Népszabadság, 1968. február (26. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-01 / 26. szám

2 Szovjet álláspont az ENSZ-ben A KNDK nélkül nem lehet a Pueblo-ügyről tanácskozni a Biztonsági Tanácsban Az ENSZ székhelyén kedden folytatódtak a magánjellegű ta­nácskozások a Biztonsági Tanács állandó tagjai között a Pueblo­­ügyről. Goldberg, az amerikai de­legáció vezetője, U Thant főtit­kárral tárgyalt, majd Aga Sahit, a Biztonsági Tanács elnökét ke­reste fel. Aga Satrim Morozovot, a Szovjetunió képviselőjét is fo­gadta. Nyugati hírügynökségek értesülései szerint egyelőre sem­milyen megállapodás nem szüle­tett arról, hogy meghívják-e a ta­nács Pueblo-vitájáb­a a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselőjét. A szovjet álláspont az, hogy a tanács a kérdés meg­vitatására a KNDK képviselőjé­nek jelenléte nélkül nem illeté­kes, viszont a meghívást nem le­­­­het feltételhez kapcsolni. Az ame­rikaiak előzőleg azt hangoztatták, hogy csak akkor járulnak hozzá a KNDK meghívásához, ha az el­fogott kémhajót és személyzetét előzőleg már útjára bocsátották. A Reuter iroda értesülése szerint ez az álláspont valamelyest „eny­hült”: amerikai körökből olyan kísérleti léggömböt röppentettek fel, hogy a meghívás „előfeltéte­léül” Washington már csak a Pueblo személyzetének szabadon bocsátásához ragaszkodik, a ha­jóéhoz nem. Az AFP ENSZ-tudósítója sze­rint a megbeszélések még mindig holtponton vannak, egy dolog azonban már bizonyosra vehető:­­ az Egyesült Államok az adott helyzetben már nem folyamodhat katonai megoldáshoz. Álláspont­ját diplomáciai fáradozásaiban szükségképpen az „puhítja”, hogy nem tartja alkalmasnak a hely­zetet egy második ázsiai front megnyitására, és tekintettel kell lennie a számára súlyosbodó viet­nami hadihelyzetre. ENSZ-körökben úgy vélik, hogy egyelőre nem tudják folytatni a Biztonsági Tanács Pueblo-vitáját. Szöulban a dél-koreai rezsim külügyminisztere szerdán sajtó­­értekezleten jelentette­­ ki, hogy kormánya ellenzi az amerikai— észak-koreai kapcsolatfelvételt, és minden olyan megállapodással szembeszegül, amely kompromisz­­szumos jellegű. A külügyminiszter ismét kinyil­vánította: Dél-Korea azt is elle­nezné, ha a KNDK-t meghívnák a Biztonsági Tanács vitájára. Erősödik a partizánharc a szöuli diktatúra ellen Az amerikai­ katonai hatóságok szerdán közölték, hogy kedden késő este a fegyvermentes övezet nyugati szakaszán folytatódtak az ellenségeskedések amerikai kato­naság és dél-koreai partizánok között. Kedden éjjel és szerdán hajnalban négy összecsapásra ke­rült sor a gerillák és a 2. ame­rikai lövészhadosztály között. A Kyodo japán hírügynökség jelentése szerint a Japánban élő koreai állampolgárok szövetsége szerdán sajtóértekezletet rende­zett. Szang Csei Jun, a szövetség külügyi osztályának vezetője ki­jelentette, hogy a közeljövőben a dél-koreai nép partizánharca fo­kozódni fog a Pak Csong Hi-kor­­mány ellen. A Szöul szívében nemrég lezajlott rajtaütésszerű ú­j partizántámadásból kiolvasható, hogy a szabadságharcosok már­ elég erősek ahhoz, hogy a hegy­vidékekről a városokra vigyék át a harcot. Jóllehet a szöuli kor-­­­mány azt állítja, hogy a parti-­­­záncsapatok Észak-Koreából­ lép­tek dél-koreai területre, ez nem egyéb üres kitalálásnál. A tény­­ az, hogy Dél-Koreában népi fel­kelés folyik — jelentette ki Szang Csei Jun. (MTI) Az NDK Népi Kamarája elfogadta az új alkotmánytervezetet Az NDK Népi Kamarája szerdai ülésén elfogadta a Német Demok­ratikus Köztársaság új alkot­mánytervezetét. A tervezetet most — végleges formába öntés előtt — széles körű népi vitára bocsát­ják. Az új alkotmány tervezetét­­ Walter Ulbricht, az NSZEP első­­ titkára, az NDK Államtanácsának­­ elnöke terjesztette a népi kamara elé. Ulbricht elvtárs beszédében részletesen foglalkozott a két né­met állam fennállásának az alkot­mánytervezet megállapításaiban is jelentős súllyal szereplő prob­lémájával. Megállapítva, hogy Németország kettészakítottsága az imperialista politika következménye, amit megszilárdított a NATO létrejötte és a párizsi szerződés, rámutatott: az alkotmány nemzeti, feladatként a két német államnak a demokrá­cia és szocializmus alapján tör­ténő egyesítését, ennek eléréséig pedig a lépésenként történő köze­ledést tűzi ki célul. A két német állam közeledésé­nek feltételeit érintve hangsú­lyozta, hogy a szocializmus alap­ján történő egyesítés hosszú fo­lyamat eredménye lesz, ami min­denekelőtt a náci múlt és az im­perialista jelen felszámolását kö­veteli meg Nyugat-Németország­­tól, beleértve a kettészakítást rög­zítő NATO-megállapodás és a pá­rizsi szerződések felszámolását, amely utóbbiakban a nyugatné­met kormány a három nyugati nagyhatalom kezébe helyezte a német kérdés megtárgyalásának jogát. A két német állam kapcsolatai megjavításának feltételei: erősza­kos megoldásokat kizáró szerző­dés megkötése, egyenjogú állami kapcsolatok létesítéséről szóló szerződés aláírása, mindkét német állam felvételi kérelmének be­nyújtása az ENSZ-hez, továbbá: a nyugatnémet kormány felmond­ja a párizsi szerződéseket és egyetértését fejezi ki a NATO fel­oszlatását célzó javaslattal. Nyugat-Berlin vonatkozásában aláhúzta, hogy különleges politi­kai egység, amely a négy nagy­hatalom megszállása alatt áll és nem tartozik a Német Szövetségi Köztársasághoz. (MTI) Utolsó kísérlet a francia búvárnaszád felkutatására A szerdára virradó éjjel London­ból a touloni kikötőbe szállítottak egy „szuperérzékeny” hanglokátor­­berendezést. A francia hatóságok a gépet és a szakértői személyze­tet az angol Iuecca hajózási válla­lattól kérték kölcsön, utolsó két­ségbeesett kísérletként a szom­baton eltűnt Minerve búvárna­­zád felkutatására. A hanglokátor körülbelül 300 méter mélységig hatásos. A fran­cia haditengerészet azonban már kénytelen azzal számolni, hogy ha a hajótestet megtalálják is, 52 főnyi legénysége már nincs élet­ben, hiszen a Minerve oxigénkész­lete a számítások szerint kedd délután kifogyott. A francia mély­tengeri kutató, Yves Cousteau fregattkapitány néhány órával a határidő előtt szállt le a mély­ségbe SP-300-as jelzésű búvárha­rangjával. A fényszórókkal és ra­darral­ felszerelt, korszerű beren­dezés azonban csak korhadó, régi roncsot talált. A Földközi-tenger keleti me­dencéjében időközben tovább ku­tatnak a múlt csütörtökön 69 em­berrel eltűnt Dakar nevű izraeli tengeralattjáró után. (Reuter) NÉPSZABADS­Á­G, 1968. február 1. csü­törtök Diplomáciai kapcsolat Jugoszlávia és az NSZK között Jugoszlávia és­­ a Német Szö­vetségi Köztársaság képviselői ez év január 23-tól 24-ig Párizsban tárgyalásokat folytattak a diplo­máciai kapcsolatok helyreállításá­ról. Miként a Tanjug hír­ügynökség jelenti, a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) csütörtökön meghallgatta a tárgyalások ered­ményeiről előterjesztett beszá­molót, majd határozatot fogadott el, hogy 1968. január 31-től léte­sítsenek diplomáciai kapcsolato­kat az NSZK-val, és erről közös nyilatkozatot tegyenek közzé. A két kormány a közeljövőben nagykövetségi szinten diplomáciai képviseleteket nyit és nagyköve­teket cserél. (MTI) KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — né­hány. Sor­ban Tízezer vasipari munkás sztráj­kolt kedden a franciaországi Caenban, a Saviam teherautógyár ötezer munkásának támogatásá­ra, akik egy hete szüntették be a munkát. A városban, ahol a múlt pénteken heves összecsapásra ke­rült sor a tüntető munkások és a rendőrök között, továbbra is nagy feszültség uralkodik. (MTI) Egy rhodesiai bíróság kedden egyenként 20 évi kényszermun­kára ítélt négy afrikai hazafit. A vádlottak állítólag Zambiából lép­tek rhodesiai területre és fegy­veres gerillaharcban vettek részt. (Reuter) Nyikolaj Bajbakov szovjet mi­niszterelnök-helyettes, az állami tervbizottság elnöke, aki a japán kormány meghívására Tokióban tartózkodik, szerdán megbeszélé­seket folytatott Miki Takeo kül­ügyminiszterrel. (TASZSZ) Lemondott a bolíviai kormány. Barrientos elnök csupán a kül­ügyminiszter, a hadügyminiszter és a művelődésügyi miniszer le­mondását fogadja el. A lemondá­sok valószínűleg koalíciós válsá­got robbantanak ki. (AP) sí ­ A partizánok névjegye Saigonban... Néhány napja megjelent egy cikk az International Herald Tri­­bune-ban, amely azt taglalta gon­dos részletességgel, mi az alapja a dél-vietnami amerikai hadveze­tőség határozott optimizmusának. Idézünk a cikkből: „Westmore­­land tábornok washingtoni láto­gatása alatt új statisztikai adatok­kal bizonygatta, hogy a vietnami háborúban az Egyesült Államok a győzelem felé halad, és mint mon­dotta, Vietnamban országszerte bizakodó és egyre optimistább magatartással találkozott.”­­ Az amerikai Minden nagyon — és nemcsak ■­ az amerikai — J°- megye olvasó koráb­­ban már némi kétkedéssel fogadta a most levál­tott McNamara hadügyminiszter meg-megújuló derűs bizakodását a dél-vietnami katonai helyze­tet illetően. 1963-ban saigoni szemleútja után azt jelentette a kongresszusnak, hogy „a küszö­bönálló offenzívával Amerika teljességgel megoldja katonai fel­adatai zömét”. 1964-ben „igen nagyméretű előrehaladást” ta­pasztalt, 1965-ben úgy ítélte meg, hogy „a vietnami háborúban for­dulat következett be az amerikai haderő javára”, 1967-ben pedig kijelentette: „amerikai szempont­ból minden na­gyon jól megy, a kilátások kedvezőek”. McNamara akkori — enyhén szólva némileg eltúlzott — optimizmusa, vala­mint az ezt minduntalan kétség­be vonó tények — immár történe­lem. A drámai gyorsasággal per­gő események azonban, amelyek Dél-Vietnamban ezekben az órák­ban alaposan rácáfolnak Johnson kedvenc tábornoka, Westmore­­land csak néhány napja kinyilat­koztatott derűlátására — nagyon is valóságos jelen. Lapunk tegnapi és mai számá­ban részletesen beszámolunk a szabadságharcosok valóban szen­zációs rajtaütéseiről Saigonban és Dél-Vietnam többi nagyvárosá­ban. Alapos elemzéshez a helyzet még túlságosan friss. A katonai és politikai körülmények azonban bizonyos megállapításokat meg­engednek, sőt megkívánnak. A DNFF erői Szokatlan okozta megle­száraz évszak ép­pen nem e hé­ten, hanem már a múlt év novemberében kezdő­dött. Vietnamban, mint ismeretes, novemberben kezdődik és áprili­sig tart a száraz évszak, az évnek az a része, amelyet az amerikai hadvezetőség — ellentétben a nyári monszunnal — elsősorban tart alkalmasnak támadó hadmű­veletekre. Tavalyelőtt négy, ta­valy pedig öt nagy erejű offenzí­vát indítottak a száraz évszakban a szabadságharcosok állásai vagy vélt állásai ellen. Ez idén — no­ha már túl vagyunk a száraz év­szak félidején — az amerikaiak eddig egyetlen támadást sem tud­tak kibontakoztatni. Annál meg­lepőbb ez, mert az amerikai csa­patok létszáma Dél-Vietnamban az eddigi maximumot érte el. Ez­zel szemben a szabadságharcosok — akik eddig a száraz évszakban jobbára védelmi harcokra kény­szerülte­k — hol itt, hol ott csap­nak le és támadják hevesen az amerikai bázisokat. A legutóbbi két nap dél-vietna­mi eseményei kapcsán a nyugati hírügynökségek megírják azt is, hogy az amerikai hadvezetőség — ha egyáltalán számított olyasmi­re, ami bekövetkezett — azt Dél- Vietnam legészakibb részében, az 1. számú katonai körzetben vár­ta. A DNFF-erők támadásainak­ súlypontja, pontosabban: egyik súlypontja ezzel szemben az et­től délre elterülő 2. sz. katonai körzetben van. Ott, ahol Westmo­­reland „igen sikeresnek” minősí­tette a pacifikálást, és kifejezte meggyőződését, hogy „itt többé nem lehetnek bázisai a Viet Kong­nak”. Döbbenetes je- Pacifikálás lentést adott amerikai módra P ST az ENSZ egészség­­ügyi világszervezete erről az ame­rikai módra végrehajtott „pacifi­kálásról”. A jelentés megírta: an- Tel Avivban elismerik: Izrael provokálta a keddi összetűzést a csatornán Az EAK külügyminisztériumá­nak szóvivője kedd este ismer­tette azt a közleményt, amely bejelentette, hogy az izraeli pro­vokáció miatt bizonytalan idő­re felfüggesztik a Szuezi-csator­­na megtisztítására irányuló mun­kálatokat. Az Ál Ahram című kairói lap szerint a kedden lezajlott izrae­li—egyiptomi 70 perces tűzpár­­bajnak egyiptomi részről egy ha­lálos és hét sebesült áldozata van, az egyiptomi tüzérség kilenc izraeli tankot és több izraeli tü­zérségi állást pusztított el. A lap hangsúlyozza, hogy min­den izraeli vádaskodás ellenére és tekintet nélkül Izrael fenye­gető magatartására, Egyiptom kitart szándéka mellett, érvénye­síteni kívánja a csatornára vo­natkozó szuverén jogait és foly­tatni fogja a csatorna megtisz­títását a roncsoktól, hogy így le­hetővé tegye a csatornán rekedt külföldi hajók eltávolítását. Még kedd este Kairóba érke­­­zett Gunnar Jarring, az ENSZ- főtitkár közel-keleti megbízott­ja, hogy az egyiptomi külügymi­niszterrel tárgyaljon az izraeli provokáció után kialakult hely­zetről. Az izraeli hatóságok az általá­nos gyakorlattól eltérően nem is tagadják, hogy a keddi incidenst az izraeli fél provokálta. A szál­lításügyi miniszter egy haifai gyűlésen kijelentette, hogy „a csatorna pedig zárva marad mindaddig, amíg izraeli hajók nem használhatják szabadon”. Izraeli hivatalos körök elisme­­rik, hogy elfogadtak egy korább­­an beterjesztett egyiptomi ter­vet a Szuezi-csatorna megtisztí­tására, azt állítják azonban, hogy a maguk részéről csak a déli öve­zet átvizsgálásához járultak hoz­­zá. A Szuezi-csatorna partjain szerda reggel nyugalom volt, a hajózást akadályozó roncsok fel­kutatása szünetel. (MTI) Befejeződött az FDP kongresszusa Polgár Dénes, az MTI bonni tudósítója jelenti: Szerdán Freiburgban megkez­dődött a Szabad Demokrata Párt országos kongresszusa. A kong­­­­resszus új vezetőséget választott. Elnökké Eri­ch Mende helyébe egyhangúlag Walter Schellt vá­lasztották. Ellenjelölt nélkül vá­lasztották meg az elnök három helyettesét is. Nagy küzdelemre került azonban sor a pártvezető­ség többi tagjának megválasztá­sánál. A három fontos választási küzdelemből a baloldal jelöltjei kerültek ki győztesen. Újra meg­választották Wolfgang Rubint, aki a tavalyi hannoveri párt­­kongresszuson az Odera-Neisse­­határ elismerése mellett foglalt állást és ezzel vált ismertté. El­lenfele Margulies volt, az Eur­­atom-bizottság volt elnöke. Ugyancsak megválasztották Karl Moersch képviselőt, aki a refor­merek közé tartozik Graaffal, a jobboldal jelöltjével szemben. Végül Hoppé nyugat-berlini igaz-­ ságügyi szenátor győzelmet ara­tott bajorországi konzervatív el­lenfele, Bahner felett. Hogy ez a balratolódás mennyire érezhető a párt politikájában, az még a jö­vő titka. A kongresszus az új pártvezetőséget megbízta egy új pártprogram kidolgozásával. Ez azonban még hónapokat fog igénybe venni. A kongresszus utolsó napján sürgősségi alapon még elfogad­tak egy javaslatot, amely ki­mondja, hogy az NSZK-ból Gö­rögországba irányuló fegyver­szállítás a görögországi politikai helyzet miatt összeegyeztethetet­len a demokráciával, és a kong­resszus megbízza az FDP képvi­selőit, hogy a parlamentben til­takozzanak ellene. (MTI)

Next