Népszabadság, 1964. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-13 / 110. szám
(Folytatás az 1. oldalról.) litaristák makacsul ragaszkodnak kalandor terveikhez, amelyekkel meg akarják változtatni a második világháború után kialakult helyzetet. Agresszív, hódító törekvéseikkel Nyugat-Németországot hidegháborús és békét veszélyeztető góccá tették. A Német Szövetségi Köztársaságban magas hivatalos állásokat töltenek be fasiszták, háborús bűnözők. A német imperializmus és militarizmus erői, amelyek egy fél évszázad alatt kétszer sodorták véres világháborúba a népeket, ma is döntő befolyást gyakorolnak a nyugatnémet politikára. A nyugatnémet kormány az eregetlen Európában, amely területi követelésekkel lép fel más államokkal szemben. Az amerikai imperialistákkal szövetségben, a Német Szövetségi Köztársaság militarista körei Nyugat-Németországot és Nyugat-Berlint a szocialista országok elleni aknamunka európai központjává és a szocializmus országaiból elmenekült fasiszta elemek gyűjtőhelyévé tették. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya céljai érdekében vezető szerepre igyekszik szert tenni az agresszív Észak-atlanti Szövetségen belül, hogy azt saját háborús tervei szolgálatába állítsa, elősegítse gyors ütemű fegyverkezését és a többoldalú atomhaderő keretén belül megszerezze az atomfegyverek feletti rendelkezés jogát. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság rámutatnak arra, hogy az Északatlanti Szövetség többoldalú atomhaderejének létrehozása és Nyugat-Németországnak ebbe történő bevonása rendkívüli veszélyt élentene a nemzetközi élet béig alakulására. Európa és a világ békéjének megszilárdítása megköveteli a nyugatnémet revansista politika feladását és a nyugatnémet militaristák távol tartását az atomfegyverkezéstől. A Magyar Népköztársaság határozottan fellép az úgynevezett Hallstein-doktrína ellen, és mint a revánspolitika megnyilatkozását, határozottan visszautasítja a bonni kormánynak azt a jogtalan igényét, hogy az egész Németországot képviselje. A Magyar Népköztársaság kormánya nagyra értékeli a Német Demokratikus Köztársaságnak a német kérdés békés rendezéséért folytatott következetes harcát és a két német állam kormánya közeledésének és kölcsönös megértésének elősegítésére irányuló javaslatait. A két, egymástól eltérő társadalmi rendszerű német állam létezésének feltételei között szükséges, hogy a békés egymás mellett élés szellemében a két német állam, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Berlin között megegyezés jöjjön létre. A Német Demokratikus Köztársaság javaslatai a két német állam, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Berlin közötti kapcsolatok normalizálására közös bizottságok létesítése útján, úgyszintén a két német állam kormányai és a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Berlin között a józan ész és a jóakarat egyezményének megkötésére irányuló javaslatai lépésről lépésre fejlesztenék az együttműködést és előkészítenék a német konföderációt. Mindkét fél egyetért, hogy a béke érdekei megkövetelik a második világháború maradványainak felszámolását, a német békeszerződés megkötését, valamint Nyugat-Berlin demilitarizált szabad várossá nyilvánítását. A Magyar Népköztársaság a Német Demokratikus Köztársaság készségét, hogy Nyugat-Berlint, amely a Német Demokratikus Köztársaság kellős közepén fekszik és ahol a bonni kormány semmilyen joggal és illetékességgel nem rendelkezik, önálló politikai egységként kezelje, és számára a semleges szabad város státusát biztosítja, a béke érdekében tett jelentős engedménynek tekinti, mivel egész Berlin Jog szerint a Német Demokratikus Köztársaság területéhez tartozik. A Német Demokratikus Köztársaság kezdeményezésére a nyugat-berlini szenátussal 1963 decemberében az utazási engedélyekről létrejött megállapodásban mindkét fél annak bizonyítékát látja, hogy további lehetőségei vannak a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Berlin közötti feszültség fokozatos megszüntetésére irányuló kezdeményezéseknek, és ezek a két német kormány képviselői közti tárgyalások példái lehetnek. Mindkét fél egyetért abban, hogy a szocialista országok és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak fejlesztése a normális diplomáciai kapcsolatok irányában a békés egymás mellett élés szellemében, a teljes egyenjogúság, egymás szuverenitásának kölcsönös tiszteletben tartása és a kölcsönös előnyök alapján jelentősen hozzájárulna Európában a feszültség további csökkentéséhez és a béke biztosításához. Ebben az összefüggésben a Német Demokratikus Köztársaság kormánya üdvözli — mint ezen az úton megtett lépést — a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya közötti hivatalos gazdasági kapcsolatok felvételét. A tárgyaló felek egyetértenek abban, hogy a béke biztosítása megköveteli a nemzetközi feszültség gócainak megszüntetését a világ minden táján. Kifejezik szolidaritásukat Ázsia, Afrika, Latin-Amerika szabadságért és nemzeti függetlenségért küzdő népeivel. Követelik a gyarmati rendszer teljes felszámolását. Elítélik az Egyesült Államok imperialista köreinek Kuba elleni provokációit, és teljes mértékben támogatják a kubai kormánynak a karib-tengeri térség helyzetének normalizálására vonatkozó javaslatait. A felek szolidárisak Ciprus népével, amely következetesen harcol Irazája függetlenségéért a külföldi beavatkozás ellen. Támogatásukról biztosítják Dél-Vietnam szabadságszerető népét, és követelik A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatai az elmúlt években a szocialista internacionalizmus elveinek megfelelően a testvéri együttműködés szellemében jelenetősen fejlődtek és eredményesen szolgálták népeik érdekeit. Mindkét küldöttség egyöntetűen megállapította, hogy az országaik közötti gazdasági kapcsolatok, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországai, kommunista és munkáspártjai első titkárainak és kormányfőinek 1962 júniusi és 1963 júliusi határozatai alapján az elmúlt években kedvezően fejlődtek és állandóan erősödnek. Mindkét fél fellép a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának valamennyi tagállama közötti együttműködés gyorsabb fejlesztéséért s hatékonyságának növeléséért. Erőforrásaiknak a tudományos-technikai fejlődés súlyponti területeire való koncentrálásával biztosítani kívánják, hogy termelésük színvonala megfeleljen a tudomány és a technika legmagasabb fokának. Az 1960-ban megkötött hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény biztos alapot teremtett a két ország közötti kereskedelem folyamatos növeléséhez. A jelenlegi árucsere-forgalom több mint háromszorosa a tíz év előttinek, s az utóbbi években átlagosan évi 7 százalékkal emelkedett. A kölcsönös szállítások hozzájárultak mindkét ország népgazdaságának és lakosságának jobb ellátásához. Megállapították, hogy a magyar—német gazdasági bizottság eddigi tevékenysége kedvezően segítette elő a gazdasági kapcsolatok új és sokoldalú formáinak kialakítását, a tudományos-technikai együttműködés elmélyítését és azt eredményezte, hogy a termelés szakosítása és egybehangolása terén egész sor konkrét megállapodás jött létre, illetve előkészítés alatt áll. A két küldöttség eszmecserét folytatott A gazdasági kapcs,- hogy az Amerikai Egyesült Államok szüntesse be gyarmatosító háborúját Dél-Vietnamban. Elengedhetetlennek tartják az 1954. évi genfi egyezmény rendelkezéseinek maradéktalan érvényesítését és az Egyesült Államok által, a törvényes laoszi kormány ellen szervezett reakciós támadások megszüntetését. Támogatják a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának az ország békés egyesítésére irányuló törekvéseit. Elítélik a Dél-afrikai Köztársaságban folyó fajüldözést, az emberi jogaikért küzdő lakosság elleni irtóhadjáratot. Mindkét fél elítéli az imperialista hatalmak neokolonialista politikáját. Elítélik a fegyverekben, hadianyagokban és pénzben Angola, Mocambique és a Dél-afrikai Köztársaság népei elnyomásához Portugália és Dél-Afrika kormányainak nyújtott nyugatnémet támogatást. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság nagyra értékeli az újonnan függetlenné vált ázsiai és afrikai országoknak az imperializmus ellen, a békéért és a haladásért vívott harcban betöltött szerepét. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya követeli a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak helyreállítását az ENSZ-ben és az amerikai megszállás megszüntetését Tajvan szigetén. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság nagy érdeklődéssel figyeli a kereskedelmi és fejlesztési világkonferencia tárgyalásait, és reméli, hogy a világkereskedelmi konferencia elősegíti a világkereskedelem korlátainak megszüntetését, a népek közötti békés kapcsolatok fejlesztését és a fejlődő országok gazdasági problémáinak megoldását. Mindkét fél az egyetemlegesség elvének megfelelően hangsúlyozza, hogy a világkereskedelmi konferencia munkájának hatékonysága megköveteli minden állam részvételét, egyenlő jogok alapjánl atok továbbfejlesztéséről az 1970- ig terjedő időszakban, és hangsúlyozta a két ország központi tervezőszervei között az utóbbi hónapokban megkezdett egyeztetés nagy jelentőségét. Megállapodtak abban, hogy együttműködésük sokoldalú megerősítése útján fejlesztik gazdasági kapcsolataikat az új tudományos-technikai feladatok megoldása, a termelés szakosítása és egybehangolása, valamint az árucsere-forgalom állandó növelése terén. A két delegáció különösen fontosnak tartja a termelés szakosításának és egybehangolásának továbbfejlesztését, az együttműködés új formáinak és módszereinek kialakítását mindenekelőtt a vegyiparban, a gépgyártásban és a kohászatban. Mindkét küldöttség úgy véli, hogy az árucsereforgalom fejlesztésében az eddiginél nagyobb szerepet kell játszania a fogyasztási javak választékcseréjének. Mindkét ország műszakilag magasabban fejlett és széles körű kapacitással rendelkezik az elektronikus és az elektromechanikai ipar, valamint a műszergyártás területén. Ezért a két küldöttség megállapodott, hogy rendszeresen elmélyítik a tudományos-műszaki együttműködést a félvezetőtechnika területén, valamint az együttműködést az elektronikus építőelemek és vákuumtechnikai készítmények és műszerek előállításához szükséges speciális technológiai felszerelések gyártásában. Figyelembe véve a műszergyártás nagy jelentőségét a termeléstechnika magas színvonalának elérése szempontjából, mindkét fél célszerűnek tartja a gazdaságtalan párhuzamos termelés fokozatos megszüntetését, és közös intézkedések megtételét a mindkét ország szempontjából fontos, új műszerek gyártásának kifejlesztésére. Az eszmecsere folyamán mindkét fél tájékoztatást adott a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében országainkban előirányzott intézkedésekről, és megvitatták az együttműködés, a kölcsönös támogatás ebből adódó lehetőségeit. Mindkét fél örömmel állapítja meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a tudományos és kulturális téren kialakult együttműködés mindkét ország kulturális és tudományos életét gazdagította, mindkét országban elősegítette a szocialista és kulturális forradalmat, és hozzájárult ahhoz, hogy a dolgozók a proletár internacionalizmus szellemében, kölcsönösen megismerkedjenek országaik kulturális és tudományos vívmányaival. A két fél üdvözli és támogatja országaik tudományos és kulturális intézményei és szervezetei, a tudósok, művészek, pedagógusok, sportolók egyre szorosabbá váló együttműködését. Egyetértenek abban, hogy ezt az együttműködést a mindkét fél számára hasznos tapasztalatcsere irányában segítsék elő. A turista- és utasforgalom további fejlesztése jelentős mértékben hozzájárul, hogy a lakosság mind nagyobb részének módjában legyen megismerni és értékelni államaink szocialista építőmunkáját. II. népszabadság 1964. május 13. szerda Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnöke III. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egy-ségpárt képviselői kicserélték tapasztalataikat a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság szocialista építőmunkájáról. Megvitatták a két testvérpárt kapcsolatainak továbbfejlesztését, és kicserélték védleményüket a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdései-,ről. Megállapították, hogy néze teik minden megtárgyalt kérdésben megegyeznek. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egységpárt abból indult ki, hogy miután országaikban győztek a szocialista termelési viszonyok, a társadalmi haladás és a nép életszínvonala mindenekelőtt a szocializmus gazdasági törvényeinek egyre jobb felhasználásától függ. Ezért fő figyelmüket a szocialista népgazdaság és a szocialista demokrácia állandó továbbfejlesztésének szentelik. A munkatermelékenység állandó és folyamatos emelése teremti meg az alapot a munkásosztály és minden dolgozó anyagi és kulturális igényeinek egyre teljesebb kielégítéséhez, és egyúttal jelentős tényező a szocializmus és a kapitalizmus közt folyó békés gazdasági versenyben. A két párt képviselői egyetértettek abban, hogy tevékenységük vezérfonalának változatlanul a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1957. és 1960. évi moszkvai értekezletein elfogadott határozatokat tekintik. Mindkét párt ismételten leszögezi, hogy az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozat elveinek országaik viszonyaira való alkalmazása fellendítette a szocialista építőmunkát, növelte a párt tekintélyét, és erősítette a tömegekhez fűződő kapcsolatait; a moszkvai nyilatkozatok elveinek alkalmazása világszerte megerősítette a kommunista pártokat, növelte befolyásukat, elősegíti a békéért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért vívott harcot; helyességüket az élet igazolja. Mindkét párt továbbra is fáradhatatlanul küzd a revizionizmus, dogmatizmus és szektásság ellen, továbbra is őrködik a marxizmus-leninizmus eszmei tisztasága felett. Mindkét párt nagyra értékeli a Szovjetunió Kommunista Pártja forradalmi tapasztalatait. Különösen nagy jelentőségűnek tartják mindkét párt és az egész nemzetközi munkásmozgalom számára a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának a személyi kultusz felszámolásában, a pártélet lenini normáinak helyreállításában, a dogmatizmus és a szektásság elleni harcban kifejtett munkásságát; hasonlóan nagy jelentőségűnek tartják a XXII. kongresszust, valamint a kommunizmus építésének programját. A két párt határozottan elítéli a Kínai Kommunista Párt vezetőinek dogmatikus, szektás nézeteit és szakadár tevékenységét, amely jelenleg a fő veszély a nemzetközi munkásmozgalomban. Megbélyegzik a kínai vezetők szovjetellenes rágalmait, az imperializmus ellen, a békéért és a szocializmusért vívott harcot fékező, a forradalmi erők egységét megbontó tevékenységét. Mindkét párt hangsúlyozza hogy elvi harcot kell vívni a Kínai Kommunista Párt vezetőinek antimarxista ideológiája és politikája ellen. Az antimarxista ideológiák leküzdése a marxizmus—leninizmus alapján erősíti a kommunista világmozgalom egységét, növeli harci erejét, és szilárdítja a szocialista országok közösségének együttműködését. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egységpárt üdvözli és támogatja a kommunista és munkáspártok új találkozójának összehívását. E tanácskozás célja a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősítése a marxizmus-leninizmus alapján. Mindkét delegáció megelégedéssel állapítja meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egységpárt kapcsolatai állandóan erősödnek és fejlődnek. Az ez évben első ízben megkötött éves megállapodások alapján lebonyolódó rendszeres delegáció- és tapasztalatcsere hozzájárul a két ország előtt álló feladatok megoldásához, mindenekelőtt gazdasági téren. Ezt a gyümölcsöző együttműködést a testvéri szellemben összeforrott pártjaink továbbra is ápolják és fejlesztik. IV. A Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége magyar párt- és kormányküldöttséget hívott meg a Német Demokratikus Köztársaságba. A meghívást a magyar fél örömmel elfogadta. A látogatás időpontját később állapítják meg. Mindkét fél kifejezésre juttatja meggyőződését, hogy a Német Demokratikus Köztársaság pártos kormányküldöttségének látogatása a Magyar Népköztársaságban hozzájárult a kölcsönös kapcsolatok további elmélyítéséhez, a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság megbonthatatlan barátságának erősítéséhez, a szocialista országok népei, valamint a nemzetközi munkásmozgalom egységének és öszszeforrottságának megszilárdításához a marxizmus—leninizmus alapján, a szocializmus és a béke javára. Kelt Budapesten, 1964. május 12-én. Walter Ulbricht • Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke Dr. Lothar Bolz • Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese