Népszabadság, 1963. június (21. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-01 / 126. szám

2 Arab vezetők magas szintű találkozója várható az államszövetség problémáinak tisztázására A DPA jelenti Bejrútból: Sza­­lah Bitar szíriai miniszterelnök csütörtökön televíziós nyilatko­zatban foglalkozott a tervezett arab államszövetség sorsával. Is­mét azt az elgondolását fejtegette, hogy a megteremtendő arab ál­lamszövetségben a három ország­nak — Egyiptomnak, Iraknak és Szíriának — sértetlenül meg kell őriznie regionális egységét. A miniszterelnök sürgette az egységre törekvő erők összefogá­sát, és sajnálkozással állapította meg, hogy Szíriában ezek az erők széthullottak baathista és Nasszer­­barát csoportokra. A DPA jelenti Kairóból. Az egyiptomi kormány az iraki és a szíriai kormánytól felvilágo­sítást kért, vajon ezek az orszá­gok tartják-e még magukat az államszövetség megalakításáról szóló határozathoz. Nasszer elnök megbízta bagdadi nagykövetét, kérjen az iraki kormánytól felvi­lágosítást arról is, mi tette szük­ségessé az iraki hadseregben leg­utóbb végrehajtott tisztogatást. A damaszkuszi és a bagdadi Nasszer-barát körök kikapcsolásáé­val mind kétségesebbé válik az esetleges államszövetség. Az egyiptomi sajtó hevesen bírálja a Baath párti vezetőket. Viszont a hivatalos kairói körök kifejezet­ten tartózkodóak, tudatosan el­kerülnek minden Irak- és Szíria­­ellenes támadást. Az egyiptomi fővárosban azt remélik, hogy Nasszer személyesen találkozik majd az iraki elnökkel és a Szí­riai Forradalmi Tanács vezetőjé­vel a jelenlegi bizalmi válság megszüntetése végett. A sztrájkolók és a rendőrök összetűzése Argentínában Argentínában tegnap 24 órás általános sztrájkot tartottak a munkásosztály tiltakozó hete ke­retében, amely válasz a reakció­nak a nép demokratikus jogai el­len intézett támadására. A tiltakozó hét keretében or­szágszerte figyelmeztető sztráj­kokra került sor. Buenos Aires­ben a munkások nagyszabású tüntetéseket és gyűléseket ren­deztek. A rendőrség könnygáz­­bombákkal és tűzoltófecskendők­kel támadt a részvevőkre. A főváros Avellaneda külvárosában harmincezer vasmunkás tartott tüntető felvonulást. A rendőrség beavatkozásának itt három sebe­sült áldozata volt. Saavedra kül­városában kétezren tüntettek. Barracasban, Buenos Aires egy másik munkásnegyedében több tízezer textilmunkás, nyomdász és építőmunkás követelte Alsoga­­ray és Pinedo volt gazdaságügyi miniszterek letartóztatását és el­ítélését a gazdasági élet lezüllesz­­tése és a dolgozók nyomorának fokozása miatt. Az osztrák külügyminiszter nyilatkozata az Izvesztyijában Moszkva, május 31. (TASZSZ) Az Izvesztyija péntek esti szá­mában megjelent Kreisky osztrák külügyminiszter válasza a lap tu­dósítóinak kérdéseire. Arra a kérdésre, milyen szere­pet töltenek be az európai sem­leges országok, köztük Ausztria, a nemzetközi küzdőtéren, Kreisky ezt válaszolta: A semleges Auszt­ria feladata elsősorban azoknak a kötelezettségeknek pontos telje­sítése, amelyek a nemzetközi szer­ződések alapján hárulnak rá. Fenn kell tartanunk a nyugalmat határainkon, és a szomszédaink­kal való kapcsolatokat úgy kell építenünk, hogy Ausztria ne sod­ródjék konfliktusokba. A közép-európai atommentes övezet megteremtésének gondola­tával kapcsolatban feltett kérdés­re Kreisky így válaszolt: — Véleményem szerint az in­terkontinentális rakéták korában ilyen övezet jelentősége korláto­zott, mégis el tudom képzelni, hogy ha a világhatalmak meg­egyeznek nukleáris fegyvermen­tes, ellenőrzött övezetek megala­kításáról, akkor sikerül majd olyan, még nagyobb kiterjedésű övezeteket is létrehozni, amelyek­nek területén általánosan korlá­tozzák a fegyverzetet. Az osztrák—szovjet viszonyról szólva megállapította: Az állam­­szerződés aláírása óta országaink kapcsolatai sikeresen és kedve­zően fejlődnek. Szeretném megje­gyezni, hogy külpolitikai téren országaink között nincsenek vi­tás problémák. Egyre nagyobb mértékben normalizáljuk kapcso­latainkat a Szovjetunió szövetsé­geseivel is. Kudarcba fulladt a Közös Piac miniszteri tanácsának újabb értekezlete Brüsszel, május 31. (AFP) Az Európai Gazdasági Közös­ség miniszteri tanácsának csü­törtökön megnyílt értekezlete pénteken a kora délutáni órákban kudarcba fulladt, mert a hatok nem tudtak megegyezni az Anglia irányában folytatandó politika kérdésében. Az ülésen kitűnt, hogy Francia­­ország álláspontja homlokegye­nest ellenkezik a közös piaci part­nerének nézeteivel az Angliával való kapcsolatok kérdésében. A franciák ugyanis csak olyan meg­oldáshoz hajlandók hozzájárulni, amely semmi vagy nagyon cse­kély lehetőséget biztosítana Ang­liának arra hogy kivegye részét a hatok politikájának kialakításá­ból. Colombo olasz ipar- és kereske­delemügyi miniszter kompromisz­­szumos javaslatot terjesztett elő. Ennek az a lényege, hogy a ha­tok és Anglia állandó brüsszeli képviselői tartsanak rendszeres értekezleteket, s ezeken az Euró­pai Gazdasági Közösség bizottsá­gának képviselője ismertesse Angliával a hatok álláspontját minden egyes gyakorlati kérdés­ben. A kora délutáni órákban kide­rült azonban, hogy a franciák magatartása lehetetlenné tesz minden kompromisszumos meg­egyezést a napirenden szereplő el­ső kérdésben. Csupán annyit ha­tároztak el, hogy a miniszterek meg nem határozott későbbi idő­pontban újból megvizsgálják az Angliával való kapcsolatok kér­dését. Kennedy és Macmillan válaszolt Hruscsovnak az atomkísérletek betiltását sürgető levelére A nyugati hírügynökségek je­lentése szerint péntek délután Moszkvában a szovjet külügymi­nisztériumban átadták Kennedy amerikai elnök és Macmillan brit miniszterelnök válaszát Hruscsov szovjet miniszterelnöknek az atomfegyver-kísérletek betiltását sürgető legutóbbi levelére. A nyugati államférfiak válaszá­nak szövegét még nem hozták nyilvánosságra. (AFP—Reuter) 1963. június 1. szombat NÉPSZABADSÁG KÜLFÖLDI­ ESEMÉNYEK — néhány sorban Nagy-Britannia Kommunista Pártjának Politikai Bizottsága nyilatkozatot adott ki, amelyben megállapítja, hogy meg kell sza­badítani Angliát a NATO atom­stratégiájától. Követeli, hogy Ang­lia mondjon le saját atomfegy­vereiről, és szüntesse meg a Holy Lock-i Polaris-támaszpontot. (MTI) Párizsi félhivatalos körökben megerősítették, hogy De Gaulle francia elnök egyelőre nem uta­zik Washingtonba. Nincs szó ar­ról sem, hogy Kennedy európai útja során Párizsba látogat. (MTI) Az Egyesült Államok csendes­óceáni erőinek főparancsnoka, Feli tengernagy kétnapos látoga­tásra Tajpejbe érkezett. Sajtóér­tekezleten kijelentette, hogy a legközelebbi, jövőtől amerikai Po­­laris-tengeralattjárók cirkálnak majd a Csendes-óceán vizein. (UPI) A Tokióban tartózkodó Sukar­­no indonéz elnök csütörtökön ta­lálkozott Abdul Rahm­an maláj­­­földi miniszterelnökkel, a japán főváros másik vendégével. Jól ér­tesült körökben tudni vélik, hogy a két államfő a tervezett Malay­sia Államszövetség problémáival foglalkozott. (Reuter) Adzsubej, az Izvesztyija főszer­kesztője és felesége, Rada Hrus­­csova négynapos látogatásra Kai­róba érkezett. Nasszer, az EAK elnöke péntek este vacsorán lát­ta vendégül Adzsubejt és felesé­gét. (TASZSZ) A francia nemzetgyűlés ülés­szakán a kommunista párt parla­menti csoportja több törvényja­vaslatot terjesztett be a bankok és a nagy iparvállalatok államo­sítására. (TASZSZ) Kennedy pénteken a Fehér Házban fogadta a hivatalos láto­gatáson levő Mobutu tábornokot, a kongói hadsereg főparancsno­kát. (TASZSZ) A leszerelési értekezlet pénteki ülése A tizennyolc hatalmi leszerelési bizottság pénteki ülésén Carapkin nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője sürgette, hogy az érte­kezlet lásson hozzá a Varsói Szer­ződés és a NATO tagállamai köz­ti megnemtámadási egyezmény szovjet javaslatának megvitatásá­hoz. A nyugati hatalmak képviselői újra olyanokat ismételgettek, mint például: az értekezlet „nem illetékes” a megnemtáma­dási egyezmény kérdésének meg­vitatására. Stelle amerikai fődele­gátus azt­ állította, hogy a szocia­lista országok „a leszerelés ürü­gyén alá akarják aknázni a NA­­TO-t”. (MTI) Inkább a börtön... A grenoble-i Gestapo egykori fő­nöke, Jean Barbiere, jelentkezett a marseille-i börtönben és őrizetbe vételét kérte. Barbiere több száz francia hazafit küldött németor­szági haláltáborokba. A Gestapón ő maga vezette a politikai foglyok kínvallatását és a háború utolsó napjaiban három zsidó kisgyerme­ket az Isére-folyóba dobott. Bűncselekményeiért a felszabadu­lás után, távollétében, halálra ítél­ték. Egy évvel ezelőtt jelentkezett a rendőrségen. A marseille-i ka­tonai bíróság azonban „ideiglene­­sen" szabadlábra helyezte. Azóta Marseille-ben élt. A volt ellenállási harcosok azon­ban felismerték és tiltakoztak a bíróság felháborító döntése ellen. A demokratikus sajtó Barbière-nek és védőinek felelősségre vonását követelte. A volt Gestapo-főnök végül is a börtönben keresett me­nedéket, mert attól tartott, hogy bosszút állnak rajta. Haldoklik a pápa Vatikánváros, május 31. (MTI) XXIII. János pápa péntek es­te 20 óra 25 perckor elvesztette eszméletét és a vatikáni rádió 21 órai adása szerint beállt az agónia. Az apostoli palotába megérkez­tek Milánóból a pápa testvérei, családjának más tagjai, és Mon­­tini kardinális, milánói érsek. Pénteken többször elterjedt a hír Rómában a pápa haláláról, de ezt a Vatikánban megcáfolták. A 19 órakor kiadott orvosi közle­mény a pápa állapotának ismételt súlyosbodásáról és a bélátfúródás következtében fellépett hashár­­tyagyulladásról beszél. A közle­mény ugyanakkor megjegyzi, hogy a pápa pszichikai állapota jó, szellemi képességeinek birtokában van. Valóban, a pápa a délelőtt fo­lyamán több közeli munkatársát fogadta, köztük Cicognani bíboros államtitkárt. A betegágy körül állókhoz in­tézve szavait, XXIII. János — az Osservatore Homano péntek esti kiadásának kifejezése szerint — „világos és erős szavakkal újítot­ta meg fogadalmát, amelyben életét a zsinat sikeres befejezésé­nek és az emberek közötti béké­nek ajánlotta”. Különösen hang­súlyozta jókívánságait a zsinat részvevőinek, s azt mondotta, meg van győződve, hogy e nagy művet teljes siker koronázza majd. Ezután áldását küldte csa­ládjának és szülőfaluja, a Berga­­mo környéki Sotto il Monte lakói­nak. A nap során a világ minden ré­széről érkeztek üzenetek a pápa betegágyához. Hruscsov szovjet miniszterelnök ugyancsak távirat­ban kívánt javulást János pápá­nak. A Francia Szocialista Párt kongresszusa Léderer Frigyes, az MTI pári­zsi tudósítója jelenti: A Francia Szocialista Párt kongresszusa pénteken a párt taktikáját vitatta meg és szerve­zeti kérdésekkel foglalkozott. Valamennyi felszólaló kitért a szocialista párt és más politikai pártok, elsősorban a szocialisták és a kommunisták együttműködé­sének kérdésére. A kommunista pártot illetően a kongresszus javaslata kiemeli, hogy a kommunisták a proletár­­diktatúra fogalmának lenini elve alapján állnak, és ez elválasztja őket a szocialistáktól. A szocia­lista állam szervezete, a Szovjet­unióhoz való viszony, a demok­ratikus centralizmus, a szakszer­vezetek szerepe kérdésében is a szocialistáktól eltérő nézetet val­lanak. Ezért egy közös kormány­zati program feltételei nincsenek meg. A szocialista párt azonban a reakció részéről fenyegető veszé­lyekkel szemben közös védelmi taktikát kíván folytatni a Fran­cia Kommunista Párttal, és egy szocialista kormányzat esetén a kommunisták támogatásával akarja parlamenti többségét biz­tosítani. Folytatódik az amerikai négerek harca egyenjogúságukért Az Egyesült Államok néger la­kosságának állampolgári egyenjo­gúságáért folytatott harcába egy­re több város kapcsolódik be. Csütörtökön a floridai Talla­­hasseeben ütközött össze a nége­rek tiltakozó tüntetése a könnyez­­tető gázzal támadó rendőrséggel. A rendőrök 125 tüntetőt tartóztat­tak le, de hamarosan újabb tün­tető menet vonult végig az utcá­kon. A második menetből 80 rész­vevőt hurcoltak el a rendőrök. A Mississippi államibeli Jackson­­ban szintén tüntetés volt. Itt 14 tüntető került a rendőrség őrize­tébe. A városban feszült a hangu­lat, a hatóságok két kiállítási csarnokot alakítottak át sebtében ideiglenes börtönné. A nyugatnémet szövetségi tanács döntései Bonn, május 31. (DPA) A nyugatnémet szövetségi ta­nács (felsőház) pénteken egyhan­gúlag jóváhagyta a német—fran­cia együttműködési szerződés ra­tifikációs törvényét. Ha majd a szövetségi elnök az okmányt alá­írta és a francia parlamentben is megtörténik a ratifikálás, a meg­erősítési okmányokat kicserélik. A tanács döntött a költségve­tésről is. Adenauer koalíciós kor­mánya 57,7 milliárd márka re­­kordköltségvetést terjesztett elő. A tanács egyhangúlag elutasítot­ta a költségvetés jóváhagyását. Nyugat-Németország fennállása óta először történt meg, hogy a szövetségi tanács ilyen elutasító végzést hoz, miután a költségve­tést a szövetségi gyűlés már meg­szavazta. Továbbra is feszült a helyzet Görögországban Athén, május 31. (BTA) A bolgár hírügynökség jelenté­se szerint Görögországban tovább éleződik a Lambrakisz meggyilko­lása után kialakult feszült hely­zet. Szalonikiben, ahol Lamf­rakiszt meggyilkolták, nagy munkásgyű­lést tartottak, amelynek részvevői követelték nemcsak Lambrakisz gyilkosának, hanem a gyilkosság valamennyi szervezőjének meg­büntetését is. Követelték továbbá a fasiszta szervezetek feloszlatá­sát, a kormány lemondását, a nor­mális politikai helyzet visszaállí­tását. A neofasiszták azonban a rend­őrség hallgatólagos beleegyezésé­vel folytatják akcióikat. Szaloni­­kiben például súlyosan megsebe­sítették Lambrakisz gyilkosának koronatanúját, és más tanúk meg­gyilkolásával fenyegetőznek. Mint az Etnosz című lap közül, a sza­­loniki események mögött hivata­los személyek állnak. A lap utal arra: lehetséges, hogy a hatósá­gok katonai diktatúrát vezetnek be. Az EDR, az Egységes Demokra­tikus Baloldali Párt végrehajtó bizottsága sajtónyilatkozatában azzal vádolja a kormányt, hogy felelős a Szalonikiben lezajlott véres eseményekért és Lambra­kisz meggyilkolásáért, de e fele­lősséget titokban akarja tartani. A végrehajtó bizottság hangsú­lyozza, hogy bár az események óta nyolc nap telt el, a rendőr­ség még egyetlen terroristát sem tartóztatott le azok közül, akik Daruhoszt, az EDA képviselőjét és a görög békemozgalom egyik vezetőjét súlyosan megsebesítet­ték. Elfogadták a belga sztrájkellenes törvényt A belga képviselőház után a szenátus is elfogadta a „rendfenn­tartó” törvényeket, amelyek je­lentős mértékben korlátozzák a belga dolgozók sztrájkjogait. Az új törvény értelmében 16— 28 napig terjedő időszakra bör­tönre vethetők azok, akik sztrájk idején olyan megmozdulásokban vesznek részt, amelyeket a csend­őrség vagy a vállalkozók „ellensé­ges” jellegűnek minősítenek. Száztól százezer frankig terjedő pénzbírságra ítélhető az a mun­kás vagy alkalmazott, aki „nem tartja tiszteletben” a miniszterta­nács sztrájk idején hozott dönté­seit. (TASZSZ)

Next