Népszabadság, 1963. június (21. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-01 / 126. szám
1963. június 1. szombat mépszabadság A KÖZÉLET SÍKEI Dobi István üdvözlő távirata a Tunéziai Köztársaság elnökéhez Dobi István, az Elnöki Tanács Habib Burgida köztársasági elnöelnöke Tunézia nemzeti ünnepe .... alkalmából táviratban üdvözölte 0 * A szovjet nagykövet látogatása a Csepel Vas- és Fémművekben G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter társaságában pénteken látogatást tett a Csepel Vas- és Fémművekben. Az üzemben Csató László vezérigazgató és Molnár Ernő, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a pártbizottság titkára kalauzolta a vendégeket. India külkereskedelmi minisztere Budapesten Néhány napos látogatásra hazánkba érkezett Manbai Sah India külkereskedelmi minisztere. A vendéget péntek délután a Ferihegyi repülőtéren Incze Jenő külkereskedelmi miniszter, valamint a Külügyminisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium több vezető munkatársa fogadta. Ott volt S. V. Patel, India magyarországi nagykövete és az indiai nagykövetség több tagja. A Mambai Sah tegnap délután látogatást tett a Parlamentben, ahol Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese fogadta. A minisztert elkísérte látogatására S. V. Patel nagykövet. A Minisztertanács elnökhelyettesével folytatott megbeszélésen részt vett Incze Jenő is. Péntek este S. V. Patel indiai nagykövet fogadást adott a hazánkban tartózkodó Mambai Sah indiai külkereskedelmi miniszter tiszteletére. A fogadáson részt vett Apró Antal, Incze Jenő, Karádi Gyula, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, s a magyar politikai, gazdasági élet sok vezető személyisége. Ott volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Elutazott a lengyel katonai küldöttség A lengyel katonai küldöttség, amely Wojciech Jaruzelski altábornagy, miniszterhelyettesnek, a lengyel néphadsereg politikai főcsoportfőnökének vezetésével tíznapos baráti látogatást tett hazánkban, pénteken Budapestről visszautazott Varsóba. A delegáció búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Borbándi János vezérőrnagy, a magyar néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, Kaszás Ferenc vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettesek, továbbá a Honvédelmi Minisztérum politikai főcsoportfőnökségének vezető beosztású tisztjei. Jelen voltak a repülőtéren a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének képviselői is. Ülést tartott a Pest megyei Pártbizottság Együttes ülést tartott pénteken az MSZMP Pest megyei Bizottsága és az országgyűlési képviselők megyei csoportja. Részt vett az ülésen Ilku Pál, a Politikai Bizottság póttagja, művelődésügyi miniszter, Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és több meghívott pedagógus a megyéből. Napirenden az iskolai reform végrehajtásának eddigi tapasztalatairól és a további feladatokról szóló beszámoló szerepelt, amelynek előadója Matusek Tivadar, a megyei pártbizottság titkára volt. A vitában felszólalt Ilku Pál elvtárs is. A Magyar Szolidaritási Bizottság üdvözlő távirata Jomo Kenyattához A függetlenségükért küzdő népek megsegítésére alakult Magyar Szolidaritási Bizottság táviratban üdvözölte Jomo Kenyattát, a Kenyai Afrikai Nemzeti Unió elnökét, abból az alkalomból, hogy pártja győzelmet aratott a választásokon. A bizottság jókívánságait fejezte ki Kenyattának miniszterelnöki tisztségében folytatandó munkájához. Magyar—lengyel árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet írtak alá Pénteken Budapesten aláírták a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kormánya közötti, 1961—1965. évekre szóló árucsere-forgalmi egyezmény bővítő jegyzőkönyvét. A kölcsönös megértés és hagyományos barátság légkörében lefolyt tárgyalás után a jegyzőkönyvet magyar részről Bíró József külkereskedelmi miniszterhelyettes, lengyel részről Tadeusz Kropczynski, a Lengyel Népköztársaság külkereskedelmi miniszterhelyettese írta alá. A kiegészítő jegyzőkönyv az 1964—1965. években mintegy 32 százalékos bővítést irányoz elő a hosszú lejáratú egyezmény eredeti előirányzataihoz képest. Lengyelország több bányagépet, kohászati és öntőipari gépet, elektrotechnikai és híradástechnikai felszerelést, vasúti tehervagonokat, ipari és központi fűtési kazánokat, orvosi műszereket, gépjármű-alkatrészt, vasútijárműalkatrészt, mezőgazdasági gépet és egyéb termékeket szállít Magyarországnak. Ezenfelül növekszik a vegyszerek, anilinfestékek, gyógyszerek, valamint a bútorok behozatala is. Az említett árucikkek ellenében Magyarország növeli a gőzturbina, turbógenerátor, a Diesel-mozdonyok, csőhúzó és csőegyengető berendezések, ipari szerelvények, gépjármű-, motorkocsi- és Dieselmozdony-alkatrészek, valamint a gyógyszerek szállítását. Megállapodás történt hengerelt áruk cseréjére is. (MTI) Békenagygyűlések Budapesten A Hazafias Népfront IX. kerületi bizottsága rendezésében békenagygyűlésre jöttek össze a kerület dolgozói a József Attila lakótelepen. A nagygyűlés ünnepi előadója Harmati Sándor, az MSZMP KözpontiBizottságának tagja, a Népfront országos titkára volt. Ugyancsak békegyűlést tartottak tegnap este Zuglóban is. Itt a békegyűlés után az afrikai népekkel való szolidaritás jegyében megrendezett műsoros négeresten vettek részt a népfront és a békemozgalom kerületi aktívái. Tegnap este a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének székházában is tartottak békenagygyűlést, amelynek szónoka Szakasits Árpád, az Országos Béketanács elnöke volt. A gyűlésen részt vettek a hazánkban tanuló kubai fiatalok képviselői és az NDK közlekedési szakszervezetének küldöttei. Pécsett a Hazafias Népfront városi bizottsága és a Nevelők Háza béketalálkozót rendezett a pedagógusok részére. A szakszervezetek az 1963. évi terv teljesítésére összpontosítják erejüket Beszélgetés Beckl Sándorral, a SZOT titkárával A magyar szakszervezetek nemrégiben megtartott XX. kongresszusa meghatározta a szakszervezeti mozgalom előtt álló legfontosabb feladatokat. Most alig két héttel a kongresszus után a határozat végrehajtására tett első lépésekről beszélgettünk Beckl Sándorral, a SZOT titkárával. — Szeretnék egy dolgot előrebocsátani — jegyzi meg a beszélgetés kezdetén Beckl elvtárs. — Azt, hogy a kongresszus határozata négy évre szól, végrehajtása igen sokrétű, szerteágazó munkát követel, tehát most valóban csak azokról az első lépésekről beszélhetünk, amelyek előkészítik, megalapozzák a határozatban megjelölt feladatok teljesítését. Elsősorban olyan intézkedéseket kellett és kell hoznunk, amelyek a jelenleg legidőszerűbb tennivalókra, az 1963. évi terv teljesítésére összpontosítják a szakszervezeti mozgalom, a szervezett dolgozók erejét. XX. kongresszusunk útmutatása szerint is ezzel képviselhetjük legjobban a tagság érdekeit, s a tél okozta termeléskiesés pótlásával, a félévi, majd az évi terv teljesítésével válthatjuk valóra az élet- és munkakörülmények javítására kidolgozott elképzeléseinket. — Milyen új eszközökkel, módszerekkel segítik a szakszervezetek a terv teljesítését, a termeléskiesés pótlását? — Túlzás lenne új eszközökről, módszerekről beszélni, hiszen változatlanul a munkaverseny szervezése, a dolgozók kezdeményezéseinek, javaslatainak felkarolása és érvényre juttatása áll termelési tömegmunkánk középpontjában. Kidolgoztunk néhány olyan irányelvet, intézkedést, amelyek lehetővé teszik, hogy új keretek közt, új formák alkalmazásával hatásosabban, színvonalasabban végezzük ezt a munkát. Közzétettük például a szocialista munka műhelye, üzeme címért folyó verseny irányelveit. Ismeretes, hogy eddig is volt ilyen verseny jó néhány ütemben, a célok, a vállalások meghatározá-sánál azonban elég nagy volt a bizonytalanság. Irányelveink most már egyértelmű választ adnak arra a kérdésre, hogy milyen legyen, hogyan dolgozzék az a kollektíva, amely a legnagyobb társadalmi rangra, a szocialista munka műhelye, üzeme cím elnyerésére érdemes. — Az irányelvek kiadásától a megvalósulásig még hosszú az út. Mit tesznek a szakszerveze- tek ennek a magasabb rendű versenyformának az elterjeszté- séért? — A következő lépés, hogy az iparági szakszervezetek kidolgoz- zák a szakma sajátos jellegének megfelelő részletes útmutatást. Ezután pedig az üzemekben nagyon alaposan megvizsgálják, megvan-e a lehetősége és valamennyi feltétele ennek a versenyformának. Ilyen vizsgálatra szükség van ott is, ahol már eddig is volt ilyen verseny, hogy korrigálják az esetleges hibákat vagy túlzásokat, és a mércét az irányelvekhez igazítsák, de különösen szükség van rá ott, ahol még csak a szándék van meg e verseny kezdeményezésére. A kongresszus arra is figyelmeztet, hogy óvakodjunk az elhamarkodott sietségtől, és vigyázzunk, nehogy egyik napról a másikra látszateredmények kedvéért felelőtlenül vágjanak ilyen nagy jelentőségű vállalkozásba. Az utóbbi évek tapasztalatai meggyőzhettek minden mozgalmi és gazdasági vezetőt, hogy nem törekszünk látványos, nagy számokra, ellenkezőleg, elítéljük azokat, akik túlbuzgóságból vagy kitűnni vágyásból akkor is „produkálnak" szocialista brigádokat vagy üzemeket, amikor ennek még nem értek meg a feltételei, s ezzel tulajdonképpen lejáratják ezt a nagyszerű kezdeményezést. — A verseny egyéb formáinál milyen fejlődés várható? — A termelési feladatok bonyolultsága megköveteli, hogy minden tekintetben teret engedjünk változatos, hasznos kezdeményezéseknek. Helyeseljük és segítjük például külkereskedelmi vállalatok és üzemek szocialista brigádjainak szerződéskötését az exportkötelezettségek teljesítésére. Hasonló összefogásra van szükség például most a konzervipar szezonjában felvásárlók, értékesítők, szállítók és feldolgozók között. A szocialista brigádok mozgalmában szeretnénk a hangsúlyt a munkára helyezni, mert az utóbbi időben mintha az arány egy kissé eltolódott volna a művelődés, a szórakozás javára. Helyes, persze, hogy együtt töltik a pihenőidejüket, együtt szórakoznak, de azért mégiscsak az a jó, ha mindenekelőtt az együttes munka kiváló eredményeinek ünneplése hozza őket össze. Igen nagy jelentőséget tulajdonítunk az újítómozgalomnak. Itt is van mit tennünk. Sok üzemben ugyanis jó, hasznos javaslatok születnek, de az újításoknak igen nagy százaléka nem segíti az üzem előtt álló feladatok megoldását. Azt szeretnénk elérni, hogy mindenütt pontosan körvonalazott feladattervekben határozzák meg, milyen területen igénylik egy-egy brigád vagy kollektíva újításait, javaslatait. Az újítómozgalom fejlődésének akadálya, hogy rendkívül vontatott a tapasztalatcserére elfogadott újítások elterjesztése. Hogy e tekintetben milyen rosszul állunk, azt egyetlen példa is megmutatja A múlt évben az Országos Tervhivatal 300 hasznos újítás elterjesztésével foglalkozott. Kétszázat a KGM-nek, 40-et az Építésügyi Minisztériumnak adott át, a többit más minisztériumoknak, s a végeredmény az volt, hogy ezeknek az újításoknak alig néhány százalékát vezették be az üzemekben. Itt amellett, hogy a minisztériumoknak sokkal szigorúbban kell kézben tartaniuk a tapasztalatcserét, nagy felelősség hárul a szakszervezeti bizottságokra is. Sokat tehetnek azért, hogy ez a negyzet megváltozzék, s mind a dolgozók, mind a népgazdaság értekeit képviselve szorgalmazzák a tapasztalatcserére elfogadot újítások széles körű elterjesztését. — A napokban megjelent a Minisztertanács és a SZOT közös határozata az üzemi tanácsokról. Mit tesznek a szakszervezetek azért, hogy az üzemi demokrácia e fontos fórumai annyi huzavona után végül is btölthessék hivatásukat? — Kétségtelenül jogos kritika értemünket a kongresszuson is, az üzemi tanácsok fejlődését gátló bizonytalanság, huzavona miatt. Most, hogy ez a határozat megszületett, a szakszervezeteknek, a szakszervezeti bizottságoknak nagyon a sarkukra kell állniuk, hogy érvényt szerezzenek a határozat elveinek. Ha csak fele annyi energiát szánnak jó néhány üzemben a gazdasági és mozgalmi vezetők az üzemi tanácsok erősítésére, a dolgozók aktív bekapcsolódására az üzem előtt álló feladatok megoldásába, mint amennyit az üzemi tanács szükségtelenségének bebizonyítására fordítottak, akkor bizonyos, hogy jövő működésük beváltja a hozzájuk fűzött reményeket. Talán nem csalódom, ha azt mondom: a dolgozók javaslatainak, ötleteinek, bírálatának érvényesülése az üzemi tanácsok útján az 1963. évi terv teljesítésének igen nagy tartaléka. A szakszervezeti mozgalom felső vezetése tehát elég gyors ütemben rendezett néhány olyan problémát, amely, mint a kongresszus is bizonyítja, élénken foglalkoztatta a dolgozókat. A vezetés csak akkor lesz azonban eredményes, ha az intézkedések, határozatok az eddiginél gyorsabb ütemben jutnak el az alapszervekig, és ott torzításmentesen megvalósulnak — mondta befejezésül Beckl Sándor elvtárs. S. E. Széncsere Csehszlovákia és Magyarország között Kitűnő példája volt az év elején a baráti országok gyors és eredményes együttműködésének az a megállapodás, amelynek értelmében a magyar villamosenergia-ipar 50 megawatt erőmű, teljesítmény átengedésével segítette Csehszlovákiát, a szomszédos ország pedig ennek megfelelő értékű háztartási darabos szenet adott cserébe a magyar lakosság ellátására. A csehszlovák tüzelőanyagügyi minisztérium nemrég széncserét javasolt a magyar Nehézipari Minisztériumnak, hogy a két ország egyes vidékein kölcsönösen gyorsíthassák, gazdaságosabbá tehessék a szénszállítást és ezzel javíthassák a lakosság ellátását. Csehszlovákia kelet-szlovákiai részét ugyanis a távoli Most vidékéről kell ellátni háztartási tüzelővel, ami gyakran nehézségekbe ütközik, mert az Ostrava—Kassa közötti nagy forgalmú vasútvonal nem győzi a szénszállítmányok átbocsátását. A két minisztérium elvi megállapodást kötött, hogy Kelet-Szlovákiát a jövőben Magyarországról, a szomszédos borsodi szénmedencéből, Hidasnémetin keresztül, látják el háztartási szénnel, mi pedig a mosti bányavidékről kapunk háztartási darabos szenet Budapest lakossága részére, a pozsonyi vonalon, Komáromon és Szobon át. A megállapodás tehát mindkét félnek előnyös, mivel tetemes szállítási költséget takarít meg és zavartalan, biztonságos tüzelőellátást tesz lehetővé. Havonta 8000 —10 000 tonna háztartási darabot szén cseréjét tervezik ilyen módon. A próbaszállítások megkezdődtek. (MTI) Aba Novák-kiállltás nyílt Prágában Péntek délután Prágában, a Waldstein-palotában ünnepélyesen megnyílt az idei csehszlovák —magyar kulturális program egyik jelentős eseménye, az Aba Novák Vilmos műveiből rendezett gyűjteményes kiállítás. Az ünnepélyes m megnyitón megjelentek Jiri Hendrych, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a központi bizottság titkára, Frantisek Kahuda iskola- és művelődésügyi miniszter, Václav Dávid külügyminiszter, Antonin Gregor, a külügyminiszter első helyettese, Ladislav Novák, a köztársasági elnöki iroda vezetője, a csehszlovák politikai és kulturális élet több kiemelkedő személyisége. Az ünnepségen először Frantisek Kahuda mondott beszédet, majd dr. Jan Kroffta, a prágai nemzeti galéria igazgatóa megnyitotta a kiállítást. s