Népszabadság, 1966. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-19 / 91. szám

19645. április 19. kedd Az elhunyt Aref elnök fivére az új iraki államfő Az ira­ki minisztertanács és a legfelsőbb védelmi tanács egy­hangúlag Abdul Rahman Arefet, a fegyveres erők vezérkari főnö­két választotta meg a szerdán helikopterszerencsétlenség során elhunyt Aref elnök utódjául. Az új államfő fivére a tragikusan meghalt Aref elnöknek. Az iraki távirati iroda jelenté­se szerint Abdul Rahman Aref letette a hivatali esküt. Abdul Rahman Aref, az Iraki Köztársaság elnöke 50 éves, hiva­tásos katona. 1963 elején nagy szerepet játszott a Kasz­­szem elnök kormányát megdöntő államcsínyben, amely uralomra segítette öt évvel fiatalabb öcs­­csét. A későbbiekben tevékenyen részt vett az iraki baathisták le­törésében, s előmozdította az el­nöki hatáskör kiszélesítését. 1965 szeptemberében, az Aref elnök mellett kitartó tisztek se­gítségével sikerült meghiúsítani az elnök távollétében kirobbant puccskísérletet. Fivérének szerdán bekövetke­zett halála idején Abdul Rah­man Aref egy magas szintű kato­nai küldöttség élén éppen Moszkvában tartózkodott. A UPI amerikai hírügynökség szerint Arefet a kormány és az országos védelmi tanács ülésén egyhangúlag választották meg. Megválasztását a hadsereg fellé­pésének lehet betudni — fűzi hozzá a hírügynökség —, külön­ben valószínűleg Bazzaz minisz­terelnök került volna az elnöki posztra. Bazzazt egyébként felkérték, hogy továbbra is maradjon hiva­talban. Beiktatása után az új államfő a MEN egyiptomi hírügynökség­nek kijelentette, hogy „Kairó és Bagdad továbbra is az arab szo­lidaritás alapja, az arab nemzeti felszabadítása mozgalom tengelye maradt’. Az iraki—egyiptomi kap­­­­csolatokat testvérieknek mondot­ta, s kijelentette, hogy a viszony a továbbiakban is fejlődni fog, a kölcsönös látogatások, s a Nasszer elnökkel való találkozások révén. Hozzáfűzte, hogy „Irak semmiféle paktumhoz nem fog csatlakozni". Végül cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint fivérének, a volt elnöknek szerencsétlenségében „bűnös kezek" játszottak volna közre . Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jó­kívánságait Abdul Rahman Áren­nak az Iraki Köztársaság elnöké­vé történt megváltgzása alkal­mából. (MTI) Az új elnök esküt tesz. Mellette — civilruhában — Bazzaz miniszterelnök. Katonai parádé Szíriában a függetlenség évfordulóján Zuajen miniszterelnök Moszkvába utazott Szíria függetlenségének 20. év­fordulója alkalmából látványos katonai díszfelvonulást rendeztek az ország középső részében fekvő Homs városában. A katonai parádét megszem­lélte Nureddin Atasszi államfő. Ünnepi beszédében hosszasan foglalkozott a közép-keleti hely­zettel, s kemény szavakkal osto­rozta az imperialista hatalmakat, amiért „a közép-keleti helyzet megszilárdításának’’ ürügyén be­avatkoznak az arab államok bel­­ügyeibe. * Atasszi meleg szavakkal mél­tatta a szocialista tábor segítsé­gét. „Baráti kapcsolatokat kell fenntartanunk azokkal az orszá­gokkal, amelyek ma mellénk áll­nak az imperializmus ellen vívott harcunkban, és amelyek kiérde­melték hálánkat a szocialista épí­téshez nyújtott segítségükért” — mondotta az államfő. Damaszkuszban bejelentették, hogy Zuajen miniszterelnök ve­zetésével hétfőn szíriai küldött­ség utazott hivatalos látogatásra a Szovjetunióba gazdasági tár­gyalásokra. (MTI) MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNK ÍRJA: * A szíriai miniszterelnök moszk­vai látogatása nemcsak a két or­szág kapcsolatai kedvező alaku­lásának kifejezője, hanem jele annak is, hogy Jusszef Zuajen és az ez évi február 23-i fordulattal élre került vezetők következete­sen azon az úton kívánnak járni, amelyet a hatalom átvételekor meghirdettek. Zvajen az első interjúban, amelyet miniszterelnöki minősé­gében adott, március elején ki­jelentette a Pravda tudósítójá­nak: „Tudatában vagyunk annak, hogy az imperializmus és a re­akció nem hagy fel azokkal a kísérletekkel, amelyeknek célja: számukra kedvező rendet kény­szeríteni Szíriára. Ilyen körülmé­nyek között létfontosságú, hogy külföldön minden haladó erő és elsősorban a Szovjetunió és a többi szocialista ország támogas­sa Szíriát.” Zuajen akkor azért is tartotta szükségesnek az imperializmus oldaláról fenyegető veszélyt hang­súlyozni, mert hiszen az egész februári szíriai fordulat válasz volt azokra a külső és ezt támo­gató belső kísérletekre, amelyek ezt az arab országot igyekeztek visszafordítani a progresszív fej­lődés útjáról. A most Moszkvá­ba látogató miniszterelnököt, aki orvosi diplomával a zsebében po­litikai pályafutása során minde­nekelőtt a mezőgazdaság s ezen belül is a földreform kérdéseivel foglalkozott behatóan, már egy­szer háttérbe szorították a fejlő­dést előrehajtó törekvései miatt. 1965 szeptembertől decemberig Szíria miniszterelnöke volt, erre az időszakra esik az államosítá­sok menetének meggyorsítása s egy földreform előkészítése. Múlt év végi eltávolítása posztjáról egybeesett ezeknek a haladó és az ország fejlődése szempontjából olyannyira sürgető intézkedések megakadályozására kibontakozó jobboldali támadással. A Szovjetunióban meleg barát­sággal üdvözlik a szíriai állam­férfit. N. J. NÉPSZABADSAG Tito elnök Bukarestbe érkezett (Bukaresti tudósítónktól.) Joszip Broz Tito, a JSZSZK el­nöke és felesége, jugoszláv párt- és állami vezető személyiségek társaságában hétfőn ötnapos hi­vatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. Az elnököt és kíséretét Nicolae Ceausescu, az RKP főtit­kára és felesége, Chivu Stoica, a Román Államtanács elnöke, I. G. Maurer miniszterelnök, továbbá a párt és kormány más vezetői fo­gadták a repülőtéren. Nicolae Ceausescu és Tito elnök a repülőtéren elmondott üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy a két országot és népet hagyomá­nyos jószomszédi viszony és ba­rátság fűzi össze. Mindketten ki­jelentették: meggyőződésük, hogy ez a látogatás fontos hozzájáru­lás a két ország sokoldalú politi­kai, gazdasági és kulturális kap­csolatainak fejlődéséhez. Ugyan­ennek a gondolatnak ad hangot a jugoszláv vendégeket üdvözlő vezércikkében a hétfői Scinteia. A hétfő délelőtt megkezdett román—jugoszláv hivatalos tár­gyalásokat ma folytatják. Tito el­nök és kísérete ezután a moldvai vegyipari bázisokra, majd Bras­sóba látogat, pénteken pedig Bu­­karetben nagygyűlésen találkozik a román dolgozókkal. H. J. Elbocsátják az indonéz külügyminisztériumáél Subandrio híveit Megkezdődött a tisztogatás az indonéz külügyminisztériumban. A Berita Yudha című lap közli, hogy Adam Malik külügyminisz­ter utasítást adott hat nagykövet hazarendelésére. Eszerint Indo­nézia ceyloni, mali, vietnami, ghanai, kubai és kínai nagyköve­tét váltják le. Közülük Djawoto, Indonézia pekingi nagykövete, a múlt hét végén lemondott tiszt­ségéről tiltakozásul kormánya politikája ellen. Az indonéz külügyminiszté­rium megerősítette, hogy eddig 18 magas rangú tisztviselőt távo­lítottak el posztjáról. A djakar­­tai lapok — amelyek szerint a tisztogatás Subandrio volt kül­ügyminiszter hívei ellen irányul — összesen 75 külföldön tartóz­kodó indonéz diplomata leváltá­sát jósolják. (Reuter) Nasszer nyilatkozata Izraelről Az NBC amerikai televízió­társaság állomásai vasárnap az atomfegyverek elterjedésével fog­lalkozó műsor keretében képfel­vételről közvetítették Nasszer­nak, az EAR elnökének nyilatko­zatát. Nasszer­­ szerint Izrael atomreaktorral és plutóniummal rendelkezik, ezért atomfegyverek előállítására képes. Ez fenyege­tést jelent az EMC és más arab államok ellen. Amennyiben minden kétséget kizáróan­­bebizonyosodnék, hogy Izrael ténylegesen atomfegyvere­ket gyárt, az EAK kénytelen len­ne megelőző háborút indítani. Nasszer nyilatkozata előtt az NBC Abba Eban izraeli külügy­miniszter nyilatkozatát közvetí­tette. A külügyminiszter hangoz­tatta, hogy Izrael nem tesz kez­deményező lépéseket új fegyve­reknek a Közép-Keletre hozatala céljából. (Reuter) Kína gazdasági szankciói az indonéz kormánnyal szemben Kína megszakítja gazdasági együttműködését Indonéziával, és nem nyújt több segítséget a band­­jari textilgyár építéséhez, ami­hez eddig 8200 tonna súlyú gépet és felszerelést adott, és szakértő­ket is küldött. Ezzel kapcsolat­ban a kínai kormány hétfőn in­tézett jegyzéket Indonézia pe­kingi nagykövetségéhez. A tör­téntekért Indonéziát terheli a fe­lelősség — hangoztatja a diplo­máciai jegyzék —, mert a leg­utóbbi indonéziai események szét­rombolták a két ország gazdasági együttműködésének alapjait, és lehetetlenné tették a további kí­nai segítségnyújtást, a kínai ipari szakértők további jelenlétét az országban. (MTI) 3 Gyümölcsözően fejlődnek a magyar-szovjet műszaki-tudományos kapcsolatok M. E. Rakovszkij és d­r. Jávor Ervin nyilai közül a A Magyar—Szovjet Műszaki Tudományos Együttműködési Ál­landó Albizottság április 11 és 16 között Budapesten tartotta V.­­ülésszakát. Ebből az alkalomból M. E. Rakovszkij elvtárs, a szov­jet műszerügyi miniszter első he­lyettese és dr. Jávor Ervin elv­társ, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese, az albizottság ta­gozati elnökei válaszoltak a Nép­­szabadság munkatársának kérdé­seire. — Hogyan értékeli Jávor elvtárs a műszaki-tudományos együttműkö­dés fejlődését, szerepét a két ország életében? — A magyar—szovjet műszaki-­­ tudományos együttműködés több mint 15 éves múltra tekint visz­­sza. A mostani ülésszakon — egyebek között — a tavalyi mun­kát értékeltük, és kölcsönösen elé­gedettek vagyunk az eredmé­nyekkel. Mintegy 600 magyar szakértő járt 1965-ben a Szovjet- ,­unióban, hogy tapasztalatokat­­ gyűjtsön műszaki fejlesztési­­ feladataink megoldásához a szá­munkra fontos témákban. S a szovjet szervek tavaly 130 külön­féle műszaki dokumentációt ad­tak át magyar üzemeknek és ku­tatóintézeteknek. Mi viszont 270 szovjet szakértőt fogadtunk, illet­ve 80 műszaki dokumentációt ad­tunk át.­­ Az V. ülésszakon több mint 200 új témát tárgyaltunk meg, amelynek kapcsán megállapod­tunk mintegy 300 szakértő cseré­jében, illetve mintegy 120 mű­szaki dokumentáció kölcsönös át­adásában. A Szovjetunió a szén­bányászat, a kőolajbányászat és -feldolgozás, a híradástechnika és a gépipar területein teszi lehető­vé az élenjáró tapasztalatok ta­nulmányozását, átvételét tanul­mányutak, illetve dokumentációk formájában. — Milyen lehetőségeket lát a mű­szaki-tudományos együttműködés továbbfejlesztésére? — A szovjet elvtársakkal közö­sen kutatjuk az együttműködés bővítésének, elmélyítésének lehe­tőségeit a két ország javára. Köl­csönös meggyőződésünk, hogy még nagyok a kiaknázatlan tar­talékok. Az egyszeri tapasztalat­­cserén (tanulmányutak szervezé­sén, dokumentációk átadásán) túl elsősorban az együttműködés tar­tós és közvetlen formáit fejleszt­jük. Jelenleg 16 intézet között van közvetlen együttműködés. Az albizottság kezdeményezni kíván­ja a kutatóintézetek és tervező­­irodák közötti további kapcsola­tok létesítését, mivel ezek a for­mák a tapasztalatok szerint a legeredményesebbnek bizonyul­tak a műszaki-tudományos együttműködésben. Növelni fog­juk a munkamegosztáson alapuló új konstrukciók kidolgozásának számát. Ugyancsak nagy eredmé­nyeket várunk a kialakulóban le­vő közvetlen ágazati, illetve mi­nisztériumi kapcsolatoktól. Na­gyobb lehetőséget kívánunk nyúj­tani arra, hogy a szakemberek ne csak napokat vagy heteket, ha­nem esetenként egész esztendőt töltsenek a társintézetnél, illetve vállalatoknál intenzív munkával teljes körű tapasztalatok szerzése céljából. — Milyen lehetőségeket lát Ra­kovszkij elvtárs a két ország műsza­ki-tudományos együttműködésének elmélyítésére? — Mindenben osztom Jávor elvtárs nézeteit, megemlíthetem, hogy a mostani V. ülésszakon újabb intézetek együttműködési munkaterveit fogadtuk el. Ezek közül nagy jelentőségű a magyar Gépipari Technológiai Intézet és a szovjet Orgsztankinprom Inté­zet együttműködése, amely a gép­iparban alkalmazott csoportmeg­munkálás közös kutatásaira irá­nyul. Még ez évben az albizottság VI. moszkvai ülésszakán újabb kutatóintézeti együttműködések létrehozását tárgyaljuk meg. A közeljövőben sor kerül az 1966—70-es évekre szóló tudomá­nyos-technikai távlati fejlesztési tervek konzultációjára. Ezzel kap­csolatban Jávor elvtárssal külön eszmecserét folytattunk. A két ország közötti műszaki-tudomá­nyos együttműködés hatékonysá­gának nagymértékű javulását várjuk a konzultációktól, amelyek révén a tudományos kutatómun­ka szükségtelen párhuzamossá­gait mindkét ország elkerül­heti. Megjelölhetjük azokat a té­mákat, amelyek kutatása mind­két országnak egyaránt fontos, s az anyagi és szellemi erők kon­centrálásával közösen megoldhat­juk azokat. Ugyanakkor a kon­zultáció arra is rámutathat, hogy melyek azok a témák, ame­lyeket a másik ország már meg­oldott és át tud adni, így szelle­mi erő, idő, anyag és pénz taka­rítható meg.­­ Ez az együttműködés hazánk­nak különösen jelentős, mivel a nagy szellemi és költségráfordításo­kat igénylő kutatásokat a tudomány és a technika valamennyi ágában saját erőből nem tudnánk elvégezni. Hogyan értékeli Rakovszkij elvtárs a két ország műszaki-tudományos együttműködésének hasznát a Szov­jetunió szempontjából? — Jóllehet nem egyszerű üz­leti kapcsolatokról, hanem elvtár­si, baráti együttműködésről van szó, nagyszerűsége mégis abban rejlik, hogy kölcsönösen előnyös, megfelel mindkét nép érdekei­nek. Elmondhatom, hogy a szov­jet emberek nagyra értékelik azokat a műszaki-tudományos eredményeket, amelyeket a Ma­gyar Népköztársaságtól az együtt­működés keretében átveszünk. Hogy a mindennapi élettel talán legszorosabb kapcsolatban álló témát említsem, nálunk a nők körében nagy sikere van a ma­gyar modelleknek, textíliáknak, ruházati cikkeknek. Éppen a mostani ülésszakon tárgyaltuk meg a magyar könnyűipartól át­vett tapasztalatok eredményeit. Az utóbbi három évben például megkaptuk kilenc más eljárással együtt a panofixgyártási techno­lógiát, s 27 könnyűipari szakem­berünk járt tanulmányúton Ma­gyarországon. Mindez azért is nagy jelentőségű a Szovjetunió életében, mert — ez az SZKP XXIII. kongresszusának munká­jából is jól ismert — rendkívüli figyelmet szentelünk a szovjet nép életszínvonalának emelésére. A mostani ülésszakon elfoga­dott témák közül, mint jelentő­sebbeket, megemlíthetem, hogy szovjet szakemberek tanulmá­nyozni fogják a magyar mezőgaz­dasági objektumok tervezési ta­pasztalatait, illetve a gyógyszer­­ipar új gyártmányainak kidolgo­zási módszereit. További műszer-, könnyű- és élelmiszeripari doku­mentációkat kapunk a Magyar Népköztársaságtól. A műszaki-tu­dományos együttműködés to­vábbfejlesztését, elmélyítését azért is szorgalmazzuk kölcsönö­sen, mert jól tudjuk, hogy ez te­remti meg a mindkét fél számá­ra egyaránt előnyös gazdasági, kereskedelmi, termelési kooperá­ciós együttműködés alapját — fe­jezte be nyilatkozatát Rakovszkij elvtárs, s befejezésül ez úton is sok sikert kívánt a magyar mér­nököknek, technikusoknak, szak­embereknek munkájukhoz, és az átvett szovjet tapasztalatok ered­ményes hasznosításához. Kovács József Apró Antal fogadta Antonov szovjet elektrotechnikai minisztert Apró Antal, a kormány elnök­­helyettese hétfőn fogadta a szov­jet elektrotechnikai gépkiállítás alkalmából hazánkban tartózkodó A. K. Antonovot, a Szovjetunió elektrotechnikai miniszterét. A beszélgetésen részt vett ifr. Hor­gos Gyula kohó- és gépipa­ri mi­niszter, Berecz Bertalan kohó- és gépipari miniszterhelyettes és V. Sz. Borusko, a Szovjetunió elektrotechnikai miniszter­elyet­­tese.

Next