Népszabadság, 1966. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-01 / 154. szám

ti NÉPSZAB­ADSÁG 1966. július 1. péntek Moszkvában aláírták a szovjet-francia közös nyilatkozatot (Folytatás az 1. oldalról.) megsemmisítése­­szempontjából is a felek célszerűnek tartják, hogy az ilyen fegyverekkel ren­delkező államok vitassák meg, milyen eszközökkel biztosítható ezen a területen az igazi leszere­lés. A közös közlemény az ENSZ- ben végbement bizonyos pozitív fejlődés értékelése után hangsú­lyozza: a kétoldalú szovjet— francia viszonyt azzal az óhajjal vizsgálták meg, hogy minden le­hetőséget feltárjanak a csere és az együttműködés maximális fej­lesztése érdekében. Széles körű eszmecsere folyt a két ország gazdasági együttmű­ködésének további pozitív fej­lesztése kérdéseiről. A Szovjet­unió és Franciaország kereske­delme az 1964. október 30-án alá­írt hosszú lejáratú kereskedelmi egyezményen alapul. Ez az öt év­re aláírt egyezmény meghatároz­za az egyik vagy másik fél által importált vagy exportált cikkek jellegét, és előirányozza a keres­kedelem lényeges és kölcsönös növelését. A felek megvizsgálták, milyen feltételek mellett valósult meg aláírása óta ez­ az egyez­mény. Kifejezték meggyőződésü­ket: mindkét ország nagy lehető­ségekkel rendelkezik nemcsak ahhoz, hogy gazdasági kapcsola­taik fejlesztése érdekében az egyezmény minden részében megvalósuljon, hanem ahhoz is, hogy a kölcsönös árucserét az egyezmény által előirányzott cé­lok határain túl is bővítsék. A felek elvben megegyeztek: állandó jellegű szovjet—francia vegyes bizottságot létesítenek a két ország magas rangú képvise­lőinek bevonásával, hogy a bi­zottság rendszeresen megvizsgál­ja az érvényben levő kereske­delmi, gazdasági és tudományos­műszaki egyezmények teljesíté­sével összefüggő gyakorlati kér­déseket, felkutassa, miként lehet fejleszteni ezeken a területeken a cserét és együttműködést az ötéves kereskedelmi egyezmény­ben teljesítendő színtér túl, az átfogóbb és stabilabb távlatok biztosítása érdekében. A megbeszélések lehetővé tet­ték, hogy megállapítsák: máris jó eredmények születtek az atom­energia békés felhasználására irá­nyuló szovjet—francia együttmű­ködésben. Tudomásul vették egy­más terveit, amelyeknek célja bővíteni a jelenlegi közös munka, így például a nagy energiájú ré­szecskék fizikája területén vég­zett munka alapjait. Úgyszintén megállapodás szü­letett szovjet—francia konzuli egyezmény megkötéséről és arról, hogy ezzel a céllal a közeljövőben tárgyalások kezdődnek. A két kormány elhatározta, hogy a Szovjetunió és Francia­­ország közötti kölcsönös bizalom megszilárdítására, az egyetértés és az együttműködés területeinek kibővítésére folytatja a rendsze­res konzultációt. Ezek a konzultációk kiterjed­­nek a kölcsönös érdekű európai és egyéb nemzetközi problémák­ra. A két kormány törekedni fog arra, hogy egybehangolja erőfe­szítéseit az európai és az egyete­mes béke és biztonság érdekében. E konzultációk tárgya lesz emel­lett a kétoldalú viszony sok kér­dése, tekintettel arra, hogy a két félnek közös törekvése fejleszte­ni a baráti kapcsolatokat, és el­mélyíteni az együttműködést a Szovjetunió és Franciaország kö­zött. A legmagasabb szintű kölcsö­nös kapcsolatok megszilárdítása érdekében a Szovjetunió és Fran­ciaország úgy határozott, hogy közvetlen hírközlési vonalat léte­sít a Kreml és az Elysée-palota között, amelyet felhasználhatnak eszmecserére és üzenetek továb­bítására minden olyan esetben, amikor ez szükségesnek bizonyul. De Gaulle tábornok meghívta a szovjet vezetőket — Leonyid Brezsnyevet, Alekszej Koszigint és Nyikolaj Podgornijt, akikkel tárgyalt, hogy tegyenek hivatalos látogatást Franciaországban. A meghívást a szovjet vezetők a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak elnöksége és a szovjet kor­mány nevében köszönettel elfo­gadták. De Gaulle tábornok a Szovjet­unióban tett látogatása és a láto­gatásával kapcsolatban folytatott megbeszélések alapvetően hozzá­járulnak a Szovjetunió és Fran­ciaország, a szovjet és a francia nép egyetértésének fejlesztéséhez. Ily módon a látogatás megszilár­dította az újjászülető bizalom érzését Európában, amelynek még inkább be kell töltenie ha­gyományos szerepét, hogy a civi­lizáció központja legyen, és együt­tesen munkálkodjék az egyetemes béke és haladás javán. Együttműködés a világűr tanulmányozására Az az egyezmény, amelyet Andrej Gromiko szovjet és Mau­­rice Couve de Murville francia külügyminiszter írt alá a világ­űrkutatás területén való együtt­működésről, elvben előirányozza egy francia mesterséges holdnak a Szovjetunió által történő fel­bocsátását. Megvalósul még az együttmű­ködés a legmodernebb berende­zést alkalmazó kozmikus meteo­rológia területén, a mesterséges holdak segítségével megvalósuló kozmikus hírközlés tanulmányo­zása területén, tudományos tájé­koztatások cseréje, szakemberek, küldöttségek kölcsönös látogatá­sai, valamint értekezletek meg­szervezése útján. Az egyezmény tíz évre szól. De Gaulle moszkvai televíziós beszéde De Gaulle tábornok, francia köztársasági elnök csütörtök este beszédet mondott a moszkvai te­levízióban. A francia elnök egyebek között ezeket mondotta: " A csaknem ötven évvel ez­előtti forradalom által megkez­dett hatalmas átalakulás után, amely hallatlan áldozatokat és erőfeszítéseket követelt, a meg­próbáltatások után, amelyeket a húsz­ évvel ezelőtt megnyert há­ború hozott önöknek, és amelyből az önök által vállalt rész a Szovjetuniót a hatalom és a di­csőség legmagasabb fokára emel­te, és végül az oly sok vihart kö­vető újjáépítés után épen, egész­ségesen látjuk önöket. Tele len­dülettel, amint minden területen fejlődést mutatnak fel, és azon a ponton vannak, hogy embert küldjenek a Holdra. A francia nép a tények ismeretében ér­tékeli az önök érdemeit és sikereit. A francia nép maga is mélyreható gazdasági, tudo­mányos és műszaki újjászü­letést él át. Természetesen önök és mi nem teszünk mindent egy­formán és az alkalmazott eszkö­zök is különböznek egymástól. Összességében nézve azonban az önök jövője és a miénk hasonló, és összetartozó. Szovjetek és fran­ciák — mi kezet foghatunk egy­mással. Ez azt jelenti, hogy a mai világ­ban, a jelenlegi időszakban orszá­gainknak sok minden elsőrangúan fontos dolgot együtt kell végre­hajtaniuk. Elsősorban arról van szó, hogy előbbre kell vinni köl­csönös kapcsolataink fejlődését, minden téren meg kell sokszoroz­ni a tapasztalatcserét. Végül is nyilvánvaló, hogy sokat nyerhe­tünk azon, ha segítünk egymás­nak. Arról is szó van, hogy fokoz­­­zatosan megvalósítsuk egész Eu­rópánkban az enyhülést, az egyet­értést és az együttműködést an­nak érdekében, hogy Európa ön­maga biztosítsa saját biztonságát annyi háborúskodás, annyi pusz­tulás és annyi megosztottság után. Őszintén köszönöm minden egyes orosz férfinak és asszony­nak, aki hallgat és néz engem, azt a csodálatos fogadtatást, amelyet a nép és vezetői rendeztek itt ne­kem. Mindannyiuknak, egész or­száguknak a legjobbakat kívá­nom Mindannyiukat biztosítom arról, hogy úz új Franciaország barátja az új Oroszországnak. Éljen a Szovjetunió! Éljen Oroszország és Francia­­ország barátsága! Fogadás a Kremlben a francia elnök tiszteletére A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­­nácsának Elnöksége és a szovjet kormány csütörtökön a Kreml nagy palotájában fogadást adott De Gaulle francia köztársasági elnök tiszteletére. A francia államfővel együtt megjelent a fogadáson Maurice Couve de Murville külügyminisz­ter, Philippe Baudet nagykövet és több más hivatalos személyiség. Szovjet részről jelen volt Leo­nyid Brezsnyev, Alekszej Koszi­gin, Nyikolaj Podgornij és több más szovjet vezető, ott volt And­rej Gromiko külügyminiszter, Rogyion Malinovszkij marsall, honvédelmi miniszter. A fogadáson mondott beszédé­ben Alekszej Koszigin miniszter­­elnök kijelentette: „Az Egyesült Államok kormánya azáltal hogy kiterjesztette légierőinek tevé­kenységét a VDK újabb körze­teire, ismét bebizonyította, hogy egyáltalán nem érdekli a békés rendezés, amelyről oly gyakran beszél.” Az újabb esztelen lépés nem hoz majd az Egyesült Álla­moknak sikert, ellenkezőleg, még bonyolultabbá teszi helyzetét és meggyorsítja az agresszor vere­ségét. Koszigin megjegyezte, a Szov­jetunió és Franciaország egyetér­tenek abban, hogy a délkelet­ázsiai helyzet „egyre súlyosabbá válik”. A Szovjetunió és Franciaország érdekei különösen közel állnak egymáshoz az európai kérdések­ben. Európa biztonsága minde­nekelőtt maguknak az európai népeknek az ügye A szovjet kormányfő azt mon­dotta, hogy „a Szovjetunió cse­lekedetei meg fognak felelni a szovjet—francia nyilatkozat szel­lemének”. Megjegyezte, hogy „vannak a nemzetközi politiká­nak olyan nagy kiterjedésű, mondhatni döntő fontosságú te­rületei, amelyeken a mi együtt­működésünk — véleményünk sze­rint — igen gyümölcsöző lesz, meg fog felelni népeink érdekei­nek”. De Gaulle tábornok látogatása „új oldalt nyit a szovjet—fran­cia kapcsolatok történetében”. A szovjet emberek úgy üdvözölték a francia elnököt, „mint tekinté­lyes és reálisan gondolkodó ál­lamférfit, aki híve a béke és a nemzetközi biztonság szavatolá­sának”. Alekszej Koszigin végül Leo­nyid Brezsnyev, Nyikolaj Pod­gornij és a maga nevében kö­szönetet mondott Charles de Gaulle-nak a franciaországi meg­hívásért, ami „lehetővé teszi majd a Moszkvában megkezdett gyümölcsöző, munka folytatását”. De Gaulle tábornok beszédé­ben hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunióban mindenütt baráti meg­nyilvánulásokat tapasztalt. Láto­gatása nemcsak a két országban keltett nagy figyelmet, és ez „nem kis fontosságú dolog”. „Hisszük — jelentette ki De Gaulle elnök —, hogy a hideg­háború időszakának véget kell érnie, hogy ingatag, megtévesztő és terméketlen az az egyensúly, amelyet — úgy tűnik — a hi­degháború időszaka tart fenn a világon.” A látogatás nemcsak ragyogó megnyilvánulása a francia—szov­jet barátságnak, hanem a kapcso­latok megszilárdulását is tanúsít­ja, és megnyitja az együttműkö­dés új útját. „Ezért kötöttünk fontos egyezményeket.” — A közös nyilatkozat megál­lapítja, hogy közös célok felé akarunk haladni. E célok: az eny­hülés, az egyetértés, a biztonság és egy gyönyörű napon egész Európa — egyik végétől a mási­kig — egyesülése, valamint az egyensúly, a haladás és az egész világ békéje. (MTI) Katonai hatalomátvételi kísérlet Irakban A kormány a helyzet ura A MEN­­ közép-keleti hírügy­nökség jelentette, hogy csütörtök délután a bagdadi rádió megsza­kította adását. Közölte, hogy le­zárták a moszuli és a habaniai repülőteret. „Forradalmi tanács” alakult, amely elítélte a Bazzaz­­kormányzatot és felszólította Aref elnököt, hogy a vérontás elkerü­lése érdekében ne fejtsen ki el­lenállást. Kijárási tilalmat jelen­tett be és a rádión keresztül a 4. zászlóalj parancsnoka minden katonai egységet felszólított, hogy térjen vissza körleteibe, és csak a „forradalmi tanácstól” fogadjon el parancsokat. A rádió ezután rendszertelen időközökben és hullámhosszát többször változtatva további köz­leményeket ismertetett. Ezeket a „forradalmi tanácson” kívül Ab­­dul Razak volt miniszterelnök is aláírta. A bagdadi rádió ezután a szo­kásos hullámhosszakon Aref el­nök közleményét idézte. Az Aref nevében elhangzott közlemény szerint „gyűlölködő kalandorok egy csoportja” kísérletet tett kor­mányának megdöntésére, ez azonban nem sikerül, és a hozzá hű egységek „helyreállították a rendet az ország egész területén”. „Az összeesküvés több részvevő­jét letartóztatták”. A Reuter úgy értesült, hogy a délután folyamán egy harci repü­lőgép intézett két támadást az el­nöki rezidencia ellen. Néhány laktanyaépület is lángol. A hida­kat lezárták, a rádió épületét tan­kok őrzik. A bagdadi rádió a késő esti órákban a Bazzaz-kormányt és Aref elnököt támogató nyilatko­zatok özönét kezdte ismertetni. Támogatásáról biztosította Arefet és kormányát a légierő főparancs­noka, az elnöki őrség, a Bagdad­ban állomásozó katonai alakula­tok parancsnokai és a hadosztály­­parancsnokok. Az országban a helyzet nyu­godt. A bagdadi rádióra hivat­kozó jelentések arról számolnak be, hogy a lázadás tíz vezetőjét kézrekerítették és rajtuk kívül hat pilótát is. A szíriai határ kö­zelében levő moszuli repülőtéren is leverték a felkelést az Aref elnökhöz hű egységek. (MTI) Perón és a perónisták támogatják Ongania tábornokot Ongania tábornok, a katonai hatalomátvétellel uralomra jutott új argentin elnök szerdán kine­vezte kormányának első tagját, a gazdasági minisztert Jorge Nestor Salimey bankár és gyáros személyében. A kormány másik négy tagját később jelölik ki. Az Argentin Általános Szak­­szervezeti Szövetség (CGT) akció­­programot javasolt csütörtökön az új argentin kormánynak. Az akcióprogramot a szakszervezeti szövetség közleménye tartalmazza. A javaslat formájába csoma­golt kívánságlista követeli, hogy az új argentin kormány tartsa tiszteletben a munkatörvény­hozást és hatálytalanítsa azokat a rendeleteket, amelyek érvény­telenítették a munkások számára kedvező törvényeket. A szakszer­vezeti szövetség teljes foglalkoz­tatottságot és béremelést kíván, s ennek érdekében szükségesnek tartja az ipar fejlesztését, a Vi­dék villamosítását és az argentin áruk védelmét a nemzetközi pia­cokon. A madridi száműzetésben élő Perón volt argentin elnök nyilat­kozott a Primera Plana című Buenos Aires-i folyóiratnak. A nyilatkozat kedden hangzott el és a lap csütörtökön különkiadás­ban közölte. Perón kijelenti: az államcsíny „az utolsó lehetősége volt Argen­tínának arra, hogy elkerülje a polgárháborút”. A volt elnök nyi­latkozatában élesen támadta Ar­­turo Ill­át. (AFP) Teljes az együttműködés a brazzaville-i kormány és a hadsereg között A TASZSZ brazzaville-i tudó­sítója szerint Thomas Ebadelt százados, a kongói hadseregnek a hétfői zavargások után kinevezett parancsnoka szerdán rádióbeszé­det mondott, amelyben hangoz­tatta, hogy a hadsereg nem törek­szik a politikai hatalom megszer­zésére. A hadsereg egyetért a Nemzeti Forradalmi Mozgalom párttal és Kongó jelenlegi kor­mányával. Noumatalay miniszterelnök, a Nemzeti Forradalmi Mozgalom első titkára szerdán újabb beszé­det intézett Kongó népéhez, és hangoztatta, hogy „teljes az együttműködés” a Nemzeti For­radalmi Mozgalom, a kormány és a kongói hadsereg parancsnoksá­ga között. Közölte, hogy a lázadó katonák által letartóztatott né­hány személyt szabadon enged­ték. Közöttük van Bindi, a biz­tonsági szolgálat vezetője is. A miniszterelnök elítélte egyes csoportok június 27-i magatartá­sát, megállapítva, hogy a rend­zavarásnak törzsi okai voltak. Be­jelentette, hogy fogadta a mbosi törzs főnökeinek küldöttségét. A törzsfőnökök sajnálkozásukat fe­jezték ki a zavargások miatt (MTI) . Az arab államfők képviselőinek záróülése Az arab államfők személyes képviselői szerdán befejezték kairói tanácskozásukat. Az ülésen Tunézia képviselőjén kívül vala­mennyi arab ország államfőjének küldötte részt vett. Elhatározták, hogy szeptember 2-án Algírban találkoznak ismét, amennyiben sor kerül a negyedik arab csúcs­­értekezletre. Megvitatták az izraeli amerikai fegyverszállítások kérdését. Kife­jezték nyugtalanságukat az ag­resszió veszélyének növekedése miatt. Az arab országok és Nyu­­gat-Németország viszonyát ille­tően úgy döntöttek, hogy ezen a viszonyon addig nem változtat­nak, amíg Bonn nem módosítja Tel Aviv támogatására irányuló politikáját. Az ülés során drámai összecsa­pás zajlott le Sukeiri, a Paleszti­nai Felszabadítási Szervezet elnö­ke és Husszein jordán király kép­viselője között. A palesztinai szer­vezet és a jordán király szakítása megdöbbentette az államfők kép­viselőit, akik felszólították Jor­dániát, tartsa tiszteletben a PFSZ támogatásáról szóló csúcsértekez­­leti határozatokat. Lukeiri kilenc dokumentumot terjesztett elő a Hasemita-dinasz­­tia árulásának bizonyítására. A dokumentumok Izrael és a jor­dán királyi család titkos kapcso­latairól szólnak. (MTI) tiszt Török-amerikai szerződések felülvizsgálata A Yent Tanin című ankarai lap jelenti, hogy a török külügymi­nisztériumban tárgyalások kez­dődtek a Törökország és az Egye­sült Államok között korábban kötött ötvenöt kétoldalú egyez­mény felülvizsgálásáról. A török­ hadsereg vezetői követelik e szer­ződések azon pontjainak megvál­toztatását, amelyeket összeegyez­tethetetlennek ítélnek az ország szuverenitásával. Így napirendre kerül a Törökországban levő ame­rikai támaszpontok ellenőrzése, továbbá az e támaszpontokról felszálló repülőgépek repülési ter­vének a helyi hatóságokkal való ismertetése és más kérdések.

Next