Népszabadság, 1967. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-01 / 206. szám

2 A mezőgazdasági nagyüzemek jövedelemszabályozási rendszere szerek további kiterjesztésével és továbbfejlesztésével (például ár­­kiegészítéses támogatás stb.) több­féle dotációs formát lehet alkal­mazni. A kedvezőtlen adottságú állami gazdaságok részére — a nyereség­érdekeltségi rendszerrel összefüg­gésben — az árbevétel arányában lehet támogatást biztosítani. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek szakmai vezetésének megerősítését jelentősen segítette a korábbi határozatok alapján fo­lyósított állami támogatás. Ezt a támogatást a jövőben fokozottab­ban a fiatal szakemberek mun­kába lépésének, illetve letelepedé­sének előmozdítására kell fordí­tani. A korábbi határozat alapján kihe­lyezett szakemberek részére a kiegé­szítő javadalmazás továbbra is fizet­hető. A kedvezőtlen adottságú ter­melőszövetkezetekben a határozat alapján engedélyezett kiegészítő ja­vadalmazásokat egy alkalommal két évre meg lehet hosszabbítani és kivé­telesen új kiegészítő javadalmazást is lehet engedélyezni. A jövedelemszabályozás rend­szerével összefüggésben az új in­tézkedések módosítják a mező­­gazdasági területeket általában érintő földadót, valamint a mező­­gazdasági termelőszövetkezetek jövedelemadóját. Az 1968-tól alkalmazásra kerülő földadórendelet szerint az adózók kö­re bővül, mert a rendelkezés a többi között az állami gazdaságokra is ki­terjed. A földadó továbbra is a föld kataszteri tiszta jövedelmét veszi alapul, de mértékét a közös gazda­ságokra nézve a föld minőségét jel­ző átlagos aranykorona-érték szerint differenciáltan állapítják meg. A földadókulcsok a föld értékével együtt arányosan növekednek. Az a gazdaság, amelynek egy holdjára eső aranykorona-érték 4-nél kevesebb, mentesül a földadó fizetése alól. A földadót pénzben kell fizetni. A jövedelemadót a termelőszövet­kezetekben továbbra is a tagok ré­szesedése alapján vetik ki, 6 száza­lékos adókulcs alkalmazásával. A­ termelőszövetkezeti alkalma­zottak bére után 1968. január 1- től 17 százalékos társadalombizto­sítási járulékot kell fizetni. (Folytatás az 1. oldalról.) A mezőgazdasági nagyüzemek beruházásainak támogatása a jö­vőben is fennmarad, de a támo­gatás módszere megváltozik: az eddig férőhelyenként és az ültet­vényeknél katasztrális holdanként meghatározott támogatást a jövő­ben egyszerűbb módon, a beruhá­zások költségének százalékában kell meghatározni. A támogatás összegének meghatározásához ala­pul vehető beruházási költségek felső határát normatívák kiadása útján szabályozzák. A beruházások segítése Az ártámogatást a termelőszö­vetkezetek és az állami gazdasá­gok külön engedélyezési eljárás nélkül — beruházási forrásként ■— vehetik igénybe, ha megvan­nak a beruházások megvalósítá­sához előírt hatósági engedélyek, tervdokumentációk, s ha a beru­házás költsége és az árkiegészítés közötti külön­bözetet saját erőből, illetve hitelből biztosították. A gazdaságpolitika érvényesítése céljából az ártámogatás mértéke kü­lönböző lesz. Például 70 százalékos az ártámogatás a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés épületeire, az ültetvé­nyek közül a cseresznye, a meggy, a kajszi és a bogyós gyümölcsök, vala­mint a történelmi borvidékeken a mi­nőségi borszőlő telepítésére; 50 szá­zalékos a támogatás az öntözőtelepek létesítése, a feldolgozó és tároló épü­letek, valamint az üzemi járulékos be­ruházások megvalósítása esetén; 30 százalékos a támogatás például a csemegeszőlő- és az egyéb gyümöl­­csöstelepítések után. Nem nyújtható támogatás a terme­léspolitikai szempontból nem indokolt beruházásokra. Továbbra is teljes egészében a központi költségvetés terhére lehet megvalósítani a mezőgazdasági üze­mek bekötő útjainak, távvezetékeinek építését, valamint az új erdőtelepítési és fásítási beruházásokat. A határozat rendelkezései kiter­jednek a mezőgazdasági üzemek ta­lajvédelmi, talaj­javítási, vízrendezési és a rét-, valamint legelő javítási munkálatok támogatására is. A talaj­­védelmi munkák növelése és az üze­mi erőforrások fokozott bekapcsolása érdekében a jövőben a teljes állami támogatás megszűnik, folyósítása az összes költség meghatározott százalé­kában (70, illetve 51 százalék) törté­nik. A vízrendezés céljára nyújtott állami támogatás összege a jelentős belvízkárok mielőbbi elhárítása cél­jából növekszik. Az állattenyésztés fejlesztése A kormány határozata, nagy népgazdasági fontosságára tekin­tettel, továbbra is jelentős támo­gatást biztosít az állattenyésztés, különösen a szarvasmarha-te­nyésztés és a gyapjútermelés fej­lesztéséhez. 1968-tól kezdve a ter­melőszövetkezetek a jelenlegi tá­mogatás helyett a közös tulajdon­ban levő tehenek és előhasi üszők élve született borjai után egysé­gesen 2000 forint állami támoga­tást kapnak. Az állami gazdasá­gok szarvasmarhatartását az értékesített tej mennyisége és az értékesített vágó- és hízott marha árbevétele után megállapított ár­támogatással kell segíteni. Fontos népgazdasági érdek a ház­táji, a kisegítő és az egyéni gazda­ságok szarvasmarha-állományának fenntartása és fejlesztése. Ezért ezek a gazdaságok adásvételi szerződés ke­retében a jelenlegi 3000 forintos tá­mogatással szemben 5000 forintos ár­kedvezménnyel vásárolhatnak vem­hes üszőt. A gümőkór elleni védekezés folyta­tására a jelenleg biztosított állami tá­mogatások továbbra is fennmarad­nak. Árkiegészítés, földadó, jövedelemadó A kedvezőtlen adottságú ter­melőszövetkezetek és állami gaz­daságok továbbra is pénzbeni ál­lami támogatásban részesülnek, hogy a saját erőfeszítések kiegé­szítéseképpen állami eszközökkel is csökkentsék a kedvezőtlen ter­mészeti tényezők negatív hatását, lehetővé váljék a vállalatszerű önálló gazdálkodás, s hogy a tá­mogatás ösztönözzön a termelés növelésére, a jövedelmezőség fo­kozására. 1968-ban — területi elhatáro­lással — az eddigi kísérleti mód­ Elővü­t az Országos A­ű­­szaki Fejlesztési Bizottság feladatköre Az Országos Műszaki Fejleszté­si Bizottság eddigi alapvető fel­adata a kormány gazdaságpoliti­kai döntéseit és a népgazdasági terv műszaki megalapozását szol­gáló tanulmányok, koncepciók készítése volt. Ez a feladatköre a jövőben is megmarad, de bizo­nyos vonatkozásban módosul: mi­­­yel ezután a minisztériumok sa­ját ágazatuk fejlesztési irányza­tairól szélesebb körben készíte­nek majd tanulmányokat, kon­cepciókat, az OMFB jobban kon­centrálhatja erőit olyan átfogó műszaki-gazdasági tanulmányok, irányelvek, koncepciók kidolgozá- s sára, amelyek több ágazat össze- s függéseit, együttes fejlesztési le-­­­hetőségeit komplexen tartalmaz­zák. Az OMFB készíti elő azokat­­a kormányhatározatokat, amelyek a műszaki kutatás általános fejlesz­tését mozdítják elő, egyezteti a minisztériumok és a főhatóságok álláspontját a kormány műszaki kutatásokat érintő tudománypoli­tikai döntéseinek előkészítése so­rán. Javaslatokat tesz a kor­mánynak a nagy népgazdasági je­lentőségű műszaki kutatások el­végeztetésére.­­ Az OMFB kibővített feladat- és­­ hatásköre ellenére sem válik a­­ műszaki fejlesztés adminisztratív funkcionális szervévé, továbbra sem­ lát el felügyeletet más mi­nisztériumok vagy főhatóságok műszaki fejlesztéssel kapcsolatos tevékenysége felett. Az új kor­mányhatározatnak ez az intézke­dése is a gazdasági mechanizmus reformjának szelleméből fakad, amely szerint a műszaki kutatás és fejlesztés a gazdasági fejlődés szerves, el nem választható része, s­­ezt a tevékenységet minden szinten alá kell rendelni a konk­rét társadalmi és gazdasági célok­nak. Ifjúsi­gi rend­ők látogatása a balatonf­öld­vári barátság­táborban Sz. P. Pavlos, a Komszomol központi bizottságának első tit­kára és Méhes Lajos, a KISZ köz­ponti bizottságának első titkára csütörtökön meglátogatta Balaton­­földváron a magyar és a szovjet fiatalok barátságtáborát. Szergej Pavlov bejelentette, hogy a Kom­­szomol megalakításának 50. évfor­dulója alkalmából hasonló barát­ságtábort rendeznek a Szovjet­unióban. Magyar-szovjet orvosi em-fi­zi­kai tudományos együttműködés (Tudósítónktól.) Tudományos műszaki együtt­működési szerződést kötött az Egészségügyi Minisztérium Orvo­si Műszerügyi Intézete három szovjet testvérintézménnyel: a Se­bészeti Műszerek és Eszközök Össz-szövetségi Tudományos Ku­tató Intézetével, az Orvosi Mű­szergyártási Össz-szövetségi Tudo­mányos Kutató Intézetével és a Gépesítési Központ Szerkesztési Technológiai Szövetségével. Az együttműködési szerződés szerint a három szovjet* és a ma­gyar intézet a jövőben kölcsönö­sen tájékoztatják egymást az or­vosi műszerekkel és készülékekkel kapcsolatos legújabb tudományos eredményekről, a felhasználás so­rán nyert orvosi és műszaki ta­pasztalatokról. Megállapodtak ab­ban is, hogy a betegellátás, a gyógyítás színvonalának emelé­sére együttesen alakítják ki azo­kat az ellenőrzési és vizsgálati módszereket, amelyekkel megbíz­hatóbbá lehet tenni az új techni­kai megoldásokon alapuló gyó­gyító- és vizsgálókészülékeket. NÉPSZA­BADSÁG 1967. szeptember 1. péntek Magyar kiállítás a zágrábi őszi vásáron (Tudósítónktól.) Jugoszláviában évenként meg­rendezik a zágrábi nemzetközi őszi vásárt, ezúttal szeptember 7 és 17 között. Hazánk iparát fő­ként gépipari termékek képvise­lik a 2000 négyzetméteres terüle­ten, ahol a Magyar Vásár- és Ki­állításrendező Iroda szervezésé­ben 14 külkereskedelmi vállala­tunk mutatja be azokat az ipar­cikkeket, amelyek a jugoszláviai üzlettársakat és a vásárlátogató­kat elsősorban érdeklik. A kiállí­táson láthat majd a közönség — többek közt — magyar gyártmá­nyú lámpákat, fénycsöveket, tranzisztorokat, rádiókat, magnó­kat, mikrofonokat, tv-készüléke­­ket, köztük a legújabbat, a hor­dozható Minivizort is. A magyar kiállítás látogatói számára szakelőadásokat, film­vetítéseket is rendeznek. 3ra nyílik 4 szovjet tudomány és technika 30 évre című kiállítás (Folytatás az 1. oldalról.) vívmányait tükröző több száz ere­deti kiállítási tárgyat mutat be. Végül Szergej Ivanovics Koz­­lov, a kiállítás főigazgatója szá­molt be a bemutatásra kerülő ki­állítási tárgyakról.­­ Több mint 150 miniszté­rium, intézmény, tudományos ku­tató- és tanintézet, tervezőiroda és iparvállalat mutatja be itt a szovjet tudomány és technika legutóbbi vívmányait — mondot­ta. — Különös gondot fordítot­tunk az olyan témákra, amelyek leginkább felkeltik a testvéri Ma­gyarország tudományos és ipari dolgozóinak érdeklődését. Kiállításunkat hét tematikai­lag különálló pavilonban ren­deztük meg. A Tudomány és fel­sőoktatás pavilonjában részlete­sen bemutatjuk a tudományos kutatások fő irányzatait, a tudo­mány és a termelés kapcsolatát, a szovjet tudósok által kidolgo­zott új anyagok legérdekesebb mintapéldányait, eredeti műsze­reket és készülékeket. Az új anyagok pavilonjában többek kö­zött a mesterséges gyémántokat, A föld és kincsei pavilonban a legújabb geofizikai készülékeket, a színesfém- és vaskohászati, vegyipari berendezéseket, az új mezőgazdasági és faipari gépek, eredeti konstrukciójú folyami és tavi hajók modelljeit. Az Energetika pavilonban ta­láljuk Európa legnagyobb, 2 400 000 kilowatt kapacitású hőerőművének és a kiszlogudi árapály-erőműnek a makettjét. Ugyancsak itt találha­tó annak a berendezésnek a mo­dellje, amely a napenergiát villa­mos energiává alakítja át. Az , Atommag-fizika pavilonban egye­bek között bemutatjuk a hernyó- * talpas mozgó atomerőművet, az elektronikus gyorsítókat és a ter­monukleáris reaktorokat, köztük a Romaska reaktorátalakítót, amelyben a hőenergia közvetle­nül alakul át villamos energiává. Végül — mondotta a kiállí­tás főigazgatója — A világűr meghódítása két pavilonjában be­mutatjuk a kozmoszkutatások szakaszait, az űrhajósok öltöze­tét és táplálkozását, az űrrepülés­re való felkészítés módszereit, és a légüres térben végzett munka sajátos körülményeit.­­ Nagy ünnepünk, a nagy ok­tóber ötvenedik évfordulója kü­szöbén a szovjet emberek szíve­sen mutatják meg magyar bará­taiknak mindannak a javát, amit a Szovjetunió a béke, a szocializ­mus és a haladás útján elért — fejezte be nyilatkozatát a kiállí­tás főigazgatója. Az újságírókat tájékoztatták ar­ról, hogy a kiállítás ideje alatt a magyar filmszínházak bemutatják a legjobb szovjet tudományos­műszaki és népszerű tudományos filmeket, köztük A szovjet tudo­mány fejlődése ötven év alatt. Akiket Szibéria rabul ejtett, Az ember és az atom, Az űrhajós naplója című alkotásokat stb. Az időszerű műszaki-tudományos problémákról szóló szovjet tv­­filmeket a magyar televízió is be­mutatja, Budapesten és számos vidéki városban pedig világhírű szovjet akadémikusok, kiváló szovjet tudósok tartanak előadá­sokat. A tájékoztató után a kiállítás rendezői az újságírók kérdései­re adtak választ, majd a sajtó képviselőit végigvezették a szov­­­­jet tudomány és technika fél év­százados eredményeinek nagy se- I­regszemléjén. (MTI) A szovjet tudomány Budapesten Mi, magyarok, a szovjet tudo­­momány jelenlétét szinte -­meg­szoktuk életünk minden terüle­tén, hozzáfűződik sok nagy élmé­nyünk az első szputnyik fellövé­sétől a nagy űrsikerek közös örö­méig. A szovjet tudósok, akik rendszeresen megszólalnak a ma­gyar rádióban, a televízióban és sajtónk hasábjain, híres emberek, akiket tisztelünk és becsülünk azért is, mert fontos részt vállal­tak a háború utáni fiatal magyar tudósgeneráció felneveléséből. Most pedig eljönnek Budapest­re, hogy szakmai és ismeretter­jesztő előadásokat, konzultációkat tartsanak a fővárosban és vidé­ken egy hónapon át, mindazok­nak, akik a tudomány iránt ér­deklődnek, és kíváncsiak a szov­jet tudomány eredményeinek tit­kaira, indítékaira és nem utolsó­sorban perspektíváira. Amatőr fényképészek és érdek­lődők serege gyülekezett naponta a Budapesti Nemzetközi Vásár kapuinál, amióta a Vosztok Bu­dapestre érkezett. A szovjet tu­domány és technika 50 éve ki­állítás megnyitását megelőző nagy érdeklődés­­érhető volt, hiszen a vásár központi térségét valóságos kozmodrommá alakították át, s a kiállítási pavilonokban komplex tudományos laboratóriumokat rendeztek be. Igaz, hogy a tudományos fejlő­dés gyorsaságára való tekintettel óvatosan kell osztogatni a „leg­újabb” és a „legmodernebb” jel­zőket, de tény, hogy a kiállításon bemutatott és felsorakozó tudo­mányos vívmányok azok közül valók, amelynek alapján száza­dunkat atom-, kibernetika- és űr­­korszaknak keresztelték el. Bármelyik névhez ragaszkod­nánk is, a lényeg, amelyet a ki­állítás tükröz, az, hogy a tudomá­nyok korunkban mindinkább nö­vekvő társadalmi és gazdasági té­nyezővé válnak, s nagymértékben befolyásolják és átalakítják föl­dünk arculatát. A tudomány, mint termelőerő, a legdinamiku­sabban fejlődő gazdasági ágazat, alapja és forrása a fejlődésnek. A budapesti kiállítás mindezt a tudományok ügyes és átgondolt rendszerezésével is érzékelteti, s a látogató — ha nem érti is az atom, az űrkutatás, a fizikai ké­mia, a műanyagkémia rejtelmeit — rádöbben: ezekben az eredmé­nyekben nemcsak laboratóriumok és tehetséges tudósok munkája, hanem az októberi forradalom impulzusa is benne van. Ma már könnyű felismerni ezt, de mi­lyen tisztánlátás, mekkora in­tuíció kellett hozzá az októberi forradalom napjaiban, a fiatal szovjet állam elemi gondjai köze­pette ! A szovjet tudomány és techni­ka eredményei azonban nemcsak relatív, hanem a legfontosabb te­rületeken abszolút vezető ered­mények is, amelyek céltudatos kutatási program és szervezett tudományos munka alapján szü­lettek. Több mint 4000 jelentős kutatóintézet, 700 ezer — a világ kutatóinak egynegyede — tudo­mányos dolgozó szisztematikus munkáját dicsérik! A kiállítás, amely külföldön először járja ilyen átfogóan a lá­togatók elé a szovjet tudomány szinte teljes keresztmetszetét,­ nem­csak tudományos, hanem esz­tétikai erővel is hat, felemel és lenyűgöz egyszerre. A kiállítás a Szovjetunió baráti gesztusa, s egyben nagyvonalú felhívás a jö­vőre nézve is. Megtisztelő aján­lat a hatékonyabb tudományos együttműködésre országaink kö­zött, amelyre a „meghívót” —­ mint a kiállítás gazdag katalógu­sának bevezető soraiból kiderül — A. Koszigin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke küldi nekünk következő soraival : „Meggyőződésünk — írja Koszi­gin elvtárs —, hogy a kiállítás elősegíti majd az országaink kö­zötti tudományos és műszaki együttműködés további fejlődé­sét, a szovjet és a magyar nép ba­rátságának erősödését.’’ Szluka Emil

Next