Népszabadság, 1963. június (21. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-01 / 126. szám

1963. június 1. szombat mépszabadság A KÖZÉLET S­ÍKEI Dobi István üdvözlő távirata a Tunéziai Köztársaság elnökéhez Dobi István, az Elnöki Tanács Habib Burgida köztársasági elnö­­elnöke Tunézia nemzeti ünnepe .... alkalmából táviratban üdvözölte 0 * A szovjet nagykövet látogatása a Csepel Vas- és Fémművekben G. A. Gyenyiszov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter társaságában pénteken látogatást tett a Csepel Vas- és Fémművekben. Az üzemben Csató László ve­zérigazgató és Molnár Ernő, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a pártbizottság titkára ka­lauzolta a vendégeket. India külkereskedelmi minisztere Budapesten Néhány napos látogatásra ha­zánkba érkezett Man­bai Sah In­dia külkereskedelmi minisztere. A vendéget péntek délután a Fe­rihegyi repülőtéren Incze Jenő külkereskedelmi miniszter, vala­mint a Külügyminisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium több vezető munkatársa fogadta. Ott volt S. V. Patel, India ma­gyarországi nagykövete és az in­diai nagykövetség több tagja. A Mam­bai Sah tegnap délután lá­togatást tett a Parlamentben, ahol Apró Antal, a Minisztertanács el­nökhelyettese fogadta. A minisz­tert elkísérte látogatására S. V. Patel nagykövet. A Miniszterta­nács elnökhelyettesével folytatott megbeszélésen részt vett Incze Je­nő is.­­ Péntek este S. V. Patel indiai nagykövet fogadást adott a ha­zánkban tartózkodó Mam­bai Sah indiai külkereskedelmi miniszter tiszteletére. A fogadáson részt vett Apró Antal, Incze Jenő, Karádi Gyula, a külkereskedelmi minisz­ter első helyettese, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, s a ma­gyar politikai, gazdasági élet sok vezető személyisége. Ott volt a fo­gadáson a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tag­ja. Elutazott a lengyel katonai küldöttség A lengyel katonai küldöttség, amely Wojciech Jaruzelski altá­bornagy, miniszterhelyettesnek, a lengyel néphadsereg politikai fő­csoportfőnökének vezetésével tíz­napos baráti látogatást tett ha­zánkban, pénteken Budapestről visszautazott Varsóba. A delegáció búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Borbándi János vezérőrnagy, a magyar néphadsereg politikai fő­csoportfőnöke, Kaszás Ferenc ve­zérőrnagy, honvédelmi miniszter­­helyettesek, továbbá a Honvédel­mi Minisztérum politikai főcso­portfőnökségének vezető beosztá­sú tisztjei. Jelen voltak a repülő­téren a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének kép­viselői is. Ülést tartott a Pest megyei Pártbizottság Együttes ülést tartott pénteken az MSZMP Pest megyei Bizottsá­ga és az országgyűlési képviselők megyei csoportja. Részt vett az ülésen Ilku Pál, a Politikai Bi­zottság póttagja, művelődésügyi miniszter, Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és több meghívott pedagógus a megyéből. Napirenden az iskolai reform végrehajtásának eddigi tapaszta­latairól és a további feladatokról szóló beszámoló szerepelt, amely­nek előadója Matusek Tivadar, a megyei pártbizottság titkára volt. A vitában felszólalt Ilku Pál elv­­társ is. A Magyar Szolidaritási Bizottság üdvözlő távirata Jomo Kenyattához A függetlenségükért küzdő né­pek megsegítésére alakult Ma­gyar Szolidaritási Bizottság táv­iratban üdvözölte Jomo Kenyat­­tát, a Kenyai Afrikai Nemzeti Unió elnökét, abból az alkalom­ból, hogy pártja győzelmet ara­tott a választásokon. A bizottság jókívánságait fejezte ki Kenyat­­tának miniszterelnöki tisztségé­ben folytatandó munkájához. Magyar—lengyel árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet írtak alá Pénteken Budapesten aláírták a Magyar Népköztársaság és a Len­gyel Népköztársaság kormánya közötti, 1961—1965. évekre szó­ló árucsere-forgalmi egyezmény bővítő jegyzőkönyvét. A kölcsö­nös megértés és hagyományos barátság légkörében lefolyt tár­gyalás után a jegyzőkönyvet ma­gyar részről Bíró József külke­reskedelmi miniszterhelyettes, lengyel részről Tadeusz Krop­­czynski, a Lengyel Népköztársaság külkereskedelmi miniszterhelyet­tese írta alá. A kiegészítő jegyzőkönyv az 1964—1965. években mintegy 32 százalékos bővítést irányoz elő a hosszú lejáratú egyezmény ere­deti előirányzataihoz képest. Lengyelország több bányagépet, kohászati és öntőipari gépet, elektrotechnikai és híradástechni­kai felszerelést, vasúti teherva­gonokat, ipari és központi fűtési kazánokat, orvosi műszereket, gépjármű-alkatrészt, vasútijármű­alkatrészt, mezőgazdasági gépet és egyéb termékeket szállít Ma­gyarországnak. Ezenfelül növek­szik a vegyszerek, anilinfestékek, gyógyszerek, valamint a bútorok behozatala is. Az említett árucikkek ellenében Magyarország növeli a gőzturbina, turbógenerátor, a Diesel-mozdo­nyok, csőhúzó és csőegyengető berendezések, ipari szerelvények, gépjármű-, motorkocsi- és Diesel­­mozdony-alkatrészek, valamint a gyógyszerek szállítását. Megálla­podás történt hengerelt áruk cse­réjére is. (MTI) Békenagygyűlések Budapesten A Hazafias Népfront IX. ke­rületi bizottsága rendezésében béken­agygyűlésre jöttek össze a kerület dolgozói a József Attila lakótelepen. A nagygyűlés ünne­pi előadója Harmati Sándor, az MSZMP Központi­­Bizottságának tagja, a Népfront országos titká­ra volt. Ugyancsak békegyűlést tartot­tak tegnap este Zuglóban is. Itt a békegyűlés után az afrikai né­pekkel való szolidaritás jegyében megrendezett műsoros négeresten vettek részt a népfront és a bé­kemozgalom kerületi aktívái. Tegnap este a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszerveze­tének székházában is tartottak békenagygyűlést, amelynek szóno­ka Szakasits Árpád, az Országos Béketanács elnöke volt. A gyűlésen részt vettek a ha­­­­zánkban tanuló kubai fiatalok képviselői és az NDK közlekedési szakszervezetének küldöttei.­­ Pécsett a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága és a Nevelők Há­za béketalálkozót rendezett a pe­dagógusok r­észére. A szakszervezetek az 1963. évi terv teljesítésére összpontosítják erejüket Beszélgetés Beckl Sándorral, a SZOT titkárával A magyar szaksz­ervezetek nem­régiben megtartott XX. kong­resszusa meghatározta a szakszer­vezeti mozgalom előtt álló legfon­tosabb feladatokat. Most alig két héttel a kongresszus után a hatá­rozat végrehajtására tett első lé­pésekről beszélgettünk Beckl Sándorral, a SZOT titkárával. — Szeretnék egy dolgot előre­bocsátani — jegyzi meg a beszél­getés kezdetén Beckl elvtárs. — Azt, hogy a kongresszus határo­zata négy évre szól, végrehajtása igen sokrétű, szerteágazó munkát követel, tehát most valóban csak­­ azokról az első lépésekről beszél­hetünk, amelyek előkészítik, meg­alapozzák a határozatban meg­jelölt feladatok teljesítését. Első­sorban olyan intézkedéseket kel­lett és kell hoznunk, amelyek a jelenleg legidőszerűbb tennivalók­ra, az 1963. évi terv teljesítésére összpontosítják a szakszervezeti mozgalom, a szervezett dolgozók erejét. XX. kongresszusunk útmu­tatása szerint is ezzel képviselhet­jük legjobban a tagság érdekeit, s a tél okozta termeléskiesés pót­lásával, a félévi, majd az évi terv teljesítésével válthatjuk valóra az­­ élet- és munkakörülmények javí­tására kidolgozott elképzelésein­ket. — Milyen új eszközökkel, módszerekkel segítik a szakszer­vezetek a terv teljesítését, a ter­meléskiesés pótlását? — Túlzás lenne új eszközök­ről, módszerekről beszélni, hiszen változatlanul a munkaverseny szervezése, a dolgozók kezdemé­nyezéseinek, javaslatainak felka­rolása és érvényre juttatása áll termelési tömegmunkánk közép­pontjában. Kidolgoztunk néhány olyan irányelvet, intézkedést, amelyek lehetővé teszik, hogy új keretek közt, új formák alkalma­zásával hatásosabban, színvona­­­lasabban végezzük ezt a munkát.­­ Közzétettük például a szocialista­­ munka műhelye, üzeme címért folyó verseny irányelveit. Isme­­­­retes, hogy eddig is volt ilyen­­ verseny jó néhány ütemben, a­­ célok, a vállalások meghatározá-­­­sánál azonban elég nagy volt a bizonytalanság. Irányelveink most már egyértelmű választ adnak arra a kérdésre, hogy milyen le­gyen, hogyan dolgozzék az a kol­lektíva, amely a legnagyobb tár­sadalmi rangra, a szocialista munka műhelye, üzeme cím el­nyerésére érdemes. — Az irányelvek kiadásától a megvalósulásig még hosszú az­­ út. Mit tesznek a szakszerveze-­­ tek ennek a magasabb rendű­­ versenyformának az elterjeszté-­­ séért? — A következő lépés, hogy az­­ iparági szakszervezetek kidolgoz-­­ zák a szakma sajátos jellegének­­ megfelelő részletes útmutatást. Ezután pedig az üzemekben na­gyon alaposan megvizsgálják, megvan-e a lehetősége és vala­mennyi feltétele ennek a verseny­­formának. Ilyen vizsgálatra szük­ség van ott is, ahol már eddig is volt ilyen verseny, hogy korri­gálják az esetleges hibákat vagy túlzásokat, és a mércét az irány­elvekhez igazítsák, de különösen szükség van rá ott, ahol még csak a szándék van meg e verseny kezdeményezésére. A kongresszus arra is figyelmeztet, hogy óva­kodjunk az elhamarkodott siet­ségtől, és vigyázzunk, nehogy egyik n­apról a másikra látszat­eredmények kedvéért felelőtlenül vágjanak ilyen nagy jelentőségű vállalkozásba. Az utóbbi évek ta­pasztalatai meggyőzhettek min­den mozgalmi és gazdasági veze­tőt, hogy nem törekszünk látvá­nyos, nagy számokra, ellenkező­leg, elítéljük azokat, akik túlbuz­góságból vagy kitűnni vágyásból akkor is „produkálnak" szocialis­ta brigádokat vagy üzemeket, amikor ennek még nem értek meg a feltételei, s ezzel tulajdon­képpen lejáratják ezt a nagysze­rű kezdeményezést. — A verseny egyéb formái­nál milyen fejlődés várható? — A termelési feladatok bonyo­lultsága megköveteli, hogy min­den tekintetben teret engedjünk változatos, hasznos kezdeménye­zéseknek. Helyeseljük és segítjük például külkereskedelmi vállala­tok és üzemek szocialista brigád­jainak szerződéskötését az export­kötelezettségek teljesítésére. Ha­sonló összefogásra van szükség például most a konzervipar sze­zonjában felvásárlók, értékesítők, szállítók és feldolgozók között. A­ szocialista brigádok­­ mozgalmá­ban szeretnénk a hangsúlyt a munkára helyezni, mert az utób­bi időben mintha az arány egy kissé eltolódott volna a művelő­dés, a szórakozás javára. Helyes, persze, hogy együtt töltik a pihe­nőidejüket, együtt szórakoznak, de azért mégiscsak az a jó, ha mindenekelőtt az együttes mun­ka kiváló eredményeinek ünnep­lése hozza őket össze. Igen nagy jelentőséget tulaj­donítunk az újítómozgalomnak. Itt is van mit tennünk. Sok üzemben ugyanis jó, hasznos ja­vaslatok születnek, de az újítá­soknak igen nagy százaléka nem segíti az üzem előtt álló felada­tok megoldását. Azt szeretnénk elérni, hogy mindenütt pontosan körvonalazott feladattervekben határozzák meg, milyen területen igénylik egy-egy brigád vagy kol­lektíva újításait, javaslatait. Az újítómozgalom fejlődésének akadálya, hogy rendkívül vonta­tott a tapasztalatcserére elfoga­dott újítások elterjesztése. Hogy e tekintetben milyen rosszul ál­lunk, azt egyetlen példa is meg­mutatja A múlt évben az Orszá­gos Tervhivatal 300 hasznos újí­tás elterjesztésével foglalkozott. Kétszázat a KGM-nek, 40-et az Építésügyi Minisztériumnak adott át, a többit más minisztériumok­nak, s a végeredmény az volt, hogy ezeknek az újításoknak alig néhány százalékát vezették be az üzemekben. Itt amellett, hogy a minisztériumoknak sokkal szigo­rúbban kell kézben tartaniuk a tapasztalatcserét, nagy felelősség hárul a szakszervezeti bizottságok­ra is. Sokat tehetnek azért, hogy ez a negyzet megváltozzék, s mind a dolgozók, mind a nép­gazdaság ért­ekeit képviselve szor­galmazzák a tapasztalatcserére elfogadot újítások széles körű elterjesztését. — A napokban megjelent a Minisztertanács és a SZOT kö­zös határozata az üzemi taná­csokról. Mit tesznek a szakszer­vezetek azért, hogy az üzemi demokrácia e fontos fórumai annyi huzavona után végül is b­tölthessék hivatásukat? — Kétségtelenül jogos kritika ért­­em­ünket a kongresszuson is, az üzemi tanácsok fejlődését gát­ló bizonytalanság, huzavona miatt. Most, hogy ez a határozat megszül­etett, a szakszervezetek­nek, a szakszervezeti bizottságok­nak nagyon a sarkukra kell áll­niuk, hogy érvényt szerezzenek a határozat elveinek. Ha csak fele annyi energiát szánnak jó néhány üzemben a gazdasági és mozgal­mi vezetők az üzemi tanácsok erősítésére, a dolgozók aktív be­kapcsolódására az üzem előtt álló feladatok megoldásába, mint amennyit az üzemi tanács szük­ségtelenségének bebizonyítására fordítottak, akkor bizonyos, hogy jövő működésük beváltja a hozzá­juk fűzött reményeket. Talán nem csalódom, ha azt mondom: a dolgozók javaslatainak, ötletei­nek, bírálatának érvényesülése az üzemi tanácsok útján az 1963. évi terv teljesítésének igen nagy tar­taléka. A szakszervezeti mozgalom felső vezetése tehát elég gyors ütemben rendezett néhány olyan problémát, amely, mint a kong­resszus is bizonyítja, élénken foglalkoztatta a dolgozókat. A vezetés csak akkor lesz azonban eredményes, ha az intézkedések, határozatok az eddiginél gyorsabb ütemben jutnak el az alapszerve­kig, és ott torzításmentesen meg­valósulnak — mondta befejezésül Beckl Sándor elvtárs. S. E. Széncsere Csehszlovákia és Magyarország között Kitűnő példája volt az év ele­jén a baráti országok gyors és eredményes együttműködésének az a megállapodás, amelynek ér­telmében a magyar villamosener­­gia-ipar 50 megawatt erőmű, teljesítmény átengedésével segí­tette Csehszlovákiát, a szomszédos ország pedig ennek megfelelő ér­tékű háztartási darabos szenet adott cserébe a magyar lakosság ellátására. A csehszlovák tüzelőanyagügyi minisztérium nemrég széncserét javasolt a magyar Nehézipari Mi­nisztériumnak, hogy a két ország egyes vidékein kölcsönösen gyor­síthassák, gazdaságosabbá tehes­sék a szénszállítást és ezzel javít­hassák a lakosság ellátását. Cseh­szlovákia kelet-szlovákiai részét ugyanis a távoli Most vidékéről kell ellátni háztartási tüzelővel, ami gyakran nehézségekbe ütkö­zik, mert az Ostrava—Kassa kö­zötti nagy forgalmú vasútvonal nem győzi a szénszállítmányok át­­bocsátását. A két minisztérium elvi megállapodást kötött, hogy Kelet-Szlovákiát a jövőben Ma­gyarországról, a szomszédos bor­sodi szénmedencéből, Hidasnéme­­tin keresztül, látják el háztartási szénnel, mi pedig a mosti bánya­vidékről kapunk háztartási dara­bos szenet Budapest lakossága ré­szére, a pozsonyi vonalon, Komá­romon és Szobon át. A megállapodás tehát mindkét félnek előnyös, mivel tetemes szállítási költséget takarít meg és zavartalan, biztonságos tüzelőel­látást tesz lehetővé. Havonta 8000 —10 000 tonna háztartási darabot szén cseréjét tervezik ilyen mó­don. A próbaszállítások megkez­dődtek. (MTI) Aba N­ovák-kiálllt­ás nyílt Prágában Péntek délután Prágában, a Waldstein-palotában ünnepélye­sen megnyílt az idei csehszlovák —magyar kulturális program egyik jelentős eseménye, az Aba Novák Vilmos műveiből rendezett gyűjteményes kiállítás. Az ünnepélyes m megnyitón meg­jelentek Jiri Hendrych, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a központi bizottság tit­kára, Frantisek Kahuda iskola- és művelődésügyi miniszter, Václav Dávid külügyminiszter, Antonin Gregor, a külügyminiszter első helyettese, Ladislav Novák, a köz­­társasági elnöki iroda vezetője, a csehszlovák politikai és kulturális élet több kiemelkedő személyi­sége. Az ünnepségen először Franti­sek Kahuda mondott beszédet, majd dr. Jan Kroffta, a prágai nemzeti galéria igazgatóa meg­nyitotta a kiállítást. s

Next