Népszabadság, 1967. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-12 / 189. szám
1967. augusztus 12. szombat NÉPSZABADSÁG Hidroglóbusok - új technológiával A Vízgépészeti Vállalat lajosmizsei telepén új módon gyártják az 50 és 100 köbméteres hidroglóbusokat, illetve a hidrohengereket. Az eddigieket alkatrészeiben szállították a helyszínre, és ott sokszor mostoha körülmények között, nehézkesen szerelték össze. Az új eljárással kész állapotban, vontatóval szállíthatók a rendeltetési helyükre. Képünkön: Szerelésre készen a hidroglóbusok cikkelyei. Megalakult Csongrád megye első területi tsz-szövetsége Pénteken tartotta alakuló ülését Csongrád megye első területi tsz-szövetsége Makón, a városi tanácsi háza nagytermében. A szövetséghez Hódmezővásárhely és Makó város, valamint a makói járás 36 közös gazdasága tartozik, 146 000 hold területtel. Ez a táj az ország hagymatermesztésének központja, ezért a területi szövetség terveiben a fűszernövény termelésének fejlesztése elsődleges helyen szerepel. Azokat a termékeket, amelyek exportra kerülnek, közvetlenül a külkereskedelmi vállalatoknak kívánják átadni. Híres árujuk védelme érdekében — a tervek szerint — a vöröshagymát makói márkával akarják ellátni. A gazdasági irányítás reformjának szellemében a szövetség piackutató tevékenységet fejt ki, hogy felderítse a mezőgazdasági termékeket nagy mennyiségben átvevő belföldi fogyasztókat, ipartelepeket, üzemélelmezési vállalatokat, intézményeket. Ezekkel közvetlenül kötnek szállítási szerződést. A lakosság jobb ellátására üzleteket, pavilonokat nyitnak, valamint tejfeldolgozó, illetve zöldségtartósító üzemeket létesítenek. A termelés fejlesztése érdekében a területi szövetség feladatává tették a gyakran jelentkező belvízproblémák megoldásának és az öntözéses gazdálkodás kiterjesztésének elősegítését. Több közös vállalkozás, mint például saját gépjavító műhely, korszerű hajtatóház, hizlalda létrehozását is tervezik. Felosztható szövetségi alapot teremtenek, amelyet premizálásra és jutalmazásra fordítanak. Ez az összeg évi 180 ezer forint lesz, s ebből a legjobban dolgozó, kiemelkedő terméseredményt elérő tagszövetkezeteknek pénzjutalmat, a versenyben részt vevő legjobb szocialista brigádok tagjainak pedig tárgyjutalmat adnak. (MTI) delmét növelje. Nem valamiféle elvont, alig megfogalmazható népgazdasági érdeknek engedelmeskedik majd, hanem a kézzelfogható jövedelmezőség szempontjainak. A tevékenységével kielégítendő szükségletet a felügyeleti szerv helyett a központilag, társadalmilag tudatosan, centralizáltan kialakított piac mondja meg neki. Ilyen értelemben inkább centralizált lesz ez a gazdaságvezetés, mint a régi. Teljesebb rend ölelkezési jog A központi elgondolások nagy része decentralizált vállalati döntések és tevékenységek révén fog érvényre jutni. Más szóval: a társadalmi tudatosság tartalmi követelményei formailag spontán magatartások révén valósulnak meg. Az egyét és a vállalat a saját érdekét követve dolgozik. Egyáltalán nem fontos, hogy minden döntésnél végiggondolja (és nem is tudja végiggondolni) népgazdasági következményeit. A piacot kell figyelnie, ahol termékeinek és a bennük tárgyiasult munkamennyiségeknek az objektív, társadalmi megítélése folyik. Csak ez a módszer alkalmas arra, hogy felszabadítsuk a népgazdaság javára az egyéni kezdeményezésben rejlő hatalmas társadalmi energiákat. Nemcsak a döntések jogát adjuk a vállalati vezetők kezébe, hanem a döntések örömét, a feladatkitűzés szépségét is megosztja velük a központi gazdaságvezetés. Igan hivatkozunk arra, hogy azért kell a vállalatokra bízni az ügyek I egy részét, mert a felső vezetés a gazdaság részletekbe menő szabályozására képtelen. Ez így is van. A szocialista demokrácia egyik alapvető követelménye, hogy a döntési jog ott legyen, ahol a döntés előfeltételei a legjobbak, s ahol a legtöbb, legalaposabb információval rendelkeznek, ahol a hatásában elsősorban érdekeltek s a következményeiért felelősek. Százezrek fognak dönteni népgazdaságunk dolgaiban, s nem szűkül le a döntési jog egyes hivatalokra. A dolgozóknak teljesebb rendelkezési jogot adunk a sorsuk alakításának eszközei felett, szélesítjük a politikai és a gazdasági demokráciát. Elégtelen tehát az új mechanizmus szükségességének az az indoka, hogy a központi gazdaságvezetés képtelen mindent pontosan felmérni. Ehhez még hozzá kell tenni azt is, hogy a szocialista vállalatok képesek a piaci jelzéseket felfogni, hozzájuk alkalmazkodni; alkalmasak arra, hogy a népgazdasági arányosság követelményeit megvalósító döntéseket hozzanak; szeretnek öntevékenyek lenni és igénylik a nagyobb önállóságot. Tartalékaink mozgósításának legkorszerűbb módja a társadalmi tudatosság eddiginél sokkal hatékonyabb érvényesítése a gazdaságirányítás új rendszerének segítségével Dr. Pirityi Ottó Érdekeltség a döntésben Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetését indokolva gyak TUDÓSÍTÓINK JELENTIK Budapest nyári gondjairól Forró, tartós a nyarunk, s ez nemcsak örömökkel, hanem gondokkal is jár. Hogy milyen gondokkal, erről szereztek értesüléseket tudósítóink, akik ezúttal a kétmilliós Budapest néhány vállalatát, intézményét keresték fel. Talpon a Vízművek A kánikula idején mindössze három napra kellett elrendelni részleges vízkorlátozást a fővárosban; ez a Vízművek jó munkáját dicséri. Budapest üzemei és lakosai ugyanis heteken át naponta több mint 800 ezer köbméter vizet fogyasztottak. Az összes termelőegységek üzemben voltak, a terhelést már nem is lehetett volna tovább fokozni. Sajnos a lakosság egy részének fegyelmezetlensége miatt a kőbányai úgynevezett magas övezeti területeken, néhány peremkerületben (Budafok, Budatétény stb.) és a hegyvidékeken kisebb zökkenők voltak a vízellátásban. Sokan a dinnyét és a szódavizet is mértéktelen vízpocsékolással hűtötték; voltak, akik minden figyelmeztetés ellenére valósággal elárasztották kertjeiket, s nem gondoltak a kedvezőtlenebb helyen — a felsőbb emeleteken, illetve a hegyi körzetekben élő — lakótársaikra. Akadt olyan fogyasztó, aki öt köbméter (5000 liter) vizet használt fel naponta. A Fehér úti gépház üzembe helyezésével megoldódott Mátyásföld, Árpádföld, Sashalom, valamint Cinkota vízellátása, s kedvező volt a helyzet — elsősorban a nyomásfokozó telepek jó munkája révén — a Lakatos úti, a lágymányosi és a kelenföldi lakótelepeken is. — Szeretném elmondani — fűzi hozzá informátorunk —, hogy a nagy igénybevétel idején a berendezések zöme kifogástalanul működött. Ha valami hiba akadt — elsősorban az elektromos tekercseléseknél és a Diesel-motoroknál — akkor segítséget kaptunk a különböző vállalatok javítószerelő részlegeitől. Sz. F. gépieszköz-hiánnyal küzd, ezért ezt a munkát csak az erők átcsoportosításával tudjuk elvégezni. Másként szólva: akárhogy igyekszünk, a külső kerületekből csak a délutáni órákban tudunk szállítani — hallottuk a hivatal központjában. A gépek hiánya nagy fejtörést okoz a szakembereknek: a legfrissebb számítások szerint a szükséglethez képest 43 százalékos a vállalat gépesítése, de ezen belül az úttisztítás gépi ellátottsága csak 35 százalékos. A 180 kilométeres főútvonal-hálózat, illetve a 14 millió négyzetméternyi összes tisztítandó útfelülethez 1600 úttisztító dolgozó kellene. Ma mindössze nyolcszázan vannak, s számuk állandóan csökken. Bár a gépesítést az anyagi lehetőségek korlátozzák, a hivatal vezetői nem nyugodtak bele a jelenlegi áldatlan helyzetbe. Ugyanúgy, mint télen a hómunkásokat, naponta alkalmi úttisztítókat vesznek fel. Egy hónap alatt 12 ezer embert alkalmaztak egy-egy napos munkára. Sok támadás érte a napokban a vállalatot, amiért a vízszegény időkben is szinte egész nap mosták a locsolókocsik az úttestet. — Akik ezt szóvá tették, nem tudták, hogy a vízkorlátozás ránk nem vonatkozott. Nekünk az a feladatunk, hogy az utcákat minden körülmények között tisztán tartsuk. Sokan esztelenségnek vélik, ha esőben dolgoznak a locsolókocsik, pedig olyankor sokkal gyorsabban haladunk a munkával. A kövezetre ragadt piszkot száraz időben 7 légkörös víznyomással távolítjuk el, s ilyenkor szinte csak lépésben mehetnek a kocsik. Az eső nem tisztítja meg az úttestet, csak feláztatja a piszkot, amit olyankor könnyen tudunk lemosni. Ezekben a napokban különösen nehéz körülmények között dolgoznak a köztisztaságiak. Munkájukhoz több megértést kérnek a pestiektől is még valamit: nyolcezer utcai szemétgyűjtő van a városban, lehetőleg ezekbe szórják a hulladékot! Meg. A vödrök jég nélkül maradnak A sör meleg, mondom a csaposnak, megvonja a vállát: „Talán tessék a jegeseknél reklamálni.” Helyes, menjünk a jegesekhez. Útközben egy KÖZÉRT előtt nagy a csődület, asszonyok vödrös serege szorongatja a jegesembert, a forróságban külön is forró hangulatot teremtve, mert a bőrkötényes férfiúnak csak a bolt számára van jege. Ostromlott várhoz hasonlít a központ, a Fővárosi Ásványvíz- és Jégipari Vállalat is. Szünet nélkül cseng a telefon, a kötélidegzetű emberek türelmesen válaszolgatnak és magyarázgatnak, pedig a vonal másik végéről gyakran a becsületsértés határát súroló kifejezéseket továbbít a drót. Jön a postás, levelet hoz. Feladója Arató András, VI. kerület, Eötvös utca 25/b. Azt írja, hogy a környéken több hete színét sem látták a jegesnek, ezért intézkedjenek, mert különben a Népszabadságban teszi szóvá az ügyet. Helyben vagyunk, én is azért jöttem. A fogadtatás udvarias, már csak azért is, mert nekem nem jég kell, hanem magyarázat, az pedig van bőven. Íme: a hat jéggyár napi kapacitása 50 vagon. A szükséglet ilyen melegben napi 120 vagon. A jéggyárak május óta éjjel-nappal dolgoznak, még vasárnap is, de berendezéseik elavultak, a legmodernebb 30 éve épült, de van, amelyik még a múlt században. Rekonstrukcióra lenne szükség, 25 millióba kerülne. Új jégtároló kellene, de a régit is elvették Kőbányán, sőt a sörgyár jégüzeme is beszüntette a szállítást az idén. Mi a következmény? Kényszerű álláspont, eszerint elsők a közületek, a kórházak, az élelmiszeripar és kereskedelem és utolsó a lakosság a maga vödreivel. „Veszélyesebb, ha az üzletben 10 kiló krinolin megromlik, mintha otthon 10 deka.” S ez nemcsak kényszerű, de érthetően népszerűtlen álláspont is. Maguk is belátják, de mit csináljanak? Mutatják a X. kerületi Tanács kereskedelmi osztályának levelét: „Ha szükséges, szombaton is állítsák le a lakosság számára való árusítást, hogy az állami boltok megkaphassák a szükséges jégmennyiséget.” Úgy tűnik, hogy a hűtőszekrények belátható időn belül nem teszik feleslegessé a jéggyártást. Ha ezt elismerjük, korszerűsíteni és bővíteni kell a jéggyárakat. A J. Kevés sörből — mindenhová? — Kevés a sör — mondja a vásárló. — Kevés a sör — mondja a pincemester Kőbányán. — Ha még egyszer ekkora volna a gyár, ilyen meleg nyárban akkor sem bírná. Rekordfogyasztás, rekordtermelés. Az Országos Söripari Vállalat négy gyárában május elején színültig töltött pincékkel indultak a nyárnak. Azóta is éjjelnappal termelnek, de a készlet mind kevesebb. — Tudjuk, nagyon sok helyen nincs sör — mondják a kereskedelmi főosztályon, ahonnan az egész országba irányítják a sörszállítást. — Nem tudunk lépést tartani az igényekkel. Jellemző a fogyasztás alakulására, hogy amíg tavaly június utolsó hetében és júliusban 690 ezer hektoliter sört szállítottunk ki, addig az idén ugyanebben az időszakban 736 ezret. A gyárak teljesítőképessége ennél kisebb, mert az említett mennyiségben már az importsör is benne van. Ilyen helyzetben hogyan osztják el a sört? — A mi álláspontunk bizonyára sokak véleményével ellenkezik, de úgy érezzük, hogy két rossz közül a kevésbé rosszat választottuk. Az egyenlősdi most országszerte sörhiányt jelentene. Mi azonban a készlet nagy hányadát elsősorban a Balaton partjára, illetőleg a Duna-kanyarba irányítjuk, s ezen a két vidéken jó is az ellátás. A fővárosban, bár itt ezekben a napokban nincs nagy választék, egyfajta sört azért mindig találnak a fogyasztók. A nyár további részét illetően a távlati sörprognózis nem kényeztet el bennünket: továbbra is előfordul majd, hogy itt-ott „szárazság” lesz. Mivel az új sörgyár csak 1972- ben kezd termelni, addig nem számíthatunk számottevő javulásra. Emberhiány, géphiány — a ,,Köztisztá“-nál Százötvenhatezer fővárosi ház sok százezer háztartásából naponta 4 ezer köbméter szemét, hulladék elhordása vár a Köztisztasági Hivatalra. Külön gondot jelent, hogy a mostani kánikulai melegben gyorsan erjedő szemetet egészségügyi okokból már a kora reggeli órákban el kell távolítani a város forgalmasabb részeiből. A hivatal továbbra is létszám- és Hőség a vezetőfülkében, hőség a peronon Befolyásolja-e a nyári a villamosforgalmat? Az első látszatna aligha, hiszen csak a fagy és a hólé okoz műszaki hibát a motorokban, ajtókban, a meleg nem. Nagy a munkaerőhiány a Fővárosi Villamosvasútinál: márciusban 270 új vezetőre, kalauzra, forgalmistára lett volna szükség, ezekben a hetekben már több mint hatszázra. Az ok: sokan hazamentek falujukba, hogy besegítsenek a nyári mezőgazdasági munkákba A meglevő személyzetet alaposan próbára teszi a hőség, amely a zárt vezetői peronokon, trolifülkékben a 35—40 fokot is eléri, s lankasztja a figyelmet. A kalauzoknak sem sokkal hűvösebb bent a kocsikban, ráadásul a hőség miatt az utasok is érthetően ingerlékenyebbek. S ha műszaki hiba miatt nem vonnak is ki kocsikat a forgalomból, az em- i bér miatt igen. A kánikula idejére a végállomásokon a rendezők felhatalmazást kaptak, hogy időnként egy-egy kocsit állítsanak félre, s ilyenformán napköziben is juttassák lélegzetvételnyi pihenőhöz a szerelvények személyzetét. Az autóbuszmotorok is alaposan megsínylik a forróságot, különössen a hegyi járatokon. Ezzel magyarázható, hogy míg márciusban az összes budapesti buszjáratnak a két százalékát kellett kivonni a forgalomból műszaki hiba miatt, most a kánikula heteiben már a 3,5 százalékát. Ez csaknem 28 ezer menet kiesését jelenti. Remélhetőleg, a szeptember nemcsak az időjárást, hanem az ilyen forgalmi gondokat is enyhíti. F. G.