Népszabadság, 1964. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára 66 fillér NÉPSZABADSÁG 1964. február 1. szombat A MACIAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXII. évfolyam, 26. szám A költségvetés vitájával folytatódott az országgyűlés ülésszaka Az országgyűlés tegnap folytatta az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyu Afilmszínvonal további emelési jó munkánktól függ ma, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, s a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Kállai Gyula beszéde Az ülést Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A pénteki vitában elsőnek Kállai Gyula elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel. Bevezetőben emlékeztetett arra, hogy tavalyi népgazdasági tervünket, a kedvezőtlen körülmények ellenére is, egészében teljesítettük, majd így folytatta: " Az ország gazdasági helyzetéről az ötéves terv első három évében végzett munkáról, a kormány gazdaságszervező tevékenységéről képviselőtársaim a legutóbbi ülésszak tanácskozásán elmondották véleményüket, és sok javaslatot tettek az észlelt hibák megszüntetésére, fejlődésünk gyorsítására. A kormány behatóan tanulmányozta ezeket a javaslatokat, és határozatot hozott alapos megvizsgálásukra, illetve megvalósításukra. Elmondhatjuk, hogy az élénk vita és a hasznos javaslatok segítették a kormány munkáját. Engedjék meg, hogy a kormány nevében e helyről is köszönetet mondjak képviselőtársaimnak, a kritikában, véleményekben és javaslatokban megnyilvánult segítségért. Idei tervünk — folytatta — a népgazdaság reális helyzetének és az ötéves tervben kitűzött céloknak megfelelő, teljesíthető feladatokat tartalmaz. Szocialista társadalmi rendünk alapvető célja, hogy az emberek jobban, boldogabban, kulturáltabban éljenek, mint a kapitalizmusban. Következetesen harcolunk e cél eléréséért. Nem értünk egyet azokkal, akik a szocialista társadalmi rendszerben élő népek életszínvonalának emelkedésétől a forrógazdaságpolitikánk egyik fő alapelve, hogy a termelés növekedésével párhuzamosan, folyamatosan emelkedjék népünk életszínvonala — hangsúlyozta, majd ezeket mondotta: — A mi rendszerünk munkát és megélhetést biztosít mindenki számára. Népünk életszínvonalát természetesen még nem hasonlíthatjuk a nyugati országok ama kivételezett rétegeinek életnívójához, amelyek — ilyen vagy olyan formában — részesei a kapitalista és gyarmati kizsákmányolásnak. De már most vállaljuk az összehasonlítást a kapitalista országok, nagy többsége alapvető munkás- és paraszttömegeinek életmódjával, mert ez az egybevetés a mi népünk jobb életét bizonyítja. Erről egyébként jó néhány, nálunk járt nyugati újságíró cikke is tanúskodik. S vannak saját tapasztalataink is. Tavaly csaknem 600 ezer magyar állampolgár járt más országokban, közülük több mint százezer az európai kapitalista államokban. Rendszerünk oldalom távlatait féltik, sem azokkal, akik attól a forradalmi tudat elhomályosodását várjják. Éppen ellenkezőleg, mi azt tartjuk, hogy minél többet teszünk népünk életének további javításáért, annál jobban szolgáljuk a szocializmus eszméinek világméretű térhódítását is. Jani ellenségei nagy reményeket fűztek a turisztika ilyen mértékű kiterjesztéséhez, mert arra gondoltak, hogy az úgynevezett „szabad világ” tömegével csábítjadisszidálásra a Magyar Népköztársaság állampolgárait. Nos — egynéhány esettől eltekintve — keserű csalódás érte őket. A világjáró magyarok elismeréssel adóztak Olaszország műemlékeinek, megnézték Párizs fényeit, megállapították, hogy látnivaló van elég a ködös Albionban is, de dolgozni és élni jobb itthon, a szocialista Magyarországon. Számunkra az elért eredmények azonban nem a végcélt jelentik, népünk életszínvonalának további emelése egyedül a mi munkánktól, terveink pontos, lelkiismeretes végrehajtásától függ. Ezután a tél okozta nehézségekről beszélt, s megállapította: az idei tél még a tavalyinál is hidegebb, az ország és a főváros ellátása mégis jobb, mint a múlt évben; folyamatos a termelés és a főbb termékek szállítása. Az iskolákban nem kellett és nem is kell szénszünetet elrendelni, sok helyen vannak ugyan átmeneti nehézségeik, de mindent egybevéve azt mondhatjuk: az idén jobban felkészültünk a télre. A jobb munka lehetősége még az elmaradásai miatt legtöbbet emlegetett iparágban, az építőiparban is adva van. Jobb szervezéssel, határozottabb vezetéssel, az érdekelt szervek és intézmények hatékony összefogásával, nagyobb lelkesedéssel és fegyelmezettebb munkával meggyorsíthatjuk előrehaladásunk ütemét. Az üzemek igazgatói, mérnökei, párt- és szakszervezetei, KISZ-szervezetek tegyenek meg mindent a termelékenység emeléséért, érjenek el további előrehaladást a munka jobb megszervezésében, a folyamatos anyag- és energiaellátásban, a munkaidő teljes kihasználásában, a termelés műszaki színvonalának emelésében. Csaknem minden gyárban, üzemben, hivatalban vannak olyanok, akiket nem fűt az ügyüink iránti lelkesedés tüze, immel-ámmal dolgoznak, rontván a becsületes dolgozók eredményeit is. A munkásosztály legjobbjaitól azt is kérjük, hogy példájukkal, és ha kell, jó szóval is, serkentsék jobb munkára a hanyagokat. A szocializmus vívmányait mindnyájan élvezzük, dolgozzunk is érettük mindnyájan — ki-ki ereje és képessége szerint, de azonos szívvel és lelkesedéssel. A mezőgazdaság helyzetérül beszélt a továbbiakban. — Bár a földeket még hó fedi, a munka a mezőgazdaságban sem szünetel és nem is szünetelhet — hangsúlyozta. — Ki kell javítani a gépeket, amelyeket, sajnos, még sok helyen a szabad ég alatt tárolnak. Már most pontos terveket kell készíteni a tavaszi szántásra-vetés-s re, ha azt akarjuk, hogy a munka zökkenő nélkül folyjék. Szövetkezeti parasztságunk öntudatára, felelősségérzetére hivatkozva szólítunk fel arra, hogy a tudományos, technikai és gépi segítségre támaszkodva idejében készüljenek fel a tavaszi mezőgazdasági munkákra. A szövetkezeti tagság mozgósítását a tavaszi munkákra már a zárszámadási közgyűléseken meg kell kezdeni. Kárretintráikban fejlődik a hl.VI Ezután a beruházásokrólbeszélt, majd így folytatta: 7— Gazdasági életünkben növekvő a jelentősége a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába tömörült államok között mindjob- ban elmélyülő nemzetközi munkamegosztásnak. Tavaly megkezdte működését a Barátság kőolajvezeték, a rajta keresztül hazánkba áramló kőolaj országunk energiamérlegének egyik legfontosabb tényezője. Eredményesen működik a szocialista országok közös energiaelosztó állomása Prágában. Létrehoztuk a KGST-országok közös bankját. A KGST végrehajtó bizottságának legutóbb Bukarestben megtartott ülésén aláírásra került a tagországok közös vasúti tehervagon- parkjának létrehozásáról szóló egyezmény. Ezeken kívül a múlt évben fontos, kétoldalú tárgyalásokat folytattunk a Szovjetunióval, Lengyelországgal, Csehszlovákiával, és jelentős megállapodásokat kötöttünk velük az ipari és mezőgazdasági termelésben történő együttműködésről. Megállapíthatjuk, hogy a KGST-ben tömörülő országok sikeres kooperációja két úton halad előre: valamennyi ország közös megállapodásával, továbbá az érdekelt országokközötti két- vagy többoldalú megállapodásokkal. A szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyös nemzeti érdekeink szempontjaiból, elősegíti iparunk és egész népgazdaságunk fejlődését. Már a nyugati hírharsonák is rájöttek: hatástalanul pufogtatják frázisaikat arról, hogy a KGST miatt nemzeti iparunk háttérbe szorul. Kénytelenek voltak frontot változtatni, s ma már nem az együttműködést, a munamegosztást támadják, hanem éppen ellenkezőleg, a lassúságot vetik a KGST szemére. Szembeállítják ezzel azt, hogy a Közös Piacban — úgymond — az együttműködés jobban és gyorsabban fejlődik. Jóakaróinkat arra kérjük: ne fájjon a fejük a mi együttműködésünkért. Ezeknek a tollforgatóknak — ha akarnának — volna mit írniuk a Közös Piac tagállamainak olykor viharos összeütközéseiről! A szocialista országok gazdasági együttműködése él, virul és mind gyorsabb ütemben fejlődik. A szakemberek képzésében már elértük a világszínvonalat Költségvetésünk csaknem kétmilliárd forinttal többet, mintegy 27 milliárd forintot fordít egészségügyi, szociális és kulturális kiadásokra, ez a költségvetésnek csaknem 29 százaléka — mondotta Kállai Gyula, s a számadatot összehasonlította az Amerikai Egyesült Államok idei költségvetésével, amelynek 98 milliárd dollárjából 54 milliárd dollár a közvetlen katonai kiadások összege. Az amerikai költségvetés minden egyes dollárjából 62 cent jut a közvetlen és közvetett hadikiadásokra és csak 6 cent az egészségügyi és szociális kiadásokra. — A mi idei költségvetésünk — hangsúlyozta — javítja a megnövekedett egészségügyi és szociális igények ellátását és tovább növeli az iskoláztatási lehetőségeket. Nemrégiben múlt két éve annak, hogy az országgyűlés elfogadta az új iskolatörvényt, amelynek megvalósítása folyamatosan halad előre. Iskolapolitikánk változatlanul azt a célt szolgálja, hogy minden gyermek elvégezze az általános iskolát, s minél többen tanuljanak tovább középiskolákban, főiskolákon és egyetemeken. Míg az 1960—61-es tanévben, ötéves tervünk első esztendejében 155 ezren tanultak középiskolákban, ebben a tanévben már 210 ezer a nappali tagozaton tanuló középiskolások száma. Vagyis lassan, de biztosan megérlelődnek a feltételek ahhoz, hogy általánossá tegyük a közép(Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János és Apró Antal elvtársak az ülésteremben.