Népszabadság, 1968. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-20 / 16. szám

10 d­öi Be­nika* Pálya Ritkád akad valaki a földön, akit a természetfelelős olyan ze­nei adottságokkal áldott volna meg, mint a kis Mika Bénit. Négyéves korában tisztában volt az összhangzattan elemeivel; öt­éves se volt, amikor lekottázta első szerzeményét, amelyben nagy tudatossággal használt már alte­­rált és kromatikus váltóhangokat. Hatesztendős volt, amikor kot­táin ak­kor­df­elbontó törekvések jelentkeztek. A continuo basszus használata szabad improvizálásá­nál bámulatba ejtette a legna­gyobb mestereket is. A nagy Kö­körcsin Hajnal vállalta, hogy be­vezeti őt a kontrapunkt szövevé­nyeibe. A gyerek fél év múlva megírta első kvintkánonját, co­­mesokkal és duxokkal tarkítva. Ekkor történt, hogy a boldog atya, az akkor már ötvenötödik évét taposó Mika Sebestyén ellá­togatott az Egyesült Államokba; disszidált nővére, Laura, ott élt pedikűrösként Nebraska állam­ban, Alliance-ban. Két hónapig volt úton a Mika pipa. Ez nem nagy idő egy ilyen korú ember életében, ám amikor hazatért, mégis egy gyökeresen megválto­zott személlyel ismerkedett meg az elképedt család. — Hiába, az egy más világ — mondotta mindjárt a megérke­zése utáni estén. — Tudjátok­, pél­dául, mivel vágja a Laura a kör­möt? Lézerrel! Sugárral! Úgy, ahogy mondom! Ti nem tudjátok, mi az élet. Alliance-ban például automata temető van ... A kis Béni rövidesen mély álomba merült. A gondos apa ru­hástól tette az ágyba, majd így szólt: — Jó, hogy a gyerek elaludt Ezt csak veled közölhetem. Kér­lek, a Laura hajlandó a kicsit ki­vinni, magához venni. Esküszik, hogy három év alatt saját mono­póliuma lesz, vagy ott minek ne­vezik ... Lehalkított hangon így folytatta: — Mondtam Laurának, hogy ő kis Béni zenei zseni. Jól bevált. Hogy aszongya, náluk az Álla­mokban a művészeket hülyének tartják. Becsülete csak annak van, aki statikus. — Micsoda? — kérdezte ijedten az asszony. — Én arra nem enge­dem a Bécskét. Az túl nehéz. — Asszonybeszéd! — kiáltotta ekkor Mika Sebestyén. — Te, fi­gyelj! Kint egy statikus kétezer dolcsit kap havonta. Ha a stati­kája jó, kap még kettőt. Ismer­tem kint egy statikust, aki má­sodállásban autógyáros. Másnap a jó atya, hogy egész­séges irányba befolyásolja a kis Béni érdeklődését, eladta a bizo­mányiban a hegedűt, a zongorát és a trombitát. A kazánházban el­tüzelte a kottákat és hangverseny­bérleteket, a padlásra vitte a magnetofont, nehogy a kisfiú kí­sértésbe jöjjön és esetleg vissza­essen káros szenvedélyébe, a ze­nébe. Nem lehet elmondani, micsoda kínlódás volt apának, anyának, de elsősorban a kis Béninek, amíg elfojtották a gyermek lelkében a zene ördögét és felébresztették ott a statika szunnyadó tündérét. Aztán, amikor már megszerette ezt a tudományt és különös sze­retettel foglalkozott az elektro­­statikával — jött a harc az iskolai felvételekért. A mai modern em­ber életében az iskolára való be­jutásért, illetve bejuttatásért ví­vott elkeseredett küzdelem éppen olyan elkerülhetetlen, akár a szü­letés, a házasság, a válás vagy a halál. A fél minisztérium mozgó­sítva volt. Bécske felvételéért síkraszállt egy rektor állítólagos unokanővére, két Kossuth-díjas festőművész (egy pártonkívüli és egy párttag), két táncdalénekes, egy feszkezet püspöki kara, egy szakszervezeti bizalmi, egy mi­­niszterhelyettesné, a „Fradi-bará­­tok köre"; a nagy Kökörcsin Haj­nal írást adott, hogy a gyermek zenei zsenije csak akkor fejlőd­het zavartalanul, ha előbb stati­kát tanul. Végre sikerült! Bent volt a technikumban. De vajon helytáll-e? Igen. Csoda ez? Az. De fénye­sen helytállt. Kitüntetéssel fejezte be ott tanulmányait. Évfolyam­­elsőként, automatikusan került az egyetemre, ott is a legjobb volt, ha zenét hallott, kiment a szobá­ból; ha grafitmoderátoros reak­torról, kerámia-fémötvözetről vagy hidrogéngáz égéstermékeiről hallott, felragyogott. A műszaki Magyarország nagy ígéreteként emlegették. Be is váltotta a reményeket. A jó apa, amikor az ifjú Mika Béni kézhez kapta kitűnő rendű diplo­máját, szülei ajándékképpen meg­lepte egy bécsi társasutazással. A császárvárosban Laura néni várta. Alliance-ből utazott Auszt­riába, hogy kivigye a fiatal stati­kust, ragyogó karrier első lépé­seként. Ám Béni visszautasította ajánlatát. Ő otthon szeret lenni. Ott élnek szülei, barátai, van egy kislány is, akire szívesen gondol... Tíz év múlva kinevezték a Mű­egyetemen, nyilvános rendes ta­nárnak. Húsz év múlva kedvéért a kormányzat Elektrostatikai In­tézetet alapított. Kétszer fellövet­te magát az űrbe, hogy ott végez­zen sugárzási kísérleteket. Egy nemzetközi kollektíva vezetője­ként villamos-nukleáris rakétát szerkesztett. Ekkor Nobel-dí­jat kapott, sajnos a megfeszített munkával eltöltött évek közben úgy elrepültek felette, hogy észre sem vette. A stockholmi díjkiosz­tás előtt töltötte be hetvenedik életévét. A Svéd Akadémia ősz elnöke már nyújtotta feléje a konvertibilis svéd koronával kibé­lelt borítékot, amikor suhogás hallatszott. A csillárok fénye ki­aludt, a napfényt valami elmond­hatatlanul irtóztató fekete felhő­­gomoly fedte le. A zenekarba be­lefagyott az ünnepi tus; az Aka­démia ősz elnöke rémületében le­nyelte a szájában melengetett, meg nem gyújtott szivart. Két rémalak hatolt a selyem­­tapétás falon át a díszterembe. Dr. Mika Béni professzor az egyikben megdöbbenve ismerte fel régen megboldogult apját, néhai Mika Sebestyént. — Megszöktem a pokolból — szólt lihegve a rémalak —, bár­mely pillanatban küldhet értem Belzebub. De a jövőd, az életpá­lyád szempontjából meg kellett tennem! Figyelsz, fiam? — Figyellek, apám — szólt dr. Mika, Nobel- stb díjas profesz­­szor. — Most szállt alá poklokra Al­­liance-ból Laura néni. Százegy évet élt a földi siralomvölgyben. És képzeld, most tudtam meg, hogy fatális tévedés áldozata vagy. Értesz, fiam? — Értelek, apám. — Szóval, amikor Amerikában voltam, Laura nénéd, aki most velem jött ide, azt üzente, legyél statisztikus, az kész karrier az Államokban. Én nem vagyok mű­szaki ember, siettem is, hogy mi­nél többet lássak Amerikából. Hallasz, fiam? — Hallak, apám. — Szóval, hazatérés után rosz­­szat mondtam. Laura nénéd, aki itt áll mellettem, nem statikust, de statisztikust mondott. Azonnal hagyd abba ezt a hülye statikát és iratkozz be statisztikusnak. Ti Magyarországon el sem tudjátok képzelni, mit keres az Államok­ban ma egy statisztikus. Máté György ÉPÍTŐK! Korlátlan mennyiségben EMOD vasútállomáson vagonba rakva, osztályozatlan bányakavicsot ajánlunk 80 Ft-ért köbméterenként. Nagyobb megrendelés esetén árengedmény: 3. sz. AKOV, Miskolc, Kereskedelmi osztály. Telefon: 13 — 241. NÉTSZAB­AD?"(C A Románia—Lett Szovjet Szocialista Köztársaság mérkőzésen játszották az alábbi, meg­nyit­áselméleti szempontból is érdekes játszmát. A mérkőzést a női és ifjúsági táblákon elért győzelmével minimális arányban Románia nyerte. SPANYOL MEGNYITÁS M. Tál—V. Ciociltea Riga, 1967. 1. e4, e5 7. Vf3, He* 3. Fb5, a6 4. Fa4, Hf­ 5. 0—0, Fe7 6. Bel, be 7. Fb3,­­►-­* *, c3, db' 3. h3, b* (Samiszlov változata) 10. d4. Be* 11. Hbd7, Ff* 12. Híl (Nem vált be 12. a3, Fd7! 13. Fa2, a5! 14. Vb1, Ve7 15. Ha, a4 és sötét kiegyen­lít, Kérész—Szpasczkij, páros mérkő­zés, 1965) 12. —, Fd7 (Szpa­s­zkij az említett mérkőzésen ismételten siker­rel alkalmazta. 12. —, Fb7 13. Hg3, Vd7 — jobb itt Ha5 — 14. de:, de: 15. Hh6!, Ve7 16. Hh4!! Hh5, 17. Vh5:, Ha5? 1*. FgSl! után világos nyert. Geller—Por­­tisch, Moszkva, 1967) 13. Hg3, Ha5 14. Fc2, Ha4! 15. a4, c5 16. b3, Ha5 17. ab:, ab: IS. d5, 19. Fe3, Vc7 20. N­h2, Fg7 21. Bfi, c4! (Érdekes ellenjáték kezdete. Passzív játék esetén világos f4-gyel előnybe kerül) 22. b4, Hb1! 23. Ba*:. Ba*: 24. Fb3:, eb: 25. Vb3:, Vc4! 26. Vc4,f­be: 27. Bb1, Fb5 (A gyalogál­dozattal sötét teljesen kiegyenlített. A nyílt a­ vonal ellenőrzése, a c3 és e4 gyalogok gyengesége és a világos bá­bok közti koordináció hiánya sötétnek jó esélyeket nyújt) 2*. Hbfi, Ba3 29. Bel, Hd7 30. N­­ 12, llő 31. Kfl, Ff6 32. Kel, Ft1S 33. Hbl, Ba2 34. Bdl, F*4 35. Bel (Vesztett volna 36. Bd2V, Fc2! 36. Ha3, Bab­! 37. Ke2, Fd3t stb.) 35. —, Fb5 (Burkolt remisajánlat, jobb volt 35. —, Fe2) 36. Hd2, Hb« 37. Fb6:, Fb6:, 3*. Hgft, KfS 30. He3, Fe3: 40. fe:, Kd­ 41. Ke2, Kg7 42. Bf1, gi 43. Kdl, Fa4: 44. Ke1, Fc2? (Most viszont jobb volt a békés 44. —, Ff­5) 45. Bf5!, f6 46. Hc4:, Fe4: 47. Hd6, Ff5:? (Sokkal jobb volt 47. —, Fg2, ef 4*. —, Fll3:) 4*. Hf5:­, Kf* 49. c4, Bg2: 30. cS? (30. Kfl! volt a helyes lépés, világosnak jobb esélyekkel. Sötét következő lé­pése után még világosnak kell küzde­nie a döntetlenért) Sk­2, g4! (Sötét kombinációjának csattanója 51. Hh­4:, gh:! 5H. Hg2:, h2!! és nyer) S1. c6, gh: 52. Kfl!, Bd2 53. Kgl!, Ildő: 54. e4, Bdb­ 55. Kh2, Bei 56. b5, Bc5 57. Hd6, Ke7 58. Ufót, Ke* 59. Hg7f, Kc7 *0. t051, Kd8 61. Hd6, Kc7 62. II©8t, KbS 63. Kh­3­, Bb5: 64. c7, Bc5 65. huj­, Kc7: 66. Kh4­, Bel (A végjáték­kötöetnek látszólag nyelve van. Túl érdekes mentőmanővert talál) 67. N­g4, Kd6 68. Kg3, Bf1 69. Kg2, Bf* (Vagy 69. —, Bf4 70. K£2, Ke* 71. N­d3!, Bc4, 71. Kf3! és nyeri az e5 gyalogot) 70. Kg3, Be* 71. Kf3, Kc5 72. Kc3, Kf4 73. 1IH2!, Ba8 74. Hf3, Ba5 75. Ke2, Kc3 76. Ke3, Kc2 77. Ke2 döntetlen. Vf IfeXi# m ■ b c d e 1 c b Lesz-e elég Évről évre több horgászcikk ke­rül forgalomba, de minden meny­­nyiség kevés. Az idén valamivel jobb lesz a helyzet. A tavalyi 31— 32 millió helyett 38—40 millió fo­rint értékű horgászcikk lesz az üzletekben, s bár áruk a szabadon mozgó árak kategóriájába tarto­zik, itt egyelőre inkább csökkenő tendencia érvényesül. Botok. Ragasztott bot eddig is volt, s kellő választékban érkezik az NDK-ból tömör­ üvegbot és textilcső bot is. A nagyon hiányzó bambuszbotok körül viszont még nem teljesen tisztázott a helyzet, bár máris több van az üzletekben, mint tavaly. A kereskedelem ígéri, hogy minden lehetőt meg­tesz az ellátás javításáért. Orsók: Lényeges javulásra nem számíthatunk, talán majd csak a magyar orsó tömeggyártása hoz­hat megoldást. Rileh—Rex az idén is nagyon kevés lesz (360.— forint helyett 395.— forintért). A Bambi és a Forelle 10—10 forinttal drá­gult, viszont a csehszlovák Rex­­orsók ára 230.— forintról 150.— forintra csökkent. Tárolóorsóból van elég, a választék is megfelelő, az árak pedig több típusnál csök­kentek (például a 39.— forintos csehszlovák orsó új ára 29.— fo­rint). Zsinór. Minden mennyiségben felszerelése van és lesz (Csehszlovákiából és az NDK-ból), méghozzá az eddi­ginél 10—15 százalékkal olcsób­ban. Egyes üzletekben mégis ke­vés a zsinór s nem teljes a vá­laszték. Horgok. Az ára még egyes üzle­tekben is eltérő lehet. A hazai és a csehszlovák horgok ára egyelő­re változatlanul 35 fillér, de a norvég horgokat drágábban áru­sítják. Tavaly egymillió csehszlo­vák horgot importáltunk, az idén már lekötöttünk négymilliót, s eh­hez jön hazai és egyéb források­ból még 4,5 millió. Hálók. Általában olcsóbbak let­tek, különösen az NDK-ból érke­ző, kitűnő műanyag. A kiemelő­háló ára például 230-ról 169-re, a csalihalfogóé pedig (kerettel) 140- ről 67-re csökkent. A választék és a forgalomba kerülő mennyiség nagyobb lesz a tavalyinál. Olcsóbb lett a műanyag hal­tartó kanna, s több más műanyag­cikk is (szerelékes és gilisztás do­bozok). A parafaúszók drágábbak, a műanyagok viszont olcsóbbak. A közkedvelt csehszlovák gyerek­készletből (változatlan áron) tíz­ezer jön be. A villantók többnyi­re olcsóbbak lettek, s az NDK-ból nagyon változatos összeállításban hozunk be új típusokat.­ ­. I. 29. Grenoble-sor A Grenoble-ban megrendezésre kerülő X. téli olimpia emléksora, amelynek kibocsátási tervét már korábban jeleztük, január 29-én jelenik meg. A postahivatalok azt a rajzos alkalmi bélyegzőt hasz­nálják, amelyet a blokkra ütöttek. Harc az analfabetizmus ellen Az UNESCO jelentése szerint­­ a világon még mindig hét­­százmillió analfabéta van. A probléma megoldása az emberi­ség egyik legfontosabb kulturá­lis és szociális feladata. Két évvel ezelőtt az analfabetizmus leküz­dése érdekében világkonferen­ciát is tartottak. Az utóbbi idő­ben mind több bélyeg fog­lalkozik az írástudatlanság elleni harccal. Legutóbb Irán és Kuwait bélyegpárt, Líbia pedig négyértékű sort adott ki a harc propagálására. 75 millió forint bélyegért A múlt év filatéliai mérlege igen sikeresnek mondható. Újabb tízezrek kapcsolódtak be a bélyeg­­gyűjtésbe, ami főképpen a több­ségében szép bélyegeinknek tulaj­donítható. Ezért külön elismerés illeti kiváló tervezőgárdánkat és a gyártásban részt vevő nyomdák dolgozóit. A filatelisták nem is sajnálták a pénzt szenvedélyük tárgyáért, mert míg 1966-ban hat­vankét millió forintot, addig 1967- ben már több mint hetvenöt mil­lió forintot költöttek bélyegre, és — az előjelekből ítélve — az idén még nagyobb összegű vásárlásra lehet számítani. Mindez arra kötelezi a postát, hogy a gyűjtők igényeire tekin­tettel, bélyegeink művészi színvo­nalát tovább emelje. Ez népgaz­dasági érdek is, mert állandóan fejlődő bélyegexportunkat is szol­gálja. Kereskedelmi szervünk a múlt évben tapasztalta, hogy azokból a bélyegekből, amelyek szépségükkel nemzetközi sikert arattak, külföldi filatelisták há­romszor annyit vásároltak, mint korábban bármely más sorból. Újdonságok Argentína: gyermek jótékonyság, fel­­áras bélyegpár. — Brazília: tengeré­szet hete, 10 c. — Csehszlovákia: bé­­lyegnap, 1 csk. — Hongkong: kínai újév, bélyegpár. — Jemen: a munka napja, négy érték. — Kanada: vadál­latok, 5 c. — Német Demokratikus Köztársaság: téli olimpia, hat érték. — Német Szövetségi Köztársaság: if­júság, négy feláras bélyeg. — Pápua és Új-Guinea: papagájok, négy érték. — Pitcairn: kézművesség, négy érték. — Ruanda: madarak, tíz érték. — Swaziföld: népviseletek, négy bélyeg. — Szovjetunió: 50 éves állambiztonsági szolgálat, 4 k. — Upper Yafa (Dél- Arábia): virágfestmények, öt érték. — Egyesült Államok: A neves amerikaiak sor ús értéke: 1 c, Thomas Jefferson volt elnök arcképével. 1991*. .Hmnír 20. szombat ^ ^ m _ !i*U to­m A télire leállított kocsikról 0 Egy autótulajdonos, aki télen általában nem használja kocsiját, most, hogy az időjárás hirtelen jobbra fordult, kéthónapos állás után be akarta indítani a motort Csodálkozva tapasztalta, hogy nem működik az indító, pedig amikor beállt az autóval, minden rendben volt Kiderült: a dugat­­­tyúgyűrűk és a hengerfal annyi­ra oxidálódtak, hogy a dugattyút megmozdítani sem lehetett. Az történt, hogy a kocsi leállí­tása után a nyitott szelepeken át a hengerekbe kerülő levegőből kicsapódott a pára s a víz hatá­sára megindult az oxidáció. Az állás során a hengerfalakról ugyanis lassacskán lecsorog az olaj, és nem védi a felületeket a korróziótól. Kedvezőtlen körül­mények között már 3—4 heti állás után a dugattyúk kisebb mérvű „ragadását” figyelhetjük meg, ez azonban még nem jár veszélyes következményekkel. De ennél hosszabb leállítás előtt a motort megfelelően elő kell készíteni „téli álmára”. Ennek egyik lénye­ges része a hengerfalak beolajo­­zása kevés olaj betöltéssel s a forgattyústengely körbeforgatá­­sával. Célszerű a szívó-, valamint a kipufo­gónyílást legalább egy nylonfóliáva­l bekötni. Ha ezekről megfeledkeztünk le­állított kocsinknál, talán még nem késő, hogy az autósidény előtt az olajozást pótoljuk. Indít­suk meg a motort, s addig járas­suk, míg el nem éri az üzemi hő­fokot. Ha tudunk mozogni a ko­csival, tegyünk meg néhány kilo­métert, hogy a hajtó- és futómű­vet átjárja az olaj, illetve a gép­zsír. Utána hiánytalanul végez­zük el a konzerválást. 0 p

Next