megmozdu­lásában.

Next