Népszabadság, 1967. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-09 / 186. szám
1967. augusztus 9. szerda NÉPSZABADSÁG Takarékosabban, ésszerűbben, összehangoltabban Az ipari vízgazdálkodás gondjairól Tizenöt évvel ezelőtt napi 1,8 millió köbméter vizet fogyasztott a magyar ipar, ma 6 milliót. Ma minden köbméter átlag 270 forint értékű ipari termelést szolgál. A Sajó menti vízművek például napi 24 millió forintos ipari termeléshez ad vizet. A tervszerű és zavartalan vízellátástól a termelés biztonsága függ. Az ipari vízgazdálkodás szerepe tehát lényegesen megnőtt, feladatai egyre sokrétűbbek, s ezek megoldása jó néhány esetben a lakosság vízellátásának is kulcskérdése. Rohamosan növekvő igények A napi 6 millió köbméter víz 90 százalékát saját vízműveikben állítják elő az ipari üzemek, s csak 10 százalékát vásárolják. A legnagyobb vízfogyasztó: a villamosenergia-ipar, a vaskohászat, a vegyi-, a cukor-, a textil- és a szeszipar. A népgazdaság a második ötéves tervben több mint 2 milliárdot fordított az ipari tárcák vízellátásának fejlesztésére. Körülbelül ugyanennyi a harmadik ötéves terv előirányzata is: 1970-re 7,5—8 millió köbméter lesz a várható felhasználás; a Százhalombattai Hőerőmű másodpercenként 30 köbméteres, az első magyar atomerőmű 60 köbméteres többletet kíván. Szükségessé vált újabb nagy felszíni völgyzárásos víztárolók építése, kettőkettő létesült Nógrádban és Borsodban, egy pedig Fejér megyében. A vízügyi szakemberek rámutatnak: az ipar vízigényét—ahol csak lehet — regionális, továbbá területi ipari vízművek létesítésével kell kielégíteni, tehermentesítve a városi vízműveket. A csökkenőben levő jó minőségű ivóvízkészleteket pedig elsősorban a lakosságnak kell juttatni. A gazdaságos beruházás mindenütt azt kívánja, hogy az egymáshoz közeli üzemek ne különkülön akarják megoldani vízellátási gondjaikat, hanem összefogva, közösen. Hasonló együttműködés szükséges a tisztítóberendezések építésében is. Együtt és ne szétforgácsoltán Ahol az üzemeknek nagyjából ivóvízminőségű vízre van szükségük, ott is az a helyes, ha az ipar és a lakosság ellátását — a közelálló minőségi igények miatt és a kölcsönös érdekek alapján — együttesen ■qldják meg, akár regionális vízmű létesítésével, akár a városi vízmű fejlesztésével vagy ipari vízmű építésével. A Pécsi Hőerőmű ipari vízművéből például egy kis tisztítás után a város lakossága is ivóvízhez jut, a nyíregyházi és a békéscsabai vízmű a gyárakat és a várost is ellátja. Sok lehetőséget rejt még a bányavíz-hasznosítás: az iszkaszentgyörgyi bányavizet például kiemelik, Székesfehérvárra vezetik, ott egy részét ivóvízzé tisztítják, a többit hat ipari üzem hasznosítja. Az ipari vízzel való takarékoskodásra sok mód nyílik, csak élni kell vele. A győri szeszgyár az idén is csúcsidőszakban napi 12 ezer köbméter vizet vett a közüzemi ipari vízműből, a felhasznált vizet pedig a csatornába eresztette, miközben a szomszédos erőmű vízhiánnyal küszködött, azért is, mert ellátását jobban szerette volna önállóan biztosítani. Végül is rájöttek: olcsóbb és egyszerűbb, ha átveszik a felhasznált szeszgyári vizet. A víz többszöri felhasználása a növekvő igények mellett elkerülhetetlen. 1970-ben már napi 6,8 millió köbméter víz forgatásával kell számolni. Használ a bírság Három év óta úgynevezett vízszolgáltatási menetrend készül az üzemeknek az ivóvíz-minőségű, vásárolt vízre vonatkozóan. Aki a kért, illetve engedélyezett mennyiséget indokolatlanul túllépi, bírságot fizet. Így rendszeresebb és meggondoltabb lett az üzemek vízgazdálkodása. 1965- ben az ipari vállalatok összesen 60 millió forint bírságot fizettek, tavaly csak a felét. A helyes, ésszerű, takarékos ipari vízgazdálkodás témájához elengedhetetlenül kapcsolódik a vizek tisztaságának védelme, amivel nem keveset foglalkoztunk már eddig is. A fokozott vízfogyasztás nyomán keletkező újabb szennyvizek fenyegetik az egészséges, tiszta ivóvíz minőségét, megnehezítik annak nyerését, drágítják a tisztítást. Az 1960—66-ban újonnan termelt napi 600 ezer köbméter ivóvíznek már mintegy 50 százalékát tisztítani kellett. A vizek fokozott védelmét segítik majd a közeljövőben napvilágot látó újabb intézkedések. L Cs. Mindig is nagyra becsültem a meteorológusokat és bosszantott az a sok ízetlen viccelődés, amelyet országszerte rovásukra írnak. Irántuk érzett rokonszenvem rendszerint meggátolt abban, hogy a rosszízű tréfákon akárcsak mosolyogjak is, sőt nemegyszer rendre utasítottam a jópofákat. Mert számomra a meteorológusok élharcosai annak a tiszteletre méltó küzdelemnek, amely évezredek óta folyik az ember és a természet vak erői között. Valljuk be, a meteorológusoknak az idők során éppen elég okuk lett volna a csüggedésre. Prognózisaik, hosszú és rövidebb távú előrejelzéseik gyakran a kudarc látszatát keltették; hányszor előfordult, hogy napos, száraz, csendes időt jósoltak, mire szakadt az eső, csontig ható orkán üvöltött, vagy fordítva; ők szerdára esőt mondtak, a felhők meg csütörtököt. Mégis, hallott-e valaki meteorológusról, Jagnázia aki feladta volna a kilátástalannak tetsző harcot, mondván, hogy én pedig mától kezdve nem jósolok, inkább elmegyek fát vágni? Nem, ilyenről senki sem hallhatott, renegát meteorológust nem ismer az emberi történelem. Annál inkább ismerünk közöttük mindig újra törőket. Egy ország figyelt fel például arra, hogy mostanában a rádió számára készülő időjárás-jelentések merőben új hangot ütnek meg: „Várható időjárás holnap estig, nappali felhőképződés, a zivatar valószínűsége 20 százalék.” Amikor először hallottam ezt a százalékos prognózist — nem szégyellem — elakadt a lélegzetem. Hogyisne, hiszen ilyesmiről még néhány esztendeje sem álmodhattunk, hát még a múlt rendszer idején. Lám, a türelem meghozza gyümölcsét, ma már megértek az előfeltételek a százalékos prognózisra. Mert nem kétséges, hogy kellettek előfeltételek, például olyan szakemberek, akik a jóslás mellett ismerik a százalékszámítás rejtelmeit is. Gondolom, kellő továbbképzés esetén még azt is megérjük, hogy a zivatar valószínűségét nemcsak kerek számokban sikerül meghatározni, hanem pontosabban, például 29 és fél százalék. De ne rohanjunk előre, csitt, mohó képzelet. Elégedjünk meg azzal, amit jelenleg kapunk prognózisban, s örüljünk, ha a példát minél szélesebb néprétegek követik. S hogy milyen gyorsan terjed az új módszer, azt szomszédom esete is bizonyítja. Este, miközben beszálltunk a liftbe, az alábbi prognózist adta: „A vendéglőben délután 5-től 9-ig megnövekedett légköri nyomás következtében otthoni vihar várható, valószínűsége 97 százalék.” Hiszik, vagy nem, laikus létére csak három százalékot tévedett. A J. SZÜNIDŐBEN Gyorsan telik a vakáció, jól szórakoznak a „játékklubban” a gyerekek a margitszigeti Petőfi Sándor napközis táborban. (Bánhalmi János felvétele.) Háromezer óra társadalmi munka Az Ikarus és a TTK szocialista szerződése Az Eötvös Loránd Tudományegyetem természettudományi karának KISZ-bizottsága és az Ikarus Autóbuszgyár KISZ-szervezete még az év elején elhatározta, hogy szocialista szerződést köt. A vállalatvezetés hozzájárulása még váratott magára, amikor a TTK hallgatói már mintegy 3000 óra társadalmi munkát végeztek, segédkeztek a gyári rekonstrukció kivitelezésében. A kar hallgatói az Ikarus dolgozók iskolájában természettudományi tárgyakból konzultálnak a felnőtt dolgozókkal, s ha szükséges, ismeretterjesztő előadásokat szerveznek, vitaköröket vezetnek. A legtöbb lehetőséget a diákkörök vállalati munkája rejti magában. A diákköri tagok olyan témákat dolgoznak ki, amelyekre az autóbuszgyár mérnökeinek idő hiányában nincs lehetőségük. Bekapcsolódnak a diákok az újítási feladattervek megoldásába is. Az egyetemi hallgatók társadalmi munkája, tudományos segítsége komoly összegű megtakarítást jelenthet a gyár számára, a fiataloknak pedig előny, hogy már másod-, harmadéves korukban megismerkedhetnek egy gyár életével, közelebb kerülhetnek a munkásokhoz, a termeléshez. Partra emelték a balatoni hajóroncsokat Elismerés MAHART-hajósoknak A legutóbbi évek legnagyobb — szombati — viharára már csak a partra tett hajóroncsok emlékeztetnek a Balaton-parton. Kedden a MAHART úszódaruja Alsóörsön emelte ki a tóból a még vízben volt utolsó nagyvitorlást, a Bolygót, amelyet súlyosan megrongált az orkán. A balatonföldvári partok előtt megfeneklett három vitorlást is partra húzták. Siófok előtt elsüllyedt motorcsónakot mentettek ki a Balatonból. Kedden Horváth István hajóskapitány, a MAHART balatoni üzemigazgatóságának vezetője kitüntette a száz kilométeres sebességű viharban hősiesen helytálló, a vízből összesen 22 embert kimentő hajósokat. Négy hét múlva békekölcsön-sorsolás Több mint 140 millió forint az V., az V. és a VI. békekölcsönre Négy hét múlva kezdi meg az Országos Takarékpénztár a második félévi békekölcsön-sorsolásokat. Szeptember 4-én és 5-én Budapesten tartják az első, az ötödik és a hatodik békekölcsön esedékes húzását. A két nap alatt a három békekölcsönből összesen 906 550 kötvényre több mint 140 millió forintot sorsolnak ki nyeremény és törlesztés formájában. Alagút épült a Kőbányai Sörgyár alatt A 30 méter mélyen húzódó alagút átlag 2,2 méter széles és 2,5 méter magas, a sörgyár Maglódi úti II-es és V-ös telepét köti össze. A benne elhelyezett gőztávvezetéken az eddiginél lényegesen gazdaságobban oldják meg a sörgyárak hőenergia-ellátását, később pedig ugyanennek az alagútnak a felhasználásával csöveken szállítják a sört a töltőhelyekre. A beruházás csaknem 14 millió forintba került, egy újítás alkalmazásával viszont 400 ezer forintot takarítottak meg a mélyépítők. Az építőnek egészen különleges feladatokkal is meg kellett birkózniuk. Két évvel ezelőtt láttak munkához, kemény sziklatalajban s szűk helyen, hogy egyszerre csak két munkás dolgozhatott. A levegőt acélcsöveken juttatták a felszínről a munkahelyre. Az építők többször bukkantak váratlanul rétegvizekre, összesen négyezer köbméter sziklát fejtettek ki az alagút építése során. Augusztus második felében az alagútban elhelyezett vezetéket üzembe állítják. Az alagúthálózat további építését tervezik, bekapcsolják a gőzellátásba a közeli konzervgyárat is. (Tudósítónktól.) Fél kilométer hosszú alagút építését fejezték be a Kőbányai Sörgyárban a Mélyépítő Vállalat dolgozói. H betű adat Svédországban Lázasan folynak Svédországban az előkészületek a jobb oldali forgalomra való áttérésre, ami 600 millió svéd koronába kerül. Óriási összeget emészt fel az utak, a megállók, a jelzések átépítése, 7500 autóbusz átalakítása, 350 ezer új közlekedési jelzőoszlop és más építmény elkészítése. A tájékoztatás minden eszközét a gyalogosok és az autósok felvilágosítására használják a most következő hetekben. Az országot szinte végig „betapétázták” az erre utaló plakátokkal, a szeptember 3-i H napra (H — a svéd Koeger — jobbra — rövidítése) készülve. A H betű egyébként nagy divat lett a svédeknél ruhadarabokon, ékszereken, de még a csomagolópapíron is. Mérsékelten meleg idő Európa északi részén a hűvös levegő utolsó hulláma okoz erős lehűlést. A Baltikumtól északra fekvő területen kialakult erősen felhős, esős, szeles időjárásnak azonban nem a hűvös légtömegek felvonulása az egyedüli okozója; az utóbbi napokban az Északi-Jeges-tengerig felszaladt meleg légtömegek csaknem köralakú pályán haladva most észak felől térnek viszsza Finnország, Svédország és Norvégia északi tájain át dél felé és a hűvös levegőnek mintegy hátába kerülve, borult, de enyhe és esős, szeles időjárást okoznak a Skandinávfélsziget északi felében is. Bizonyos mértékben hasonló jelenség játszódik le Nyugat-Európában és földrészünk délnyugati részein is. A több hullámban délnyugat felől érkező enyhe, óceáni levegő melegedést okozott ugyan a Brit-szigeteken, Franciaország nagy részén, a Benelux államokban és a Német Szövetségi Köztársaság területén, azonban ugyanakkor befelhősödött és több helyen kisebb eső hullott. Ezenkívül az enyhe légtömegek nyomában már hűvösebb levegő is lépett Spanyolország és Franciaország területére, ami nemcsak kisebb esőket, időnként megélénkülő szelet okozott, hanem a déli órákhőmérsékletét is 20 fok körüli, vagy annál egy-két fokkal alacsonyabb értékre szállította le. Közép-Európa térségétől távol játszódnak e légköri jelenségek, és így nálunk a lassú melegedés folytatódik. Kedden kora délután már országszerte 24—26 fokra melegedett fel a levegő, bár az ég eléggé felhős volt. Lényeges változást szerdára sem várunk, tehát jó marad az idő. Várható időjárás ma estig: Időnként megnövekedő felhőzet, néhány helyen eső, esetleg zivatar. Mérsékelt szél. Várható legmagasabb hőmérséklet 23—28 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete kedden Siófoknál 24 fok. A Duna vízállása kedden Budapestnél 318 centiméter, a mára várható vízálás 335 centiméter. fc*f áramlás meleg áramlás ‹=£‡ ■mhmhhm a hideg és a meleg levegő választóval!* (front) f n ■* H V ‹*"• K *»»'«