Népszabadság, 1965. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-12 / 36. szám
8 (Folytatás a 7. oldalról) országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Ezután az elnök ebédszünetet rendelt el. Szünet után az országgyűlés Vass Istvánné elnökletével folytatta a költségvetési vitát. Elsőnek Gonda György emelkedett szólásra. (rondaGyörgy Vas megyei képviselő Elöljáróban hangsúlyozta, hogy az utóbbi években tovább erősödtek a tanácsok, javult szakmai munkájuk, szorosabbra fűzték kapcsolataikat a lakossággal. Néhány intézkedés azonban zavarja a tanácsok tevékenységét. A képviselő kifogásolta, hogy a mezőgazdaság irányításának olyan fontos szakmai gárdáját, mint az állattenyésztési apparátus, 1964- ben szervezetileg is, költségveté-ileg is függetlenítették a tanácsoktól. Ezzel az a furcsa helyzet állt elő, hogy miközben az állattenyésztési apparátus munkájáért a tanács a felelős, a szakemberek máshol kapják meg feladataikat s a teendőikre vonatkozó utasításokat. Ugyancsak kifogásolta a felszólaló, hogy az Országos Idegenforgalmi Hivatal megalakításának következményeként 1965- ben összevonták a korábban a tanácsnál tervezett költségvetési előirányzatokat. Ezenkívül az illetékesek figyelmébe ajánlotta: érdemes lenne megfontolni az egészségügyi és kulturális intézmények költségvetésének módosítását olyképpen, hogy a hálózat bővítését ismét a tanácsok finanszíroznák. A képviselő a továbbiakban a minisztériumi irányítás alá vont tanácsi vállalatok helyzetéről szólt. Elmondta, hogy a költségvetés minden érdekelt szerv és intézmény alapvető feladatává teszi a takarékos gazdálkodást, ugyanakkor egy-két jelenség ennek éppen az ellenkezőjére ösztönöz. Az év végi fölösleges költekezésnek például az a legfőbb oka, hogy az esetleges megtakarítás csökkenti az előirányzott összegek felhasználását, s miután a következő év tervét a teljesítéshez szabják, az a vállalat, amely jól gazdálkodott, az új esztendőben hátrányosabb helyzetbe kerül, mint az, amelyik az utolsó fillérig mindent elköltött. A képviselő a költségvetés tervezetét elfogadta. Ezután Pankovits Józsefné jelentkezett szólásra. Pankovil, Jovítur Bács-Kiskun megyei képviselő A képviselőnő a fiatalok neveléséről és pályaválasztásáról beszélt. Minden szülő lehetőleg magas fokon kívánja taníttatni gyermekeit, ez a törekvés azonban néha nem számol a reális lehetőségekkel, s ebben nagy része van a szülők és a fiatalok tájékozatlanságának. A Pályaválasztási Tanács tevékenysége nem mindenütt ismert, sokan nem tudják, hogy egy-egy iskola elvégzése vagy szakma elsajátítása mire képesít, hogyan és hol lehet azt hasznosítani. A képviselő javasolta, hogy a szakminisztériumok és a termelőüzemek vezetői fordítsanak nagyobb gondot a pályaválasztás propagandájára. Ismertessék meg az iskolákat, a szüleiket és a tanulókat a különféle szakmák népgazdasági jelentőségével, és tájékoztassák őket, hogy a különféle pályákhoz milyen előképzettség, tantárgyismeret és fizikai adottság szükséges. Hangoztatta, hogy a különféle ipari és mezőgazdasági szakmák megszerettetése annál is inkább fontos, mert az iskoláztatás sok helyütt immár öncélúvá vált, s a fiatalok az iskola elvégzése után akkor sem vállalnak szívesen fizikai munkát, ha szellemi foglalkozási ágakra nem alkalmasak. A középiskolákban végzett vizsgálatok alkalmával kiderült, hogy az utolsóévesek közül a növendékeknek csupán 11 százaléka kívánt szakmát tanulni, a többi íróasztal mellett, vagy fehér köpenyben akarja élethivatását megkezdeni. Még a technikumok tanulói közül is igen kevesen választják életcéljuknak az ipari, még kevésbé a mezőgazdasági munkát. A képviselő javasolta, hogy az iskolák kellő időben kapják meg az intézményektől, termelőüzemektől, minisztériumoktól a fiatalok előtt álló munkalehetőségeket, s egyben azt a tájékoztatást is, hogy a különböző megyékben mely szakmák hány fiatal szakembert várnak. A mezőgazdaságban dolgozó szakemberek pedig beszéljenek a fiatalokkal a mezőgazdasági munkában rejlő lehetőségekről, a föld szeretetéről. Pontosan meg kell határozni az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges képzés idejét és módját. A költségvetést elfogadta. Ezután Bódi Sándor következett szólásra. llódi Sándor Szabolcs-Szatmár megyei képviselő Felszólalásában azoknak a rejtett tartalékoknak a feltárását sürgette, amelyek az élet, a munka minden területén megtalálhatók. Elmondotta: megyéje termelőszövetkezeteinek csaknem kétmilliárd forint értékű állóeszköze van, s ebből jelentős részt képvisel a 4360 traktor és a hozzájuk tartozó nagyszámú munkagép. A gépek egy részét azonban még a legnagyobb munkaidőben sem használják ki megfelelően. Sok gép ilyenkor is csak egy műszakban dolgozik, sőt még a nyújtott műszak sem általános. Pedig a két műszakos üzemeltetés nagymértékben hozzájárulna ahhoz, hogy optimális időben végezzék el a talajművelést, a vetést és más munkákat, s ez a terméshozamok növelésének igen jelentős tartaléka. A gépek elégtelen kihasználásának egyik oka az, hogy a traktorosok és más hozzáértő szakmunkások kevesen vannak. Részben ebből következik az is, hogy a mezőgazdasági gépeken gyakoriak a törzsek, s a javításokhoz több alkatrészt kell igénybe venni, mint amennyire gondos kezelés és karbantartás mellett szükséges lenne. A szakmai képzés kiterjesztése tehát fontos feladat. A megyében tavaly 964 traktorost képeztek ki, az idén pedig a tervek szerint már kétezer mezőgazdasági dolgozó szerez traktorvezetői képesítést. Bódi Sándor ezután a takarmánygazdálkodás javításának lehetőségeiről beszélt, s megemlítette, hogy jelenleg a rét és a legelő a legkihasználatlanabb takarmánytermő területünk. Szabolcs-Szatmár megye 76 000 hold legelője holdanként átlagosan hét mázsa szénát ad, de tavaly az állami dotációval létesített mintalegelőkön megkétszereződött a fűtermés. Ha ilyen sokat nem is, de minimálisan 10 százalékos hozamnövekedést lehetne elérni a legelők rendszeres gyomtalanításával is. Ez szinte semmiféle anyagi befektetést sem igényel, s a megyében mintegy 50 000 mázsa szénatöbbletet eredményezne — hangsúlyozta a képviselő. A költségvetést elfogadta és az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. A következő felszólaló Mázi József volt. Mázi József budapesti képviselő Az Ikarus-gyár munkájáról, eredményeiről, terveiről beszélt felszólalásában. Elmondta: 1960- ban 1702 autóbuszt gyártott az üzem, az idén pedig előreláthatólag már 2680 autóbuszt készítenek. A távlati elképzelések szerint 1970-ben már 8000 autóbusz ISLPSZABADLAC 1965. február 12, péntek kerül ki a gyárból. A szakemberek elsősorban azt a célt tűzték maguk elé, hogy a helyi tartalékok felhasználásával, új, az eddiginél korszerűbb gyártási eljárások bevezetésével biztosítsák a fejlődés feltételeit. A képviselő felhívta a figyelmet arra: autóbuszgyártásunk tervezett minőségi és mennyiségi fejlesztése csak akkor valósítható meg, ha napirendre tűzzük az úgynevezett bedolgozó iparágak fejlesztését is. Az autóbuszgyártáshoz szükséges sok ezer alkatrészt, terméket több mint 300 vállalat állítja elő, a szállítás késedelmessége vagy elmaradása tehát komoly zavarokat okozhat a termelés folyamatosságában. Jelentősen növelhető a termelési eredmények a munkafegyelem megszilárdításával is. A gyárban például egy vizsgálat során megállapították, hogy 1964-ben 41 autóbusz gyártásához szükséges időt töltöttek el a dolgozók személyes ügyek, egyéni problémák munkaidő alatti intézésével. Az ilyen jellegű lazaságok, fegyelmezetlenségek megszüntetésével összegszerűségében talán alacsonyabb, arányaiban azonban hasonló mérvű többlettermelést érhettek volna el a kerület többi üzemeiben is. Mázi József felszólalása végén a munka megjavítását célzó intézkedési programok, ésszerűsítési és egyéb javaslatok fontosságát hangsúlyozta. A költségvetést elfogadta. Ezután Dénes Sándor szólalt fel. néne.« Sándor budapesti képviselő hangsúlyozta, hogy a második ötéves terv eddigi időszakának költségvetései népgazdaságunk arányos fejlődéséről tanúskodnak, 1964-ben azonban a nemzeti jövedelem csak 4—5 százalékkal — a tervezettnél kisebb mértékben — növekedett. Ez mindenekelőtt azért következhetett be, mert az állami ipar több esetben nem tartotta be az előírt gazdasági mutatókat. Sokszor csak a terv mindenáron való teljesítésére törekedtek, s elhanyagolták a gazdaságosságot. Ezzel kapcsolatban a képviselő javasolta, hogy változtassák meg a beruházó vállalatok anyagi ösztönzési rendszerét: csak azok után a beruházások után fizessenek ki prémiumot, amelyek a tervezett öszszegből elkészülnek. Mint mondta, tűrhetetlen egyes beruházóknak az a felfogása, hogy „kerül, amibe kerül, úgyis az állam fizeti". A továbbiakban a képviselő adatokkal érzékeltette a kereskedelem fejlődését. A többi között elmondta, hogy a kiskereskedelem forgalma 1964-ben 84,6 milliárd forint volt, 8 százalékkal magasabb az előző évinél. Az áruforgalom növekedéséhez hozzájárult a bérből és fizetésből élők jövedelmének 4,2 milliárd forintos emelkedése is. Megváltozott az áruforgalom szerkezete, például az átlagosnál jelentékenyebben nőtt a déligyümölcs, a kávé, a csokoládé, a tojás és a baromfi eladása. Ruházati cikkekből négy, mosógépből kilenc, bútorból hét, televízióból 43, hűtőszekrényből 65 százalékkal haladta meg a forgalom az 1963. évit. Terebélyesedett az áruhitelakció. A belkereskedelem idei előirányzata a forgalom több mint 3 százalékos növekedésével számol. Ezen belül a legnagyobb mértékben a vendéglátó- és az élelmiszeripar, valamint az iparcikkek forgalmát emeli. A felszólaló ezután a kereskedelem gondjaival foglalkozott. Elmondta, hogy például a XXII. kerületben 150 bolt van, ezek 90 százalékának 30 négyzetméternél kisebb az alapterülete, zsúfoltak, egyikben-másikban nincs raktárhelyiség, elégtelen a tisztálkodási lehetőség is. Javasolta, hogy az Országos Tervhivatal a harmadik Moszkva küldöttei fővárosunk felszabadulásának ünnepségein A Budapest felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségekre a magyar fővárosba érkezik az SZKP moszkvai városi bizottságának és Moszkva Város Tanácsának küldöttsége. A küldöttséget A. M. Kalasnyikov, a moszkvai pártbizottság titkára vezeti. A hattagú küldöttségben Budapestre látogat I. M. Afonyin vezérőrnagy, a Szovjetunió hőse, aki hadosztályparancsnok volt 1945-ben, és közvetlenül irányította a főváros felszabadítására indított hadműveleteket. B. A. Selkov, a moszkvai városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, V. V. Kobanov, a moszkvai 1. számú orvostudományi főiskola rektora, G. H. Aulov kohász, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselője, valamint R. Sz. Sztrucskova, a moszkvai Akadémiai Nagy Színház balerinája, a Szovjetunió népművésze. IdesKMP-kilflüttwigutazok a Szovjetunióba A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására Puja Frigyesnek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága külügyi osztálya vezetőjének vezetésével magyar pártküldöttség utazott a Szovjetunióba tanulmányútra. Ilkulai látogatásai Kairóban Ilku Pál művelődésügyi miniszter csütörtökön meglátogatta az Egyesült Arab Köztársaság országos kutatási központját, ahol fogadta Ahmed Riad Torki, a tudományos kutatások ügyeinek minisztere. Ilku Pál ezután látogatást tett Abdel Aziz el Szajed felsőoktatásügyi miniszternél. Rácz Pál, hazánk kairói nagykövete, csütörtökön ebédet adott Ilku Pál tiszteletére a magyar nagykövetségen. Az ebéden megjelent Abdel Aziz el Szajed, Ahmed Riad Torki, valamint több más magas rangú kormánytisztviselő. ötéttes terv idején vegye számításba a budapesti peremkerületek bolthálózatának bővítését, korszerűsítését. A képviselő a költségvetési tervezetet elfogadta. Következőként Hegedűs Lajos szólalt fel. ürgedün l,itjjon Somogy megyei képviselő A képviselő a földművelésügyi tárca költségvetésének néhány részletével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság ötéves terve fontos célként tűzi ki a rét- és legelőgazdálkodás fejlesztését. Ezeken a területeken még óriási kihasználatlan tartalékok rejlenek, amelyeknek termése, megfelelő javítás után, könnyítene a takarmánygondokon, a növekvő állatállomány ellátásán. A fejlesztésben jelentős szerepük van a vízgazdálkodási társulatoknak. A képviselő példaként a Somogy megyei Lengyeltóti körzetében megalakult vízgazdálkodási társulás tevékenységéről beszélt, majd felszólalásának második részében a Balaton-part zöldség- és gyümölcsellátásáról szólt. Elmondta, hogy a Somogy és a Veszprém megyei tanács végrehajtó bizottsága, az illetékes szakemberek meghallgatásával, az elmúlt évek tapasztalatainak és az idegenforgalom várható idei növekedésének figyelembevételével részletes terveket dolgozott ki. Számba vették a kertészeteket, megállapították, hogy az üzemi és a háztáji gyümölcsösök lényegében biztosítják a Balaton-part idei gyümölcsellátását, a zöldségtermesztés színvonala azonban még nem kielégítő. Ez utóbbi fejlesztése érdekében a két megyei tanács végrehajtó bizottsága javaslatokat dolgozott ki, s ezeket eljuttatta az illetékes minisztériumoknak. A zöldségellátás javítására különben azt is tervezik, hogy a földművesszövetkezeti üzlethálózat mellett több termelőszövetkezet nyit elárusítóhelyet a párt mindkét oldalán. A képviselő a törvényjavaslatot elfogadta, majd az elnöklő Vass Istvánné szünetet rendelt el. Szünet után Nemeslaki Tivadar szólalt fel. Izenis valaki Tivadar Komárom megyei képviselő Felszólalásában hangoztatta: a költségvetés számadatai a takarékosságra való törekvést tükrözik. Ez a szemlélet mutatkozik meg a többi között az igazgatási és a védelmi kiadásoknak az előző évinél mérsékeltebb összegében is. A takarékossági intézkedések hozzájárulnak a költségvetés egyensúlyához. Ezek az intézkedések azonban önmagukban nem elegendőek, ha a gazdasági vezetés és az állami igazgatás minden szintjén nem támogatja valamenynyiünk igyekezete. A képviselő megemlítette, hogy egészségügyi és szociális célokra az idén az előző évhez viszonyítva 760 millió forinttal többet, összesen 18 milliárd 134 millió forintot költenek. A fejlődéssel párhuzamosan növekvő egészségügyi és szociális igényeknek a kielégítése mindenképpen többletkiadásokkal jár, ezért a többi területen arra van szükség, hogy az egyébként évről évre megszokott fejlesztés és költségnövekedés ütemét csökkentsük. Az idei költségvetés tervezetében a bevételeknek a kiadásokkal szemben előirányzott 174 millió forintos többlete még nem elegendő ahhoz, hogy az év közben felmerülő indokolt igényeket kielégítsük, ehhez megfelelő tartalékképzés is szükséges. A tartalékalap biztosítja, hogy a takarékosság ne váljék öncélúvá, s helytelenül értelmezett korlátozások miatt ne sikkadjanak el olyan ésszerű javaslatok is, amelyek esetleg már harmadik ötéves tervünk megalapozását célozzák. — Komárom megyében a költségvetési év első hónapi eredményei biztatóak — mondotta a továbbiakban. — Valamennyi jelentős vállalat teljesítette, s ahol lehetett — például a szénbányászatban — túlteljesítette tervét Az eredmények mellett negatív jelenségek is mutatkoztak. Például az Esztergomi Műszeripari Művek tervében 205 milliós exportfeladat szerepelt. Még csak az év elején vagyunk, de a feladatot rendelés hiányában már 30 millióval csökkentették, pedig a vállalat felkészült az eredeti tervteljesítésre. Hasonló a helyzet a többi között a Komáromi Kőolajfinomító Gyárban, ahol a januári 20 milliós exportkötelezettségből csak 11 milliót tudtak teljesíteni a diszpozíció hiányában. Befejezésül Nemeslaki Tivadar elmondotta, hogy Komárom megye dolgozói, helyeselve a párt és a kormány irányelveit, sikeresen dolgoznak az idei népgazdasági tervek maradéktalan megvalósításáért. A költségvetés tervezetét elfogadta. A csütörtöki nap vitája Kádár János elvtárs felszólalásával ért véget, majd az elnöklő Vass Istvánná az ülést felfüggesztette. Az országgyűlés ma délelőtt tíz órakor folytatja munkáját. Folytatják a költségvetési törvényjavaslat vitáját, majd az országgyűlés külügyi bizottságának jelentését tárgyalják meg.