Népszabadság, 1963. október (21. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-01 / 229. szám

2 (Folytatás az 1. oldalról.)­zet parancsnoka csatlakozott a szónokhoz és kormányellenes be­szédében közölte, hogy „A szo­cialista erők frontja” tagjai kö­zé lép. Az algériai kormány El Hadzs ezredes elmozdításán kívül több radikális intézkedést tett a láza­dók elszigetelésére. A hetedik katonai körzet alakulatait köz­vetlenül a hadügyminiszter fenn­hatósága alá rendelte. Az észak­­algériai Kabiliát rendőri és ka­tonai ellenőrző pontok kettős­­ lánca zárja el az ország többi­­ részétől. A köztársasági elnök vasárnapi rádióbeszédében „ké­szenléti bizottságok” megalakítá­sára hívta fel a nemzetet, hogy Algéria népe szervezetten száll­hasson szembe az egységbontó törekvésekkel. Algériai megfigyelők szerint a kormányellenes zendülés határát súroló kabiliai események arra vezethetők vissza, hogy az utób­bi időkben egyes újgyarmatosí­tó erők az algériai burzsoáziával és az ultra-radikális körökkel együttműködve mindent megtet­tek, hogy az észak-algériai Kabi­liát „algériai Katangává” tegyék. Castro beszéde bel-és külpolitikai kérdésekről Havanna, szeptember 30. (TASZSZ) A kubai forradalom védelmére indult mozgalom harmadik évfor­dulója alkalmából szombaton Ha­vannában nagygyűlést rendeztek, amelyen Fidel Castro beszédet mondott időszerű bel- és külpo­litikai kérdésekről. Castro bevezetőben rámutatott, hogy a szigetország erőforrásait a nemzetközi munkamegosztás figyelembevételével az eddiginél jobban kell hasznosítani. Hangoz­tatta annak a segítségnek az óriá­si jelentőségét, amelyet a szocia­lista országok nyújtanak a forra­dalmi Kubának. Castro ezután a következőket mondotta: — Az imperialisták megkísér­lik, hogy minél nagyobb nyomást gyakoroljanak ránk. Zárógyűrűt akarnak vonni Kuba körül, és szi­gorítani akarják a blokádot. Ez a politika az utóbbi hónapokban fo­kozódott Nem nézhetjük nyugod­tan, hogy miközben más helyeken enyhül a feszültség, számunkra fokozódik. Mi nem kívánjuk a feszültség fokozódását, örülünk, ha nem fokozódik, hanem enyhül. De nem lehetünk békeállapotban az imperializmussal, amely egy­re nagyobb erőfeszítéseket tesz elnyomásunkra. Fidel Castro megállapította: — Magatartásunkat nemzetközi vo­natkozásban ez a körülmény fog­ja meghatározni. Ez nem a hábo­rú politikája, hanem békepoliti­ka. Nem mi vagyunk a hibásai? abban a háborúban, amelyet elle­nünk folytatnak. Kuba álláspontja — folytat­ta Fidel Castro — mindenekelőtt az antiimperializmus. Irányvona­lunk: következetes antiimperialis­­ta irányvonal, elsősorban az ame­rikai imperializmus ellen folyta­tott harc irányvonala. Az ellen­ség 90 mérföldre áll tőlünk, za­var bennünket, blokád alá vesz, fenyeget, és meg akar semmisí­teni minket. Irányvonalunk: harc ez ellen az ellenség ellen. Ez az irányvo­nal megfelel a kubai forradalom konkrét feltételeinek, földrajzi helyzetünknek. Ezek a körülmények határoz­zák meg magatartásunkat és Irányvonalunkat , pártunk és népünk irányvonalát, amelyek mindig egyek voltak és lesznek, mert kellőképpen tudjuk képvi­selni ezt a népet, érzéseit, törté­nelmét, ennek a népnek a nagy­ságát és méltóságát. Ezért né­pünkkel együtt helyt tudtunk áll­ni bármilyen nehéz körülmények között. Befejezésül Fidel Castro kije­lentette, hogy Kuba népe hősi harcával ki tudja vívni a győzel­met. Győzni fogunk — mondotta —, mert a népek korát, a népi felkelések korát, azt a kort él­jük, amidőn a kontinensek né­pei levetik magukról az imperia­lizmus igáját. Tudnunk kell, mi a kötelessé­günk mind gazdasági téren, mind pedig a forradalom védelmében. Fegyver és szerszám­ szerszám és fegyver — hangoztatta Fidel Castro —, ez a két eszköz, amely­­lyel történelmünket, jövőnket építenünk kell. November végére összehívják a Béke­világtanács ülését Bécs, szeptember 30. (MTI) Szeptember 27—29 között Bécsben ülést tartott a Béke­világtanács elnöksége és elha­tározta, hogy november 28 és december 2 közötti napokban Varsóba összehívja a Béke­világtanácsot. Az elnökségi ülésről kiadott közlemény rámutat: „Az atom­fegyver-kísérletek részleges be­szüntetése új légkört alakított ki,­­ ez különös jelentőséget ad majd a varsói tanácskozásnak. A moszkvai atomcsendszerződés for­dulópont a nemzetközi kapcsola­tokban: ez az első lépés a feszült­ség megszüntetéséhez, az általá­nos és teljes leszereléshez vezető úton. Százegy kormány írta alá a szerződést, megkötését nagy meg­nyugvással vette tudomásul a vi­lág közvéleménye. A békéért fáradozó emberek elhatározottsága, együttes fellépé­se eredményeként újabb lépések következhetnek. Ahhoz, hogy e jó úton tovább haladhassunk, hogy a visszaeséseket elkerüljük, hogy a békés egymás mellett élés el­lenfeleivel szembeszállhassunk, új akciókra és új szerződésekre van szükség.” A közlemény végül meghívja a tanácskozásra mindazokat — azon békemozgalmak képviselőit —, akik síkraszállnak a leszere­lést és a békét célzó közös ak­ciókért. Megnyílt a vatikáni zsinat második ülésszaka Vasárnap délelőtt a Szent Péter bazilikában, több mint 2400 kato­likus főpap és a többi keresztény egyházak 60 megfigyelőjének je­lenlétében, ünnepélyes külsőségek között megkezdődött a vatikáni zsinat második ülésszaka. VI. Pál pápa egyórás beszédé­­ben hangsúlyozta, hogy a zsinat feladata az egyház megre­formálása, a keresztény egység újjáteremtése, továbbá az, hogy folytassa az egyház párbeszédét a mai világgal. A zsinat célja job­ban megismerni magát az egyhá­zat is, és elmélyültebb meghatá­rozást adni róla, összefüggésben a kor adottságaival — mondotta. Az államférfiakhoz fordulva VI. Pál pápa kijelentette: „Igazsá­gosságban és szeretetben együtt­működve, megteremthetik a bé­két, ez olyannyira vágyott, leg­drágább kincset.” (MTI) Tito elnök Bolíviába érkezett Joszip Broz Tito, Jugoszlávia köztársasági elnöke és kísérete hivatalos látogatás céljából meg­érkezett Bolíviába, ahol öt napot tölt majd. A jugoszláv elnök Chiléből való elutazása előtt sajtóértekezletet tartott Santiagóban. Újságírók kérdésére válaszolva a többi kö­zött kijelentette, hogy a nukleá­ris kísérleti robbantások teljes betiltását békés tárgyalások út­ján meg lehet valósítani. A békés egymás mellett élés lehetőségéről szólva a jugoszláv elnök megállapította, hogy ez az egyetlen alternatíva, ha a világ népei el akarják kap­ani a hábo­rút. A békés egymás mellett élés azonban csak az államok közötti kapcsolatokra vonatkozik, soha nem mondottuk, hogy az egyes országokon belül a tőkés és a munkások között is meg kell len­nie az egymás mellett élésnek — hangsúlyozta. (Tanjug) NÉPSZABADSÁG 1963. október 1. kedd KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — né­­hány tárban Szovjet pártküldöttség utazott Uruguayba, az Uruguayi Kom­munista Párt megalakulása 43. évfordulójának ünnepségeire. (TASZSZ) Valentyina Tyereskova, a világ első űrrepülőnője a kubai kor­mány meghívására hétfő este TU —114-es repülőgépen elutazott Havannába, ahol öt napot tölt. (TASZSZ) Algériai katonai és szakszerve­zeti küldöttség érkezett Peking­­be. A delegációk részt vesznek a Kínai Népköztársaság fennállá­sának évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. (Új- Kína) Globke államtitkár, aki Ade­­nauer kancellárral együtt októ­berben nyugalomba vonul, Svájc­ban kíván letelepedni és már vil­lát is építtetett magának a Genfi­tó partján. Svájcban egyre éle­­­sebb a tiltakozás Globke letele­pedése ellen. (MTI) Kaszavubu kongói elnök felfüg­gesztette a kongói parlament ülésszakát. Ismeretes, hogy a múlt héten sorozatos tüntetésekre került sor a bebörtönzött Gizenga mellett. A kormány azóta 500 bal­oldali politikust vett őrizetbe. (AP) Az Egyesült Arab Köztársaság legnagyobb koncessziós szerződé­sét írták alá az amerikai Philips­­társasággal. A koncesszió 30 évre szól. A társaság az első tíz évben legalább 30 millió dollárt fektet be az olajkutatásba. A várható jövedelemből az EAK 50 százalék erejéig részesül. (Reuter) A Malaysia Államszövetség el­leni tüntetés zajlott le Singapore­­ban, az államszövetség egyik tag­államában. A tüntetők közül 20 fiatalt letartóztattak. (Reuter) A 3. nemzetközi újságíró-talál­kozó részvevőivel a Litva szovjet tengerjáró hajó hétfőn reggel be­futott az alexandriai kikötőbe. (TASZSZ) Az Egyesült Arab Köztársaság­ban igen éles visszhangja támadt annak a szombaton elhangzott Szíriai bejelentésnek, hogy az Ira­ki és a szíriai baathisták egyesí­teni akarják országaikat. (Reuter) McNamara amerikai hadügymi­niszter dél-vietnami tartózkodá­sát egy nappal meghosszabbítot­ták. Az indokolás: a hadügyminisz­ter mielőtt kedden hazautazna, még feldolgozza a látogatása so­rán gyűjtött „rendkívül titkos” értesüléseket. (AP) Tárgyalások kezdődtek a nigé­riai kormány és a sztrájkoló munkások között Nigériában har­madik napja nem közlekednek a vonatok, a repülőjáratok, a fővá­rosban nincs autóbuszforgalom, sztrájkolnak a szénbányászok és a szolgáltató üzemek dolgozói. (MTI) A Vietnami Demokratikus Köz­társaság külügyminisztere McNa­mara amerikai hadügyminiszter dél-vietnami látogatásával kap­csolatban erélyesen követeli, hogy a genfi értekezlet társelnökei kényszerítsék az Egyesült Álla­mokat, vessen véget dél-vietnami agressziójának. (TASZSZ) Az SZKP meghívására Moszk­vába érkezett a Német Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak küldöttsége, amelyet Max Rid­mann vezet. (TASZSZ) Bertrand R­ussel két békealapítványa Bertrand Russell bejelentette, hogy két új alapítvánnyal kíván­ja segíteni a béke ügyét. Az első, a „Bertrand Russell békealapítvány", célja az, hogy átfogó nemzetközi ellenállást ala­kítson ki a nukleáris háború fe­nyegetésével szemben. A másik, az „Atlanti békealapítvány” célja kutatásokat folytatni a leszerelés, a béke kérdéseiről, tanulmányoz­ni azokat az intézkedéseket, ame­lyek alkalmasak a háborús fenye­getés csökkentésére. Az Atlanti békealapítvány Londonban lapot fog megjelentetni angolul és más nyelveken. (Reuter) Német—lengyel barátsági gyűlés Varsóban Gomulka és Ulbricht elvtárs beszéde Hegedűs Dániel, az MTI var­sói tudósítója jelenti: Hétfőn, a varsói kultúrpalo­tában háromezer ember részvé­telével német—lengyel barátsá­gi gyűlést tartottak. Gomulka elvtárs bevezetőben hangsúlyozta a népi Lengyelor­szág és az NDK lakosságának testvéri egybeforrottságát. Méltat­ta a békés együttélés politikáját. Bírálta a nyugatnémet militarista és revansista erőket, amelyek a hidegháború folytatását kívánják. Rámutatott, hogy a bonni törek­vések a NATO multilaterális atomhaderejének megteremtését célozzák, s így akar Nyugat-Né­­metország atomfegyverek birtoká­ba jutni. Lengyelországot nyug­talanítja, hogy az Egyesült Álla­mok támogatja ezeket a bonni terveket — mondotta. Lengyelország és az NDK igen fontosnak tartja a NATO-orszá­­gok és a Varsói Szerződés tagálla­mainak megkötendő megnemtá­madási egyezményét, amely szer­te a világon megteremtené a bi­zalom légkörét. Gomulka támo­gatta Hruscsovnak az ellenőrző állomások létesítését szorgalmazó javaslatát, és síkraszállt az atom­fegyvermentes övezetek megte­remtéséért. Gomulka beszélt a szocialista tábor és a nemzetközi kommu­nista­­mozgalom egységének meg­szilárdításáról, nyomatékosan sík­raszállt az SZKP állásfoglalása mellett, és felszólította a kínai vezetőket, hagyják abba a káros vitatkozást. Ulbricht elvtárs felszólalásában köszönetet mondott a Lengyelor­szágban élvezett meleg fogadtatá­sért. Rámutatott az érdekek kö­zösségére, majd hangsúlyozta: mindkét ország aláírta a moszk­vai atomcsend-megállapodást, mindkét ország fontosnak tartja a NATO-államok és a Varsói Szerződés tagállamainak meg­nemtámadási egyezményét, amely­nek megkötése kedvezően befo­lyásolná a Rapacki-terv megva­lósulását, az európai atomfegy­­­vermentes övezet megteremtését. Mindez megkönnyítené a német­­országi helyzet enyhülését, a két német állam közeledését, a né­met békeszerződés megkötését és Nyugat-Berlin kérdésének békés rendezését is. Ulbricht a továbbiakban hang­súlyozta: h­A lengyel határok sért­hetetlenségét saját biztonságunk alapjának tekintjük, miként len­gyel barátaink is a Lengyel Nép­­köztársaság biztonsága alapjának tartják az NDK határainak sért­hetetlenségét.” Befejezésül Ulbricht a nyugat­németországi helyzetet jellemez­te, rámutatott, hogy az Adenauer­­korszak véget ért, de a bonni mi­­litarizmus és revansizmus meg­maradt. Minden arcvonalon hatá­rozottan küzdeni kell a nyugat­német revansizmus ellen — mon­dotta befejezésül Walter Ulb­richt. A lengyel főváros hétfő este szívélyesen vett búcsút az NDK párt- és kormányküldöttségétől, amely hatnapos baráti látogatás után különvonattal visszaindult Berlinbe. Hruscsov beszélgetése mezőgazdasági kérdésekről Részletes közleményt adtak ki arról a beszélgetésről, amelyet Hruscsov folytatott a dél-ukraj­nai mezőgazdasági szakemberek­kel, tudósokkal, kolhoz- és szov­­hozmegbízottakkal. Hruscsov rámutatott, mennyire nagy fontosságúak a szovjet ga­bonatermelés erőteljes növelését célzó pártintézkedések. Ezek kö­zül előtérbe helyezte az ásványi műtrágyagyártás fokozását és minél eredményesebb alkalmazá­sát. Fontosságban ezután követ­kezik — mint mondotta — a föl­dek öntözése. — Az idei kedvezőtlen időjárá­si viszonyok miatt nehéz helyzet­be kerültünk, és kénytelenek vol­tünk levonni a szükséges követ­keztetéseket — mondotta Hrus­csov, majd sürgette, hogy harcos módon kell nekifogni a termés­hozam növelésének, olyan intéz­kedéseket kell tenni, amelyek „biztosítanak bennünket minden esetlegességgel szemben”. Hruscsov közölte, hogy felada­tul tűzték ki 1965-re 35 millió tonna, 1970-re pedig 100 millió tonna ásványi műtrágya gyártá­sát. Az öntözéses földművelés kilá­tásaival kapcsolatban megjegyez­te: a jelenleg öntözött földeket úgy kell kihasználni, hogy „azok évi szemesterményhozama elérje az 1,5—2 milliárd padot”. (TASZSZ) Az NDK három parlamenti képviselője Nyugat-Németországban Dobsa János, az MTI bonni tu­dósítója írja: A nyugatnémet liberális diák­­szövetség meghívására Giessenbe érkezett az NDK népi kamarájá­nak három képviselője, hogy megbeszéléseket folytasson a szö­vetség képviselőivel, valamint szabad demokrata párti politiku­sokkal. Az egyik NDK-képviselő, Kurt Wünsche, a Liberális Demokrata Párt főtitkárhelyettese a DPA tu­dósítójának kijelentette: Az NDK-politikusok úgy érzik, hogy nyugat-németországi meghívásuk­ban és az akörül kirobbant vitá­ban az az erősödő harc jut kife­jezésre, amelyet az NSZK-ban az új politikai utat kereső erők vív­nak a régi politikához ragaszkodó erőkkel szemben. Ünnepségek a Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepén Csou En-laj miniszterelnök hét­fő este Pekingben fogadást adott a Kínai Népköztársaság megala­kításának 14. évfordulója alkal­mából. A fogadáson Csou En-laj beszé­det mondott.­ Hétfőn, a Kínai Népköztársa­ság megalakulása 14. évfordulójá­nak előestéjén a szakszervezetek házának oszlopcsarnokában szov­jet—kínai barátsági gyűlést tar­tottak. A gyűlésen egyebek között felszólalt Leonyid Szolovjov, a szovjet szakszervezetek központi tanácsának titkára, Pan Ce-li kí­nai nagykövet és Liu Csi-csien, a Kínai—Szovjet Baráti Társaság küldöttségének vezetője. Hétfő délután a Szovjetunió művészeti akadémiájának kiállí­tótermében ünnepélyesen meg­nyitották a Kínai Népköztársaság fényképkiállítását. Megnyitó be­szédet mondott Kuznyecov, a szovjet művelődésügyi miniszter első helyettese és Pan Ce-li, a Kí­nai Népköztársaság moszkvai nagykövete. A beszédekben han­goztatták, hogy a kiállítást az 1963. évi szovjet—kínai kulturális együttműködési munkaterv életer­mében rendezték meg, s nemso­kára Pekingben szovjet fénykép­­kiállítás nyílik.

Next