Népszabadság, 1965. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-12 / 36. szám

8 (Folytatás a 7. oldalról) országgyűlésnek elfogadásra aján­lotta. Ezután az elnök ebédszünetet rendelt el. Szünet után az országgyűlés Vass Istvánné elnökletével foly­tatta a költségvetési vitát. Első­nek Gonda György emelkedett szólásra. (ron­da­­György Vas megyei képviselő Elöljáróban hangsúlyozta, hogy az utóbbi években tovább erő­södtek a tanácsok, javult szakmai munkájuk, szorosabbra fűzték kapcsolataikat a lakossággal. Né­hány intézkedés azonban zavarja a tanácsok tevékenységét. A kép­viselő kifogásolta, hogy a mező­­gazdaság irányításának olyan fon­tos szakmai gárdáját, mint az állattenyésztési apparátus, 1964- ben szervezetileg is, költségveté-­­ileg is függetlenítették a taná­csoktól. Ezzel az a furcsa helyzet állt elő, hogy miközben az állat­­tenyésztési apparátus munkájáért a tanács a felelős, a szakemberek máshol kapják meg feladataikat s a teendőikre vonatkozó utasítá­sokat. Ugyancsak kifogásolta a felszólaló, hogy az Országos Ide­genforgalmi Hivatal megalakítá­sának következményeként 1965- ben összevonták a korábban a ta­nácsnál tervezett költségvetési előirányzatokat. Ezenkívül az ille­tékesek figyelmébe ajánlotta: ér­demes lenne megfontolni az egészségügyi és kulturális intéz­mények költségvetésének módosí­tását olyképpen, hogy a hálózat bővítését ismét a tanácsok finan­szíroznák. A képviselő a továbbiakban a minisztériumi irányítás alá vont tanácsi vállalatok helyzetéről szólt. Elmondta, hogy a költség­­vetés minden érdekelt szerv és intézmény alapvető feladatává te­szi a takarékos gazdálkodást, ugyanakkor egy-két jelenség en­nek éppen az ellenkezőjére ösztö­nöz. Az év végi fölösleges költeke­zésnek például az a legfőbb oka, hogy az esetleges megtakarítás csökkenti az előirányzott összegek felhasználását, s miután a követ­kező év tervét a teljesítéshez szabják, az a vállalat, amely jól gazdálkodott, az új esztendőben hátrányosabb helyzetbe kerül, mint az, amelyik az utolsó fillérig mindent elköltött. A képviselő a költségvetés ter­vezetét elfogadta. Ezután Panko­­vits Józsefné jelentkezett szó­lásra. Pankovil, Jo­vítur Bács-Kiskun megyei képviselő A képviselőnő a fiatalok neve­léséről és pályaválasztásáról be­szélt. Minden szülő lehetőleg ma­gas fokon kívánja taníttatni gyer­mekeit, ez a törekvés azonban néha nem számol a reális lehető­ségekkel, s ebben nagy része van a szülők és a fiatalok tájékozat­lanságának. A Pályaválasztási Ta­nács tevékenysége nem mindenütt ismert, sokan nem tudják, hogy egy-egy iskola elvégzése vagy szakma elsajátítása mire képesít, hogyan és hol lehet azt hasznosí­tani. A képviselő javasolta, hogy a szakminisztériumok és a ter­melőüzemek vezetői fordítsanak nagyobb gondot a pályaválasztás propagandájára. Ismertessék meg az iskolákat, a szüleiket és a ta­nulókat a különféle szakmák nép­­gazdasági jelentőségével, és tájé­koztassák őket, hogy a különféle pályákhoz milyen előképzettség, tantárgyismeret és fizikai adott­ság szükséges. Hangoztatta, hogy a különféle ipari és mezőgazdasági szakmák megszerettetése annál is inkább fontos, mert az iskoláztatás sok helyütt immár öncélúvá vált, s a fiatalok az iskola elvégzése után akkor sem vállalnak szívesen fi­zikai munkát, ha szellemi fog­lalkozási ágakra nem alkalma­sak. A középiskolákban végzett vizsgálatok alkalmával kiderült, hogy az utolsóévesek közül a növendékeknek csupán 11 száza­léka kívánt szakmát tanulni, a többi íróasztal mellett, vagy fe­hér köpenyben akarja élethivatá­sát megkezdeni. Még a techniku­mok tanulói közül is igen keve­sen választják életcéljuknak az ipari, még kevésbé a mezőgazda­­sági munkát. A képviselő javasolta, hogy az iskolák kellő időben kapják meg az intézményektől, termelőüze­mektől, minisztériumoktól a fia­talok előtt álló munkalehetősége­ket, s egyben azt a tájékoztatást is, hogy a különböző megyékben mely szakmák hány fiatal szak­embert várnak. A mezőgazdaság­ban dolgozó szakemberek pedig beszéljenek a fiatalokkal a mező­­gazdasági munkában rejlő lehető­ségekről, a föld szeretetéről. Pon­tosan meg kell határozni az egyes munkakörök betöltéséhez szüksé­ges képzés idejét és módját. A költségvetést elfogadta. Ezután Bódi Sándor követke­zett szólásra. llódi Sándor Szabolcs-Szatmár megyei képviselő Felszólalásában azoknak a­­ rejtett tartalékoknak a feltárását sürgette, amelyek az élet, a mun­ka minden területén megtalálha­tók. Elmondotta: megyéje terme­lőszövetkezeteinek csaknem két­milliárd forint értékű állóeszkö­ze van, s ebből jelentős részt képvisel a 4360 traktor és a hoz­zájuk tartozó nagyszámú mun­kagép. A gépek egy részét azon­ban még a legnagyobb munka­időben sem használják ki megfe­lelően. Sok gép ilyenkor is csak egy műszakban dolgozik, sőt még a nyújtott műszak sem általános. Pedig a két műszakos üzemelte­tés nagymértékben hozzájárulna ahhoz, hogy optimális időben vé­gezzék el a talajművelést, a ve­tést és más munkákat, s ez a terméshozamok növelésének igen jelentős tartaléka. A gépek elég­telen kihasználásának egyik oka az, hogy a traktorosok és más hozzáértő szakmunkások kevesen vannak. Részben ebből követke­zik az is, hogy a mezőgazdasági gépeken gyakoriak a törzsek, s a javításokhoz több alkatrészt kell igénybe venni, mint amennyire gondos kezelés és karbantartás mellett szükséges lenne. A szak­mai képzés kiterjesztése tehát fontos feladat. A megyében tavaly 964 traktorost képeztek ki, az idén pedig a tervek szerint már két­ezer mezőgazdasági dolgozó sze­rez traktorvezetői képesítést. Bódi Sándor ezután a takar­mánygazdálkodás javításának le­hetőségeiről beszélt, s megemlí­tette, hogy jelenleg a rét és a le­gelő a legkihasználatlanabb ta­karmánytermő területünk. Sza­­bolcs-Szatmár megye 76 000 hold legelője holdanként átlagosan hét mázsa szénát ad, de tavaly az ál­lami dotációval létesített minta­legelőkön megkétszereződött a fűtermés. Ha ilyen sokat nem is, de minimálisan 10 százalékos ho­zamnövekedést lehetne elérni a legelők rendszeres gyomtalanítá­sával is. Ez szinte semmiféle anyagi befektetést sem igényel, s a megyében mintegy 50 000 mázsa szénatöbbletet eredményezne — hangsúlyozta a képviselő. A költségvetést elfogadta és az Országgyűlésnek elfogadásra aján­lotta. A következő felszólaló Mázi József volt. Mázi József budapesti képviselő Az Ikarus-gyár munkájáról, eredményeiről, terveiről beszélt felszólalásában. Elmondta: 1960- ban 1702 autóbuszt gyártott az üzem, az idén pedig előrelátható­lag már 2680 autóbuszt készíte­nek. A távlati elképzelések sze­rint 1970-ben már 8000 autóbusz ISLPSZABADLAC 1965. február 12, péntek kerül ki a gyárból. A szakembe­rek elsősorban azt a célt tűzték maguk elé, hogy a helyi tartalé­kok felhasználásával, új, az eddigi­nél korszerűbb gyártási eljárások bevezetésével biztosítsák a fejlő­dés feltételeit. A képviselő felhívta a figyelmet arra: autóbuszgyártásunk terve­zett minőségi és mennyiségi fej­lesztése csak akkor valósítható meg, ha napirendre tűzzük az úgynevezett bedolgozó iparágak fejlesztését is. Az autóbuszgyár­táshoz szükséges sok ezer alkat­részt, terméket több mint 300 vál­lalat állítja elő, a szállítás kése­delmessége vagy elmaradása tehát komoly zavarokat okozhat a ter­melés folyamatosságában. Jelen­tősen növelhető a termelési ered­mények a munkafegyelem megszi­lárdításával is. A gyárban például egy vizsgálat során megállapítot­ták, hogy 1964-ben 41 autóbusz gyártásához szükséges időt töltöt­tek el a dolgozók személyes ügyek, egyéni problémák munka­idő alatti intézésével. Az ilyen jellegű lazaságok, fegyelmezetlen­ségek megszüntetésével összegsze­rűségében talán alacsonyabb, arányaiban azonban hasonló mér­vű többlettermelést érhettek vol­na el a kerület többi üzemeiben is. Mázi József felszólalása végén a munka megjavítását célzó intéz­kedési programok, ésszerűsítési és egyéb javaslatok fontosságát hangsúlyozta. A költségvetést el­fogadta. Ezután Dénes Sándor szólalt fel. néne.« Sándor budapesti képviselő hangsúlyozta, hogy a második ötéves terv eddigi időszakának költségvetései népgazdaságunk arányos fejlődéséről tanúskod­nak, 1964-ben azonban a nem­zeti jövedelem csak 4—5 százalék­kal — a tervezettnél kisebb mér­tékben — növekedett. Ez minde­nekelőtt azért következhetett be, mert az állami ipar több esetben nem tartotta be az előírt gazda­sági mutatókat. Sokszor csak a terv mindenáron való teljesíté­sére törekedtek, s elhanyagolták a gazdaságosságot. Ezzel kapcso­latban a képviselő javasolta, hogy változtassák meg a beruhá­zó vállalatok anyagi ösztönzési rendszerét: csak azok után a be­ruházások után fizessenek ki pré­miumot, amelyek a tervezett ösz­­szegből elkészülnek. Mint mond­ta, tűrhetetlen egyes beruházók­nak az a felfogása, hogy „kerül, amibe kerül, úgyis az állam fi­zeti". A továbbiakban a képviselő adatokkal érzékeltette a kereske­delem fejlődését. A többi között elmondta, hogy a kiskereskede­lem forgalma 1964-ben 84,6 mil­liárd forint volt, 8 százalékkal magasabb az előző évinél. Az áruforgalom növekedéséhez hoz­zájárult a bérből és fizetésből élők jövedelmének 4,2 milliárd forintos emelkedése is. Megvál­tozott az áruforgalom szerkezete, például az átlagosnál jelentéke­nyebben nőtt a déligyümölcs, a kávé, a csokoládé, a tojás és a baromfi eladása. Ruházati cik­kekből négy, mosógépből kilenc, bútorból hét, televízióból 43, hű­tőszekrényből 65 százalékkal ha­ladta meg a forgalom az 1963. évit. Terebélyesedett az áruhitel­akció. A belkereskedelem idei előirányzata a forgalom több mint 3 százalékos növekedésével számol. Ezen belül a legnagyobb mértékben a vendéglátó- és az élelmiszeripar, valamint az ipar­cikkek forgalmát emeli. A felszólaló ezután a kereske­delem gondjaival foglalkozott. El­mondta, hogy például a XXII. kerületben 150 bolt van, ezek 90 százalékának 30 négyzetméternél kisebb az alapterülete, zsúfoltak, egyikben-másikban nincs raktár­­helyiség, elégtelen a tisztálkodási lehetőség is. Javasolta, hogy az Országos Tervhivatal a harmadik Moszkva küldöttei fővárosunk felszabadulásának ünnepségein A Budapest felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából rende­zendő ünnepségekre a magyar fő­városba érkezik az SZKP moszk­vai városi bizottságának és Moszk­va Város Tanácsának küldöttsége. A küldöttséget A. M. Kalasnyi­­kov, a moszkvai pártbizottság titkára vezeti. A hattagú küldött­ségben Budapestre látogat I. M. Afonyin vezérőrnagy, a Szovjet­unió hőse, aki hadosztályparancs­nok volt 1945-ben, és közvetlenül irányította a főváros felszabadí­tására indított hadm­űveleteket. B. A. Selkov, a moszkvai városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, V. V. Kobanov, a moszkvai 1. számú orvostudo­mányi főiskola rektora, G. H. Aulov kohász, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának képviselője, valamint R. Sz. Sztrucskova, a moszkvai Akadémiai Nagy Szín­ház balerinája, a Szovjetunió nép­művésze. Id­esKMP-ki­lflüttwig­utazok a Szovjetunióba A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására Puja Frigyesnek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága külügyi osz­tálya vezetőjének vezetésével ma­gyar pártküldöttség utazott a Szovjetunióba tanulmányútra. Ilku­l­ai látogatásai Kairóban Ilku Pál művelődésügyi minisz­ter csütörtökön meglátogatta az Egyesült Arab Köztársaság or­szágos kutatási központját, ahol fogadta Ahmed Riad Torki, a tu­dományos kutatások ügyeinek mi­nisztere. Ilku Pál ezután látoga­tást tett Abdel Aziz el Szajed felsőoktatásügyi miniszternél. Rácz Pál, hazánk kairói nagy­követe, csütörtökön ebédet adott Ilku Pál tiszteletére a magyar nagykövetségen. Az ebéden meg­jelent Abdel Aziz el Szajed, Ah­med Riad Torki, valamint több más magas rangú­­ kormánytiszt­viselő. ötéttes terv idején vegye számí­tásba a budapesti peremkerületek bolthálózatának bővítését, kor­szerűsítését. A képviselő a költségvetési ter­vezetet elfogadta. Következőként Hegedűs Lajos szólalt fel. ü­rgedün l,itjjon Somogy megyei képviselő A képviselő a földművelésügyi tárca költségvetésének néhány részletével foglalkozott. Hangsú­lyozta, hogy a mezőgazdaság öt­éves terve fontos célként tűzi ki a rét- és legelőgazdálkodás fej­lesztését. Ezeken a területeken még óriási kihasználatlan tarta­lékok rejlenek, amelyeknek ter­mése, megfelelő javítás után, könnyítene a­ takarmánygondo­kon, a növekvő állatállomány el­látásán. A fejlesztésben jelentős szerepük van a vízgazdálkodási társulatoknak. A képviselő pél­daként a Somogy megyei Len­gyeltóti körzetében megalakult vízgazdálkodási társulás tevé­kenységéről­­ beszélt, majd felszó­lalásának második részében a Balaton-part zöldség- és gyü­mölcsellátásáról szólt. Elmondta, hogy a Somogy és a Veszprém megyei tanács végre­hajtó bizottsága, az illetékes szakemberek meghallgatásával, az elmúlt évek tapasztalatainak és az idegenforgalom várható idei növekedésének figyelembe­vételével részletes terveket dol­gozott ki. Számba vették a ker­tészeteket, megállapították, hogy az üzemi és a háztáji gyümöl­csösök lényegében biztosítják a Balaton-part idei gyümölcsellá­tását, a zöldségtermesztés szín­vonala azonban még nem kielégítő. Ez utóbbi fejlesztése érdekében a két megyei tanács végrehajtó bizottsága javaslato­kat dolgozott ki, s ezeket eljut­tatta az illetékes minisztériumok­nak. A zöldségellátás javítására különben azt is tervezik, hogy a földművesszövetkezeti üzletháló­zat mellett több termelőszövetke­zet nyit elárusítóhelyet a párt mindkét oldalán. A képviselő a törvényjavasla­tot elfogadta, majd az elnöklő Vass Istvánné szünetet rendelt el. Szünet után Nemeslaki Tiva­dar szólalt fel. Izenis valaki Tivadar Komárom megyei képviselő Felszólalásában hangoztatta: a költségvetés számadatai a takaré­kosságra való törekvést tükrözik. Ez a szemlélet mutatkozik meg a többi között az igazgatási és a vé­delmi kiadásoknak az előző évinél mérsékeltebb összegében is. A ta­karékossági intézkedések hozzájá­rulnak a költségvetés egyensúlyá­hoz. Ezek az intézkedések azon­ban önmagukban nem elegen­dőek, ha a gazdasági vezetés és az állami igazgatás minden szint­jén nem támogatja valameny­­nyiünk igyekezete. A képviselő megemlítette, hogy egészségügyi és szociális célokra az idén az előző évhez viszonyítva 760 millió forinttal többet, össze­sen 18 milliárd 134 millió forin­tot költenek. A fejlődéssel párhu­zamosan növekvő egészségügyi és szociális igényeknek a kielégítése mindenképpen többletkiadások­kal jár, ezért a többi területen arra van szükség, hogy az egyéb­ként évről évre megszokott fej­lesztés és költségnövekedés üte­mét csökkentsük. Az idei költség­­vetés tervezetében a bevételek­nek a kiadásokkal szemben elő­irányzott 174 millió forintos több­lete még nem elegendő ahhoz, hogy az év közben felmerülő in­dokolt igényeket kielégítsük, eh­hez megfelelő tartalékképzés is szükséges. A tartalékalap bizto­sítja, hogy a takarékosság ne vál­jék öncélúvá, s helytelenül értel­mezett korlátozások miatt ne sik­kadjanak el olyan ésszerű javas­latok is, amelyek esetleg már harmadik ötéves tervünk megala­pozását célozzák. — Komárom megyében a költ­ségvetési év első hónapi eredmé­nyei biztatóak — mondotta a to­vábbiakban. — Valamennyi je­lentős vállalat teljesítette, s ahol lehetett — például a­ szénbányá­szatban — túlteljesítette tervét Az eredmények mellett negatív jelenségek is mutatkoztak. Pél­dául az Esztergomi Műszeripari Művek tervében 205 milliós exportfeladat szerepelt. Még csak az év elején vagyunk, de a fel­adatot rendelés hiányában már 30 millióval csökkentették, pedig a vállalat felkészült az eredeti tervteljesítésre. Hasonló a helyzet a többi között a Komáromi Kő­olajfinomító Gyárban, ahol a ja­nuári 20 milliós exportkötelezett­ségből csak 11 milliót tudtak tel­jesíteni a diszpozíció hiányában. Befejezésül Nemeslaki Tivadar elmondotta, hogy Komárom me­gye dolgozói, helyeselve a párt és a kormány irányelveit, sikeresen dolgoznak az idei népgazdasági tervek maradéktalan megvalósí­tásáért. A költségvetés tervezetét elfo­gadta. A csütörtöki nap vitája Kádár János elvtárs felszólalásával ért véget, majd az elnöklő Vass Ist­vánná az ülést felfüggesztette. Az országgyűlés ma délelőtt tíz órakor folytatja munkáját. Foly­tatják a költségvetési törvényja­vaslat vitáját, majd az országgyű­lés külügyi bizottságának jelenté­sét tárgyalják meg.

Next