Népszabadság, 1964. október (22. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-07 / 235. szám
4 A Szovjetunióban fellőtték a Kozmosz 47-et A Szovjetunióban fellőtték a Kozmosz 47. jelzésű mesterséges holdat. A szputnyik keringési ideje 90 perc. Pályájának a Föld felületétől számított legnagyobb távolsága 413 kilométer, legkisebb távolsága 177 kilométer. A tudományos műszereken kívül a szputnyikon elhelyeztek egy rádióadó-készüléket, rádióberendezést a pályaelemek pontos mérésére, rádiótelemetrikus berendezést a műszerek és a tudományos berendezés által szerzett adatok továbbítására a Föld felé. A szputnyikon elhelyezett készülékek normálisan működnek. A földi koordinációs számító központban folyik a beérkező adatok feldolgozása. (TASZSZ) Johnson elnök könyvet írt Reményeim Amerikával kapcsolatban A Random House könyvkiadó vállalat megjelentette Johnson elnök Reményeim Amerikával kapcsolatban című művét. A könyv Johnson kijelentéseit tartalmazza a háború és béke kérdéseiről, az amerikai külpolitika alapelveiről, Amerika jövőjét illető elképzeléseiről. A béke biztosítására irányuló erőfeszítések érdekében tartózkodást kell tanúsítani az erő felhasználásában, gyakorlati megoldásokat kell keresni a konkrét problémákra,, kellőképpen tiszteletben kell tartani mások jogait és aggodalmait, és igazságos megegyezésre kell törekedni, nem pedig arra, hogy akaratunkat erőszakkal rákényszerítsük másokra. Együttműködésre van szükség a jelenlegieknél bonyolultabb problémák megoldása érdekében. Ilyen problémák az éhínség és a nyomor a világ több részén. A konfliktusokat erőszak alkalmazása nélkül kell megoldani. Johnson rámutat arra, hogy a nemzetközi együttműködésben egész sor sikeres lépésre került sor. Ilyen volt például a nukleáris fegyverkísérletek részleges eltiltásáról szóló moszkvai szerződés aláírása, a Moszkva és Washington közötti közvetlen, úgynevezett ,,forró drót” kiépítése, szovjet és amerikai tudósok együttes erőfeszítései a tenger vizének ihatóvá tételére. — Ezeknek az erőfeszítéseknek eredményeként közelebb kerültünk a békéhez — hangsúlyozza Johnson elnök. A továbbiakban arról beszél, hogy újabb lépésekre van szükség a béke irányában, az új világháború kockázatának csökkentésére. A béketörekvések hangoztatása mellett Johnson kijelenti azt is, hogy növelni kell az Egyesült Államok katonai erejét. — A mai világban — mondja — szó sem lehet arról, hogy gyengék legyünk. Ám, a mai világban nincs helye a meggondolatlanságnak sem, óvatosan kell bánnunk a nukleáris fegyverekkel, mert e fegyverek valamenynyiünket megsemmisíthetnék. Az egyetlen út az, hogy józan eszünkkel és minden akaratunkkal küzdjünk a meggondolatlanság ellen, és kétszeresen is meg legyünk győződve, hogy e fegyvert sohasem kell majd felhasználni — mondja az elnök. A könyvben van egy fejezet, amely „a kommunista veszély jellegét” fejtegeti. Ebben Johnson egyebek között ,,a kommunista agresszió” elleni harc ürügyével próbálja igazolni az Egyesült Államok dél-vietnami agresszióját és Kuba ellen követett agresszív politikáját. A parlament is foglalkozik majd a tejsztrájkkal Október 15-én tüntető felvonulást rendeznek a megyei székhelyeken Tizennégy közép- és délnyugatfranciaországi megye kisparaszti szervezetei hétfőn Périgueux-ben tartott értekezletükön elhatározták: folytatják a tejsztrájkot és október 15-én tüntető felvonulást rendeznek a megyei székhelyeken, hogy a felvásárlási árak felemelését követeljék. S ha a kormány továbbra is kitart elutasító álláspontja mellett, november 12-én traktoraikkal eltorlaszolják az utakat és megbénítják a forgalmat. A Périgueux-ben összegyűlt küldöttek csatlakozásra szólították fel a többi megye parasztjait. A tejsztrájk Franciaország nagy részében tovább tart, a legtöbb városban nem lehet friss tejet kapni. Hat kelet-franciaországi megye termelői szervezete azonban felfüggesztette a sztrájkot, hogy „ne sújtsák a fogyasztókat”. Ugyanakkor felszólították a vidék parlamenti képviselőit, hogy a nemzetgyűlésben lépjenek fel a kormány parasztellenes politikájával szemben. A parlament pénteken tárgyal a tejsztrájkról. Hat ellenzéki képviselő interpellációt intézett a földművelésügyi miniszterhez, sőt a kormány mezőgazdasági politikájával kapcsolatban fel akarják vetni a bizalmi kérdést is. (MTI) Az Humanité a kommunista pártok függetlenségéről és a mozgalom egységéről Henri Krasucki, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának póttagja az Humanitéban a kommunista pártok függetlenségének és a nemzetközi kommunista mozgalom egységének kérdésével foglalkozik. Rámutat, hogy a testvérpártok viszonyának lényege az elvek azonosságán alapuló egység, önkéntes, de reális, nem formális egységről van szó, amely a lényeges kérdésekben kollektíven meghatározott, közös politikában jut kifejezésre. Mindegyik párt felelőssége tudatában maga határozza meg saját politikáját, országa konkrét adottságai szerint, a marxizmus—leninizmus alapján. A cikkíró ezután rámutat, alaptalan az az aggodalom, hogy egy újabb nemzetközi értekezlet esetleg korlátozhatja a pártok autonómiáját. A nemzetközi kommunista mozgalomnak ma nem az a baja, hogy az egyes pártok nem elég autonómok. Ellenkezőleg, a mozgalom összetartását, egységét fenyegeti veszély. Ez a reális probléma, erre kell irányítani az erőfeszítéseket. A nemzeti sajátosságok, a tényleges helyzetben mutatkozó eltéréseik jelentőségének teljes elismerése nem homályosíthatja el a tényt, hogy csak egy nemzetközi munkásosztály van — állapítja meg Henri Krasucki. NÉPSZABADSÁG KGST-tranárskovls Prágában A csehszlovák fővárosban kedden megnyílt a KGST nemzetközi mezőgazdasági tájékoztatási központjának második ülése, amely az 1965. évi közös munkaterv kidolgozásával foglalkozik. A munkaterv az oktatás, a könyvtári munka és a munkamegosztás területén kifejtendő nemzetközi együttműködéssel kapcsolatban előirányozza a KGST-államok mezőgazdasági tájékoztatási központjai hivatalos közlönyének kiadását. Ugyancsak kedden kezdte meg munkáját a szocialista országok erdőgazdálkodási üzemgazdászainak ötödik nemzetközi értekezlete, amely összegezi az e területen kifejtett tudományos együttműködés eredményeit, és felvázolja a további feladatokat. Az értekezlet október 10-én fejezi be munkáját. Nemzetközi szerszámgépgyártási komgresszus Budapesten A Gépipari Tudományos Egyesület szerszámgép szakosztálya október 8 és 10 között rendezi meg az V. nemzetközi szerszámgépgyártási kongresszust Budapesten. Október 12-én a KGM Műszaki Tájékoztató és Propaganda Intézete külföldi és hazai intézmények közreműködésével bemutatókat és szakmai előadásokat tart kiállítással egybekötve, Típuselemek, építőszekrényelv a szerszámgépiparban címmel. A kiállítást a nemzetközi vásár Petőficsarnokának szerszámgépipari termében rendezik meg. A Béke-világtanára megemlékezése Hermán Ottóról A Béke-világtanács 1964. évi ünnepeltjei sorába, halála 50. évfordulója alkalmából felvette Hermán Ottót, a nagy magyar természettudóst és tudománynépszerűsítőt. Ebből az alkalomból a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára összegyűjtötte Herman Ottó politikai levelezését, s leveleiből az Akadémia értesítőjében, a Magyar Tudományban szemelvényeket tett közzé. Az évforduló ünnepségei decemberben lesznek. 1964. október 7. szerda Nagy részvéttel temették el Nógrádi Sándornét Kedd délután a Mező Imre úti temetőben mély részvéttel kísérték utolsó útjára Nógrádi Sándornét született Hildegard Schwandtot, a párt és a munkásmozgalom régi harcosát. Az elhunyttól búcsút vevők soraiban ott voltak a gyászoló hozzátartozók — közöttük Nógrádi Sándor, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Hildagard Schwandt férje és harcostársa. Részt vett a temetésen Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, továbbá a párt Központi Bizottságának több tagja, az elhunyt régi küzdőtársai, munkatársai, ismerősei és tisztelői. A ravatalnál Komját Irén a II. kerületi Pártbizottság nevében búcsúzott Nógrádi Sándornétól, a szerény, melegszívű kommunista munkásasszonytól, aki férje oldalán bátran küzdött az osztályharc legnehezebb időszakaiban is. A sírnál Fodor Zoltán a régi barátok és munkatársak részvétét fejezte ki. A koporsót az Internacionálé hangjai mellett bocsátották a sírba, amelyet elborítottak a gyász és a kegyelet virágai. Kormányhatározat az állami díjak és kitüntető címek adományozásáról alkotott törvényerejű rendelet végrehajtásáról A kormány határozatot hozott A Magyar Népköztársaság Állami Díja, a Kossuth-díj, A Magyar Népköztársaság kiváló, illetve érdemes művésze kitüntető címek adományozásáról szóló évi törvényerejű rendelet végrehajtásáról. A határozat egyebek között kimondja, hogy azok is elnyerhetik az Állami Díjat, illetve a Kossuth-díjat, akik a tudományos, a művészeti és a kulturális, valamint a társadalmi élet szervezésében érnek el kiemelkedő eredményeket. Az elbírálásnál csak olyan teljesítményeket vesznek figyelembe, amelyek az adományozást megelőző három esztendőben születtek. A Magyar Népköztársaság kiváló, illetve érdemes művésze címre azokat terjeszthetik fel, akik életük java részében a szocialista művészetek fejlesztésének szolgálatában szereztek kimagasló érdemeket. A különböző kitüntetésekre tett javaslatok alapjául csak olyan bemutatott, illetve közreadott eredmények — művek és teljesítmények — szolgálhatnak, amelyeket a tudományos kritika, illetve a hivatásos bírálat már értékelt. A termeléssel vagy a termelési folyamatok korszerűsítésével kapcsolatos tudományos műszaki vagy szervezési eredmények közül csak azok jöhetnek számításba a díjak odaítélésénél, amelyek legalább egy éve kipróbálás alatt állnak és a gyakorlatban is beváltak. Ha pedig termékről van szó, akkor az a feltétel, hogy hazai termelése legalább egy éve megfelelő színvonalon és eredménnyel megoldott legyen. A kitüntető cím adományozására irányuló javaslatokat az erre jogosultak az év során bármikor megtehetik. A kormánybizottság évenként a november 30-ig beérkező javaslatokat bírálja el. A november 30-a után beérkező javaslatokat a következő évben bírálják el. A kitüntető címek adományozásáról a kormánybizottság előterjesztése alapján a Minisztertanács dönt. Az Állami Díjat, a Kossuth-díjat, a kiváló, illetve érdemes művész címet ünnepélyes külsőségek között az Országházban, általában április 3-án kell átadni. A kormány a múlt évi törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló határozatával egyidejűleg felmentette a Kossuth-díj Bizottság eddigi tagjait, és kinevezte az új Állami Díj és Kossuth-díj Bizottság 63 tagú testületét. A bizottság elnöke Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese. Az elnök, a mi emberünk A VILLÁNYI Új Alkotmány Termelőszövetkezet elnökére, Arnold Jánosra mondják, akik jól ismerik, hogy még a jég hátán is megélne. Bizonyos, hogy aki talpalatnyi háztáji földjén csupán salátából tizenhatezer forintot tud bevasalni, az nem elveszett ember. Beszélik a villányiak, hogy csodálatos módon esztendőről esztendőre akkor érik be kertjében a paprika és paradicsom, amikor a legjobb ára van a piacon. Az első primőr mindig az övé a községben. Az idén is ötezer paprikát küldött a piacra akkor, amikor még csak darabszám árulták a kofák. Tél idején ugyanígy jár a háztájiban nevelt disznókkal, akkor gömbölyödik mázsa fölé a hízó nála, amikor a legjobban keresik, beköszöntenek az első fagyos éjszakák. Nem kupec a termelőszövetkezet elnöke, nem is tartja senki annak. Mint mindenkit, így őt is jól jellemzi azonban, hogy milyen ember, milyen gazda az, ami az otthona körül történik. Nincs szíve veszni hagyni semmit, és mindenből a lehető legjobbat, legtöbbet akarja kiszorítani. S ez Arnoldéknál családi vonás. Az anyósa már hatvanéves, de Arnold János ma sem tud olyan korán kelni, hogy az öregasszonyt megelőzze. Egyéni gazda korában, fiatalemberként megpróbált kifogni rajta, mert restellte magát, hogy előbb lát a munkához az anyósa, mint ő. Hajnali négykor, ötkor már a földeken volt, de mindig csak másodikként. Most is így várt: az idős asszony reggel hatkor már a tsz-ben végzi a munkáját, de már előbb megöntözte a kertet, mögötte minden otthoni dolog. Ilyenfajta a felesége, a leánya és a veje is. Még sohasem kellett egyikre sem szólni — láss végre munkához. NINCS MÁS magyarázat, hogy miért szavazott rá három falu népe, amikor 1960 késő őszén egyesültek a Villány környéki termelőszövetkezeteik. Nem szónokolt korábban a gyűléseken, nem igyekezett feltűnni sehol. A járási és a megyei vezetők közt sem volt pártfogója és nem is igyekezett ilyeneket keresni magának. Nem volt párttag és mégis a kommunisták javasolták a közgyűlésen elsőnek az elnökségre. Nem azért, mert az ellenforradalom idején bátran viselkedett. S nem is azért javasolták, mert az ellenforradalom után, amikor újra szervezték a villányi termelőszövetkezetet, az elsők között lépett vissza. Az egyesülésnél négyezer-százhúsz holdas, hatalmas gazdaság alakult ki, és itt már nem volt szabad semmit sem kockáztatni. Három falu sorsa múlott most már a tsz boldogulásán, parasztcsaládok százainak jövőjét kellett biztosítani. A járási vezetők hetekig járták a környéket, bekopogtattak minden házba, kérdezték az emberek véleményét. Először maguk is meglepődtek, amikor mind több helyen hangzott el: — Az Arnold János Jó lenne elnöknek. — Melyik Arnoldra gondolnak? — Arra, aki most a termelőszövetkezetben állattenyésztő. Mire a közgyűlésre került a sor, már mindenki egyetértett, csak az elnökjelölt tagadta, hogy jó lesz ez a választás. Nem a munkától félt, hanem a felelősségtől. Ugyanúgy megértette, mint a járás és a megye vezetői: száz és száz parasztcsalád megélhetéséről kell gondoskodni, mégpedig úgy, hogy mind többre jussanak. Nem bízott magában, hogy egy ilyen nagy gazdaságban is úgy helyt tud állni, mint korábban a maga néhány holdján. A többiek pedig éppen ellenkezőleg, benne bíztak, más jelöltről hallani sem akartak. S ma sem akarnak hallani semmiféle elnökváltozásról. A napokban ezt ki is mondták: — A mi elnökünk vagy és az is maradsz! — ez így került a tsz vezetőségi ülés jegyzőkönyvébe is. Az egyik szomszédos gyengébb termelőszövetkezetbe kérték ugyanis félállásba elnöknek Arnold Jánost. A járási tanács is támogatta kérésüket, szóltak, hogy vállalja el ezt a feladatot is. Igent is mondott — feltételesen, ha a saját termelőszövetkezetének vezetősége is hozzájárul. A vezetőség pedig nemet mondott: nem engedünk sehová, mert ma félállásba vinnének, holnap pedig már teljesen — magyarázták a döntésüket. A tanács vezetői kénytelenek voltak elmenni Villányba, és meggyőzni az Új Alkotmány vezetőségét. Magyarázták, milyen fontos feladatra van szó, hogy segíteni kell azon a