Népszabadság, 1966. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-01 / 154. szám

1988. július 1. péntek NÉPSZABADSAG Világszerte tiltakoznak az újabb amerikai háborús lépések ellen (Folytatás az 1. oldalról.) kormánya és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front ál­tal javasolt programok alapján lehet megoldani. A Szovjetunió mindenfajta se­gítséget , politikai, gazdasági se­gítséget és védelmi eszközök szál­lításával nyújtott segítséget — megad a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak az imperialista támadás ellen vívott harcához. A szovjet nép támogatta és támogat­ni fogja Dél-Vietnam népének a nemzeti függetlenségért, a de­mokráciáért, a békéért és az or­szág egyesítéséért, vívott szabad­ságharcát. Ez a támogatás olyan méretű lesz, amilyenre csak szük­ség van, hogy segítsük a vietnami népet igaz ügyének megvédésé­ben. A Hanoi és Haiphong térsége ellen intézett bűnös bombatáma­dások azt tanúsítják, hogy az Egyesült Államok még jobban ki­terjeszti rablóháborúját a vietna­mi nép ellen, még jobban kiélezi a helyzetet Vietnam térségében és nemzetközi méretekben egyaránt. Egyetlen állam sem nézheti ezt közömbösen, bármilyen távoli le­gyen is Vietnamtól, egyetlen kor­mány sem lehet közömbös, ha nem csupán látszatra, hanem va­lóban is szívén viseli a béke sor­sát. PRAGA A csehszlovák nemzetgyűlés csütörtöki ülésszaka külön nyi­latkozatban bélyegezte meg a barbár cselekedetet. A csehszlo­vák nemzetgyűlés teljes mérték­ben támogatja a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kormá­nyának és a DNFF-nek a vietna­mi kérdés megoldására irányuló ismert álláspontját és hangsú­lyozza: a vietnami nép elidege­níthetetlen joga, hogy külföldi beavatkozás nélkül oldja meg sa­ját ügyeit. PÁRIZS A francia békemozgalom, a Francia Kommunista Párt és az egyetemisták szövetségének felhí­vására csütörtök délután a pári­zsiak ezrei érkeztek a Concorde térre, az amerikai nagykövetség elé, hogy kifejezzék mélységes haragjukat az amerikai terror­­bombázások újabb kiterjesztése miatt, amely mind súlyosabb ve­szélyt jelent a világ békéjére. A távolabbi külvárosokból kü­­­­lönbuszokon és metrón, a közeli kerületekből gyalog érkező tün­tető tömeg „Véget vetni a terror­­­­bombázásoknak!”, „Amerikaiak, takarodjatok haza!”, „Gyilkos Johnson!” jelszavakat kiáltva vonult fel a többszörös rendőr­­kordonnal védett amerikai nagy­­követség elé. LONDON Csütörtökön 40 perces vihar volt a brit parlamentben: száz munkáspárti és liberális képvise­lő követelte, hogy a jövő héten tartsanak külpolitikai vitát, mert a­­vietnami háború minden eddi­ginél veszedelmesebb fordulatot vett. A ház elnöke azonban ma­kacsul ellenállt és kijelentette, hogy csak Wilson amerikai útja előtt esedékes a külpolitikai vita. Végül Heath, a konzervatív el­lenzék vezére kérte, hogy külön pártközi megbeszélésen tisztáz­zák a vita időpontját, és ezt a munkáspárti házelnök elfogad­ta. Wilson miniszterelnök el akar­ja kerülni a vitát- mert pártjá­ban még soha olyan elkeseredett ellenzéssel, vádaskodással nem találkozott politikájával szem­ben, mint most. Miután a tenge­részsztrájkkal kapcsolatos maga­tartásával felingerelte a munkás­párti baloldal egy részét, párt­jának képviselői most még na­gyobb számban fordultak szem­be vele, mert kiderült, hogy na­pokkal előbb tudott a Hanoi és Haiphong ellen szerdán végre­hajtott támadásról, de titokban tartotta. Ezt több képviselő cin­kosságnak minősíti. DELHI Indira Gandhi indiai miniszter­­elnök aggodalmát nyilvánította Hanoi és Haiphong bombázása miatt. Kijelentette, hogy a had­műveletek kiterjesztése nagy ve­szélyt rejt magában. — Többször is felléptünk Észak- Vietnam bombázása ellen — mon­dotta —, reméljük, hogy haladék­talanul beszüntetik ezeket a bombázásokat. Abban is remény­kedünk, hogy a vietnami háború hamarosan véget ér, és Vietnam népe lehetőséget kap, hogy külső beavatkozás nélkül, maga dönt­sön jövőjéről. (MTI) Murphy Neal Jones, a VDR fölött lelőtt amerikai kalózpilóta a szerdai sajtóértekezleten. (MTI külföldi képszolgálat.) Új szellem a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben A Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet (ILO) Genfben befeje­ződött háromhetes közgyűlésén több figyelemre méltó demokra­tikus irányú változás történt, amely utal arra, hogy az ENSZ- nek ebben a szervezetében is kezd tükröződni a nemzetközi élet vál­tozása. A szervezet munkájában 114 ország vesz részt, s minden or­szágot három küldöttség képvisel: a kormány, a munkaadó és a munkások képviseletében a leg­nagyobb szakszervezetek küldöt­tei. Két közgyűlés között a mun­kát a kormányzótanács vezeti. A hármas tagozódás ennek összeté­telében is jelentkezik. Helyet fog­lalnak benne 24 kormány megbí­zottai (ebből a tíz, iparilag leg­fejlettebb ország állandó tag) és a munkáltatók, valamint a szak­­szervezetek 12—12 küldöttei. A nemzetközi szakszervezeti egység megbomlása (1948) után a szervezett munkásoknak mind­össze 25 százalékát képviselő, úgynevezett Szabad Szakszerve­zetek Nemzetközi Szövetsége mo­nopolhelyzetet töltött be a kor­mányzótanácsban, s ezt a pozíciót megpróbálta felhasználni a szo­cialista országok diszkriminálá­sára. A legnagyobb olasz és fran­cia demokratikus szakszervezetek képviselői is csupán tanácsadók­ként vehettek részt az ILO mun­kájában. A mostani ülésszakon az erő­viszonyok megváltozásához hoz­zájárult az, hogy a nemzetközi szervezet munkájába bekapcso­lódtak a függetlenné vált afrikai és ázsiai országok. Az első siker az ülésszak elnökének megválasz­tásakor született. A lengyel kor­mány képviselőjének személyé­­ben, a szervezet történetében elő­ször nyerte el szocialista ország ezt a posztot. A szavazásnál az ázsiai és az afrikai küldöttek sza­vazatainak volt döntő szerepe. A titkos és demokratikus sza­vazás után, az amerikai AFL— CIO szakszervezet küldöttsége, tiltakozásul a döntés ellen, el­hagyta az üléstermet. Ez a visel­kedés — amelyet sem az amerikai kormány, sem a munkáltatók képviselői nem követtek — nagy vihart váltott ki az amerikai szakszervezeti berkekben is. George Meanyt, az AFLACIO el­nökét hevesen támadta Reuther szakszervezeti vezető, mondván, hogy a bojkott sem nem demok­ratikus, sem nem bölcs, és szem­ben áll a szakszervezeti szövetség politikájával, mert akadályozza annak nemzetközi kapcsolatait. A konzervatív erők újabb ve­reségét jelentette, hogy a szovjet szakszervezeteket, továbbá a munkástagozat képviselői között a magyar delegátust is beválasz­tották a kormányzótanácsba. Ér­deklődésre talált a közgyűlésen a magyar kormánynak az az előter­jesztése, hogyan segíthetné a szer­vezet az iparfejlődést. Az EAK és India csatlakozásával ebből közös határozati javaslat lett, és a nem­zetközi szervezet jövőre megvi­tatja az e témakörben beérkező új javaslatokat. Az ülésszak eredményei arról tanúskodnak: az erőviszonyok kedvezőbbé váltak a szervezetben a demokratikus és haladó erők számára, amelyek azon munkál­kodnak, hogy javítsák a munkás­­osztály helyzetét, segítsék a fej­lődő országok munkásosztálya szervezetének létrehozását és megerősítését. M. S. KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK néhány Sorion Sztrájkba lépett csütörtökön az An­tan­a olasz légitársaság nem repülő személyzete, sok járatot leállítottak. (Reuter) U Thant ENSZ-főtitkár szer­dán tíznapos európai körútra in­dult. Útjának első állomása Olaszország, ahonnan Svájcba, majd Izlandra látogat. (MTI) Kétnapos pakisztáni látogatás után Csou En-laj miniszterelnök hazautazott Pekingbe. (AP) Gizenga, a kongói nép szabad­ságharcának egyik legismertebb vezetője, Lumumba harcostársa, aki megszökött Kongóból, Brazza­­ville-en keresztül az EAK fővá­rosába érkezett. Itt megkísérli a kongói szabadságharcosok­ között támadt ellentétek eloszlatását, és a hazafiak egységfrontjának meg­teremtését. (MTI) Párizsban csütörtökön közölték, hogy a csendes-óceáni kísérleti terepen már az éjszaka folyamán sor kerülhet az atombomba fel­­robbantására. A kísérlet előké­születei befejeződtek, a végre­hajtás időpontja csak a légköri viszonyoktól függ. (MTI) Balaguer-ellenes tüntetés volt csütörtökön a dominikai főváros­ban. A kivezényelt rendőrség a fegyvertelen tömegre tüzet nyi­tott, és legalább hét embert meg­sebesített. (MTI) A Kardelj vezette jugoszláv parlamenti küldöttség csütörtö­kön hazautazott Varsóból. Bú­csúztatására a repülőtéren meg­jelent Wycech­­a szejm elnöke. (MTI) Ú Ú­jabb kihívás a békeszerető népek ellen Hanoi és Haiphong terror bombázásáról nyilatkozott a VDK budapesti nagykövete Hoang Luong, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság buda­pesti nagykövete csütörtök dél­után sajtókonferencián nyilatko­zott Hanoi és Haiphong terror­­borotoázásáról. Elmondta, hogy az amerikaiak kudarcot vallottak az úgynevezett száraz időszakra idő­zített offenzívájukkal. Pedig ma már több mint 250 000 amerikai katona és a csatlós országokból mintegy 30 000 zsoldos harcol a körülbelül 400 000-es létszámú dél-vietnami bábhadsereg olda­lán, nem is beszélve a 7. flotta egységeiről. A dél-vietnami fel­szabadító erők az ellenállási há­ború legnagyobb győzelmét arat­ták a fenti időszakban történt amerikai támadások megsemmi­sítésével.­­ Meggyengültek az amerikai imperialisták politikai állásai is. Az a tömegmozgalom, amely Dél- Vietnamban kibontakozott, mély és kilátástalan válságba juttatta az amerikai imperialistákat és ki­szolgálóikat, a Thieus Ky-klik­­ket. Kiutat keresve ebből a fonák­­ helyzetből, az amerikai imperia­listák újabb súlyos lépést tettek eszkalációjuk során június 29-én,­­ amikor légierővel Hanoi és­ Haiphong külvárosai ellen intéz­­­tek bombatámadásokat. Ez a­ bombázás újabb kihívást jelent a­­ világ békeszerető népei ellen, is-­­­mételten azt bizonyítja, hogy a­­ Johnson elnök által egyre-másra­ ismételt békeszólamok csak ha­­­zugságok, amelyekkel leplezni próbálják a háború kiterjesztésé­re irányuló törekvésüket. — Légvédelmünk a mostani tá­madásnál is keményen válaszolt az USA légi kalózainak, amit a lelőtt amerikai repülőgépek és foglyul ejtett pilóták is tanúsít­hatnak. Bizonyos — folytatta Hoang Luong —, hogy az amerikai im­perializmus agresszív háborúja vereséget szenved, szerdai kalan­dorgaztettük pedig a szocialista országok és az egész világ népei­nek újabb felháborodott tiltako­zását váltja ki. Tudjuk, hogy a testvéri magyar nép, amely ed­dig is messzemenő szolidaritást tanúsított irántunk, most is mel­lettünk áll harcunkban. Ezért a harcos szolidaritásért, s mind­azért, amit a magyar dolgozók Vietnamért eddig tettek és tesz­nek a jövőben, ezúton is köszö­netet mondok. A továbbiakban a nagykövet hangoztatta: a VDK pártját és kormányát nem érte váratlanul a Hanoi és Haiphong elleni bomba­támadás. Hiába áltatják magu­kat az amerikai kalózok azzal, hogy észak-vietnami célpontok bombázásával akár némiképp is javíthatnak helyzetükön Dél- Vietnamban, semmiképpen sem hátrálunk meg. Igaz ügyünkbe és a győzelembe vetett hitünket mindinkább megerősítik azok az értesülések, hogy úgyszólván a világ minden pontján újabb fel­­háborodási hullámokat korbácsol­nak az amerikaiak gaztettei, s nő a vietnami nép iránti szolidaritás — fejezte be nyilatkozatát Hoang Luong. M Mélységes Solha bornil­ és ors­­ágsserte Az amerikai légierő legújabb terrorbombázásai, amelyekkel a Vietnami Demokratikus Köztár­saság fővárosát, Hanoit, valamint legnagyobb tengeri kikötőjét, Haiphongot­­sújtották, hazánkban is nagy felháborodást váltott ki. Az Országos Béketanács elnöksé­ge az USA budapesti követségé­nek ügyvivőjéhez küldött tiltako­zó táviratában a következőket ír­ja: „ A békeszerető magyar nép aggodalommal és felháborodással értesült Hanoi és Haiphong elő­városainak bombázásáról. A bombatámadások kiterjesztése Ázsiában és az egész világon a legközvetlenebb háborús veszélyt idézheti fel. A magyar nép oszto­zik a békét védelmező világ­közvélemény felháborodásában, és tiltakozik a durva agresszió el­len. Követeljük, hogy az Egye­sült Államok haladéktalanul szüntesse be a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság bombázását és — a genfi egyezmények alap­ján — járuljon hozzá a béke helyreállításához, a vietnami nép önrendelkezési jogának tisztelet­ben tartásához. Ugyancsak táviratban fordult a Béketanács elnöksége a demok­ratikus Vietnam béketanácsához, s tolmácsolta a magyar nép aggodalmát és felháborodását Hanoi és Haiphong bombázása miatt. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkársága a Vietnami Hazafias Arcvonal­hoz küldött táviratot Hanoiba. Ebben egyebek közt a következő­ket írják: — A terrortámadások napnál világosabban bizonyítják az amerikai politikusok igazi szándékait, és szétzúzzák az USA egyes vezetőinek képmutató bé­keszólamai iránt táplált illúzió­kat. Átérezzük az újabb megpró­báltatások nehézségeit, de meg­győződésünk, hogy a hős vietna­mi nép elszántságát a barbár bombázások sem törik meg. A fiatalok százezreiben — akik a legutóbbi hónapokban a KISZ Vádoljuk az imperializmust! po­litikai akció keretében tettek hi­tet a vietnami nép mellett — izzó felháborodást váltott ki az impe­rialista gyilkosok újabb gaztette. A Vietnami Őrségek országos ak­cióbizottsága azonnal röplapot adott ki, amelyeket a vietnami őrségre kész, riadóztatott fiatalok ezrei terjesztettek csütörtökön. Az ország megyéiből egymás után érkeznek a jelentések a fia­talok hangulatáról. Vas megyé­ben, a vezetőképző táborokban tiltakozó gyűléseket tartottak. A Szombathelyi Cipőgyárban 600 fiatal és idősebb dolgozó bélye­gezte meg az újabb gaztettet. A fiatalok plakátokat ragasztanak ki a megye községeiben, városai­ban, így juttatják kifejezésre ál­lásfoglalásukat. Tolna megyében 16 röpgyűlést tartottak tegnap és tartanak ma a fiatalok táborok­ban, gépállomásokon, üzemekben. Pécsről azt jelentik, hogy a hő­erőműben minden műszak tilta­kozó gyűléssel kezdődött. Szolnok megyében Kisújszálláson, Mező­túron, Túrkevén, Cserkeszöllőn voltak tiltakozó gyűlések. Bács megyében 40 tiltakozó táviratot fogadtak el és adtak fel a fiata­lok a budapesti amerikai követ­ségnek címezve. Debrecenben is tiltakozó gyűlések zajlottak le. Elutazott az SZKP moszkvai városi bizottságának küldöttsége A Magyar Szocialista Munkás­párt Budapesti Bizottságának meghívására június 22 és 30 kö­zött baráti látogatást tett hazánk­ban a Szovjetunió Kommunista Pártja moszkvai városi bizott­ságának küldöttsége, amelyet N. G. Jegoricsev, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára­ vezetett. Az öttagú­ küldöttség­i megbeszéléseket­­folytatott a párt-, s állami és üzemi vezetőkkel, ta­nulmányozta az MSZMP tapasz­talatait, s megtekintett több bu­dapesti ipari üzemet és más lé­tesítményt. A küldöttség csütörtökön eluta­zott hazánkból. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Németh Károly, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára búcsúz­tatta. Jelen volt F. J. Tyitov bu­dapesti szovjet nagykövet.

Next