Népszabadság, 1965. július (23. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-01 / 153. szám

2 Mikojan és Tito moszkvai beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) nek, szabadságának és független­ségének érdekeit védelmezik, sík­­raszállnak a gyarmati rendszer és a neokolonializmus megszün­tetéséért, a nemzetközi együtt­működés kibontakoztatásáért. A Szovjetunió és Jugoszlávia minden békeszerető országgal egyetemben sürgeti a nukleáris fegyverek eltiltását és teljes megsemmisítését, olyan kezdeti intézkedések megvalósítását, amelyek elősegítik a fegyverke­zési hajsza lelassítását és a nem­zetközi feszültség enyhülését. A Szovjetunió és Jugoszlávia támo­gatja az el nem kötelezett orszá­gok kairói értekezletének javas­latát, és a Kínai Népköztársaság idevágó javaslatát. Üdvözöljük Kuba hős népét és a szocializmus építésében elért sikereit. Meggyőződésünk, hogy Algéria népe, amely a szocializ­­must választotta, továbbra is ezen az úton halad. Mikojan hangsúlyozta, milyen óriási jelentőségű az összes szo­cialista országok egysége. Az imperialista agresszió láttára minden párt forradalmiságának és a marxista-leninista eszmék iránti hűségének próbaköve, hogy közvetlenül, tevékenyen ve­gyen részt az imperializmus el­len, a békéért, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom összeforrottságáért vívott harc­ban — mondotta Mikojan. Ezután Tito elnök mondott be­szédet. Kijelentette: „komoly válságok fenyegetik a békét és a biztonságot az egész világon.” — A nemzetközi feszültség ki­éleződésének alapvető okait mi abban látjuk — mutatott rá a továbbiakban —, hogy az impe­rialista és reakciós erők a vi­lág egyes részeiben fenn akar­ják tartani idejétmúlta gyarma­ti és egyéb pozícióikat, értelmet­len szívóssággal arra törekednek, hogy megállítsák a nemzetek po­litikai és gazdasági felszabadulá­sának történelmi folyamatát. E politika legszembetűnőbb példá­ja az Egyesült Államok dél-viet­nami fegyveres beavatkozása, a Vietnami Demokratikus Köztár­saság bombázása. Tito kijelentette, hogy az euró­pai helyzet valamennyire javult. Hangsúlyozta, hogy a német kér­dés megoldása csak a két német állam­­ létezésének elismerése alapján lehetséges.­­ A nyugatnémet revansisták néhány más ország reakciós kö­reinek támogatásával állhatato­san arra törekednek, hogy atom­fegyverhez jussanak. Ha ez meg­történnék, veszedelmes követ­kezményekkel járna Európa és az egész világ békéje és bizton­sága szempontjából — jelentette ki Tito elnök. „A nemzetközi munkásmozga­lomban támadt nehézségek és kü­lönösen a jelenlegi világ alapvető problémáiról — mint például a háború és­­a béke kérdése — val­lott. különböző álláspontok és vé­lemények bonyolítják az amúgy is súlyos nemzetközi helyzetet, bi­lincsbe verik a haladó erőket, amelyek hatékonyabban állhatná­nak ellen az agressziónak és a vi­lághelyzet kiélezésének. Nem két­séges, hogy egyéb tényezők mel­lett a nemzetközi munkásmozga­lomban fennálló nézeteltérések bátorították fel a reakciós erőket, hogy támadást indítsanak a világ egyes térségeiben.” Tito elnök azt mondotta, hogy a Szovjetunió és az SZKP „óriási mértékben hozzájárult és hozzá­járul a béke és a békés együtt­élés politikájához”. „A szovjet kormány, és az egész szovjet ve­zetőség nagy érdeme az a tény, hogy a nemzetközi viszonyokban nem következett be még nagyobb mérvű éleződés.” Az elnök hangsúlyozta, hogy az utóbbi években a jugoszláv—szov­jet kapcsolatok „állandóan erő­södnek az általános érdekeknek megfelelően, és mindkét fél meg­elégedésére”. — Új tartalommal gazdagodott a jugoszláv—szovjet baráti viszony és az együttműködés — folytatta Joszip Broz Tito. — A szocialista társadalmi rendszer, amelynek fogalmába az egyenjogú viszony is beletartozik, jelenti a szilárd és legbiztosabb alapot, kölcsönös kapcsolatainkban, barátságunkban és sokoldalú együttműködésünk­ben a legszilárdabb köteléket. „Az önök eredményei nemcsak a szovjet emberek és az önök ha­zája számára lesznek jelentéke­nyek és hasznosak, hanem a szo­cializmus és kommunizmus nemes eszményeinek alátámasztása szem­pontjából is” — jelentette ki Tito. Aláírták a szovjet—jugoszláv közös közleményt A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége, a szovjet kormány és az SZKP Központi Bizottsága szerdán a Nagy Kreml Palotában fogadást adott Joszip Broz Tito jugoszláv elnök tiszte­letére. A fogadáson megjelentek a kommunista párt és a szovjet kormány vezetői, a társadalom, a tudományos és a kulturális élet képviselői, a diplomáciai képvi­seletek Moszkvában akkreditált vezetői. Leonyid Brezsnyev beszédet mondott a fogadáson. A közös közleményben — hangsúlyozta — „aláhúztuk, hogy a tárgyalások is­mét megerősítették álláspontunk közelségét vagy azonosságát a je­lenlegi nemzetközi helyzet alap­vető kérdéseiben, és közös eltökélt szándékunkat, hogy erősítjük és fejlesztjük a szovjet—jugoszláv barátságot, pártjaink kapcsolatait a marxizmus—leninizmus megin­gathatatlan alapján”. Tito válaszában kijelentette, hogy a szovjet vezetőkkel folyta­tott tárgyalásokon jóformán nem volt olyan kérdés „amelyben ne vallottunk volna azonos nézete­ket”. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöké­nek, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége főtitkárának, Jovanka Broznak, a jugoszláv küldöttség tagjainak és a kíséretükhöz tar­tozó személyiségeknek, akik részt vettek a német fasiszta bitorlók ellen vívott harcban, átnyújtotta azt a jubileumi emlékérmet, amelyet a Nagy Honvédő Hábo­rúban aratott győzelem 20. év­fordulója alkalmából létesítettek. Az emlékérmeket Anasztasz Mikojan nyújtotta át szerdán a Kremlben. Ugyancsak szerdán a Kremlben Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első tit­kára, Anasztasz Mikojan, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke és Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövet­ségének főtitkára aláírta a szov­jet—jugoszláv közös nyilatkoza­tot. (TASZSZ) ­ Közös közleményt adtak ki Kairóban Nasszer, Csou En-Laj, Sukarno és Ajub Khan tárgyalásairól Kairóban szerdán az afroázsiai értekezlet támogatására felhívó közös közleménnyel befejeződött Nasszer egyiptomi elnök, Csou En-laj kínai miniszterelnök, Su­­karno indonéz elnök, továbbá Ajub Khan pakisztáni elnök „kis csúcsértekezlete”. A pakisztáni államfőt — aki már korábban hazautazott — a szerda délelőtt megtartott utolsó tanácskozáson Bhutto külügyminiszter képvisel­te. A közlemény hangoztatja: a négy ország teljes támogatásáról biztosítja a november 5-ére Al­gírba kitűzött afroázsiai csúcs­­értekezletet, és meg van győződ­ve arról, hogy az eredetileg kitű­zött időponthoz képest történt ha­lasztás nem csökkenti az afro­ázsiai szolidaritást. A közlemény rámutat, hogy a második afroázsiai értekezlet cél­ja a Bandungban kidolgozott el­vek elmélyítése és felfrissítése azoknak az új veszélyeknek és új helyzeteknek megfelelően, me­lyek 1955 óta keletkeztek, továb­bá az imperializmus, a gyarmato­sítás és az új gyarmatosítás elle­ni harc fokozása. Nasszer, Sukarno, Ajub Khan és Csou En-laj felhívással fordult az afroázsiai népekhez és kormá­nyokhoz: tegyenek meg mindent a második afroázsiai értekezlet lehető legteljesebb sikeréért. A közlemény szerint a négy vezető az afroázsiai értekezleten kívül még más, a feleket kölcsö­nösen érdeklő kérdésekről is tel­jes és őszinte eszmecserét folyta­tott — az azonban nem tűnik ki az okmányból, hogy melyek vol­tak ezek a kérdések. Csou En-laj kínai miniszterel­nök szerdán a kora délutáni­­ órákban Csen Ji külügyminiszter társaságában különrepülőgépen hazaindult Pekingbe. Elutazása előtt még megbeszélést folytatott Ali Bhutto pakisztáni külügymi­niszterrel. (MEN) N­i: P­S­­ A­B­A­I­­S­A ( 1960. július 1. csütörtök Az új algériai rezsim keresi a politikai kibontakozást Algírban a keddi nap nyu­galomban telt el, este sem volt semmiféle tüntetés. A kulcsfon­tosságú helyekre kirendelt rend­őrséget is visszavonták röviddel éjfél előtt. Bumedien ezredes szerdán Al­gír Zeralda nevű külvárosában beszédet mondott csendőrtisztek oklevelének átadása alkalmából. Ez volt Bumedien második nyil­vános szereplése június 19-e óta. Az APS algíri hírügynökség is­mertetése szerint Bumedien fő­ként azt hangsúlyozta, hogy Al­gériában nem katonai rendszer jutott uralomra, s az országban nincs „sem militarizmus, sem fasizmus, sem pedig reakciós kormányzat”. Ehhez hozzáfűzte, hogy „a nép megosztására irá­nyuló manőverek csak a reakciós erők malmára hajtják a vizet”. Ben Bella volt elnökre céloz­va, az ezredes kijelentette: „sen­­kit sem állíthatja magáról, hogy ő testesíti meg a forradalmat”. Az AFP francia hírügynökség felhívta a figyelmet arra, hogy az APS a beszédről szóló jelen­tésében csak nemzetvédelmi mi­niszterként említi Bumedien ez­redest. A Reuter algíri keltezésű tu­dósításában általában jól értesült forrásra hivatkozva közli hogy az új algíri kormány megalaku­lását hamarosan, esetleg 48 órán belül bejelentik. A forradalmi tanács pontos összetételét is ez­­zel egy időben fogják közölni. A kuwaiti nemzetgyűlés táv­iratban szólította fel Bumedien ezredest, hogy kímélje meg Ben Bella életét, és részesítse olyan bánásmódban, amely méltó az algériai függetlenség harcosához. Buteflika algériai külügymi­niszter magához kérette az Algé­riában működő nagyköveteket, hogy közölje velük, „Algéria nem engedi meg, hogy bárki is beavat­kozzék belügyeibe”. Az össze­hívott nagykövetek listája nem került nyilvánosságra, diplomá­ciai körökből annyit meg lehetett tudni, hogy a francia és az ame­rikai nagykövet nem volt jelen a figyelmeztetés közlésekor. Lambotte, az Humanité algíri tudósítója , akiről kedden azt a hírt terjesztették, hogy nyomtala­nul eltűnt Algériában , Ray­­mond Pradines-nel, a lap másik munkatársával együtt Toulouse-ba érkezett. Kudarcba fulladt az amerikaiak hadművelete a dél-vietnami D övezetben A Vietnamból érkezett szerdai jelentések túlnyomó többsége a szokásosnál is hevesebb hadműve­letekről tudósított. Dél-Vietnam­­ban, a Saigontól északkeletre kez­dődő, úgynevezett D övezetben egy amerikai szóvivő szerint befe­jeződött az amerikai—dél-vietna­mi—ausztráliai kombinált hadmű­velet, amelynek célja a szabadság­­harcosok nagyobb egységeinek be­kerítése volt. A különböző hírügynökségek je­lentései szerint a terep átfésülésé­vel megbízott egységek az őser­­dős-mocsaras terepen csak itt-ott kerültek harci érintkezésbe a fel­szabadító erők utóvédjeivel. A partizánok ugyanis még a táma­dás megindulása előtt a dzsungel mélyére húzódtak vissza. A leg­utolsó jelentések szerint a hadmű­veletben részt vett csapatok visz­­szafordultak a Bien Hoa-i támasz­pontra. Szerda reggel óta heves harcok dúlnak a közép-vietnami fennsí­kon, ahol a szabadságharcosok ha­talmukba kerítettek egy városkát, mintegy 320 kilométernyire észak­keletre Saigontól. A bekerített kormánycsapatok felmentésére dél-vietnami ejtőernyősöket ve­tettek be, és ugyancsak harcba indult a saigoni rezsim egész va­dászbombázó flottája. Csütörtökre virradó éjjel a partizánok ágyúzni kezdték a Da Nang-i amerikai támaszpontot, amely az egyik legnagyobb ame­rikai légi bázis. Három amerikai gép megsemmisült, több megsé­rült. A támaszpont körül gyalog­sági tüzelés is hallatszik — jelenti a UPI. Egy amerikai szóvivő bejelen­tése szerint amerikai és dél-viet­nami harci repülőgépek szerdán is rakétákkal és bombákkal tá­madták a Vietnami Demokratikus­­ Köztársaságot. Hanoi jelentés­e szerint kedden két amerikai tá­­­­madó repülőgépet lőttek le a­­ VDK területe felett. A Saigonban hivatalosan bejelen­tették, hogy július 1-től egyhóna­pi időtartamra szüneteltetik vala­mennyi dél-vietnami lap megjele­nését, és csupán két hivatalos köz­löny jelenik meg, az egyik a ka­tonák részére A front címmel a másik a polgári lakosság számá­ra Hátország címmel. Gordon Walker volt angol kül­ügyminiszter, aki a brit kormány megbízásából a közelmúltban dél­kelet-ázsiai körutat tett, kedden Washingtonban Bush külügymi­niszterrel tárgyalt. Az MTI wa­­­­shingtoni tudósítójának jelentése­­ szerint visszautasításban részesült­­ azzal a javaslatával, hogy az Egyesült Államok kezdeményez­zen tárgyalásokat a dél-vietnami nemzeti felszabadító erőkkel. Hazatért Angliába Nagy-Britan­­nia Kommunista Pártjának az a háromtagú küldöttsége, amely John Gollan főtitkár elvtárs veze­tésével két hetet töltött a Vietna­mi Demokratikus Köztársaságban. Gollan kijelentette: Észak-Viet­­nam kormányának álláspontja vi­lágos. Követelik a vietnami nép­nek a békéhez, a függetlenséghez, a szuverenitáshoz, az egységhez és a területi sérthetetlenséghez való jogát. A genfi egyezmény ér­telmében Amerikának vissza kell vonnia csapatait, fel kell számol­nia támaszpontjait és be kell szüntetni a háborút északon és délen. A VDK kormánya meg van győződve, hogy ezek a javaslatok alapot nyújtanak a probléma leg­egészségesebb politikai megoldá­sához. Mint Gollan elvtárs meg­jegyezte, a brit kormány éppen ezt az utat kerüli különböző köz­vetítői kísérleteivel. EGY KÜLDETÉS KUDARCA „Talán valaki bennünket is megkérdezne, akarunk-e békét...” (Vicky rajza a New Statesmanben.) Külföldi események : néhány sorban Koszigin szovjet kormányfő szerdán fogadta Vittorio Valettát, az olasz Fiat-konszern elnökét. A beszélgetésen jelen volt Patolicsev külkereskedelmi miniszter is. (TASZSZ) A Chilei Kommunista Párt és a Kubai Szocialista Forradalmi Egységpárt küldöttségei befejez­ték tanácskozásaikat és közös köz­leményt adtak ki. Corbalan, a Chilei EP főtitkára és Fidel Cast­­ro, a kubai párt első titkára írta alá a pártokmányt, amely állást foglal a világ kommunista pártjai­nak akcióegysége mellett, támo­gatásáról biztosítja a nemzeti fel­szabadító mozgalmakat. Állást foglalt a két küldöttség Dominika és Vietnam népének harca mellett is. (TASZSZ) A VDK jelenleg Csehszlovákiá­ban tartózkodó kormányküldött­ségét, Le Thanh Nghi miniszterel­nök-helyettessel az élen, szerdán Prágában fogadta Antonín No­­votny és Józef Lenárt. (MTI) Az ENSZ Gazdasága és Szociális Tanácsának ülésszaka szerdán megkezdődött Genfben. (TASZSZ) Oswaldo Dorticos kubai elnök üzenetét adta át Koszigin szovjet miniszterelnöknek a Moszkvában tartózkodó kubai kereskedelmi kormányküldöttség vezetője. (TASZSZ) A Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok varsói nagykö­vetei megtartották 128. találkozó­jukat. A következő találkozót szeptember 15-re tűzték ki. (AP) Klaus osztrák kancellár három­napos hivatalos látogatásra Pá­rizsba utazott. (AFP) Koszigin fogadta Maudling brit konzervatív képviselőt Koszigin szovjet kormányfő szerdán fogadta Reginald Maud­ling angol parlamenti képviselőt, a konzervatív párt vezetőjének helyettesét, és megbeszélést foly­tatott vele. Maudling az Interparlamentáris Unióban részt vevő szovjet parla­menti csoport meghívására tar­tózkodik Moszkvában. (TASZSZ)

Next