Népszabadság, 1966. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-30 / 101. szám
1444. Április 24. szombat Jugoszláv katonai küldöttség érkezik hazánkba Ivan Gosnjak hadseregtábornok, a jugoszláv fegyveres erők főparancsokának helyettese, nemzetvédelmi miniszter vezetésével jugoszláv katonai küldöttség érkezik hazánkba május elején, hivatalos baráti látogatásra. A küldöttség Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter meghívására látogat Magyarországra. A japán nagykövet fogadása Ken-Ichiro Yoshida, Japán budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából péntekeste fogadást adott a városligeti Gundel Étteremben. A fogadáson megjelent Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke, Bíró József külkereskedelmi miniszter, Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, Dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ügyvezető elnöke, László Andor, a Nemzeti Bank elnöke, továbbá a Külügyminisztérium, a Külkereskedelmi Minisztérium több vezető munkatársa, valamint a gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet több ismert személyisége. Ott volt a fogadáson a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja. Aláírták Havannában az új magyar-kubai A kubai külügyminisztériumban Carlos Lechuga, a Kubai Nemzeti Kulturális Tanács elnöke és Beck János, hazánk havannai nagykövete aláírta az 1966—67. évre szóló magyar—kubai kulturális munkatervet. Az aláírásnál kubai részről jelen volt Pelegrin Torras, a kubai külügyminiszter első helyettese, Juan José Fuxa Sanz budapesti kubai nagykövet, valamint a kubai külügyminisztérium, a kultu kulturális munkatervet rális tanács, az oktatásügyi minisztérium, a filmközpont több vezető képviselője. Az aláíráson magyar részről jelen voltak a tárgyaló küldöttség tagjai. A most aláírásra került munkaterv a harmadik azóta, hogy 1961-ben Magyarország és Kuba között létrejött a kulturális egyezmény. A mostani munkaterv a két ország kulturális kapcsolatainak jelentős bővítését teszi lehetővé. (MTI) 3Snffffur sauksavrvcsoti hiiltliitisáff iB/áMsnii MMfhintfbv A kínai országos szakszervezeti szövetség meghívására a május elsejei ünnepségekre pénteken Pekingbe érkezett a magyar szakszervezetek küldöttsége. Bartos István, a SZOT társadalombiztosítási főigazgatóságának vezetője és Barabás Péter, a Népszava munkatársa. A küldöttséget a repülőtéren Kang Jung-ho, a kínai országos szakszervezeti szövetség alelnöke és Van Csia-jang, a szövetség titkára fogadta. (MTI) letet, mint a gyermeket, mégis olyan serkentő tényezők lehetnek ezek is, amelyek segíthetnek nemzeti problémánk megoldásában. Bonyolult probléma Vitába kell szállnunk azokkal, akik a népszaporulatot kizárólagosan életszínvonalbeli kérdésnek tekintik. Mert bár igaz, hogy a jobb életkörülmények serkentőleg hatnak, de ha csak életszínvonalbeli kérdésnek tekintenénk a népesség alakulását, akkor aligha tudnánk megmagyarázni, vajon miért volt a harmincas évek nyomorgó falvaiban oly magas a gyermekáldás, vagy miért oly nagy a népszaporulat manapság isa világ legelmaradottabb, gazdaságilag a legalacsonyabb fokon álló országaiban? Teljesen világos, hogy a magasabb műveltség, a nagyobb kulturálódás társadalmi méretekben nem a túlzottan magas népszaporulat irányába hat, ellenkezőleg: bizonyos csökkentő tendenciái vannak, a nagy gyermekáldástól a normális, a két-három gyerek felé. A kerekasztal-beszélgetésen is elhangzott, hogy például Svédországban, ahol köztudottan igenmagas az életszínvonal, alig nagyobb a népszaporulat, mint nálunk. Az életszínvonalbeli és tudati kérdések tehát nagy bonyolultságukban lehetnek serkentő, illetve fékező tényezők. Mert, hogy mást ne mondjunk, Magyarországon az utóbbi tizenkét hónapban négyszeresére nőtt a kétgyermekes családok családi pótléka, mégis valószínűtlen, hogy valaki csak azért hozzon gyermeket a világra, mert most a családi pótlék négyszerese a korábbinak. Hogy egy kis szerepe ennek is lehet a megoldásban, az egy pillanatig sem vitás. De, hogy sok ilyen serkentő tényezőre van együttesen szükség a magasabb népszaporulat eléréséhez, az is kétségtelen. Az anyák megbecsüléséért például arra, hogy a dolgozó anyákat ne vegye körül olyan légkör, amelyet ma még bizony sok helyütt tapasztalni. S ha számunkra valami is megdöbbentő volt a beérkezett sok száz levélből, akkor az elsősorban azoknak a dolgozó anyáknak a panasza, akik gyakran nem is anyagi helyzetüket tették szóvá, hanem azt a hovatovább lehetet- len és eléggé el nem ítélhető magatartást, amellyel munkahe-lyükön találkoznak. „Az anya egy munkahelyen gyak- ran kiváltja a rosszallást csupán azzal, hogy anyai kötelezettségei van- nak!” — írja dr. Sz. N.-né Pécsről. — „A 18-as AKÖV-nél jelentkeztem ka-lauznak, a felvételin és az orvosi vizsgálaton megfeleltem, de amikor be- t hívtak a munkaügybe és megtudták, hogy van egy egyéves kislányom, már egészen másképp beszéltek velem, mint előtte. Nem vettek fel. Gyermek- jeleneket vettek fel helyettem s más gyermekes anyák helyett” — írja K. S.-né Tatabányáról S idézhetnénk a levelek sokaságából: dolgozó anyák azt a törvényeink betűjével és szellemével mélyen ellentétes felfogást kénytelenek szóvá tenni, amely legtöbbször megfoghatatlanul sújtja őket. S ez elsősorban társadalmi tudat kérdése, mint ahogy az is, vajon az illetékes vezetők minden lehetőt megtesznek-e a dolgozó anyák helyzetének könnyítésére, s megértik-e, hogy szocialista viszonyok között vannak dolgok, amelyek magasabbrendűek, mint némely helyi kis gazdasági érdek... Kétségtelen, hogy e területen nagyon sok még a tennivaló, s ez az állami és a pártszervezetekre s a dolgozó nők érdekvédelmét ellátni köteles szakszervezetekre hárul. Roppant nehéz lenne akár csak felsorolni is azt a rengeteg javaslatot, ötletet — eleve is elfogad,hatót és alaposan meggondolandót —, amelyeket kerekasztalbeszélgetésünk anyaga olvasóinkban kiváltott. S ha most mindre nem is tudunk kitérni, a javaslatok, észrevételek olyan állami „asztalra” kerültek, ahol nagy gonddal, az összefüggések széles körű mérlegelésével vizsgálják a tennivalókat. Mérlegelhessen a bizottság Szükséges azonban még egy vonatkozásra kitérnünk, hiszen a népszaporulattól elválaszthatatlan az abortuszkérdés rendezése. Olvasóink is szoros összefüggést láttak,a kettő között többségük ijesztőnek, egészségügyi, morális és társadalmi szempontból rendkívül károsnak ítélte meg a jelenlegi helyzetet. Voltak ugyan, akik természetes jelenségnek, amolyan demográfiai hullámvölgynek tartják a mostani statisztikát , s ennek alátámasztására az ötvenes évek elején érvényben levő rendelkezés hatására hivatkoznak —, azonban az igazság mégis azok oldalán áll, akik arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy az abortuszrendeleten mindenképpen változtatni kell. A levélírók többsége azt javasolja, hogy az AB-bizottságoknak legyen módjuk megismerkedni a náluk jelentkező szociális és egyéb körülményeivel, s ennek alapján mérlegelhessék, vajon megadják-e az engedélyt a művi beavatkozásra, avagy sem. Ezt a mérlegelési lehetőséget persze nagyon pontosan körül kellene határolni, s szükséges lenne előre tisztázni, mely esetekben kell mindenképpen megadni az engedélyt a terhesség megszakítására, s mikor lehet mérlegelni. „Különben félő, hogy egy káros gyakorlat alakul ki, amelynek a hatása még károsabb.” Olvasóink ez irányú észrevételeit is eljuttattuk a megfelelő kormányszervekhez. Nagy horderejű, az egész társadalmat — s főleg annak jövőjét — érintő kérdésről lévén szó, senki sem várhatja, hogy máról holnapra megoldódik e probléma, s még kevésbé, hogy ez a megoldás teljes összhangban lehet minden állampolgár egyéni érdekeivel. A társadalmi többség, a nemzet érdekeit figyelembe véve kell keresni,kutatni a megoldási módozatokat. Szabó László NÉPSZABADSÁG ! A PRÓBÁK PRÓBÁJA Az ország első 150 megawattos gépének izgalmas pillanatai Alig múlik el nap, hogy külföldi vendégek ne keresnék fel a Dunamenti Hőerőművet. Hasonló éghajlati viszonyok között nincs még szabadba telepített hőerőmű Európában. Kuriózumnak számít a nehéz fűtőolaj, a szabad levegőn szurok sűrűségű gudron felhasználása is. A hazai közvélemény érdeklődését az ország első 150 megawattos gépegységének üzembe helyezése irányítja ide ezekben a napokban. A méretek szokatlanok. Az első 150 megawattos gépegység annyi, sőt több villamos energiát termel , majd, mint a Dunamenti Hőerőmű működő három gépegysége együttvéve. A kiskazánok — itt csak így beszélnek azokról, amelyeket sok más erőművünk óriásnak tisztelhet — valóban eltörpülnek az új mellett. Súlya legalább 3090 tonna, és óránként 509 tonna gőzt termel. A kazánban 120 kilométer hosszú csővezeték kígyózik. Mintegy 340 villanymotor hajtja a gépegység segédberendezéseit. A tápszivattyűmotor teljesítménye akkora, mint egy kisebb áramfejlesztő gépé: négy és fél megawatt. S végül még két adat, amely a korszerűségre utal. Hazánkban átlagosan 3500 kalóriával állítanak elő egy kilowattóra áramot, az új gép kilowattóránként 2600 kalóriát igényel. Iparági átlagban egy megawatt teljesítmény üzemben tartásához és kiszolgálásához öt dolgozó szükséges, a Dunamenti Hőerőműben csak egy. Minden jó, ha a vége jó Mennyi izgalom és feszültség, gond és vita, erőfeszítés és kísérletezés előzi meg egy ilyen gép üzembe helyezését. Jelenleg a 150 megawattos blokk üzemi próbáit végzik. Még hetek, sőt hónapok eltelhetnek, amíg sor kerülhet a 30 napos folyamatos próbaüzemeltetésre. Az új gép előtörténetének, a próbák próbáinak izgalmait, nehézségeit igyekszem csokorba gyűjteni a szakemberek elbeszélései alapján. Verle Győző, a Dunamenti Hőerőmű főmérnöke: — Minden nap és minden óra hoz valami eseményt, új fordulatot a munkában. Eddig kétszer tápláltunk villamos energiát az országos hálózatba, mindkét alkalommal a hét végén (legutóbb húsvétkor). Sokan szívesen feláldoztuk pihenőnket, nem ez volt a pech. De ilyenkor az országos fogyasztás kisebb, mivel az üzemek nagy része leáll, így nem kis gondot okoztunk a központi teherelosztónak, hogy az általunk termelt villamos energiát fogadja, a hazai és a nemzetközi kooperáció egyensúlyát biztosítsa. A hét elejére viszont, mire felszökött a fogyasztás, kiléptünk a kooperációból. Ilyen a mi formánk. Az eddigi négy gépegység üzemi próbáiból háromé a téli időszakra jutott a szabadba telepített hőerőművünkben. No persze nem panaszképpen mondom, hiszen idáig minden jóra fordult a végén. A második 150-es gép már feleannyi idő alatt készül Márkus Lajos, a Láng-gyár százhalombattai kirendeltségének vezetője. — Az év elejétől a következő 150 megawattos turbina szerelésén dolgozunk. Sőt bevallom, én már gondolatban a hatodik gépegység szerelését tervezem, szervezem. Szükség esetén persze visszamegyünk és dolgozunk az üzembe helyezés alatt álló négyes gépen. Több mint negyven éve foglalkozom turbinaszereléssel, de ez a mostani nem volt könnyű lecke. Mindannyian többet tanultunk itt, mint két külföldi tapasztalatcserén. Példaként csupán egy dolgot mondok. A turbinatetőt rögzítő 300 kilós csavarok melegítése egy napig tartott, és két palack gázt igényelt. Magunk szerkesztettünk azután egy készüléket, s olcsóbb butángázzal egy óra alatt elvégeztük a munkát. A Láng-gyári szerelők alatt, a mélyben szintén az 5-ös gépen dolgoznak már az Április 4. Gépgyár hegesztői. Jól eligazodnak a szovjet technológiai utasításokon, bár a cirill betűket nem értik. A számok internacionalisták, a rajzok pedig szemléletesebbek, áttekinthetőbbek, mint a hazaiak. A második 150 megawattos gép munkáival már feleannyi idő alatt végeznek. Ezt jelenti a személyes tapasztalat és a gyakorlat. Ha egy hőálló króm-molibdén csőből netán vágni kell, most már nem futnak vele a műszakiakhoz, s azok tovább, a szovjet szakértőkhöz. Elvégzik öntevékenyen maguk, kigyulladttak a jelzőlámpák A vezérlőteremben Lehel Vilmos ügyeletes mérnök irányítja az üzemi próbákat. A munka izgalmairól, váratlan fordulatairól faggatom. — Nincsenek itt rendkívüli események — válaszol a fiatal mérnök —, szerényen, de kitartóan dolgozunk. Készülünk megint a turbina forgatására. Az előző próbánál 135 megawatt teljesítményt értünk el, s most megkíséreljük elérni a gépegység névleges teljesítményét, a 150 megawattot. Ha sikerül, megyünk tovább, s túlterheljük a gépet, egészen 160 megawattig. Lehel Vilmosnak dolga akad a kazánnál. Vizet találnak. Kioltják a tüzet. Leállítják a gázelszívó ventillátorokat. A kazánt hallgatják. Nem folyik-e a 120 kilométeres csővezeték mintegy 15 ezer hegesztése valahol. A magas üzemi nyomás és hőmérséklet mellett a legkisebb kihívás is úgy elvékonyíthatja a szemközti vezetéket, hogy az szétrobban. De nem találnak szivárgást. Rövid idő múlva sorra kigyulladnak a műszerfal lámpái. A kazándobban csökken a vízszint. Ismét kikapcsolják a fűtést. Majd egy tolózár kerül túlnyomás alá, s a gőz kivágja a tömítést... A szovjet szakértőgárda is a vezérlőteremben tartózkodik: A. M. Bezrukov, V. V. Szegyko, A. M. Afanaszjev, J. V. Taraszov, B. G. Szinyakevics. Ők a 150 megawattos gép különböző szovjet berendezéseinek szerelését irányították. Tapasztalt mérnökök valamennyien. Szereltek, már 300 megawattos gépeket is hazájukban. Nyugodtak és megfontoltak. Csúcsteljesítmény! Az üzembe helyezésen tevékenykedő tucatnyi magyar vállalat szakembereit, munkásait dicsérik. Elismeréssel szólnak a Láng-gyár az Április 4. Gépgyár, a VERTESZ, a Magyar Hajó- és Darugyár, az ERBE és a Dunamenti Hőerőmű dolgozóinak munkájáról egyaránt. Az emberek minden tőlük telhetőt megtettek, jól dolgoztak. Rajtuk nem múlik. Az anyaggal, egy-egy hegesztéssel még valószínűleg lesz bajunk. De megoldhatatlan feladatok már nem állnak előttünk — mondja A. M. Bezrukov, a szakértőcsoport vezetője. Lehel Vilmost közben leváltja a délutános ügyeletes mérnök. Még többször leállnak a különböző berendezések üzemét, működését vizsgálva. Meggyőződnek róla, hogy üzemzavar esetén jól működik-e az automatika. Április 28-án, csütörtökön egész nap áramot táplált az új gép az országos hálózatba Sikerült elérni nemcsak a névleges, hanem a 160 megawattos teljesítményt is, így a Dunamenti Hőerőmű csúcsteljesítményt ért el, 296 megawatt kapacitással termelt, mintegy 50 százalékkal túlhaladva legnagyobb hazai erőműveink teljesítményét is. Rövidesen ez, a csaknem 300 megawatt lesz a Dunamenti Hőerőmű állandó üzemi teljesítménye, amely még az idén, illetve jövőre további két 150 megawattos géppel bővül, elérve a 600 megawattot. Kovács József A 150 megawattos turbógenerátor.