Népszabadság, 1963. április (21. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-02 / 77. szám

1963. április 2. kedd a kékélet hírei Az új svéd kővel bemutatkozó látogatásai Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn bemutat­kozó látogatáson fogadta Harry A. M. N. Bagget, a Svéd Király­ság új magyarországi rendkívüli­­ követét és meghatalmazott min­i niszterét. Ezt követően Vass Ist­vánná, az országgyűlés elnöke fo­ f­gadta a követet. A kubai nagykövet búcsúlátogatása a népfrontnál Quintin Pino Machado, a Ku­bai Köztársaság távozó magyar­­országi nagykövete hétfőn búcsú­­látogatást tett dr. Ortutay Gyulá­nál, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkáránál. Részt vettek a találkozón Har­mati Sándor és Szatmári Nagy Dr. Horgas Gyula kohó- és gépipari miniszter a közelgő áp­rilis 4. alkalmából hétfőn kor­mánykitüntetéseket adott át a gazdasági munkában élen járó kohó- és gépipari dolgozóknak. Munka Érdemrendet kapott Posch Gyula, a Magyar Optikai Művek igazgatója, dr. Klaniczay Sándor, a Láng Gépgyár tervező­ Imre, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkárai. A nagykövet köszönetet mondott a népfront támogatásáért, amellyel hozzájárult a kubai és magyar nép barátságának elmélyítéséhez. Végül átadta a kubai nép aján­dékát, egy fiatal kubai kommu­nista festő alkotását.­je, Zentai Ernő, a Magyar Kábel Művek igazgatója, Szabó Lajos, az Ózdi Kohászati Üzemek öntőelő­­munkása, Torma Nándor, a Cse­peli Csőgyár főmechanikusa és Uzsoki Miklós, a Beloiannisz Hír­adástechnikai Gyár fejlesztési osztályának vezetője; 35 dolgozót a Szocialista Munkáért Érdem­éremmel, 41-et pedig Munka Ér­deméremmel tüntettek ki. Kitüntetések A felszabadító harcok dokumentumait adták át Moszkvában a magyar néphadseregnek (Moszkvai tudósítónk telefonje­­­­lenté­se.) Sevcsenko vezérőrnagy, a szov­jet honvédelmi minisztérium kép­viselője Moszkvá­ban, a hadsereg központi­­házában ünnepélyes ke­retek közt nyújtotta át a szovjet fegyveres erők ajándékait Kiss Lajos ezredesnek, hazánk moszk­vai katonai attaséjának. Az át­adott dokumentumok között sze­repelnek a különböző alakulatok parancsai és jelentései, amelyek a felszabadító harcok eddig is­meretlen epizódjaira derítenek fényt. Ezek közül a legérdekeseb­bek egyike a második ukrán front parancsnokságának kéziratos je­lentésfogalmazványa, amely hírül adja a fővárost védő fasiszta csa­patok teljes felszámolását, a ha­talmas hadizsákmányt, Pfeffer- Wildenbruch SS-vezérezredes és törzsének foglyul ejtését. Ez a je­lentés felsorolja mindazokat a szovjet alakulatokat, amelyek ki­tűntek a Budapest elfoglalásáért vívott harcokban. Átadták azokat a hadműveleti terveket, amelyek Nyugat-Magyarország és a Dunán­túl felszabadítását tűzik ki célul, valamint a miskolci offek­zíva és a debreceni hadművelet tervét. Itt szerepel azoknak a röpira­­tokna­k egész sora, amelyeket a­­ szovjet repülőgépek a magyar alakulatok állásai fölött dobtak le. A szovjet hadvezetés röpirat for­májában küldte el annak idején azt az ultimá­tumát, amelyet a Budapesten körülzárt német és magyar csapatok parancsnokságá­hoz intézett. Ezt az ultimátumot Malinovszkij és Tolbuhin marsal­lok írták alá. Az átadott filmtekercsek és fényképfelvételek bemutatják Bu­dapest felszabadításának sok epi­zódját, s a szovjet csapatok fo­gadtatását a felszabadult Pécs ut­cáin. Átadtak több filmtekercset, amelyek a Magyarországom vívott hadműveletek részleteit örökítik meg. Ezeket a tekercseket az első vonalban készítették a szovjet filmoperatőrök. Az ajándékok között szerepel­nek azoknak a fegyvereknek és egyenruháknak mintái is, ame­lyek 1944—45-ben a Magyarorszá­got felszabadító szovjet csapatok felszereléséhez tartoztak. Kiss Lajos ezredes a magyar néphadsereg katonái és parancs­nokai nevében mondott köszöne­tet a szovjet fegyveres erők aján­dékáért. Az átadott értékes ok­mányokat és kiállítási tárgyakat a napokban Budapestre szállítják. Vajda Péter A Pravda Szirmai litván elvtárs előadásáról A hétfői Pravda Hatalmas esz­mei fegyver címmel budapesti tu­dósítójának jelentése alapján is­merteti Szirmai Istvánnak, a Központi Bizottság titkárának az MSZMP Politikai Akadémiáján A marxizmus—leninizmus eszmei offenzívája címmel tartott elő­adását. ÜNNEP ELŐTT Díszítik az Egyesült Izzó bejáratát. !N­É­PSZABAD­SÁG Társadalmi munka a pártban Irta: Havasi Ferenc, az MSZMP Komárom megyei Bizottságának titkára Most, amikor kedvező a légkör a munkához, az alkotáshoz, ez előnyösen hat vissza a párttagság aktivitására. A helyes politika nemcsak a lehetőségeit, de a felté­teleit is megteremti annak, hogy a párt országos és helyi céljainak megvalósításába a társadalom nagy tömegeit bevonj­uk. A Komárom megyei Pártbizott­ság a VII. kongresszus, majd az SZKP XXII. kongresszusának út­mutatása alapján kezdte el a kü­lönböző területeken dolgozó szak­emberek fokozottabb bevonását a pártvezetésbe. A megyei, a járá­si és a városi pártbizottságok "osz­tályai mellett társadalmi munka­­bizottságok­at hoztunk létre. Ezek tervszerűen olyan feladatok meg­oldásával foglalkoznak, amelye­ket az illetékes végrehajtó bizott­ságok az osztályok elé állítanak. A párt- és tömegszervezeti osz­tály és az agitációs és propagan­daosztály mellett olyan bizottsá­gok jöttek létre, amelyek például tag- és tagjelöltfelvételi munka időszerű kérdéseivel, köznevelési, művelődésügyi kérdésekkel fog­lalkoznak. Hosszabb idő óta mű­ködik eredményesen a „Panasz­­ü­gyekkel foglalkozó csoport”. Tagjai veterán, nyugdíjas elvtár­sak, akik naponta foglalkoznak a­ panasztevők problémáinak ki­vizsgálásával, a jogos kérelmek orvoslásának szorgalmazásával. A társadalmi munkába bevont jól képzett aktíva számának nö­velése következtében a megyei függetlenített apparátust 16 fővel­­ csökkenthet­tük. Ez is eredmény,­­ de ennél nagyobbnak tartjuk a­­ munka minőségi javulását és a hozzáértőbb vezetés kialakulásá­nak elősegítését. A különböző szintű bizottságok mellett mintegy 500 párttag és párton kívüli szim­patizáns dolgozik rendszeresen. Még ennél is magasabb azoknak a száma, akiket esetenként egy­­egy konkrét feladat megvalósítá­sába bevonnak pártbizottságaink. Nagy a hatása és jelentősége e kezdeményezésnek annál is in­kább, mert ezek az aktívák kör­nyezetükben maguk is sok elvtár­sat aktivizálnak, s munkájukban hasznosítják környezetük építő szándékú észrevételeit és javasla­tait. A maximalista törekvések ellen A társadalmi bázis kiszélesítése megyénkben nem ment végbe gond és nehézségek nélkül. Az eredmények nálunk sem követték azonnal a kezdeményezést. Ennél a munkánál is bebizonyosodott: a kísérletezés csak akkor jár kel­lő sikerrel, ha türelemmel és nagy segítő szándékkal kísérjük figye­lemmel a kialakulást és segítjük a nehézségek mielőbbi megoldá­sát. Fejlesztése is csak az idő és követelmények függvényében jár­hat teljes sikerrel. Nálunk is fel kell lépni bizo­nyos maximalista törekvésekkel szemben. Tapasztalat hiányában egyes területeken a szükségesnél több társadalmi bizottságot hoz­tak létre, ráadásul rendszerint nagy létszámmal. Volt olyan osz­tály, amelynek 3—4 függetlenített munkatársa mellett 8—9 társadal­mi aktívacsoport is dolgozott. Ez magában rejtette azt a veszélyt, hogy nem tudják biztosítani a nagyszámú bizottság tervszerű munkáját és irányítását. A pártmunka szélesebb társa­dalmi alapokra való helyezése kérdésében — kezdetben — az apparátuson belül sem volt egy­séges álláspont. Egyesek azon az állásponton voltak: „amíg nekik elmagyarázom, s őket szervezem, addig magam is elvégzem azt a munkát”. Voltak véleményeltéré­sek a szervezeti kereteket illetően is. A téves nézetek nagy része már megszűnt, de akad még néhány, amelynek felszámolása további gondot okoz. A pártmunka szélesebb társa­dalmi alapokra való helyezései­ben eddig inkább pártbizottsági szinten értünk el eredményeket. A jövőben nagyobb gondot szán­dékozunk fordítani az alapszer­ve­zetek és a nagyüzemi pártbizott­ságok társadalmi bázisának kiszé­lesítésére. Ipari, üzemi, állami gazdasági és termelőszövetkezeti pártszervezeteink ugyanis még korántsem használják ki azokat a lehetőségeiket, amelyek részükre is adottak. Nem vonták be ed­dig a lehetőségekhez mérten a szakembereket egy-egy gazdasági szervező munkából fakadó tenni­való megoldásába. A társadalmi jelleg megőrzése A társadalmi tevékenység szé­lesítésének fontos feltétele: a tár­sadalmi jelleg megőrzése. A bi­zottságokban dolgozó elvtársak hivatásszerű munkájuk szorgal­mas végzésével, példás magatar­tásukkal vívták ki a társadalmi megbecsülést és ezzel tudják azt csak a továbbiakban is megtarta­ni. A hivatásbeli munka elhanya­golása a társadalmi munkára va­ló hivatkozással, csökkentené és aláásná mindkét tevékenység ér­tékét. Pártbizottságainkra az a fel­adat hárul, hogy a társadalmi ak­tívák munkájának tervszerűségé­hez és szervezettségéhez nyújtsa­nak messzemenő segítséget. Le­hetőleg minden felesleges ülése­zéstől, értekezéstől és utazgatás­tól mentesítsék őket. A társadal­mi jellegű pártmunka szélesítése a párt lenini normáit tartalmazó munkastílus része. A helyesen ki­alakított társadalmi munka kiszé­lesítése csak elősegítője lehet a választott szervek javuló tevé­kenységének. Befejeződött a MEDOSZ XXI kongresszusa Vasárnap, a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszerveze­te XXI. kongresszusának máso­­­­dik napján, folytatódott a vita a határozati javaslat fölött. A vitá­ban Dobi Ferenc, a MEDOSZ tit­kára a szakszervezet gazdasági feladatairól szólott. Fehér István Somogy megyei küldött felhívta a figyelmet arra, hogy az állat­tenyésztés mind nagyobb arányú gépesítésével nem tart lépést a szakmunkásképzés. Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgató­ság vezetője a többi között arra mutatott rá, hogy a mezőgazda­ság egészén belül, ütemét tekint­ve, jelenleg az öntözéses gazdál­kodás fejlődése a leggyorsabb. Az öntözhető terület nagysága már tizenhatszorosa a felszabadulás előttinek. Hangsúlyozta: a meny­­nyiségi fejlesztés mellett előtér­be lépnek a minőségi feladatok, mint például a hatalmas költség­gel létrehozott öntözőtelepek ha­tékonyságának a növelése. Dr. Balassa Gyula, az Országos Erdé­szeti Főigazgatóság vezetője első­sorban erdőgazdálkodásunk fejlő­désével foglalkozott. Mint el­mondotta, az eredmények külö­nösen két területen szembetű­­nőek: sikerült megoldani a leg­nehezebb munkák gépesítését. Szakembereink sok éves kollek­tív erőfeszítésének eredményeként pedig megkezdhettük a tudomá­nyosan kidolgozott táji technoló­giára alapozott erdőművelést. Beckl Sándor, a SZOT titkára a Szakszervezetek Országos Taná­csa, Szatmári Nagy Imre a Haza­fias Népfront Országos Tanácsa, Misi Sándor, a KISZ központi bi­zottsága nevében üdvözölte a kongresszust A vitában elhangzott hozzászó­lásokra Kovács István főtitkár válaszolt. A vita lezárása után Beckl Sán­dor, a SZOT titkára 29 küldöttnek Szakszervezeti munkáért jelvényt adott át. A kongresszus távirat­ban fejezte ki tiltakozását az ira­ki hazafiak üldözése ellen. Ugyan­csak táviratban nyilvánította ki a kongresszus szolidaritását a már több hete sztrájkoló francia bányászokkal. Végül megválasz­tották a Mezőgazdasági és Erdé­szeti Dolgozók Szakszervezete kül­dötteit a magyar szakszervezetek XX. kongresszusára, valamint a MEDOSZ központi vezetőségét. Az újonnan megválasztott köz­ponti vezetőség megtartotta első ülését, s tagjai közül megválasz­totta a MEDOSZ vezetőit. A szak­­szervezet elnöke ismét Hunya Ist­ván, a földmunkásmozgalom ve­teránja lett, főtitkárnak Kovács Istvánt, titkárnak Dobi Ferencet és Micsuk Lászlót választották meg 3 Tervszerűen működő m­­unka­bizot­tságok A megyebizottság ipari osztálya mellett működő beruházási aktí­va, amely tekintélyes kommunis­ta és párton kívüli szakemberek­ből áll, figyelemmel kíséri a na­gyobb beruházások helyzetét. Már eddig is több esetben figyel­meztetett bennünket az esetleges késedelmekre, vagy a várható nehézségekre. Tanácsaival segíti a beruházási tervek készítését, segít a helykijelölésben, eseten­ként a kivitelezésben. A társadal­mi munkabizottságok tanulmány­­anyagait a végrehajtó bizottság már több esetben juttatta el a Központi Bizottsághoz, vagy az illetékes szakminisztériumokhoz. Eredményesen tevékenykedik a Tatabánya Városi Pártbizottsága mellett működő ipari-közgazdasá­gi bizottság is. A Dorogi Járási Pártbizottság ipari-társadalmi bi­zottsága a Viscosa gyárban kezde­ményezett importanyag-helyet­tesítő kísérlethez nyújt segítséget. Sikeresen dolgoznak a társadalmi bizottságok a­­komáromi járásban is. Itt a pártbizottság titkárának a vezetésével — a korszerű ba­romfitartás és tenyésztés megho­nosításán fáradoznak. Felhasznál­ja a bizottság a Bábolnai Állami Gazdaság eddigi tapasztalatait és nemzetközileg is figyelemre mél­tó eredményeit. Tapasztalataink szerint a társa­dalmi tevékenység kiszélesítése javította a pártbizottságok gazda­ságszervező munkáját, gyakorla­­tiasabbá tette a vezetést, s emel­te a pártvezetés színvonalát. Társadalmi titkárok A másik — szerintünk eredmé­nyes — szervezeti kezdeményezés, a járási és városi pártbizottságo­kon a függetlenített első titkár mellett nem függetlenített társa­dalmi titkár beállítása. A járási pártbizottságokon nem állítottunk be függetlenített elvtársakat já­rási titkárhelyettesekként. He­lyükbe két — iparhoz és mezőgaz­dasághoz értő — kommunista szakembert javasoltunk választa­ni. Ezek az elvtársak ma már — munkájukkal kiérdemelve — egyenjogú, nagy tiszteletnek ör­vendő tagjai a választott párt­szerveknek és irányítói a járások­nak. Ezek a járási társadalmi titká­rok mind eredményesebben vég­zik munkájukat. Ennek alapján jutottunk arra az elhatározásra, hogy a tanácsoknál is javasoltuk a társadalmasítás helyenkénti be­vezetését. A megye öt városa kö­zül négyben a tanács egy függet­lenített elnökhelyettese mellé egy társadalmi elnökhelyettest válasz­tottak. Megkezdődtek a magyar—román 20 éves távlati terv egyeztető tárgyalások Bukarestben hétfőn megkez­dődtek a magyar—román 20 éves távlati terv egyeztető tárgyalá­sok. Az előreláthatóan 8—10 na­pig tartó megbeszéléseken részt vevő magyar küldöttséget Oszt­­rovszki György, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese vezeti. A tervegyeztetés keretében a két ország képviselőinek ez a má­sodik találkozója.

Next