Népszabadság, 1965. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-01 / 127. szám
2 Saigonban terjed az Amerika-ellenesség (Folytatás az 1. oldalról.) körökben terjed el az a nézet, hogy az amerikaiak imperialista háborút vívnak, és a dél-vietnamiak kénytelenek ezt a fegyveres „segítségnyújtást” elviselni. A Scotsman saigoni tudósítójának értesülése szerint a Linus álnév mögött igen magas beosztású kormánytisztviselő húzódik meg. Gordon Walker volt angol külügyminiszter a Scotsman hétfői számában írt cikkében megállapítja, az Egyesült Államok igen nagy hibát követne el, ha Vietnamban „elvesztené türelmét”, és megkezdené Hanoinak és az észak-vietnami ipari központoknak a bombázását. A volt angol külügyminiszter, aki a közelmúltban délkelet-ázsiai körúton járt, cikkében megállapítja, hogy a vietnamihoz hasonló háborúban nem lehetséges sem győzelem, sem vereség, viszont lehetséges kompromisszumon alapuló megállapodás. A dél-vietnami szabadságharcosokkal foglalkozva Gordon Walker megállapította, hogy a Viet Kong-mozgalom igen hasonlít a második világháborúban kialakult antifasiszta ellenállási mozgalmakhoz. A Viet Kong sorain belül együtt harcolnak kommunisták és nem kommu- nisták. Dél-Vietnam igen nagy része a felkelők kezén van. A volt angol külügyminiszter cikkének jelentőségét az adja meg, hogy Gordon Walker ma is a Wilsonkormány egyik tanácsadója. * A Béke-világtanács javaslatára május 23 és 30 között, más országokhoz hasonlóan, a Szovjet- ■ unióban is megtartották a vietnami szolidaritás hetét. Moszkvában, Leningrádban, Kijevben, Minszkben, Novoszibirszkben, Tbilisziben és más szovjet városokban tömeggyűléseket tartottak, amelyeken a dolgozók támogatásukról biztosították Vietnam harcoló népét. (MTI) Párizsi tudósítónk telefonjelentése: Franciaország nem vesz részt a jövő évi NATO hiadgyakorlaton Feszült légkörben ült össze a NATO-hadügyminiszterek tanácskozása Párizsban hétfőn tanácskozásra ültek össze a NATO-tagországok hadügyminiszterei. A tanácskozás napirendjén a szervezet katonai állományának, utánpótlásának és stratégiájának kérdései szerepelnek. Az ülés a tagországok közötti ellentétek miatt feszült légkörben kezdődött s megfigyelők úgy vélik, a francia álláspont miatt nincs lehetőség az 1963 óta vitatott stratégiai kérdés megoldására. Franciaország amellett, hogy — saját nagyhatalmi céljai miatt — mindinkább kétségbe vonja az amerikaiak által vezetett NATO létjogosultságát, ellenzi a NATO stratégiai elvévé avatandó „sorozatos megtorlás” amerikai elvét. E stratégia szerint egy esetleges háborúban — úgymond — először a hagyományos fegyvereket kell bevetni, majd ha ez nem elégséges, az atomfegyvereket. Az ellentéteket mutatja, hogy Franciaország azért nem vesz részt a NATO legközelebbi, 1966- os, óriási méretűre tervezett Fallex elnevezésű hadgyakorlatán, mert — párizsi magyarázatok szerint — ott a francia elvekkel ellenkező stratégia módszereit akarják alkalmazni. A gyakorlatról való francia távolmaradással kapcsolatban Párizsban cáfolták azokat a híreket, amelyek ezt összefüggésbe hozták azzal, hogy Franciaország most ki akarna lépni a NATO- ból. A szervezet tagországait mindenesetre nyugtalanítja, hogy Franciaország csökkenti saját tevékenységét a NATO-ban, s ezzel bomlasztja e katonai paktum amerikai elveken nyugvó politikáját. Ezt a nyugtalanságot tükrözi a párizsi ülést megelőző hármas tanácskozás is: az amerikai vezérkari főnök tárgyalt a nyugatnémet, McNamara amerikai hadügyminiszter pedig angol kollégájával Londonban. Megfigyelők úgy vélik, lehetséges, hogy e tanácskozások eredményeként a mostani párizsi ülésen előterjesztik az MS 100—1. elnevezésű tervet. Ez egy soknemzetiségű, taktikai atomfegyverekkel rendelkező, integrált brigád létrehozását tervezi, amelyet „európai helyi háborúk esetén” vetnének be. Mint mondják, az MS 100—1. tervet a francia ellenállás miatt lényegében már megbukott sokoldalú atomütőerő, az MLF helyett szeretnék létrehozni. A 15 hadügyminiszter tanácskozása már ma befejeződik. Kovács István NÉPSZABADSÁG Újabb faji összetűzések az amerikai Délen Az alabamai Selmában és a Louisiana állambeli Bogalusában a hét végén megint faji egyenlőséget követelő négertüntetések zajlottak le. Selmában a tüntetők arra szólították fel Alabama színes bőrű lakosságát, hogy ne látogassa azokat az üzleteket, amelyek a négerekkel szemben faji megkülönböztetést alkalmaznak. A kivonuló rendőrség a békés tüntetők közül 99-et — köztük fehér szimpatizánsokat is — letartóztatott. Hasonló jellegű tüntetés volt a louisianai Bogalusában is, a békés néger felvonulókra azonban fehér fajvédő csoportok támadtak rá, és valóságos utcai harcot provokáltak. Az állami és a városi rendőrség gumibottal, könnygázgránáttal avatkozott be, és 17 személyt letartóztatott. A feszültség Bogalusában tovább erősödik. (MTI) Rusk szerint Párizs a NATO jelenlegi szervezetének felszámolását fogja javasolni A nyugati szövetségesek közül az Egyesült Államok reagált elsőnek a francia döntésre. Rusk amerikai külügyminiszter vasárnapi sajtóértekezletén azzal a kijelentéssel igyekezett elütni az ügyet, hogy a NATO-n belül a francia bejelentés ellenére sincsenek súlyos ellentétek, csupán „elméleti, esetleg politikai vita folyik stratégiai elképzelésekről”. Egy kérdésre azonban már azt válaszolta, hogy Franciaország „az Egyesült Államok érzése szerint javasolni fogja a NATO jelenlegi szervezetének felszámolását, de tagja marad a nyugati szövetségnek”. Bush vasárnapi sajtóértekezletén foglalkozott továbbá a dominikai és a vietnami problémával is. Azt bizonygatta, hogy az Egyesült Államok nem akar kormányt rákényszeríteni a Dominikai Köztársaság népére, „mert egy ilyen kormány népszerűtlen lenne, hiszen magán viselné a Made in USA címkét.” Kifejtette véleményét, hogy a dominikai kormányban helyet kellene foglalniuk „Bosch volt elnök párthíveinek, a mérsékelt körök és a katonai junta képviselőinek”. Johnson elnök után most Bush is szorgalmazta „a szükség esetén gyorsan cselekvő” állandó Amerika-közi erők megalakítását Erhard nyugatnémet kancellár hétfőn. Schröder külügyminiszter társaságában, repülőgépen hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazott. (MTI) Véget ért az arab kormányfők kairói értekezlete Kairói tudósítónk távirati jelentése Ötnapos tanácskozás után, vasárnap délben ért véget az arab országok kairói kormányfői értekezlete. A vitát szombat estére sem tudták befejezni, mint azt tervezték, ezért került sor az újabb vasárnapi titkos ülésre. A kommüniké csupán általánosságban foglalja össze az értekezleten hozott 20 határozatot, és kiemeli, hogy az arab országok megerősítik a Palesztinai felszabadítási szervezetnek nyújtott támogatásukat, hatékonyabbá teszik az izraeli agresszióval szemben tett katonai intézkedéseket, és a Jordán folyó vízkivételi műveinek védelmét, fokozzák az együttműködést a gazdasági élet, a kereskedelem, a jószolgálat, a tájékoztatás és a kulturális kapcsolatok terén. Amikor a záróközleményt felolvasták, két piros bőrfotel üresen maradt a patkó alakú asztal mellett. Az értekezletről távol maradt tunéziai küldöttség karosszékeivel szemben, az asztal másik végén üres volt a palesztinai felszabadítási szervezet küldötteié, és Sukeiri, a szervezet elnöke kivonult a tanácskozásról. A két szélsőséges álláspont képviselőinek távolléte önmagában is jelezte, hogy a kormányfői értekezlet sok kérdésben az arab egység védelme jegyében, kompromisszumos megoldást választott. Elítélte ugyan Burgiba tunéziai elnöknek a palesztinai arabok jogai feladását és Izrael elismerését célzó javaslatát, de nem zárta ki Tunéziát az Arab Ligából, mint Sukeiri követelte. Mindamellett az arab államok többségének sikerült elszigetelnie Burgidát: nyílt támogatását meg se kísérelték azok a küldöttek, akik egyébként Tunéziával tartottak, amikor legutóbb nem volt hajlandó megszakítani a diplomáciai kapcsolatokat Nyugat-Németországgal Izrael elismerése és támogatása miatt. A marokkói delegáció nem tudta gyengíteni az Arab Ligát, hanem valósággal harcolt, hogy megtarthassa a következő arab csúcsértekezlet vendéglátójának pozícióját. Míg tehát Burgiba azt mondja, hogy „megvan az Arab Liga nélkül” és nem törődik a többi arab országgal, Marokkó nemcsak hogy nem követi Tunéziát, hanem gyakorlatilag ellene foglal állást ebben a kérdésben, amikor ragaszkodik az arab szolidaritást kifejező, az Arab Ligát legfelső szinten összetartó csúcs-értekezlethez. A kormányfői értekezlet egyébként elhatározta: kéri az államfőket, hogy szeptem-ber 13-án a marokkói Casablancában üljenek össze harmadik csúcstalálkozójukra. Az értekezleten mindvégig az előtérben állt Jemen és Szaúd- Arábia viszonya. Erről nem hoztak határozatot. Mégis eredménynek tudható be, hogy nem romlott a két ország viszonya. Látható volt mindvégig az értekezlet folyamán, hogy inkább félreteszik a vitás kérdéseket, s előtérbe igyekeznek állítani a közös nézeteket. Ez a kompromisszumok keresését eredményezte és újabb lépéseket tett lehetővé a közös álláspont felé. Ez mutatkozott meg a Jordán folyó problémáját illetően is, amelynek fontosságát csak aláhúzta, hogy éppen a tanácskozás idején került sor egy újabb izraeli határsértésre. Jordánia tapasztalhatta, hogy a támadással szemben számíthat a többi arab ország, s elsősorban az EAK segítségére. Rudnyánszky István 1965. június 1, Vedd Befejeződött az Osztrák KP kongresszusa Franz Muhri elvtárs a párt új elnöke Heltai András, az MTI bécsi tudósítója jelenti: Vasárnap délben befejeződött Bécsben az Osztrák Kommunista Párt XIX. kongresszusa. A küldöttek jóváhagyták a párt központi bizottságának határozatait, amelyek szerint „a kommunista pártok két- és többoldalú tanácskozásaival, a nézeteltérésekről folytatott tárgyilagos vitával kell hozzájárulni a kommunista világmozgalom egységéhez, az imperialista támadások visszaveréséhez, a békéért és a békés egymás mellett élésért folyó harchoz”. A kongresszus ugyancsak egyhangúlag elfogadott határozatban fejezte ki szolidaritását Dél-Vietnam hősiesen harcoló népével, s tiltakozott az amerikai agresszió ellen. Egy másik határozatban a kongresszus követeli: biztosítsanak szólásszabadságot az osztrák rádióban és televízióban valamennyi demokratikus pártnak, így a kommunistáknak is. A párt új központi bizottsága első ülésén a párt elnökévé Franz Muhrit választotta. A XIX. kongresszus a központi bizottság titkárává Friedl Fürnberget és Ertein Scharfot választotta. A párt újjáválasztott politikai bizottságának 11 tagja van. A párt központi lapjának, a Volksstimmének az új főszerkesztője Franz West lett. A kongresszus küldöttei meleg ünneplésben részesítették Johann Kopleniget, a párt sok éven át volt vezetőjét, akit előrehaladott korára való tekintettel nem jelöltek a politikai bizottságba, s akit tiszteletbeli elnökké választottak. Koplenig a párt régi harcosai nevében felhívta a kongresszus küldötteit: küzdjenek minden erejükkel a most kidolgozott új politikai irányvonal sikeréért. Az Osztrák Kommunista Párt XIX. kongresszusa Franz Muhri zárszavával fejeződött be. Összeült a Román Munkáspárt Központi Bizottságának plénuma Bukarestben hétfőn megkezdődött a Román Munkáspárt Központi Bizottságának plenáris ülése, amely a július 19-re összehívott IV. pártkongresszus előkészítésének kérdéseivel foglalkozik. Az ülés napirendjén az alábbi pontok megvitatása szerepel: 1. az 1966—1970. évi népgazdaságfejlesztési terv irányelveinek tervezete; 2. a tízéves energetikai fejlesztési terv irányelveinek tervezete; 3. a Román Munkáspárt új szervezetiszabályzat-tervezete. A központi bizottság plénuma ma folytatja munkáját. (MTI) Lengyelországban a választók 98 százaléka szavazott vasárnap Varsó, május 31. (MTI) Lengyelországban vasárnap választások voltak. Hivatalosan meg nem erősített adatok szerint a választók 96 százaléka leadta szavazatát. A népi Lengyelországban ötödször járult a nép az urnákhoz, hogy megválassza vezetőit. A szükségállapot-törvényjavaslat ellen emelték fel szavukat a nácizmus üldözöttei (Tudósítónktól.) Vasárnap fejezte be háromnapos kongresszusát Duisburgban a VVN, a Nácizmus Üldözötteinek Szervezete. A tanácskozáson az Ellenállók Nemzetközi Szövetsége és hat ország, köztük Magyarország testvérszervezeteinek képviselői is részt vettek. A referátumok és a vita középpontjában a német egység és a bonni kormány által tárgyalásra előkészített úgynevezett szükségállapot-törvény állott. A kongresszus részvevői, a náci börtönök és koncentrációs táborok poklát megjárt antifasiszták sokoldalúan bizonyították, hogy csak a két német állam közötti megegyezés, a hivatalos kormánypolitika radikális revíziója a járható út Németország és Európa szántára. „A reális német politikának a békére és nem a háború előkészítésére kell irányulnia" — mondta ki a kongresszus határozata, s az atomfegyverkezés, a revansista törekvések elleni harc fokozását, a két német állam közti kapcsolatok normalizálását jelölte meg a német kérdés megoldásának kulcsaként. A bonni kormánykoalíció pártjai július közepén kívánják beterjeszteni a parlamentbe az úgynevezett szükségállapot-törvényt. Éppen a közelgő parlamenti vitára tekintettel a kongresszus mint legaktuálisabb feladatot tárgyalta a szükségállapot-törvény elleni harc kérdéseit. A törvényjavaslat elleni növekvő ellenállást jelzi, hogy több fontos szakszervezet, köztük például a vasasszakszervezet követelte az utóbbi napokban a törvény elutasítását. Vasárnap este vált ismeretessé, hogy a szociáldemokrata párt vezetősége, amely pedig korábban jóváhagyta a törvény beterjesztését, nyilvánvalóan a tömegek nyomására, néhány nem eléggé tisztázott pontra hivatkozva elhatározta: javasolni fogja, hogy a törvényt a jelenlegi parlament már ne tárgyalja. Ezt az állásfoglalást, amely ugyan nem utasítja el a törvény egészét, de lehetetlenné teszi azonnali elfogadását, a VVN kongresszusa mint előre tett lépést értékelte. Ugyanakkor hangsúlyozta: minden demokratikus erőt mozgósítani kell, hogy a szükségállapot-törvény egyszer s mindenkorra lekerüljön a parlament napirendjéről. Kardelj a jugoszláv kommunisták kétfrontos harcáról A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének vezető szerepéről, a kommunisták előtt álló legfontosabb feladatokról nyilatkozott a Nova Makedonija című lapnak Edvard Kardelj, a JKSZ Központi Bizottságának titkára, a jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés elnöke. Kardelj hangsúlyozta, hogy a jugoszláv kommunisták kétfrontos harcot vívnak. Egyrészt a szocialista társadalmi viszonyok fejlesztéséért küzdve harcolnak a bürokratizmus ellen, a szocialista demokrácia kibontakoztatásáért, másrészt viszont le kell leplezniük a hazug, álhumanista frázisokat, a demagógiát és a destruktív bírálgatást azok részéről, akik elkeseredésükben, hogy nem sikerül megvalósítani egynéhány elképzelésüket, készek szövetkezni a burzsoá ideológia és a reakciós politika képviselőivel. Világosan kell látnunk — mondotta Kardelj —, hogy a kommunistáknak határozottabban kell küzdeniük az ilyen irányzatok ellen, ha meg akarják tisztítani az utat a szocialista társadalmi bírálat előtt. (MTI)