Népszabadság, 1967. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-01 / 258. szám

2 (Folytatás az 1. oldalról.) kellett találnia a másikat és az egész közelítési művelet csak az­után kezdődhetett. Elvileg tehát megoldódott, hogy a mérhetetlen világűrben sem tűnhet el egy test, mert van már olyan eszköz, amellyel felkutatják, utánaered­nek és megfelelő manőverek se­gítségével össze is hozzák őket. A gyakorlati hasznok kézenfek­vőik, amint Szedov akadémikus részletezi. A manőverezés koordináló eszközeit a szput­­nyikon helyezték el és a földi irányítóközpontból vezé­relték. Ez azt jelenti: megterem­tődik a lehetősége, hogy az orbi­­tális laboratóriumról a további bolygókra eljussanak és azok irá­­­nyában kísérletezzenek. Az Iz­­j­­­vesztyija keddi száma közli is egy­­ ilyen hat tagból álló orbitális ál­lomás elképzelt rajzát, méghozzá­­ — az igazán illetékes — Leonov űrhajós alkotását. Azután az automatikus összekapcsolási és szétválasztási technika megoldása révén lehetőség mutatkozik arra is, hogy az űrrepülésben levő űr-­­­hajósoknak mindenfajta segítsé­get nyújtsanak egy állomásról. Továbbá az űrállomásról nem csupán a Föld mesterséges boly­gói ellenőrizhetők, hanem a világ­űrbe repülő távoli berendezések és a Hold mesterséges bolygói is. Sőt, a Mars természetes bolygói is vizsgálhatók róla. Nemes János Az űrrandevú nemzetközi visszhangja Anglia: „Következetesség és technológiai céltudatosság'' Alig két héttel a Venuson tör­tént sima leszállás után a szovjet űrkutatás újabb sikere nagy el­ismerésre készteti az angol saj­tót. A Guardian tudományos szem­leírója a következőket írja: „Im­már világos, hogy mielőtt a Szov­jetunió embert küldene a Holdra, vagy más égitestre, először a Föld körüli pályán keringő nagy űrál­lomásokat szándékozik építeni kí­sérleti célokra. Azokból lesznek azután a kilövőállomások, ahon­nan hosszabb utakra indulnak majd az űrhajósok ... Ez a követ­kezetesség és technológiai céltu­datosság jellemzi kezdettől fogva az orosz űrkutatási programot, amely ilyen vonatkozásban szö­ges ellentétben áll az amerikai »Embert a Holdra «“-program ma­kacs és kapkodó egyoldalúságá­val.” A Guardian vezércikkében rá­mutat: a szovjet tudósok csend­ben, de kitartóan olyan módsze­rekkel kísérleteztek, amelyek fe­leslegessé teszik az emberek je­lenlétét a világűrben, miközben az űrkilövő-állomások összeszere­lése folyik. Tíz nap alatt ez a má­sodik súlyos megrázkódtatás, amelyet az oroszok az ameri-­­kaiaknak okoztak. Megvalósítot­ták a földi irányítás és az auto­matikus fedélzeti kibernetika összhangját. Az űrhajósok mun­káját immár kibernetikai rend­szerek is elvégzik. Sok gondolkoznivalót ad mind­ez az Egyesült Államoknak, amelynek űrhajózási programját, komolyan eltorzította az „Embert a Holdra!”-terv túlhangsúlyozása, és a vietnami háború által kilúgo­­­­zott költségvetés. A Daily Express címe: A kö­­­­vetkező lépés az űrhotel. A lap felteszi a kérdést, hogy ha az­­ oroszoknak sikerülne embereket­­ felbocsátani egy űrlaboratórium-­­­ban vagy „űrhotelban”, mekkora volna az előnyük az amerikaiak­hoz képest? A válasz: legalább három év, mivel a tervek szerint az amerikai űrlaboratóriumot leghamarabb 1971-ben bocsátják útra. (Tudósítónktól.) Egyesült Államok: „Kitűnő navigáció" Az Egyesült Államokban dr. Edward Welsh, az Amerikai Űr­kutatási Tanács vezetője nyilatko­zatában a szovjet mesterséges hol­dak kitűnő navigációs berendezé­sét és elektronikus irányítását emelte ki. Hangot adott annak a feltételezésének, hogy a Szovjet­unióban a legközelebb nagy űrál­lomást bocsátanak Föld körüli pá­lyára, és ezen az űrállomáson az űrhajósok különféle égi járműve­ket szerelnek majd össze. Hozzáfűzte, hogy az amerikaiak nem szándékoznak a hétfőihez ha­sonló űrkísérletet végezni, mert „megelégszenek az emberekkel végrehajtott űrrandevúprogram sikerével”. A New York Times keddi szá­ma üdvözli az új szovjet sikert. A lap vezércikkben mutat rá: „A bolsevik forradalom 50. évfordu­lójának jövő keddi megünneplését olyan hetek előzik meg, amelyek mindegyike szovjet űrsikerről ta­núskodik. A történelmi Venus 4. sikeres vállalkozását, két mester­séges holdnak az űrben történt automatikus összekapcsolása kö­vette, ami kimagasló bizonyítéka a szovjet technológiai hozzáértés­nek.” A lap, párhuzamot vonva az amerikai űrkutatási programmal, utal arra, hogy sokan sürgetik az amerikai űrkutatás „bőkezűbb tá­­­­mogatását” a kongresszus részéről. Franciaország: „Technikai hőstett" A Figaro megállapítja, hogy ez a teljesítmény erőjátéka a nagy­méretű lakott vagy lakatlan űrál­lomások Föld körüli pályára jut­tatásának. A Paris Jour szenzációsnak mi­nősíti a szovjet űrkutatás leg­újabb teljesítményét. A szovjet teljesítmény megcáfolja azokat a hiedelmeket, hogy a szovjetek el­maradtak volna az amerikaiak mögött az űrrandevú megvalósí­tása tekintetében. A szovjet mód­szer egészen eredeti és sokkal kifizetődőbb, mint az amerikai. Azzal, hogy most már automati­kusan tudnak űrhajókat össze­kapcsolni, új távlatokat nyitot­tak meg. Az égi szerelők munká­ja, amelynek feltételei, mint azt az amerikai kísérlet is mutat­ta, rendkívül nehezek, most már kiegészítő műveletekké korlátoz­ható. A Combat: A szovjetek figye­lemre méltó technikai hőstettet hajtottak végre. A hétfői kísérlet minden bizonnyal nem marad folytatás nélkül — írja a lap. Bonni manőverek az atomsorompó-szerződés ellenőrzése körül Az Európai Közös Piac öt or­szága — Nyugat-Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg — értesítette az Egyesült Államokat, hogy hajlan­dó aláírni az atomfegyverek to­vábbi elterjedésének megakadá­lyozására szolgáló atomsorompó­­szerződést, ha a Bécsben székelő Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökséget kirekesztik a szerződés ellenőrzéséből és az ellenőrzést az Euratom feladatává teszik. (Mint ismeretes, az Euratom ki­zárólag nyugati ellenőrzés alatt van.) Az öt közös piaci ország ezen­kívül azt is követeli, hogy az el­lenőrzés korlátozódjék a hasadó­anyagokra és ne terjedjen ki a nukleáris kutatásokra vagy a nukleáris reaktorok működési fo­lyamataira Jól értesült hörök szerint az Euratom ellenőrzési jogának biz­tosítását és a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség kirekesztését mindenekelőtt Nyugat-Németor­szág követelte, mert ennek elfo­gadásával az NSZK kivonhatná magát a tényleges ellenőrzés alól. * Az NDK külügyminisztériuma kedden nyilatkozatban ítélte el az atomsorompó-egyezmény körüli bonni manővereket. (MTI) 1967. november 1. szerda NÉPSZABADSÁG KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK : néhány Sorsán A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának ünnepségeire kedden Moszkvába érkezett a Vietnami Dolgozók Pártjának, a VDK nemzetgyűlé­sének és kormányának delegáció­ja. A küldöttséget Le Duan, a párt központi bizottságának első titkára vezeti. (MTI) Koppenhágában kedden hiva­talos nyilatkozatban jelentették be: a dán kormány hozzájárul ah­hoz, hogy november 20-tól 29-ig a Koppenhága közelében levő Ros­­kilde városban tartsák a Russell­­féle nemzetközi bíróság újabb ülését. (MTI) Leningrádban kedden folytató­dott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkal­mából rendezett nemzetközi szak­­szervezeti ülésszak. A keddi ülé­sen felszólalt Alekszandr Selje­­pin, a szovjet szakszervezetek köz­ponti tanácsának elnöke. (MTI) A szovjethatalom fennállásának 50. évfordulója alkalmából Októ­beri Forradalom Érdemrendet alapított a Szovjetunió Legfel­­­­sőbb Tanácsának Elnöksége. Az Októberi Forradalom Érdemren-­­det külföldi állampolgárok is megkaphatják. (MTI) Fidel Castro a mezőgazdasági munkások egy gyűlésén hétfőn bejelentette, hogy a kubai páncé­los alakulatok katonáit és tiszt­jeit bevonják a mezőgazdaság gépesítésének megoldásába. (MTI) Bolgár—kolumbiai pártközi tárgyalások Október 26-tól 31-ig Bulgáriá­ban tartózkodott a Kolumbiai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának küldöttsége G. Vieira főtitkár vezetésével. A küldöttség megbeszéléseket folytatott a Bol­gár Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttségével, amelynek Todor Zsivkov, a köz­ponti bizottság első titkára volt a vezetője. A két küldöttség leszögezte, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom marxista- leninista alapokon való összefogá­sára ma nagyobb szükség van, mint valaha. Elítélték a Kínai Kommunista Párt jelenlegi veze­tőinek szakadár tevékenységét és nacionalista külpolitikáját. A két küldöttség úgy véli, hogy meg­érett a helyzet a kommunista és munkáspártok nemzetközi érte­kezletének összehívására, amely­nek előkészítését meg kell kez­deni. A kolumbiai vendégek kedd dél­előtt elutaztak Bulgáriából. (MTI) Amnesztia a Szovjetunióban A Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége amensztia­­rendeletet hozott. A rendelet egyebek között megállapítja: a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulójával kapcso­latban és a szocialista humaniz­mus elveitől vezérelve, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége lehetségesnek tartja amnesztia gyakorlását azon ál­lampolgárokkal szemben, akik el­ső ízben követtek el olyan bűn­tetteket, amelyek a társadalom szempontjából nem túlzottan ve­szélyesek. Az amnesztia azokra a szemé­lyekre terjed ki, akiket két évnél nem hosszabb, valamint egyes olyan kategóriájú személyekre, akiket öt évnél nem hosszabb sza­badságvesztésre ítéltek. Az amnesztia nem terjed ki azokra, akiket a következőkért ítéltek el: az állam szempontjából különösen veszélyes bűntettek; szándékos emberölés; szándékos súlyos testi sértés; rendőrségi al­kalmazottak vagy önkéntes rend­őrök elleni erőszakos cselekedet; nemi erőszak; az állami vagy tár­sadalmi tulajdon ismételten vagy nagymértékben történt eltulajdo­nítása; lőfegyver eltulajdonítása; betöréses lopás és fosztogatás; megvesztegetés, megvesztegetésre szánt összeg elfogadása vagy a megvesztegetésben való közremű­ködés; megrögzött huligánkodás; kábítószerek készítése vagy ter­jesztése; kiskorú személyeknek bűncselekménybe való bevonása. Az amnesztia nem terjed ki to­vábbá a különösen veszélyes visszaeső bűnösökre; a korábban szabadságvesztésre ítélt és azt kö­vetően ismét szándékos bűntettet elkövetett személyekre; valamint azokra, akik a büntetés letöltése során megszegik a börtönrendet. Az amnesztiarendelet előírja azon személyek büntetésének el­törlését, akiket két évnél nem hosszabb időtartamú szabadság­­vesztésre, vagy nem szabadság­­vesztésre ítéltek. Eltörlik az öt évnél nem hosz­­szabb időtartamú szabadságvesz­tésre ítéltek büntetését, ha az el­ítéltek: a) a szovjetország védel­mében kifejtett harci cselekmé­nyekben való részvételért a Szov­jetunió rendjeleivel és érmeivel kitüntetett személyek, valamint hadirokkantak; b) azok az asszo­nyok, akiknek 17 évesnél fiatalabb gyermekük van, valamint a terhes asszonyok; c) 60 évnél idősebb fér­fiak és 55 évesnél idősebb nők; d) a bűntettet 16 éves koruk előtt el­követett személyek; e) azok a sze­mélyek, akik meggondolatlanság­ból követtek el bűntettet. A két évnél hosszabb időtar­tamú szabadságvesztésre ítélt sze­mélyek által le nem töltött bünte­tést a felére csökkentik. Az amnesztia alá eső szemé­lyeknél eltörlik a mellékbüntetés­ként kiszabott kitelepítést és kény­­szerlakhely-ki­jelölést. Az amnesztiarendelet kihirdeté­sének napján lép érvénybe. (TASZSZ) Az olasz jobboldal vereséget szenvedett a képviselőház maratoni ülésén Tizenöt nap telt el azóta, hogy az olasz képviselőház megkezdte a regionális választásokról szóló törvényjavaslat vitáját. Azóta megszakítás nélkül folyik a ta­nácskozás. A jobboldal obstruk­­ciós politikája különösen a tör­vényjavaslat 22. cikkelyével kap­csolatban lángolt fel. Az említett cikkely 1969-re irányozza elő az első regionális tanácsi választá­sokat. A liberálisok, monarchis­­ták és fasiszták hosszú beszédek­kel és mintegy 150 módosító ja­vaslat előterjesztésével igyekez­tek elodázni a törvényjavaslat el­fogadását. Végül hétfő délután a képvise­lőház megszavazta ezt a cikkelyt, majd a javaslat további pontjait is elfogadta. A liberálisok és a fasiszták azt remélték, hogy kompromisszumra juthatnak a kereszténydemokra­tákkal és a szociáldemokratákkal, és hogy a távoli jövőbe utalják majd a regionális választások megtartását. A jobboldal manő­vere nem sikerült, mert a kom­munisták által megszervezett né­pi akció hatására a szocialisták és a kereszténydemokrata vezetők többsége is a törvényjavaslat eredeti szövege mellett foglalt állást. (MTI) A BVT elnökségének határozatai Moszkvában közzétették a Béke­­­világtanács elnöksége október 27-én és 29-én Leningrádban meg­tartott ülésszakának határozatait a vietnami és a közel-keleti hely­zetről, valamint az európai biz­tonság problémájáról. A BVT Elnöksége elítéli az amerikai agresszorok bűnös viet­nami háborúját, támogatja a DNFF politikai programját, és a VDK kormányának kezdeménye­zéseit a konfliktus rendezésére. Az amerikai fegyveres erők vietnami kegyetlenkedéseit a gyengeség megnyilvánulásának értékeli. A közel-keleti konfliktussal kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a térség igazságos békéjét bizto­sító politikai rendezésre kell töre­kedni. Hangsúlyozza, hogy a meg­hódított területek megszállva tar­tása sérti a nemzetközi jogot, az ENSZ alapokmányát és a rende­zés alapja csakis az izraeli csa­patok visszavonása lehet. Az európai biztonság problé­máiról szóló határozat fenntartja a BVT 1966 júniusában Genfben megfogalmazott emlékiratának megállapításait. Eszerint az euró­pai enyhülésre irányuló politiká­nak a területi status quo fenntar­tásából, a jelenlegi európai ál­lamhatárok tiszteletben tartásából kell kiindulni. „A Béke-világta­­nács elnöksége szívesen látná egy értekezlet összehívását az euró­pai biztonság és együttműködés ügyében, s hajlandó együttműköd­ni Európa összes politikai, társa­dalmi és békeerőivel e cél érde­kében” — hangoztatja a határo­zat. (MTI) A Chalfont-ügy a brit parlament előtt (Londoni tudósítónktól.) Kedden a királynő trónbeszédé­vel megnyílt a brit parlament új ülésszaka. A hagyományos ünnepi külsőségek közt a lordok és fel­ékszerezett udvarhölgyek az alsó­ház és a diplomáciai testület je­lenlétében felolvasott beszéd vá­zolta a kormánynak a következő évre tervezett törvényhozási prog­ramját. Feltűnést, egyesek számá­ra kínos feltűnést keltett az a re­formterv, amely korlátozni hiva­tott a Lordok Házának hatáskörét és csökkenteni arisztokrata tag­jainak számát, vagyis azokét, akik nemzedékről nemzedékre öröklik helyüket a brit felsőházban. A legnagyobb érdeklődést azon­ban mégsem az alkotmánymódo­sítási terv, hanem az úgynevezett Chalfont-ügy váltotta, ki, amely napok óta foglalkoztatja a brit sajtót. A múlt héten ugyanis Lord Chalfont, a Közös Piac ügyeivel megbízott angol miniszter egy lausanne-i sajtóértekezleten állító­lag olyan nézeteknek adott han­got, hogy ha végleg eltorlaszol­nák Nagy-Britannia útját az EGK-ba, a kormány kénytelen lenne felülvizsgálni külpolitikáját és fontolóra venni, vajon nem cél­szerű-e „kivonulni Európából”, azaz visszavonni csapatait Nyu­­gat-Németországból, esetleg elis­merni az Odera—Neisse-határt és az NDK-t stb., stb. A lapok — nem tudni milyen okból — szen­zációt keltő tálalásban ismertet­ték Lord Chalfont állítólagos né­zeteit és komolyan mérlegelni lát­szottak, vajon nem a miniszterel­nök sugalmazta-e a felettébb va­lószínűtlen gondolatokat. A parlament megnyitása nap­ján az ellenzék vezére, Heath megragadta az alkalmat, hogy magyarázatot kérjen a kérdéses kijelentésekről. Wilson miniszter­­elnök válaszában az alsóház érté­sére adta, hogy a Chalfont-ügyet lezártnak tekinti. Lord Chalfont nyilatkozata csupán magánjellegű feltételezéseket tartalmazott, s a brit kormánynak a leghalványabb szándéka sincs, hogy akárcsak gondoljon is politikájának meg­változtatására. Továbbra is foly­tatni kívánja a Közös Piacba va­ló belépésre irányuló erőfeszíté­seit. B. A. Újabb harcok Nigériában Lagosi közlés szerint a biafrai csap­atok ellentámadást indítottak a szövetségi haderő ellen Bonny, Enugu és Nsukka térségében. A támadókat mindenütt visszaver­ték. Bonnynál állítólag a biaf­­raiaknak súlyos veszteségeik vol­tak, Enugunál pedig a szövetségi csapatok megfutamították ellen­felüket. A közép-nyugati tartományban a hírek szerint viszonylagos nyu­galom van. (AFP)

Next