Népszabadság, 1966. december (24. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-01 / 283. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT IX. KONGRESSZUSÁNAK TANÁCSKOZÁSAI A kedd délutáni ülés A kongresszus kedd délutáni ülésének első felszólalója Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára volt. (Beszédét tegnapi számunkban közöltük.) Nagy tapssal fogadott felszólalása után, a délutáni vita első részvevője dr. Rapcsák András, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rektora volt,rendezések is többségükben a szocialista országokból, elsősorban a Szovjetunióból érkeztek. A kongresszus küldötteinél levő határozati javaslatban olvasható, hogy a népgazdaság feladata: 1970-ben energiafelhasználásunkban jelentős mértékben kell növelni a kőolaj és a földgáz arányát. Terveink előírják azt is, hogy a hárommillió tonnás feldolgozókombinátot évi hatmillió tonnára bővítsük. Ez azt jelenti, hogy mintegy nyolcmilliárd forint költséggel 26 korszerű termelőberendezést hozunk létre, egyidejűleg új profilokat alakítunk ki, amelyek a vegyiparnak, a műanyagiparnak alapanyagot állítanak elő. A létesítmény több mint 3000 dolgozónak ad munkalehetőséget. A következő felszólaló Lois Simon, a budapesti VII/1. körzeti pártszervezet titkára volt. ir. dapzsák ándás, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rektora Az egyetemi nevelőmunka fő célja: kommunista szakemberek képzése A felszólaló bevezetőben megállapította, hogy a VIII. pártkongresszus határozata a származási kategorizálás eltörléséről a debreceni egyetemen is helyesnek bizonyult. A fizikai dolgozók gyermekeinek arányszáma a határozat végrehajtása után is jóval meghaladta a 40 százalékot. Az utóbbi időben azonban arányszámuk néhány területen visszaesett. A felvételi rendszer idei finomítása javított a helyzeten, mert a felvételi bizottságok most már nemcsak a tételes tudást vizsgálták, hanem figyelembe vették a rátermettséget és a magatartást is — mondotta Rapcsák elvtárs —, majd hangsúlyozta, hogy az egyetemi oktatók igazi munkája tulajdonképpen a felvétel után kezdődik. Lehetővé kell tenniük, hogy a hátrányos helyzetben levő hallgatók pótolják elmaradásukat. Az oktatóknak ezért fejleszteniük kell oktatási és nevelési módszereiket. A felszólaló beszélt a hallgatók túlterheléséről, s ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: ennek csökkentése elergedhetetlenül szükséges ahhoz is, hogy minél szélesebb körben fejlesszük ki a hallgatók önálló munkáját. Ezután az egyetemi nevelőmunka problémáival foglalkozott. — Határozott meggyőződésünk, hogy mindenki, aki az ifjúsággal foglalkozik, nevel. Nekünk úgy kell nevelnünk hallgatóinkat, hogy az egyetemet elvégezvén, kommunista szakemberekké váljanak — mondotta. — Ezért arra van szükség, hogy egyetemi, főiskolai tanulmányaik alatt állandóan olyan hatások érjék a fiatalokat, amelyek alkalmasak e cél elérésére. Elmondotta, hogy a nyári és őszi társadalmi munkákban a hallgatók kiemelkedő eredményeket értek el. Azért a vietnamiaknak akcióban a debreceni fiataloknak majdnem egynegyede vett részt. Az egyetemi hallgatók nevelésében elért eredményekben jelentős részük van az egyetemi KISZ-szervezeteknek és az egyetemi kommunistáknak, a pártszervezeteknek. Rapcsák András elvtárs ezután a tudományos kutatómunka problémáiról beszélt. — Egyetemi oktatóink csak úgy tudnak korszerű oktató-, nevelőmunkát végezni — mondotta —, ha aktívan bekapcsolódnak a tudományos eredmények továbbfejlesztésébe. A felszólaló ismertette azokat a kezdeményezéseket, amelyekkel a debreceni egyetemen biztosítani kívánják az oktatók aktív bekapcsolódását a tudományos kutatómunkába. Ezután dr. Simon Pál, a százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat igazgatója emelkedett szólásra. r. Simon Pál, a Dunai Kőolajipari Vállalat igazgatója Százhalombatta felépítésében nagy szerepe van a KGST-nek Simon elvtárs felszólalásában tájékoztatást adott arról a hatalmas munkáról, amely immár öt éve folyik Százhalombattán. Ebnnek kapcsán elmondta, hogy a VIII. kongresszus idején vállalatuk 114 dolgozója Budapest néhány üzlet- és pincehelyiségében dolgozott, s a nagy kombinát területén, a fővárostól 30 kilométerre még csak az első kapavágásokat tették az építők és a szerelők. Mit a IX. kongresszus napjaiban, több mint ezer ember dolgozik Százhalombattán, s olyan berendezéseket üzemeltetnek, amelyek először épültek hazánkban a legkorszerűbb technológiai elvek szerint. A kétmilliárd forintos beruházásból elkészült az első termelőberendezés, az évi egymillió tonna kőolajat feldolgozó atmoszferikus és vákuumberendezés, amely tavaly május óta dolgozik minden zavar nélkül, s az eddigi termelési értéke már meghaladja a másfél milliárd forintot. Az ezen a berendezésen dolgozó fiatalok kongresszusi felajánlásként vállalták a kapacitás 20 százalékos növelését, s ezt már teljesítették is. Egyidejűleg azt is vállalták, hogy terven felül 80 000 tonna kőolajat dolgoznak fel. A felszólaló elmondta, hogy a kétmilliárd forintból elkészült a kombinát második termelőberendezése is, egy 250 000 tonnás kapacitású propános bitumenmentesítő üzem, s most indítják majd meg a harmadik termelőegységet. Simon elvtárs rámutatott, hogy ennek a hatalmas kombinátnak a felépítését a szocialista országok közötti együttműködés, a KGST tette lehetővé, mert nemcsak a nyersanyagot kapjuk a Barátság kőolaj-távvezetéken át a Szovjetunióból, hanem a különböző be- 1Lois Simon, körzeti párttitkár, Budapest A lakosság bizalommal fordul hozzánk . A budapesti VII/1. alapszervezet 199 tagjának forró üdvözletét tolmácsolom. Igaz, hogy nyugdíjas vasmunkás vagyok, de úgy érzem, aktív pártmunkás. Alapszervezetünk tagsága idős elvtársakból tevődik össze, 60 százalékuk 70 éven felüli. A párthoz való hűségük, aktivitásuk, tettrekészségük azonban töretlen. Ilyenek, hogy csak néhányat említsek, a 94 éves Solymosi elvtárs, a 80 éves Gruber Mór, a Tanácsköztársaság pénzügyi biztosa, vagy az örökmozgó Sili Mariska és a szintén idős Bibék elvtárs, akik hajlott koruk ellenére fáradhatatlanok a pártfeladatok végrehajtásában — mondotta felszólalása bevezető részében, majd ismertette, milyen fontos feladatokat old meg körzeti pártszervezetük. Területük 20 tanácstagi körzetre oszlik, s pontosan 143 házat, 16 000 lakost ölel fel. Gondjaikkal, panaszaikkal valamenynyien nagy bizalommal fordulnak a VII/1-es körzeti pártszervezethez, amelynek tagjai minden igazságos ügyben segítenek is nekik. Ezután elmondotta, hogy a körzeti pártszervezet egyik legfontosabb munkája a lakosság tudatának formálása, a politikai nevelőmunka. Ezt nehezíti sok olyan hiányosság, amin segíteni lehetne. Példaként említette, hogy a Dózsa György út 70. számú ház felújítása után jöttek rá, hogy egy további emelet még födémcserére szorul, s emiatt egy évvel meghosszabbodott az épület, lakóinak kálváriája. A lakosságot sokszor bosszúság éri az üzletekben és a piacokon. Gyakran tapasztalnak súlycsonkítást a hentesáruknál, vagy előfordul, hogy olcsóbb minőségű húst magasabb áron próbál eladni a hentes. Sok bosszúságot okoznak, különösen a kispénzű embereknek a 20, 30 és 40 filléres nagyvonalú felkerekítések is — mondotta. A következőkben a közétkeztetés hibáit bírálta. Elmondta, hogy az egy évvel ezelőtt még kifogástalan közétkeztetés az utóbbi időben minőségileg és mennyiségileg is erősen leromlott. Mivel a közétkeztetés és a menürendszer egyre nagyobb tért hódít, és elsősorban kis jövedelmű embereket, köztük nagy számban nyugdíjasokat érint, ezért kérte, hogy a helyzeteit kellő súllyal vizsgálják felül és a bajokat orvosolják. A nyugdíjba kerülő párttagok politikai tevékenységének színhelye a lakóterület. Előbbutóbb mindnyájan itt kötünk ki — mondatta Lois elvtárs derültség közepette. — A tapasztalat ,azt mutatta, hogy az üzemek és a hivatalok pártszervezetei nem fordítanak kellő gondot a munkából távozó elvtársak politikai eligazítására. Javaslom, adják nekik útravalóul azt a megbízást, hogy amikor a termelőmunkából kiválnak és több idejük marad a párt szolgálatára, akkor aktívan vegyenek részt új alapszervezetük, a területi pártszervezet életében, munkájában. A területi alapszervezetek kommunista kollektívái szeretettel, új családtagként várják a munkából leszerelő „fiatal” körzeti párttagokat. Ezután Csikós Istvánné, a Kazincbarcikai Városi Tanács vb-elnöke szólalt fel. Csikós Iszttírnő, a Kazincbarcikai Városi Tanács vb-elnöke A jó tömegkapcsolat meghozza gyümölcsét Felszólalása elején a kazincbarcikai építők és a termelőüzemek sikereiről, valamint a harmadik ötéves tervnek a városra vonatkozó beruházásairól beszélt. Elmondotta, hogy a kazincbarcikai nehézipari üzemekben hiány van férfimunkaerőben, de a nők foglalkoztatottsága nem teljes. E gondokon többek között úgy kívántak segíteni, hogy a jövő évben bedolgozói rendszerrel kézműipari vállalatot szerveznek Kazincbarcikán. Elmondotta, hogy a VIII. kongresszus óta eltelt időben a lakosság körében végzett munka eredményeképpen Kazincbarcikán is tovább szélesedett a szocialista demokrácia. A tanácstagok aktivitása fokozódott Fontos feladatuknak tekintik, hogy a lakosság minél nagyobb tömegeit vonják be az államhatalmi, államigazgatási tevékenység gyakorlásába. Kazincbarcikán csaknem 1200 párttag segíti és ellenőrzi a tanácsi szervek munkáját Ebben az esztendőben 920 olyan javaslatot kaptak a város lakosságától, amit hasznosítani tudnak. A városfejlesztés távlati tervét is mintegy háromezren vitatták meg. A városban 3200 részvevővel 87 lakóbizottság dolgozik. Mindez mutatja a lakosság fokozódó érdeklődését a város közügyei iránt. Ezt mutatja az is, hogy az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke négy esztendő alatt 5,70 forintról 100 forintra emelkedett. A társadalmi munkában élenjártak a munkásosztály legöntudatosabbjai, a szocialista brigádok, a KISZ-fiatalok és a tanácstagok. Ez is bizonyítja, hogy a jó tömegkapcsolat minden vonatkozásban meghozza a maga gyümölcsét. Ugyanakkor példázza az üzemek és a város jó kapcsolatát is. A tanácsi tevékenységben is az volna a helyes — hangsúlyozta —, ha a helyi kérdésekben ott döntenének, ahol erre leginkább illetékesek, ahol elsődlegesen felelősek a lakosság igényeinek kielégítéséért. A lakosság ugyanis elsősorban nem a felettes szerveket, hanem a megválasztott tanácstagokat és a tanács végrehajtó bizottságát teszi felelőssé. Csikós Istvánné hangsúlyozta, hogy az állami és tanácsapparátusban dolgozó kommunisták elsősorban pártmunkások, hiszen a párt nevelte és állította őket posztjukra. Elmondotta, hogy a város dolgozói 50 millió forint értékű munkát ajánlottak fel a párt IX. kongresszusának tiszteletére, és bejelentette, hogy vállalásukat már teljesítették. Ezután Raszler Mihály elvtárs, a Kapuvári Járási Pártbizottság első titkára következett felszólalásra. Itasatoriihális, a Kapuvári Járási Pártbizottság első titkára Erős pártszervezet nélkül nincs szocialista falu Bevezetőben arról beszélt, hogy a Győr megyei falvak kommunistái is megértették és magukévá tették a VIII. kongresszus azon útmutatását, hogy szocialista flu nem képzelhető el erős pártszervezet nélkül. A megye mezőgazdaságának a legutóbbi négy esztendőben elért fejlődése alaposan rácáfolt a kétkedőkre, azokra, akik hajlamosak lebecsülni eredményeinket, akik sokallják a mezőgazdaságnak adott milliárdokat. A segítség realizálódott — mondotta —, s a megyében nagymértékben növekedett a szövetkezetek közös vagyona. A javuló gazdálkodást bizonyítja, hogy a második ötéves terv időszakában 30 százalékkal több kenyérgabonát vásároltak fel a megyében, mint az előző öt évben. Kétszeresére növekedett a vágósertés-, a tojás- és háromszorosára a baromfi felvásárlás. A felszólaló a falusi pártszervezetek munkájáról megállapította: most mindenekelőtt az a feladatuk, hogy a pártmunka eszközeivel és módszereivel népel(Folytatás a 3. oldalon.)-