Népszabadság, 1967. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-22 / 45. szám
1987. február 22. szerda NÉÉPSZABADSÁG Kétmilliárd forintos hitelkeret Az OTP vezetői a magánépítőtőknek nyújtandó kölcsönökről A magánlakás-építkezésekhez igényelt kölcsönökkel tavaly gyakran volt probléma. Mi okozta a nehézségeket, s mit várhatnak e tekintetben az idén az építkezők? — ezekre a kérdésekre kértünk választ az Országos Takarékpénztár vezetőitől. A magyarázat nem a hitelkeret csökkenésében található, hanem az igények rendkívül gyors, hirtelen növekedésében. Az OTP soha még olyan nagy öszszegű hitelt nem nyújtott lakásépítésre, mint éppen 1966-ban, amikor csaknem félmilliárd forinttal nagyobb kölcsöntámogatásban részesítette az igénylőket, mint egy évvel korábban. Ez az összeg mégis kevésnek bizonyult, ugyanis annak az álhírnek a hatására, hogy ez év januárjára megdrágul az építőanyag, sok ezren egyik napról a másikra határozták el magukat az építkezésre. Márpedig akik hirtelen elhatározással láttak hozzá a magánlakás-építkezésekhez, valamennyien a maximális kölcsönösszegre tartottak igényt, mert a szükséges saját megtakarításuk még nem gyűlt össze. A sok új építkezés következményeként több mint 15 ezer családi otthon kivitelezésének befejezése húzódott át erre az évre, ami érthetően leköti az 1967-re megállapított hitelkeret tekintélyes hányadát. A tavalyival azonos összegű, tehát kétmilliárd forintnyi hitelkeretből azonban nemcsak a magánlakás-építkezésekre kell a kölcsönöket biztosítani. Az ár- és belvízkár pusztítása miatt az idén is sok száz házra kell kedvezményes, százszázalékos kölcsönt nyújtani. Több mint ezer KISZ-lakás építése is megindul az idén. Ha tehát nem akarják, hogy korán elfogyjon az építésre nyújtható kölcsönösszeg, akkor inég megfontoltan kell gazdálkodnunk vele. — Mennyi a kölcsönök átlagos összege, amelyet ebben az évben az OTP nyújtani tud? — Ez az építkezés helyétől és módjától függ. A városok és az ipartelepek lakásgondja nagyobb, e helyeken inkább a többszintes lakóházak, társasházak építése előnyös, ezért az ilyen lakásokra átlag százezer forintos kölcsönt tudunk folyósítani. Tavaly az átlag ebben a kategóriában 106 900 forint volt, Budapesten 108 500 forint. Ha ezt az állagot tartani akarnánk, sok hiteligénylőt teljesen el kellene utasítani kérelmével. S ezt meg kell érteniük az építtetőknek, akiknek egy része bizonyára kevesli a kölcsön összegét. Nem azért, mintha nem tudná, hogy a százezer forintos kedvezményes hosszú lejáratú kölcsön, kétszázalékos kamattal, nagy segítség az állam részéről, hanem azért, mert a dolgozó emberektől valóban áldozatot kíván annak az összegnek a megtakarítása, amellyel a kölcsönt kiegészíthetik. Talán még nehezebb azoknak, akik falun vagy vidéki városokban kérnek kölcsöntcsaládi ház építéséhez: a Takarékpénztár ugyanis nekik átlagosan 40 ezer forint hitelt tud nyújtani. Amikor az idei hitelnyújtási lehetőségek ismeretében már 1966 végén meghatároztuk, hogy milyen kölcsönátlagok folyósíthatók 1967-ben, még csak tapasztalataink alapján számoltunk a jövőbeni építkezési törekvésekkel. Most, a januári hitelkérelmek ismeretében, már tudjuk, hogy jól számítottunk: a tavalyinál 30 százalékkal több az építkező, a hiteligénylő. Ezért egy-egy családi ház építésére az idén átlagosan kevesebb kölcsönt adhatunk, mint tavaly. A folyósítható kölcsönök teljes összege nem csökkent a tavalyihoz képest, de lényegesen több építkező között kell azt elosztani. Felvetődik sokak részéről: miért nem emelhető a hitelkeret? Nos, ennek nemcsak pénzügyi korlátai vannak. Hiába is nyújtanánk korlátlanul hitelt az építtetőknek, amikor az anyagellátás, az építési kapacitás is adott. S bár az ipar és a belkereskedelem tervei szerint építőanyagból több lesz, mint tavaly, ezért feltehetően több lakás épülhet, valamennyi igény kielégítésére még nem lesz lehetőség. Kétségtelen, hogy a magánerőből megvalósuló lakásoknál valamelyest emelkedik majd a családi megtakarítás aránya, s kevesebb lesz a hiteltartozás, mint a korábbi években. I — Kaphatnánk-e adatokat arról, hogy kik veszik igénybe az építési kölcsönöket? I — Számokkal szolgálhatunk. Például a fővárosban tavaly 4155 lakásépítési kölcsönt adott az OTP — ebben nincsenek benne a saját beruházásban épített társasházlakások. 1923 kölcsönt társasházlakásra, 1627-et családi házra, 605-öt pedig lakásleválasztásra, illetve toldaléképítésre nyújtottunk. 1710 alkalommal munkások, 550 alkalommal kétezer forintnál kisebb havi keresetű alkalmazottak, 862 esetben pedig műszakiak — művezetők, technikusok, mérnökök — kaptak hitelt. Építési kölcsönt adtunk 888, kétezer forintnál magasabb jövedelmű alkalmazottnak és 145 szabadfoglalkozású magánépíttetőnek. Országosan a kölcsönök megoszlása: munkások — 52 százalék, műszakiak — 6 százalék, alkalmazottak — 28 százalék, osztagok — 10 százalék, egyéb — 4 százalék. — Az állam által nyújtott kedvezményes hitelek tehát a fővárosban és vidéken a kölcsönt igénylő rétegek arányának megfelelően kerülnek szétosztásra, figyelembe véve azt is, hogy a tanácsi és a szövetkezeti lakások ugyancsak hozzájárulnak a szükségletek kielégítéséhez — fejezték be nyilatkozatukat az OTP illetékes vezetői. Fekete Gábor Száz éves a magyar dohányipar Húszmilliárd cigarettát szív évente a négy és fél millió dohányos Jön a Savaria és a Star — Javul a minőség Pontosan egy évszázada szívjuk az önálló magyar dohányipar termékeit: 1867-ben a kiegyezési törvény 16-os cikkelye alapján megszüntették az osztrák igazgatás alatt működő dohánylövedéket, így a dohány-egyedáruságot a magyarországi pénzügyminisztérium vette át. Az évfordulóval kapcsolatos keddi sajtótájékoztatón Balogh Ferenc vezérigazgató ismertette a magyar dohányipar fejlődését. Kezdetben sok kisüzem működött az országban, majd a századforduló után húsz nagyobb gyár termelte a különféle füstölnivalót Ezekben a gyárakban 1938-ig szinte csak kézi erővel állították elő a cigarettát és a szivart, a gépesítés csak ezután , kezdődött. A felszabadulás után tíz dohánygyár kezdte a munkát. Annak ellenére, hogy az igények évről évre nőnek, a rohamos gépesítés következtében ma már négy üzem termelése is elegendő. Néhány adat a fogyasztás alakulásáról: száz évvel ezelőtt 13 millió cigaretta és 246 millió szivar készült egy évben. Tavaly már 20,6 milliárd cigarettát gyártottak, viszont csak 41 millió szivar fogyott el. Rohamosan csökken a pipázók száma is: a pipadohány-fogyasztás már alig 5 százaléka a száz év előttinek. Hozzávetőleges számítások szerint 4,5 millió dohányos ember él az országban, s közülük nagyon sokan az egyébként jóízű magyar cigaretták minőségét reklamálják. A túlságosan laza vagy nagyon keményre töltött cigaretták igen gyakran előfordulnak még a drágább termékek között is. — Ezt, sajnos, az elöregedett gyártógépek okozzák — magyarázta az igazgató. — Az idén két új berendezést kapunk; ezek üzembe helyezése után, a nyár közepétől a drágább cigaretták kitűnő minőségben kerülnek forgalomba. A többi töltőgép kicserélésére még egy-két esztendeig várni kell. Egyébként az új gyártógépekhez tartozó automatikus ellenőrző szerkezet egyetlen roszszul töltött cigarettát sem enged a csomagológépbe. A jubileumi év újdonságairól megtudtuk, hogy a közelmúltban megjelent MD-t és a 100 évest a vártnál is többen vásárolják. Hamarosan forgalomba kerül a 100 éveshez hasonló, de olcsóbb Savaria, valamint megkezdik a műanyag zacskóba csomagolt, erősen pácolt és illatosított Star nevű pipadohány gyártását. Az évforduló alkalmából ünnepség színhelye lesz augusztusban Debrecen, ahol a hazai dohányfeldolgozás történetét bemutató kiállítás is nyílik. A dohányipar munkásmozgalmi múltjának bemutatására külön kiállítást terveznek. M. L. Megjutalmazták az NDK-gyártmányú mezőgazdasági gépek legjobb kezelőit Tavaly is meghirdették az NDK- gyártmányú gépek kezelőinek s a garanciális javítást végző üzemek dolgozóinak versenyét. Ennek értékelésére kedden, az Ifjúsági Szállóban megtartott ünnepélyen került sor. A tavalyi versenyben a gépjavító állomások közül a budapesti, a szentesi és a szigetvári bizonyult a legjobbnak, míg az Agroker-vállalatok közül a Békés megyei lett az első. A traktorosok versenyében Tóth István, a Fertődi Kertészeti Kutató Intézet dolgozója volt a győztes, mivel nagyjavítás nélkül 8160 órán át dolgozott RS—09-es gépével. Az , NDK-gyártmányú szalmabálázó kezelői közül Kontra István, a nagyszénási Dózsa Tsz dolgozója, a műtrágyaszórók kezelői közül Tóth Lajos, a Lajta-hansági Állami Gazdaság dolgozója, a permetezőgép-kezelők közül pedig Szlácik János, a Nógrádkövesdi Állami Gazdaság dolgozója került az első helyre. A verseny győzteseit Rolf Hofmann, az NDK mezőgép- és traktoripari egyesülésének vezérigazgató-helyettese üdvözölte, és értékes jutalmakat, fényképezőgépeket, órákat és más ajándéktárgyakat adott át nekik. A verseny győztesei: Csaknem hatszázmillió forint a posta fejlesztésére Folytatódik a postahivatalok gépesítése Az idei költségvetésből mintegy 360 millió forintot kap a posta, elsősorban a hírközlési hálózat fejlesztésére. Ezenkívül saját erőből 130 millió forintot fordít szolgáltatásainak korszerűsítésére, s külön 100 millió forintot költenek a légvezetékes hálózat rekonstrukciójára, összesen tehát csaknem 600 millió forint jut a posta fejlesztésére. Az idén a posta átlagos forgalmának 4,9 százalékos emelkedésére számítanak. Ezen belül a hagyományos postaszolgálat, valamint a távíróforgalom 6,6 százalékos, a helyi telefonforgalom 5,5 és a távolsági telefonbeszélgetések 9 százalékos növekedését várják. Bár nem olyan mértékben, mint az előző esztendőkben, tovább növekszik a telefonközpont-hálózat befogadóképessége. Budapesten 4000 állomással bővítik a József telefonközpontot, vidéken 2000— 5000 állomással Győr és Kaposvár telefonközpontját. Az idén Zalaegerszegen 3000 állomásos automata központot szerelnek fel, s ezzel megszüntetik az utolsó megyeszékhelyi kézi kapcsolású telefonközpontot is. Budapesten a Ferenc központ területén 2000, a Krisztina központ körzetében 1500, a Várközpontnál 500, Óbudán pedig 800 új telefonállomás felszerelésére nyílik lehetőség. Ezenkívül a többi központ is kiad összesen 5000—5200 új telefonállomást, s így a fővárosban mintegy 10 000 új előfizető lesz ebben az évben. A hírközlő hálózat fejlesztéséhez tartozik a Lágymányos telefonközpont építése. A hagyományos postaforgalom is gazdagodik. Befejeződik egyebek között a Budapest 100-as postahivatal építése, amely javítja majd a fővárosi postaszolgáltatások minőségét. Az új hivatal épületkomplexumában kap helyet egy 300 személyes munkásszálló és egy 300-as létszámú postai oktatási intézmény. Vidéken 30—35 korszerű kis postaházat építenek. Ezenkívül tovább folytatódik a postahivatalok gépesítése. Lottószelvény-hamisító került rendőrkézre Tinódi eszpresszó két alkalmazottja nyújtotta be a szelvényeket. F. Gézáné kávéfőző és B. József felszolgáló egybehangzóan kijelentették a nyomozóknak, hogy egyik törzsvendégüktől, a mindig nagy tételekben lottózó és totózó Kurilla Jánostól vették meg a nyertes lottókat. Kurilla vallomásában elmondta: tavaly ősszel lopás miatt egy év és kéthónapi szabadságvesztést kapott, de mivel az ítélet nem volt jogerős, szabadlábon maradt. Dolgozni nem akart. Egy tárgynyeremény-sorsolás után megnézte a listát és saját, szelvényeit. Mivel nem nyert, azt a számot, amelyen a legkevesebbet kellett javítani, a lista alapján meghamisította. Egy hétezer forintos tv-készülék és 10 ezer forint értékű bútor felvételére jogosító papírt gyártott; ezeket összesen hatezer forintért eladta a Tinódi presszóban. Egy másik pincérnek hamis, 12 találatos totószelvényt adott el 2100 forintért. A büntetett előéletű Kurilla a rendőrségen nagyon szolgálatkész volt. Ezzel kezdte: „A nyomozók munkájának megkönnyítésére összeállítottam saját bűnlajstromomat a legfontosabb jogi minősítésekkel.” Átadott egy kétoldalas összeállítást, amely valóban felért egy vádirattal. Nem lesz nehéz dolga a bíróságnak ... Sz. F. Meghamisított lottó tárgynyereményszelvények miatt a közelmúltban az Országos Takarékpénztár feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. Nem sokkal később kiderült: a KÖHÖGJ meghalt! Legyen a zsebében állandóan egy csomag GYÓGYCUKORKA XEli no. EEXI. GYÓGYKEVERÉK vagy MÉ A'VMIOUEJA 9