Népszabadság, 1967. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-01 / 127. szám
4 Sah pfPíni pilról és sok fordulatról TÁRGYALT AZ ÓZDI KISZ-KÜLDÖTTÉRTEKEZLET Reggeltől késő estig tartott a KISZ Ózd városi-üzemi küldöttértekezlete, amelyen megvitatták a legutóbbi két és fél esztendőben végzett munkát, eredményeit és hiányosságait, s meghatározták a tennivalókat. És mégsem került sor minden hozzászólóra és minden kérdésre, pedig a küldöttek igazán példás rövidséggel és tömörséggel beszéltek: a legtöbb hozzászólás alig tartott öt-hat percig. Az ózdi fiatalokat hallgatva, még az ifjúsági szövetség tevékenységében nem teljesen járatlan vendéget is meglepte, milyen sokfajta feladata van a KISZ-nek, így látják ők Szabó Ferenc, a közlekedési üzemek küldötte: — A négy—hat órás munkaidőben foglalkoztatott szakképzetlen fiatalok munkafegyelme laza, elképzelésük nincs a jövőjükről, mi lesz velük, ha betöltötték a tizennyolcadik életévüket? Szöllős László, a II. számú gimnázium KISZ-csúcsvezetőségének titkára: — Ideológiai problémáink elsősorban azokkal a fiatalokkal vannak, akik falusi általános iskolákban végeztek. Az a tapasztalatunk, hogy ezek az ideológiai, a materialista nevelésben többnyire elmaradnak a városiak mögött. Klonecz Károly, az energiaszolgáltatástól: — Az alapszervezetek behatóbban nézzék meg, kit javasolnak ifjúgárdistának, vigyáznunk kell az egyenruha tekintélyére. Hegyi Józsefné, ruhagyár: — Építsünk magunknak sportpályákat, a tönkrement röplabdapályát csináljuk meg közösen újra. Filipcsi Károly, nagyolvasztó: — A kollektív vezetés az alapszervezetekben lehetetlen, ha a bizottságtól az utolsó pillanatban, telefonon kapjuk meg az utasításokat. Pataki Eszter, a József Attila Gimnázium küldötte: az Ifjúság a szocializmusért mozgalom követelményei átdolgozásra szorulnak. Az egyik például az, hogy a részvevők sikeresen fejezzék be az iskolaévet. Ez minden diáknak első kötelessége, mozgalom nélkül is. Miért nem részesülnek a kiemelkedő munkát végző középiskolás KISZ-isták magasabb fokú KISZ-kitüntetésekben, mint az üzemi vagy egyetemista társaik? Németh István, a durvahengerműből: — Abban, hogy a durvahengermű nagyjavítása a határidő előtt két nappal elkészült. Szerepe volt a fiatalok nagyarányú társadalmi munkájának. Kubis József, nagyolvasztó: — A KISZ-nek kezdeményeznie kell, hogy több munkaalkalmat teremtsenek az iskolai tanulmányaikat most befejező fiataloknak. Stefán Károly, a III. kerület KISZ-titkára: — Próbáltunk, klubdélutánokat rendezni a Rákóczi Étteremben, de a zenekar csapnivaló. Építsünk az úttörőknek játszóteret a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére, fiatalok munkájukkal hozzájárultak a vállalat kimagasló eredményeinek eléréséhez. És mindjárt újabb segítséget is kért tőlük, hiszen a gazdaságirányítás új rendszerében az ózdiaknak is iparkodniuk kell, hogy hírnevükhöz méltóan dolgozzanak. Pethes András, az MSZMP Ózd városiüzemi Bizottságának titkára ehhez hozzátette, hogy a párt ezután is számít a fiatalokra, s arra buzdította a KISZ-vezetőket, a maguk munkájában ne féljenek az új, friss, fiatalos módszerektől, ne másolják a pártmunka módszereit, hanem a párt szavát a maguk módján juttassák el a fiatalokhoz. További segítséget ígért a párt nevében az ifjúsági szövetség munkájához. Az ózdi küldöttértekezleten a KISZ-bizottság beszámolhatott arról, hogy nevelőmunkája eredményeként két esztendő alatt 353 KISZ-fiatal kérte felvételét a Magyar Szocialista Munkáspártba. Sokan közülük tovább dolgoznak a KISZ-ben is; az ifjúsági szövetség tagjainak 6,3 százaléka párttag, s ez több mint kétszerese a korábbi évek számarányának. Nőtt a KISZ taglétszáma is. Ózdon két KISZ-bizottság, öt csúcsvezetőség és 37 alapszervezet született a legutóbbi KISZ- kongresszus, illetőleg küldöttértekezlet óta. Ma 176 KISZ-szervezetnek 4457 tagja van, a tíz úttörőcsapathoz pedig 4379 gyerek tartozik. A KISZ-korosztályú fiataloknak 69 százaléka, az úttörő-korosztályúaknak 74 százaléka tagja a KISZ-nek, illetőleg az úttörőmozgalomnak. A KISZ tagsága mintegy másfél ezer fiatallal nőtt. A sokoldalú tevékenység nyomán növekedett Ózdon a KISZ politikai súlya és tekintélye. A városban élő fiatalok nagy többsége tartós kapcsolatba került az ifjúsági mozgalommal, s ha nem egyforma szorgalommal, aktivitással is, részt vesznek a KISZ különböző akcióiban. Gyűlések a vendégségben A KISZ nevelőmunkájának legfőbb eredménye, hogy a fiatalok többsége szereti a munkát, hivatásának érzi választott szakmáját. Azon iparkodik, hogy erejéhez mérten segítse üzemét a termelési feladatok teljesítésében. A hibákat ritkán nézik el szótlanul, őszintén bírálják egymás munkáját. Annál több baj van azonban azokkal, akik nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát vagy nem szakképzettségüknek megfelelő beosztásban dolgoznak. Ezek a fiatalok gyakran változtatnak munkahelyet, magatartásukkal károsan hatnak környezetükre. A fiatalok többet lehetnének a KISZ-ben együtt, ha volnának erre megfelelő helyiségek. A legtöbb KISZ-szervezet csak néha kap lehetőséget vendégjogon arra, hogy valahol összegyűljön. Sokat beszélnek a városban az ifjúság házáról. KISZ-klubot akarnak, ahol szórakozást, pihenést, igazi jó barátokat találhatnának a fiatalok, s úgy tölthetnék el szabad idejüket, hogy nekik is, az ő nevelésükkel foglalkozóknak is hasznára válhatna. Tervek bőségesen vannak, s talán meg is lehet valósítani őket. A fiatalok társadalmi munkában az oroszlánrészt magukra vállalnák. A gyár és a város párt- és gazdasági vezetői támogatják az elgondolást, s talán a következő küldöttértekezleten már az eredmények között az is szerepelhet, hogy megszületett az ifjúság háza. «A két és fél esztendő eredményei így sem kicsinyek. Csak elismerést érdemelnek a lelkes, áldozatkész ózdi KISZ-isták, akik sokkal elégedetlenebbek magukkal, mint az idősebb vezetők velük. Pintér István Javuló munka, erősödő szervezetek Ezek a felszólalások ott hangzottak el, ahol szép eredményekre, elismerést érdemlő sikerekre tekinthetett vissza a küldöttértekezlet. Az Ózdi Kohászati Üzemek, amely már sokszor elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját, még többször volt élüzem, a Munka Vörös Zászló Érdemrend kitüntetést is megkapta. És ebben a szép eredményben — nemcsak a fiatalok, hanem a gyár vezetőinek megállapításai szerint is — nagy része van a gyári ifjúságnak. Kovács Károly, az Ózdi Kohászati Üzemek igazgatója a gazdasági vezetők nevében köszönetet mondott a KISZ-nek azért, hogy al NÉPSZABADSÁG 1967. június 1. csütörtök Újabb vállalatok kapnak önálló export-import jogot Az új gazdasági mechanizmus előkészítéseként, a Gazdasági Bizottság egy korábbi határozatával már szabályozta az önálló külkereskedelmi jog megadásának feltételeit. Ezen elvi szabályozás alapján a GB határozatot hozott az önálló export-import jog kiterjesztéséről. A határozat újabb ipari és kereskedelmi vállalatoknak engedélyezi, hogy az általuk gyártott vagy felhasznált termékek körében önállóan léphessenek fel a külföldi piacokon. A határozat vállalatonként tételesen megszabja azoknak a termékeknek a körét, amelyekre az önálló külkereskedelmi jog vonatkozik, illetve amelyekre az eddig is meglevő önálló külkereskedelmi tevékenységet kiterjesztik. önálló külkereskedelmi jogot kap a Magyar Hajó- és Darugyár úszóegységek (hajók, uszályok stb.), portáldaruk és kikötői berendezések exportjára; az Élelmiszeripari Berendezés- és Gépgyártó Vállalat gázgenerátorok és gázgenerátor- telepek, valamint ezek tartalék alkatrészeinek exportjára; a Magyar Optikai Művek geodéziai és kartográfiai műszerekre és tartozékaikra, laboratóriumi műszerekre; a Magnezitipari Művek különböző magnezitipari termékek és alapanyagok exportjára; a Középgépipari Készletező- és Kereskedelmi Vállalat a tevékenységi körébe tartozó, tételesen felsorolt cikkek exportjára, illetve importjára; a Bőripari Vállalat megkapja a nyers marhabőrök, a tímáripari apró bőrök és a növényi cserzőanyagok importjogát; az Erőmű Beruházási Vállalat importjogot kap magyarországi erőművekhez történő komplett erőművi berendezések behozatalára; a Tatabányai Szénbányászati Tröszt szénérc, ásványok meddőhányóinak feldolgozásával, ezek dúsításával stb. összefüggő, a trösztnél kidolgozott eljárások külföldi értékesítésére és az ezekhez szükséges tervek, gépek, berendezések exportjára: a Magyar Villamos Művek villamos energia importjára és exportjára: az OFOTERT megkapja az értékesítési profitjába tartozó termékek importjogát; a Mezőgazdasági Ellátó Tröszt importjogot kap a mezőgazdasági gépek, pótkocsik, a mezőgazdaságban felhasználásra kerülő technológiai berendezések és traktorok behozatalára. Az eddig is meglevő importjogot a határozat új termékekre terjeszti ki a következő vállalatok esetében: Ganz-MÁVAG, Csepel Vas- és Fémművek, Egyesült Izzó, Ganz Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára. Esetenkénti export-import lebonyolítási jogot kap megjelölt termékekre a Hungária, valamint a Pannónia Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat (cukrászipari és hidegkonyhai termékekre), a Magyar Tudományos Akadémia Kutatási Ellátási Szolgálata (az akadémiai kutatóintézetek munkájához szükséges anyagokra, műszerekre, alkatrészekre), az Építésügyi és Városgazdálkodási Minisztérium vállalatai közül a Kő- és Kavicsipari Tröszt, a Betonelemgyártó Vállalat, a Tégláés Cserépipari Tröszt, a Cement- és Mészipari Országos Vállalat (határmenti üzemeik termékeire, a szomszédos országokkal történő forgalomban), a Diósgyőri Gépgyár, a MIGÉRT és a VILLÉRT (nemzetközi kooperációban és választékcserében bonyolítandó termékekre). A szerszámgépek importját a határozat szerint a jövőben is a Külkereskedelmi Minisztérium irányítása alatt a TECHNOIMPEX Külkereskedelmi Vállalat végzi. E vállalat profilját azonban annyiban módosítják, hogy a jövőben csak a Csepeli Szerszámgépgyár, a Szerszámgépipari Művek és a Diósgyőri Gépgyár szerszámgépeinek exportjával fog foglalkozni. A TECHNOIMPEX igazgató tanácsába a három iparvállalat vezérigazgatóját is bevonják. A „ponttól pontig” felépülő híradástechnikai berendezések külkereskedelmi értékesítésére a jövőben öt gyár (a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár, a Telefongyár, az Orion, a Finommechanikai Vállalat és a Budapesti Rádiótechnikai Gyár) kap önálló exportjogot, mindegyik az általa gyártott, a rendeletben meghatározott termékekre. Az említett öt, önálló export- és importjoggal felruházott vállalat külkereskedelmi tevékenységének bonyolítását, mint e vállalatok közös szervezete, a Budavox Vállalat végzi. Ennek felügyeletét a kohó- és gépipari miniszter látja el. A vállalat igazgató tanácsában a Külkereskedelmi Minisztérium képviselője is részt vesz. Az önálló exportjogot kapott vállalatok általában jogot kaptak arra is, hogy önállóan importálják azokat az anyagokat, alkatrészeket, amelyeknek egyedüli felhasználói az országban. Az átszervezéseket folyamatosan hajtják végre, úgy, hogy 1968. január elsejével már az új szervezetben végezzék a külkereskedelmi tevékenységet. A külkereskedelmi jog fenti kiterjesztése több területen jelentősen növeli az önállóan külkereskedő iparvállalatok súlyát. A gépiparban például jövőre már az exportnak mintegy 45 százalékát az ipar vállalatai b bonyolítják. Másutt ennél kisebb az arány. Sok vállalat — bár indokolt lenne — most nem is kérte az önálló külkereskedelmi jogot, vagy a felügyeletüket gyakorló minisztérium ezt nem javasolta, mert e tevékenységre még nincsenek kellően felkészülve. A rendelkezések azonban módot adnak arra, hogy kellő előkészítés után azok a vállalatok, amelyek megfelelnek a GB korábbi határozatában lefektetett feltételeknek, amennyiben ez népgazdaságilag előnnyel jár, 1969-től szintén megkapják az önálló exportimport jogot. A külső piacokkal azonban jövő évtől kezdve az önálló külkereskedelmi joggal nem rendelkező vállalatoknak is közvetlenebb lesz a kapcsolatuk, hiszen a külkereskedelmi vállalatok az új mechanizmusban az iparral szoros anyagi érdekeltségben végzik majd piaci munkájukat. Az erről szóló korábbi határozat értelmében a külkereskedelmi vállalatok a saját számlára történő üzletkötés helyébe bizományosi, vagy a termelő vállalatokkal kialakított más, közös érdekeltségi formákban lépnek majd fel a külföldi piacokon. F. I. „A deákvári telepen jó lakások vannak. De még sokat kell tenni, hogy igazán jól is érezzék magukat az emberek ott.’* (Czotter István, a DCM 4-es alapszervezetének titkára.) Czotter István gépésztechnikus elvtárs, a karbantartó műhely művezetője és párttitkára nem régen dolgozik a Dunai Cement- és Mészműben. A váci textilgyárban nem volt rossz dolga. De hát egy fiatal, házas ember manapság a világ végére is elmegy, ha kétszobás faikas van kilátásban. Itt meg csak a szomszédos váci üzem, a DCM kínálta ezt a lehetőséget. Az dobja rá az első követ, aki ilyen körülmények között megmarad a textilüzemben. A családnak azért maradt odaát is képviselete: Czotterné ma is orsózónő. Czotter elvtárs autóbusza 5-kor indul Deákvárról, Czotternéé 5.28-kor. A bölcsőde csak fél 6-kor nyit, elég gond hát odajuttatni a csöppséget. Igen, Deákvár csupa napsugár, de árnyoldala is van azért. A letűnt világok emlékét őrző öreg deákvári magaslat szomszédságában épült 464 lakásos, modern lakótelep szemre igazán szép. A Duna menti lapályt, amelyre épült (a múlt idő ugyan nem egészen helyénvaló itt, hiszen egyre csak készülnek most is a házak), mintha csak erre szánta volna az a legendabeli óriás, aki valaha összegyűrte itt a világot, öt évvel ezelőtt még csak három felvonulási épület állt e helyt. Mellette nyaranként sátortábor volt, a KISZ vette gondozásba a nagyüzem építését, nyáron jókedvű diákok lapátolták a földet, planíroztak, döngöltek naphoszszat, dacolva nappal, hideg széllel, viharral. A mai Deákvár lakói közül nem is egy akkor kapott kedvet a DOM-hez. Elvégezte az egyetemet vagy letette a szakmunkásvizsgát, megnősült, ide költözött, és ma már talán meséli is a kisfiának: „Látod, ott fent gürizett apuka, amikor te még nem voltál.” Talán innen, ebből az alapszervezetből laknak legtöbben Deákváron. A 4. sz. pártalapszervezet 33 tagjának jelentős része — eltérően a többi DCM-alapszervezettől — vasas szakmunkás, lakatos, esztergályos, villanyszerelő, hegesztő, kovács, csőszerelő. A 170 dolgozót számláló tmk-ban és karbantartó műhelyben a segédmunkások száma elenyésző. A pártszervezetben még nagyobb mértékben túlteng a szakmunkásság, ami politikai szemszögből nézve feltétlenül előnyös. Szakmai és politikai szempontból öntudatos emberek dolgoznak itt. Szeretik, a gyárat, a munkájukat, a rendszert, amelyhez a cementet adja a DCM. Emiatt sokan nem szeretik őket. Az öntudatos ember ugyanis lármázik, ha rossz munkával, rossz szervezéssel találkozik. Ők nagyon is verik ilyenkor az asztalt. A tmk feladata, hogy a tervezett állásidőt ne haladják meg Deákvári köznapok (3.) _- után.