Népszabadság, 1965. október (23. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-01 / 231. szám

2 NÉPSZABADSÁG Az ENSZ tagjainak háromnegyede bojkottálta a fajüldöző Dél-Afrika képviselőjének felszólalását Gromiko és Rush háromórás eszmecseréje Mint már jelentettük, az ENSZ- közgyűlés szerda délutáni ülésén felszólalt Hilgard Muller, a Dél­afrikai Köztársaság külügymi­nisztere. Beszéde alatt az ázsiai és afrikai országok többsége, va­lamint a szocialista országok képviselői kivonultak az üléste­remből, hogy ily módon tiltakoz­zanak a Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző politikája ellen. Hír­­ügynökségi jelentések szerint a 117 tagú világszervezet tagorszá­gainak közel háromnegyede boj­­kottálta az ülést a fajüldöző kor­mány képviselőjének beszéde alatt. Körülbelül 30 küldöttség maradt csak a helyén, köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britan­­nia, Franciaország, valamint a latin-amerikai országok többsé­gének képviselői. Ezután Costa Rica képviselője szólalt fel, kijelentette, hogy kor­mánya a leghatározottabban el­veti és elítéli az apartheid poli­tikáját. A szerda délutáni ülésen fel­szólalt Szajed Mir Kaszim indiai küldött, Jammu és Kasmír in­diai állam tárca nélküli minisz­tere. Beszédében visszautasítot­ta Pakisztánnak azt a javaslatát, hogy távolítsák el Kasmírból az indiai és pakisztáni csapatokat, és ENSZ-erőtekel váltsák fel őket. Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter szerda este a Wal­­dorf Astoria Szállóban Dean Rusk amerikai külügyminiszter vendé­ge volt. A mintegy három órán át tartó megbeszélésen amerikai részről ott volt még Foy Kohler, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete, Arthur Goldberg, az Egyesült Államok ENSZ-fődele­­gátusa, szovjet részről Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió wa­shingtoni nagykövete és Nyikolaj Fedorenko, a Szovjetunió ENSZ- fődelegátusa. Az MTI tudósítójának jelentése szerint a megbeszélésről hivatalos nyilatkozatot egyik fél sem adott ki. Sajtókörökben úgy tudják, hogy a tanácskozáson két kérdés: az indiai—pakisztáni konfliktus és a leszerelés problémája kapta a legnagyobb figyelmet. A kül­ügyminiszterek érintettek más fontos nemzetközi és a két or­szág viszonyát érintő problémát is. E hírforrások szerint Gromiko és Bush egyetértett abban, hogy az ENSZ segítségével, de más eszközökkel is elő kell segíteni az indiai—pakisztáni fegyverszünet megszilárdulását. Bizonyos, a le­szerelést érintő elvi kérdésekben ugyancsak egyetértés alakult ki, de a gyakorlati problémák terén számos kérdés szorul további tisz­tázásra. A szovjet külügyminiszter szer­­dán találkozott U Thant ENSZ- főtitkárral. A megbeszélésen a vi­lágszervezet főtitkárának több he­lyettese is jelen volt. Csütörtökön Mali külügymi­nisztere heves támadást intézett az Egyesült Államok vietnami agressziója ellen. Követelte, hogy haladéktalanul szerezzenek ér­vényt a genfi megállapodásoknak Vietnamra vonatkozóan. Mind Mali külügyminisztere, mind pedig az utána felszólaló libanoni és török külügyminisz­ter hangoztatta, hogy a világszer­vezetnek elő kell segítenie a nem­zetközi kereskedelem fejlesztését.­­ Az NDK külügyminisztériumá­nak szóvivője csütörtökön kije­lentette: kormánya üdvözli U Thantnak azt a javaslatát, hogy megfigyelők útján, a nem tagál­lamok is vegyenek részt az ENSZ munkájában. A Német Demokra­tikus Köztársaság örömmel ven­né e javaslat megvalósulását. Vietnami partizántámadás a kormánycsapatok Saigon környéki helyőrsége ellen Csütörtökön a Bon Home Richard és a Midway amerikai anyahajókról felszálló gépek tíz „fegyveres felderítést” végeztek a Vietnami Demokratikus Köztár­saság fölött. A vietnami néphad­sereg légvédelmi alakulatai meg­semmisítettek három amerikai repülőgépet. A VNA távirati iroda legutóbbi adatai szerint tavaly augusztus 5-e óta 621 amerikai gép semmisült meg a VDK fölött. A vietnami néphadsereg pa­rancsnokságának összekötő bizott­sága tiltakozást jelentett be a nemzetközi ellenőrző bizottságnál az amerikai légierő bombázóinak a VDK egyik duzzasztógátja el­len intézett sorozatos támadásai miatt. A bombázókötelékek leg­alább harminc, ötszáz­ezer fon­tos bombát szórtak le. A dél-vietnami szabadsághar­cosok csütörtökön a kora hajnali órákban aknatűzzel bevezetett tá­madást intéztek a kormánycsapa­tok egy, Saigontól mindössze 12 kilométerre fekvő helyőrsége el­len. Az amerikai katonai szóvivő szerint a kormányerők erősítést kértek, de a támadók felkutatásá­ra érkezett helikopterek már nem találtak rá a közben visszahúzó­dott szabadságharcosokra. A-52-es amerikai stratégiai bombázók szerda délután és csü­törtökön reggel újabb támadást hajtottak végre feltételezett ge­rillaállások ellen. A támadás cél­pontja ezúttal Tay Ninh tarto­mány térsége volt, Saigontól 95 kilométerre északnyugatra. A csütörtöki hadijelentések el­mondják, hogy az amerikai tenge­részgyalogosok most alkalmaztak először hordozható füstgerjesztő készülékeket. Az amerikaiak en­nek az új fegyvernek a segítségé­vel akarják rákényszeríteni a par­tizánokat Da Nang környéki föld alatti járataik és mélyen fekvő állásaik elhagyására. Saigonban azt állítják, hogy „a füst, akár­csak a korábban alkalmazott gáz, nem mérgező”. Az AP jelentése szerint az első ilyen jellegű akció nem járt sikerrel: az amerikai katonák által felfedezett föld alatti barlangrendszer ugyanis üres volt. A Coral Sea amerikai repülő­gép-anyahajó gépei csütörtökön folytatták bombatámadásaikat a dél-vietnami hazafiak állásai el­len. A támadásba bekapcsolódott a Pickering és Higbee amerikai romboló is. A kíméletlen bombá­zás és ágyúzás következtében — mint a UPI jelentéséből kivilág­lik — sok épület romba dőlt, és tizenhat halászbárka elsüllyedt. (MTI) Az Indiai Kommunista Párt az indiai—pakisztáni konfliktusról Megnemtámadási szerződés lehetőséget adna a viszály rendezésére Polgár Dénes, az MTI delhi különtudósító­ja írja: Az indiai—pakisztáni konflik­tus megoldásának első lépéseként megnemtámadási szerződést kell létrehozni a két ország között — ez az Indiai Kommunista Párt véleménye, ahogyan azt a párt titkárságának egyik tagja kifej­tette az MTI különtudósítójának. A párt ellenzi a népszavazás megtartását Kasmírban, minde­nekelőtt azért, mert az ENSZ „ békefenntartó” erők jelenlétét kívánná meg. A Kongóban és egyebütt szerzett szomorú ta­pasztalatok világosan megmutat­ták, hogy az ENSZ-haderők mű­ködését az imperialisták saját céljaik támogatására használják fel. Egy megnemtámadási szerző­dés — hangoztatta az IKP tit­kára — kiküszöbölné az újabb fegyveres összecsapás veszélyét, s módot és időt adna a két ország közötti nyugodt tárgyalásokra. Függetlenül attól, hogy ezek a tárgyalások milyen hosszadalma­sak lennének, egy békés periódus megteremtése megakadályozhat­ná, hogy a nyugat­i nagyhatalmak és az indiai reakciós jobboldal ki­használhassa a kasmíri viszályt. A jobboldali pártok most haza­fias hangokat hallatnak, és támo­gatásukról biztosítják Sasztri kormányát. ha máris kibújt a szög a zsákból: a reakció vezetői a „katonai veszélyre” hivatkozva nukleáris fegyvert követelnek, s közvetve azt a hitet igyekeznek kelteni, hogy Indiának amerikai „légi támogatásra van szüksé­ge”. A párt érintkezésben van Sasztri miniszterelnökkel — mon­dotta a párt titkára —, s tudomá­sára hozta álláspontját. Az indiai hadügyminisztérium csütörtökön azzal vádolta Pa­kisztánt, hogy továbbra is beha­tol indiai területre és megsérti a fegyverszünetet. Ugyanakkor a karachi rádió jelentése szerint, a pakisztáni csapatok súlyos harco­kat vívnak két indiai zászlóalj­jal, a radjasthani fronton. Pa­kisztán, állítása szerint, még a tűzszünet előtt foglalta el azt az őrállást, amelynek birtokáért most a harcok folynak. Pakisztán állandó ENSZ-képvi­­selője kijelentette: India ultimá­tumot intézett Pakisztánhoz, kö­vetelve, hogy 24 órán belül von­ja ki csapatait Kasmír Chamb nevű övezetéből. V Thant főtitkár, mint ezt szer­dán New Yorkban egy szóvivő hivatalosan bejelentette, „egyes kelet-európai országoktól” azt tu­dakolta, hogyan vélekednek arról, hogy megfigyelőket küldenének az indiai—pakisztáni tűzszüneti vo­nalra. A szóvivő nem közölte, melyek a szóban forgó országok. Szerdán New Yorkban Bhutto pakisztáni külügyminiszter sajtó­­értekezletet tartott. Egyebek kö­zött kijelentette: a jelenlegi vona­lakról mindaddig „nem lehetséges a pakisztáni csapatok visszavoná­sa”, amíg ezeket a csapatokat „pártatlan hatóság” nem váltja fel. Bhutto azzal érvelt, hogy ha Pakisztán csapatait visszavonná, „veszélyes űr” keletkezne, amit indiai csapatok töltenének be. Is­mét hangoztatta, hogy Pakisztán ragaszkodik a kasmíri népszava­zás megrendezéséhez. Mint ismeretes, Bhutto előzőleg azt javasolta, hogy afrikai, ázsiai és latin-amerikai ENSZ-csapatok váltsák fel a vitatott Kasmírban az indiai és pakisztáni egysége­ket. Ezt a javaslatot India szerdán elutasította.* Az Új-Kína jelenti: Po Ji-po miniszterelnök-helyettes szerdán díszebédet adott a Pekingben időző pakisztáni kereskedelemügyi miniszter tiszteletére. Pohárkö­szöntőjében Po Ji-po egyebek kö­zött kijelentette: — Bár India és Pakisztán között tűzszünetet hir­dettek, a harc nem maradt abba, sőt új szakaszba lép. — A kínai kormányférfiú ismét Kína támo­gatásáról biztosította Pakisztánt. 1965. október 1, péntek NEW YORK. Az afrikai és ázsiai, valamint a szocialista országok küldöttségei tiltakozásuk jeléül elhagyták az üléstermet, amikor a fajüldöző dél-afrikai kormány külügyminisztere szólalt fel a közgyűlés vitájában. A küldöttek alig egynegyede maradt az ülésteremben. NEW YORK. Dean Rusk amerikai külügyminiszter üdvözli va­csoravendégét, Gromiko szovjet külügyminisztert a Waldorf Astoria Szállóban. A két külügyminiszter diplomaták társaságá­ban háromórás eszmecserét folytatott egymással nemzetközi problémákról és a két ország kapcsolatairól. BELGRÁD. Tegnap magyar katonai küldöttség élén a jugoszláv fővárosba érkezett Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter. Képünkön: A belgrádi repülőtéren Ivan Gosnjak had­seregtábornok, jugoszláv nemzetvédelmi miniszter fogadja a ven­dégeket. Baloldalon Zágor György, hazánk jugoszláviai nagy­követe, NYUGAT-BERLIN. Csütörtökön ismét eredménytelenül ért véget az NDK megbízottjának és a nyugat-berlini szenátus képviselői­nek megbeszélése a berlini látogatási engedélyek kérdéséről. Az NDK javasolta: szombaton írják alá az egyezményt, a másik fél azonban, Bonn ösztönzésére, november 15-én hajlandó tárgyalni újabb egyezményről. Képünkön: balról Michael Kohl NDK-állam­­titkár, jobbról Horst Störber szenátor újságírók gyűrűjében a tár­gyalások befejezése után.

Next