Népszabadság, 1965. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-03 / 79. szám
12 zik,v Szükség Láttak-e már olyan csodát, hogy a kis nyuszikából egyik percről a másikra vérszomjas, hatalmas oroszlán válik? Ha nem, keressék fel dr. Zugéber Eriket, a neves tudóst; a szelíd, magába vonultan dolgozó kutatót mindeddig senki sem láthatta haragosnak. Ám most, amikor a minisztérium közölte vele, hogy ezúttal nem tudja még beszerezni Nyugatról a negyvenméteres spektrométert, miután az sok tízezer dollárba kerülne, az ősz kutató még azon a napon megjelent a minisztériumban és végtelen szomorúsággal mondotta: — Sajnos, ilyen körülmények között nem lehet felépíteni a szocializmust. Szűkkeblűség, látókör hiánya ez, avagy az imperializmus behatolása beruházói politikánkba? A miniszteriális körök nem tudtak hová lenni a csudálkozástól. — Ugyebár — szóltak megilletődötten — a takarékossági intézkedések ... — Hazugság! Gyalázat! — üvöltött fel dr. Zugéber. — Önöknek nem korszerűség, de gersli való! Egyenek melaszos tököt, ha maguknak smafu a spektrométer! A miniszteriális köröket ez a kitörés teljesen megbénította. — Kérem — így szóltak udvariasan —, mi méltányoljuk Mester kutatási szükségleteit, és meg is rendeltünk a baráti államokból több, hasonló kísérletekhez való műszert. De ezt, amit kíván, nem tudtuk most még beilleszteni a tervbe... Dr. Zugéber Erik erre a szívéhez kapott, összeesett. Már vitték is a kórházba ápolni. Ott azonban felült a műtőasztalon, és így szólt: — Szerencsére van még fórum e honban, ahol az embert meghallgatják és teljesítik kívánságát, hogy építeni tudja kedvére a szocializmust. És szilárd, döngő léptekkel hagyta el a kórházat. Egyenesen az említett fórumhoz sietett. Az székkel, kávéval kínálta. — Tisztelt fórum — szólt dr. Zugéből indulatosan. — Tartok tőle, hogy ön is egy követ fúj hivatalnokaival, akik nem akarnak segítségemre lenni. — Lakást óhajt? — szólt a fórum, amely megszokta, hogy felindult felek elsősorban ez ügyben keresik fel. — Nem! — mondotta a tudós paprikavörösen. — Sokkal kisebb dolgot! Közérdek! — Világkörüli felolvasó és tanulmányút? — kérdezte a fórum. — Nem! Százszor kisebb dolgot! Levegőt! Vagy ahogy nálam ezt másképpen kifejezik, egy negyvenméteres, nyugati gyártmányú spektrométert. Nem nekem kell; a magyar népnek fontosabb ez a kenyérnél, önnek van rá módja: mentse meg a hazát! Érezze úgy magát, mintha isten kezébe adta volna a tárogatót, mellyel felkiáltja a holtakat... — Kérem — mondta a fórum —, engedje meg, hogy tájékozódjam. Telefonált, majd így szólt: — Most létesítettünk három jelentős kísérleti intézetet, kettőt az ön rendelkezésére. Nem zárkózunk el a kívánt spektrométeróriás beszerzésétől sem. Most azonban takarékoskodnunk kell, s ez a nagy készülék sok valutájába kerülne az országnak. A tudós felállt, s tikkadtan igazította meg magán a kórházból magával hozott csíkos pizsamát, így szólt: — Most megyek. Nem tudom még biztosan, disszidálok-e vagy hattagú családommal egyetemben az áradó Duna szennyes hullámaiba ölöm-e magam. Látom, dolgozó népünk érdekeit ön sem érti. Egyetlen kérésem marad csupán: nevezzék majd el rólam Budapesten a Népköztársaság útját, Szegeden a Kárász utcát, Miskolcon a Csabai kaput, ha már nem leszek. Ég áldja! Érthető volt a fórum nyugtalansága. Hátha ez a kétségbeesett ember valóban kárt, tesz magában? Maga nézett hát a dolog után, s az eredmény valóban meglepő volt. Sem a tudós által vezetett intézményekben, sem másutt Magyarországon nem folyt olyan kísérlet, amelyhez szükség lett volna a 40 méter hosszú spektrométerre. Felkereste hát a tudóst annak otthonában, és megkérdezte: — Mihez kellene önnek ez a készülék? — Nem nekem, a szocializmust építő népnek van rá égető szüksége. — De hiszen ilyen kísérlet nem folyik nálunk, nincs is belátható időn belül szükségünk rá. — Persze — szólt dr. Zugébel —, ha csak a mát nézzük, igaza van. De a holnap, az az én közegem. Egyébként van, akit érdekel még ma is: az élenjáró Hughes, Thornhill & Eichkorn részvénytársaság az Dakotában. Az ő megbízásukból dolgoznék a spektrométeren. — De hát miért nem veszik meg akkor ők? — Egy magáncégnek túl drága ez. Egy állam költségvetése viszont elbírja. — Miért hivatkozott akkor arra, hogy ez a beszerzés a magyar nép érdeke? — Ma is ez a véleményem — mondotta a nagy tudós. — Népünk elsőrendű érdeke, hogy a Hughes, Thornhill és Eichkorn urak, ott, túl az óceánon, jó véleménnyel legyenek a nálunk folyó kutatómunkáról. S ez megér népünknek pár ezrest, nem igaz? M. Gy. ANYAG- ÉS ÁRUFORGALMI OSZTÁLYOK A Villamos Berendezés és Készülék Művek a 114/1965 PM—OT sz. együttes utasítás alapján feltárt felesleges készleteinek és anyaghiányainak felszámolására „BÖRZE"-napokat tart az 5. sz. Ganz KK Gyára Klubtermében (X., Kőbányai út 39.) az alábbi napokon 9—13 óra között. Április 5-én hengerelt áru és színesfém Április 6-án kötőelemek, csapágyak, szerszámok, szerelvények Április 7-én villamossági cikkek Április 8-án műszerek, ellenállás, potenciométer és kondenzátor Április 9-én vegyi anyagok, műszaki gumiáruk és egyéb anyagok. Kérjük az érdeklődőket, szíveskedjenek hiánylistáikkal és felesleges készleteik jegyzékével a börzéken megjelenni. IVEP SZABADSÁG sakk „Csak egy tempó hiányzott" A sakkjátszmában gyakran döntő jelentőségű az idő. Elgondolásunk megvalósításához csupán egy lépés, mint szaknyelven mondják, egy „tempó” hiányzik, de az ellenfél megelőz bennünket a maga terve megvalósításával. A tempó jelentősége a játszma minden fázisában megmutatkozhat. Erre példa az idei Budapest-bajnokság alábbi játszmája. NIMZOINDIAI VÉDELEM Gasztonyi E.—Bárczay L. Budapest, 1C65. 1. d4, HN 2. c4, e 6 3. Hc3, Fb4 4. *3, — (Az ún. Rubinstein-változat.) 4. —, € 5 5. Hf3, 0-0 6. Fd2, — (Eltérés az elmélettől, amely nem siet a vezérfutár fejlesztésével. A lépés azonban jól játszható.) 6. —, b6 7. Fd3, cd: 8. ed:, Fa6 (Sötét a d3 futó védtelen helyzetét akarja kihasználni. Természetesebb a Fb7 fejlődés.) 9. 0-0. d5 (Sötét figyelmét elkerüli egy taktikai fordulat, amelyet az tesz lehetővé, hogy a b4 futó is védtelen, másrészt a d2 futó a sáncolás után már nem üthető ,sakkadással.) 10. Hd5:!?, Hd5: (10. —, ed:-re természetesen ll. Fd4:, míg 10. —, Fd2:-re világos közbeiktathatja 11. Hí6:t-ot.) 11. cd:, Fd3: (Most érdekes cserekombinációk következnek, amelyek során az anyagi egyensúlyt nem közvetlen visszaütések állítják helyre.) 12. Főt:, Ffl: 13. de:1, — (Abban a felismerésben, hogy ha sötét minőségnyerésre játszik 13. —, Be8-cal. 14. ef:f: Kfz: 15. Vb3f vagy 15. He5f után a sötét király igen veszélyes helyzetbe kerül.) 13. —, Hc6 (Sötét inkább lemond a minőségről és vállalja a gyaloghátrányt.) 14. Ff8, Fc4 15. e7!, Ne7: 18. Fe7:, Ve7: 17. Va4, Fes (Logikusabbnak tűnik 17., Fd5) 18. Bel, Bels 19. a3, h6 20. Vc8, Vf6 21. h3, Bd5 (Sötét ellentámadásra törekszik, de az alapsor gyengesége végzetesnek bizonyul. A d5 mező a futó számára kínálkozott, és sötét a d4 gyalog rögzítésével alighanem biztosíthatta volna a döntetlent.) 22. b4, Vd8 23. b5, Bdb 24. Vc3, Fd3 25. He5, Vg5 2S. g3, Fe6 27. h4, Vf5? 28. Vc7!, Bd5 29. He6, Vf3? (Setét csak saját tervére van figyelemmel és elnézi az ellenfél fenyegetését. 29. —, Bd7‘ még mindig mentette volna a mattot.) 30. Vb81! sötét feladta, mert 30. —, Kh7 31. He7! után már nem jut hozzá Fh3-hoz, világos egy lépéssel előbb mattol! autó-motor Amikor a motor „csörög" A motorban a mechanikai kopások következtében hallható kopogó, zörgő hangokat meg kell különböztetni az égés korai megkezdése vagy detonációs lefolyása miatt fellépő robbanásszerű csikorgó hangjelenségektől. (Csapágykopás, kiolvadás esetén erős kopogó hangot ad a motor.) A benzin-levegő keverék égése bizonyos égési sebességgel folyik le, a gyújtógyertyán átugró szikra pillanatától a teljes mennyiség elégéséig idő telik el. Ez az idő függ a sűrítés mérvétől, azaz a sűrítési viszonytól. Mennél magasabb a sűrítési nyomás, annál gyorsabb az égés. Túl magas sűrítési végnyomásnál a keverék szikra nélkül, „önmagától” is meggyullad. Ezt nevezzük öngyulladásnak. Ilyenkor „csörög" leghangosabban a motor, mert a gyújtás már jóval a felső holtpont előtt bekövetkezik. A másik jelenség, amikor a gyújtógyertya által meggyújtott keverék nyomása olyan hirtelen megnő, hogy csak a gyertya körüli rész gyullad meg az égés terjedése által, a többi a nyomás és hőfejlődés hatására egyszerre robban fel. A nagy nyomás két tényező miatt gyorsítja, illetve hozza létre az égést. Egyrészt emeli a keverék hőfokát, másrészt nagy nyomásnál alacsonyabb hőfokon következik be az égés. Ebből következik, hogy a motor melegedése is elősegíti a detonációs égést, illetve az öngyulladást. Melegedésen a motor belső melegedését értjük, létre jöhet akkor is, ha a víz, illetve a vízmérő normál értéket mutat. A dugattyú, illetve a robbanótér hőfokát ugyanis csak késve követi a vízhőfok növekedése. Adott esetben, például ha a motort csak rövid időre terheljük nagy teljesítménnyel, a vízhőfok észrevehető mértékben nem is emelkedik. A motor hajlamos lesz a csörgésre, és ilyen esetben fordul elő, hogy megállás után a motor a kikapcsolt gyújtás ellenére sem áll le, hanem öngyulladással tovább működik, erős, detonációs hangok kíséretében. Mi ennek a magyarázata, hiszen bekapcsolt gyújtásnál üresjáratban a motor normálisan működött? A gyújtás kikapcsolásakor a fordulatszám lecsökken, a sűrítés alatt több idő jut a hőközlésre, s ezáltal éri el a keverék az öngyulladás hőfokát. A megfelelő oktánszámú benzin használata, a helyesen megválasztott gyújtógyertya, az előgyújtás megfelelő beállítása megszünteti a káros jelenségeket. De az öngyulladás jelensége bizonyos esetekben még ekkor is fennállhat. Az is előfordulhat, hogy a teljes teljesítménnyel üzemelő motor leállítása után felforr a hűtővíz. Mivel a vízhőmérséklet csak késve követi a belső melegedést, leállás után a hűtőrendszer (amikor a vízszivattyú és a ventillátor már nem működik) nem tudja átadni a hőt a környező levegőnek. A leállítás utáni öngyulladás, valamint a vízhőfok abnormális emelkedése erősen igénybe veszi a motor szerkezetét. Elkerülhető azonban, ha megállás után az igénybevételtől függően, 1—2 percig alapjáratban mintegy pihentetjük a motort, miközben a túlmelegedett részek lehűlnek. horgászat_________ Benépesült a Duna-part Még alig tűnt el a hó, alig kezdett el emelkedni a víz hőfoka, de a horgászokat már az első tavaszias napok mozgásba hozták. A március közepe táján érkezett napsütéses időben — különösen szombaton és vasárnap — szinte megtelt a Duna-part. A Gellért tér környékén Hagymási János csepeli horgász a szokásos tavaszi bodorkákon kívül néhány szép — 70—80 deka körüli — jászkót is kiemelt a melegvíz-források tájékán. Hovodzák Pál egész télen kijárt ide horgászni, s nem is eredménytelenül. A legszebb téli halat (1,20 kg-os jászt) decemberben fogta meg, március elejéig pedig több szép (0,5 kg körüli) dévért akasztott meg társaival együtt az Erzsébet-híd felé eső szakaszon. Az áradás miatt, a hónap második felében, csökkentek az eredmények a budapesti Duna-parton. Többnyire csak apró bodorkák és kisebb jászok akadtak horogra a hömpölygő vízben, ezek is ritkán. A Balatonról is kaptunk híreket, jóformán azonnal a jég elolvadása után munkához láttak a horgászok. A füredi hajógyáriak délutánonként szép dévéreket fognak a mólóról. Megnyílt a tassi tanya Tasson is volt már forgalom a süllőtilalom előtti időben. S aki próbálkozott a viszonylag hűvös napokon, nem is járt itt eredménytelenül. Sokan megfogták a napi süllőadagjukat a hajózózsilip alatti vízszakaszon. Egyébként a zsilip építése a terveknek megfelelő ütemben, jól halad. Minden remény megvan arra, hogy e kitűnő horgászvíz szerelmesei a süllőtilalom feloldásakor már ismét ott álljanak majd a zúgó feletti pontonhídon, s nagyobb süllőket foghassanak, mint a tilalom előtt. A tassi tanya már kinyitott, frissen és tisztán várja a vendégeket, bár az áradás egyelőre itt is nagyon lerontotta az esélyeket. Tavaszi nagytakarítás A ráckevei HÉV a márciusi vasárnapokon már igazi nyári csúcsforgalmat bonyolított le. Szinte elárasztották a hosszú Duna-ágat a horgászok és családtagjaik. A fogások egyelőre nem voltak valami jók (nem is próbálkoztak túl sokan a horgászattal), csupán néhány bodorka, kisebb ezüstös balin, no meg apró paptetű akadt a többnyire gilisztával csalizott horgokra, de már megfogták az első méretes pontyokat is. A legtöbben, persze egyelőre nem is horgászni mennek. A HÉV kocsijain még több a szerszám — ásó, fűrész, fejsze stb. —, no meg a kiültetésre szánt facsemete, mint a horgászbot. A kis telkeken is megkezdődtek ugyanis a kora tavaszi munkák: a víkendházak kitakarítása, a horgászállások és a csónakok rendbe hozása, a kertek felásása. A tanyákon is folyik a tavaszi nagytakarítás, csónakjavítás, hogy a jó idő beálltára minden teljesen készen legyen. 1965. április 3. szombat bélyeggyűjtés Kiállítások Felszabadulásunk huszadik évfordulója alkalmából Budapesten és az egész országban több bélyegkor kiállítást rendez. A bemutatott gyűjteményekkel elsősorban az 1945 óta elért fejlődést, ezenkívül a szocialista és a függetlenséghez jutott afrikai s ázsiai államok életét, végül az egész világon a békéért folytatott harcot kívánják bemutatni a bélyegek tükrében. A legnagyobb ilyen kiállítás ma nyílik meg a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság és a Bélyeggyűjtők Szövetsége rendezésében a Belgrád rakpart 24. szám alatti klubhelyiségben. Nagyszabású a XIII. kerületi népfront és tanács közös kiállítása az Elzett-gyárban, valamint a Ganz-MÁVAG filatélistáinak bemutatója a Gogol utcai kultúrházban, amelyre NDK-beli gyűjtőket is meghívtak. A vidéki kiállítások közül a legnagyobbnak a miskolci, a pécsi, a szegedi ígérkezik. A szombathelyin grazi gyűjtők is részt vesznek. Meg kell emlékeznünk a nagy sikerű mátészalkai kiállításról, amely az első volt a községben. ünnepélyes külsőségek között nyitotta meg Kossa István ny. miniszter, a Bélyeggyűjtők Szövetségének elnöke Győrben a III. országos ifjúsági kiállítást. A bemutatott anyag jól mutatja a fiatalság érdeklődését és megerősíti a pedagógusok tapasztalatát, hogy a bélyegek mint szemléltető képek az iskolai oktatás jó segédeszközei. A világűr meghódítása Korunk legnagyobb tudományos törekvésének, a világűr meghódításának eseményei mind több ország bélyegein szerepelnek. Legutóbb Csehszlovákia adott ki egy ilyen hét értékű bélyegsort. Dubay hasonló tárgyú bélyege közül az egyik már a Holdra érkező embert is bemutatja. Tévnyomat Köztudomású, hogy a filatélia az egyetlen terület, ahol a selejtnek, a hibásan készült bélyegnek nagyobb értéke van, mint a jónak. Egy-egy ilyen rosszul nyomott bélyegért néha kisebb vagyonokat is fizetnek. Néhány évvel ezelőtt londoni gyűjtőre hívták fel a figyelmet, hogy az 1946. évi I. Forint-filléres, úgynevezett lila portóbélyegek közül a 20 fillérest szedéshibásan találták meg: FIENK volt fillér helyett. Most egy szerencsés magyar filatelista ebben a sorban újabb tévnyomatot talált. Ezúttal a 2 forintos bélyegen a forint szó mellől a t betű hiányzott. A hibás szövegű az ív felülről harmadik sorának második darabja. Ezenkívül az 1,20 forintos értéket hátoldali tükörnyomattal is megtalálták. A filatéliai kuriozitás felkutatására most nagy vadászat folyik.